December 21-én lép hatályba az elektronikus hírközlési törvény módosítása, amely hatással lesz az engedélyezés, a beruházás és a kivitelezés munkafolyamataira is – hangsúlyozta köszöntőjében Karl Károly, az NMHH hírközlés-felügyeleti főosztályvezetője, megemlítve a szabályozás olyan új elemeit, mint a kis hatótávolságú vezeték nélküli hozzáférési pontok (angol rövidítés nyomán: SAWAP) – azaz a wifi és 5G hálózatok állomásai – szabályozása vagy a társberuházás szabályai.

Építményengedélyezés: pozitív változások

Rajnai Judit, a hatóság építményengedélyezési osztályvezetője az engedélyezés legújabb változásairól beszélt. A december 21-ig várható új rendelet szerint hírközlési építmény kivitelezése esetén csak elektronikus hírközlési napló nyitható majd, ennek hiányában az építkezés szabálytalannak minősül. Az előzetes és utólagos bejelentést felváltja az úgynevezett egyszerűsített engedélyezési eljárás. Az új rendelet bevezeti az engedély nélkül megkezdett építésekre kérelmezhető továbbépítési engedélyt is.

Rajnai Judit

Új elem lesz az ideiglenes, maximum 90 napra építendő ideiglenes antennatartó szerkezetek bejelentése is, ezek legtöbbször fesztiválok, sportesemények kapcsán épülnek meg. A hagyományos engedélyezési eljárás nem volt megfelelő megoldás ezek kezelésére.

Meglévő tartószerkezetekre hatósági bizonyítvány lehet majd igényelni, amelyet tíz évnél régebbi építményekre a jogszerűség vizsgálata nélkül megadnak, az ennél fiatalabbaknál pedig helyszíni szemlén ellenőrzik azt. Hatósági rendelet rögzíti majd a kis hatótávolságú, vezeték nélküli hozzáférési pont (SAWAP) telepítéséhez kapcsolódó szabályozást. Uniós szándék, hogy ezek a pontok ne legyenek engedélykötelesek, ellenben vezessen róluk nyilvántartást a hatóság. Ehhez a hatóságnak meg kell adnia a SAWAP meghatározását, és azokat a kritériumokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ne kelljen hozzá engedély. Az NMHH-rendelet rendelkezik majd a telepítés bejelentésével kapcsolatos kötelezettségekről is. Ez azért is különösen fontos kérdés, mert a SAWAP-telepítés könnyítése érinti önkormányzatok helyi építési szabályzatait és településkép-védelmi előírásait is, a szabályozás pedig kötelezi majd az önkormányzatokat a hatósággal való együttműködésre.

A Hír-Közmű előkészületeiként kialakított Egységes Hírközlési Objektummodell struktúráját, formátumát, követelményeit egy a rendeleten kívüli részletes szabályzat (a Hírközlési Adatszolgáltatási Szabályzat) rögzíti majd – zárta előadását Rajnai Judit, aki azt is leszögezte: „Az új rendeletek egytől egyig pozitív változást jelentenek majd, amelyektől nincs okunk félni.”

Hír-Közmű: nem hagyjuk magára a szakmát

A következő szekcióban alapos részletességgel megismerhettük a Hír-Közmű projekt jelenlegi állását. Nemestóthy Zoltántól, a projekt vezetőjétől megtudtuk: több mint 200 szolgáltató épít hírközlési építményeket országszerte, ezek nyilvántartása tehát kétszáz különböző rendszerben, különféle szempontok szerint zajlik. A Hír-Közmű egy közhiteles hírközlési adatbázis, amelyben ezek az adatok egységesen és áttekinthetően jelennek majd meg. Első lépésként, az új építmények már az egységes Hírközlési Objektummodell, az EHO szerint jönnek létre. A második fázisban pedig a meglévő adatokat egységesítik majd.

Nemestóthy Zoltán

Mindez nem csak hatóság érdekeit szolgálja, de a közigazgatási és szakmai szervezetekét és persze a szolgáltatókét is: akik már végeznek valamilyen adatvagyon-gazdálkodást, ott ez pontosabbá és kiterjedtebbé válhat, akik pedig még nem, ott ugyanez elkezdődhet. A tervező az elektronikusan készített terveket elektronikusan leadhatja, a kivitelező pedig átlátható, egységes jelkulcs alapján készült terveket kap kézhez. Az adatbázis-szemléletű tervezés megkönnyíti a költségvetések, anyagkimutatások lehívását is.

A hatóság előreláthatóan július elsejétől már elektronikusan, XML-formátumban is várja majd a terveket, három hónap próbaidő lejártával pedig csak így fogadja majd el azokat. „Nem hagyjuk magára a szakmát” – hangsúlyozta Nemestóthy Zoltán. Ezt bizonyítja a február elején debütáló ESZTER: az Egységes Szakági Tervezéstámogató Rendszer, amelyhez minden tervező ingyenesen hozzáférhet majd. A program az AutoCAD Map 3D kiegészítéseként fut majd, amely egyszerűen képes létrehozni a Hír-Közmű által megkövetelt xml-formátumú adatbázist.

A Hír-Közmű struktúráját piaci szereplők valós tudása és igényei alakítják – mondta Nemestóthy Zoltán arra utalva, hogy az EHO és az ESZTER létrejöttében is külső, piaci partnerek vettek részt. Az építtetői fórumon ketten is szót kaptak közülük: Vígh Zoltán és Cservenák Róbert élőben szemlétlették az ESZTER segédprogram és az AutoCAD MAP 3D 2021 használatát és a mögöttük álló objektumalapú szemléletet. Bemutatták a jelkulcsokat és az adatbázis alapú tervezés néhány mozzanatát, ahogyan a tervező szinte észre sem veszi, ahogy tervezés közben adatbázist épít.

