Telt házas érdeklődés kísérte a Médiamítoszok klubbeszélgetés-sorozat 14. alkalmát, amelyen a fenti kérdések megvitatása került a középpontba. A beszélgetőpartnerek Adámi-Rózsa Zsanett paralimpikon úszó, a Milton Friedman Egyetem tanársegédje, Mohay Bence, az M4 Sport műsorvezetője, dr. Sáfár Sándor, a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet sportprogramokért felelős igazgatója, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem docense, illetve dr. Veszelszki Ágnes, a Médiatudományi Intézet kutatásvezető-helyettese, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Kar dékánja voltak. A beszélgetést prof. dr. Aczél Petra, a Médiatudományi Intézet kutatásvezetője moderálta.

„Négy dolog kell a sikerhez” – kezdte Aczél Petra, Barabási Albert-Lászlót idézve. A teljesítmény ugyanis szükséges, mégsem elég. Szükséges láthatónak is lenni, egy hálózatnak a részévé válni, illetve viszonylag gyorsan a csúcsra jutni. A nyilvánosság tehát fontos tényező, és ez a sportban sincs másképp, ahol a médiumoknak kulcsszerepük van abban, hogy a sportolók teljesítménye széles közönséghez eljusson. Bár Mohay Bence kiemelte, hogy média nélkül is lehet sikereket elérni, ha valaki a személyes fejlődést tartja szem előtt, Sáfár Sándor szerint napjainkban az egyik legfontosabb dolog mégis az, hogy egy sportolót minél többen megismerjenek, és a sikere által láthatóvá váljon.

Egy sportolót tehát meghatároz az eredménye, az mindennek az alapja – azonban Veszelszki Ágnes szerint ez csupán a versenysportolói siker 30%-át adja, míg a kommunikáció adja a sikeres karrier 70%-át. A sportolói márka a (közösségi) médián keresztül kétféle módon erősödhet. Egyrészt fontos a jelenlét és az elérhetőség, amellyel közvetlenebb, a paraszociális kapcsolaton is túlmutató közelséget alakíthatnak ki a követőikkel. Másrészt hangsúlyt kap a narratívaépítés, a történetmesélés, ki mit mesél magáról: milyen kudarcai voltak, hogyan küzdötte le ezeket, mi áll a sikere mögött. A sportolói brandépítés pedig Sáfár Sándor szerint nemcsak az adott személyről, hanem a sportág és az ország imázsáról is szól.

Mohay Bence elmondta, hogy tizennyolc évvel ezelőtt még több sportág, illetve sportesemény esetében is kisebb hangsúly volt a sportközvetítésen, azonban ma már kiemelt cél, hogy minél több emberhez eljussanak a versenyzők sikerei. Ebben a sportriporterek is közreműködnek, akik a teljesítményt a sportoló szemszögén keresztül is meg akarják mutatni: ezért készítenek velük interjúkat a versenyek után. Adámi-Rózsa Zsanett úgy gondolja, ez egyfajta frusztrációval is jár a sportolók részéről, hiszen nem mindig komfortos közvetlenül egy komolyabb teljesítmény után válaszolni a feltett kérdésekre, emellett a nyilvános szereplés nagy felelősséggel is jár. Valóban fontos azonban, hogy a nézők meglássák az embert a sportoló mögött, hogy a saját történettel személyesebbé válhasson a siker.

A történetmesélés azért is fontos, mert így a versenyzők kitűnhetnek a többiek közül. „Az teszi különlegessé az aranyérmet, a győzelmet, a sikert vagy bármilyen sportolói teljesítményt, ha van mögötte történet. Így válik megjegyezhetővé a személy a sportolók tömegéből” – fogalmazott Sáfár Sándor. De hogy milyen a jó történet? Mohay Bence úgy gondolja, a sportoló háttértörténetét a hitelessége teszi értékessé. Veszelszki Ágnes pedig öt alapvető elemet fogalmazott meg, amelyek fontosak ahhoz, hogy egy történet megjegyezhetővé és népszerűvé váljon. Elsősorban szükség van egy hősre és egy antihősre, riválisra, egy leküzdhető konfliktusra, amellyel eléri a történet a drámai csúcspontját, majd meg kell jelennie az akadályok leküzdésének, a megnyugtató befejezésnek, végül ezt úgy kell elmesélni, hogy könnyen továbbadható legyen.

Míg régen a sportolók a közmédiára voltak utalva a sikereik közvetítésében, Mohay Bence kiemelte, hogy ma már saját csatornáikon keresztül is közvetlenül kommunikálhatnak követőikkel. Adámi-Rózsa Zsanett elmondta, ő erre a közösségi média platformjait használja, bár elsősorban akkor oszt meg tartalmakat, amikor versenyeken vesz részt. Kiemelte, hogy bár tudja, hogy a posztoláshoz sokan mesterséges intelligencia segítségét kérik, ő saját maga fogalmazza meg a szövegeket.

