A jogvitás eljárásokhoz kapcsolódó segédlet

A GIA átfogó keretet határoz meg a rendkívül nagy kapacitású hálózatok – más néven gigabites hálózatok – gyorsabb és költséghatékonyabb kiépítésének támogatására az Európai Unióban. A meglévő fizikai infrastruktúrák ágazatközi megosztásának és átláthatóságának előmozdítása, az építési munkálatokkal kapcsolatos koordináció és átláthatóság fokozása révén a rendelet célja, hogy minden régióban biztosítsa a kiváló minőségű digitális konnektivitást.

A GIA hatályon kívül helyezte az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvénybe (a továbbiakban: „Eht.”) átültetett, a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről szóló 2014/61/EU irányelvet. Ezzel összefüggésben – az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításáról szóló 2025. évi LXXXVII. törvényben foglaltak szerint – módosultak az Eht. vonatkozó rendelkezései is.

E jogszabályváltozásokra figyelemmel – az építési munkák összehangolásával és a fizikai infrastruktúra közös használatával kapcsolatos jogvitás eljárások részletes szabályairól szóló 5/2017. (VI.1.) NMHH rendelet hatályon kívül helyezése mellett – 2025. december 30. napján hatályba lépett a rendkívül nagy kapacitású hálózatok kiépítésével kapcsolatos jogvitás eljárások részletes szabályairól szóló 12/2025. (XII.22.) NMHH rendelet.

A GIA szerinti jogvitás eljárások lefolytatására irányuló kérelmek hatékony előkészítésének és benyújtásának megkönnyítése érdekében az NMHH jogvitás segédletet tesz közzé.

A GIA szabályozási körébe tartozó jogvitás eljárások lefolytatása iránti kérelmek a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos jogszabályi rendelkezések alapján terjeszthetők az NMHH elé, ezért felhívjuk a figyelmet arra, hogy a jogvitás kérelem előterjesztése előtt körültekintően tájékozódjanak a vonatkozó, hatályos jogszabályi rendelkezésekről. A hatályos jogszabályi rendelkezések mellett a GIA rendelkezéseinek alkalmazása körében figyelembe veendők az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) a GIA felhatalmazása alapján kiadott iránymutatásai: 

• a GIA 5. cikkének (6) bekezdése alapján az építési munkák összehangolására vonatkozóan kiadott iránymutatások (BEREC Guidelines on the coordination of civil works according to Article 5(6) of the Gigabit Infrastructure Act) és
• a GIA 11. cikkének (6) bekezdése alapján, az épületen belüli infrastruktúrához való hozzáférésre vonatkozóan kiadott iránymutatások (BEREC Guidelines on the access to in-building infrastructure according to Article 11(6) of the Gigabit Infrastructure Act)

Ezen iránymutatásokat a vonatkozó rendelkezések hatálybalépésének időpontjától, azaz 2025. november 12-től kell alkalmazni. Mivel ezen iránymutatások kizárólag angol nyelven érhetők el, a jogalkalmazói munka segítése érdekében az NMHH közzéteszi az iránymutatások nem hivatalos magyar nyelvű fordítását is.

I. A GIA szerinti jogvitás eljárások célja és fogalma

Jelen segédanyag azokhoz a jogvitás eljárásokhoz kapcsolódó kérelmek előkészítéséhez, illetve az eljárás megindításához nyújt segítséget, amelyeket a GIA, valamint a GIA-ban foglaltakkal összhangban az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) szabályoz. A jogvitás eljárások Eht. szerinti felsorolását, valamint a pontos Eht. szerinti jogszabályhelyeket a jelen segédlet elején található tartalomjegyzék is tartalmazza.

A GIA szerinti jogvitás eljárások elsődleges célja az, hogy a hálózatüzemeltetők, a közszférabeli szervezetek és az elektronikus hírközlési szolgáltatók továbbá a kapcsolódó eszközök üzemeltetői számára gyors és költséghatékony megoldást kínáljon a rendkívül nagy kapacitású hálózatok kiépítése, fenntartása, valamint a helymegosztással és a fizikai infrastruktúra felhasználásával kapcsolatos vitás ügyeikben. A GIA szerinti jogvitás eljárás típusoknak sajátos céljaik is lehetnek, de általánosságban elmondható, hogy mind elősegítik a rendkívül nagy kapacitású hálózatok kiépítését a belső piacon, valamint az együttműködésből fakadó hatékonyságnövelés révén jelentős költségcsökkentés érhető el a rendkívül nagy kapacitású hálózatok kiépítésekor. Lehetőség nyílik továbbá az idegen tulajdonban álló ingatlanok igénybevételével további hírközlési építmények elhelyezésére is.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) GIA szerinti jogvitás eljárásai olyan hatósági eljárások, amelyekben az elektronikus hírközlési szolgáltató, a kapcsolódó eszközök üzemeltetője, a hálózatüzemeltető, a közszférabeli szervezet vagy az egyéb vállalkozás, amelynek elektronikus hírközlést érintő jogát vagy jogos érdekét egy másik elektronikus hírközlési szolgáltató, kapcsolódó eszközök üzemeltetője, hálózatüzemeltető, közszférabeli szervezet vagy egyéb vállalkozás megsértette, a Hatósághoz fordulhat. A sérelmet szenvedett jog vagy jogos érdek az Eht. 57. § (1) bekezdésében foglaltak szerint - többek között lehet elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban (pl. Eht.) vagy ennek alapján megkötött szerződésben, illetve hálózati szerződésben meghatározott jog vagy jogos érdek.

A jogvitás eljárásokban a Hatóság tanácsban jár el, amelynek egy elnöke és két tagja van.

II. A GIA szerinti jogvitás eljárások rendszertani összefüggései

A GIA szerinti különböző jogvitás eljárások szervesen kapcsolódnak egymáshoz, egyik szabályozott jogvitás eljárás egy másik jogvitás eljárás előzménye és egyben előfeltétele is lehet. Az ügyfeleknek ezért érdemes arra kiemelten figyelni, hogy pontosan mely jogvitás eljárás iránti kérelmet nyújtják be a Hatóságnál, ugyanis a nem megfelelően megválasztott, vagy esetlegesen nem megfelelő időben előterjesztett kérelem annak visszautasításához vezethet.

III. A GIA szerinti jogvitás eljárást megindító kérelmek kötelező tartalmi elemei

A kérelmek előkészítésekor szükséges szem előtt tartani, hogy nem csak az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályok szerinti kötelező tartalmi elemeket kell figyelembe venni, hanem a hatósági eljárások lefolytatása iránti kérelmekre vonatkozó általános szabályokat is az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) alapján. A III. pontban rögzített szabályok minden, a jelen segédlet által érintett jogvitás eljárás típusra vonatkoznak.

Kötelező tartalmi elemek az Ákr. alapján:

Az ügyfél és képviselője azonosításához szükséges adatok és elérhetőségük megadása (Ákr. 36. § (1) bekezdés) (pl. cégkivonat, aláírási címpéldány, ügyvédi meghatalmazás)

Kötelező tartalmi elemek az Eht. alapján:

• A kérelmező jogsérelmének, jogának, jogos érdekének pontos megjelölése és igazolása (Eht. 57. § (1) bekezdés a)-b); 58. § (1) bekezdés)
• Fontos: szükséges az előadott tények, körülmények megfelelő igazolása is bizonyítékokkal alátámasztva a kérelem részeként, mellékleteként, pl. szerződések és egyéb megállapodások, releváns levelezések a felek között stb.
• Szerződéses tartalom szövegszerű benyújtása kizárólag abban az esetben kötelező, ha a kérelmező kéri meghatározott szerződés létrehozását, tartalmának megállapítását (pl. hálózati szerződés létrehozása a felek között) (Eht. 58. § (2) bekezdés)
• Egyértelmű nyilatkozat arról, hogy kérelmező kéri-e tárgyalás tartását (Eht. 58. § (3) bekezdés) + bizonyítási indítvány is előterjeszthető

Egyéb általános iránymutatás a jogvitás eljárást megelőző egyeztetésekhez, valamint a jogvitás eljárás iránti kérelmek előkészítéséhez:

Kiemelendő, hogy a GIA szerinti jogvitás eljárás típusoknál különös figyelemmel kell lennie az ügyfeleknek azokra a jogvitás eljárásokat megelőző aktusokra, amelyeknek szükségképpen meg kell előzniük egy-egy jogvitás eljárás megindítását, azaz a kérelem benyújtását. Ilyen például más szolgáltató/harmadik személy/hálózatüzemeltető megkeresése, írásbeli ajánlattétel megküldése a másik félnek, vagy egyéb megállapodás iránti egyeztetés lefolytatása a felek között, információkérés. Amennyiben a kérelmező ügyfél nem tesz eleget ezeknek az előkészítő cselekményeknek a kérelem benyújtását megelőzően, vagy nem tudja megfelelően igazolni ezek megtörténtét a jogvitás eljárás során, akkor a kérelem az eljáró tanács által visszautasításra kerül, mivel ezek a szükségképpeni előkészítő cselekmények már nem pótolhatók az eljárás során a felek által. Ennek elkerülése érdekében a jelen segédlet IV. pontja tartalmazza az adott jogvitatípusoknál irányadó szükségképpeni előkészítő cselekményeket.

benyújtandó, az ellenérdekű fél részére megküldött ajánlat tartalmi elemeire vonatkozó jogszabályi előírásokra, valamint arra, hogy az ellenérdekű fél részére megküldött ajánlaton kívül a vonatkozó jogszabályok (elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályok) további kérelmi elemek benyújtását írhatják elő a jogvitás kérelem részeként. Abban az esetben, ha a jogvitás eljárás iránti kérelem nem vagy nem megfelelően tartalmazza az előírt kötelező tartalmi elemeket, az eljáró tanács egy alkalommal hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt.

Főszabály szerint a kérelem csak arra az elektronikus hírközlést érintő jog vagy jogos érdek vizsgálatára terjedhet ki, amely a jogvitás felek egymás közötti – akár szerződésen, akár jogszabályon alapuló – jogviszonyával összefüggésben szenved sérelmet. A jogvitás eljárások csak azon, a Hatóság elnökének feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben folytathatók, ahol jogszabály biztosítja a jogvita lehetőségét. Az eljáró tanács a Hatóság Hivatalának hatáskörébe tartozó eljárási, jogértelmezési kérdésekben nem dönthet és a Hatóság Hivatala által hozott döntéseket sem jogosult jogvitás eljárás keretei között „felülbírálni”.

