A kutatásról

A Kantar-Hoffmann kutatócég folyamatosan vizsgálja az online terekben történő aktivitást, valamint az ezzel kapcsolatos veszélyeket, illetve a platformmal összefüggő véleményeket. 2022 év végén az internet hazai állapotának elemzésére kiterjedt adatfelvétellel rendelkező kutatást készített. Az analízis célja az volt, hogy részletes képet adjon a megkérdezettek internethasználatáról, illetve arról, mi a funkciója a netnek hétköznapjaikban.

A metodika

A mintanagyság 15.000 fő volt, a kérdezés önkitöltős online kérdőív segítségével történt. Az adatfelvétel alapsokaságát a 16-75 éves korosztály jelentette. A minta reprezentatív volt az életkor, az iskolai végzettség, a lakóhely településtípusa és a lakóhely régiója szerint a 16-75 éves magyar lakosságra.

Vezetői összefoglaló

Az internethasználat általános jellemzői

Nem csupán az internet széleskörű hozzáférhetőségének lehetünk tanúi napjainkban, hanem annak is, ahogy a világháló az emberek életének megkerülhetetlen részévé válik. Jól mutatja ezt a tendenciát például az is, hogy az internetező felnőtt lakosság döntő többsége minden nap csatlakozik valamilyen formában a világhálóhoz.

A széleskörű elterjedéséhez nagymértékben hozzájárult a mobiltelefonok fejlődése és a mobilinternet elérhetőségének növekedése is, melyek tömegek számára tették lehetővé a világhálóhoz való hozzáférést. Jól látható, hogy ma már lényegesen többen interneteznek mobiltelefonon keresztül (71%), mint laptop vagy PC segítségével.

A legtöbben még mindig e-mail-ezésre, hír- és információkeresésre, valamint kapcsolattartásra használják a netet. Az online világ kiszélesedése azonban egyre több területen teszi nélkülözhetetlenné a világhálót. Ma már minden második netező vásárol, bankol vagy intéz más adminisztratív ügyet online. Az audio vagy videós tartalomfogyasztás is egyre inkább a digitális térbe helyeződik át.

A mobiltelefonok elterjedtsége szinte teljes körű a 16-75 éves korosztályban, sőt, a legtöbb esetben a mobiltelefon egyben okostelefont is jelent. Ezzel összefüggésben igen magas arányú a mobilinternet elterjedtsége is, melynek használata ötven év alatt már egyáltalán nem okoz gondot, de hatvan év felett jóval kevesebben élnek az okostelefonok nyújtotta lehetőségekkel.

Az internetezés kiemelt területei

Közösségi média

A Facebook dominanciája még ma is egyértelmű - ha a közösségi oldalakra gondolunk -, ugyanakkor egyre nagyobb közönséget tudhat magáénak az Instagram is. A TikTok a feltörekvő új csillag, amely ugyan elsősorban a fiatalok között népszerű, de a teljes felnőtt lakosságon belül is képes volt már egy jól látható (8%) bázist kiépíteni.

Az online kommunikációs alkalmazások között igen előkelő helyen szerepelnek a közösségi oldalak, vagy az azokhoz közvetlenül kapcsolódó üzenetküldő szolgáltatások. Ebből is látszik, hogy az emberek számára igen fontos a közösségi oldalakon történő kommunikáció, chat-elés, üzenetküldés. Ezt követik a „hagyományosnak” tekinthető funkciók, mint például az ismerősök bejegyzéseinek, képeinek követése.

E-kereskedelem

Az e-kereskedelem fellendülésével együtt nőtt a bizalom is az online vásárlások és fizetések iránt – ma már a többség a bankkártyás fizetést részesíti előnyben az internetes vásárlások során. Az e-kereskedelem növekedésének fontos faktora a kényelem, de még ennél is fontosabb az emberek számára az online vásárláskor tapasztalt kedvezőbb ár.

