A Médiatörvény 38. § (1) bekezdése alapján a jelentős befolyásoló erővel rendelkező (továbbiakban: JBE) lineáris audiovizuális médiaszolgáltatók hírműsoraiban: „(...) a demokratikus közvélemény tájékoztatását nem szolgáló, bűnügyi tematikájú híranyag vagy tudósítás a hírműsorszám időtartamának harmincöt százalékánál éves átlagban nem lehet hosszabb terjedelmű.” (Az Mttv. ezen bekezdésének módosítása, amely szerint 20 százalékról 35 százalékra emelték a bűncselekmények megengedett arányát, 2019. augusztus 1-jén lépett hatályba.) A bűnügyi tematikájú műsorok megengedett aránya az AVMS irányelv szabályainak 2019. évi átültetését megelőzően, 2019. augusztus 1-jéig lényegesen szigorúbb, mindössze 20 százalékos mértékű volt.

A Hivatal évente vizsgálja a bűnügyi kvóta szabályok teljesülését, és kimutatást készít arról is, hogy a vizsgált programokban megjelenő ún. „azonnali hatást kiváltó” hírek aránya miként alakult a megelőző naptári évben. Az alábbiakban bemutatott 2019. évi vizsgálat alapja – tekintettel a kvótaszabály éves terjedelmére – a módosított 35 százalékos arány volt.

A bűncselekmény fogalmát (Bűnügyi tematikájú híranyagnak vagy tudósításnak azokat az összefoglalókat tekintjük, amelyek bűncselekményekről számolnak be.) a 2013. július 1-jétől hatályos Btk. 4. §-a az alábbiak szerint határozza meg: „(1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. (2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti.”

A hírműsoroknak a közélet történéseinek bemutatása a legfőbb feladata , ezért elvárható, hogy a hírműsorok – ha már szükségszerű – a bűnözés világából is az olyan típusú hírekre összpontosítsanak, amelyek közvetlen vagy közvetett módon kapcsolódnak a közélethez. Az ebbe a típusba tartozó hírek három kategóriába sorolhatók:

1. A Btk. három olyan fogalmat használ, amelyeket módszertanunkba átemelve jelentősen leszűkítettük a kizárandó bűncselekmények körét. A hivatalos személy (Btk. 459. § 11), a közfeladatot ellátó személy (Btk. 459. § 12) és a külföldi hivatalos személy (Btk. 459. § 13) által vagy ellen elkövetett bűntettek bemutatása – értelmezésünkben - a demokratikus közvélemény tájékoztatását szolgálja. Ezeknek a személyeknek a tevékenységét a közvélemény részéről kiemelt érdeklődés övezi, az ellenük vagy általuk elkövetett bűncselekmények a demokráciába vetett hitet ássák alá.
2. Külföldi vagy hazai vonatkozású terrorcselekmények, merényletek, etnikai alapú bűncselekmények, mivel ezek szinte kizárólag politikai vagy ideológiai indíttatásúak.
3. A „szociális bűncselekmények” egyes fajtáji, pl. uzsora, lakásmaffia, mivel ezek a társadalmon belül meglévő feszültségekre hívják fel a figyelmet.

A többi bűntettet – értelemszerűen – beleszámítjuk a 35 százalékos szabály alá tartozó bűnügyi híranyagba.

A vizsgált médiaszolgáltatók az RTL Klub, a TV2 és a közszolgálati médiumok voltak.

Tanulmányunkban nem csak a bűncselekmény definíciónak megfelelő híradásokkal foglalkozunk, hanem azokkal a beszámolókkal is, amelyeket a szakirodalom „azonnali hatást kiváltó híreknek” nevez. Ide tartoznak a bűncselekmények, a háztartási, közlekedési, munkahelyi balesetek és a természeti katasztrófák. Az erőszakos témák hírértéke magas, miután számos hírfaktort egyesítenek magukba, azaz egy eseményből relatív jó eséllyel lehet hír azáltal, hogy valamilyen formában erőszakot tartalmaz. [Bruns, T. (1998): Veränderungen der Gewaltberichterstattung im politischen Informationsprogramm deröffentlic-rechtlichen und privaten Fernsehens von 1986-bis 1994. In: Mikos, L. (1999): Veränderungen der Gewaltberichterstattung. tv diskurs, 1999 oktober (Heft 10.). 89-91.]

