Rövidítések

Néhány rövidítés jelentését az Egyezmény 1. cikke (Meghatározások) tartalmazza.

Körzeti megállapodás a belvízi hajózás rádiótávközlő-szolgálatáról

amely az alábbi országok Igazgatásai között jött létre:

Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, a Cseh Köztársaság, Franciaország, Németország, Magyarország, Luxemburg, Moldávia, Hollandia, Lengyelország, Szerbia, a Szlovák Köztársaság, Svájc és Ukrajna.

Előszó

A Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) Nemzetközi Rádiószabályzatának (RR) 6. cikkével összhangban, a fent említett országok igazgatásainak alulírott küldöttei attól a szándéktól vezérelve, hogy közös elveket és szabályokat állapítsanak meg személyek és áruk biztonságos szállítására a belvízi utakon, és tekintetbe véve, hogy

• a rádiótávközlő-szolgálat harmonizálása hozzájárul a biztonságosabb belvízi hajózáshoz,
• a harmonizálás elő kell, hogy segítse a rádióspektrum eredményesebb és hatékony felhasználását, továbbá
• a harmonizálás hozzájárul a hajózási irányítás hatékonyabbá, gazdaságosabbá és zökkenő mentesebbé tételéhez,

közös megegyezéssel elfogadták, igazgatásaik jóváhagyásának fenntartásával, a területükön a belvízi hajózás rádiótávközlő-szolgálatra vonatkozó alábbi rendelkezéseket.

A Körzeti Megállapodás (továbbiakban Megállapodás) gondozását, harmonizálását és optimalizálását az erre kijelölt un. RAINWAT Bizottság végzi.

I. fejezet – Fogalommeghatározások

1. cikk – Meghatározások

A jelen Megállapodásban az alábbiakban nem meghatározott fogalmak jelentése megegyezik a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) Alapokmányában, Egyezményében és Nemzetközi Rádiószabályzatában (RR) használt jelentéssel.

A. Rádiótelefon-szolgálat a belvízi utakon és automatikus adóazonosító rendszer (ATIS)

A belvízi hajózás rádiótelefon-szolgálata meghatározott célú rádiótávközlést tesz lehetővé egyeztetett csatornák, valamint az ATIS rendszerre épülő egyeztetett üzemeltetési eljárás (szolgálati osztályok) használatával.

A belvízi hajózás szolgálati osztályai:

• Hajó–hajó. Hajóállomások közötti rádiótávközlés.
• Hajózási információk. A hajóállomások és a belvízi hajózás üzemeltetéséért felelős hatóságok állomásai közötti rádiótávközlés. A fenti hatóságok állomásai parti vagy mozgó állomások lehetnek.
• Hajó–kikötői hatóságok. A hajóállomások és a belvízi hajózás üzemeltetéséért felelős hatóságok állomásai közötti rádiótávközlés. A fenti hatóságok állomásai lehetőleg parti állomások legyenek.
• Fedélzeti rádiótávközlés. A hajó fedélzetén vagy egy vontatott, illetőleg tolt hajócsoporton belül, valamint kötélkezelési és kikötési manőverekkel kapcsolatban folytatott rádiótávközlés.

Az ATIS rendszer a hajókon használt rádiótelefon adók automatikus azonosítására szolgál az ETSI EN 300 698 európai szabvány B melléklete szerint.

B. Radar

Rádiómeghatározó rendszer, amely a referenciajeleknek a meghatározandó helyről visszaverődő vagy visszasugárzott rádiójelekkel való összehasonlítására alapul.
A belvízi hajózásban használt radar a rádiónavigáció szolgálat része, melynek célja, hogy segítse és biztonságosabbá tegye a hajók üzemeltetését.

C. VHF-sávú adatátviteli rendszer (VDES)

A VDES egy olyan rádiókommunikációs rendszer, amely hajók, parti állomások és műholdak között a tengeri mozgószolgálati VHF sávban az AIS, ASM és VDE frekvenciákon üzemel.

D. Belvízi automatikus azonosító rendszer (AIS)

A tengerhajózás számára kijelölt URH-sávot használó protokollra épülő távközlő rendszer a
hajózási adatok cseréjéhez.

A belvízi AIS a tengerhajózáshoz használt AIS rendszerre épül, az Életbiztonság a tengeren elnevezésű nemzetközi egyezménynek megfelelően, (Safety Of Life At Sea – SOLAS 1974-es módosítás) amelynek szövegét a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet gondozza. (International Maritime Organisation – IMO).

A Folyami Információs Szolgálatok (River Information System, RIS) a belvízi AIS-t használják. Az AIS és a radar készülékek egymást kiegészítik.

A belvízi AIS egyeztetett csatornák és egyeztetett működtetési eljárások révén lehetővé teszi a hajók helyzet meghatározó és nyomon követő rendszereinek adott célokra történő kialakítását.

E. Alkalmazás specifikus üzenetek (ASM)

Az ASM-ek olyan AIS üzenetek, amelyek esetében az adattartalmat az alkalmazás határozza meg.

F. Tengeri mozgószolgálati azonosító (MMSI)

Az Igazgatások által kijelölt kilenc számjegyből álló egyedi hajó állomás azonosító. Ennek első három számjegye tartalmazza az adott Igazgatást jelző tengeri azonosítási jelzőszámokat (MID).

