A 35%-os bűncselekmény-arány vizsgálata a hírműsorokban (2019)

Közzétéve: 2020. május 13.

A Médiatörvény 38. § (1) bekezdése alapján a jelentős befolyásoló erővel rendelkező (továbbiakban: JBE) lineáris audiovizuális médiaszolgáltatók hírműsoraiban: „(...) a demokratikus közvélemény tájékoztatását nem szolgáló, bűnügyi tematikájú híranyag vagy tudósítás a hírműsorszám időtartamának harmincöt százalékánál éves átlagban nem lehet hosszabb terjedelmű.” (Az Mttv. ezen bekezdésének módosítása, amely szerint 20 százalékról 35 százalékra emelték a bűncselekmények megengedett arányát, 2019. augusztus 1-jén lépett hatályba.) A bűnügyi tematikájú műsorok megengedett aránya az AVMS irányelv szabályainak 2019. évi átültetését megelőzően, 2019. augusztus 1-jéig lényegesen szigorúbb, mindössze 20 százalékos mértékű volt.

A Hivatal évente vizsgálja a bűnügyi kvóta szabályok teljesülését, és kimutatást készít arról is, hogy a vizsgált programokban megjelenő ún. „azonnali hatást kiváltó” hírek aránya miként alakult a megelőző naptári évben. Az alábbiakban bemutatott 2019. évi vizsgálat alapja – tekintettel a kvótaszabály éves terjedelmére – a módosított 35 százalékos arány volt.

A bűncselekmény fogalmát (Bűnügyi tematikájú híranyagnak vagy tudósításnak azokat az összefoglalókat tekintjük, amelyek bűncselekményekről számolnak be.) a 2013. július 1-jétől hatályos Btk. 4. §-a az alábbiak szerint határozza meg: „(1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. (2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti.”

A hírműsoroknak a közélet történéseinek bemutatása a legfőbb feladata , ezért elvárható, hogy a hírműsorok – ha már szükségszerű – a bűnözés világából is az olyan típusú hírekre összpontosítsanak, amelyek közvetlen vagy közvetett módon kapcsolódnak a közélethez. Az ebbe a típusba tartozó hírek három kategóriába sorolhatók:

  1. A Btk. három olyan fogalmat használ, amelyeket módszertanunkba átemelve jelentősen leszűkítettük a kizárandó bűncselekmények körét. A hivatalos személy (Btk. 459. § 11), a közfeladatot ellátó személy (Btk. 459. § 12) és a külföldi hivatalos személy (Btk. 459. § 13) által vagy ellen elkövetett bűntettek bemutatása – értelmezésünkben - a demokratikus közvélemény tájékoztatását szolgálja. Ezeknek a személyeknek a tevékenységét a közvélemény részéről kiemelt érdeklődés övezi, az ellenük vagy általuk elkövetett bűncselekmények a demokráciába vetett hitet ássák alá.
  2. Külföldi vagy hazai vonatkozású terrorcselekmények, merényletek, etnikai alapú bűncselekmények, mivel ezek szinte kizárólag politikai vagy ideológiai indíttatásúak.
  3. A „szociális bűncselekmények” egyes fajtáji, pl. uzsora, lakásmaffia, mivel ezek a társadalmon belül meglévő feszültségekre hívják fel a figyelmet.

A többi bűntettet – értelemszerűen – beleszámítjuk a 35 százalékos szabály alá tartozó bűnügyi híranyagba.

A vizsgált médiaszolgáltatók az RTL Klub, a TV2 és a közszolgálati médiumok voltak.

Tanulmányunkban nem csak a bűncselekmény definíciónak megfelelő híradásokkal foglalkozunk, hanem azokkal a beszámolókkal is, amelyeket a szakirodalom „azonnali hatást kiváltó híreknek” nevez. Ide tartoznak a bűncselekmények, a háztartási, közlekedési, munkahelyi balesetek és a természeti katasztrófák. Az erőszakos témák hírértéke magas, miután számos hírfaktort egyesítenek magukba, azaz egy eseményből relatív jó eséllyel lehet hír azáltal, hogy valamilyen formában erőszakot tartalmaz. [Bruns, T. (1998): Veränderungen der Gewaltberichterstattung im politischen Informationsprogramm deröffentlic-rechtlichen und privaten Fernsehens von 1986-bis 1994. In: Mikos, L. (1999): Veränderungen der Gewaltberichterstattung. tv diskurs, 1999 oktober (Heft 10.). 89-91.]

