A rövid dokumentumfilmes műfajt támogató Ember Judit-pályázatot a hatóság a tavalyi évben 300 millió forintos keretösszeggel hirdette meg. A harmadik fordulóban résztvevők közül a döntés alapján tizennégy rendező munkáját támogatja a Médiatanács összesen 97 millió forinttal. A történelmi témák mellett a mai társadalom problémái is hangsúlyosan jelennek meg a merítésben.

Ma több millió kényszerszingli keres párt az országban. A fiatalok több gyermeket terveznek, mint amennyi végül megszületik – derül ki a tavaly elhunyt Kopp Mária pszichiáter kutatásaiból. A Magyar Érdemrend középkeresztjével is kitüntetett kutatóorvos mozgalmat is alapított, hogy a jelenséget visszaszorítsa. Skrabski Fruizsina rendező Kényszerszinglik címmel szórakoztató és megható módon, élő szituációkkal kívánja dokumentálni és bemutatni a mai fiatalok párkeresési szokásainak jó és rossz oldalát. Célja nem kevesebb, minthogy segítségére legyen mindenkinek, aki meg akarja találni élete párját.

A szegénységről rengeteg munka készült már. Surányi Z. András filmje az emberfeletti áldozatvállalást állítja középpontba. A Panoráma egy nagymamáról szól, aki a gyámüggyel küzd; rendszeresen bizonyítania kell, hogy elfogadható körülményeket képes biztosítani magához vett unokájának.

Az Ember Judit-pályázat jelenlegi fordulójában a kiírók figyelemmel voltak az I. világháború kitörésének közelgő 100. évfordulójára, ezért több olyan filmterv is bekerülhetett a támogatottak közé, amelyik ehhez a témához kapcsolódik, és a centenáriumra készülhet el.

Közéjük tartozik Domonkos László Elfelejtett parancsnok című filmje is. Az alkotás annak a Székely Hadosztálynak kíván emléket állítani, amelyik 1919 elején négy hónapon át volt képes a túlerővel szemben tartani a csaknem 200 kilométer hosszú erdélyi frontszakaszt.

Papp Ferenc rendező az Alpokban ered nyomába a monarchia oldalán harcoló szegedi hadtest emlékeinek. Kutatócsoportjával meg sem áll a szlovéniai Mrzli vrh hegyig. A 46. szegedi ezred sok fontos csatáját vívta ezen a helyen, és az egykor szemben álló népek fiai itt emlékeznek máig is minden évben az életüket áldozó harcosokra a magyar zászlóaljparancsnok nevét viselő kápolnában.

Döbbent csend borult a nézőtérre, amikor Helmut Rahn belőtte az 1954-es berni futball világbajnokság mindent eldöntő gólját. Négy perccel később Szepesi György elcsukló hangja hallatszott a rádióból: vége, vége…A szurkoló tömeg a Népstadionban hallgatta a közvetítést. Magyarországon ezekben a pillanatokban foszlott szét a nemzeti nagyság álomképe, amelyet a legendás futballválogatott hosszú menetelése erősített az emberekben. Itthon senki nem számolt a vereséggel – ezért az esemény nem igényelt koncentráltabb karhatalmi biztosítást –, így történhetett meg, hogy a közvetítés végén az emberek kiözönlöttek a stadionból és három napra birtokba vették a pesti utcákat. A megmozdulás 1956 egyik előzménye volt. Nagy Kata Focialista forradalom című filmje az esemény első filmes feldolgozása lesz.

A pályázatról további részleteket a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap Támogatási terület honlapján találhatnak az érdeklődők.