Az MMSI kötelező a belvízi AIS használatához. A jelen Megállapodás rendelkezéseinek hatálya alá tartozó belvizeken közlekedő hajók számára az MMSI az egyedi ATIS-kód létrehozásához szükséges..

G. Digitális szelektív hívás (DSC)

Félautomata módszer, amelyet az IMO nemzetközi szabványként határozott meg tengeri középhullámú, rövidhullámú és URH-sávú rádiókapcsolatok létesítésére.

H. Hajóállomás

A belvízi hajózás rádiótávközlő-szolgálatának mozgó rádióállomása, amelyet nem állandó jelleggel kikötött hajó fedélzetére telepítenek.

I. Parti állomás

A mozgószolgálat olyan rádióállomása, amelyet nem mozgás közbeni használatra szántak.

J. Kézi berendezés

Hordozható, antennával és tápegységgel felszerelt rádióberendezés.

K. Kishajók

20 méternél rövidebb hajók, a Belvízi Hajóutak Európai Rendtartásának (Code Européen de Voies de Navigation Intérieure-CEVNI) meghatározása szerint.

L. Kimenő teljesítmény (OP)

Az adóberendezés moduláció nélküli átlagos kimenő teljesítménye egyetlen rádiófrekvencia- periódus alatt (vivő teljesítmény).

M. Szerződő Igazgatások

• A Megállapodást aláíró országok Igazgatásai;
• A Megállapodáshoz csatlakozott országok Igazgatásai (8. cikk)

N. RAINWAT Bizottság

A RAINWAT Bizottság feladatának meghatározása a 6. cikkben található.

O. Igazgatási kapcsolattartók

A belvízi hajózás rádiótávközlő-szolgálatával kapcsolatos kérdésekben illetékes és a szerződő igazgatások által kijelölt személyek.

P. Hajóazonosító adatbázis kapcsolattartói

A joghatóságuk alá tartozó hajók azonosításával kapcsolatos összes kérdésben illetékes, a szerződő igazgatások által kijelölt személyek.

Q. Egységes Európai Hajóazonosító Szám (ENI szám)

Az ENI szám az Európa belvizein közlekedni képes hajók nyilvántartási száma. Ez egy egyedi nyolc jegyű szám. A kapcsolata a hajótesttel a hajó egész élettartama alatt megmarad, függetlenül annak nevétől. Az első három szám a számot kijelölő illetékes hatóságot azonosítja.

II. fejezet – A szolgálat működésével kapcsolatos általános rendelkezések

2. cikk – A hajóállomásokra vonatkozó igazgatási előírások

A hajóállomásokra vonatkozó igazgatási előírásokat az 1. melléklet tartalmazza.

3. cikk – A frekvenciák használata

A rádiótelefon berendezés a VHF frekvenciákat a Nemzetközi Rádiószabályzat 18. Függeléke szerint használja. (Table of transmitting frequencies in the VHF maritime mobile band) (A tengeri mozgószolgálat részére felosztott, URH sávú adófrekvenciák táblázata)

A belvízi rádiókommunikációban használt csatornákat, az adófrekvenciákat és a szolgálati osztályokat a 2. melléklet tartalmazza. A csatornák sorszámozása a Nemzetközi Rádiószabályzat 18. Függeléke szerinti. A rádióberendezések kimenő teljesítmény (OP) korlátozásait a 3. melléklet tartalmazza.

A belvízi radarberendezések a 9,2–9,5 GHz-es sávot használják.

Az AIS berendezések általában az AIS 1 és AIS 2 csatornákat használják.

4. cikk – A hajófedélzeti rádióberendezések üzemeltetési és műszaki követelményei

A hajófedélzeti rádióberendezések üzemeltetési és műszaki követelményeit a 3. melléklet tartalmazza.

A berendezéseknek olyan típusúaknak kell lenniük, amelyek megfelelnek a 2. és 3. mellékletekben leírtaknak.

5. cikk – Üzemeltetési eljárások

Az üzemeltetési eljárásokra vonatkozó előírásokat a 4. melléklet tartalmazza.

III. fejezet – A Megállapodás alkalmazása

6. cikk – A Megállapodás gondozása és a RAINWAT Bizottság hatáskörei

A jelen Megállapodás gondozását, harmonizálását és optimalizálását – a mellékleteket, határozatokat és ajánlásokat is beleértve – az ebből a célból megalapított RAINWAT Bizottság végzi.

A Megállapodás legfrissebb jóváhagyott változata a RAINWAT Bizottság honlapján található. A RAINWAT Bizottság a megállapodást aláíró Igazgatások képviselőiből áll.

Az eljárási szabályzatot a RAINWAT Bizottság álltja össze.

A RAINWAT Bizottság elnökét és alelnökét a RAINWAT Bizottság a saját tagjai közül választja meg, négyéves időszakra, az eljárási szabályzatnak megfelelően. A választás érvényességéhez az összes szerződő ország többsége szükséges.

Az elnök és az alelnök felelős a Megállapodás szövegének gondozásáért az eljárási szabályzatnak megfelelően. A Megállapodást és az Eljárási Szabályzatot a RAINWAT Bizottság vizsgálhatja felül. Az Egyezmény és az Eljárási Szabályzat módosítása érdekében a szerződő Igazgatások beadvány útján történő javaslat tételre jogosultak.