A hírműsorok befogadását jelentősen befolyásolja, hogy mekkora teret szentelnek nekik a szerkesztők. Az általában egy blokkba szerkesztett hírek dömpingje azt az érzetet erősítik a nézőkben/hallgatókban, hogy a híradások szinte csak a hétköznapi élet borzalmairól tudósítanak. 2019 folyamán az öt médiaszolgáltató több mint 1194 műsoróráját vizsgáltuk meg, s ennek összesen 35 százaléka számolt be az említett eseményekről.

A TV2 (58,2%) és az RTL Klub hírműsoraiban (43,2%) szánták a legnagyobb teret az azonnali hatást kiváltó beszámolóknak. 2018-hoz képest mindkét műsor esetében emelkedés volt tapasztalható a témakörök megjelenésében: az előbbinél majdnem tíz százalékos (TV2: 48,9% vs. 58,2%), míg az utóbbinál kisebb mértékű (RTL Klub: 42,0% vs. 43,2%) volt a növekedés. A legalacsonyabb arányt a Déli Krónikánál regisztráltuk (16,1%). A bűncselekmények bemutatásának minden műsor esetében nagyobb vagy közel megegyező arányt biztosítottak, mint a balesetek vagy katasztrófák prezentálásának. A témák megoszlását - módszertanunk sajátossága miatt - csak a magyar vonatkozású műsoregységeknél elemezhetjük. A balesetek, tragédiák témakörén belül a közlekedési szerencsétlenségek álltak az első helyen, amit a háztartási balesetek követtek a sorban. A harmadik helyen a szélsőséges időjárás okozta katasztrófák, károk témáját találtuk.

Az „azonnali hatást kiváltó” hírek előfordulása a hírműsorokban

A bűncselekmények közé itt beszámítottuk azokat a bűneseteket, amelyek a demokratikus közvélemény tájékoztatását is szolgálták. Ezek közé soroltuk a hivatalos személy (Btk. 459. § 11) (rendőrök által elkövetett bűncselekmények stb.), a közfeladatot ellátó személy (Btk. 459. § 12) és a külföldi hivatalos személy (Btk. 459. § 13) által vagy ellen elkövetett bűntetteket. A külföldön elkövetett terrorcselekmények is ebbe a kategóriába tartoztak (pl. terrorcselekmények Európában vagy a világ más tájain).

Mivel a médiatörvény csak a demokratikus közvélemény tájékoztatását nem szolgáló hírek arányát határozza meg, vizsgáltuk azt is, hogy a bűncselekmények összessége mekkora teret tudhatott magáénak a hírműsorokon belül. Az egyszerűbb megfogalmazás kedvéért a törvény hatálya alá nem tartozó, a kvótába bele nem számítandó bűnügyi híradásokat „egyéb bűncselekményeknek” neveztük el.

A vizsgált öt műsor esetében a demokratikus közvélemény tájékoztatását szolgáló bűntények részesedése emelkedett 2018-hoz képest, pl. a Duna TV Híradója esetében 9,2 százalékról 11,8 százalékra. A közszolgálati tévécsatornáknál a migrációval kapcsolatos, az RTL Klub hírműsorában a politikát érintő bűncselekmények álltak a rangsor élén, míg a Tények a hivatalos és közfeladatot ellátó személyeket érintő bűntetteket szerepeltette leggyakrabban a napirendjén.

A két bűncselekmény-típus előfordulási aránya a hírműsorokban

Az „egyéb bűncselekmények” témaköreinek előfordulási aránya a hírműsorokban

A következőkben csak azokkal a híradásokkal foglalkozunk, amelyekre a médiatörvény előírásai vonatkoznak.

2019-ben egyik vizsgált híradó sem lépte át a törvényben előírt 35 százalékos arányt. A legmagasabb részesedést a Tényekben mértük (21,5%), amit az RTL Klub Híradója (15,6%) követett a sorban, míg a legkisebb valószínűséggel a Déli Krónikában (1,6%) találkozhattunk a kérdéskörrel.

A Tények adásaiban az ilyen típusú beszámolók előfordulása jelentősen emelkedett 2018-hoz képest (19,0% vs. 21,5%), a 20 százalékos arányt kilenc hónapban is elérte a részesedése. Az RTL Klub Híradójának esetében a bűnügyi beszámolók stagnálása volt tapasztalható (15,6% vs. 15,6%), 20 százalék fölé egyetlen hónapban emelkedett az aránya. A közszolgálati hírműsorokban elvétve találkozhattunk a témakörrel.