A jogvitás eljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően a hálózatüzemeltető vagy a közszférabeli szervezet és az elektronikus hírközlési szolgáltató vagy a kapcsolódó elemek üzemeltetője közötti szerződések általában - a jogszabályban meghatározott egyes követelményeken túlmenően - szabad megállapodás tárgyát képezik a polgári jog szabályai szerint, tehát a felek a hírközlési szabályokban meghatározottaktól eltérő tartalommal bíró ajánlat alapján is köthetnek egymással szerződéseket. E körben fontos hangsúlyozni, hogy a meglévő fizikai infrastruktúrához való hozzáférésre irányuló szerződések csak úgy köthetők meg, hogy a hálózatüzemeltető vagy a közszférabeli szervezet a szerződés megkötésekor figyelemmel volt a közvetlenül alkalmazandó GIA 3. cikk (4) bekezdésében foglalt feltételek szerződésbeli érvényesítésére, amennyiben az adott feltétel a hálózatüzemeltető vagy a közszférabeli szervezet esetében értelmezhető. Abban az esetben ugyanakkor, ha a felek között jogvita keletkezik és valamely jogvitás eljárás megindul, akkor az eljáró tanács minden esetben vizsgálja, hogy a felek a jogvitát megelőzően, az Eht.-ban, valamint a vonatkozó NMHH rendeletben, továbbá a meglévő fizikai infrastruktúrához való hozzáféréssel összefüggő jogvita esetén (Eht. 94. §-a szerinti jogviták) a GIA 3.cikk (4) bekezdésében foglaltak szerint jártak-e el, vagyis az ajánlat tartalmazza-e a hírközlési szabály szerinti, kötelező tartalmi elemeket. Eszerint tehát a kérelmező ügyfélnek az Eht.-ban, továbbá a meglévő fizikai infrastruktúrához való hozzáféréssel összefüggő jogvita esetén (Eht. 94. §-a szerinti jogviták) a GIA 3. cikk (4) bekezdésében foglalt, kógens (eltérést nem engedő) szabályok betartása elemi érdeke és kötelessége is a kérelem megfelelő elbírálhatósága szempontjából. Az ajánlattal szembeni formai és tartalmi követelmények utólag a jogvitás eljárásban már nem pótolhatók, így már az ajánlat összeállításánál érdemes az adott jogvitás eljárás kérelemre vonatkozó szabályait is figyelembe venni az ajánlat és a kérelem későbbi ellentmondásainak, a kérelem hiányosságainak kiküszöbölése érdekében

IV. Az egyes GIA szerinti jogvitás eljárás típusokra vonatkozó különös szabályok a kérelmek benyújtásával kapcsolatban

A GIA szerinti, speciális jogvitás eljárásokra a fenti III. pontban foglalt általános rendelkezéseket a GIA-ban, a rendkívül nagy kapacitású hálózatok kiépítésével kapcsolatos jogvitás eljárások részletes szabályairól szóló 12/2025. (XII.22.) NMHH rendeletben (a továbbiakban: NMHH rendelet) foglalt szabályokkal, valamint az Eht. vonatkozó rendelkezéseivel együttesen, azzal összhangban szükséges értelmezni és alkalmazni. Ezen jogszabályokon kívül az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) két iránymutatása tartalmaz további, a GIA egyes rendelkezéseinek alkalmazásával kapcsolatos kritériumokat, feltételeket.

1. Építési munkák összehangolásával kapcsolatos jogvita (GIA 5. cikk, Eht. 83/A–83/B. §)

A GIA 5. cikkének (2) bekezdése alapján a hálózatüzemeltetők és a fizikai infrastruktúrát tulajdonló vagy ellenőrzésük alatt tartó közszférabeli szervezeteket – ha közvetlenül vagy közvetett módon olyan építési beruházásokat végeznek vagy terveznek végezni, amelyeket részben vagy teljes egészében közpénzekből finanszíroznak – az alábbi kötelezettségek terhelik:

• Átlátható és megkülönböztetésmentes feltételek mellett kell teljesíteniük minden olyan, az építési munkák összehangolására irányuló észszerű írásbeli ajánlatot, amelynek célja rendkívül nagy kapacitású hálózatok elemeinek vagy kapcsolódó eszközöknek a kiépítése.
• Az ilyen kéréseknek eleget kell tenni, feltéve, hogy teljesülnek bizonyos, a GIA-ban meghatározott, az ajánlattal kapcsolatos feltételek a többletköltségek, az építési munkák összehangolásának ellenőrzése és az ütemezés tekintetében, továbbá az ajánlat megfelel az NMHH rendeletben foglalt feltételeknek.

A kötelezettség alóli kivételeket a GIA és az Eht. tartalmazza.

A GIA rendelkezései megteremtik a hálózatüzemeltetőknek és a közszférabeli szervezeteknek azt a jogát, hogy a költségek megosztását is magában foglaló megállapodás megkötése céljából érdemi egyeztetést folytassanak a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetőivel annak érdekében, hogy a rendkívül nagy kapacitású hálózat elemeinek, illetve a kapcsolódó eszközök kiépítésére irányuló munkálatok a saját tervezett hálózatfejlesztésükkel összehangoltan valósuljanak meg.

1.1. A jogvitás eljárást megelőző szükségképpeni előkészítő cselekmények

A nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője a rendkívül nagy kapacitású hálózatok elemeinek vagy kapcsolódó eszközöknek a kiépítése céljából jogosult az építési munkák összehangolására irányuló ésszerű írásbeli ajánlattal fordulni a – teljes egészében vagy részben közpénzből finanszírozott építési munkákat közvetlenül vagy közvetett módon végző, vagy végezni tervező, fizikai infrastruktúrát tulajdonló vagy ellenőrzésük alatt tartó – hálózatüzemeltetőhöz vagy közszférabeli szervezethez. (GIA
5. cikk (2) bekezdés)

Az ajánlatnak tartalmaznia kell az NMHH rendelet 1. §-a szerint:

1. a megkeresés alapjául szolgáló jogszabályhelyeket,
2. az összehangolás által érintett, az ajánlat címzettje által tervezett építési munka vagy munkák megjelölését, földrajzi helyét,
3. az ajánlattevő által tervezett építési munka földrajzi helyét, továbbá a rendkívül nagy kapacitású hálózat kiépíteni tervezett elemeinek meghatározását, az elvégezni kívánt építési munka típusának meghatározását, valamint az alkalmazni kívánt technológiát,
4. az összehangolt építési munka kivitelezésére - így különösen a földmunkálatok összehangolására - vonatkozó javaslatot,
5. az ajánlattevő nyilatkozatát, amelyben vállalja, hogy az építési munkák összehangolásából eredő többletköltségeket a felek megállapodásában foglalt mértékben megtéríti,
6. a kapcsolattartó személy elérhetőségét és
7. az ajánlat címzettjének az ajánlat megválaszolására nyitva álló, az Eht. 83/A. § (2) bekezdésében meghatározott, 15 napos határidejét.

A GIA 5. cikk (2) bekezdése alapján az építési munkák összehangolására irányuló kérelmeket teljesíteni kell, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

1. az építési munkák összehangolása miatt nem merülnek fel megtéríthetetlen többletköltségek - ideértve a további késedelmek miatti többletköltségeket is - a szóban forgó építési munkákat eredetileg előirányzó, a fizikai infrastruktúrát tulajdonló vagy ellenőrzése alatt tartó közszférabeli szervezetnél vagy hálózatüzemeltetőnél, a költségek érintett felek közötti megosztásáról való megállapodás lehetőségének sérelme nélkül;
2. az építési munkákat eredetileg előirányzó, a fizikai infrastruktúrát tulajdonló vagy ellenőrzése alatt tartó közszférabeli szervezet vagy hálózatüzemeltető gyakorol továbbra is ellenőrzést a munkák összehangolása felett;
3. a kérelmet a lehető leghamarabb, ha pedig engedélyre van szükség az építési munkákhoz, legkésőbb egy hónappal azelőtt nyújtják be, hogy a végleges projektet benyújtanák az engedélyező hatóságokhoz.

A GIA 5. cikkének (4) bekezdése meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén az ajánlat megtagadható, azonban az összehangolásra irányuló ajánlatot megtagadó fél köteles elegendő kapacitást kiépíteni ahhoz, hogy eleget tegyen harmadik felek esetleges jövőbeli észszerű hozzáférési igényeinek. Az építési munkák összehangolásának megtagadása esetén az előrelátható jövőbeli észszerű igények kielégítéséhez elegendő kapacitás biztosítására vonatkozó kritériumokat a BEREC-nek az építési munkák összehangolására vonatkozó, a GIA 5. cikkének (6) bekezdése szerinti iránymutatása tartalmazza.

A közszférabeli szervezet tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló vállalkozás abban az esetben is elutasíthatja az építési munkák összehangolására irányuló ajánlatot, ha az alábbiakban felsorolt feltételek együttesen fennállnak (Eht. 83/A.§ (4) bek.):

1. a közszférabeli szervezet tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló vállalkozás az érintett területen nyilvános elektronikus hírközlő hálózatot üzemeltet,
2. az építési munkák összehangolására irányuló ajánlatban foglalt építési munkák rendkívül nagy kapacitású hálózat elemeinek, illetve a kapcsolódó eszközöknek a kiépítését célozzák,
3. az építési munkákkal érintett terület az Elnök rendeletében meghatározott vidéki területnek minősül és
4. a közszférabeli szervezet tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló vállalkozás az érintett területen üzemeltetett nyilvános elektronikus hírközlő hálózatán kizárólag nagykereskedelmi szolgáltatást nyújt.

Az ajánlatban foglaltakra a hálózatüzemeltető vagy a közszférabeli szervezet köteles a kézhezvételtől számított 15 napon belül igazolható módon, érdemben nyilatkozni annak elfogadásáról vagy elutasításáról, vagy az ajánlatot tevő féllel megállapodás létrehozására irányuló egyeztetést kezdeményezni. A felek az egyeztetés eredményéről jegyzőkönyvet készítenek. (Eht. 83/A. § (2) bekezdés)

Amennyiben az építési munkák összehangolására irányuló ajánlat nem kerül elutasításra, akkor a megállapodást az ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megkötni. (Eht. 83/A. § (3) bekezdés).

