Mobilpiaci jelentés – 2022. I. félév

Főbb megállapítások

Az aktív, illetve a forgalmat bonyolító (nem M2M) előfizetések száma lényegében változatlan volt a vizsgált 2018 harmadik negyedévtől 2022 második negyedévig terjedő időszakban. 2022 első felében több, mint tízmillió SIM-kártya bonyolított hang és/vagy mobilinternet-forgalmat. Habár a SIM-kártyák mennyisége nem változott, az előfizetéstípusok és a SIM-kártyákkal kezdeményezett szolgáltatások használatában jelentős átalakulások, hosszabb távú trendek figyelhetőek meg.

Pre paid – post paid átrendeződés

Évről évre nagyobb a post paid SIM-kártyák aránya. A post paid előfizetések száma a vizsgált időszakban évente átlagosan 3 százalékkal nőtt, míg a pre paid-eké folyamatosan csökkent. A két előfizetési típus arányának átrendeződése még jelentősebb, ha a szolgáltatásmennyiségek változását vizsgáljuk, hiszen egy post paid kártyával átlagosan kb. tízszer annyi hanghívás percet forgalmaznak, kb. négyszer annyi SMS-t küldenek, és kb. háromszor annyi adatot használnak mobilinterneten, mint egy pre paid kártyával. 2022 második negyedévben a forgalmat bonyolító SIM-kártyák 73 százaléka volt post paid előfizetés. Az átrendeződés oka vélhetően a post paid kényelme, a jelentős használat melletti kedvezőbb összköltsége, a korlátlan csomagok, a készülék-részletfizetés előnye az ügyfelek részéről, illetve hogy a szolgáltatók is ebbe az irányba terelik az ügyfeleket az értékesítés során.

Nagyképernyős és okostelefonos mobilinternet közötti átrendeződés

A vizsgált időszakban a mobilinternetet egyre nagyobb arányban használják okostelefonnal, míg a nagyképernyős mobiladat aránya az összforgalomban csökken. A mobilinternetre kapcsolódó okostelefonos SIM-kártyák száma évről-évre, átlagosan 6 százalékkal növekedett (2022-re meghaladta a 7,5 milliót) a nagyképernyős mobilinternet-használathoz kínált SIM-kártyák száma pedig még évi 2 százalékkal csökkent is (kb. 430 ezer ilyen SIM működik). Az adatforgalom növekedése az okostelefonos SIM-kártyáknál jelentősen gyorsabb ütemű volt, mint a nagyképernyős mobilinternetet használó SIM-eknél. (Mindazonáltal a nagyképernyős SIM-kártyáknál még mindig jelentősen magasabb a fajlagos adatforgalom.) Míg az okostelefonos, otthonon kívüli internetezés általánossá vált, és a közösségi oldalak, cset alkalmazások, médiafogyasztás egyre nagyobb adatmennyiség használatára készteti a felhasználókat, a nagyképernyős mobilinternet nem otthoni használata csak kevesek számára szükséglet, az otthoni vezetékes internetszolgáltatást pedig a mobilinternet nem tudta kiváltani.

Hanghívásforgalom növekedése és a növekedés megtorpanása

2022-ben az egy hangforgalmat bonyolító SIM-kártyára jutó hívásperc növekedése megtorpanni látszik. A megelőző 4-10 százalékos éves bővülés helyett 1 százalékos csökkenést tapasztalunk a teljes hívásforgalomban. A csekély visszaesés a lakossági előfizetések által bonyolított forgalom megtorpanásából, és a nem lakossági forgalom jelentősebb, 5 százalékos csökkenéséből tevődik össze. A vállalati, intézményi SIM-kártyáknál mind a hívások száma, mind a hívások átlagos hossza csökkent.

Mobilinternet-forgalom növekedése

Az összes (nem M2M) mobilinternet-forgalom a vizsgált négyéves időszakban nagy ütemben, évente átlagosan 35 százalékkal növekedett, 2022 második negyedévében 246 millió GByte-ot tett ki. (Ez a csekély M2M forgalommal együtt 247 millió GByte, ami a helyhez kötött adatforgalom^[1] kb. heted része.) A mobilinternet adatforgalom növekedése a mobilinternetet használó okostelefonokban működő SIM-kártyák számának (évi átlag 6 százalékos), és az egy SIM-kártyára jutó fajlagos forgalom (évi átlag 35 százalékos) növekedésének köszönhető. Mindez az okostelefonok terjedésével, a nagy adatmennyiséget tartalmazó, vagy bizonyos forgalomtípusokat (pl. cset szolgáltatásokat, közösségi oldalak elérését) korlátlanul engedő díjcsomagokkal, a streamelt média fogyasztásával, az online videotelefonálás növekvő használatával magyarázhatjuk.

