Szinte napra pontosan ötven éve, 1969. október 1-jén kezdődött meg Magyarországon az intézményes frekvenciagazdálkodás, december elsején pedig 25 éve lesz, hogy a kormányzati frekvenciagazdálkodás keretei is megalakultak. Ennek az ünnepére rendezte meg az NMHH, a HTE és a BME közösen a szeptember 4-i, A frekvenciagazdálkodás 50 éve című konferenciát. A BME Q épületének 402-es terme a nap folyamán többször megtelt úgy, hogy már nem mindenkinek jutott ülőhely.

STIR: méltán világhírű

„Frekvenciagazdálkodás nélkül nincs gazdasági fejlődés sem: a frekvencia a kommunikáció elengedhetetlen feltétele, és ezt a frekvenciagazdálkodók biztosítják” – jelentette ki megnyitóbeszédében Aranyosné dr. Börcs Janka. Az NMHH főigazgatója szerint a frekvenciaszabályozók mai helyzete nagy lehetőséggel és így felelősséggel jár: felismerni és alkalmazkodni a fejlődés adta mindig új körülményekhez, megkötni az egyezményeket, képviselni a magyar érdekeket.

A szakterület kiemelkedő eredményei között a frekvenciafelosztás táblázatának és a felhasználás részletes szabályainak megalkotását említette, hozzátéve: már a 2010-ben alakult NMHH volt az a szervezet, amely a nem polgári frekvenciákra vonatkozó használati szabályokkal is kiegészítette azt, és az ezt támogató, méltán nemzetközi hírnévre szert tett informatikai rendszert – a STIR - Spektrumgazdálkodást Támogató Információs Rendszert – is ez a hatóság hozta létre. Hatékony frekvenciahasználatra ösztönző eszköznek és egyben a világszintű magyar mérőszolgálat fő forrásának nevezte a frekvenciadíjak szabályozását, amely nagy szerepet játszott abban, hogy a hatóság nemzetközi mezőnyben is innovatívnak számít.

A sikertörténet személyes dimenziókkal is bír, munka közben barátságok szövődnek, amelyek hosszú távra szólnak: a frekvenciagazdálkodás ugyanis nem munka, hanem hivatás, amely innovatív képességeket igényel – zárta beszédét Aranyosné dr. Börcs Janka.

Frekvenciából minden országnak  ugyanannyi van

A következő felszólaló, Dr. Horváth Ferenc volt minisztériumi főosztályvezető, az önálló frekvenciagazdálkodási intézményrendszer alapításában résztvevők egyike hozzátette: a frekvencia korlátos, de nem lehet elhasználni. Ha pedig szennyeződik – ami rendszeresen előfordul – tisztítható. Ráadásul minden országban azonos mennyiség áll belőle rendelkezésre. Mindezek a tulajdonságok egyedülállóvá teszik a korlátos erőforrások között.

Hazay István a Frekvenciagazdálkodási Intézet volt főigazgatójaként a projektrendszer bevezetéséről, a frekvenciatáblázat megszületésének körülményeiről és a rendszerváltozás körüli átalakulásokról mesélt a szakterület szemszögéből, majd Nyárády Gábor, az NMHH Spektrumgazdálkodási Osztály volt osztályvezetője vette át a szót, aki – mint elmondta – az az 50 évből 34-ben részt vett, abból 25-öt pedig szabályozással töltött. Előadásából a frekvenciadíj és az árverések módszerének kidolgozásáról derültek ki részletek.

A nem polgári célú frekvenciagazdálkodás létrehozását, a Honvédelmi és a Belügyminisztérium szabályozóinak egységesítését – Dr. Bajó József volt KFGH-igazgató távollétében munkatársa – Balla Géza ismertette. Eiselt Béla, az FGI volt igazgatója a hazai frekvenciagazdálkodás informatikai hátteréről beszélt: mint elmondta, országunk hét szomszédjára és domborzati viszonyainkra tekintettel hendikeppel indul a koordinációs tárgyalásokon. A nemzetközi szintéren történt változások (volt Szovjetunió felbomlása, Délszláv háború) következtében pedig a koordinációban érintett országok között öt új ország jelent meg, jelentős többletfeladatot generálva. Tomka Péter, aki 43 évet töltött a mérőszolgálatban, a rendelkezésre álló tizenöt percben a szolgálat kialakulásáról beszélt.

Frekvenciagazdálkodásból rádióspektrumgazdálkodás?

Kissné Dr. Akli Mária, az NMHH Médiafrekvencia-tervezési és -koordinációs Osztályának vezetője a digitális átállás kapcsán beszélt a sávátrendezések, sávfelszabadítások koordinációjáról. Bálint Irén, az NMHH Spektrumgazdálkodási osztályvezetője a frekvenciasávok felhasználási szabályairól szóló NMHH-rendelet, az NFFF struktúrájának kialakulásáról, annak módosításairól árult el részleteket.

Balogh János, az NMHH Védelmi és Rendészeti Frekvenciagazdálkodási Főosztály főosztályvezetője a Balla Géza által megkezdett nem polgári célú frekvenciagazdálkodás történetét folytatta, annak hatósági integrációjára térve. Utána Gáspár Ernő, az NMHH Mérésügyi Főosztály főosztályvezetője a méréstípusokról, azok felhasználásairól, stratégiai szerepéről, céljairól beszélt. Az utolsó előadó, dr. Ulelay Emília, az NMHH Frekvencia- és Azonosítógazdálkodási Főosztály főosztályvezető-helyettese a frekvenciaszabályozás műszaki, gazdasági és globalizáció által szükségessé vált okaira is kitért. Mint elmondta, az európai elektronikus hírközlési kódex implementációjának részeként (több más feladat mellett) a szakterület valószínűleg új nevet is kap: bár még nincs végleges döntés, frekvenciagazdálkodás helyett valószínűleg a rádióspektrumgazdálkodás kifejezést használja majd a szakma.

A tanácskozás szünetében levetítették a Frekvenciagazdálkodás: az első ötven év című félórás riportfilmet, amelyben a rendezvény szinte összes előadója mellett a frekvenciagazdálkodás elmúlt évtizedeinek több meghatározó szakembere is megszólal.

A program utolsó szekciójában egy kerekasztal-beszélgetésen vett részt Akli Mária, Bálint Irén, Czuczy András, Gáspár Ernő és Ulelay Emília. Itt a kihívások, a jövő kérdései, a sávértékesítések menete, az 5G-re való felkészülés lehetőségei és a fölfelszíni sugárzás jövője (az azzal kapcsolatos kételyek) álltak a középpontban.

Sikertörténet=igény + eszköz + frekvencia

Dr. Vári Péter, az NMHH főigazgató-helyettese zárszavában kiemelte: a teltházas érdeklődés örömteli meglepetésként érte, mert azt gondolta, hogy a frekvenciagazdálkodás – ami felhasználói oldalról szinte láthatatlan terület – csak keveseket érdekel. A szakemberek számára viszont muszáj, hogy látható legyen a felhasználó, akinek az igényei többnyire a szolgáltatón keresztül érnek el a frekvenciagazdálkodókhoz. Ez a mozzanat azért fontos, mert ahhoz, hogy egy új technológia elterjedjen, nem elég egy új eszköz piaci megjelenése. Ahhoz egy hármas egység szükséges: a technológia, a felhasználói igénnyel és a működésnek teret adó frekvenciával is kell, hogy találkozzon. Ki tudja – utalt vissza a kerekasztal-beszélgetés egyik visszatérő kérdésére – meddig lesz szükség műsorszórásra? Egy biztos: amíg van felhasználó, addig lesz adás is.