A kiadványbemutató rendezvényt a Médiatudományi Intézet vezetője nyitotta meg. Nyakas Levente emlékeztetett: az NMHH hagyományteremtő szándékkal szervezett idén első alkalommal tudományos konferenciát friss Médiapiaci Jelentése köré.

A kiadvány elsősorban az általános médiapiaci ismeretek elmélyítését szolgálja – ezt már az NMHH főigazgatója jelentette ki a szakmai fórumon. Aranyosné Börcs Janka hozzátette: a jelentés nem csupán adatalapú statisztikai kiadvány, hanem tudástár, amely rávilágít a kimutatások közötti összefüggésekre is.

A főigazgató előadásában rámutatott: a magyar médiapiac sokszínű és rendkívül összetett. Emlékeztetett, hogy a kínálati oldalon több mint 520 televíziós csatorna, 165 rádióállomás, hétezer nyomtatott és több ezer online sajtótermék áll a közönség rendelkezésére. Eközben a keresleti oldalon az online piac további előretörése figyelhető meg, különösen a fiatalok körében - emelte ki. Hozzátette: a 15-29 éves korosztály kétszer akkora arányban használja kizárólag az internetet ismeretszerzésre, mint a lakosság összes többi hányada.

A hazai hirdetési piaccal kapcsolatban Aranyosné Börcs Janka kiemelte: az internetes hirdetési bevételek összességében meghaladják a többi média reklámbevételét. Ezek kétharmada az online platformokhoz vándorol, ami fájdalom a magyar tartalomgyártóknak - fűzte hozzá.

Az NMHH 2022. decemberében publikálta első Médiapiaci Jelentését, amely ekkor még hagyományos felosztásban vizsgálta a médiapiacot – erről már a 2025. évi Médiapiaci Jelentés projektvezetője beszélt a rendezvényen. Kelemen Linda hozzáfűzte: az idei kiadvány felosztása ezzel szemben azon alapul, hogy mely szolgáltatások versenyeznek ugyanazon a piacon a médiafogyasztók figyelméért – audiovizuális, hangalapú és írott sajtóra bontva fel a szektort. Hangsúlyozta: a jelentés rövid, keretes, magyarázó írásokkal, valamint a fiatalokra és a digitális médiaértésre fókuszáló kutatásokkal is segíti az egyes kimutatások értelmezését.

A kiadvány audiovizuális piacot ismertető fejezetébe az NMHH műsorelemző szakértője vezette be a konferencia résztvevőit. Szabó Dávid előadásában hangsúlyozta, hogy az audiovizuális ökoszisztéma óriási, lassan változó rendszer, amelyben a televíziózás, a streaming és a mozi egymással is kapcsolatban áll. A streaming folyamatos térnyerését elemezve a szakértő rámutatott, hogy öt éves idősávon tíz százalékkal csökkent a hazai tévénézők száma, miközben a tinédzserek televíziókészülékek előtt töltött idejének közel felét a streamingszolgáltatások teszik ki.

A hazai audiopiac teljesítéményét az NMHH műsorelemző osztályvezetője ismertette. Jó Balázs megemlékezett a százéves magyar rádiózásról, majd rávilágított, hogy a piac napjainkban jelentős átalakulás küszöbén áll. Ennek oka az online tér mellett például az is, hogy az autógyártók egyre többször kispórolják az FM csippeket a modelljeikből – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy az autó az Egyesült Államokban a rádiózás leggyakoribb, hazánkban pedig a második leggyakoribb helyszíne. Emlékeztetett: a rádióadók Magyarországon mintegy hétmillió hallgatót érnek el hetente.

Fogarasi Mihály, a médiahatóság műsorelemző munkatársa a hazai sajtópiac trendjeit és fogyasztási szokásait mutatta be, kiemelve, hogy ugyan ma is több mint kétezer nyomtatott sajtótermék jelenik meg Magyarországon, évről évre csökken a számuk. Hozzátette: a legtöbb ilyen kiadvány országos újság.

A mesterséges intelligencia médiapiacra gyakorolt, a jelentésben is taglalt hatásait már az NMHH elnöki főtanácsadója elemezte. Rab Árpád előadásában arról beszélt, hogy a szektorban nem egyértelműek a technológiával kapcsolatos sikerek, és az sem, hogy az MI növelte volna a médiavállalatok hatékonyságát. A jövőkutató rámutatott: egyre többen panaszkodnak, hogy többet dolgoznak mások miatt, mert kollégáik ugyan gyorsabban küldenek meg nekik elkészült anyagokat, de egyre jellemzőbb, hogy azokon nekik még dolgozniuk kell.

Rab Árpád elmondta: az MI hatásai a médiapiacon láthatók a leggyorsabban. Az eddigi tapasztalatokból kiderült, hogy a technológia bevezetése felviszi az emberi gondolkodás és a természetes intelligencia értékét. A szakértő szerint az MI-rendszerek ma még bevezetőáron futnak, a jövőben azonban akár 80-200 ezer forintot is elkérhetnek majd a használatukért. Hozzáfűzte: mivel az MI-rendszerek működtetése egyáltalán nem lesz olcsó, az élő munkaerő egyes esetekben nemcsak hatékonyabb, de gazdaságosabb is lehet majd a munkáltatóknak.

Incze Kinga a hazai reklámpiac változásait ismertetve arról beszélt, hogy a magyar szektor 7-8 százalékos növekedése 2024-ben a globális trendeket követte. A médiaszakértő hozzátette: általános tendencia a világban, hogy a növekedés motorja a digitális hirdetések, azon belül is a kereső- és közösségimédia-platformokon feladott hirdetések térnyerése.

Soós Edina a kritikus gondolkodás jelentőségét hangsúlyozó előadásában úgy fogalmazott: a különböző médiaplatformokról érkező információáradat napjainkban még a rutinos felhasználók számára is megnehezíti a hiteles és megbízható források felkutatását. Az NMHH kutatási szakértője figyelmeztetett: a jelenség növeli a felhasználók kitettségét az álhíreknek és dezinformációknak. A megoldás a hagyományos hatósági eszközökön túl elsősorban a tudatos médiahasználat ösztönzésében és az edukációban rejlik – tette hozzá.

A rendezvényt Kövendi Dorka előadása zárta. Az NMHH online platformokra szakosodott közgazdasági szakértője ebben a digitális szolgáltatások felhasználók figyelméért folytatott versenyét mutatta be, rávilágítva arra, hogy a figyelmünk korlátos erőforrás, amely nem tud minden minket ért információt feldolgozni, és amellyel fontos, hogy jól gazdálkodjunk.

Az átfogó tudományos szimpóziumot a kérdések idején gondolatébresztő beszélgetések és párbeszédek gazdagították, a közönség élénk érdeklődésével így a konferencia egy izgalmas, interaktív értekezéssé vált. A bemutatott 2025. évi Médiapiaci Jelentés teljes terjedelmében az NMHH honlapján olvasható.

• _{Az NMHH 2025. évi Médiapiaci Jelentése}
• _{Nyakas Levente}
• 
• _{Aranyosné Börcs Janka}
• _{Szabó Dávid}
• _{Jó Balázs}
• _{Fogarasi Mihály}
• _{Rab Árpád}
• _{Kelemen Linda}