A Rajnai Hajózási Központi Bizottság, a Duna Bizottság és a Mosel Bizottság megfigyelőként vehet részt a Bizottság munkájában.

7. cikk – A Megállapodás végrehajtása

A szerződő Igazgatások kinyilvánítják, hogy elfogadják és alkalmazni fogják a Megállapodásban, valamint annak mellékleteiben, Határozataiban és lehetőség szerint Ajánlásaiban foglalt rendelkezéseket.

8. cikk – Csatlakozás a Megállapodáshoz

Bármely, a Megállapodást alá nem író Igazgatás bármikor letétbe helyezheti csatlakozási és jóváhagyási okiratát a RAINWAT Bizottságnál. Erről a szerződő Igazgatások legalább egy hónappal a RAINWAT Bizottság következő ülése előtt értesítést kapnak.

A Megállapodáshoz való csatlakozás, amely az okirat letétbe helyezésekor lép hatályba, minden fenntartás nélkül történik, és a Megállapodás csatlakozáskori állapotára fog vonatkozni.

9. cikk – A Megállapodás felmondása

Bármely Igazgatás jogosult arra, hogy a RAINWAT Bizottságnak megküldött bejelentéssel bármikor felmondja a Megállapodást. A felmondás hat hónappal a bejelentés RAINWAT Bizottság általi átvételét követően lép érvénybe.

10. cikk – A frekvenciakijelölések koordinációja

A frekvenciák kijelölése és koordinációja a HCM Megállapodás legújabb változata szerint kell végrehajtani. A fent említett Koordinációs Megállapodást alá nem író országok esetén a frekvenciaák kijelölése és azok koordinációja a CEPT (Európai Postai és Távközlési Igazgatások Konferenciája) T/R 25-08 számú ajánlásának legutóbbi változatával összhangban, vagy egyéb két- vagy többoldalú megállapodások szerint történik.

11. cikk – A Megállapodás bejelentése az ITU-nak, és más szervezetek értesítése

A Nemzetközi Rádiószabályzat 6. cikkével összhangban a RAINWAT Bizottság elnöke bejelenti az ITU főtitkárának a Megállapodás létrejöttét és tartalmát, továbbá tájékoztatja őt az alábbiakról:

• a Megállapodáshoz csatlakozó Igazgatásokról;
• a Megállapodást felmondó Igazgatásokról;
• a Megállapodás lejártáról.

A Bizottság utasítására az Elnök adott esetben további szervezeteket is tájékoztatni köteles.

IV. fejezet – Záró rendelkezések

12. cikk – Az Egyezmény nyelvei

Az Egyezmény eredeti nyelve angol. Az Egyezmény franciára és németre is le lett fordítva.

13. cikk – Hatálybalépés

A jelen Megállapodás 2024. január 1-én lép hatályba.

1. melléklet – A hajóállomásokra vonatkozó igazgatási előírások

1. Általános rész

1.1. Hajóállomás rádióengedély

A hajóállomások telepítéséhez és üzemeltetéséhez hajóállomás-rádióengedély (a továbbiakban: SSL) szükséges, amelyet annak az országnak az illetékes hatósága ad ki, ahol a hajót bejegyezték. Az SSL formátuma meg kell, hogy feleljen a 7. ajánlásban foglaltaknak (WRC-97).

1.2. Rádiókezelői bizonyítvány

A hajóállomás üzemeltetését olyan személy végezheti, aki rendelkezik a belvízi hajózás rádiótelefon-szolgálatára vonatkozó rádiókezelői bizonyítvánnyal. A belvízi hajózás rádiótelefon-szolgálatára vonatkozó rádiókezelői bizonyítvány megszerzésének és kiadásának feltételeit az 5. melléklet tartalmazza. A rádiókezelői bizonyítvány megszerzésének harmonizált vizsgatematikáját a jelen Megállapodás 3. ajánlása ismerteti. A Nemzetközi Rádiószabályzat 47. cikkének rendelkezései szerint kiadott rádiókezelői bizonyítvány szintén feljogosítja annak birtokosát belvízi hajóállomás üzemeltetésére.

1.3. Hajóállomáshoz szükséges okmányok

A következő okmányokat kell a fedélzeten tartani:

• az SSL-t az 1.1 pontban leírtak szerint;
• a rádiókezelői bizonyítványokat az 1.2 pontban leírtak szerint;
• a „Rádiókommunikációs útmutató a belvízi hajózás számára” (Radiocommunication guide for inland navigation) című dokumentumot (az általános részt és a vonatkozó körzeti részeket), a jelen Megállapodás 1. határozatával összhangban.

1.4. A hajóállomás ellenőrzése

Üzembe helyezés előtt a hajóállomást ellenőrizheti az SSL-t kiállító illetékes hatóság. Ezt követően ez az illetékes hatóság időszakos ellenőrzéseket tarthat.

Azoknak az országoknak az illetékes Igazgatásai, amelyekbe hajó érkezik, a Rádiószabályzat 49. cikke értelmében szintén ellenőrizhetik a hajóállomást. Ezek az Igazgatások kérhetik az SSL bemutatását is ellenőrzés céljából. Az állomásért felelős személy köteles elősegíteni az ellenőrzést. Amennyiben az SSL-t nem tudják bemutatni vagy egyéb nyilvánvaló rendellenességek állapíthatók meg, az illetékes Igazgatások ellenőrizhetik a rádióberendezéseket, hogy meggyőződjenek arról, hogy azok megfelelnek a jelen Megállapodás rendelkezéseinek. Ezenkívül az ellenőrök jogosultak az állomást üzemeltető személytől kérni a rádiókezelői bizonyítványa bemutatását, de a szakismeret bizonyítását nem követelhetik meg. Rendellenességek esetén az illetékes Igazgatás bírságot róhat ki az ellenőrzés költségeinek a fedezésére. A hajó kapitányát erről tájékoztatni kell.