Mérnöki Kamara: fontos az új követelmények alapos előkészítése

A Hír-Közmű blokk után Rácz József, a Magyar Mérnöki Kamara Hírközlési és Informatikai Tagozatának elnöke beszélt a tagozat mérnökei előtt álló kihívásokról. „Bár a Szupergyors Internet Program véget ért, de még előttünk áll a még gyorsabb internetet kitűző gigabit társadalom programja, az 5G kiépülése és a mesterséges intelligenciára épülő alkalmazások elterjedése. A hírközlési hálózatok építése tehát továbbra sem szorul háttérbe. A kamara Hírközlési és Informatikai Tagozata igyekszik maximális támogatást nyújtani” – szögezte le az elnök. Hozzátette, a tervezőknek sokszor nagy terhelés közepette kell végezniük a feladataikat – ezért fontos, hogy az olyan új követelményrendszerek bevezetése, mint a Hír-Közmű megfelelően előkészítve lépjen életbe.

Rácz József

Építésfelügyelet: a járvány alatt is nőtt az ügyek száma

A leterheltség az NMHH építésfelügyeleti munkatársait sem kímélte, derült ki a következő előadó, Bölsei Tamás, a hatóság Hírközlés-felügyeleti Főosztályának építésfelügyeleti munkatársa előadásából. Az idei év harmadik negyedévében 4265 engedélyezési ügy érkezett a főosztályra, tehát a járvány alatt is nőtt a hírközlési építések száma.

Részlet Bölsei Tamás előadásából

Ezután az építésfelügyelet jogszabályi hátterét ismertette, melynek alapjai a 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről – ez szabályozza az építési folyamatot, valamint a 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről – amely az NMHH hatáskörét definiálja; továbbá a 191/2009 Kormányrendelet – amely a „Kivitelezési Kódex”. Végül a NMHH rendeleteiről is beszélt, az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 14/2013. NMHH rendeletről, valamint az „elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményfajták keresztezéséről, megközelítéséről és védelméről szóló 8/2012. NMHH rendeletről. Mindez megtalálható a kamara hírközlési tagozatának weboldalán egy helyre összegyűjtve – osztotta meg a résztvevőkkel Bölsei Tamás.

E.ON: mindent az oszlopokról

Az előadás utolsó szekciójában a hírközlési építményekkel foglalkozó mérnökök egyik leggyakoribb kérdéséről: a villamos áramelosztó hálózat oszlopainak hírközlési használatáról tudtunk meg fontos részleteket első kézből, az E.ON két szakemberének előadásában. Gyimesi Gábor és Szálkai József egyaránt hangsúlyozta: a gyengeáramú (azaz hírközlési) szolgáltatások hálózataival való együttműködés már több évtizede zajlik, azért jöttek el a fórumra, hogy ezt az együttműködést tovább erősítsék, ebben pedig segíthet a feltételek pontos ismerete.

Gyimesi Gábor az eredmények között sorolta, hogy az ügyben a SZIP szakmai munkacsoportja egyeztetett a közös hálózatok követelményeiről, így a nagy áramszolgáltatók (E.ON, Elmű-Émász, Nemzeti Közművek) hasonló feltételeket szabnak a gyengeáramú szolgáltatásokkal közös hálózatok építéséhez.

Gyimesi Gábor

A szakember egészen konkrét részleteket is megosztott a közös oszlophálózatok lehetőségeitől, a villanyoszlopok három típusát ismertetve: a nagyfeszültségű oszlopok lakott területeken kívüli, 30-40 méter magas fémépítmények, ezek védővezetékei alkalmasak optikai rendszerek vitelére is. A középfeszültségű oszlopok a lakott területre viszik be az áramot, 12-14 méter magasak és általában három vezetőt látunk rajtuk. Ezek fémet tartalmazó vezeték vitelére alkalmatlanok, de optikai kábelek rögzítésére megfelelőek. Lakott területen legtöbbször gyengeáramú oszlopokat látunk, amelyek többnyire 8-10 méteres fa- vagy betonoszlopok. A régebbi faoszlopok keresztkarjain csupasz szabadvezetékek sorakoznak, az újabb betonváltozatok viszont kötegelt vezetékeket visznek. Ezeken akár több gyengeáramú vezeték is elfér. Nem alkalmas viszont hírközlési vezetékek vitelére az önálló közvilágítási hálózat, azaz a lámpaoszlop. Ez ugyanis műszakilag sem megfelelő erre a célra, ráadásul tulajdonosa általában nem az áramszolgáltató, hanem az önkormányzat.

Szálkai József, áramhálózati osztályának munkatársa a fórum zárlataként az E.ON együttműködéssel kapcsolatos ügyrendjét ismertette, a vállalat együttműködésre való nyitottságát hangsúlyozva, de kitérve arra is, hogy a hírközlési hálózatok iránti megnövekedett igény olyan vállalkozókat is vonz, akiknek nem a szakszerűség és a minőség az első – ez pedig az ő munkájukat is megnehezíti.

A fórum ezen a linken visszanézhető, a jobb oldali Kapcsolódó tartalmak dobozban az előadások kivetített anyagai is letölthetőek.