Országgyűlési beszámoló a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elektronikus hírközléssel összefüggő tevékenységéről és jelentés a postapiacról – 2023.

Elnöki köszöntő

Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljam a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elektronikus hírközlési tevékenységével és a postapiaccal összefüggő, 2023. évi tevékenységéről szóló országgyűlési beszámolót.

Amikor kollégáimmal visszatekintünk az előző évre, hogy összeállítsuk az éves jelentés fejezeteit, nem csupán az Országgyűlés által kiszabott törvényi kötelezettségnek teszünk eleget, hanem számba vesszük a feladatokat, kihívásokat, váratlan helyzeteket is, amelyekkel 2023-ban szembesültünk. Ezek mellé pedig minden esetben odaállítjuk az eredményeinket, sikereinket, gyümölcsöző együttműködéseinket, sőt azokat a pozitív visszajelzéseket is, melyek a magánemberektől, a piac és az államigazgatás szereplőitől érkeztek, mert átláthatóbbá, könnyebbé, adott esetben biztonságosabbá és rendezettebbé tettük a munkájukat, környezetüket és életüket. Visszajelzések nemzetközi területről is érkeznek, szakembereink tudását, felkészültségét határainkon túl is elismerik.

Az éves beszámoló elkészítésével célunk nem kizárólag a tájékoztatás. Mi, az NMHH vezetői, munkatársai és szakértői felelősnek érezzük magunkat abban, hogy felhívjuk a figyelmet azokra a trendekre és innovatív kezdeményezésekre, amelyek nem csupán hatósági nézőpontból jelentősek, de meghatározhatják azt is, merre tart a hírközlési piac a következő időszakban, gazdasági, társadalmi és kulturális szempontból egyaránt.

A hatóság 2023-ban is folytatta az elektronikus hírközléssel, a média- és tartalomszolgáltatókkal kapcsolatos kutatásokat. Figyelemmel kísértük a magyar háztartások ellátottságát, szokásait és igényeit. Néhány releváns adat ízelítőül: 2023-ban 82 százalékuk rendelkezett okostelefonnal, és 84 százalékban fizettek elő vezetékes vagy mobilinternet-szolgáltatásra. A tartalomfogyasztási szokásokat vizsgálva, a hazai internethasználók aránya 91 százalék volt, ami megegyezett az EU 27 tagállamának átlagával. Mára ez egyértelmű jele a digitalizáció térnyerésének, hiszen a hagyományos televíziószolgáltatás – csökkenő tendenciát mutatva – a magyar háztartásoknak már „csupán” 88 százalékában érhető el.

Az interneten töltött átlagos idő meredeken növekvő tendenciát mutat: a felhasználók – a 2022-ben becsült napi 3,6 órát meghaladva – tavaly már átlagosan napi 4,3 órát töltöttek a világhálón. Több mint harmaduk használta a közösségi platformokat legalább napi fél órában, szintén harmaduk böngészett vagy vásárolt online felületeken, és negyedük töltötte az időt online ügyintézéssel.

A fentiek alapján nem meglepő, hogy a 2023-as év talán egyik legnagyobb szabályozási fejleménye a digitális szolgáltatások egységes piacáról szóló európai uniós rendelet, a Digital Services Act elfogadása volt. Az egységes európai jogalkalmazás előkészítése folyamán rendszeres egyeztetéseket folytattunk az Európai Bizottsággal, az uniós tagállamok társhatóságaival, és kutatásokat végeztünk a különböző tudományterületek képviselőivel összefogva. A DSA-rendelet – amelynek rendelkezéseit és hazai végrehajtási szabályait 2024. február 17-étől már minden érintettnek teljes egészében alkalmaznia kell – komolyan érinti az online platformok, azaz a piacterek, a közösségi oldalak, a videómegosztó oldalak, az alkalmazás-áruházak, valamint az online utazási és szállásportálok tevékenységét. Célja, hogy hatékonyabbá tegye az illegális és káros tartalmakkal szembeni fellépést, és a felhasználók hatékonyabb jogvédelmet kapjanak az online szolgáltatók gyakran átláthatatlan működésével szemben. A rendelettel kapcsolatos feladatok ellátását az NMHH felügyeli.

Mesterséges intelligencia, kvantumkommunikáció, űrtávközlés, okosvárosok, kibervédelem, metaverzum –a hírközléshez és médiához kapcsolódó iparágakban dolgozók számára ezek már jól ismert fogalmak. Az NMHH 2023-ban is nagy figyelmet fordított arra, hogy az új technológiákat nyomon kövesse, és a lehetőségekhez mérten előre felkészüljön a jövő kihívásaira.

Tisztában vagyunk azzal, hogy ezen szolgáltatások szabályozása egyre kevésbé kezelhető lokálisan, országhatárokon belül, kizárólag hatósági eszközökkel. A jövő kulcsa az összefogás: az önszabályozás támogatása és a jogszabályokon túlmutató együttműködések kialakítása. 2023-ban éppen ezért megújítottuk és kiszélesítettük szakmai-iparági kapcsolatainkat, valamint tudományos együttműködéseinket. Célunk, hogy szakmai partnereinkkel kooperálva folytassunk kutatásokat, és az eredményeket felhasználva a közérdek szolgálatára folyamatosan megújuló tudásbázist építsünk.

Értékeinket ugyanakkor mindenképpen meg kell őriznünk. A mesterséges intelligencia és az új technológiák terjedésével – még akkor is, ha ezeket idővel sikerül megfelelő szabályozás alá vonni – különösen óvni kell mindazt, ami minket, embereket a valóságban is összeköt.

Dr. Koltay András elnök