Ha az illetékes Igazgatás szükségesnek tartja a fent leírt intézkedést, haladéktalanul értesítenie kell erről annak az országnak az Igazgatását, ahol a hajóállomást bejegyezték.

Az érintett Igazgatások közötti konzultáció után szükség esetén további javító intézkedésekre is sor kerülhet.

2. A hajóállomás azonosítása

2. 1. A belvízi hajózás rádiótávközlő-szolgálatában részt vevő minden egyes hajóállomásnak rendelkeznie kell a következőkkel: a hívójel, a hajó hivatalos neve, az ETSI EN 300 698-1 B. melléklete szerinti ATIS-kód, valamint – AIS berendezés megléte esetén – az MMSI. A hívójelet a Nemzetközi Rádiószabályzat 19. cikkével összhangban kell kialakítani.

2.2. A hajó–hajó, hajózási információ és hajó–kikötői hatóság szolgálati osztályokban a hajó hivatalos nevét kell használni.

2.3. Hívójelet kell kijelölni a fedélzeti rádiótávközlési szolgálati osztályban használt hordozható berendezések számára is.

3. ATIS-kód

Az ATIS-kód felépítése a következő (ETSI EN 300 698-1, B. melléklet):

Példák rádiós hívójel ATIS-kóddá való átalakítására:

1. példa (második betű)

hívójel = FM8075;
a hajó ATIS-kódjának meghatározása:
Z MID X₁X₂8 0 7 5;
Z = 9;
MID = Franciaország esetén 227;
második betű = M => X₁X₂ = 13;
a hajó ATIS-kódja: 9 227 13 8075

2. példa (harmadik betű)

hívójel = OED9999;
a hajó ATIS-kódjának meghatározása:
Z MID X₁X₂9 9 9 9;
Z = 9;
MID = Ausztria esetén 203;
harmadik betű = D => X₁X₂ = 04;
a hajó ATIS-kódja: 9 203 04 9999

4. A körzeti megállapodás rendelkezéseinek hatálya alá tartozó belvízi útvonalakon közlekedő hajókra vonatkozó eljárás

Az ATIS használata minden ilyen hajó esetén kötelező. A hajótulajdonosok felelőssége, hogy hajóikat ellássák ATIS-kódot generálni képes berendezésekkel és érvényes ATIS-kóddal.
Az itt leírtaknak megfelelő hajók esetén az ATIS-kódot úgy kell létrehozni, hogy a 9-es számjegyet kell hozzáadni az MMSI elejéhez.

Ha például az MMSI értéke 220278025, akkor az ATIS-kód 9220278025 lesz.

2. melléklet – A belvízi hajózásra vonatkozó csatornák, adófrekvenciák és szolgálati osztályok táblázata

3. melléklet – A berendezésekre vonatkozó üzemeltetési és műszaki követelmények

1. Általános rész

1. A belvízi hajózás rádiótelefon-szolgálatában használt hajóállomás vagy az egyes szolgálati osztályokat különállóan megvalósító berendezésekből áll, vagy olyan berendezésekből, amelyek ezen osztályok közül többet valósítanak meg egyszerre.
2. A hajóállomás emellett radarral és/vagy belvízi hajózásban használt AIS válaszadóval is el lehet látva.
3. Az a hajó, amely a jelen Megállapodás szerint engedélyezett állandó jelleggel telepített URH-berendezésekkel van felszerelve, jogosult hordozható berendezéseket is használni a fedélzeti kommunikáció szolgálati osztályban.
4. Ha a hajóállomás több szolgálati osztályban vesz részt. és az állandó figyelés elő van írva, akkor biztosítani kell az egyidejű vételt valamennyi ténylegesen használt csatornán.
5. A kettős figyelés nem megengedett.
6. A DSC használata a belvízi rádiókommunikációban nem megengedett.
7. A belvízi hajózásban a Megállapodás 2. számú mellékletében megadott csatornákon üzemelő rádiótelefon-berendezéseknek meg kell felelniük az alábbi ETSI szabványoknak:
• EN 300 698 az állandó jelleggel telepített URH-berendezésekről (a csatornákat lásd a 2. melléklet 1. táblázatában),
• EN 301 178 a hordozható URH-berendezésekről (a csatornákat lásd a 2. melléklet 1. táblázatában),
  illetve az 2014/53/EK irányelvet elfogadó országokban legalább a nevezett irányelvnek
  Ezeken a követelményeken túlmenően a berendezéseknek meg kell felelniük az EN 60945 szabvány („Tengeri navigációs és rádiótávközlő berendezések és rendszerek. Általános követelmények. Vizsgálati módszerek és követelmények”) vonatkozó részeinek.
8. A hajózás biztonságával kapcsolatos események kivizsgálásának megkönnyítése érdekében célszerű készülékeket biztosítani a rádióforgalom rögzítésére.
9. A fenti követelményeken túl az Igazgatások az országhatáraikon belül a belvizeken közlekedő kishajók számára engedélyezhetik a hordozható berendezés biztonsági célokra való használatát a hajó–hajó, hajózási információk és hajó–kikötői hatóságok szolgálati osztályokban. Az ilyen rádiók használatát engedélyező Igazgatásoknak az engedélyezéssel kapcsolatos tájékoztatást fel kell tüntetniük a belvízi hajózás rádiótelefon-szolgálatával kapcsolatos Útmutató körzeti mellékletében.
   Az ilyen típusú használat engedélyezésekor az Igazgatásoknak ajánlott a következők figyelembe vétele:
   • A hordozható berendezés legyen egy hajóhoz rendelve, és csak annak a hajónak a fedélzetén legyen használható.
   • A hordozható berendezést a rádióengedélyben fel kell tüntetni.
   • A kezelő rendelkezzen megfelelő rádiókezelői bizonyítvánnyal.