1.2. A jogvitás kérelem kötelező tartalmi elemei

A kérelemhez csatolni kell az NMHH rendelet 2. § (1) bekezdése szerint:

1. a Hatóság jogvitás ügyben eljáró tanácsának döntésére irányuló határozott kérelmet,
2. a kérelmet alátámasztó bizonyítékokat, így különösen az Eht. 83/A. § (1) bekezdése szerinti ajánlatot, az annak kézhezvételét igazoló dokumentumot, továbbá – ha rendelkezésre áll – a hálózatüzemeltető vagy a közszférabeli szervezet nyilatkozatát, az ajánlatra adott érdemi választ, az ajánlat elutasítása esetén az elutasítás okát alátámasztó bizonyítékokat, a kérelem benyújtását megelőzően az üggyel kapcsolatban a felek által egymásnak megküldött, valamint az egyeztetésekről készült dokumentumokat, így különösen jegyzőkönyveket, képfelvételeket, hangfelvételeket vagy emlékeztetőket,
3. ha a kérelmező az Eht. 83/A. § (1) bekezdés szerinti ajánlatot tevő nyilvános
4. elektronikus hírközlő hálózat üzemeltető, akkor annak igazolását, hogy az építési munkák összehangolására rendkívül nagy kapacitású hálózat elemeinek kiépítése miatt van szükség, és ha a kérelmező hálózatüzemeltető vagy közszférabeli szervezet, akkor az építési munkához kapcsolódó európai uniós vagy nemzeti költségvetésből származó források megjelölését, feltételeit, összegét.

Bizonyítékként elsősorban olyan dokumentum, irat vagy egyéb bizonyítási eszköz használható, amely érdemben bizonyítja az elutasítás okát. Önmagában az, ha a hálózatüzemeltető vagy a közszférabeli szervezet állítja, de nem támasztja alá az elutasítási ok valódiságát, nem eredményezhet tényleges elutasítást.

Amennyiben a kérelmező erre vonatkozóan az eljáró tanács döntését kéri, köteles pontosan megjelölni, hogy az eljáró tanács az összehangolás érdekében a feltételeket, és a feleket terhelő kötelezettségeket, feladatokat milyen tartalommal állapítsa meg (NMHH rendelet 2. § (2) bekezdés a-b) pontok). A kérelmező feladata és felelőssége, hogy pontosan jelölje meg azt a tartalmat e körben, amelynek megállapítását az eljáró tanácstól kéri, nem elegendő például a felek által lefolytatott tárgyalásokra vagy az ajánlatra utalni.

2. Tervezett építési munkák átláthatóságával kapcsolatos jogvita (GIA 6. cikk, Eht. 93/B. §)

A szabályozás a fizikai infrastruktúra, így különösen a közműhálózatok fejlesztésének átláthatóságával kapcsolatban adatszolgáltatási kötelezettségek telepítésével lehetővé teszi az építési munkálatok összehangolását. A nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője indokolt kérelemre, elektronikus formában, egyablakos információs ponton keresztül adatokhoz férhet hozzá a folyamatban levő, vagy tervezett, a fizikai infrastruktúrához kapcsolódó fejlesztésekről.

2.1. A jogvitás eljárást megelőző szükségképpeni előkészítő cselekmények

Az építési munkák összehangolására irányuló megállapodások megkötését lehetővé tévő tárgyalások folytatása érdekében a hálózatüzemeltetőknek és a közszférabeli szervezeteknek elektronikus formában, egyablakos információs ponton keresztül elérhetővé kell tenniük az alábbi minimális információkat:

1. a munkák georeferenciával ellátott helye és azok típusa,
2. az érintett fizikai infrastruktúra elemei
3. a munkák megkezdésének tervezett időpontja, valamint azok időtartama,
4. adott esetben a végleges projektnek az engedélyek megadására illetékes hatóságokhoz való benyújtásának becsült időpontja,
5. kapcsolattartó pont (GIA 6. cikk (1) bekezdés).

Az egyablakos információs ponton történő elérhetővé tétel érdekében a hálózatüzemeltetők és a közszférabeli szervezetek a tervezett építési munkálatokra vonatkozó fenti információkkal kapcsolatos adatszolgáltatást a Kormány rendeletében meghatározott tartalommal és módon szolgáltatják. (Eht. 93/B. § (2) bekezdés)

A nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője a tervezett építési munkálatokra vonatkozó információkhoz kormányrendeletben meghatározott feltételekkel férhet hozzá az egyablakos információs pontból (Eht. 93/B. § (1) bekezdés)

Az információkhoz való hozzáférés iránti indokolt kérelemben meg kell jelölni azt az összehangolással érintett területet, ahol a nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője a rendkívül nagy kapacitású hálózatok elemeinek, illetve kapcsolódó eszközöknek a kiépítését tervezi (GIA 6. cikk (1) bekezdés).

Az információkat az információkhoz való hozzáférés iránti kérelem kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül kell a kérelmet benyújtó rendelkezésére bocsátani, mely határidő kellően indokolt esetben egy alkalommal 5 munkanappal meghosszabbítható. (GIA 6. cikk (1) bekezdés)

2.2. A kérelem kötelező tartalmi elemei

A kérelemnek tartalmaznia kell az NMHH rendelet 11. §-a szerint:

1. az eljáró tanács döntésére irányuló határozott kérelmet,
2. a kérelmet alátámasztó bizonyítékokat, így különösen a jogvitával érintett információk körének, az érintett területnek az ismertetését, az információhoz való hozzáféréssel kapcsolatos korábbi cselekmények bemutatását, valamint – ha a kérelmező nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője – a rendkívül nagy kapacitású hálózat érintett területre vonatkozó tervezett fejlesztéseinek bemutatását.

3. Helymegosztással, valamint a hálózati elemek és kapcsolódó eszközök megosztásával kapcsolatos jogvita (Eht. 90. §)

Az Eht. által meghatározott hálózati elemek és kapcsolódó eszközök, valamint ingatlan megosztására vonatkozó kötelezettség, mely azt az elektronikus hírközlési szolgáltatót terheli, aki rendelkezik az elektronikus hírközlési építmény, tulajdon- vagy használati jogával, valamint, ha a megosztással érintett ingatlan az elektronikus hírközlési szolgáltató tulajdonában van, vagy annak használati jogával rendelkezik, akkor az ingatlan biztosítására is vonatkozik a kötelezettség.

A kérelem kötelező tartalmi elemei:

A kérelemnek tartalmaznia kell az NMHH rendelet 6. § (1) bekezdése szerint:

1. az eljáró tanács döntésére irányuló határozott kérelmet
2. a kérelmet alátámasztó bizonyítékokat, így különösen az ingatlan használatával, a helymegosztással, valamint a hálózati elemek és a kapcsolódó eszközök megosztásával kapcsolatos ajánlatot, az annak kézhezvételét igazoló dokumentumot, továbbá – ha rendelkezésre áll – az ajánlatra adott érdemi választ, az ajánlat elutasítása esetén az elutasítás okát alátámasztó bizonyítékokat, a kérelem benyújtását megelőzően az üggyel kapcsolatban a felek által egymásnak megküldött, valamint az egyeztetésekről készült további dokumentumokat, így különösen jegyzőkönyveket, képfelvételeket, hangfelvételeket vagy emlékeztetőket, valamint
3. ha a kérelmező az ingatlan használatával, a helymegosztással, valamint a hálózati elemek és a kapcsolódó eszközök megosztásával kapcsolatos ajánlatot tevő szolgáltató, akkor a szerződéskötési kötelezettség Eht. 90. § (1) bekezdésében meghatározott valamely okának fennállását alátámasztó bizonyítékokat.

Amennyiben a kérelmező erre vonatkozóan az eljáró tanács döntését kéri, köteles pontosan megjelölni, hogy az eljáró tanács milyen tartalommal állapítsa meg a helymegosztással, hálózati elemek és kapcsolódó eszközök megosztásával érintett elektronikus hírközlési építmény közös használatra való alkalmassá tételével és közös használatával kapcsolatos feltételeket, a feleket terhelő kötelezettségeket, feladatokat, továbbá a helymegosztással, a hálózati elemek és kapcsolódó eszközök megosztásával kapcsolatos műszaki és egyéb követelményeket [NMHH rendelet 6. § (2) bekezdés a)–c) pontok]. Kiemelendő, hogy az itt felsoroltakat a kérelemben pontosan, megfelelően részletezve szükséges meghatározni, nem elegendő a kérelmező hivatkozása vagy visszautalása a felek tárgyalásai során keletkezett dokumentumokra vagy az ajánlatra.

Az elektronikus hírközlési építmény közös használatra alkalmassá tételével, valamint közös használatával kapcsolatban alkalmazható ellenérték vagy az ellenérték számítása során alkalmazandó eljárás meghatározása érdekében az eljáró tanács az elektronikus hírközlési építmény tulajdon- vagy használati jogával rendelkező szolgáltatót további információk benyújtására kötelezheti, így különösen előírhatja:

1. a felmerülő költségeket igazoló pénzügyi bizonylatok és dokumentumok,
2. a szállítói ajánlatok,
3. a korábbi, hasonló jellegű tevékenységekhez kapcsolódó szerződések, elszámolások, egyéb adatok, valamint
4. az elektronikus hírközlési építmény közös használatához kapcsolódó érdekeltségi arányok természetes mértékegységgel kifejezhető volumen adatai és az ehhez kapcsolódó indokolás benyújtását. (NMHH rendelet 7. § (2) bekezdés)

4. Fizikai infrastruktúrával kapcsolatos átláthatóság biztosításával összefüggő jogvita (GIA 4. cikk, Eht. 93/A.§)

Ha a rendkívül nagy kapacitású hálózatok elemeinek, illetve kapcsolódó eszközök kiépítése céljából a nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője a már meglévő hálózati infrastruktúra elemeit kívánja felhasználni, akkor kérelemre, elektronikus formában, egyablakos információs ponton keresztül jogosult hozzáférni a meglévő fizikai infrastruktúrára vonatkozó adatokhoz (GIA 4. cikk (1) bekezdés).

