Iktatószám: CD/28719-29/2020.
Tárgy: Tivadar 1 antenna tartó torony magasítása építési engedélyezési eljárás lezárásáról.
Ügyintéző: Lugosi Péter
Telefonszám: (52) 522-133

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) hatáskörében eljárva a következő közleményt teszi közhírré a tárgyi ingatlanra tervezett elektronikus hírközlési építmény engedélyezési ügyében.

K Ö Z L E M É N Y

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 89. § (1) bekezdése alapján a Hatóság értesíti a Tisztelt Ügyfeleket hogy a tárgyi közigazgatási eljárásban 2021. június 28. napján kelt, CD/28719-28/2020. számú határozattal a Tivadar 1 antenna tartó torony magasítása építési engedélyezési eljárás lezárásáról.

A kifüggesztés dátuma: 2021. június 28.

A döntés közlésének napja a közlemény kifüggesztését követő 15. nap.

HATÁROZAT

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) a Hungarocontrol Zrt. (1185 Budapest, Igló u. 33., a továbbiakban: Építtető) részére, a Szatmári Szabolcs (kamarai nyilvántartási száma: T-T-13-11495) által készített 091/20 számú építési engedélyezési tervdokumentáció alapján Tivadar 1 antenna tartó torony magasítása elektronikus hírközlési építmény építésére - melynek helyrajzi száma: Tivadar: 42

EOV x 308060 EOV y 907750

az építési engedélyt megadja,

az alábbi feltételek betartása mellett:

Ezen építési engedély a véglegessé válás napjától számított 3 évig hatályos. Az Építtető indokolt kérelme alapján, az építési engedély hatályát, a Hatóság egy esetben 1 évvel meghosszabbíthatja. Az építési munkálatokat az építési engedély hatályának lejártáig be kell fejezni.

A kivitelezés megkezdése csak véglegessé vált építési engedély alapján történhet.

Az építésügyi hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött építési tevékenység végzéséről elektronikus építési naplót kell vezetni. Egy e-naplóban egy engedélyszámhoz tartozó építési tevékenység rögzíthető. Az elektronikus építési napló készenlétbe helyezését illetve megnyitását az Építtetőnek elektronikus úton (e-epites.hu) kezdeményeznie kell az üzemeltetésre kijelölt Lechner Nonprofit Kft.-nél. Az építési naplót az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt az építési munkaterületen hozzáférhetővé kell tenni.

Az építési beruházás építési tevékenységének befejezésekor műszaki átadás-átvételi eljárást kell lefolytatni. A műszaki átadási-átvételi eljárás résztvevőit a fővállalkozó kivitelező e-főnaplóban jelzett kezdeményezésére az építtető hívja össze. Az építtető az eljárás meghatározott időpontjának, az építési engedély számának és az építés helyszínének az e-főnaplóba történő bejegyzésével értesíti az illetékes építésfelügyeleti hatóságot, a fővállalkozó kivitelezőt és egyéb érdekelteket. A műszaki átadás-átvételi eljárásról elektronikus jegyzőkönyvet kell készíteni és azt az e-főnaplóhoz mellékletként csatolni. (az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 32.§). A kivitelezői vagy felelős műszaki vezetői nyilatkozat kitöltését követően az e-naplót le kell zárni.

A kivitelezés során az Építtető köteles betartatni az érdekelt szakhatóságok hozzájárulásában foglalt, az érintett közművek és egyéb érdekelt szervek rögzített - a kiviteli tervekhez csatolt egyeztetési jegyzőkönyvekben szereplő - előírásait.

A kiviteli munkák végzése során az Építtetőnek a vonatkozó, érvényben lévő egyéb, az állékonyságra és a szilárdságra, a használati biztonságra, az élet és vagyonvédelemre vonatkozó nemzeti szabványokban foglaltaktól való eltérés esetén, a szabványossal legalább egyenértékű megoldásokat kell alkalmaznia.

