Iktatószám: CD/13373-12/2022.
Tárgy: közlemény Abádszalók 2 Magyar Telekom torony bontási engedélyezési eljárás lezárásáról.
Ügyintéző: Lugosi Péter
Telefonszám: (52) 522-133

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) hatáskörében eljárva a következő közleményt teszi közhírré a tárgyi ingatlanra tervezett elektronikus hírközlési építmény engedélyezési ügyében.

Közlemény

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 89. § (1) bekezdése alapján a Hatóság értesíti a Tisztelt Ügyfeleket hogy a tárgyi közigazgatási eljárásban 2022. július 08. napján kelt, CD/13373-11/2022. számú határozattal a Abádszalók 2 Magyar Telekom torony bontási engedélyezési eljárás lezárásáról.

A kifüggesztés és közzététel dátuma: 2022. július 8.

A döntés közlésének napja a hirdetmény kifüggesztését követő 15. nap.

Határozat

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) a Magyar Telekom Távközlési Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36.; a továbbiakban: Építtető) kérelme alapján az „Abádszalók 2 Magyar Telekom torony” telepítési helye: 5241 Abádszalók, Nagynyárfa u. 16., hrsz: 2348. mint elektronikus hírközlési építményre, a

bontási engedélyt megadja,

az alábbi feltételek mellett:

Ezen bontási engedély a véglegessé válás napjától számított 2 évig hatályos. A bontási munkálatokat az engedély hatályának lejártáig be kell fejezni. A bontási tevékenység befejezéséről értesíteni kell a Hatóságot a befejezést követő 15 napon belül.

A kivitelezés során az Építtető köteles betartatni az érdekelt szakhatóságok hozzájárulásában foglalt, az érintett közművek és egyéb érdekelt szervek rögzített - a kiviteli tervekhez csatolt egyeztetési jegyzőkönyvekben szereplő - előírásait.

Az Építtető a bontási tevékenységet csak a jogerős és végrehajtható bontási engedély és ahhoz tartozó dokumentáció alapján, az engedély hatálya alatt, saját felelősségére és veszélyére végezheti.

Az építésügyi hatósági engedélyhez, vagy bejelentéshez kötöttépítési tevékenység végzéséről elektronikus építési naplót kell vezetni. Az elektronikus építési napló készenlétbe helyezését illetve megnyitását az Építtetőnek elektronikus úton (e-epites.hu) kezdeményeznie kell az üzemeltetésre a kijelölt Lechner Nonprofit Kft.-nél.

Az Építtető köteles a jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott kiviteli tervet az építés helyszínén tárolni, illetve az ellenőrzésre jogosultaknak bemutatni.

Az engedély nem mentesíti az Építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez a külön jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

Jelen bontási engedély polgári jogi igényt nem dönt el.

Szakhatóságok állásfoglalásai:

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 2022. június 10. napján kelt 36600/2135-1/2022.ált. iktatószámú szakhatósági állásfoglalását az alábbi előírásokkal megadta:

• „Vízszennyezéssel járó bármilyen rendkívüli eseményt haladéktalanul be kell jelenteni hatóságunkra.
• A bontási munkálatok csak oly módon végezhetőek, hogy a csapadékvíz, a felszíni víz, a talaj és a talajvíz ne szennyeződhessen.”

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály 2022. június 20. napján kelt JN/59/05999-2/2022. ügyiratszámú szakhatósági állásfoglalását az alábbi előírásokkal megadta:

„Hulladékgazdálkodási szempontból:

• A bontás során keletkező veszélyes és nem veszélyes (termelési és vegyes települési) hulladékokra a 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Ht.) rendelkezései és a végrehajtására kiadott rendeletek előírásai az irányadók. A hulladékok jegyzékét a 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet tartalmazza.
• A munkák során esetlegesen keletkező veszélyes hulladékokkal kapcsolatban a 225/2001. (VIII. 07.) Korm. rendelet előírásait kell betartani, különös tekintettel az elkülönített gyűjtésre és az átvételi engedéllyel rendelkező személynek/ szervezetnek való átadásra.
• A bontás során keletkező hulladékokat fajtánként szelektíven kell gyűjteni, azonosító kódszám szerint nyilvántartani, és azokkal a bontási tevékenység befejezését követően harminc napon belül Főosztályunkon azonosító kódszámonként kell elszámolni. A szelektíven gyűjtött, szétválogatott hulladékot az adott azonosító kódú hulladék hasznosítására vonatkozó engedéllyel rendelkező személynek/szervezetnek kell átadni, és kizárólag a vegyes építési/bontási hulladékot szabad lerakással ártalmatlaníttatni.