A törvény hatálya alá tartozó bűncselekményekről szóló műsoregységek gyakorisága, hossza és műsoridejének aránya a hírműsorokban

A törvény hatálya alá tartozó, bűncselekményekről tudósító híradások aránya havi bontásban

A bűnügyi tudósítások hírműsorokban elfoglalt helyét vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy a két kereskedelmi televíziónál az első öt hírben – ami kiemelt helynek számít a híradókban – részesedésük magasabb volt az összarányuknál (TV2: 38,3% vs. 21,5; RTL Klub: 40,0% vs. 15,6%). A műsoregységek hosszának mediánja (középértéke) mind az RTL Klub Híradójában, mind a Tények esetében meghaladta a két percet. A közszolgálati adókon elenyésző volt a bűnügyekkel foglalkozó műsoregységek kiemelt szerepeltetése.

A törvény hatálya alá tartozó, bűncselekményekről szóló műsoregységek gyakorisága, hossza, műsoridejének aránya és mediánja a hírműsorok első öt hírében (esetszám, másodperc és százalék)

A hírműsorokban megjelenő bűncselekményeket négy csoportba soroltuk, amelyek a következőek voltak: gyilkosság, erőszakos bűncselekmény (rablás, testi sértés, állatkínzás stb.), nem erőszakos bűncselekmény (lopás, gazdasági bűncselekmény stb.) és ittas vezetés, cserbenhagyás.

A hazai bűnesetek médiabeli megjelenéseit az ORFK 2019-es adataival vetettük össze. A Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztályának Bűnügyi Statisztikai Rendszeréből hívtuk le az egyes bűncselekmény-fajták előfordulásainak eredményeit, amelyeket kategóriáink szerint csoportosítottunk. A Magyarországon elkövetett bűncselekmények mindössze 0,1 százalékát tették ki a gyilkosságok, ellenben az elektronikus médiumokban mégis a bűnesetekre szánt műsoridő jóval több mint harmadát ennek a témának szentelték (37%). Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy az emberek érdeklődését mindig is jobban felkeltették az erőszakkal kapcsolatos hírek, másrészt a televíziók számára vizuálisan könnyen megjeleníthetők ezek a cselekmények. Nem várható el a műsorok szerkesztőitől, hogy a bűnügyi statisztikáknak megfelelően szerepeltessék az egyes elkövetési típusokat, azonban olyan mérvű hangsúlyeltolódást regisztráltunk, amivel már jelentős mértékben befolyásolhatták a befogadók percepcióját.

A TV2 hírműsorában számítottak leginkább meghatározónak a gyilkosságok és az erőszakos bűntettek, a két témakör együttes előfordulása meghaladta a 80 százalékot (80,7%), de az RTL Klub sem maradt el jelentősen ettől az aránytól (74,0%).

A Magyarországon történt, a törvény hatálya alá tartozó bűncselekmények fajtáinak előfordulása a hírműsorokban

Az elektronikus médiumokban megjelenő bűnesetek földrajzi kötődését is regisztráltuk vizsgálatunk során. A bűntettek prezentálásának jóval kevesebb, mint tizedében (5,4%) nem közölték a nézőkkel/hallgatókkal a cselekmény helyszínét. Erős Budapest-központúság volt megfigyelhető, a hírek több mint negyede a fővároshoz kötődött (26,6%). Borsod-Abaúj-Zemplén és Veszprém megye jóval magasabb arányban jelenhetett meg a híradásokban, mint az ORFK statisztikáiban. Ezzel szemben Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megye esetében ennek fordítottja volt tapasztalható.

A hírműsorokban megjelenő, a törvény hatálya alá tartozó bűncselekmények földrajzi kötődése

Összefoglalás

A „klasszikus” értelemben vett bűntettekről szóló híradások aránya a TV2 esetében jelentősen emelkedett 2019-ben, míg az RTL Klub hírműsoránál nem regisztráltunk érdemi elmozdulást. A törvény hatálya alá tartozó műsorszámokban továbbra is hangsúlyos maradt a kvótába nem tartozó bűnesetek bemutatása, ugyanakkor egyik médiaszolgáltató sem lépte túl a jogszabályban meghatározott kvótát.

Melléklet

A hírműsorok adatainak elemzéséhez felhasználtuk az ORFK bűnügyi statisztikáit is. Az alábbi táblázatban azoknak a bűntetteknek a statisztikai adatait csoportosítottuk az általunk használt kategóriák szerint, amelyeket, ha a hírműsorok bemutatnák, akkor az Mttv. 38. § (1) bekezdése vonatkozna rájuk.