Tartalomfogyasztás

A videós tartalom előretörése magával hozta a televíziók és a videómegosztó oldalak látogatottságának növekedését is. Ma Magyarországon a Netflix a legnépszerűbb streaming-oldal, legnagyobb vetélytársa, az HBO Max csak fele annyi embert ér el. A tévécsatornák által működtetett videómegosztók közül az RTL Most látogatottsága megközelíti a Netflix-ét. Bár ezen oldalakat elsősorban számítógépről keresik fel az emberek, egyre magasabb a mobilról videótartalmat fogyasztók köre is. A zenei streaming-szolgáltatások közül a YouTube Music és a Spotify a legelterjedtebbek Magyarországon.

Informálódás – az internet szerepe

Ha információra van szükségük, legtöbben rögtön az internethez fordulnak. Ugyanakkor az offline forrásokban, mint a televízió vagy a rádió által nyújtott információkban, hírekben, sokkal jobban bíznak az emberek. Már az online hírportálok által nyújtott információkban is csak kevesebb, mint 40 százalék bízik meg, és még ennél is alacsonyabb az egyéb online forrásokba, mint közösségi média, blogok stb. vetett bizalom szintje.

Jól reflektál a jelenségre, hogy a közösségi médiát tartják a leginkább fertőzöttnek álhírek szempontjából a magyar 16-75 évesek, de hasonlóan alacsony a bizalmi index a többi online hírforrás iránt is. Leginkább a személyes kapcsolatot érzik garanciának az álhírek elkerülésére még akkor is, ha az adott kapcsolat csupán az online térben létezik.

A kutatás háttere és célja

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság felkérésére a Kantar-Hoffmann a rendelkezésére álló, médiahasználattal foglalkozó 15 ezer fős alapkutatásból meghatározott tematikákra fókuszálva egy átfogó tanulmányt készített.

A tanulmány célja, hogy minden korábbinál átfogóbb és részletesebb képet adjon a lakosság internethasználati szokásairól, arról, hogy milyen szerepet tölt be az internet a mindennapokban, és ezek a szokások és ez a szerep miként változik a legalapvetőbb szocio-demográfiai ismérvek (nem, életkor, iskolai végzettség stb.) mentén.

A kutatás módszertana

A constrained fúziós eljárásban részt vevő kutatás jellemzői:

• a kutatás mintanagysága: 15.000 fő
• alapsokaság: 16-75 éves népesség
• mintavétel: kvótás mintavétel, nem, korcsoport, településtípus, megye és iskolai végzettség szerinti arányos mintavétellel
• adatgyűjtés módja: hibrid adatfelvétel, melynek során (online) panel mintát kombináltak nem paneles kvótás adatgyűjtéssel, a hibrid módszertan része az online és offline adatgyűjtés ötvözése
• interjúhossz: 40 perc.

Az internethasználat jellemzői

Ma már a legtöbben nem PC-ről, hanem mobileszközről: mobiltelefonról vagy laptopról érik el az internetet. Míg a számítógép vagy laptop jellemzően vezetékes netet használ, addig a mobileszközökkel inkább WIFI kapcsolaton vagy mobilinterneten keresztül érik el a világhálót az emberek. A tablet használata 15 százalékra tehető, de már a televízió képernyőjén keresztüli netezés sem számít különlegesnek, hiszen nyolc százalék körében már természetes internet-elérési eszköz.

Bár a teljes minta alapján úgy tűnik, hogy a mobiltelefonról vs. PC-ről vagy laptopról történő netezés hasonló arányú, jelentős eltéréseket találunk, amennyiben a különböző életkori csoportokat vetjük össze. A fiatalabbaknál egyértelműen látszik a mobil előnye: a 30 év alattiaknál alig 62 százalék szokott számítógépről internetezni. Ezzel szemben az idősebbek még ódzkodnak a mobileszközöktől, és mindössze minden második internetező 60 év feletti éri el a világhálót a mobiljáról (is).