Kérjük az alábbiak figyelembevételét:

• Hulladéklerakóba TILOS olyan hulladékot átadni lerakás céljából, amely nem vegyes építési-bontási hulladéknak minősül. Vegyes építési-bontási hulladéknak csak olyan hulladék nevesíthető, amely a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet 17-es főcsoportjába másként nem sorolható be. Építési-bontási hulladékot szándékosan összekeverni vagy összekeverve gyűjteni csak azért, hogy az hulladéklerakóba vegyes építési-bontási hulladékként lerakható legyen szigorúan TILOS!
• Építési-bontási hulladék hasznosító/ feldolgozó telepekről információ a http://web.okir.hu/hu/tart/index/17/Adatok lekérdezése oldalon található.
• Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a keletkező hulladékok közül csak az arra alkalmas és szelektíven gyűjtött - adott területen történő - hasznosítását támogatjuk. A vegyes építési és bontási hulladék erre nem alkalmas. Más területen történő hasznosítás pedig csak a hulladékgazdálkodási hatóság arra vonatkozó hulladékkezelési engedélyének beszerzését követően lehetséges.

Felhívjuk a figyelmet továbbá, hogy hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény

• 1. § (3) bekezdés e) pontja szerint: nem terjed ki a törvény hatálya a szennyezetlen talajra és más, természetes állapotában meglévő olyan anyagra, amelyet építési tevékenység során termelnek ki, és azt a kitermelés helyén természetes állapotában építési tevékenységhez használják fel. (Kérjük vegyék figyelembe, hogy a „kitermelés helye" konkrétan a beruházás helyszínét jelenti, az annak megfelelő helyrajzi számmal!)
• 2. § (4) bekezdése szerint: a kitermelt szennyezetlen talaj és más, természetes állapotában meglévő olyan anyag hulladékstátuszát, amelyet nem a kitermelés helyén használnak fel, az (1) bekezdés 23. pontja szerinti fogalommeghatározással, valamint a melléktermékre vagy a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó rendelkezésekkel összhangban kell értelmezni.

A fentiektől eltérő esetekben, azaz ha a keletkezett építési-bontási hulladékot más helyszínen kívánják hasznosítani, vagy több helyszín hulladékát összegyűjtésüket követően együtt akarják hasznosítani, vagy más, nem saját kivitelezés hulladékát is fel kívánják használni, úgy azt csak érvényes hulladékgazdálkodási engedély birtokában tehetik meg. (Ht. 62. § bekezdés)

A bontási tevékenység befejezését követően harminc napon belül az alábbiakat kérjük megküldeni:

A 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet 14. §-a alapján a felelős műszaki vezetőnek (büntető jogi felelősségének tudatában) nyilatkoznia kell arról, hogy a bontási munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége elérte-e a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletben meghatározott mértéket, a keletkezett építési-bontási hulladékokat a hatályos jogszabályi előírások szerint kezelték-e és a munkaterületről a hulladékokat elszállították-e.

Amennyiben a keletkező hulladékok mennyisége a bontás során meghaladja a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletben meghatározott mértéket az alábbiak teljesítése/benyújtása is szükséges:

• A bontási helyen keletkező építési-bontási hulladékokról - az építési naplóban szereplő hulladékmennyiségek alapján - egy összesített nyilvántartás. A nyilvántartás tartalmazza a hulladék megnevezését, azonosító kódszámát, a bontási időszak alatt keletkezett összesített mennyiségét, keletkezett hulladékok kezelésére igénybe vett hulladékkezelő létesítmény nevét, címét, KÜJ, KTJ számát és csatolandók az átvételi dokumentum/ mérlegjegy/bizonylat/számla másolatok is.
• A hulladék-nyilvántartás alapján kitöltött bontási hulladék nyilvántartó lapo(ka)t, amelyet a felelős műszaki vezető aláírt.