4.1. A jogvitás eljárást megelőző szükségképpeni előkészítő cselekmények

A meglévő fizikai infrastruktúra felhasználása céljából a nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője jogosult megismerni az érintett fizikai infrastruktúrára vonatkozóan legalább a georeferenciával ellátott elhelyezkedést, nyomvonalat, a fizikai infrastruktúra típusát és aktuális felhasználását, valamint a hálózatüzemeltető, illetve a közszférabeli szervezet kapcsolattartó pontjának elérhetőségeit. (GIA 4. cikk (1) bekezdés)

Az információkhoz való hozzáférést kérő nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetőjének meg kell határoznia azt a földrajzi területet, ahol a rendkívül nagy kapacitású hálózat elemeinek, illetve a kapcsolódó eszközök kiépítését tervezi (GIA 4. cikk (1) bekezdés)

A hálózatüzemeltetőnek és a közszférabeli szervezetnek a fenti információkat a hozzáférés iránti kérelem benyújtásának napját követő 10 munkanapon belül hozzáférhetővé kell tenniük a kérelmet benyújtó számára, mely határidő kellően indokolt esetben egy alkalommal, öt munkanappal meghosszabbítható. A fenti információkhoz való hozzáférés akkor korlátozható vagy tagadható meg, ha az a közszférabeli szervezetek tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló bizonyos épületek biztonságára, a hálózatok biztonságára és integritására, a nemzetbiztonságra, a nemzeti kritikus infrastruktúra biztonságára, a közegészségre, a közbiztonságra, a bizalmas adatkezelésre, illetve üzemi és üzleti titkokra tekintettel szükséges. (GIA 4. cikk (1) bekezdés)

A nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetőjének ésszerű írásbeli kérelmére a hálózatüzemeltetőnek és a közszférabeli szervezetnek a kérelem kézhezvételének napjától számított egy hónapon belül lehetővé kell tennie az érintett fizikai infrastruktúra konkrét elemeire irányuló helyszíni vizsgálat lefolytatását. A nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetőjének a kérelemben pontosan meg kell határoznia az érintett fizikai infrastruktúra azon elemeit, amelyeket a rendkívül nagy kapacitású hálózat elemeinek, illetve a kapcsolódó eszközöknek a kiépítése érint. A helyszíni vizsgálat lefolytatása akkor korlátozható vagy tagadható meg, ha az a közszférabeli szervezetek tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló bizonyos épületek biztonságára, a hálózatok biztonságára és integritására, a nemzetbiztonságra, a nemzeti kritikus infrastruktúra biztonságára, a közegészségre, a közbiztonságra, a bizalmas adatkezelésre, illetve üzemi és üzleti titkokra tekintettel szükséges. (GIA 4. cikk (5) bekezdés).

4.2. A kérelem kötelező tartalmi elemei

A kérelemnek tartalmaznia kell az NMHH rendelet 9. §-a szerint:

1. az eljáró tanács döntésére irányuló határozott kérelmet,
2. a kérelmet alátámasztó bizonyítékokat, így különösen
   • a fizikai infrastruktúrával kapcsolatos információkhoz való hozzáférés biztosításával összefüggő jogvita esetén a jogvitával érintett információk körének, az érintett területnek az ismertetését, az információhoz való hozzáféréssel kapcsolatos korábbi cselekmények bemutatását, az ezeket alátámasztó dokumentumokat, bizonyítékokat vagy
   • a helyszíni vizsgálattal összefüggő jogvita esetén az GIA 4. cikk (5) bekezdése szerinti kérelmet, az annak kézhezvételét igazoló dokumentumot és a kérelemre adott érdemi választ, továbbá – ha rendelkezésre áll – a hálózatüzemeltető vagy a közszférabeli szervezet nyilatkozatát, a kérelem elutasítása esetén az elutasítás okát alátámasztó bizonyítékokat, a kérelem benyújtását megelőzően az üggyel kapcsolatban a felek által egymásnak megküldött, valamint az egyeztetésekről készült további dokumentumokat, így különösen jegyzőkönyveket, képfelvételeket, hangfelvételeket vagy emlékeztetőket.

5. A fizikai infrastruktúra közös használatra való alkalmassá tételével és közös használatával kapcsolatos jogvita (Eht. 94. §)

A település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál biztosítani kell a különböző elektronikus hírközlési építmények elhelyezésének lehetőségét. Az építményt elsősorban közterületen, meglévő elektronikus hírközlési építmények közös eszközhasználatával vagy más fizikai infrastruktúra elemeinek vagy más hálózatüzemeltető meglévő fizikai infrastruktúrájának felhasználásával kell elhelyezni, úgy, hogy a lehető legkisebb mértékben érintsen egyéb, nem köztulajdonban lévő ingatlant.

A fizikai infrastruktúrát tulajdonló vagy ellenőrzése alatt tartó hálózatüzemeltetőknek és közszférabeli szervezeteknek – a nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetőjének írásbeli kérésére - teljesíteniük kell minden arra irányuló észszerű kérelmet, hogy az üzemeltető az adott fizikai infrastruktúrához a rendkívül nagy kapacitású hálózatok elemeinek, illetve kapcsolódó eszközöknek a kiépítése céljából hozzáférjen, és ezt tisztességes és észszerű feltételek - többek között méltányos árak - mellett kell megtenniük. A fizikai infrastruktúrát tulajdonló vagy ellenőrzése alatt tartó közszférabeli szervezeteknek az ilyen észszerű kérelmeket megkülönböztetésmentes feltételek mellett kell teljesíteniük. (GIA 3. cikk (1) bekezdés).

A hozzáférést tehát „tisztességes és ésszerű feltételek” alapján kell biztosítani, és a GIA 3. cikkének (4) bekezdése tartalmazza annak pontosítását, hogy e követelmény tekintetében mely feltételeknek kell megfelelniük a fizikai infrastruktúrához való hozzáférést biztosító megállapodásoknak. A GIA alapján a meglévő fizikai infrastruktúrához való hozzáférésre irányuló megállapodásnak egyebek mellett lehetővé kell tennie a fizikai infrastruktúrát tulajdonló vagy ellenőrzése alatt tartó hálózatüzemeltetők, illetve közszférabeli szervezet számára a költségek megtérülését, ugyanakkor biztosítaniuk kell a hálózatok költséghatékony kiépítését. A szerződés megkötésekor az alábbiakat kell figyelembe venni és érvényesíteni, (amennyiben az a konkrét igény esetén értelmezhető):

1. Hatályos szerződések: a fizikai infrastruktúrához való hozzáférést kérelmező nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetők és a hozzáférést nyújtó hálózatüzemeltetők vagy közszférabeli szervezetek között meglévő szerződések, elfogadott kereskedelmi feltételek
2. A hozzáférést nyújtó fél felmerülő költségeinek megtérülése: a fizikai infrastruktúrához való hozzáférésnyújtás kapcsán a hozzáférést nyújtó fél felmerülő költségeinek megtérülése (figyelembe véve azokat az egyedi nemzeti szintű feltételeket, üzleti modelleket, illetve esetleges árszabási struktúrákat, amelyek célja lehetőséget biztosítani a költségek méltányos megtéríttetésére; valamint az elektronikus hírközlő hálózatok esetében a nemzeti szabályozó hatóság által előírt korrekciós intézkedéseket)
3. További felmerülő költségek: az érintett fizikai infrastruktúrához való hozzáférés biztosításából eredő további karbantartási és átalakítási költségek
4. Üzleti hatások: a kért hozzáférés hatása a hozzáférést nyújtó fél üzleti tervére, beleértve az azon fizikai infrastruktúrába eszközölt beruházásokat is, amelyhez a hozzáférést kérelmezik;
5. A GIA alapján a Bizottság által kiadandó iránymutatások: a nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetők fizikai infrastruktúrájához való hozzáférés esetében bármely vonatkozó, a GIA (13) bekezdése szerinti iránymutatás, különösen:
   1. a beruházások gazdasági életképessége kockázati profiljuk alapján
   2. a beruházás méltányos megtérülésének igénye és a beruházás megtérülésére vonatkozó esetleges ütemezés
   3. a hozzáférés downstream versenyre gyakorolt esetleges hatása, és annak következtében az árakra és a megtérülésre gyakorolt hatás
   4. a hozzáférés kérelmezésének időpontjában a hálózati eszközök esetleges értékcsökkenése
   5. a beruházás megvalósításakor készített, a beruházást alátámasztó esetleges üzleti esettanulmány, különösen a konnektivitás biztosítására használt fizikai infrastruktúrába való beruházást illetően
   6. a hozzáférést igénylő fél számára korábban felajánlott lehetőség - nevezetesen az (EU) 2018/1972 irányelv 76. cikke alapján - a fizikai infrastruktúra kiépítésébe való társberuházásra vagy a kiépítéshez való társulásra.
6. A hálózatüzemeltetőnek a beruházásai méltányos megtérülésére irányuló igényének mérlegelése: a nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetők beruházásainak méltányos megtérülés, különböző üzleti modelljeinek figyelembe vételével (különösen azon vállalkozások esetében, amelyek elsődlegesen kapcsolódó eszközöket biztosítanak és fizikai hozzáférést kínálnak egynél több, nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltető vagy ilyen hálózatok üzemeltetésére engedéllyel rendelkező vállalkozás számára). (GIA 3.cikk (4) bekezdés)

5.1. A jogvitás eljárást megelőző szükségképpeni előkészítő cselekmények

A fizikai infrastruktúra rendkívül nagy kapacitású hálózatok elemeinek, illetve kapcsolódó eszközeinek kiépítése céljából történő felhasználásához való hozzájárulásról szóló megállapodás megkötését a nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetőjének írásbeli ajánlatkéréssel kell kezdeményeznie a hálózatüzemeltetőnél vagy a közszférabeli szervezetnél (Eht. 94. § (2b) bekezdés).

