Társadalmi sokszínűség a hírműsorokban

A tanács elfogadta a hírműsorok társadalmi sokszínűségét vizsgáló legfrissebb hatósági tanulmányt. A 2017 második félévére vonatkozó összefoglaló szerint a vizsgált csoportok – mint például a nemzeti kisebbségek, a civil szervezetek, a munkaerő-piaci szempontból inaktívak vagy a határon túli magyarok – együttes megjelenésének aránya (19,3%) közel két százalékkal növekedett a vizsgált hírműsorokban az előző félévhez képest. Az elemzett kategóriákon belül – a már megszokott módon – a gazdaság szereplői jelentek meg leggyakrabban, összesen 41,4 százalékban. Jelentős médiafelülethez jutottak az inaktívak (29,4%), a csoporton belül a mérések kezdete óta először a tanulók és a nyugdíjasok azonos arányban jelentek meg (49,3% és 49,0%). A kisebbségeken belül ugyan 2015-ben és 2016-ban jelentősen emelkedett a menekültek és a bevándorlók megjelenésének aránya, de ez a tendencia már 2017 első félévében visszarendeződött a korábbi trendeknek megfelelően, a második félévben pedig már az látható, hogy a romák (40,9%) és a határon túli magyarok (38%) voltak a két leggyakrabban reprezentált csoport. A civil szervezetek kategóriáján belül továbbra is az országos társulások jelentek meg a leggyakrabban, de a korábbiakhoz képest alacsonyabb számban (55,3%). Míg a kereskedelmi híradók a civileken belül továbbra is kiemelkedően magasan (21,1%) reprezentálták a helyi civil szervezeteket, addig a közszolgálati hírműsorokban az egyházak és a külföldi civil szervezetek magyarországi intézményei jelentek meg az átlagnál nagyobb arányban.

A vizsgálat az M1, a Duna Tv, a TV2, az RTL Klub, a Hír Tv és az Echo Tv híradóira, az ATV Híradó és Egyenes beszéd című műsorszámaira, továbbá a Kossuth Rádió 180 perc, Déli és Esti Krónika című műsoraira terjedt ki. A teljes tanulmány elérhető az NMHH honlapján.

Választási hirdetések vizsgálata

A 2018-as országgyűlési választás politikai hirdetéseinek a rádiókban és televíziókban való megjelenéseit vizsgáló tanulmányt szintén elfogadta a testület. Az országos közszolgálati médiaszolgáltatónak kampányidőszakban kötelező közzétenni a politikai reklámokat, míg a kereskedelmi médiaszolgáltatók nem kötelesek sugározni, de vállalhatják azt. Így idén a Duna Televízió és a Kossuth Rádió mellett az ATV és az RTL Klub is biztosította a választási hirdetések közzétételét. A választásokon induló huszonhárom országos listát állító jelölőszervezetből hat nem élt a hirdetési lehetőséggel, így a televíziós és rádiós kampányban a következő szervezetek vettek részt: Demokratikus Koalíció (DK), Együtt – A Korszakváltók Pártja, Fidesz-Magyar Polgári Szövetség – Kereszténydemokrata Néppárt (Fidesz-KDMP), Iránytű Párt, Jobbik Magyarországért Mozgalom, Kell az Összefogás Párt (KÖSSZ), Lehet Más a Politika (LMP), Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP), Magyar Kétfarkú Kutya Párt, Magyar Munkáspárt, Magyar Szocialista Párt – Párbeszéd Magyarországért Párt (MSZP-Párbeszéd), Magyarországi Cigánypárt (MCP), Momentum Mozgalom, Összefogás Párt. A tizenhárom nemzetiségi önkormányzatból egyedül a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata tett közzé reklámokat.

Bár a kampányidőszak hivatalosan február 17-én kezdődött, az első választási hirdetések csak március 21-én jelentek meg. Az első szpot a Momentum reklámja volt. A kampányidőszakban összesen 895 – a televíziókban 655, a rádióban 240 – alkalommal jelent meg hirdetés: a legtöbb a Duna Televízió (265) kínálatában kapott helyet, amelyet a Kossuth Rádió (240), az RTL Klub (209), majd az ATV (181) követett a sorban. A pártok többféle hosszúságú rádiós és televíziós szpotot is készítettek, összesen 55 félét, amelyek közül a DK „Újra megcsináljuk!” szlogenű televíziós szpotja (90 alkalom) és a KÖSSZ „Kell az Összefogás Párt! Válassz!” jelszavú rádiós reklámja (30 alkalom) jelent meg leggyakrabban.

A televíziós és rádiós hirdetési gyakoriságot tekintve a DK bizonyult a legaktívabbnak, a párt kétféle reklámját összesen 119 alkalommal tették közzé, a második a LMP volt, háromféle szpottal 88 alkalommal jelentkezett, amelyet a Jobbik, majd az Együtt követett 77 és 74 hirdetéssel. A MSZP-Párbeszéd 71 megjelenéssel az ötödik, a Fidesz-KDMP megosztva a KÖSSZ-szel 70 felbukkanással a hatodik leggyakrabban szereplő szervezet volt. A teljes tanulmány elérhető az NMHH honlapján.

Bírságok műsorrendi eltérések miatt

A tanács három rádiós médiaszolgáltatót 40-40 ezer forint bírság megfizetésére kötelezett egy-egy év eleji hatósági ellenőrzés után. A közösségi Győr Plusz Rádió kevesebb közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet segítő műsorszámot tett közzé a szerződésében vállaltakhoz és a médiatörvényben leírtakhoz képest. A Helikon Rádió kanizsai és egerszegi kereskedelmi rádiói pedig kevesebb szöveget, magyar zenét, közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet segítő műsorszámot sugároztak, a kanizsai adás pedig az ismétlések számát is túllépte.

Filmfesztivál támogatás

Az AMIK – A Mi Kultúránk rövidfilmfesztivál legjobb magyar élőszereplős és animációs rövidfilm nyerteseinek 100-100 ezer forintos díjat ajánlott fel a Médiatanács. A május 14. és 18. közötti eseményen az alkotások a kultúra megfogalmazására, a fiatalok ahhoz való viszonyának bemutatására törekszenek majd a Budapesti Művelődési Központban.

Rádiós döntések

Az országos kereskedelmi rádiós pályázati eljárásban a testület elvégezte az – alaki vizsgálat után egyedüli pályázóként maradt – HOLD Kft. pályázati ajánlatának tartalmi vizsgálatát, amely alapján felvilágosítást kér a pályázótól. A tanács ugyancsak elvégezte a Velence Meleg-hegy 90,4 MHz eljárásának tartalmi vizsgálatát, amelynek eredményeként a B & T Kft.-től felvilágosítást kér.

A Médiatanács a Helikon Rádió Kft. kérelmeire újabb 60 napos ideiglenes szerződéseket köt a médiaszolgáltatóval a Keszthely 99,4 MHz (Helikon Rádió) és a Nagykanizsa 95,6 MHz (Helikon Rádió Kanizsa) helyi frekvenciákra a július 14-ig terjedő időszakra, tekintettel arra, hogy még tartanak az érintett frekvenciákhoz kapcsolódó pályázati eljárások.