Az igaz, hogy a médiafogyasztó maga döntheti el, hogy melyik szalagcímre kattint rá vagy melyik tévéadásra kapcsol át, és abban senki nem reménykedhet, hogy valamelyik médiaszolgáltatónál olyan szűrt „valóságra” talál, amelyből teljességgel hiányoznának a felkavaró tartalmak. Dr. Kastory Edina a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Média- és hírközlési biztosa szerint ez nem is lehet cél, hiszen a média nem teremti a valóságot, hanem tükrözi azt.

„A szerkesztői felelősség körébe tartozik annak az eldöntése, hogy az adott médium miről és hogyan tudósít, de nem mindegy, hogyan viszonyul a tragikus kimenetelű balesetekhez. Elvileg mindent szabad, amit nem tilt a jog: amíg egy tudósítás nem jogsértő – például nem gázol a magatehetetlen, kiszolgáltatott személy emberi méltóságába vagy nem sérti meg a kegyeleti jogokat –, hírt adni tragikus eseményekről is szabad” – mondta a média- és hírközlési biztos.

Csakhogy a jog mellett léteznek „méltányos érdekek” is. Ilyennek tekinthetjük azt is, hogy az adott tudósítás ne borzolja fel az áldozatok hozzátartozóinak lelki nyugalmát. A konkrét körülmények naturális ábrázolása, a hozzátartozók műsorba idézése is méltányos érdekeket sértő lehet.

„Egyre jobban terjed az a jelenség is, hogy az online portálok az olvasók által beküldött, többnyire baleseteket okostelefonnal rögzítő videókat emelnek be a szerkesztett tartalmak közé. Csak később derül ki, hogy a rögzített balesetek valakinek, valakiknek az életébe kerültek, ám ekkora a felvételek már futótűzként elterjedtek az interneten. Akiknek az a lehetőség adatott, hogy a nagy nyilvánosság felé közvetítsék ezeket a felvételeket, felelősségük is van az iránt, hogy a méltányos érdekekre tekintettel végezzék a munkájukat. Ezeket a méltányos érdekeket egyébként a szakmai etikai kódexek is körvonalazzák” – tette hozzá dr. Kastory Edina.

Etikai kódexek és irányelvek

Például a hazai önszabályozó szakmai testületek etikai normáiba is átültetett BBC etikai kódexe azt írja elő, hogy „a kiegyensúlyozott hírközlés érdekében önszabályozásra kell törekedni”, „a magánélet szentsége csak abban az esetben sérülhet, ha az közérdeket szolgál”.

A Főszerkesztők Fóruma által megfogalmazott etikai irányelvek pedig azt rögzítik a lelkiismeretes tájékoztatás szabályai között, hogy az újságírónak „méltányosan, azaz az egyes szereplők magánszféráját, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartva” kell végeznie a munkáját.

A Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének (MEME) a hatályos törvényi szabályozással összhangban megalkotott Társszabályozási magatartási kódexe a következőket irányozza elő tagjai számára: „(5. § (4) A médiatartalom-szolgáltató tartózkodik az erőszak, brutalitás vagy szenvedés kizárólag öncélú bemutatásától. Az erőszak, brutalitás vagy szenvedés ábrázolása különösen akkor tekinthető öncélúnak, ha halott, haldokló vagy szenvedő emberekről a demokratikus tájékoztatáshoz fűződő jogos érdeket meghaladó részletességgel, az emberi méltóságot sértő, a személyek azonosítására alkalmas módon tudósítanak.”

Ugyanezt az elvet rögzíti a Magyar Lapkiadók Egyesületének (MLE) Társszabályozási magatartási kódexe is.

Fekete hír mellé érkezik a segítség is

A problémás esetek mellett érdemes megemlíteni a jó gyakorlatokat is, hiszen tragédiákról hírt lehet adni úgy is, hogy a tudósítás egyben a megelőzést szolgálja. „Ilyen lehet, amikor egy sajtóorgánum a fekete hír mellett közzéteszi, hogy mit tehetünk a hasonló tragédiák elkerülése érdekében: például bemutat egy viszonylag új találmányt, a gyerekülésbe integrált riasztót, ami segíthet megelőzni a gyermek autóban felejtését, vagy éppen egy cikkhez toldott, keretes írás hangsúlyozza, hogy ne hagyjunk magára az autóban, tűző napon, se a gyereket, se az állatot” – hangsúlyozza dr. Kastory Edina.

A média- és hírközlési biztos és a médiaszakmai önszabályozó szervezetek között korábban lezajlott már egy egyeztetés a fekete hírekkel kapcsolatban, ennek tanulságait érdemes a nyári balesetekkel kapcsolatban is feleleveníteni. Az MLE több tagja például elkötelezte magát amellett, hogy a téma érzékenysége miatt eleve nem jelentet meg hirdetést a halálesetekről szóló tudósítások mellett, és külön felhívja a figyelmet arra, hogy az ilyen tartalmat csak nagykorúak tekintsék meg.

Néhány évvel ezelőtt kidolgozott gyakorlat szerint ma már minden, öngyilkossággal kapcsolatos híradás után ott szerepel egy keretes szerkezetben elhelyezett felhívás, amely közzéteszi a lelki elsősegély telefonszolgálatok, egészségügyi szakemberek, közösségi források és más segítő helyek elérhetőségét, azzal a figyelmeztetéssel, hogy figyeljünk önmagunkra és a környezetünkben élőkre.