Az NMHH elnöke átadta a Dr. Magyari Endre-díjakat

Közzétéve: 2016. május 12.

null
A számhordozási tudakozó, illetve az első hazai műholdas közvetítőlánc létrejöttében kulcsszerepet játszó két szakember, Győrbíró László és Somogyi András vette át idén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke által 2014-ben alapított Dr. Magyari Endre-díjat. A hírközlési piac fejlődéséért folytatott több évtizeden át végzett kiemelkedő munka elismerése céljából adományozható díjakat Karas Monika, az NMHH elnöke adta át csütörtökön Győrött a távközlési világnap alkalmából.

Győrbíró László, Karas Monika és Somogyi András a Magyari Endre-díjak átadása után

Győrbíró László, Karas Monika és Somogyi András a Magyari Endre-díjak átadása után

Érdemes azon elgondolkodnunk, hogy a Nemzetközi Távközlési Egyesület tavaly lezárult 150 éve után milyen lesz az elkövetkező 150 év, mert a hírközlési szakembereknek nagy a felelőssége a jövő alakításában – hangsúlyozta Karas Monika a győri Széchenyi István Egyetemen tartott díjátadón csütörtökön. Hangsúlyozta, megvannak az eszközeink, hogy még dinamikusabbá, még inspirálóbbá, haladóvá tegyük a távközlés területét, legyen szó hatósági vagy technológiai szemszögről. Az NMHH elnöke hozzátette, megnyugtató az a tudat, hogy a győri szimpózium is alkalmat ad a fiatal generáció tagjainak – köztük az eseménynek helyt adó győri egyetem hallgatóinak –, hogy együtt gondolkodjanak azokkal a tapasztalt szakemberekkel, akiknek tudása irányt mutat a 21. századi gazdaságot átszövő új hírközlési szolgáltatások fejlesztésében. Ezért ha valamely iparágban érdemes tanulnia ma egy technika iránt fogékony fiatalnak, az a hírközlés – jelentette ki a rendezvényen.

Karas Monika a Magyari Endre-díjak átadó ünnepségénA távközlési világnap alkalmából szervezett egyetemi rendezvényen az NMHH elnöke Győrbíró Lászlónak, az NMHH idén nyugdíjba vonuló azonosítógazdálkodási szakemberének és Somogyi András hírközlési szakértőnek adta át a hatóság Dr. Magyar Endre-díj emlékérmet, amely évente legfeljebb két fő részére adományozható. Győrbíró László nevéhez fűződik többek között számos új, rövid telefonszám bevezetése és a számhordozási tudakozó kidolgozása, Somogyi András pedig – más kiemelkedő eredmények mellett – az első magyar műholdas közvetítőlánc 8 GHz-es mikrohullámú hírközlő rendszerének kialakításában szerzett elévülhetetlen érdemeket.

A győri hírközlési szimpóziumon Aranyosné dr. Börcs Janka, az NMHH főigazgatója szakmai tájékoztatást tartott a dolgok internete és a gépek közötti kommunikáció spektrumigénye témájában több száz érdeklődő előtt. A konferencián Bartolits István, a hatóság Technológiaelemző Főosztályának vezetője és egyben az egyik tavalyi Magyar Endre-emlékérmes díjazott a dolgok internetének hatását vette górcső alá az adatközpontok fejlődésére. Az előadásokkal párhuzamosan az iparág képviselői is lehetőséget kaptak, hogy az általuk végzett kutatásokat és fejlesztéseket bemutassák a szakmai napon.

A díjazottak

Győrbíró László vezetésével az elmúlt nyolc évben a számozás és a számhordozás szabályozása és az azonosítógazdálkodás területén fontos eredmények születtek a hírközlési hatóságnál: Új, rövid számtartományok nyíltak az adománygyűjtésre, a lelkisegély-szolgálatokra és az emelt díjas szolgáltatásokra. Elindult az egyetemes tudakozó 11800-as hívószáma. 12-jegyű számokat rendszeresített az NMHH nevében a gépek közötti kommunikációra. Lerövidült a számhordozás időtartama, és létrejött a számhordozottság-tudakozó az NMHH honlapján. A győri egyetemen végzett szakember szakmai pályáját a Posta Rádió- és Televízió Műszaki Igazgatóságánál kezdte, majd a Matávnál folytatta a Posta Kísérleti Intézetben. 2008-tól az NHH, illetve az NMHH azonosítógazdálkodásának volt vezetője, idén vonul vissza a hivatali munkavégzéstől.

Somogyi András pályafutása során részt vett a hírközlés európai uniós szabályozásának és a hírközlési törvényeknek, valamint a végrehajtási rendeleteknek a kidolgozásában. Az EU hírközlési keretszabályozásán alapuló piacelemzéseket végzett, és része volt a referenciaajánlatok alapelveinek megalkotásában. Diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen, doktori címét a mikrohullámú rádióberendezések félvezető szakmérnöki tagozatán szerezte. Szakmai pályája az Orion Rádió és Villamossági Vállalatnál indult. 1967-ben az Orion mikrohullámú fejlesztési osztályának vezetője, majd 1975-től főkonstruktőr lett. 1977-ben részt vett az első magyar műholdas közvetítőlánc 8GHz-es mikrohullámú hírközlő rendszerének kialakításában, 1991-ben az ORION fejlesztési mérnökeként ment nyugdíjba, 1998-ban tagja lett a Hírközlési Főfelügyelet Nemzetközi Igazgatóságának, 2001 és 2003 között pedig a Hírközlési Döntőbizottság tagja volt. Számos díj és kitüntetés tulajdonosa.

A távközlés világnapja

Május 17. a távközlés világnapja, melyet 1968 óta tartanak annak emlékére, hogy 1865. május 17-én Párizsban húsz ország képviselői aláírták a Nemzetközi Távíró Egyesület (International Telegraph Union) alapító okmányát. Magyarország az alapító húszakkal egyidőben csatlakozott, akkor még az Osztrák-Magyar-Cseh Királyság képviseletében Richard von Metternich írta alá az alapító okiratot. Érdekesség, hogy az alapító okirat aláírása után csak évekkel később találta fel Graham Bell a telefont, noha a Marconi-féle szikratávíró már akkoriban olyan jelentős forgalmat bonyolított, hogy nemzetközi egyezményben kellett szabályozni a távírás országhatárt átlépő folyamatát.

Dr. Magyari Endre (1900–1968) – A hazai rádiózás egyik elindítója

Gépészmérnöki oklevelét a budapesti Műegyetemen szerezte meg. Ezt követően a Posta Kísérleti Állomáson helyezkedett el, ahol elsőként tervezett nagy teljesítményű rádiótelefon-adót. Tervei alapján valósult meg az 1 kW-os csepeli adóállomás. 1923-ban üzembe helyezte a Posta által vásárolt 250 W-os Huth adókat. Hamarosan a Gyáli úti épületből folytatódtak a kísérleti adások, ahol a „kísérleti stúdió” a híres bútorszállító kocsi volt. Nevéhez fűződik a hazai műsorsugárzás megindítása. Rendkívül gazdag írói tevékenykedését sok könyv és cikk örökítette át az utókornak. Az 1940-es évek közepén javaslatára a „gyengeáramú elektrotechnika” szót helyesbítették a lényeget jobban kifejező "híradástechnikára", illetve „távközléstechnikára”.