A mobiltelefonról történő netezés nem feltétlenül jelenti azt, hogy nincs a közelben egy számítógép – nagyobb része otthoni környezetben, de legalábbis WIFI közelben történik. Az életkori bontás alapján jól látszik, hogy a fiatalok körében mintegy kétszer akkora a mobilon de WIFI-n keresztüli, mint a vezetékes interneten történő netezés.

Ma már az internet olyan alapvető infrastruktúra a többség számára, hogy nem meglepő a heti hét napot használók magas aránya (80%).

A minket körülvevő okoseszközök között és a folyamatos internetkapcsolat mellett nehéz megbecsülni, hogy hány órát is töltünk internetezéssel. Különösen a mobiltelefon esetében nehéz minden online interakciót számításba venni, mely lényegében egy, a zsebünkbe rejtett állandó világháló kapcsolat. Ennek ellenére – vagy pont ezért – a válaszadók a mobilos netezés idejét tartják a legtöbbnek: a mobilon netezők kétharmada legalább egy, negyven százaléka több mint két órát is a mobilja nyomkodásával tölt egy átlagos napon. Ennél valamivel egyszerűbb a számítógép jellegű eszközökön, mint a PC-n, laptopon vagy éppen a tableten történő internetezés idejének felmérése. Az ezen eszközökön töltött böngészés ideje sem alacsony: az otthon netezők mintegy negyede heti húsz óránál is többet tölt a számítógép képernyője előtt.

Internetezés célja

Hagyományosan a legfontosabb területei az internetezésnek az e-mail-ezés, a hír- és információkeresés, valamint a kapcsolattartás. Az online világ kiszélesedése azonban egyre több területen teszi nélkülözhetetlenné a világhálót. Ma már minden második netező vásárol, bankol vagy intéz más adminisztratív ügyet online. Az audio vagy videós tartalomfogyasztás is egyre erősebb a digitális térben: harminc százalék szokott online rádiót hallgatni, de a televíziós műsorokat is online nézi a netezők mintegy hatoda.

Az első két helyen ugyanazokat a célokat találjuk életkortól függetlenül: legtöbben - minden korcsoportban - e-mail-ezni szoktak, valamint az időjárás-előrejelzéseket böngészni. A fiatalok és a középkorúak körében a közösségi média oldalak böngészése kiemelt jelentőségű, mely az ötven év felettiek körében már a hír- és egyéb információk keresésénél kisebb jelentőségű. Az internet kapcsolattartási funkciója közel azonos minden korosztályban, míg csetelni inkább csak a negyven év alattiak szoktak nagyobb arányban. Az online bankolás és az árakról való tájékozódás elsősorban a középkorú vagy idősebb felhasználókat jellemzi, míg a fiatalok számára fontosabb az online zenehallgatás vagy filmek, sorozatok nézése.

Legfontosabb internetezési célok életkori csoportonként (top 10 cél)

Párhuzamos tevékenységek internetezés közben

A multiscreen jelenség erősödése nem kíméli az internetezést sem: egyre nő azok aránya, akik nem kizárólag a világhálóra koncentrálnak netezés közben, hanem egyéb tevékenységeket is végeznek. A legnagyobb átfedés a televíziónézésnél adódik, bár ez inkább a televíziózás közbeni internetezés méretét mutatja.

Összességében nem tapasztalhatunk nagy eltéréseket a főbb szocio-demográfiai szegmensek között, ha az internetezés közbeni párhuzamos tevékenységeket vizsgáljuk. Egyedül a hatvan év felettiek körében látható az átlagosnál jóval alacsonyabb arány, azaz a legidősebb korcsoport tagjai nagyobb számarányban koncentrálnak kizárólag az internetezésre.

