Szalai Annamária elmondta: médiavállalkozások nemcsak szólásszabadságot gyakorló magánvállalkozások, hanem – jelentős véleményformáló szerepük miatt – felelősséggel tartoznak a társadalommal szemben, így tevékenységük során szem előtt kell tartaniuk a közérdeket is. Az NMHH elnöke hozzátette: az új médiaszabályozás egyik nagy értéke, hogy egyértelművé teszi, hogy „a média nem színtiszta üzleti vállalkozás”, hanem egyebek mellett „a cselekvő, öntudatos állampolgár nélkülözhetetlen segítője a számára szükséges ismeretek összegyűjtésében”.

Az új médiaszabályozásról Szalai Annamária azt mondta, hogy annak tárgya a nyilvánosság, amelynek nagy szerepe van „az egyén és társadalom önmagáról és egymásról alkotott képének formálásában”. Így a jogalkotónak és a jogalkalmazónak megfelelő érzékenységgel kell viszonyulni ehhez a területhez – tette hozzá.

Szalai Annamária szerint a tájékoztatás és a tájékozódás egyaránt fontos, a cél pedig a kettő közötti egyensúly megteremtése. Az utóbbi években azonban az egyéni szabadságjogok öncélú érvényesítése eluralkodott a médiában – mondta.

Az új médiaszabályozás hangsúlyozza többek között a társadalmi integráció fontosságát, és rögzíti a közösség érdekeit. Az NMHH elnöke az új médiaszabályozást "értékkonzervatív megközelítésű rendezésnek" nevezte, és hozzátette, hogy a jogalkotó szándéka a nemzeti és a kulturális identitás, valamint az alkotmányos értékek megerősítése volt.

Szalai Annamária hangsúlyozta, hogy az új szabályozás kiemelkedően foglalkozik a kiskorúak védelmével, s lehetőséget ad arra, hogy a kiskorúak káros tartalmakkal való érintkezését műszaki eszközökkel is korlátozzák a szolgáltatók. Sőt, lehetőség nyílik arra is, hogy megvizsgálják, mely műsorok vannak pozitív hatással a kisgyermekekre. A különböző médiumokra kirótt bírságokból pedig a tudatos médiafogyasztást segítő programokat indítanak – mondta.

Az NMHH elnöke emlékeztetett, hogy felmérések szerint a gyermekek napi 10 órát töltenek képernyő előtt, az új szabályozás azonban őket hatványozottan védi az erkölcstelen műsoroktól. Az új szabályozás a korábbiaknál jobban körülbástyázza az emberi méltóság jogait azzal, hogy a médiatartalom szolgáltatóit arra kötelezi: ne csak a műsor közzététele, hanem a műsorkészítés során is tartsák tiszteletben az emberi méltóságot. Ide sorolta „a tehetségkutatónak nevezett showműsorokat”, amelyekben véleménye szerint a fellépők közül a kevésbé tehetséges emberek is védelemre szorulnak – éppen az emberi méltóság szempontjából. A „megbotránkoztató esetekre” az új médiaszabályozás megoldást nyújthat, „hiszen ezentúl az emberi méltóság védelmének érvényesülését a műsorkészítés időszakában is lehet vizsgálni” – hangsúlyozta.

A visszásságokra hozta fel példaként a „kibeszélő show-kat”, amelyek készítésekor a műsorkészítők nem adnak elegendő időt a szereplőknek arra, hogy a szerződésüket elolvassák, illetve félrevezetik őket. Ezen ügyekben a médiahatóság vizsgálatot indított – fűzte hozzá.

Szalai Annamária megemlítette, hogy a médiahatóság számára a társadalom véleménye is fontos, ezért jött létre a nyilvános meghallgatás intézménye. A hatóság elnöke beszámolt arról is, hogy az új törvény bevezette a média- és hírközlési biztos tisztségét. A biztos nem jogsértések ügyében jár majd el, hanem egyeztető szerepet tölt be a nézők és hallgatók, illetve a panasszal érintett médiavállalkozások között.

(MTI)