A hírműsorok befogadását jelentősen befolyásolja, hogy mekkora teret szentelnek nekik a szerkesztők. Az általában egy blokkba szerkesztett hírek dömpingje azt az érzetet erősítik a nézőkben/hallgatókban, hogy a híradások szinte csak a hétköznapi élet borzalmairól tudósítanak. 2019 folyamán az öt médiaszolgáltató több mint 1194 műsoróráját vizsgáltuk meg, s ennek összesen 35 százaléka számolt be az említett eseményekről.

A TV2 (58,2%) és az RTL Klub hírműsoraiban (43,2%) szánták a legnagyobb teret az azonnali hatást kiváltó beszámolóknak. 2018-hoz képest mindkét műsor esetében emelkedés volt tapasztalható a témakörök megjelenésében: az előbbinél majdnem tíz százalékos (TV2: 48,9% vs. 58,2%), míg az utóbbinál kisebb mértékű (RTL Klub: 42,0% vs. 43,2%) volt a növekedés. A legalacsonyabb arányt a Déli Krónikánál regisztráltuk (16,1%). A bűncselekmények bemutatásának minden műsor esetében nagyobb vagy közel megegyező arányt biztosítottak, mint a balesetek vagy katasztrófák prezentálásának. A témák megoszlását - módszertanunk sajátossága miatt - csak a magyar vonatkozású műsoregységeknél elemezhetjük. A balesetek, tragédiák témakörén belül a közlekedési szerencsétlenségek álltak az első helyen, amit a háztartási balesetek követtek a sorban. A harmadik helyen a szélsőséges időjárás okozta katasztrófák, károk témáját találtuk.

Az „azonnali hatást kiváltó” hírek előfordulása a hírműsorokban

Összes bűncselekmény
TévécsatornaEsetIdőtartam (mp)%
M1 esti Híradó 1038 138.815 12,9
Duna TV Híradó 628 74.252 13,9
Déli Krónika 559 61.662 8,4
Tények (TV2) 2425 282.947 29,0
RTL Klub Híradó 2329 237.253 24,3
A bűncselekmények közé itt beszámítottuk azokat a bűneseteket, amelyek a demokratikus közvélemény tájékoztatását is szolgálták. Ezek közé soroltuk a hivatalos személy (Btk. 459. § 11) (rendőrök által elkövetett bűncselekmények stb.), a közfeladatot ellátó személy (Btk. 459. § 12) és a külföldi hivatalos személy (Btk. 459. § 13) által vagy ellen elkövetett bűntetteket. A külföldön elkövetett terrorcselekmények is ebbe a kategóriába tartoztak (pl. terrorcselekmények Európában vagy a világ más tájain).
Balesetek, katasztrófák
TévécsatornaEsetIdőtartam (mp)%
M1 esti Híradó 942 119.465 11,1
Duna TV Híradó 599 62.609 11,7
Déli Krónika 618 56.442 7,7
Tények (TV2) 2626 285.322 29,2
RTL Klub Híradó 2095 184.801 18,9
Egyéb
TévécsatornaEsetIdőtartam (mp)%
M1 esti Híradó 6468 814.423 75,9
Duna TV Híradó 4017 396.731 74,4
Déli Krónika 6226 612.317 83,8
Tények (TV2) 3680 408.955 41,8
RTL Klub Híradó 5194 555.744 56,8

A bűncselekmények közé itt beszámítottuk azokat a bűneseteket, amelyek a demokratikus közvélemény tájékoztatását is szolgálták. Ezek közé soroltuk a hivatalos személy (Btk. 459. § 11) (rendőrök által elkövetett bűncselekmények stb.), a közfeladatot ellátó személy (Btk. 459. § 12) és a külföldi hivatalos személy (Btk. 459. § 13) által vagy ellen elkövetett bűntetteket. A külföldön elkövetett terrorcselekmények is ebbe a kategóriába tartoztak (pl. terrorcselekmények Európában vagy a világ más tájain).

Mivel a médiatörvény csak a demokratikus közvélemény tájékoztatását nem szolgáló hírek arányát határozza meg, vizsgáltuk azt is, hogy a bűncselekmények összessége mekkora teret tudhatott magáénak a hírműsorokon belül. Az egyszerűbb megfogalmazás kedvéért a törvény hatálya alá nem tartozó, a kvótába bele nem számítandó bűnügyi híradásokat „egyéb bűncselekményeknek” neveztük el.

A vizsgált öt műsor esetében a demokratikus közvélemény tájékoztatását szolgáló bűntények részesedése emelkedett 2018-hoz képest, pl. a Duna TV Híradója esetében 9,2 százalékról 11,8 százalékra. A közszolgálati tévécsatornáknál a migrációval kapcsolatos, az RTL Klub hírműsorában a politikát érintő bűncselekmények álltak a rangsor élén, míg a Tények a hivatalos és közfeladatot ellátó személyeket érintő bűntetteket szerepeltette leggyakrabban a napirendjén.