Külföldi hang- és adatroaming változásai

A külföldi hanghívásban, illetve adatforgalmazásban résztvevő SIM-kártyák száma nagymértékű szezonális ingadozást mutat. A külföldi nyaralások miatt a harmadik negyedév kiugró időszakot jelent,. A külföldi roaming-forgalom 2019-ig növekedett, melyben közrejátszott az Európai Unión belüli roamingdíjak 2017-es eltörlése. A növekedés folyamata 2020-ban, a COVID miatti korlátozások miatt megszakadt, ám 2021-ben, majd 2022 első felében újra emelkedett. 2022 fő szezonjára várhatóan megközelíti a COVID előtti szintet. 2022 második negyedévében a hanghívást bonyolító SIM-kártyák 14 százalékával beszéltek, a mobilinternetetre csatlakozó SIM-kártyák 16 százalékával interneteztek külföldön.

M2M-használat

2022 második negyedévében 2,1 millió aktivált, M2M előfizetési csomagban működő SIM-kártya volt használatban Magyarországon. Ezek többek közt pénztárgépekben, riasztókban, háztartási eszközökben biztosítják a gépek közötti kommunikációt. A kártyák száma a vizsgált időszak elejétől folyamatosan bővült, évenként átlagosan 14 százalékos ütemben. A képet árnyalja, hogy az aktív SIM-kártyák több, mint egyharmada nem bonyolított forgalmat az adott negyedévben.

Piaci részesedések

Az egyes szolgáltatók piaci volumen (azaz nem pénzügyi mutatók) alapján számított részesedése jellemzően nem, vagy csak lassan változik. A szolgáltatók közötti váltás aránya meglehetősen alacsony annak ellenére, hogy a tarifára vonatkozó maximális hűségidő (2017-ben) a korábbi két évről egy évre csökkent, a telefonszám hordozható, és a váltás – gyorsasága érdekében – szabályozott módon intézhető.

A vizsgált mennyiségi szempontok alapján egyértelműen a Magyar Telekom a mobilpiac legjelentősebb szereplője, részesedése 43-45 százalékos a vizsgált alpiacokon. (Ez alól csupán az M2M SIM-kártyák alapján számított piacrészesedés jelent kivételt, ahol a Vodafone és a Yettel fej-fej mellett piacvezető, és csak őket követi a Telekom.) A második helyért folytatott verseny szorosabb, és a sorrend változik aszerint, hogy melyik szolgáltatás mennyisége alapján számoljuk a részesedést. A hangpiacon például a Telekomhoz tartozott a SIM-kártyák 45 százaléka 2022 második negyedévében. A Telekomot a Yettel követte 27 százalékkal, majd kissé elmaradva, 26 százalékkal a Vodafone. A Vodafone ügyfelek viszont jellemzően többet telefonáltak. Így hívásforgalom alapján már a Vodafone-é a második hely 30 százalékos részesedéssel (a 45 százalékos Telekom mögött).

Bár a SIM-számok alapján számított részedések meglehetősen stabilak, a forgalmazott adatmennyiség alapján számított piacrészesedésben változás fedezhető fel a vizsgált időszakban. 2018 második felében a Yettel volt a piacvezető, és a mobiladat-mennyiség 47 százalékát e szolgáltató ügyfelei forgalmazták. Ám 2022 második negyedévére a Yettel részesedése 34 százalékra csökkent, a Telekomé pedig 45 százalékra nőtt. (A Vodafone aránya pedig kisebb kilengések mellett lényegében végig 20 százalék körül alakult.) A változások hátterében az egy SIM-kártyára jutó fajlagos mobiladat mennyiség eltérő ütemű változása állt: 2018-tól kezdve a Telekom ügyfeleknél átlag feletti ütemben nőtt a forgalmazott adatmennyiség.

A Jelentés tartalma

A Jelentés a mobiltelefon-szolgáltatás, a mobilinternet-szolgáltatás és a mobil M2M-szolgáltatás főbb volumenmutatóinak negyedéves alakulását ismerteti. A mobiltelefon- és mobilinternet-szolgáltatással kapcsolatos adatokat az 1. fejezet, míg a mobil M2M-szolgáltatásra vonatkozó adatokat a 2. fejezet tartalmazza.