Az Építtető köteles a jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott kiviteli tervet, az építés helyszínén tárolni, illetve az ellenőrzésre jogosultaknak bemutatni.

Építtetőnek az elkészült építményt (hálózatot) az Építtető vagy az üzemeltető egyértelmű meghatározására alkalmas azonosítóval (hatósági engedély számának feltüntetése) kell ellátnia.

Az engedély nem mentesíti az Építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez a külön jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

Az Építtetőnek az építési munka befejezésétől számított 30 napon belül meg kell kérnie a megépült létesítmény használatbavételi engedélyét, az építmény használatbavételi engedély nélkül jogszerűen nem használható, azon elektronikus hírközlési szolgáltatás nem nyújtható.

Jelen építési engedély polgári jogi igényt nem dönt el.

Szakhatóságok állásfoglalásai:

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 2020. december 18-án kelt 6428-2/2020. számon szakhatósági állásfoglalását az alábbi feltételekkel megadta:

1. „A kivitelezés során keletkező hulladékokat csak a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező hulladékkezelő, szállító, gyűjtő, közvetítő, kereskedő részére lehet átadni.
2. Az építési-bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szól 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet előírásait maradéktalanul be kell tartani.
3. Amennyiben a kivitelezés során cserjeirtás és fakivágás történik, az kizárólag fészkelési időszakon kívül végezhető (általános fészkelési időszak: március 15 - augusztus 15.).
4. A földmunkák során törekedni kell arra, hogy a megnyitott földárak, munkagödör ne maradjon sokáig fedetlen, amennyiben mégis védett kétéltű vagy hüllő fajok jelennek meg a földárokban, munkagödörben, azok eltávolításáról a betemetés előtt gondoskodni kell.”

A Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztály 2020. december 16-án kelt 15657-3/2020. számon szakhatósági állásfoglalását megadta az alábbi feltételekkel:

1. Az Építtető köteles az Építményt a tervdokumentáció szerint festett színjelöléssel, valamint alábbiaknak megfelelő akadályfénnyel ellátni:

a)  Az Építtető köteles az Építményt akadályfénnyel jelölni; ennek érdekében a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény 14. Függelékének nyolcadik kiadása (2018. július) (a továbbiakban: ICAO Annex 14) szerinti,

aa) B típusú közepes intenzitású akadályfényt alkalmazni az Építmény legmagasabb pontjához a lehető legközelebb, valamint B típusú alacsony intenzitású akadályfényt alkalmazni az Építmény magasságának 1/2 részénél; vagy

ab) C típusú közepes intenzitású akadályfényt alkalmazni az Építmény legmagasabb pontjához a lehető legközelebb, valamint az Építmény magasságának 1/2 részénél.

b)  Az akadályfények számát és elhelyezését úgy kell meghatározni, hogy az minden

irányszögből nézve biztosítsa az Építmény jelölését.

1. Az Építtető a használatbavételi engedélyezési eljárásban köteles az engedély iránti kérelemhez csatolni az 1. pontban meghatározott akadályjelzéssel kapcsolatban:

a)  műszaki leírást és tervrajzot;

b)  tervezői nyilatkozatot arra vonatkozólag, hogy az alkalmazott építészeti-műszaki megoldás megfelel az ICAO Annex 14 szabványainak és ajánlott eljárásainak; és

c)  azonosítható fényképfelvételeket a megvalósult akadályjelzésről.