Reklámblokkoló használata

Háromból átlagosan csak egy netező használ reklámblokkolót – minden második az összes eszközén, amelyen netezik, míg van, aki csak az asztali gépén és van, aki csak a mobilján. Összességében a férfiak, a fiatalabbak és a magasabb iskolai végzettségűek körében jelentősebb a reklámblokkoló használatának aránya. Különösen a nemek közti eltérés szembetűnő: a férfiak körében mintegy másfélszer akkora arányban használnak reklámblokkoló alkalmazásokat, mint a nők körében.

Internetes oldalak látogatottsága

Az általános, napi híreket is felvonultató portálok az egyik leglátogatottabb honlaptípusok a világhálón – ez megfelel a hírkeresés és hírfogyasztás iránti érdeklődés magas szintjének. A legnépszerűbbek az index, az origo, a 24.hu, a telex, illetve a 444.hu. Ezen oldalakat közel hasonló arányban látogatják mobileszközökről és számítógépekről.

A Facebook dominanciája még ma is egyértelmű, amennyiben a közösségi oldalakra gondolunk. Ugyanakkor egyre nagyobb közönséget tudhat magának az Instagram is. A TikTok - bár főleg a fiatalok által kedvelt oldal - a teljes felnőtt lakosságon belül is képes volt nyolc százaléknyi bázist meghódítani.

Jellemzően számítógépről magasabb az egyes honlapok elérése, és ez alól még a Facebook sem jelent kivételt. A fiatal látogatóközönség azonban ezt a tendenciát is képes módosítani: az Instagram-ot és a TikTok-ot legtöbben mobilról keresik fel.

A Gmail a legnépszerűbb levelező ma Magyarországon, míg a Freemail stabilan őrzi a második helyét a piacon. Fontos, hogy e-mail-ekkel mindig elérhetők legyünk, ezért számítógépről és mobiltelefonról is hasonló arányban használják ezen szolgáltatásokat.

A videós tartalom előretörése magával hozta a televízió és videómegosztó oldalak látogatottságának növekedését is. Ma Magyarországon a Netflix a legnépszerűbb streaming-oldal, legnagyobb vetélytársa, az HBO Max (korábban Go) fele annyi embert ér csak el. A tévécsatornák által működtetett videómegosztók közül az RTL Most látogatottsága megközelíti a Netflix-ét. Bár ezen oldalakat elsősorban számítógépről keresik fel az emberek, egyre magasabb a mobilról videótartalmat fogyasztók köre is.

Bár az egyes megyei napilapok online verziói igen fontos szerepet töltenek be helyi szinten az informálódási folyamatban, látogatói bázisuk erősen korlátozott területi szempontból, így országos szinten egyik sem ér el magas látogatói szintet. Az országos hírekkel foglalkozó oldalak közül a HVG és a Blikk a legtöbb ember által látogatott online újság, valamint a Nemzeti Sport és a Nők Lapja online verziója, az nlcafe.hu vonzza a legtöbbeket. Mobiltelefonról némiképp kevesebben keresik fel ezen site-okat, de hasonló mintázatot mutatva, mint amit a számítógépeknél tapasztalunk.

Az online vásárlás illetve az árakról történő tájékozódás igen előkelő helyen szerepel, ha az internetezési célokat vizsgáljuk, így nem meglepő, hogy az online aukciós portálok (pl. Jófogás), ár-összehasonlító oldalak (pl. Árukereső), illetve nagyobb webáruházak (pl. Emag) jelentős látogatói bázist tudnak felmutatni. Ezen oldalakat egyelőre többen látogatják asztali gépekről.

Az időjárás-előrejelzésekről való tájékozódás szinten minden internetezőnek fontos, így nem meglepő az Időkép és a Köpönyeg, a két legnépszerűbb időjós oldal magas látogatottsága.