2. Kiegészítő követelmények az állandó jellegel telepített URH-berendezésekre

2.1. Adás–vétel kapcsoló

Az adó bekapcsolására egy rugós, nem reteszelt adás-vétel kapcsológombot kell használni, amely kézzel vagy lábbal működtethető. Az adásidőt egy belső időzítőnek 5 perces maximális időtartamra kell korlátoznia.

2.2. Antennák

Az antennáknak a vízszintes síkban körsugárzó karakterisztikával kell rendelkezniük.

Olyan antennák használata, amelyek nyeresége a λ/2 dipólushoz viszonyítva 1,5 dB-nél nagyobb vagy -3 dB-nél kisebb, nem megengedett.

Az antennákat el kell különíteni, azaz legalább 4 m-re kell telepíteni minden náluk magasabb, nagyméretű fém tárgytól.

Megfelelő intézkedésekkel biztosítani kell a kielégítő zavarmentességet a különböző URH- berendezések antennái között.

3. Kiegészítő követelmények a fedélzeti hordozható URH berendelésekre

3.1. Általános rész

A hordozható berendezések használata a 15. és/vagy 17. csatornára van korlátozva, hacsak a nemzeti Igazgatások a saját határaikon belül nem engedélyezték ezek kishajókon való használatát önálló vagy kiegészítő berendezésként az összes szolgálati osztályban, a jelen melléklet 1-i) bekezdésével összhangban.

3.2. Akkumulátorok

Az akkumulátorok a berendezések elválaszthatatlan részét képezhetik.

Elsődleges és/vagy másodlagos akkumulátorok használhatók.

Ha a berendezések másodlagos akkumulátorral vannak felszerelve, a gyár köteles megfelelő akkumulátortöltőt ajánlani.

3. 3. Akkumulátortöltők

A kifejezetten a berendezések akkumulátorainak töltésére tervezett akkumulátortöltőknek meg kell felelniük az elektromágneses összeférhetőséggel kapcsolatos EN 60945 szabvány vonatkozó részeinek, illetve azon országok esetében, amelyek elfogadták a 2014/30/EK irányelvet, a nevezett irányelvnek.

4. A berendezések kimenő teljesítménye

4.1. A belvízi hajózásban használt mobil URH berendezések kimenő teljesítménye

A mobil URH-rádiótelefonos berendezések kimenő teljesítményét 0,5 és 25 W közé kell beállítani, azonban:

1. a hajó–hajó, hajó–kikötői hatóságok és fedélzeti kommunikáció szolgálati osztályokhoz rendelt frekvenciákon a kimenő teljesítményt automatikusan 0,5 és 1 W közötti értékre kell csökkenteni;
2. a hajózási információk szolgálati osztályt illetően az Igazgatások megkövetelhetik a kimenő teljesítmény 0,5 és 1 W közötti értékre történő csökkentését a felségterületükön belül lévő hajók esetében.
3. az AIS kimenő teljesítménye nem haladhatja meg a 12,5 W-ot.

4.2. A belvízi hajózásban használt hordozható berendezések kimenő teljesítménye

A hordozható berendezések kimenő teljesítményét 0,5 és 6 W közé kell beállítani. A következő kivételek érvényesek:

1. a hajó–hajó, hajó–kikötői hatóságok és fedélzeti kommunikáció szolgálati osztályokhoz rendelt frekvenciákon a kimenő teljesítményt automatikusan 0,5 és 1 W közötti értékre kell korlátozni;
2. a hajózási információk szolgálati osztályt illetően az Igazgatások megkövetelhetik a kimenő teljesítmény 0,5 és 1 W közötti értékre történő csökkentését a felségterületükön belül lévő hajók esetében.

5. Automatikus adóazonosító rendszer (ATIS)

Az Igazgatások engedélyezhetnek olyan rádióberendezéseket, amelyekben megfelelő műszaki intézkedésekkel az ATIS jelek vétele a hangszórón vagy a kézibeszélőn elnémítható.

4. melléklet – Az üzemeltetési eljárásokra vonatkozó rendelkezések

1. Általános rendelkezések

A belvízi hajózás rádiótelefon-szolgálatában a rádiótávközlésre és a kísérleti adásokra a Nemzetközi Rádiószabályzatban (57. cikk) a tengeri mozgószolgálat részére előírt rádiótelefon-eljárásokat kell alkalmazni.

