Gyakrabban kellene alkalmazni a médiabiztos ajánlását az öngyilkosságokról szóló tudósítások szerkesztésekor

Közzétéve: 2014. január 24.

null

Sokat tehet a média azért, hogy felhívja a figyelmet az öngyilkosságokat megelőző, figyelmeztető jelekre – hangsúlyozták a résztvevők azon a pénteki kerekasztal-beszélgetésen, amelyen a híradásoknak az öngyilkosságok megelőzésében játszott szerepét vizsgálták pszichiáterek, újságírók, valamint a média- és hírközlési biztos a Magyar Pszichiátriai Társaság budapesti kongresszusán.

Bodonovich Jenő, Balázs Judit, balra Fürst-Borsos Ádám (587x391)

Bodonovich Jenő (középen) mellette Balázs Judit gyermekpszichiáter és Fürst-Borsos Ádám újságíró | Fotó: Sebestyén Gábor

Az elmúlt két év alatt a tíz legjelentősebb televíziós és rádiós hírműsorban közzétett 575, öngyilkossággal foglalkozó tudósításból csupán hét esetben jelent meg a krízishelyzetben ingyen hívható lelki elsősegélyvonal telefonszáma, a 116-123 – közölte Bodonovich Jenő a kerekasztal-beszélgetést felvezető előadásában. A média- és hírközlési biztos, valamint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásai ugyanakkor kifejezetten kérik, hogy az esemény feldolgozásakor az újságírók, szerkesztők emeljék ki, hol kaphatnak segítséget a bajban lévő emberek.

Balázs Judit gyermekpszichiáter, a kerekasztal-beszélgetés másik előadója bemutatta a nemzetközi együttműködésben gondozott Supremebook.org mentálisegészség-fejlesztő honlapot, amely az öngyilkosságok megelőzésében is eredményes. Hangsúlyozta a prevenció fontosságát, mivel Európában naponta 400 ember hal meg öngyilkosság következtében.

A kerekasztal-beszélgetésen Farkas Melinda, a Magyar Nemzet újságírója elmondta, lapjuknál arra törekszenek, hogy az általános társadalmi okokat térképezzék fel egy-egy öngyilkossági eset bemutatása kapcsán. Fürst-Borsos Ádám, a Blikk munkatársa követendőnek tartja azt a szerkesztési elvet, amely egy öngyilkosságról szóló tudósítás mellé közvetlenül olyan hírt tördel be ellensúlyozásként, amely pozitív kicsengésű, és kiemeli például a családi összetartozás fontosságát.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a médiában közreadott tudósításokban hasznos közölni azokat a figyelmeztető jeleket, amelyek öngyilkossági szándékot vetíthetnek előre. Ezek megismertetése a médiafogyasztókkal elősegítheti azt, hogy a jövőben kevesebb öngyilkosságot kövessenek el. Magyarország ugyanis még mindig a második helyen áll az egy főre jutó befejezett öngyilkossági esetek számát tekintve Európában Litvánia mögött, és világszinten is az ötödik-hatodik. A legmagasabb értéket Dél-Koreában mérik.

A szimpózium után Balázs Judit és Bodonovich Jenő sajtótájékoztatón foglalta össze az elhangzottakat. Balázs Judit egyebek mellett beszámolt arról, hogy az öngyilkosságot elkövetők 90 százaléka valamilyen pszichiátriai betegségben szenved, jellemzően depresszióban. Bodonovich Jenő a média felelősségét elemezte, nyomatékosítva azt, hogy a tudósítások mikéntje, a bemutatott részletek növelhetik az öngyilkosságok bekövetkeztének kockázatát.