2022-ben egy átlagos napon 4,2 millió hazai felhasználó netezett, akik napi szinten 84 millió oldalt nyitottak meg a magyar online média kínálatából – egy ember körülbelül húsz hírt, blogbejegyzést, időjárás-jelentést, menetrend információt, vagy éppen szórakoztató tartalmat keresett fel 24 órán belül. Az oldalletöltések száma a tavalyi esztendőben meghaladta a 27,2 milliárdot, ami 1,66 százalékkal kevesebb, mint a megelőző évben.

Az év eleje, január és március volt a legforgalmasabb, ekkor 7,2, illetve 11,7 százalékkal többet kattintottak a felhasználók, mint egy átlagos hónapban. Az esztendő vége felé közeledve pedig egyre csökkent az aktivitás, decemberben már 6,3 százalékkal kevesebb volt az oldalletöltés, amit egyedül a júniusi hónap múlt alul -6,6 százalékkal. Hasonló tendenciák voltak megfigyelhetők a korábbi években is, ami valószínűleg az év eleji munkába történő visszatéréssel, a nyári és az év végi szabadságolásokkal, valamint a napsütéses órák számával áll összefüggésben.

Az előre kalkulálható tendenciákat azonban váratlan események is befolyásolták. Ugyan az oldalletöltések (sárgával jelölve az ábrán) számában minden hétvégén visszaesés volt tapasztalható, de ezzel egyidejűleg jól kivehetők azok a markáns kiugrások, melyeknek a fontosabb események vagy a nagy visszhangot keltő bulvárhírek voltak az indikátorai. Annak érdekében, hogy a hét napjaira jellemző látogatások ismétlődő ingadozásai ne zavarják az értelmezést, hétnapos mozgóátlagot használva (pirossal jelölve az ábrán) már sokkal jobban értelmezhető a tendencia. Ha a valós napi kattintásszámokból kivonjuk a trendet és a hét egyes napjaira jellemző oldalletöltéseket, közel jutunk ahhoz, hogy lássuk: mely időpontokban fordult elő a várttól eltérő aktivitás (feketével jelölve az ábrán). Az év első ilyen eseménye február végén következett be az orosz-ukrán háború kiteljesedésével. Az orosz offenzíva első két napja körülbelül harmincmillió többletkattintást eredményezett a magyar oldalaknál, melyek nagy részét a hírportálok „zsebelhették be”. Az április harmadikán tartott országgyűlési választás éppen annyira érdekelte a lakosokat, mint a háborús történések, igaz, az eredmények kihirdetése után – értelemszerűen – már nem töltöttek heteket az események követésével a hírolvasók, mint ami jellemző volt a háború kapcsán február végére, március elejére. Berki Krisztián május hatodikai halála egyenesen felrobbantotta az internetet.

Reggel arra keltek az emberek, hogy holtan találták, majd egész nap friss hírekkel bombázták a böngészőket – félinformációkkal, álhírekkel, anekdotákkal, nyomozati jelentésekkel, élő közvetítésekkel tartották ébren a kifogyhatatlan kíváncsiságot. 2022-ben két nagyobb „villanás”, kiugrás köszönhető az időjárás okozta meglepetésnek: a június eleji nagy esőzéseknek és az augusztus 20-i „viharnak”, amikor is a tűzijátékra indulók igen kíváncsivá váltak arra, kell-e esernyőt vinniük magukkal – de végül mások döntöttek helyettük az este kimeneteléről. Az adatok szerint a hosszú hétvégéken és a karácsonyi időszakban a böngészés helyett valami mást, valami szórakoztatóbb tevékenységet választottak maguknak a honfitársaink.

A négy legjelentősebb rovatot/témacsoportot (belföldi-, külföldi ügyek, sporthírek és gazdasági történések) tárgylemezre téve az év túlnyomó részében a belföldi és a külföldi hírek, események dominanciája rajzolódott ki. A nagyvilág történései február 24-től (az orosz-ukrán háború kezdetétől) törtek előre, amikor a legnagyobb hírportálokon egy nap alatt 9,21 millió oldalletöltést hajtottak végre a netezők a külföld tematikában (az ábrán a mozgóátlaggal kisimított érték látható, ami csak 7,33 millió).