A Nemzetközi Rádiószabályzat vonatkozó előírásai az 1. határozatban említett, Belvízi hajózási rádiókommunikációs útmutatóban találhatók.

2. Különleges rendelkezések

2.1. Nyelvek

A hajóállomások és a földi állomások közötti távközlésben annak az országnak a nyelvét kell használni, ahol a földi állandó helyű állomás található.

A hajóállomások közötti távközlésben annak az országnak a nyelvét kell használni, amelyben az érintett hajók közlekednek. Megértési nehézségek esetén a Rendőrségi Hajózási Szabályzatban előírt nyelvet kell használni.

Ott, ahol nincs Rendőrségi Hajózási Szabályzat, a kommunikációra a következő rendelkezések érvényesek:

• Hajó–kikötői hatóságok szolgálati osztályokban: elsődlegesen az angol nyelvet kell használni. Másodlagosan használható annak az országnak a nyelve, amelyben a földi állomások találhatók.
• Hajó–hajó szolgálati osztályokban: hajózási célokra elsődlegesen az angol nyelvet kell használni .

2.2. Az üzenetek tartalma

A hajó–hajó, hajózási ínformációk és hajó–kikötői hatóságok szolgálati osztályokban csak az emberi élet védelmével, valamint a hajók közlekedésével és biztonságával kapcsolatos üzenetek továbbíthatók, kivéve a magánjellegű távközlésre kijelölt hajó–hajó csatornákat.

2.3. Az üzenetek vétele

A hajóállomások kötelesek visszaigazolni a nekik címzett üzenetek vételét.

Ha a hívójelek, szolgálati rövidítések, szavak, számok vagy jelek betűzése szükséges, a Nemzetközi Rádiószabályzat 14. függelékében lévő táblázatokat kell használni.

5. melléklet – A hajóállomások üzemeltetéséhez szükséges rádiókezelői bizonyítványok megszerzésére, kiállítására és kölcsönös elismerésére vonatkozó előírások

A belvízi hajózás rádiótelefon-szolgálatában a hajóállomások üzemeltetését csak olyan rádiókezelő végezheti, aki rendelkezik érvényes rádiókezelői bizonyítvánnyal.

A belvízi hajózás rádiótelefon-szolgálatában szükséges rádiókezelői bizonyítvány kiállításának feltételei az alábbiak:

1. A 3. Ajánlásnak megfelelő vizsga keretében a jelöltnek legalább az alább felsorolt ismeretekről kell tanúbizonyságot adnia:
   • a belvízi hajózás rádiótelefon-szolgálatára vonatkozó előírások (különösen a Belvízi hajózási rádiókommunikációs útmutató rendelkezései);
   • URH-állomás üzemeltetése;
   • a hajózás biztonságával kapcsolatban használt rádió-távközlési eljárások a belvízi hajózásban ;
   • üzenetek adása és vétele.
2. A bizonyítványt a Nemzetközi Rádiószabályzat 47. cikkének 47.9–47.17 bekezdéseivel összhangban kell kiállítani. Az ellenőrzés megkönnyítése érdekében a bizonyítványnak a nemzeti nyelvű szövegen kívül tartalmaznia kell egy lehetőleg angol nyelvű fordítást is. A bizonyítványnak tartalmaznia kell egy nyilatkozatot, amelyben a bizonyítvány tulajdonosa vállalja az üzenetek titkosságának megőrzését.
3. A kölcsönös elismerés megkönnyítése érdekében a 3. Ajánlással összhangban kiállított bizonyítványon javasolt feltüntetni az Ajánlásra vonatkozó hivatkozást is.

A jelen feltételeknek megfelelően, illetve a Nemzetközi Rádiószabályzat régi 55. cikke (a Rádiószabályzat 1990-es kiadása, átdolgozva 1994-ben) vagy régi S47. cikke alapján kiállított rádiókezelői bizonyítványokat valamennyi szerződő Igazgatásnak el kell ismernie.

6. melléklet – Hajóazonosító adatbázis

1. Általános rész

Összeállításra került a hajóazonosító adatbázis. Az adatbázis tartalmazza az összes hajó hívójelét, a hivatalos nevét, az ATIS-kódokat és amennyiben elérhető az MMSI és az ENI azonosítókat a „Belvízi hajózás rádiótávközlő-szolgálatára vonatkozó körzeti megállapodás” aláíró országaira vonatkozóan.

A hívójel, a hivatalos hajónév, az ATIS-kód az MMSI vagy az ENI használatával az adatbázisból további információk kérhetők le a belvízi közlekedésben érintett hajóról. Egyes esetekben a hajó hivatalos nevének használata több eredményt is adhat, mivel a hajó hivatalos neve nem számít egyedi azonosítónak.

Az ENI szám rögzítése az ATIS adatbázisba növelheti az adatbázis használhatóságát, mert az ENI szám a hajó teljes élettartama alatt érvényes és világosan azonosítja a hajót abban az esetben is, ha más országbeli új tulajdonosnak adják azt el.

Az adatbázis és a keresőmotor a RAINWAT Bizottság webhelyén található, amelyet kifejezetten erre a célra tartanak fenn. A RAINWAT Bizottság webhelyének rendszergazdája felel az adatbázis rendszeres frissítéséért és a berendezések megfelelő állapotáért.