Közösségi oldalak és online kommunikációs alkalmazások használata

Az online kommunikációs alkalmazások között igen előkelő helyen szerepelnek a közösségi oldalak, vagy az azokhoz közvetlenül kapcsolódó üzenetküldő szolgáltatások. Ebből is látszik, hogy az emberek számára igen fontos a közösségi oldalakon történő kommunikáció, üzenetküldés. Ezt követik a „hagyományosnak” tekinthető funkciók, mint például az ismerősök bejegyzéseinek olvasása, képeinek nézegetése – saját vagy nem saját tartalmakat megosztani azonban már jóval kevesebben szoktak. A netezők 45 százaléka szokott a közösségi oldalakon csoportokhoz csatlakozni.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni a Facebook jelentőségét a magyar online szférában: nem csak a közösségi média funkciókat, de a szorosan hozzá kötődő kommunikációs alkalmazást, a Messenger-t is rendkívül sokan, a netezők mintegy kétharmada használja napi szinten. Mivel a YouTube nem tipikusan kommunikációs alkalmazás, így inkább alkalomszerűen használják kommunikációra. A Viber, a WhatsApp és a TikTok közel hasonló napi bázist képes felmutatni. Ha nem csak a napi, hanem az összes felhasználót nézzük, akkor a Skype nevezhető meg jelentősnek a kisebb, kevesebb felhasználóval rendelkező kommunikációs alkalmazások közül.

Streaming audio- és zenehasználat

A zenei streaming-szolgáltatások közül a YouTube Music és a Spotify a legelterjedtebbek Magyarországon. Összességében a fiatalabbak, a férfiak és a magasabb iskolai végzettségűek körében népszerűek ezen alkalmazások használata. Különösen a Spotify esetén látványosak az egyes korcsoportok közti különbségek: míg a 30 év alattiak több mint negyede, addig a 60 év felettiek alig három százaléka használja ezt a szolgáltatást.

E-kereskedelem, internetes vásárlás

Háromból két internetező szokott online vásárolni. Legtöbben ruhaneműt, cipőt, gyógyszer- vagy vitaminkészítményeket, könyvet és készételt rendelnek a világhálón keresztül. Főként a középkorúak és a magas iskolai végzettségűek között találjuk az internetes vásárlókat. Ugyanakkor még a 60 év felettiek körében is magas, mintegy 60 százalék azok aránya, akik igénybe veszik a webáruházak szolgáltatásait.

Ma már legtöbben az online bankkártyás fizetést választják, ha az interneten megrendelt árukért vagy szolgáltatásokért fizetnek. Személyesen, készpénzzel csak alig minden ötödik online vásárló fizet. A mobiltelefonon keresztüli fizetési módok még alig elterjedtek Magyarországon.

Az internetes vásárlások elterjedésének csak egyik oka a kényelmi faktor. Bár azt bevallják, hogy az online vásárlás könnyebbé teszi az életüket, de a fotelből rendelés lehetőségénél még fontosabb az így elérhető kedvező ár.

Mobiltelefon-használat

A mobiltelefonok elterjedtsége szinte teljes körű a 16-75 éves korosztályban. Sőt, a legtöbb esetben a mobiltelefon egyben okostelefont is jelent, 87 százalék kezében már okostelefon lapul. Bár még a telefonálás a mobilok legjellemzőbb funkciója, hasonló arányban használják az emberek fotózásra is. Igen magas arányú a mobilinternet használat is, 83 százalék eléri a világhálót mobiljáról (is). Legtöbben az internetet e-mail-ezésre, közösségi oldalak látogatására és chat-elésre használják a mobiltelefonjukon.

Jelentősek a különbségek a mobilhasználati szokásokban, amennyiben a különböző életkori csoportokat vizsgáljuk. A fiatalok körében a mobil elsősorban már nem a telefonálás eszköze: alig 73 százalékuk szokott telefonálni rajta, míg fotózásra 77 százalék használja. A 30 év alattiak felhasználási attitűdjeiben sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak az online lehetőségek, mint a chat-elés vagy éppen a videótartalom fogyasztása, de a GPS nélkül is elveszettek lennének e korosztály tagjai. A közösségi média használat ugyanakkor nem a legfiatalabb, inkább a 30-39 éves korosztályban a legerősebb – mint ahogy az e-mail-ezés vagy a mobilon keresztül történő információkeresés is. Bár a legidősebb korosztály tagjainak a mobilján is elérhető a net, ők mégis nehezen lépnek túl a telefonálás funkción.