A beszélgetés folytatásában az is kiderült, hogy a mesterséges intelligenciát már mennyi területen lehet használni a sportban. „Négy nagy területe van az MI-nek a sportban” – fogalmazta meg Aczél Petra, kiemelve, hogy a sportkommunikáció mellett a sportolói teljesítmény, az edzés és az infrastruktúra területén is változásokat hoz ez az új technológiai lehetőség. A tengerentúli sportolók 84%-a már mindezekre használja a mesterséges intelligenciát, ami a globális versenyt is kiélezi. Veszelszki Ágnes megfogalmazta, hogy az MI sokat segíthet a sportolók adatainak elemzésében, a személyre szabott közvetítésben és a vizualizációban is.

Sáfár Sándor elmondta, hogy a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézetnél már belső szabályrendszert hoztak létre az MI-eszközök használatával kapcsolatban, és inkább zárt rendszerű eszközöket alkalmaznak elsősorban adatgyűjtésre és adatelemzésre, hogy ezzel segítsék a sportolókat. Így követhetővé válik a fejlődés, és az eszközök előre is jelezhetik a napi teljesítményt. Adámi-Rózsa Zsanett hozzátette, hogy vannak olyan szoftverek is, amelyek képesek a videóra vett teljesítményt kielemezni, és javaslatokat tenni a további fejlődésre.

Mohay Bence a kommentátor szempontjából közelítette meg ezt a témát: úgy gondolja, ebben a szakmában az a legnagyobb nehézség, hogy ugyanúgy kell érthetően, informatívan és szórakoztatóan kommunikálni a sportversenyeken történteket a teljesen laikus nézőknek és azoknak is, akik régóta követik a sporteseményeket. Ebben pedig az MI sokat segíthetne a jövőben például azzal, ha a néző különféle stílusok közül választhatna, hogyan szeretné hallani a közvetítést. Azonban úgy véli, az MI nem fogja leváltani az élő emberi szereplőket ezen a területen: a sportolók háttértörténetét, a sikerhez vezető utat az ember tudja befogadni, megérteni és hitelesen továbbmesélni.

A beszélgetés végén felmerült az a kérdés is, hogy hogyan jelennek meg a sportolók a közösségi médiában. Veszelszki Ágnes elmondta, gyakori, hogy akik a sportolói pályájuk mellett nem építenek más jellegű karriert, influenszerként kamatoztatják a komoly teljesítménnyel megalapozott népszerűséget. Mivel a (közösségi) médiában gyakran idealizáltan jelennek meg a sportolók és a sikereik, és sok néző, követő idolként, mintaként tekint rájuk, fontos, hogy fenntartsák a hitelességüket, és a sportolásban képviselt értékeket (mint például az egészséges életmód, a mindennapos sportolás) az új szerepkörben is megőrizzék.

A beszélgetést a résztvevők a kedvenc sportsztorijukkal zárták. Sáfár Sándor az olimpiai bajnok kalapácsvető Zsivótzky Gyula ravasz lépését emlegette, ahogy a verseny előtt megijesztette a szovjet ellenfeleit. Adámi-Rózsa Zsanett az ikonikus Knézy Jenő kommentátort idézte fel, akinek az egyedi stílusa tette emlékezetessé Eric Moussambani olimpiai szereplését. Mohay Bence a saját történetét mesélte el: azért vált műsorvezetővé, hogy első kézből értesülhessen a sporttal kapcsolatos információkról, és találkozhasson a kedvenc sportolóival. Veszelszki Ágnes a jamaicai bobcsapat példáját említette, amelyet az extrém és különleges történet miatt tart emlékezetesnek – nem véletlen, hogy meg is filmesítették. Aczél Petra pedig zárásként egy saját történetet idézett fel, amelynél bár nem volt ott a média, az élményt és az emléket ő továbbra is őrzi: mikor a tornász, magyar bajnok nagymamája 75 évesen is sikeresen teljesítette a halálforgást a korláton.

A Médiamítoszok klubbeszélgetés-sorozat áprilisban folytatódik.

• _{A sporttal kapcsolatos médiatartalmakról szólt a februári Médiamítoszok klubbeszélgetés}
• _{Sáfár Sándor és Adámi-Rózsa Zsanett}
• _{Prof. dr. Aczél Petra, a Médiatudományi Intézet kutatásvezetője, dr. Veszelszki Ágnes, a Médiatudományi Intézet kutatásvezető-helyettese, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Kar dékánja, Mohay Bence, az M4 Sport műsorvezetője, dr. Sáfár Sándor, a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet sportprogramokért felelős igazgatója, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem docense és Adámi-Rózsa Zsanett paralimpikon úszó, a Milton Friedman Egyetem tanársegédje}
• _{A beszélgetést prof. dr. Aczél Petra, a Médiatudományi Intézet kutatásvezetője moderálta}
• _{Mohay Bence és Sáfár Sándor}
• _{Sportot űzünk a médiából – Hogyan befolyásolja a sportolói sikereket a médiajelenlét, a történetmesélés ereje és a mesterséges intelligencia?}
• _{Telt házas érdeklődés kísérte a Médiamítoszok klubbeszélgetés-sorozat 14. alkalmát}
• _{Veszelszki Ágnes és Mohay Bence}