A hajó azonosító adatbázis csak felhasználónév és password birtokában férhető hozzá.

1. határozat – Útmutató a belvízi hajózás rádiótávközlő szolgálatához

A RAINWAT Bizottság

tekintettel arra,

hogy a belvízi hajózás rádiótelefon-szolgálatának felhasználói különösen érdekeltek abban, hogy rendelkezésükre álljon egy naprakész üzemeltetési útmutató,

úgy határozott,

• hogy a Rajnai Hajózási Központi Bizottság (Central Commission for the navigation of the Rhine (CCNR)) a Duna Bizottság (Danube Commission (DC)) és a Mosel Bizottság (Moselle Commission (MC)) készítsen egy általános és regionális részekből álló Rádiókommunikációs útmutatót a belvízi hajózás számára és hozza azt nyilvánosságra;
• hogy az illetékes Igazgatások nyújtsák be a lehető legrövidebb időn belül a CCNR-nek, a DC- nek és az MC-nek a belvízi hajózás Rádiókommunikációs útmutatójához szükséges dokumentumokat és kiegészítéseket;
• hogy az illetékes Igazgatások biztosítsák azt, hogy a „Rádiókommunikációs útmutató a belvízi hajózás számára” (fordító megjegyzése: eredeti címén: Radiocommunication guide for inland navigation) c. dokumentum állandóan a hajók fedélzetén legyen;

2. határozat – A jelen megállapodás tárgyát képező rádióberendezések típusjóváhagyásainak kölcsönös elismerése

A RAINWAT Bizottság

tekintettel arra,

• hogy a belvízi hajóutakat a szerződő Igazgatások hajói használják és ezeket a hajókat rendes körülmények között olyan rádióberendezésekkel látják el, amelyek megfelelnek ezen Egyezményben foglalt műszaki követelményeknek;
• hogy előnyös lenne, ha egy országban kiadott megfelelő típusjóváhagyásokat vagy a 2014/53/EU irányelv keretében történő jóváhagyásokat a többi szerződő igazgatás is elismerné;
• hogy észszerűnek tűnik meghagyni a rádióberendezéseket a hajó fedélzetén abban az esetben, ha megváltozik a hajó bejegyzési országa;

úgy határozott,

• hogy az Igazgatásoknak kölcsönösen el kell fogadniuk a jóváhagyott vagy elismert berendezéstípusokat, ha a szóban forgó rádióberendezések műszaki és üzemeltetési jellemzői megfelelnek a jelen Megállapodás előírásainak vagy az elismert vonatkozó nemzetközi szabványoknak.

1. ajánlás – A nemzeti kivételek számának csökkentése

A RAINWAT Bizottság

tekintettel arra,

1. hogy a Megállapodás célja a belvízi hajózás rádiótelefon-szolgálatának harmonizálása;
2. hogy nem lehet rögzített határidőt szabni a különböző nemzeti kivételeknek;
3. hogy a cél a nemzeti kivételek számának ésszerű időn belül való csökkentése annak érdekében, hogy valamennyi érintett belföldi vízi úton meg lehessen valósítani a rádiótelefon-szolgálat harmonizált működését;

tudomásul véve,

1. hogy a belvízi hajózás rádiótávközlő szolgálatáról szóló Regionális Megállapodás olyan belvízi hajózási területeket érint, amelyekben ez a szolgálat különböző módokon alakult ki;
2. hogy ez olyan Regionális Megállapodáshoz vezetett, amely számos kompromisszumot és nagyszámú nemzeti kivételt tartalmaz;

azt ajánlja,

1. hogy a szerződő Igazgatások tegyenek meg mindent nemzeti szabályozásuk módosítására a Regionális Megállapodás alapfeltételeinek megfelelően és annak érdekében, hogy lehetőség szerint csökkentsék nemzeti kivételeik számát;
2. hogy a szerződő Igazgatások értesítsék a RAINWAT Bizottságot a nemzeti kivételek törléséről, amely azután az eljárási szabályoknak megfelelően fog eljárni.

2. ajánlás – Az ATIS-kódokat és MMSI-azonosítókat tartalmazó hajóinformációs adatbázis

A RAINWAT Bizottság

tekintettel arra,

1. hogy a helyszíni ellenőrzés céljára az ATIS-kóddal, vagy MMSI-vel történő azonosítás nem nyújt elegendő információt (pl. a hajó neve), ezért egy sürgősen szükséges helyszíni ellenőrzés nem folytatható le kellő időben;
2. hogy a szerződő Igazgatásoknak ki kell jelölniük olyan kapcsolattartó pontokat, amelyek képesek a hajóállomásokról további információkat szolgáltatni;
3. hogy az ITU Hajóállomások Jegyzéke, amely az Internet/MARS rendszeren keresztül is hozzáférhető, csak a tengeri mozgószolgálat hajóállomásait tartalmazza;

tudomásul véve,

1. hogy a Regionális Megállapodás kötelező előírásokat tartalmaz az adásoknak az ATIS rendszer használatával történő azonosítására;
2. hogy az azonosítási rendszer bevezetésének az a célja, hogy automatikusan biztosítsa a hajóállomásokról történő bármilyen adás azonosítását;
3. hogy ez az azonosítási rendszer a legtöbb esetben biztosítja a kódról a hajó hívójelére történő közvetlen átalakítást;
4. hogy bizonyos esetekben nem lehetséges a hívójelet közvetlenül a megfelelő ATIS-kódra vagy MMSI azonosítóra átalakítani;

azt ajánlja,

1. hogy a szerződő Igazgatások szolgáltassanak információt a Regionális Megállapodás hatálya alá tartozó belvízi hajókról, és könnyítsék meg az ezekkel kapcsolatos információcserét;
2. hogy a szerződő Igazgatások támogassák egy olyan közös online adatbázis létrehozását a belvízi hajókra vonatkozóan, amely tartalmazza a hajók nevét, az ATIS-kódot és az MMSI azonosítót.