Az ajánlatkérésnek tartalmaznia kell (NMHH rendelet 13. § (1) bekezdés):

1. a megkeresés alapjául szolgáló jogszabályhelyeket,
2. a létesíteni kívánt rendkívül nagy kapacitású hálózat elemeinek és elhelyezni kívánt kapcsolódó eszközeinek, hírközlési berendezéseinek megjelölését, műszaki jellemzőit, elhelyezésének helyét, módját és helyigényét: E körben pontosan szükséges megjelölni, hogy milyen építményt kíván létrehozni a nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője, az pontosan milyen tulajdonságokkal rendelkezik, illetve annak műszaki, technológiai jellemzőivel kapcsolatos dokumentáció benyújtása szintén szükséges eleme az ajánlatnak. Az elhelyezés módja tekintetében fontos, hogy a szolgáltató kellő pontossággal és részletezettséggel, könnyen beazonosítható módon határozza meg az építmény fizikai helyét, annak földrajzi elhelyezkedését (pl. térképi adatok által, helyrajzi számok, nyomvonalak megadásával vagy egyéb olyan módon és részletezettséggel, amely lehetővé teszi a megfelelő azonosítást). Az építmény elhelyezésének módja és helyigénye kapcsán szükséges meghatározni, hogy az ajánlattevő hogyan kívánja felhasználni a fizikai infrastruktúrát, hogyan építi ki, helyezi el a fizikai infrastruktúra felhasználásával az építményt, illetve szükséges megjelölni azokat a pontos műszaki paramétereket, amelyek jellemzik az építményhez használt eszközöket, berendezéseket, például milyen átmérőjű béléscsöveket, milyen kötésszerelvényeket, kábeleket használ fel a hírközlési szolgáltató. Továbbá a hírközlési berendezések műszaki tulajdonságait szükséges meghatározni a fentiekben leírtakkal összhangban, tehát úgy, hogy azok megfelelően beazonosíthatók legyenek az ajánlattevő által elkészített műszaki dokumentáció alapján, ideértve a berendezések minden releváns jellemzőjét, tulajdonságát, típusát, funkcióját is, vagy bármely olyan adatot és paramétert, amely azok beazonosíthatóságát lehetővé teszi.
3. a fizikai infrastruktúra igénybe venni kívánt elemeinek megjelölését: E körben azoknak a pontos műszaki paramétereknek a meghatározása szükséges, amelyek egyértelműen beazonosíthatóvá teszik, hogy az ajánlattevő a fizikai infrastruktúra mely részét kívánja felhasználni, mi az az igényelt kapacitás, helyigény a fizikai infrastruktúra vonatkozásában, amely szükséges a hírközlési építmény létrehozásához.
4. az igényelt használati jog és szükség szerint a kapcsolódó szolgalmi jog pontos tartalmát: Az ajánlatnak tartalmaznia kell, hogy a felek között jövőben kötendő szerződésben milyen tartalommal határozzák meg a fizikai infrastruktúrára vonatkozó használati jogot és az ahhoz kapcsolódó szolgalmi jogot, a használati jog gyakorlásához indokolt-e szolgalmi jogot biztosítani. Szükséges meghatározni, hogy  a használati és  szolgalmi jog keretében milyen jogosultságok illetik meg a hírközlési szolgáltatót: mire terjed ki pontosan a használati jog, hogyan gyakorolhatja a jogosult a kiépítés és az üzemeltetés körében jogait.
5. a rendkívül nagy kapacitású hálózat elemeinek és kapcsolódó eszközeinek létesítését követően a létesítés környezetének helyreállítására vonatkozó terveket: Annak kifejtése szükséges e körben, hogy a nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője a rendkívül nagy kapacitású hálózat elemeinek és kapcsolódó eszközeinek létrehozását, kiépítését követően milyen helyreállítási munkálatokat tervez az eredeti állapot helyreállítása érdekében, illetve azokat milyen technológiai, műszaki megoldásokkal tervezi végrehajtani (pl. útpálya-szerkezet helyreállítása, járdaszerkezet helyreállítása azok burkolatától függően stb.).
6. a fizikai infrastruktúra igénybevételének tervezett kezdő időpontját és tervezett időtartamát.

Amennyiben az ajánlatkérés egy olyan fizikai infrastruktúra további, változatlan formában történő használatára irányul, amelyen a nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője korábban létesített rendkívül nagy kapacitású hálózati elemeket, kapcsolódó eszközöket vagy hírközlési berendezéseket működtet, akkor az ajánlatkérésnek az a)–c) és e) pontban foglalt elemeket nem kell tartalmaznia. (NMHH rendelet 13. § (2) bekezdés)

Az ajánlat hálózatüzemeltető vagy közszférabeli szervezet általi kézhezvételét a jogvitás eljárásban az ajánlattevőnek szükséges bizonyítania.

Ha az ajánlatkérés nem vagy nem megfelelően tartalmazza a fentiekben felsorolt információkat, a hálózatüzemeltető vagy közszférabeli szervezet az ajánlatkérés kézhezvételét követő 15 napon belül a hiányzó adatok, információk pótlására hívja fel a nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetőjét. (Eht. 94. § (2d) bekezdés)

A fenti információkat teljeskörűen tartalmazó ajánlatkérés kézhezvételétől számított 20 napon belül a hálózatüzemeltető vagy közszférabeli szervezet írásban válaszol a nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetőjének az ajánlatkérés elfogadásáról.

Az ajánlatkérésre adott válasznak tartalmaznia kell legalább

1. a fizikai infrastruktúra használatának feltételeit és a fizikai infrastruktúra használatáért a nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője által fizetendő ellenértéket tartalmazó ajánlatot,
2. a GIA 3. cikk (4) bekezdése alapján figyelembe vett szempontokat, az ellenérték kiszámításának módját és a kapcsolódó számításokat. (Eht. 94. § (2e) bekezdés)

A hálózatüzemeltető és közszférabeli szervezet az ajánlatkérést kizárólag akkor jogosult elutasítani, ha

1. az ajánlat szerint felhasználni kívánt fizikai infrastruktúra technikai szempontból alkalmatlan a rendkívül nagy kapacitású hálózatok elemeinek fogadására: A fizikai infrastruktúra technikai alkalmatlanságát a hálózatüzemeltetőnek vagy közszférabeli szervezetnek szükséges megfelelően bizonyítania az ajánlatkérés elutasításakor, és ezen kötelezettsége a jogvitás eljárás során is fennmarad. Az elutasítási ok vonatkozásában a hálózatüzemeltető által hivatkozott technikai ok objektív akadályt kell jelentsen, amely kizárja, hogy a nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője a fizikai infrastruktúra felhasználásával elhelyezhesse az építményt.
2. nem áll rendelkezésre elegendő szabad hely a rendkívül nagy kapacitású hálózatok elemeinek, illetve a kapcsolódó eszközök fogadására, figyelembe véve többek között a hozzáférést biztosító fél jövőben felmerülő, kellően igazolt helyigényét is, mint például a nyilvánosan hozzáférhető beruházási tervekre vagy a jövőbeli igényekre fenntartott kapacitás tekintetében következetesen alkalmazott – a fizikai infrastruktúra összkapacitásához viszonyított – százalékos arányra hivatkozás: A megtagadási ok abban az esetben hivatkozható, ha a hálózatüzemeltető vagy közszférabeli szervezet hitelt érdemlően bizonyítani tudja, hogy az építmény helyigénye az érintett hálózat meglévő vagy tervezett helyigényével nem egyeztethető össze. Nem megfelelő hivatkozási alap, ha a hálózatüzemeltető vagy közszférabeli szervezet jövőbeni, feltételes, hálózatfejlesztési igényekre vagy a jövőbeni fejlesztéseihez szükséges kapacitásfenntartásra hivatkozik, megfelelő bizonyítékok bemutatása nélkül.
3. a biztonsággal, a nemzetbiztonsággal és a népegészségüggyel kapcsolatos megalapozott indokok fennállása: A hálózatüzemeltető vagy közszférabeli szervezet jogosult tehát elutasítani a nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetőjének ajánlatkérését, amennyiben az ajánlatkérés alapján létesítendő építmény sértené vagy közvetlenül és nyilvánvalóan veszélyeztetné a felsorolt védendő értékeket. Ez az elutasítási ok összhangban van a fizikai infrastruktúra GIA 2. cikk 4. pontja szerinti meghatározásával, amely szerint nem minősül fizikai infrastruktúrának az ivóvíz-törzshálózat és az ivóvíz-bekötővezeték (azaz emberi fogyasztásra szánt víz szállítására használt hálózati elemek), tekintettel az emberi élet, egészség védelmére. A bizonyítás e körben is a hálózatüzemeltetőt vagy közszférabeli szervezetet terheli.
4. valamely hálózat, különösen a nemzeti kritikus infrastruktúra integritásával és biztonságával kapcsolatos, kellően megalapozott indokok fennállása: A megtagadási ok alapján a hálózatüzemeltető vagy közszférabeli szervezet elutasíthatja az ajánlatkérést, ha bizonyítani tudja, hogy a létesíteni kívánt építmény, annak létesítése az általa érintett más hálózat, különösen a nemzeti kritikus infrastruktúra működését, biztonságát, integritását akadályozza vagy veszélyezteti. Ennek érdekében a hálózatüzemeltető vagy közszférabeli szervezet  műszaki  megvalósíthatósági  vizsgálatokat  végezhet,  annak érdekében, hogy megbizonyosodhasson az esetleges akadályoztatás/veszélyeztetés fennállásáról, lehetőségéről.
5. a tervezett elektronikus hírközlési szolgáltatások és az ugyanazon fizikai infrastruktúrán keresztül nyújtott egyéb szolgáltatások közötti súlyos interferencia kellően megalapozott kockázatának fennállása: Interferenciát az azonos frekvencia tartományban üzemelő különböző berendezések okozhatnak, amikor működésük közben egymást zavarják, hibaarány romlást vagy összeköttetés megszakadást okozva. Erre a megtagadási okra hivatkozhat a hálózatüzemeltető vagy közszférabeli szervezet abban az esetben, ha bizonyítani tudja, hogy a fizikai infrastruktúrára nem szerelhetők fel a nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetőjének eszközei, berendezései tekintettel arra, hogy azok működése zavart keltene (pl. további antennák felszerelésének megtagadása, tekintettel a frekvenciasáv foglaltságára, ha a frekvencia tartományban nincs már hely újabb szolgáltató betelepülésére).
6. rendelkezésre állnak az elektronikus hírközlő hálózatokhoz való passzív nagykereskedelmi fizikai hozzáférés olyan életképes alternatív módjai, amelyek alkalmasak rendkívül nagy kapacitású hálózatok szolgáltatására, és amelyeket ugyanaz a hálózatüzemeltető szolgáltat, tisztességes és ésszerű feltételeket kínálva, illetve olyan vidéki vagy távoli területek konkrét esetében, ahol a hálózatot kizárólag nagykereskedelmi alapon üzemeltetik, és az közszférabeli szervezetek tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll, ezen hálózat üzemeltetője szolgáltat. Egyéb hozzáférési lehetőség felajánlásának esetei lehetnek: egy vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltató települne fel egy már meglévő fizikai infrastruktúrára, de a hálózatüzemeltető helyette a hálózatmegosztást ajánlja fel; további eset lehet többek között, amikor két elektronikus hírközlési szolgáltató (A és B) egyesülését követően egy harmadik elektronikus hírközlési szolgáltató az „A” szolgáltató földalatti hálózatába, infrastruktúrájába települne be, de helyette az a „B” szolgáltató földfelszíni infrastruktúráját, oszlopsorát ajánlja fel, vagy fordítva. (GIA 3. cikk (5) bekezdés)