A mobilnet használata függ az iskolai végzettségtől, hiszen a magas iskolai végzettségűek körében magasabb arányban érik el mobiljukról a világhálót. Ezen kívül jól látszik az is, hogy 50 év alatt már nem okoz gondot a mobilnet használata, míg 60 év felett már jóval kevesebben élnek e lehetőséggel.

Játékkonzolok birtoklása, használata és a rájuk fordított idő

A magyar 16-75 évesek közül minden ötödik hozzáfér játékkonzolhoz a saját háztartásában. A játékkonzollal rendelkező háztartásokban élő válaszadók mintegy 29 százaléka leginkább saját részre tartja a gépet, míg 42 százalék esetében inkább a gyermeke a leggyakoribb konzolhasználó. Játékkonzolok nagyobbrészt a gyerekes háztartásokban találhatóak. Ezzel összefüggésben van az is, hogy az 50 év felettiek körében – amely háztartásokból már nagy eséllyel kirepültek a gyerekek - jóval alacsonyabb arányban találunk játékkonzolt.

A játékkonzollal rendelkező háztartások nem mindegyike költ folyamatosan játékokra vagy kiegészítőkre – alig 8,1 százalékuk jelezte, hogy költött a játékkonzollal vagy más számítógépes játékkal kapcsolatban az elmúlt egy év során.

Azonban nem csak konzolon játszanak a magyar 16-75 évesek: összesen a 16-75 évesek mintegy harmada tölt rendszeresen időt online videójátékkal vagy konzolon játszva. A többségük - saját bevallása szerint - hetente kevesebb, mint négy órát, és alig öt százalék az, aki bevallottan heti húsz óránál is többet tölt játékkal a képernyők előtt.

Tévénézés - párhuzamos tevékenységek tévénézés közben

Legtöbben a netezést említik – főként mobileszközökön –, ha egyéb, tévénézés közben végzett tartalomfogyasztásról kérdezzük az embereket. Telefonálni négyből jellemzően csak egy megkérdezett szokott, míg könyvet vagy újságot viszonylag kevesen olvasnak a tévé képernyője előtt. Összességében azonban elmondhatjuk, hogy a multiscreen használat, a tévénézés közben más képernyők használata, komolyan emelkedett az elmúlt néhány év során, ma már négyből hárman szoktak mással is foglalkozni tévénézés közben.

Alapvetően a fiatalok körében találjuk meg a multiscreen használat élharcosait – ötből négyen szoktak tévénézés közben is mással foglalkozni. Ők főként a mobileszközökön való netezéssel, a közösségi média használattal és a telefonálással töltik az időt.

A magyar 16-75 évesek jelentős része már képes hozzáférni az online tartalmakhoz a televízión keresztül is, hiszen mintegy 40 százalék rendelkezik háztartásában okostévével és további hét százalék TV okosítóval.

Információforrások értékelése

A legtöbb 16-75 éves számára a személyes információforrások az irányadók. A formálisabb csatornák közül a rádiót, valamint a televíziót tartják a legmegbízhatóbbnak, míg az online hírportálokban már csak kevesebb, mint 40 százalékuk bízik. Ennél is alacsonyabb a nyomtatott sajtótermékekbe vagy egyéb online forrásokba, mint például a közösségi médiába, blogokba vetett bizalom szintje.

A személyes információforrások az átlagnál is fontosabbak az idősebbek és a magas iskolai végzettségűek körében. A fiatalok esetében általában magasabb a bizalom az online források iránt. A tévé leginkább az idősek és az alacsony iskolai végzettségűek körében jelentős tényező.