(A 6. melléklet további tudnivalókat tartalmaz a hajóinformációs adatbázissal kapcsolatban.)

3. ajánlás – A belvízi hajózás rádiótelefon szolgálatára vonatkozó rádiókezelői bizonyítványok megszerzésének harmonizált vizsgatematikája

A RAINWAT Bizottság

Tekintettel arra,

1. hogy a belvízi hajózásban való használatra szánt kezelői bizonyítványt a Regionális Megállapodás írja le, és az ITU Rádiószabályzata, valamint más nemzeti és nemzetközi előírások hatálya alá esik;
2. hogy a kezelői bizonyítvány tartalmára vonatkozó alapvető követelményeket a Regionális Megállapodás 5. melléklete szabályozza;
3. hogy a kezelői bizonyítványok kölcsönös elismerésének elősegítése érdekében célszerű lenne a szakmai ismeretekre vonatkozó közös szabályokat kialakítani a belvízi hajózás rádiótelefon szolgálatának rádióállomásait kezelő személyzet számára;
4. hogy az igazgatások feladata az ilyen intézkedések meghozatala, mivel szükségesnek tartják, hogy ellenőrizzék a belvízi hajózás rádiótelefon szolgálatában használható rádiókezelői bizonyítvány megszerzésére törekvő személyek üzemeltetési és műszaki jártasságát;

azt ajánlja,

hogy az igazgatások az alábbi Mellékletben ismertetett tematikára épülő vizsga követelményeit teljesítő jelentkezők számára a belvízi hajózás rádiótelefon szolgálatában használható rádiókezelői bizonyítványt adjanak ki.

Melléklet a 3. ajánláshoz – A belvízi hajózás rádiótelefon szolgálatban a rádiókezelői bizonyítványok megszerzésének harmonizált vizsgatematikája

A vizsgának elméleti és gyakorlati feladatokból kell állnia, és legalább a következőket kell tartalmaznia:

A. A belvízi hajózás rádiótelefon szolgálatának alapvető jellemzőinek ismerete

1. Szolgálati osztályok típusai:

• hajó–hajó közötti;
• hajózási információk;
• hajó–kikötői hatóságok közötti;
• fedélzeti rádiótávközlés.

2. Kommunikáció típusai:

• vészjelzési, sürgősségi és biztonsági üzenetek;
• rutinszerű rádiótávközlés;
• digitális szelektív hívás (DSC).

3. Állomások típusai:

• hajóállomások,
• földi állomások;
• hordozható berendezések.

4. Frekvenciákkal és frekvenciasávokkal kapcsolatos alapismeretek:

• a frekvenciasávok és rádiócsatornák fogalma; egyirányú, félduplex és kétirányú (duplex) kapcsolat;
• URH frekvenciák terjedése

5. Az ATIS-kód céljával és képzésével, valamint az ATIS-kód és a hívójel viszonyával kapcsolatos alapismeretek

6. Csatornák kiosztása:

• URH rádiótelefónia számára kiosztott csatornák;
• kettős figyelés;
• teljesítménykorlátozások.

7. A hatályos szabályozásokkal és kiadványokkal kapcsolatos alapvető ismeretek:

• a rádióberendezések használatának felelősségi kérdései;
• a rádiótávközlés titkos jellege;
• kötelező dokumentumok;
• Rádiókommunikációs útmutató a belvízi hajózás számára;
• a rádiótelefon-szolgálatra vonatkozó nemzeti és nemzetközi szabályok és egyezmények;
• egyéb nemzeti kiadványok.

B. A hajóállomás alapvető berendezéseinek használatával kapcsolatos gyakorlati ismeretek és jártasság

1. Rádióberendezések:

• kezelőelemek;
• csatornaválasztás;
• teljesítménybeállítások;
• egyéb beállítások;
• interferenciák;
• karbantartása.

2. Antennák:

• típusok;
• elhelyezésük;
• telepítése;
• csatlakozók és tápvonalak;
• karbantartása.

3. Tápegységek:

• a tápegységek különböző típusai;
• jellemzőik;
• akkumulátorcsere;
• karbantartása.

C. Rádiótávközlő eljárásokkal kapcsolatos részletes ismeretek

Rádiótávközlő eljárások:

• prioritási sorrend;
• vészjelzés;
• sürgősségi üzenet;
• biztonsági üzenet;
• rutinszerű rádiótávközlés
• egy állomás hívásának módszerei rádiótelefonnal;
• üzenetfogadás visszaigazolása;
• speciális hívási eljárások;
• a Rádiókommunikációs útmutató a belvízi hajózás számára című kiadvány (Radiocommunication guide for inland navigation) által leírt (CCNR / DC / MC) szabványos rádiótávközlő kifejezések és nemzetközi betűzési módszerek.