Az 1. fejezet a mobiltelefon- és/vagy mobilinternet-szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó SIM-kártya számok és összpiaci forgalmak áttekintését követően a két szolgáltatás részpiacának főbb mennyiségi adatait, mutatóit, illetve a szolgáltatók piaci részesedéseit részpiaconként elkülönítve ismerteti.

A mobiltelefon-szolgáltatás tekintetében az igénybevételi adatok összevontan és előfizetési típus (pre paid/post paid), valamint előfizetői szegmens (lakossági/nem lakossági) szerinti bontásban következnek. A hívásforgalmi adatokat a Jelentés hívásirány-, illetve hálózati technológia szerinti bontásban is tartalmazza, míg az SMS-forgalom adatait forgalmi irányok szerint mutatja be. A Jelentés ezen kívül kitér a mobiltelefon-szolgáltatás külföldi igénybevételével kapcsolatos főbb volumenadatokra is.

A mobilinternet-szolgáltatás tekintetében a Jelentés az összevont igénybevételi adatok mellett részpiaci szegmens (nagyképernyős/okostelefonos), illetve az okostelefonos szegmensen belül előfizetési típus (pre paid/post paid), előfizetői szegmens (lakossági/nem lakossági) szerinti bontást is tartalmaz. A mobiltelefon-szolgáltatáshoz hasonlóan a mobilinternet-szolgáltatás esetében is megtekinthetők az előfizetők által bonyolított forgalom hálózati technológiák szerinti megoszlásával, illetve a mobilinternet-szolgáltatás külföldi igénybevételével kapcsolatos főbb volumenadatok.

A 2. fejezetben olvashatók a mobil M2M-szolgáltatáshoz kapcsolódó SIM-kártya számok és a kártyákon bonyolított forgalom.

A Jelentésben használt kifejezések, fogalmak értelmezését segítő fogalomjegyzék a Jelentés végén található.

A Jelentésben bemutatott grafikonok adattartalma a Jelentés legvégén, az Adattáblák című függelékben, táblázatos formában is megtalálható, valamint a teljes idősor (2015 negyedik negyedévétől 2022 második negyedévig terjedő adatai) Excel-formátumban tölthető le.

A Jelentéshez felhasznált adatok

A Jelentés a saját mobilrádiótelefon-hálózattal rendelkező szolgáltatók, valamint a saját hálózattal nem rendelkező, a hálózattal rendelkező szolgáltatóval kötött szerződés alapján nyújtó szolgáltatók számára kötelező negyedévente esedékes adatszolgáltatás alapján készült.

A mobilszolgáltatást valamelyik mobilhálózattal rendelkező szolgáltatóval kötött hálózati szerződés alapján nyújtó szolgáltatókat a Hatóság a nyilvántartásaiban rendelkezésre álló adatok, illetve a saját mobilrádiótelefon-hálózattal rendelkező szolgáltatók nyilatkozatai alapján azonosította be. A mobilszolgáltatók beazonosítását követő adatszolgáltatás eredményeként kialakított, a jelentés alapjául szolgáló adatbázis az alábbi szolgáltatók (és korábbi szolgáltatók) adatait tartalmazza:

• Saját mobil-rádiótelefon-hálózattal rendelkező szolgáltatók: Magyar Telekom Távközlési Nyrt., Yettel Magyarország Zrt.^[2] és Vodafone Magyarország Távközlési Zrt.
• Saját mobilrádiótelefon-hálózattal nem rendelkező szolgáltatók: Comnica Kft.^[3], Externet Telekommunikációs és Internet Szolgáltató Zrt.^[4], Invitech ICT Services Kft., Invitel Távközlési Zrt.^[5], Netfone Telecom Távközlési és Szolgáltató Kft., Nordtelekom Távközlési Szolgáltató Nyrt.^[6], TARR Építő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft., UPC Magyarország Telekommunikációs Kft.^[7] és ViDaNet Kábeltelevíziós Szolgáltató Zrt.^[8].

A Hatóság a tényleges piaci be- és kilépések alapján folyamatosan aktualizálja az adatszolgáltatásra kötelezett szolgáltatók körét annak biztosítása céljából, hogy a Jelentés folyamatosan a teljes piacra vonatkozóan mutassa be a mobilpiac helyzetét.