Amennyiben a hálózatüzemeltető vagy közszférabeli szervezet a fizikai infrastruktúrához való hozzáférést megtagadja, akkor legkésőbb a hiánytalan hozzáférési ajánlatkérés kézhezvételétől számított egy hónapon belül írásban közli a hozzáférést igénylő féllel a megtagadás konkrét és részletes indokait, kivéve a nemzeti kritikus infrastruktúra esetét. (GIA 3. cikk (7) bekezdés)

A GIA-ban foglalt elutasítási okok kapcsán fontos kiemelni, hogy azok csak szűk körben, objektív, arányos és átlátható körülmények fennállása esetén és a hálózatüzemeltető vagy közszférabeli szervezet hitelt érdemlő bizonyítása esetén elfogadhatók. A hálózatüzemeltető által csak a GIA-ban rögzített, taxatíve felsorolt elutasítási okok hivatkozhatók, azokon kívüli elutasítási okra a hálózatüzemeltető vagy közszférabeli szervezet nem hivatkozhat. A bizonyítási teher e tekintetben a hálózatüzemeltetőn van (NMHH rendelet 15. § (3) bekezdés). Fontos, hogy nem elegendő az elutasítási okok hivatkozása, illetve pusztán a jogszabályi hivatkozások megjelölése, hanem azok hitelt érdemlő bizonyítása is szükséges az azt alátámasztó releváns bizonyítékokkal.

5.2. A kérelem kötelező tartalmi elemei az NMHH rendelet 14. § (1) bekezdése alapján

A kérelemnek tartalmaznia kell az alábbiakat:

1. az eljáró tanács döntésére irányuló határozott kérelem,
2. a kérelmet alátámasztó bizonyítékok, így különösen az Eht. 94. § (2b) bekezdése szerinti ajánlatkérés, az annak kézhezvételét igazoló dokumentum, továbbá – ha rendelkezésre áll – a hálózatüzemeltető vagy a közszférabeli szervezet nyilatkozata, az ajánlatkérésre adott érdemi válasz, az ajánlatkérés elutasítása esetén az elutasítás okát alátámasztó bizonyítékok, a kérelem benyújtását megelőzően az üggyel kapcsolatban a felek által egymásnak megküldött, valamint az egyeztetésekről készült további dokumentumok, így különösen jegyzőkönyvek, képfelvételek, hangfelvételek vagy emlékeztetők, valamint
3. ha a kérelmező nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője, akkor annak igazolása, hogy a fizikai infrastruktúra rendkívül nagy kapacitású hálózat elemének kiépítéséhez kerül felhasználásra.

Amennyiben erre vonatkozóan az eljáró tanács döntését kéri - köteles pontosan megjelölni a kérelemben, hogy az eljáró tanács milyen tartalommal állapítsa meg az alábbi feltételeket (NMHH rendelet 14. § (2) bekezdés):

1. a létesíteni kívánt rendkívül nagy kapacitású hálózat elemeinek és elhelyezni kívánt kapcsolódó eszközeinek, hírközlési berendezéseinek megjelölését, műszaki jellemzőit, elhelyezésének helyét, módját és helyigényét: Összhangban az ajánlatkérés tartalmi elemeinél írtakkal, a hírközlési berendezések műszaki tulajdonságait szükséges meghatározni úgy, hogy azok megfelelően beazonosíthatók legyenek az ajánlatkérő által elkészített műszaki dokumentáció alapján, ideértve a berendezések minden releváns jellemzőjét, tulajdonságát, típusát, funkcióját is, vagy bármely olyan adatot és paramétert, amely azok beazonosíthatóságát lehetővé teszi.
2. a fizikai infrastruktúra igénybe venni kívánt elemeinek megjelölését: Összhangban az ajánlatkérés tartalmi elemeinél írtakkal, az építmény elhelyezésének módja és helyigénye kapcsán szükséges meghatározni, hogy az ajánlatkérő hogyan kívánja felhasználni a fizikai infrastruktúrát, hogyan építi ki, helyezi el a fizikai infrastruktúra felhasználásával az építményt, illetve szükséges megjelölni azokat a pontos műszaki paramétereket, amelyek jellemzik az építményhez használt eszközöket, berendezéseket, például milyen átmérőjű béléscsöveket, milyen kötésszerelvényeket, kábeleket használ fel a nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője.
3. az igényelt használati jog és szükség szerint a kapcsolódó szolgalmi jog pontos tartalmát: Összhangban az ajánlatkérés tartalmi elemeinél írtakkal, a kérelemnek tartalmaznia kell, hogy az eljáró tanács milyen tartalommal határozza meg a fizikai infrastruktúrára vonatkozó használati jogot és az ahhoz kapcsolódó szolgalmi jogot. Szükséges meghatározni, hogy a használati és szolgalmi jog keretében milyen jogosultságok illetik meg a hírközlési szolgáltatót: mire terjed ki pontosan a használati jog, annak keretében hogyan gyakorolhatja a jogosult a kiépítés és az üzemeltetés körében jogait. Amennyiben megállapodás hiányában a felek között vitás a használati és kapcsolódó szolgalmi jog alapításának a kérdése és az Eht. 94. § (2g) bekezdése szerinti jogvitás eljárásra kerül sor, úgy a jogszabályi feltételek fennállása esetén a felek megállapodását az eljáró tanács hatósági határozatával pótolja, amelyben többek között a használati jog és kapcsolódó szolgalmi jog alapítására, azaz ezen jogok tartalmának a meghatározására is kiterjed a kérelemben foglaltak szerint. Ennek keretében az eljáró tanács elsősorban azt határozza meg, hogy mit tehet, és mit nem tehet a kérelmező a használati jog alapján a fizikai infrastruktúrával – pl. vezetékjog, bejárási jog. A használati és a kapcsolódó szolgalmi jogok tartalmát az eljáró tanács jogosult kialakítani egy jogvitás eljárásban erre irányuló kérelem alapján, ugyanakkor a fizikai infrastruktúra elhelyezését biztosító ingatlanra vonatkozó szolgalmi jog létesítésére vonatkozóan az Eht. 94/A. § (1) bekezdése és a 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet alapján a jogvitás eljárástól elkülönülő kérelem terjeszthető elő a Hatóságnál. A kérelmező saját döntése alapján e két kérelmet egyidejűleg, de külön is előterjesztheti. A legtöbb esetben a rendkívül nagy kapacitású hálózatok elemeinek, illetve kapcsolódó eszközeinek létesítése nem jár további korlátozással az ingatlan használatában a meglévő fizikai infrastruktúrához kapcsolódó vezetékjoghoz, szolgalmi vagy használati joghoz képest. A jogvitás határozattal alapított használati jog célhoz kötött, az a fizikai infrastruktúra használatára, illetve a nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetésére terjed ki.
4. a rendkívül nagy kapacitású hálózat elemeinek és kapcsolódó eszközeinek létesítését követően a létesítés környezetének helyreállítására vonatkozó terveket: Összhangban az ajánlatkérés tartalmi elemeinél leírtakkal, annak kifejtése szükséges e körben, hogy a nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője az építmény létrehozását, kiépítését követően milyen helyreállítási munkálatokat tervez az eredeti állapot helyreállítása érdekében, illetve azokat milyen technológiai, műszaki megoldásokkal tervezi végrehajtani (pl. útpálya-szerkezet helyreállítása, járdaszerkezet helyreállítása azok burkolatától függően stb.).
5. a fizikai infrastruktúra igénybevételének tervezett kezdő időpontját és tervezett időtartamát.

A nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetőjének kell bizonyítania, hogy a fizikai infrastruktúra felhasználása rendkívül nagy kapacitású hálózat kiépítéséhez szükséges. (Eht. 94. § (2i) bekezdés c) pontja). E körben a nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetőjének igazolnia szükséges, hogy teljesen, vagy elsődlegesen nyilvánosan, azaz bárki vagy meghatározott feltételek szerinti igénylői kör (pl. üzleti előfizetők) számára elérhető hírközlési szolgáltatások nyújtására fogja használni. Ennek igazolása a már kiépült hálózatok és a már nyújtott szolgáltatások esetében lehetséges a nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetőjének részéről különböző releváns dokumentumok benyújtásával, így ügyfélszerződések, ÁSZF-ek által is. A jövőben kiépítendő hálózatok esetében is szükséges legalább a fentiek valószínűsítése.

6. Épületen belüli fizikai infrastruktúrához való hozzáférés biztosításával kapcsolatos jogvita (Eht. 99/B-99/C. §)

A szabályozás értelmében az új építésű épületeket (ideértve a több önálló rendeltetési egységet tartalmazó épületeket is, pl. társasház, irodaház) és a jelentős felújítási munkák alatt álló épületet (ideértve a közös tulajdonban lévő elemeket is) fel kell szerelni optikai technológia fogadására kész, épületen belüli fizikai infrastruktúrával, valamint épületen belüli optikai kábelezéssel (illetve hozzáférési ponttal) kell ellátni (GIA 10. cikk (1)-(2) bekezdés).

A nyilvános elektronikus hírközlő hálózat bármely szolgáltatója:

• jogosult arra, hogy saját költségén hálózatát kiépítse a hozzáférési pontig (GIA 11. cikk bekezdés);
• rendkívül nagy kapacitású hálózatok elemeinek kiépítése céljából jogosult hozzáférni az épületen belüli bármely meglévő fizikai infrastruktúrához, amennyiben párhuzamos infrastruktúra kiépítése műszakilag nem lehetséges vagy gazdaságilag nem hatékony (GIA 11. cikk 2) bekezdés);
• optikai technológia fogadására kész, épületen belüli fizikai infrastruktúra hiánya esetén jogosult arra, hogy hálózatát a végfelhasználó területén, az épületeken belüli meglévő fizikai infrastruktúra felhasználásával zárja le, amennyiben az rendelkezésre áll és hozzáférhető, feltéve, hogy ez minimálisra korlátozza a harmadik felek magántulajdonára gyakorolt hatást (GIA 11. cikk (4) bekezdés).