A hivatkozott bontási hulladék nyilvántartó lapot megfelelően és pontosan kell kitölteni. Hiányosan kitöltött nyilvántartó lap nem fogadható el.”

A Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztály 2022. június 08. napján kelt 8720-2/2022/h nyilvántartási számú szakhatósági állásfoglalásában, a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály 2022. június 15-én kelt 9169-2/2022/h számú szakhatósági állásfoglalásában, az Technológiai és Ipari Minisztérium Léginavigációs és Repülőtéri Hatósági Főosztály 2022. június 16. napján kelt LRHF/6709-1/2022-TIM iktatószámú szakhatósági állásfoglalásában, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály 2022. június 14-én kelt JN/46/00725-2/2022. számú szakhatósági állásfoglalásában,

A közművek és egyéb szervek nyilatkozatai az alábbiak szerint rendelkezésre állnak:

• Abádszalóki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 2022. május 26-án kelt 3922-2/2022 számú útkezelői hozzájárulása,
• az érintett ingatlan tulajdonosának hozzájárulása.

Az Építtető köteles a bontási munkák befejezését követő 30 napon belül – ingatlan-nyilvántartási átvezetés céljából -, a megvalósult állapotról változási vázrajzot az illetékes földhivatalnak benyújtani.

A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökéhez címzett, de a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalához (1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.) benyújtott halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni 40 000 Ft, azaz negyvenezer forint másodfokú eljárási díjnak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00300939-00000017 számú számlájára történő befizetése mellett. A fellebbezéshez az eljárási díj megfizetésére vonatkozó igazolást csatolni kell. A fellebbezést a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke, mint másodfokú hatóság a bírálja el.

Indokolás

Az Építtető bontási engedélykérelme alapján a terveket és mellékleteit a Hatóság megvizsgálta. Megállapította, hogy azok megfelelnek az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet (a továbbiakban: Rendelet) előírásainak.

Eljárása során a Hatóság megállapította, hogy:

• a tervező tervezésre jogosult, felelősségi nyilatkozatát csatolta,
• a tervezői egyeztetések megtörténtek, az érintettek észrevételei érvényesülnek,
• az Építtető bontási jogosultsága fennáll,
• az építmény bontása nem okoz a környezetében olyan káros hatást, amely az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné, vagy a közérdeket egyéb módon sértené.

Az eljárás során a szakhatóságok bevonásra kerültek, kifogást nem emeltek, állásfoglalásukat a rendelkező részben foglaltak szerint megadták az alábbi indokolással:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 36600/2135-1/2022.ált. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása:

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Debreceni Hatósági Iroda hivatkozott számú megkeresésével a Magyar Telekom Távközlési Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36.) „Abádszalók 2 Magyar Telekom torony bontás” – elektronikus hírközlési építmény – bontási engedély kérelmére indult hatósági eljárásában Hatóságunkat szakhatósági állásfoglalás megadása iránt kereste meg.

Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII.29.) Korm. rendelet 1. melléklet 7. táblázat 5, 6. pontja alapján a hatósági eljárásban a vízügyi szakhatósági hatáskörben vizsgálandó szakkérdés, hogy mi a tevékenységnek az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra gyakorolt hatása, illetve a felszín alatti vizek védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

A szakhatósági megkeresés mellékleteként megküldött iratok alapján a fent hivatkozott szakkérdés tekintetében az alábbiakat állapítottam meg:

A létesítményhez vízhasználat nem kötődik. Vízvédelmi szempontból a létesítmény bontását kizáró ok nem merült fel.

A rendelkezésemre álló iratok érdemi vizsgálatát követően a fenti jogszabályi hivatkozásokat figyelembe véve a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.

A döntést megalapozó jogszabályhely:

• 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről.
• A 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról.

A szakhatósági eljárásért a kérelmező a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III.31.) BM rendelet 2. mellékletének 8. pontjában meghatározott összesen 7000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat megfizette.

Jelen szakhatósági állásfoglalást az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 55. §-a (1), (2) alapján adtam.

A jogorvoslati tájékoztató az Ákr. 112. §-án, illetve az 55. § (4) bekezdésén alapul.