Innovációs és Technológiai Minisztérium 2020. december 16-án kelt LRHF/113958-1/2020-ITM számon szakhatósági állásfoglalását megadta az alábbi feltételekkel:

„1.       Az Építtető köteles az Építményt festett színjelöléssel és akadályfényekkel ellátni az alábbiaknak megfelelően:

a)    Az Építtető köteles az építményt váltakozó kontrasztos színű sávokkal jelölni; ennek érdekében vörös (RAL 3020) és fehér (RAL 9016) színösszeállítást használni úgy, hogy az Építmény tetején a sötétebb színű sáv legyen; a sávoknak vízszintesen kell elhelyezkedniük; a sávok magassága az Építmény magasságának 1 /6 vagy 1 /7 része. Amennyiben a torony jelenleg is rendelkezik festett színjelöléssel az újra festését csak abban az esetben szükséges elvégezni, ha a jelenlegi festés már nem biztosítja a megfelelő láthatóságot.

b)    Éjszakai jelzésként az építmény felső részén annak legmagasabb pontjához a lehető legközelebb a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény 14. Függelékének hetedik kiadása (2016. július) (a továbbiakban: ICAO Annex 14) 6.3 fejezete szerinti, B típusú alacsony intenzitású akadályfényeket elhelyezni. Az akadályfények számát és elhelyezését úgy kell meghatározni, hogy az minden irányszögből nézve biztosítsa az Építmény jelölését és szünetmentes energiaellátásukról gondoskodni kell. A jelenleg meglévő akadályfényeket eredeti helyükön nem kell megtartani.

2.    A kérelmező a használatbavételi engedélyezési eljárásban köteles az engedély iránti kérelemhez csatolni az 1. pontban meghatározott akadályjelzéssel kapcsolatban:

1. műszaki leírást és tervrajzot;
2. tervezői nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy az alkalmazott építészeti-műszaki megoldás megfelel az ICAO Annex 14 szabványainak és ajánlott eljárásainak, és
3. azonosítható fényképfelvételeket a megvalósult akadályjelzésről.”

Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály 2020. december 22-én kelt 15703-2/2020/h. számú szakhatósági állásfoglalásában, az Kisari Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 2021. június 21-én kelt II/287-1/2021. számú szakhatósági állásfoglalásában feltételek nélkül hozzájárult a tárgyi építéshez.

A közművek és egyéb szervek nyilatkozatai az alábbiak szerint rendelkezésre állnak:

• A Magyar Közút Nonprofit Zrt. 2020. június 18-án kelt SZSZB-1613/2/2020 számú közútkezelői hozzájárulása,
• Magyar Telekom Nyrt. 2020. november 13-án kelt antennatartó torony tulajdonosi hozzájárulása.
• Az E-közmű rendszerben lefolytatott 762015937 azonosítószámú közmű-egyeztetés során meghívott szolgáltatók érintettségükről nyilatkoztak és feltételeiket megadták.

Építtető az építési engedélyben foglalt előírásoktól és kikötésektől, valamint az építési engedélyhez tartozó kiviteli tervektől – a jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve - csak a Hatóság előzetes engedélye alapján térhet el. Az eltérésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése esetén az Építtetőnek az egész építményre fennmaradási engedély iránti kérelmet kell benyújtania.

A jogorvoslatra nyitva álló idő alatt az eljárásban ügyfélnek minősülők az engedélyezés tárgyát képező tervdokumentációba az ügyintézővel előzetesen egyeztetett időpontban és helyszínen személyesen, illetve törvényes vagy írásban meghatalmazott képviselő útján tekinthetnek be.

A végzés ellen a közléstől számított 15 napon belül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökéhez címzett, de a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalához (1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.) benyújtott halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni 40 000 Ft, azaz negyvenezer forint másodfokú eljárási díjnak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00300939-00000017 számú számlájára történő befizetése mellett. A fellebbezést a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke, mint másodfokú hatóság belül bírálja el.

INDOKOLÁS

Az Építtető megbízása alapján eljáró Hungarocontrol Zrt. (1185 Budapest, Igló u. 33.) építési engedélykérelme alapján a tárgyi létesítményre vonatkozó terveket és mellékleteit a Hatóság megvizsgálta. Megállapította, hogy azok megfelelnek az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 14/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet (a továbbiakban: Rendelet) előírásainak.

