Az elemzés némileg rendhagyó módon négy korosztályba csoportosította a hazai felnőtt népességet: a Baby boomerekhez az 1964-ig, az X generációhoz az 1965–1979 között, az Y generációhoz az 1980–1994 között, a Z generációhoz pedig az 1995–2006 között születetteket sorolta. A kutatás elsősorban azt vizsgálta, hogy az adott korcsoportok mekkora arányát érték el az egyes médiaplatformok, valamint, hogy az elért közönség mennyi időt töltött ezek fogyasztásával.

A rádió az elemzett negyedévben egy nap átlagosan 5,4 millió embert ért el. Az elemzésből kiderült, hogy a legnagyobb arányban a baby boomerek hallgattak rádiót, a fiatalabb generációk felé haladva pedig a korcsoportok egyre kisebb hányadát volt képes megszólítani a platform, ugyanakkor a Z generáció tagjai több időt töltöttek rádióhallgatással, mint az Y generáció. Az is megfigyelhető, hogy minél fiatalabb egy korcsoport, annál inkább az online rádióhallgatást preferálja a hagyományos rádiózással szemben – ennek ellenére a legfiatalabbak körében is a hagyományos rádiózás maradt a legnépszerűbb fogyasztási mód. Bár azt gondolhatnánk, hogy a legtöbben autózás közben hallgattak rádiót, ez csak az Y generáció tagjaira igaz, a többi generációnál az otthoni rádióhallgatás maradt a rádióhasználat legnépszerűbb formája.

A vizsgált időszakban televíziót napi szinten átlagosan 6 millió ember nézett az országban, de mind az elérés, mind a televíziónézéssel töltött idő tekintetében kijelenthető, hogy a fiatalabb generációkat egyre kevésbé tudja megszólítani a tévé. A legtöbb időt a baby boomerek töltötték a képernyők előtt, náluk nem volt számottevő különbség a hétköznapi és hétvégi televíziófogyasztás között sem: hétvégente csupán 14 perccel tévéztek többet. Ezzel szemben az X generáció hétvégente 91 perccel, vagyis 24 százalékkal töltött több időt tévénézéssel, mint hétköznap. Az Y generációnál ez a növekedés 21,2, míg a Z generációnál már csak 11,7 százalék volt, ami azt jelzi, hogy a legfiatalabbak akkor sem tévéznek sokkal többet, ha a pihenőnapjuk ezt lehetővé teszi. A fiatalabbakat különösen nehezen érték el a televíziós hírcsatornák, vagyis azok az adók, amelyeknek a fő profilja a tájékoztatás, hírközlés. Csaknem az összes generációt a rádió érte el a legkisebb arányban, a Z generáció körében azonban a televízió alulmúlta a rádió elérését.

Érdekes adat, hogy bár az internet a baby boomereket érte el a legkisebb arányban, ők töltötték a legtöbb időt a platformon. Az internetes hírportálokat is a legidősebb generáció látogatta a legkisebb arányban, ugyanakkor ők voltak a leginkább rendszeres fogyasztói ezeknek és ők töltötték a legtöbb időt is a böngészésükkel. A fiatalabbakat ugyan nagyobb arányban érték el az online híroldalak, de alacsonyabb volt közöttük a rendszeres látogatók aránya. A teljes népesség átlagosan 14 percet töltött ezen portálok olvasásával, de megfigyelhető, hogy minél fiatalabb egy generáció, annál kevesebb időt szánt erre: a baby boomerek átlagosan napi 21 percig böngészték a hírportálokat, míg a Z generáció tagjai csupán napi 6 percig.

A felmérés eredményei alapján jelentős generációs különbségek figyelhetők meg a médiafogyasztás terén. Az idősebb generációk a hagyományos médiát, míg a fiatalabbak inkább az újmédiát és az online teret részesítik előnyben. Az egyes generációk médiafogyasztási szokásait nagymértékben befolyásolja, hogy szocializációjuk során milyen technológiák voltak elérhetőek – a Z generáció tagjai például már az internet korszakában nőttek fel, ahol szabadon választhattak, milyen tartalmat szeretnének fogyasztani, a hagyományos médiaplatformok ezért jellemzően kevésbé tudják megszólítani őket.

A generációs tendenciák hatására a hagyományos médiumok folyamatosan keresik a fiatalabb célcsoportok megszólításának és a lehető legtöbb ember elérésének lehetőségét. A rádióadókra így például egyre jellemzőbb, hogy podcast vagy videós formában is elérhetővé teszik a műsoraikat online. Ezekből sokszor rövid, kivágott részeket készítenek, amelyeket a közösségi médiafelületeken terjesztve próbálják elérni a legfiatalabbakat. A különböző tévés és rádiós tartalmak mind változatosabb online megjelenésével a hagyományos média és az újmédia közötti határvonal egyre inkább elmosódni látszik, ebben azonban nem az egyes platformok elöregedése figyelhető meg, hanem a tartalmak többféle formában és csatornán történő, személyre szabott megjelenése.

Az alábbi videóban Stadler Bence, az NMHH műsorfigyelő munkatársa beszél. A videó szabadon beágyazható és megosztható.