A Hatóság szakhatósági hatáskörét a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése, továbbá az 531/2017. (XII.29.) Korm. rendelet 1. melléklet 7. táblázat 5, 6. pontja, illetékességét a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése és 2. mellékletének 10. pontja állapítja meg.”

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, JN/59/05999-2/2022. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása:

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság CD/13373-02/2022. számú megkeresésével szakhatósági állásfoglalásunk kialakítását kérte a „Abádszalók 2 Magyar Telekom torony bontás" megnevezésű munkával kapcsolatosan indult bontási engedélyezési eljáráshoz.
A megállapított tényállás és az annak alapjául elfogadott bizonyítékok:

A Magyar Telekom Távközlési Nyrt. az 5241 Abádszalók 2, Nagynyárfa út 16., 2348 hrsz. alatti ingatlanon lévő teljes állomást, az állomás 40 m magas rácsos tornyának bontását tervezi. Az állomás bontása érinti a Nagynyárfa út közterületen található elektromos betáplálás nyomvonal bontását is.

A megküldött dokumentumok alapján a bontás során keletkező hulladékok mennyisége betontörmelék tekintetében várhatón meghaladja a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletben meghatározott küszöbértékeket. Előírásaink betartása mellett a bontási tevékenység hulladékgazdálkodási érdeket nem sértő módon megvalósítható.

A bontással érintett Abádszalók, 2348 hrsz.-ú belterületi ingatlan a hatályos jogszabályok alapján nem áll országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt és nem szerepel a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet mellékleteiben, így nem Natura 2000-es terület. A tervezett beruházás területén a bontást kizáró védett, illetve jelölő növény- és állatfajok előfordulásáról jelenleg nincs tudomásunk.

Szakhatósági eljárásunk során -a benyújtott kérelem és mellékletei alapján- megállapítottuk, hogy a „Abádszalók 2 Magyar Telekom torony bontás" engedélyezési eljárás hatáskörünkbe tartozó jogszabályokkal nem ellentétes, ezért előírásaink betartásával hozzájárulunk a bontási engedély kiadásához.

A Magyar Telekom Nyrt. az igazgatási szolgáltatási díjat [7 000 Ft] megfizette.

Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályunk hatáskörét és illetékességét megállapító, valamint a döntést megalapozó jogszabályhelyek:

• A 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 8/ A § alapján a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal jelen eljárásban illetékességgel rendelkezik.
• Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 7. táblázat hatóságunkat tárgyi eljárásban szakhatóságként jelöli ki.
• Állásfoglalásunkat a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben, a kapcsolódó végrehajtási jogszabályokban, valamint a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletben foglaltak figyelembevételével alakítottuk ki.
• A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 6. számú melléklet 6. pontja az engedélyezéshez igazgatási szolgáltatási díjat állapít meg.”

Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztály 8720-2/2022/h. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása:

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala Debreceni Hatósági Irodája 2022. június 7-én a CD/13373-02/2022 iktatószámú végzésében kérte a Szakhatóság állásfoglalását az Építmény az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény és az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet szerinti építésügyi hatósági engedélyezési eljárásában.

Szakhatósági állásfoglalásomat az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 55. § (1) bekezdésére, valamint az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésére és 1. melléklete 7. pontja táblázatának 38. sorára figyelemmel, a katonai légügyi hatóság kijelöléséről szóló 392/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 1. §-ban kijelölt illetékességi területemen eljárva adtam meg.”

Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály, mint honvédelmi szakhatóság 9169-2/2022/h. számú szakhatósági állásfoglalásának az indokolása:

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Debreceni Hatósági Iroda CD/13373-02/2022 hivatkozási számon szakhatósági megkeresést küldött Abádszalók 2, 40 m magas rácsos Magyar Telekom torony- elektronikus hírközlési építmény - bontása a 2348 hrsz-on (Tsz: 2415/22) tárgyában.

A megkeresésben foglaltakat megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a tárgyi beruházás a katonai szervezetek tevékenységét nem befolyásolja, a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai végrehajtása biztosított, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.

Állásfoglalásom a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 1. § (1), 21. § (1) d), 36. § (1) a), c)-e), 80. § 16. pontján alapszik.