Eljárás során a Hatóság megállapította, hogy:

• a tervező tervezésre jogosult, felelősségi nyilatkozatát csatolta,
• a tervezői egyeztetések megtörténtek, az érintettek észrevételei érvényesülnek,
• az Építtető építési jogosultsága fennáll,
• az építmény megépítése, tervezett használata, fenntartása nem okoz a környezetében olyan káros hatást, amely az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné, vagy a közérdeket egyéb módon sértené.

Az eljárás során a szakhatóságok bevonásra kerültek, kifogást nem emeltek, állásfoglalásukat a rendelkező részben foglaltak szerint megadták az alábbi indokolással:

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 6428-2/2020. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása:

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Debreceni Hatósági Iroda a hivatkozott számú megkeresésében szakhatósági állásfoglalást kért a Főosztálytól a „Tivadar 1 antenna tartó torony magasítása" tárgyú megerősítés építési engedélyezési eljárásban.

Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (Xll.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. melléklet 7. pont 3. alpontja alapján a vizsgálandó szakkérdés „annak elbírálása, hogy - országos jelentőségű védett természeti területen és Natura 2000 területen, barlang védőövezetében, a települések külterületén, valamint a települések belterületén természeti terület, természeti terület és egyedi tájérték érintettsége esetén - a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e."

A megküldött dokumentáció alapján megállapításra került, hogy a tervezett tevékenység belterületi ingatlanon valósul meg, amelyek nem érintenek országos jelentőségű védett természeti vagy Natura 2000 területet, természeti területet valamint egyedi tájértéket.

A beruházás a rendelkező részben szereplő előírások betartása mellett természetvédelmi érdekeket nem sért.

A Rendelet 1. melléklet 7. pont 4. alpontja alapján a vizsgálandó szakkérdés annak elbírálása, hogy az építési, illetve a bontási hulladékok kezelése megfelel-e a hulladékgazdálkodási előírásoknak. Az építési és bontási hulladékok kezelése a rendelkező részben szereplő előírások betartása esetén megfelel a hulladékgazdálkodási előírásoknak.

A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III.31.) FM rendelet (továbbiakban: Díjrendelet) 4. § (1) bekezdése és a 6. számú melléklet 6. pontja alapján a tárgyi ügyben a környezetvédelmi és természetvédelmi szakhatósági eljárás 7.000,- Ft igazgatási szolgáltatási díjköteles, amelyet az ügyfél megfizetett.

A Főosztály szakhatósági állásfoglalását a Rendelet 1. § (1) bekezdése és 1. melléklet 7. pont 3-4. alpontja, az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 43. § (1) bekezdés előírásai figyelembevételével adta ki, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 55. § (1), (2) bekezdései alapján, az Ákr. 80. § (1) bekezdése szerinti formában és a 81. § (1) bekezdése szerinti tartalommal. A jogorvoslati jogról tájékoztatást az Ákr. 55. § (4) bekezdésére tekintettel adtam.

A Főosztály környezetvédelmi és természetvédelmi szakhatósági hatáskörét a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. {111. 30.) 26. § bekezdés b) pontja és (2) bekezdése, 27. § (1) bekezdés e) pontja és (2) bekezdése, illetékességét a 8/A.§ (1) bekezdése állapítja meg.”

A Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztály 15657-3/2020. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása:

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala Debreceni Hatósági Irodája 2020. december 15- én a CD/28719-07/2020 iktatószámú végzésében kérte a Szakhatóság állásfoglalását az Építmény az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény és az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 14/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet szerinti építésügyi hatósági engedélyezési eljárásában.

A kérelem érdemi vizsgálata során megállapítottam, hogy Építmény a magasságánál fogva kiemelkedik a környezetéből, magassága a talajfelszínhez viszonyítva meghaladja a 45 m-t, alakja miatt jelölés nélkül nehezen észrevehető, ezért annak elhelyezése, magassága az állami célú repülések biztonságát veszélyeztetheti.