A két bűncselekmény-típus előfordulási aránya a hírműsorokban

A két bűncselekmény-típus előfordulási aránya a hírműsorokban (a műsoridő százalékában)
TévécsatornaEsetIdőtartam (mp)%
RTL Klub Híradó 15,6 8,6 75,7
Tények (TV2) 21,5 7,4 71,0
Déli Krónika 1,6 6,8 91,6
Duna TV Híradó 2,2 11,8 86,1
M1 esti Híradó 2,2 10,7 87,1

Az „egyéb bűncselekmények” témaköreinek előfordulási aránya a hírműsorokban

Az „egyéb bűncselekmények” témaköreinek előfordulási aránya a hírműsorokban (a műsoridő százalékában)
TévécsatornaPolitikát érintő bűncselekményMigrációval kapcsolatos bűncselekményTerrorcselekményHivatalos és közfeladatot ellátó személyt érintő bűntény
RTL Klub Híradó 26,9 34,9 20,1 18,2
Tények (TV2) 27,5 33,6 17,5 21,4
Déli Krónika 28,1 29,0 22,8 20,2
Duna TV Híradó 24,5 10,7 8,7 56,1
M1 esti Híradó 36,2 3,7 7,4 52,7

A következőkben csak azokkal a híradásokkal foglalkozunk, amelyekre a médiatörvény előírásai vonatkoznak.

2019-ben egyik vizsgált híradó sem lépte át a törvényben előírt 35 százalékos arányt. A legmagasabb részesedést a Tényekben mértük (21,5%), amit az RTL Klub Híradója (15,6%) követett a sorban, míg a legkisebb valószínűséggel a Déli Krónikában (1,6%) találkozhattunk a kérdéskörrel.

A Tények adásaiban az ilyen típusú beszámolók előfordulása jelentősen emelkedett 2018-hoz képest (19,0% vs. 21,5%), a 20 százalékos arányt kilenc hónapban is elérte a részesedése. Az RTL Klub Híradójának esetében a bűnügyi beszámolók stagnálása volt tapasztalható (15,6% vs. 15,6%), 20 százalék fölé egyetlen hónapban emelkedett az aránya. A közszolgálati hírműsorokban elvétve találkozhattunk a témakörrel.

A törvény hatálya alá tartozó bűncselekményekről szóló műsoregységek gyakorisága, hossza és műsoridejének aránya a hírműsorokban

Nem jelenik meg bűncselekmény
TévécsatornaEsetIdőtartam (mp)%
M1 esti Híradó 8211 1.048.878 97,8
Duna TV Híradó 5110 522.117 97,8
Déli Krónika 7253 718.615 98,4
Tények (TV2) 6891 766.929 78,5
RTL Klub Híradó 8090 824.844 84,4
Megjelenik bűncselekmény
TévécsatornaEsetIdőtartam (mp)%
M1 esti Híradó 237 23.825 2,2
Duna TV Híradó 134 11.475 2,2
Déli Krónika 150 11.806 1,6
Tények (TV2) 1840 210.295 21,5
RTL Klub Híradó 1528 152.954 15,6

A törvény hatálya alá tartozó, bűncselekményekről tudósító híradások aránya havi bontásban

A törvény hatálya alá tartozó, bűncselekményekről tudósító híradások aránya havi bontásban
TévécsatornaJanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecember
RTL Klub Híradó 1,6 4,1 2,5 1,3 1,1 1,2 3,9 4,3 1,8 1,5 1,6 1,9
Tények (TV2) 1,2 2,0 2,1 1,4 1,6 1,8 4,7 4,4 1,5 1,4 2,0 1,7
Déli Krónika 2,2 1,6 1,7 0,9 2,1 0,7 3,2 2,7 0,8 0,5 1,4 1,4
Duna TV Híradó 21,2 19,2 23,8 21,7 21,5 16,7 19,8 23,0 21,4 23,7 24,9 22,5
M1 esti Híradó 15,6 16,9 18,4 16,0 17,8 12,9 13,1 15,6 13,6 16,7 17,7 13,5

A bűnügyi tudósítások hírműsorokban elfoglalt helyét vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy a két kereskedelmi televíziónál az első öt hírben – ami kiemelt helynek számít a híradókban – részesedésük magasabb volt az összarányuknál (TV2: 38,3% vs. 21,5; RTL Klub: 40,0% vs. 15,6%). A műsoregységek hosszának mediánja (középértéke) mind az RTL Klub Híradójában, mind a Tények esetében meghaladta a két percet. A közszolgálati adókon elenyésző volt a bűnügyekkel foglalkozó műsoregységek kiemelt szerepeltetése.