A GIA ezen szabályai azt a logikai sorrendet állítják fel, hogy az épületen belül már meglévő fizikai infrastruktúrához a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetői csak akkor jogosultak hozzáférni, ha a már meglévő épületen belüli fizikai infrastruktúrával párhuzamos fizikai infrastruktúra kiépítése objektív műszaki vagy gazdasági ok miatt nem lehetséges. Amennyiben megállapítást nyer, hogy az épületen belül lévő fizikai infrastruktúrával párhuzamos fizikai infrastruktúra megépítése a fenti okok miatt nem lehetséges, abban az esetben nyílik meg a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetőinek a joga arra, hogy az épületen belül már meglévő fizikai infrastruktúrához hozzáférjenek.

6.1. A jogvitás eljárást megelőző szükségképpeni előkészítő cselekmények

A hozzáférési pont és az épületen belüli infrastruktúra használati jogával rendelkező minden félnek teljesítenie kell a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok szolgáltatóitól érkező, a hozzáférési ponthoz és az épületen belüli fizikai infrastruktúrához való hozzáférés iránti minden ésszerű írásbeli kérelmet tisztességes, ésszerű és megkülönböztetésmentes feltételek mellett, adott esetben az árak vonatkozásában is. (GIA 11. cikk (3) bekezdés)

A nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetőjének a GIA 11. cikke szerinti hozzáférést írásbeli ajánlatkéréssel kell kezdeményeznie az épület hozzáférési ponttal vagy az épületen belüli fizikai infrastruktúrával rendelkezni jogosult elektronikus hírközlési szolgáltatónál, az épület tulajdonosánál vagy harmadik személynél (a továbbiakban együtt: épület hozzáférési ponttal vagy az épületen belüli fizikai infrastruktúrával rendelkezni jogosult személy). (Eht. 99/B. § (1) bekezdés)

Az ajánlatkérésnek az NMHH rendelet 18. § (1) bekezdése alapján tartalmaznia kell:

1. a megkeresés alapjául szolgáló jogszabályhelyeket,
2. a létesíteni kívánt rendkívül nagy kapacitású hálózat elemeinek és elhelyezni kívánt kapcsolódó eszközeinek, hírközlési berendezéseinek megjelölését, műszaki jellemzőit, elhelyezésének helyét, módját és helyigényét,
3. az épületen belüli fizikai infrastruktúra és az épület hozzáférési pont igénybe venni kívánt elemeinek megjelölését,
4. az igényelt használati jog pontos tartalmát,
5. a rendkívül nagy kapacitású hálózat elemeinek és kapcsolódó eszközeinek létesítését követően a létesítés környezetének helyreállítására vonatkozó terveket, valamint
6. az épületen belüli fizikai infrastruktúra és az épület hozzáférési pont igénybevételének tervezett kezdő időpontját és tervezett időtartamát.

Ha az ajánlatkérés egy olyan épületen belüli fizikai infrastruktúra és az épület hozzáférési pont további, változatlan formában történő használatára irányul, amelyen a nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője korábban létesített rendkívül nagy kapacitású hálózati elemeket, kapcsolódó eszközöket vagy hírközlési berendezéseket működtet, az ajánlatkérésnek az a)–c) és e) pontban foglalt elemeket nem kell tartalmaznia. (NMHH rendelet 18. § (2) bekezdés)

Ha az ajánlatkérés nem vagy nem megfelelően tartalmazza a fenti információkat, az épület hozzáférési ponttal vagy az épületen belüli fizikai infrastruktúrával rendelkezni jogosult személy az ajánlatkérés kézhezvételét követő 15 napon belül a hiányzó adatok, információk pótlására hívja fel a nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetőjét. (Eht. 99/B. § (2) bekezdés)

A BEREC a GIA 11. cikkének (6) bekezdése alapján, az épületen belüli infrastruktúrához való hozzáférésre vonatkozóan iránymutatást adott ki. Az iránymutatás olyan további feltételeket (beleértve a tisztességes és észszerű feltételek alkalmazását is) tartalmaz, amelyeket az épületen belüli fizikai infrastruktúra megosztásáról szóló tárgyalások során figyelembe kell venni.

Ha a nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetőjének ajánlatkérése teljeskörűen tartalmazza az NMHH rendeletben meghatározott fenti információkat, az épület hozzáférési ponttal vagy az épületen belüli fizikai infrastruktúrával rendelkezni jogosult személy köteles az ajánlatkérés kézhezvételtől számított 15 napon belül írásban válaszolni a nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetőjének az ajánlatkérés elfogadásáról vagy elutasításáról. Az ajánlatkérés elfogadása esetén az épület hozzáférési ponttal vagy az épületen belüli fizikai infrastruktúrával rendelkezni jogosult személy az elektronikus hírközlési szolgáltatóval jogosult megállapodás létrehozására irányuló érdemi egyeztetést kezdeményezni. A felek az egyeztetés eredményéről jegyzőkönyvet készítenek. (Eht. 99/B. § (3) bekezdés)

Ha az ajánlatkérés nem kerül elutasításra, a megállapodást az ajánlatkérés kézhezvételétől vagy a hiánypótlási felhívás teljesítésétől számított 30 napon belül kell megkötni. (Eht. 99/B. § (4) bekezdés)

Az épület hozzáférési ponttal vagy az épületen belüli fizikai infrastruktúrával rendelkezni jogosult személy az NMHH rendeletben előírt, fenti információkat tartalmazó ajánlatkérést kizárólag akkor jogosult elutasítani, ha az alábbi elutasítási okok valamelyike áll fenn (Eht. 99/B. § (5) bekezdés):

1. az ajánlatban foglaltak teljesítése a biztonságos, és rendeltetésszerű használatot
2. aránytalanul akadályozza;
3. a fizikai infrastruktúrához biztosított hozzáférés más jogviszonyból eredő, méltányolható magánérdeket súlyosan sért;
4. a fizikai infrastruktúrához való hozzáférés objektív műszaki ok miatt nem lehetséges.

Amennyiben az épület hozzáférési ponttal vagy az épületen belüli fizikai infrastruktúrával rendelkezni jogosult személy a megkeresést elutasítja, akkor az elutasításról szóló válaszában köteles megjelölni az előző bekezdésben foglalt valamely okot, továbbá válaszát köteles indokolni és bizonyítékokkal alátámasztani. (Eht. 99/B. § (6) bekezdés)

6.2. A kérelem kötelező tartalmi elemei az NMHH rendelet 19. § (1) bekezdése alapján

A kérelemnek tartalmaznia kell az alábbiakat:

1. az eljáró tanács döntésére irányuló határozott kérelem,
2. a kérelmet alátámasztó bizonyítékok csatolása, így különösen csatolni szükséges az Eht. 99/B. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérést, az annak kézhezvételét igazoló dokumentumot, továbbá – ha rendelkezésre áll – az épület hozzáférési ponttal vagy az épületen belüli fizikai infrastruktúrával rendelkezni jogosult személy nyilatkozatát, az ajánlatkérésre adott érdemi választ és az ajánlatkérés elutasítása esetén az elutasítás okát alátámasztó bizonyítékokat, a kérelem benyújtását megelőzően az üggyel kapcsolatban a felek által egymásnak megküldött, valamint az egyeztetésekről készült további dokumentumokat, így különösen jegyzőkönyveket, képfelvételeket, hangfelvételeket vagy emlékeztetőket,
3. ha a kérelmező nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője, annak igazolása, hogy az épületen belüli fizikai infrastruktúra vagy az épület hozzáférési pont rendkívül nagy kapacitású hálózat elemének kiépítéséhez kerül felhasználásra, valamint annak bizonyítása, hogy az épületen belüli fizikai infrastruktúra és az épület hozzáférési pont párhuzamos kiépítése objektív műszaki okok miatt nem lehetséges, vagy gazdaságilag észszerűtlen.

Amennyiben erre vonatkozóan az eljáró tanács döntését kéri, köteles pontosan megjelölni, hogy az eljáró tanács milyen tartalommal állapítsa meg (NMHH rendelet 19. § (2) bekezdés):

1. az épületen belüli fizikai infrastruktúra, valamint az épületen belüli hozzáférési pont helyét, a közös használat módját: ennek meghatározása történhet elsődlegesen azoknak az épületeknek a megjelölésével, amelyekben az érintett fizikai infrastruktúra, valamint az épületen belüli hozzáférési pont található, megfelelően beazonosítható módon, az érintett épületek pontos földrajzi helyének meghatározásával (irányítószám/település, közterület jellege, házszámok, helyrajzi számok által), valamint a közös használat vonatkozásában a felek jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, tekintettel például a használat körében gyakorolt tevékenységekre, így az üzemeltetésre, karbantartásra, hibaelhárításra is.
2. az épületen belüli fizikai infrastruktúra, valamint az épületen belüli hozzáférési pont környezetének helyreállításához szükséges és elégséges feltételeket: a hírközlési szolgáltató a fizikai infrastruktúrához való hozzáférést/kiépítését követően milyen helyreállítási munkálatokat tervez az eredeti állapot helyreállítása érdekében, illetve azokat hogyan tervezi végrehajtani.
3. az épületen belüli fizikai infrastruktúra, valamint az épület hozzáférési pont felhasználásával elhelyezhető elektronikus hírközlési hálózati elemek műszaki jellemzőit: releváns műszaki jellemzők, paraméterek meghatározása műszaki dokumentáció, vagy más részletes leírás benyújtásával.

A nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetőjének kell bizonyítania az eljárásban, hogy az épületen belüli fizikai infrastruktúra párhuzamos kiépítése objektív műszaki okok miatt nem lehetséges vagy gazdaságilag ésszerűtlen (Eht. 99/C. § (2) bekezdés b) pont). Például gazdaságilag indokolt lehet a meglévő fizikai infrastruktúrához való hozzáférés biztosítása, amennyiben az épületen belül egy új kábelcsatorna elhelyezése kizárólag az épület és a lakások falainak aránytalan költséget okozó vésésével és visszajavításával lenne lehetséges.