A legtöbb 16-75 éves számára a személyes információforrások nem csupán a legmegbízhatóbbak, de a legfontosabbak is egyúttal. A formálisabb csatornák közül az online hírportálok jelentősége elvitathatatlan, mindamellett, hogy egyes offline forrásokban még ma is jobban bíznak az emberek.

Az idősebbek egyértelműen a televízióra, a rádióra és a személyes kapcsolataikra, esetleg a nyomtatott sajtóra támaszkodnak, míg a fiatalok körében az offline források kevésbé, de például a videómegosztók szerepe erősebb a mindennapos informálódás során.

A közösségi médiát tartják a leginkább fertőzöttnek álhírek szempontjából a magyar 16-75 évesek, de hasonlóan alacsony a bizalom a többi online hírforrás iránt is. Leginkább a személyes kapcsolatot érzik garanciának az álhírek elkerülésére, még akkor is, ha az adott kapcsolat csupán az online térben létezik.

A magas iskolai végzettségűek az átlagosnál magasabb szintűnek érzik az álhírek elterjedtségét az online térben. Az idősek a közösségi médiát kevésbé, míg a televíziót, a rádiót vagy a nyomtatott sajtót inkább veszélyeztetettnek ítélik a fake news által. Összességében pedig a férfiak azok, akik jobban tartanak a híresztelésektől a hírforrás típusától függetlenül.

Attitűdök

Négyből hárman azonnal az internethez fordulnak, ha információra van szükségük. 60 százalék vallja azt, hogy számára az internet a legfontosabb hírforrás, 57 százalék pedig elismeri, hogy a közösségi média fontos része a másokhoz való kapcsolódásának. Ezek a magas arányok azt mutatják, hogy az internet szerves része az életünknek, legyen szó információ- vagy hírkeresésről, de akár kapcsolattartásról is. Az internettel összefüggő érzések ugyanakkor némi ambivalenciát is hordoznak magukban, hiszen minden második 16-75 éves érzi úgy, hogy túl sok időt tölt a világhálón.

A többséget az online hirdetések is legalább annyira zavarják, mint az offline reklámok, s különösen azok, amelyek a mobiltelefonra közvetlenül érkeznek. Természetesen nem hagyja mindenki figyelmen kívül az internetes hirdetéseket – 24 százalék hasznosnak érzi őket, 27 százalék általában elolvassa az e-mailben érkező ajánlatokat, míg 23 százalékát egyáltalán nem zavarják a személyre szóló e-mail-es ajánlatok.

Mindössze 27 százalék vallja, hogy a tévéből és alig 12 százalék, hogy az újságokból informálódik. Ezek az arányok is jól mutatják, hogy az informálódás fő színtere ma már a világháló, és csak kevesen támaszkodnak az offline médiumokra e téren. A tévénézés és a rádiózás gyakran háttértevékenységként jelenik meg („Teszek-veszek, közben megy a tévé.” vagy „Mindig rádiót hallgatok vezetés közben”).

Érdeklődési témakörök

Hagyományosan az időjárás az a témakör, amely általánosan érdekli az embereket. A szokásosan „hard news”-ként emlegetett témakörök közül egyedül a belföldi hírek tudott az érdeklődési körök TOP10-be bekerülni. Inkább a könnyedebb témák, a szabadidő-eltöltéssel kapcsolatos területek keltik fel a megkérdezettek érdeklődését, mint a filmek, a gasztronómia, az otthonszépítés. Az ismeretterjesztő témakörök közül az állat- és növényvilág, valamint a történelem vonzza a legtöbbeket. Legkevésbé a celebhírek keltik fel bevallottan az érdeklődést, de a művészetek, a kultúra iránt is viszonylag alacsony, inkább rétegszintű a kereslet.

Offline médiahasználat és coverage

Demográfia