A rendelkező rész 1. pontjában meghatározott, akadályjelzésre vonatkozó előírások megállapításakor figyelembe vettem, hogy az állami légijárművek nappal és éjjel, látvarepülési szabályok szerint, korlátozott látási viszonyok között, földközeli magasságon is hajtanak végre repüléseket, melyek során fennáll a kockázata a magasságuknál fogva környezetükből kiemelkedő építményekkel való összeütközésnek.

A rendelkező rész 2. pontjában meghatározott előírások megállapításakor figyelembe vettem, hogy az építési engedélyezési eljárásban benyújtott dokumentáció akadályjelzésre vonatkozó elegendő adatot és nyilatkozatot nem tartalmaz.

A fentiek figyelembevételével a rendelkező részben meghatározottak szerint döntöttem.

Szakhatósági állásfoglalásomat a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 51. § (1) bekezdésére, az ICAO Annex 14 szabványaira és ajánlott eljárásaira, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55. § (1) bekezdésére, valamint az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésére és 1. melléklete 7. pontja táblázatának 38. sorára figyelemmel, a katonai légügyi hatóság kijelöléséről szóló 392/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 1. §-ban kijelölt illetékességi területemen eljárva adtam meg.”

Az Innovációs és Fejlesztési Minisztérium LRHF/113958-1/2020-ITM számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása:

„Az Eljáró Hatóság 2020. 12. 11. napján érkezett megkeresésében kéri a Hatóság szakhatósági állásfoglalását a „Tivadar I" jelű Hungarocontrol torony magasításának magasítás engedélyezési eljárásban.

Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet 1.) 1. melléklet 7. Hírközlési ügyek táblázat 37. sor alapján a Hatóság az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 14/2013 (IX.25.) NMHH rendeletben kijelölt építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó építési engedélyezési eljárás során a polgári célú repülés biztonsága érdekében az építmény elhelyezése, magassága közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára vonatkozó szakkérdésben ad állásfoglalást.

A kérelem elbírálása során a Hatóság a Kérelmező által rendelkezésre bocsátott tervdokumentációt megvizsgálta és megállapította, hogy kérelem tárgyát képező építmény elhelyezése, magassága közvetett hatást gyakorol a légiközlekedésre és a légiközlekedés biztonságára. A földi telepítésű berendezések működésére a kérelem tárgyát képező építmény nem gyakorol közvetett vagy közvetlen hatást.

A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 51. § (1) bekezdés szerint „a nyilvános repülőterek és azon polgári célú nem nyilvános repülőterek körzetében, valamint külön jogszabályban meghatározott egyéb térségekben lévő olyan létesítményeket, berendezéseket és vezetékeket, amelyek helyzetüknél vagy magasságuknál fogva a légiközlekedés biztonságát veszélyeztethetik, - az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott kivétellel - akadályjelzést kell ellátni. (...)".

A tervezett építmény a terepfelszínhez viszonyított magassága az 50 métert meghaladja. A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény végrehajtásáról szóló 141/1995 (Xl.30.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet 2.) 21/H. § (1) bekezdés b) valamint (2) bekezdés c) pontja szerinti körülmények fennállnak a tervezett építmény rendelkező részben leírtak szerinti akadályjelölése mellett döntöttem, és az építési engedélyeztetéshez a szakhatósági állásfoglalásomat kikötéssel megadtam. A Kormányrendelet 1. 4. § (1) bekezdés szerint „Szakhatóságot kell bevonni a használatbavételi engedélyezési eljárásba, ha az építési engedélyezési e(járás lefolytatásához a szakhatóság kikötéssel vagy .feltételekkel járult hozzá, vagy ha az építési tevékenység folyamán az engedélyezett tervektől eltértek és az eltérés a szakhatóság állásfoglalásának tartalmát érinti.

A kérelemben megjelölt építési engedély megadásának légiközlekedési biztonsági szempontból egyéb jogszabályi akadálya nincs.

