A gyermekek online térben történő megjelenítésének egyik legvitatottabb formája a kidfluenszer-jelenség. Az angol „kid influencer”- fogalomból származó kifejezés azokat a kiskorúakat jelöli, akik kereskedelmi célú tartalmakban szerepelnek a közösségimédia-felületeken, sokszor a szülők aktív közreműködésével. Az NMHH megbízásából 2025 őszén lefolytatott kutatás kiemeli: a kidfluenszer-jelenség nem tekinthető ártatlan szórakozásnak, hiszen mélyen formálja a gyermekek önképét, kapcsolódásait és fogyasztói döntéseit. Az influenszerek – akár kiskorúak, akár felnőttek – korunk márkanagykövetei. Csakhogy minél fiatalabb valaki, annál kevésbé ismeri fel az online tartalmak reklámhordozó jellegét. Minél kisebb egy gyermek, annál valószínűbb, hogy a kortárs véleményvezérre hiteles példaképként, megbízható viszonyítási pontként tekint, sőt, sokan egyenesen a barátjuknak nevezik azt a kidfluenszert, akit követnek.

A közösségi médiában látott, idealizált kép pedig óhatatlanul beindítja a társas összehasonlítást, ami miatt a képernyőn szereplő kiskorú szereplőt a többiek maguknál szebbnek, sikeresebbnek vagy boldogabbnak látják. Mindez torzíthatja az önértékelést, és növelheti a testképzavarok kialakulásának kockázatát. A digitális anyagokat készítő gyerekeknél is jelentkezhetnek pszichológiai veszélyek. Habár a kidfluenszerség számukra kezdetben élmény és munka is egyben, a játékos alkotás fokozatosan átalakulhat kötelezettséggé, teljesítménykényszerré. Az együttműködések és megjelenések gyakran a piaci elvárásokhoz igazodnak, emiatt az online jelenlét tudatosan felépített és menedzselt branddé válik. A tartalomgyártás a tanulás, a baráti kapcsolatok és a pihenés rovására mehet, miközben az online jelenlét fokozhatja a posztoló kiskorúak szorongását, csökkentheti biztonságérzetüket. Énképük egyre inkább az online visszajelzések tükrében formálódik: a lájkok, a kommentek és a nézettségi adatok válnak számukra a legfontosabb értékmérőkké.

A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy amit a pszichológia mentális kockázatként ír le, az sok esetben alapjogokat, gyermekjogokat és munkajogi garanciákat érintő kérdéssé válik. Egy influenszer hitelességének például elengedhetetlen feltétele a személyes élethelyzetek megosztása, amely hozzájárul a gyermekek kiszolgáltatottságához. A közösségi médiában aktívan jelenlévő fiatalok ugyanis fokozottan ki vannak téve az online visszaélések különböző formáinak: személyes adataikat ellophatják, illetve különböző módokon zaklathatják is őket.

Ismert fogalom már a „branded childhood” kifejezés is, amely azt fejezi ki, hogy a gyermekek mindennapjai digitális tőkévé váltak – ami sérti a személyiségi jogaikat, így például a magánszféra tiszteletben tartásához fűződő jogot. A kidfluenszerek tartalmait gyakran mások – jellemzően a szülők – szervezik, szerkesztik és irányítják. Abban az esetben, ha egy gyermek önálló márkaként, mintegy a szülő kiterjesztett „termékeként” jelenik meg, a szülő nevelési és felügyeleti joga akár összeütközésbe is kerülhet a gyermek elemi érdekeivel. A szülő ugyanis törvényes képviselő és a gyermekmunka gazdasági haszonélvezője is egyben, hiszen a gyermeknek legtöbbször nincs ráhatása a megtermelt bevételre.

A kutatás kiemeli: törekedni kell a tartalomgyártással foglalkozó gyermekek védelmére, az online és offline egyensúly fenntartására, a tanulásra fordított idő és a szabadidő biztosítására. A kiskorúak védelmének az online térben elengedhetetlen feltétele, hogy a szülők tisztában legyenek az alapvető biztonsági óvintézkedésekkel – például ügyeljenek a regisztrációs korhatár betartására, a gyermekek személyes adatainak védelmére, és beszélgessenek velük az online tér működéséről és veszélyeiről. Célszerű, ha a szülő támogatja gyermekét az online térben is, és moderátorként szűri a követők reakcióit, kommentjeit, üzeneteit. A kidfluenszerek érdekében nagyon fontos a szerződések és együttműködések tudatos kezelése és az ehhez szükséges szakmai segítség (jogi, pszichológiai, gazdasági) biztosítása.

Az alábbi videóban a kidfluenszer-kutatás legfontosabb részleteit foglaltuk össze. A videó szabadon beágyazható és felhasználható.