A szakhatóság hatáskörét és illetékességét az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 7. Hírközlési ügyek táblázat 10. pontja, a szakhatósági állásfoglalás elleni önálló jogorvoslat kizárására vonatkozó előírást az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 55. § (4) bekezdése tartalmazza.

Állásfoglalásomat a honvédelemért felelős miniszter nevében, a Honvédelmi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2019. (III. 5.) HM utasítás 42. § (10)-(11)-(12) bekezdése alapján adtam ki.”

Technológiai és Ipari Minisztérium Léginavigációs és Repülőtéri Hatósági Főosztály LRHF/6709-1/2022-TIM. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása:

„Az Eljáró Hatóság 2022. június 07. napján érkezett megkeresésében kérte a Hatóság szakhatósági állásfoglalását hírközlési építmény bontási engedélyezési eljárásban.

Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet 1.) 1. melléklet 7. Hírközlési ügyek táblázat 37. sor alapján a Hatóság az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 20/2020 (XII.18.) NMHH rendeletben kijelölt építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó építési engedélyezési eljárás során a polgári célú repülés biztonsága érdekében az építmény elhelyezése, magassága közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára vonatkozó szakkérdésben ad állásfoglalást.

A kérelem elbírálása során a Hatóság a Kérelmező által rendelkezésre bocsátott tervdokumentációt megvizsgálta és megállapította, hogy kérelem tárgyát képező építmény elhelyezése, magassága nem gyakorol közvetlen vagy közvetett hatást a légiközlekedésre illetve a földi telepítésű berendezések működésére, ezért a kérelemben megjelölt építési engedély megadásának légiközlekedési biztonsági szempontból jogszabályi akadálya nincs.

A légiközlekedéssel kapcsolatos hatósági eljárások díjairól szóló 3/2002. (VI.20.) GKM rendelet mellékletének 212. pontja szerinti szakhatósági eljárás díját, azaz 26.000.- forintot a Kérelmező megfizette.

Szakhatósági állásfoglalásomat Kormányrendelet 1. 1. számú melléklet 7. táblázat 37. pontja, a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény végrehajtásáról szóló 141/1995 (XI.30.) Kormányrendelet 21/G.§, 21/H. § valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55. § (1) bekezdése alapján adtam meg.

Az önálló jogorvoslatot az Ákr. 55. § (4) bekezdése alapján zártam ki, és e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről.

A Hatóság rögzíti, hogy a közlekedésért felelős miniszter a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 160. § 11. pontja alapján a technológiai és ipari miniszter.

A Hatóság a rendelkező részben szereplő döntés meghozatala során a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 9. § (4) bekezdés 63. Pontja által meghatározott hatáskör alapján és országos illetékességgel járt el.

A kiadmányozási jog – figyelemmel arra, hogy a Korm. rendelet 194. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a Technológiai és Ipari Minisztérium az Innovációs és Technológiai Minisztérium átnevezésével működik tovább – az Innovációs és Technológiai Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2019. (II. 28.) ITM utasítás 1. melléklet 124. §-án alapul.”

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály, JN/46/00725-2/2022. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása:

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kezdeményezésére, Abádszalók 2 Magyar Telekom torony bontás megnevezésű beruházás ügyében eljárás indult hatóságomnál.

A benyújtott 2415/22. munkaszámú dokumentációja, valamint a régészeti lelőhelyek és műemlékek nyilvántartási adatai alapján megállapítottam, hogy a tárgyi létesítménnyel érintett területen sem műemlék, műemléki terület, sem nyilvántartott régészeti lelőhely nem található.

A szakhatósági hozzájárulást a következőkre való tekintettel adtam meg:

A beruházás során tervezett földmunkákkal a régészeti örökség érdekeit nem sérti. A fentiek alapján kikötést nem tettem.