V. Gyors „ellenőrző lista” a jogvitás eljárás iránti kérelem benyújtásához

1. Első lépésként mérlegelni szükséges, milyen hatósági eljárás iránti kérelmet nyújtson be az ügyfél: jogvitás vagy esetleg más hatósági eljárás iránti kérelem, például hatósági felügyeleti eljárás lehet-e célravezető az adott ügyben.

2. Amennyiben jogvitás eljárás iránti kérelem benyújtása szükséges, akkor annak mérlegelése, hogy pontosan melyik jogvitás eljárás típust érdemes választania az ügyfélnek, mert nem megfelelő jogvitás eljárás típus megválasztása esetén a kérelem akár visszautasításra is kerülhet.

3. Az adott jogvita típushoz tartozó, a jogvitás eljárás iránti kérelem benyújtását megelőző szükségképpeni cselekmények megtétele, megfelelő dokumentálása. Ezek mellőzése vagy elmulasztása esetén a jogvitás eljárás iránti kérelem szintén visszautasításra kerülhet, mivel a jogszabály által kötelezően előírt, jogvitás eljárást megelőző szükségképpeni cselekmények utólag, a jogvitás eljárásban már nem pótolhatók a felek által!

4. Kérelem előkészítése és annak tartalma tekintetében fontos

• a jogvitás ügyhöz kapcsolódó minden releváns előzmény összegzése, azok alátámasztása a szükséges dokumentumokkal, bizonyítékokkal;
• a jogszabályok (Ákr., Eht., NMHH rendelet) szerinti kötelező tartalmi elemek feltüntetése, nem csak jogszabályi hivatkozások útján, hanem ténylegesen kerüljenek megfelelően kifejtésre a kérelemben;
• a kérelmező jogának vagy jogos érdekének, illetve a jogsérelem körében a jogszabályhelyek pontos, körültekintő megjelölése és ezek igazolása is;
• egyértelmű megjelölése annak, hogy az ügyfél pontosan mire vonatkozóan és
• milyen tartalommal kéri az eljáró tanács döntését.

5. Kérelemben foglaltak alátámasztására alkalmas dokumentumok, bizonyítékok mellékelése a kérelemhez.

6. Az 5/2011. (X.6.) NMHH rendelet 15. § (1a) bekezdés szerinti 75.000 Ft összegű igazgatási szolgáltatási díj előzetes megfizetése a Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00300939-00000017 számú bankszámlájára és ennek igazolása a kérelem benyújtásakor.

A jogvitás eljárás iránti kérelem benyújtásához, illetve az eljárási díj befizetéséhez befizető azonosító létrehozása szükséges a megadott űrlap segítségével, mely az alábbi linken érhető el:

Jogvitás eljárás iránti kérelem benyújtásakor a kérelem benyújtására szolgáló elektronikus adatlapon a fenti linken – a „Befizetési azonosító igénylő űrlap” – igényelt befizetési azonosítót is fel kell tüntetni. A jogvitás eljárás iránti kérelem benyújtásakor tehát első lépésként befizetési azonosítót szükséges igényelni, majd ezt követően nyújtható be a jogvitás eljárás iránti kérelem.

7. Kérelem benyújtása a Hatósághoz.

VI. Fogalomtár

Elektronikus hírközlési építmény

Törvényben meghatározott sajátos építményfajták (például többnyire épületnek nem minősülő, közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányászati tevékenységgel és a bányászati hulladék kezelésével kapcsolatos sajátos technológiájú építmények) valamint az elektronikus hírközléshez szükséges olyan sajátos építmények, amelyek magukba foglalják a vezetékekkel és vezeték nélküli összeköttetésekkel összefüggő műtárgyakat, valamint azok tartozékait és tartószerkezeteiket, oszlopokat, alagutakat, kábelszekrényeket, csatornákat, föld alatti és föld feletti jelzőket, védőműtárgyakat, és a nyomvonalas és nyomvonal jellegű elektronikus hírközlési építményeket (Eht. 188. § 14. pont)

Elektronikus hírközlési szolgáltató

Elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője, valamint elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet (Eht. 188. § 17. pont)

Épületen belüli fizikai infrastruktúra

A végfelhasználói helyen található fizikai infrastruktúra vagy létesítmény, ideértve a vezetékes, illetve a vezeték nélküli hozzáférési hálózatok fogadására szánt, közös tulajdonban lévő elemeket is, amennyiben ezek a hozzáférési hálózatok alkalmasak elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására és az épület hozzáférési pontjának a hálózat végpontjával való összekapcsolására (GIA 2. cikk 6. pont)

Épületen belüli fizikai infrastruktúrával rendelkezni jogosult személy

Az épület tulajdonosa, vagy más harmadik személy, aki jogosult arra, hogy az épületen belüli fizikai infrastruktúrával kapcsolatosan kötelezettségeket vállaljon, vagy azzal kapcsolatosan rendelkezzen.

Fizikai infrastruktúra

1. egy hálózat bármely olyan eleme, amely a hálózat más elemeinek fogadására szolgál anélkül, hogy maga is a hálózat aktív elemévé válna; ilyenek például a csővezetékek, a tartóoszlopok, az alépítmények, az ellenőrzőkamrák, az ellenőrzőaknák, a szekrények, az antennaszerkezetek, a tornyok és az oszlopok, valamint az épületek – ideértve azok tetőjét és a homlokzat részeit – vagy az épületek bejáratai, továbbá bármely más eszköz, beleértve az utcabútorokat – például a villanypóznákat, az utcai jelzőtáblákat, a közlekedési lámpákat, a hirdetőtáblákat és az útdíjfizető kapukat -, valamint a busz- és villamosmegállók, továbbá a metró- és vasútállomások;
2. b) amennyiben nem valamely hálózat részei, és közszférabeli szervezetek tulajdonában vagy ellenőrzése alatt állnak: épületek – ideértve azok tetőjét és a homlokzat részeit – vagy az épületek bejáratai, továbbá bármely más eszköz, beleértve az utcabútorokat – például a villanypóznákat, az utcai jelzőtáblákat, a közlekedési lámpákat, a hirdetőtáblákat és az útdíjfizető kapukat -, valamint a busz- és villamosmegállók, továbbá a metró- és vasútállomások.

A kábelek – a sötétszálat is beleértve -, valamint az (EU) 2020/2184 európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározott, emberi fogyasztásra szánt víz szállítására használt hálózati elemek e rendelet értelmében nem minősülnek fizikai infrastruktúrának. (GIA 2. cikk 4. pont)

Hálózatüzemeltető

a) az (EU) 2018/1972 irányelv 2. cikkének 29. pontjában meghatározottak szerinti üzemeltető;

b) a következő szolgáltatások nyújtására szánt fizikai infrastruktúrát biztosító vállalkozás:

i. a következők termelésével, szállításával vagy elosztásával kapcsolatos szolgáltatások:

• gáz,
• villamos energia, beleértve a közvilágítást is,
• fűtés,
• víz – beleértve a szennyvízelvezetést vagy tisztítást is – és vízelvezető rendszerek;

ii. közlekedési szolgáltatások, ideértve a vasutat, a közutakat, többek között a városi utakat is, az alagutakat, a kikötőket és a repülőtereket. (GIA 2. cikk 1. pont)

Helymegosztás

Közös használat különös formája, a kötelezett szolgáltató által fizikai és műszaki feltételek biztosítása a jogosult részére. Célja a jogosult berendezéseinek megfelelő elhelyezésének biztosítása és bekapcsolása (Eht. 188. § 61. pont)

Hozzáférési pont

Az épületen belül vagy kívül elhelyezkedő, a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató vagy ilyen hálózatok szolgáltatására engedéllyel rendelkező vállalkozások számára hozzáférhető azon fizikai pont, amely lehetővé teszi az optikai technológia fogadására kész, épületen belüli infrastruktúrához való csatlakozást (GIA 2. cikk 11. pont)

Kapcsolódó eszközök

Azok a kapcsolódó szolgáltatások, elektronikus hírközlő hálózathoz, továbbá elektronikus hírközlési szolgáltatáshoz kapcsolódó fizikai infrastruktúrák és egyéb eszközök vagy elemek, amelyek alkalmasak hálózat vagy szolgáltatás útján történő szolgáltatásnyújtásra, illetve azt lehetővé teszik vagy támogatják. Ide tartoznak többek között az épületek, az épület-hozzáférési pontok, az épületek kábelezése, az antennák, a tornyok és egyéb támszerkezetek, az alépítmények, a csőnyílások, a védőcsövek, a tartóoszlopok, a kábelaknák és a kábelszekrények, kapcsolódó információs rendszerek. (Eht. 188. § 70. pont)

Közös eszközhasználat

Az elektronikus hírközlési építmények, valamint az elektronikus hírközlő eszközök közös használata (Eht. 188. § 79. pont)

Közszférabeli szervezet:

1. az állam,
2. a költségvetési szerv,
3. a közalapítvány,
4. a helyi önkormányzat,
5. a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat,
6. a helyi és nemzetiségi önkormányzatok társulása,
7. a területfejlesztési önkormányzati társulás,
8. a térségi fejlesztési tanács, vagy
9. a közjogi intézmény (Eht. 188. § 78b. pont)

Nyilvános elektronikus hírközlő hálózat

Teljesen vagy elsősorban nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására használt hálózati végpontok közötti információátvitelt támogató elektronikus hírközlő hálózat (Eht. 188. § 101. pont).

Nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője

Nyilvános elektronikus hírközlő hálózat, illetve kapcsolódó eszközök feletti rendelkezési vagy használati jogot gyakorló természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet (Eht. 188. § 102. pont)

Rendkívül nagy kapacitású hálózat

Vagy olyan elektronikus hírközlő hálózat, amely legalább a kiszolgáló helyen található elosztási pontig teljes mértékben optikai szálas elemekből áll, vagy olyan elektronikus hírközlő hálózat, amely a szokásos csúcsidei feltételek mellett az előbbiéhez hasonló hálózati teljesítményre képes a rendelkezésre álló le- és feltöltési sávszélesség, az ellenálló képesség, a hibaparaméterek, valamint a késleltetés és annak változása tekintetében; a hálózati teljesítmény hasonlónak tekinthető, függetlenül attól, hogy a végfelhasználói élmény változó lehet annak a médiumnak az eredendően eltérő tulajdonságaiból adódóan, amelynek révén a hálózat a hálózati végponthoz kapcsolódik. (az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 2. pont)