A légiközlekedéssel kapcsolatos hatósági eljárások díjairól szóló 3/2002. (Vl.20.) GKM rendelet mellékletének 212. pontja szerinti szakhatósági eljárás díját, azaz 26.000.- forintot a Kérelmező megfizette.

Szakhatósági állásfoglalásomat Kormányrendelet 1. 1. számú melléklet 7. táblázat 37. pontja, Kormányrendelet 2. 21/H. § (1) bekezdés b) valamint (2) bekezdés c) pontja továbbá az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55. § (1) bekezdése, továbbá az ICAO Annex 14 6.2 és 6.3 Fejezet 6.2.4 és 6.3.17 pontja alapján adtam meg.

Az önálló jogorvoslatot az Ákr. 55. § (4) bekezdése alapján zártam ki, és e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről.

A rendelkező részben szereplő döntés meghozatala során a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatóságifeladatokat ellátó szervek kijelöléséről szó ló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 9.§ (1) bekezdésben meghatározott hatásköröm alapján és országos illetékességgel jártam el.

Rögzítem, hogy a közlekedésért felelős miniszter a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018 (V.22) Korm. rendelet 11 6. § 18. pontja alapján az innovációs és technológiáért felelős miniszter.

A kiadmányozási jog az az Innovációs és Technológiai Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2019. (11. 28.) ITM utasítás 1. melléklet 1 24. §-án alapul.”

Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály 15703-2/2020/h. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása:

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Debreceni Hatósági Iroda CD/28719-07/2020. hivatkozási számon szakhatósági megkeresést küldött Tivadar 1 antenna tartó torony magasítása tárgyában.

A megkeresésben foglaltakat megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a tárgyi beruházás a katonai szervezetek tevékenységét nem befolyásolja, a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai végrehajtása biztosított, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.

Állásfoglalásom a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 1. § (1), 21. § (1) d), 36. § (1) a), c)-e), 80. § 16. pontján alapszik.

A szakhatóság hatáskörét és illetékességét az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 7. Hírközlési ügyek táblázat 10. pontja, a szakhatósági állásfoglalás elleni önálló jogorvoslat kizárására vonatkozó előírást az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 55. § (4) bekezdése tartalmazza.

Állásfoglalásomat a honvédelemért felelős miniszter nevében, a Honvédelmi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2019. (III. 5.) HM utasítás 36. § (11) bekezdése alapján adtam ki.”

Kisari Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője II/287-1/2021. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása:

„Hungarocontrol Zrt. 1185. Budapest, Igló utca 33. szám alatti székhelyű gazdasági társaság megbízásából eljáró Norgay Kft. 2145. Kerepes, Ady Endre utca 5/A. kérelmet terjesztett elő a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatósághoz (a továbbiakban: engedélyező hatóság), hogy a Mobilexpert Mérnöki Tervező, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. által a 4921. Tivadar, Petőfi S. u. 60. szám alatti ingatlanon megvalósuló „Tivadar 1 antenna tartótorony magasítása” kialakításához készített 091/20 számú tervben szereplő építmény építési engedélyezési eljáráshoz járuljon hozzá. Az eljárás során az engedélyező hatóság megkereste szakhatóságomat, hogy állásfoglalást adjak ki.

Az engedélyező hatóság a megkereséséhez csatolta a kérelmező által benyújtott teljes toronymagasítás engedélyezési tervdokumentációt.

Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 7. Hírközlési ügyek 7. pontjának értelmében azt kell elbírálni, hogy a létesítmény vagy tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben, a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a Fővárosi Önkormányzat rendeletében meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

A csatolt dokumentumokat áttanulmányozva megállapítottam, hogy a tárgybani terület a Tivadar község Szabályozási Tervének elfogadásáról és a Helyi Építési Szabályzat megállapításáról szóló 6/2006. (VI. 15.) KT rendelete (a továbbiakban: HÉSZ) és a jóváhagyott településrendezési terv alapján Lf. 1.1 (Falusias lakóterület) övezetbe tartozik, amelyre az alábbi beépítési feltételek vonatkoznak:

A módosításra került HÉSZ 9/A. §-a kiegészítő szabályokat állapít meg az ingatlan- nyilvántartásban Tivadar 42. helyrajzi szám alatt nyilvántartott belterületi ingatlanon meglévő rádiótorony ráépítéssel kapcsolatban, mely lehetővé teszi a tárgyi beruházás megvalósítását. A szakhatósági állásfoglalás megadásának alapja az, hogy Tivadar belterületén a Petőfi Sándor utca 60. szám alatti ingatlanon kívül antennatorony elhelyezése kizárt.

Állásfoglalásomat az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 7. Hírközlési ügyek 7. pontjában foglaltak, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55. §-a, valamint a HÉSZ 9/A. §-a alapján adtam meg.

Az önálló fellebbezést az Ákr. 55. § (4) bekezdése alapján zártam ki. A jogorvoslat lehetőségéről az Ákr. 116. § (3) bekezdésére figyelemmel adtam tájékoztatást.

Hatóságom hatáskörét és illetékességét az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése állapítja meg.”

Az engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjat az Építtető megfizette.

A Hatóság az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 10. § (2) bekezdése szerinti a 10. § (1) bekezdés 12. pontja szerinti hatáskörében eljárva, a kérelmet, a benyújtott dokumentációt és a mellékleteket megvizsgálta és megállapította, hogy azok megfelelnek a Rendelet 11. -13. §-ában, az elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményfajtákkal való keresztezéséről, megközelítéséről és védelméről szóló 8/2012. (I.26.) NMHH rendeletben, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 50. § (3) bekezdésében foglalt előírásoknak, melyek figyelembevételével az építési engedélyt megadta.

A kivitelezésre és az elektronikus építési napló vezetésére vonatkozó részletes szabályokat a Rendelet 26/A. §-a és az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet tartalmazza.

A kivitelezés engedély nélküli megkezdésére, továbbá az engedélytől való eltérésre vonatkozó rendelkezések a Rendelet 13. § (7) bekezdésén és 14. §-án alapulnak.

Az Eht. 44. § (1) bekezdése értelmében a Hatóság elsőfokú döntés ellen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökéhez lehet fellebbezést benyújtani.

A fellebbezésről szóló tájékoztatás az Ákr. 116. § (1) bekezdésén, a fellebbezés előterjesztésének határidejére és helyére vonatkozó tájékoztatás az Ákr. 118. § (3) bekezdésén, a halasztó hatály a 117. § (1) bekezdésén alapul.

Az Ákr. 89. § (1) bekezdése alapján, ha az ügyfelek pontos köre nem megállapítható a hatóság a döntésről készült közleményt közhírré teszi.

Az Ákr. 85. § (5) bekezdés b) pontja alapján a döntés közlésének napja a közhírré tétel kifüggesztését követő tizenötödik nap.

A döntésbe a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalánál (1133 Budapest, Visegrádi u. 106.) vagy a Debreceni hatósági irodánál (4025 Debrecen, Hatvan u. 43.) ügyfélszolgálati időben (Hétfő: 8:00-12:00, Szerda: 13:00-16:00, Péntek: 8:00-12:00) előre egyeztetett időpontban lehet betekinteni.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 53/C. § (7) bekezdése értelmében az eljárásról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogait akkor gyakorolhatja, ha az elsőfokú eljárásban nyilatkozatot tett vagy kérelmet nyújtott be.

Az Ákr. 89. § (2) bekezdése alapján a közlemény az NMHH Debreceni Hatósági Iroda (4025 Debrecen, Hatvan utca 43.) hirdetőtábláján és a www.nmhh.hu honlapon kerül elhelyezésre.

Debrecen, 2021. június 29.

Németh József
hatósági irodavezető