A törvény hatálya alá tartozó, bűncselekményekről szóló műsoregységek gyakorisága, hossza, műsoridejének aránya és mediánja a hírműsorok első öt hírében (esetszám, másodperc és százalék)

A törvény hatálya alá tartozó, bűncselekményekről szóló műsoregységek gyakorisága, hossza, műsoridejének aránya és mediánja a hírműsorok első öt hírében (esetszám, másodperc és százalék)
TévécsatornaEsetIdőtartam (mp)%Medián (mp)
M1 esti Híradó 44 6593 2,1 162
Duna TV Híradó 32 4455 1,9 136
Déli Krónika 21 2743 1,2 136
Tények (TV2) 693 86.042 38,3 137
RTL Klub Híradó 722 83.689 40,0 128

A hírműsorokban megjelenő bűncselekményeket négy csoportba soroltuk, amelyek a következőek voltak: gyilkosság, erőszakos bűncselekmény (rablás, testi sértés, állatkínzás stb.), nem erőszakos bűncselekmény (lopás, gazdasági bűncselekmény stb.) és ittas vezetés, cserbenhagyás.

A hazai bűnesetek médiabeli megjelenéseit az ORFK 2019-es adataival vetettük össze. A Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztályának Bűnügyi Statisztikai Rendszeréből hívtuk le az egyes bűncselekmény-fajták előfordulásainak eredményeit, amelyeket kategóriáink szerint csoportosítottunk. A Magyarországon elkövetett bűncselekmények mindössze 0,1 százalékát tették ki a gyilkosságok, ellenben az elektronikus médiumokban mégis a bűnesetekre szánt műsoridő jóval több mint harmadát ennek a témának szentelték (37%). Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy az emberek érdeklődését mindig is jobban felkeltették az erőszakkal kapcsolatos hírek, másrészt a televíziók számára vizuálisan könnyen megjeleníthetők ezek a cselekmények. Nem várható el a műsorok szerkesztőitől, hogy a bűnügyi statisztikáknak megfelelően szerepeltessék az egyes elkövetési típusokat, azonban olyan mérvű hangsúlyeltolódást regisztráltunk, amivel már jelentős mértékben befolyásolhatták a befogadók percepcióját.

A TV2 hírműsorában számítottak leginkább meghatározónak a gyilkosságok és az erőszakos bűntettek, a két témakör együttes előfordulása meghaladta a 80 százalékot (80,7%), de az RTL Klub sem maradt el jelentősen ettől az aránytól (74,0%).

A Magyarországon történt, a törvény hatálya alá tartozó bűncselekmények fajtáinak előfordulása a hírműsorokban

A Magyarországon történt, a törvény hatálya alá tartozó bűncselekmények fajtáinak előfordulása a hírműsorokban (a műsoridő százalékában)
Tévécsatorna/adatforrásGyilkosságErőszakos bűncselekményNem erőszakos bűncselekmélnyIttas vezetés, cserbenhagyás
az ORFK adatai 0,1 23,4 66,3 10,8
RTL Klub Híradó 36,6 37,4 22,3 3,8
Tények (TV2) 39,4 41,3 16,9 2,4
Déli Krónika 14,3 21,1 64,6 0,0
Duna TV Híradó 27,6 30,4 42,0 0,0
MTV1 esti Híradó 21,4 34,9 42,6 1,1

Az elektronikus médiumokban megjelenő bűnesetek földrajzi kötődését is regisztráltuk vizsgálatunk során. A bűntettek prezentálásának jóval kevesebb, mint tizedében (5,4%) nem közölték a nézőkkel/hallgatókkal a cselekmény helyszínét. Erős Budapest-központúság volt megfigyelhető, a hírek több mint negyede a fővároshoz kötődött (26,6%). Borsod-Abaúj-Zemplén és Veszprém megye jóval magasabb arányban jelenhetett meg a híradásokban, mint az ORFK statisztikáiban. Ezzel szemben Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megye esetében ennek fordítottja volt tapasztalható.