Ugyanakkor fölhívom az engedélyes figyelmét, hogy a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 24. §-a alapján, amennyiben a tárgyi terv kivitelezése során szükséges bármilyen földmunka végzésekor régészeti emlék, lelet vagy annak tűnő tárgy kerül elő, vagy ennek gyanúja felmerül, a felfedező, a tevékenység felelős vezetője, az ingatlan tulajdonosa, az építtető vagy a kivitelező köteles az általa folytatott tevékenységet azonnal abbahagyni, a jegyző útján a hatóságnak azt haladéktalanul bejelenteni, amely arról haladéktalanul tájékoztatja a mentő feltárás elvégzésére a Kötv 22. § (5) bekezdése szerint feltárásra jogosult intézményt, valamint a tevékenységet szüneteltetni, továbbá a helyszín és a lelet őrzéséről - a felelős őrzés szabályai szerint - a feltárásra jogosult intézmény intézkedéséig gondoskodni.

Tájékoztatom, hogy a kivitelezési munkák során előkerülő régészeti leletek feltárását biztosítani kell. A bejelentési kötelezettség elmulasztása Kötv. 82. § (2) és az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (XI.18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után.  ·

A Korm. r. 4. §-a alapján a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén kiszabható bírság összege 10 ezertől 250 millió forintig terjedhet.

A Kötv. 19. § (2) bekezdése értelmében a régészeti örökség elemei eredeti helyzetükből csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el.

Szakhatósági állásfoglalásom az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55. § (2) bekezdésén, 57. §-án, a Kötv. vonatkozó rendelkezésein, a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 87. § (1) bekezdésén, valamint a Kormányrendelet 88. §-án alapul.

A jogorvoslat módjáról Ákr. 55. § (4) bekezdése rendelkezik, mely szerint a szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés ell ni jogorvoslat keretében támadható meg.

Hatóságom hatáskörét a Kormányrendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja, továbbá az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/ 2017. (XIL 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 7. pontja, illetékességét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése határozza meg.”

A kivitelezésre és az e-napló vezetésére vonatkozó részletes szabályokat a Rendelet 8. §-a és az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet tartalmazza. A Hatósághatáskörét az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 10. § (2) bekezdése szerint a 10. § (1) bekezdés 12.pontja határozza meg. Az engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó eljárási költség megfizetésre került.

Az Eht. 44. § (1) bekezdése értelmében a Hatóság elsőfokú határozata ellen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökéhez lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésről szóló tájékoztatás az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2006. évi CI. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 116. § (1) bekezdésén, a fellebbezés előterjesztésének határidejére és helyére vonatkozó tájékoztatás az Ákr. 118. § (3) bekezdésén, a halasztó hatály a 117. § (1) bekezdésén alapul.

A másodfokú eljárás díjának összegét a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság egyes eljárásainak igazgatási szolgáltatási díjairól és a díjfizetés módjáról szóló 5/2011. (X. 6.) NMHH rendelet 5. § (11) bekezdése határozza meg. A 18. § (2) bekezdése értelmében a fellebbező díjfizetési kötelezettségét a Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00300939-00000017 számú pénzforgalmi számlájára történő átutalással, vagy természetes személy ügyfél esetén vagy ugyanezen számlaszámra készpénzátutalási megbízás útján (sárga csekk) is teljesítheti.

Az átutalási megbízás közlemény rovatában a fellebbező nevét, adószámát és az eljárás tárgyát, csekken történő befizetés esetén az eljárás tárgyát kötelező feltüntetni. A 18. § (3) bekezdése szerint a díjfizetés megtörténtének igazolását (befizetési bizonylat vagy feladóvevény) a kérelemnek tartalmaznia kell.

A döntésbe a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalánál (1133 Budapest, Visegrádi u. 106.) vagy a Debreceni hatósági irodánál (4025 Debrecen, Hatvan u. 43.) ügyfélszolgálati időben (Hétfő: 8:00-12:00, Szerda: 13:00-16:00, Péntek: 8:00-12:00) előre egyeztetett időpontban lehet betekinteni.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 53/C. § (7) bekezdése értelmében az eljárásról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogait akkor gyakorolhatja, ha az elsőfokú eljárásban nyilatkozatot tett vagy kérelmet nyújtott be.

Az Ákr. 89. § (2) bekezdése alapján a közlemény az NMHH Debreceni Hatósági Iroda (4025 Debrecen, Hatvan utca 43.) hirdetőtábláján és a www.nmhh.hu honlapon kerül elhelyezésre.

Németh József
hatósági irodavezető