A hírműsorokban megjelenő, a törvény hatálya alá tartozó bűncselekmények földrajzi kötődése

A hírműsorokban megjelenő, a törvény hatálya alá tartozó bűncselekmények földrajzi kötődése (a műsoridő százalékában)
MegyeHíradókAz ORFK adatai
Budapest 26,6 28,3
Pest megye 10,0 9,9
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 8,9 7,0
Győr-Moson-Sopron megye 5,3 5,0
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 4,9 4,6
Hajdú-Bihar megye 4,4 3,6
Bács-Kiskun megye 4,4 5,1
Veszprém megye 4,0 2,9
Baranya megye 4,0 3,8
Csongrád megye 3,3 3,1
Fejér megye 3,1 3,4
Komárom-Esztergom megye 3,0 2,4
Somogy megye 2,9 3,0
Jász-Nagykun-Szolnok megye 2,6 3,6
Tolna megye 2,5 2,3
Vas megye 2,4 2,1
Nógrád megye 1,9 2,2
Békés megye 1,9 2,5
Zala megye 1,6 2,1
Heves megye 1,6 3,6
A hírműsorokban megjelenő, a törvény hatálya alá tartozó bűncselekmények földrajzi kötődése (csatornánként, a műsoridő százalékában)
MegyeM1 Esti HíradóDuna TV HíradóDéli KrónikaTények (TV2)RTL Klub Híradó
Budapest 62,9 61,4 48,0 24,8 23,8
Bács-Kiskun megye 3,0 3,2 * 3,6 5,8
Baranya megye 4,1 0,4 3,5 3,5 6,4
Békés megye 0,2 3,6 0,0 2,3 1,4
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 0,7 1,0 0,7 10,9 7,3
Csongrád megye 2,7 2,4 4,5 2,4 4,7
Fejér megye 0,6 0,8 4,3 3,7 2,5
Győr-Moson-Sopron megye 2,8 0,9 4,5 4,8 6,3
Hajdú-Bihar megye 1,6 * 4,1 4,0 5,5
Heves megye 1,3 * * 2,0 1,3
Jász-Nagykun-Szolnok megye 1,0 2,1 3,8 3,5 1,3
Komárom-Esztergom megye 3,5 2,3 3,2 2,6 3,6
Nógrád megye 0,2 1,9 0,0 1,9 2,2
Somogy megye 2,4 3,1 4,0 2,5 3,5
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 0,9 1,7 * 5,6 4,6
Tolna megye 1,7 3,7 3,4 2,5 2,5
Vas megye * * * 2,2 3,2
Veszprém megye 0,9 * 0,9 4,8 3,4
Zala megye * 0,5 6,0 1,5 1,8
Pest megye 9,7 10,8 9,2 10,9 8,8

Összefoglalás

A „klasszikus” értelemben vett bűntettekről szóló híradások aránya a TV2 esetében jelentősen emelkedett 2019-ben, míg az RTL Klub hírműsoránál nem regisztráltunk érdemi elmozdulást. A törvény hatálya alá tartozó műsorszámokban továbbra is hangsúlyos maradt a kvótába nem tartozó bűnesetek bemutatása, ugyanakkor egyik médiaszolgáltató sem lépte túl a jogszabályban meghatározott kvótát.

Melléklet

A hírműsorok adatainak elemzéséhez felhasználtuk az ORFK bűnügyi statisztikáit is. Az alábbi táblázatban azoknak a bűntetteknek a statisztikai adatait csoportosítottuk az általunk használt kategóriák szerint, amelyeket, ha a hírműsorok bemutatnák, akkor az Mttv. 38. § (1) bekezdése vonatkozna rájuk.

Az ORFK által regisztrált bűncselekmények adatai az elkövetés helye szerint
MegyeGyilkosság Rablás, erőszakos bűncselekmény, életelleni bűncselekmény Lopás, gazdasági bűncselekményIttas vezetés, cserbenhagyás
Budapest 32 7853 29732 2393
Baranya megye 3 1260 3563 514
Bács-Kiskun megye 5 1438 4554 1279
Békés megye 2 1020 2082 488
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 17 3062 5840 988
Csongrád megye 5 1102 2638 611
Fejér megye 8 1071 3270 513
Győr-Moson-Sopron megye 9 1613 4595 879
Hajdú-Bihar megye 4 1246 3203 607
Heves megye 2 967 3073 372
Jász-Nagykun-Szolnok megye 2 1197 3446 491
Komárom-Esztergom megye 5 767 1961 598
Nógrád megye 6 900 1853 329
Pest megye 16 2850 9315 1788
Somogy megye 2 985 2466 845
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 6 1925 3906 688
Tolna megye 3 1022 1882 350
Vas megye 3 926 1714 386
Veszprém megye 7 1135 2174 789
Zala megye 2 807 1770 388
forrás: Belügyminisztérium, Koordinációs és Statisztikai Osztály