Ezt követően november 15-én, a Lengyelországba átlőtt rakéta esete emelte ki a külföldi eseményeket a hírek rengetegéből. A gazdasági jellegű cikkek közül a benzinársapka kivezetésén túl, a katatörvény átalakítása vált igazán fontos közüggyé, melyhez a belföld rovatok megerősödése társult, hiszen a törvénymódosítási javaslatokat tüntetések követték, ahogyan a rezsicsökkentéssel kapcsolatos változtatások is nagyobb polémiát váltottak ki. A sporthírek esetében az első komoly érdeklődésnövekedés a Magyarország és Szlovákia által közösen rendezett kézilabda Európa-bajnokság időszakában volt kimutatható, a második pedig a március 24-én Szerbia ellen lejátszott labdarúgó felkészülési mérkőzés napján, mely – sajnos – a déli szomszédunk sikerével zárult. A Splitben zajlott férfi vízilabda-Európa-bajnokságon a magyar csapat ezüstérmes lett szeptember elején, ami „felhajtotta” a sportrajongók netezési kedvét. Az év végén – november végétől egészen december 20-ig – egyértelműen a Katarban megrendezett foci világbajnokság uralta a világháló magyar sportoldalait, ebben az időszakban a mérkőzésekkel kapcsolatos tudósításokra, hírekre, érdekességekre jóval többet kattintottak a felhasználók, mint bármilyen más híradásra.

A híroldalak, internetes magazinok, a televíziós csatornák, a nyomtatott sajtótermékek, de még a rádiók sem engedhetik meg maguknak, hogy ne legyenek jelen a közösségi médiában. Ezeken a felületeken – kampányok nélkül is – százezres tömegekhez tudják eljuttatni üzeneteiket, fizetett hirdetésekkel pedig hatványozhatják az elérésüket.

A bejegyzések népszerűségének egyik mérőszáma az interakciók mennyisége (hozzászólások, megosztások, kedvelések és különböző hangulatjelek: dühítő, vicces, imádom, szomorú, hűha), melynek vizsgálatával feltérképezhető, hogy a felhasználókhoz mely információk és hírek jutnak el leginkább, azokra milyen érzelmekkel reagálnak, illetve melyeket tartják érdemesnek a megosztásra. Ezen adatok alapján állt össze 2022 hírkalendáriuma , melybe minden hónap három, a Facebook felhasználói számára legfontosabb téma vagy esemény került be. Íme, ezektől volt hangos a magyar netes közbeszéd:

• Január: 24-én elhunyt olimpiai bajnok tornászunk, Csollány Szilveszter; a védettségi igazolvány oltási igazolványra változtatása; a lezárások és az oltás ellen tiltakozó kamionos konvojok érkezése Ottawába és a kanadai főváros blokádja.
• Február: orosz katonai csapatok bevonulása Ukrajnába, a háború eseményeivel kapcsolatos hírek; Liu Shaoang téli olimpiai aranyérme; ukrán menekültek tömeges érkezése határainkra.
• Március: tudósítások az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről; a magyarországi választási kampány; Magyarország háborúba keveredésének esélylatolgatása.
• Április: országgyűlési választási kampány; választási és népszavazási eredmények; Christiano Ronaldo újszülött fiának halála.
• Május: Berki Krisztián váratlan halála; Haumann Péter halála; magyar sportsikerek (Hosszú Katinka és Milák Kristóf aranyérme, Szilágyi Áron és a női kardcsapat aranyérme, a férfi kardcsapat ezüstérme).
• Június: Anglia elleni 0-4-es futballgyőzelem; ispánok és vármegyék visszaállítása; számtalan magyar sportsiker (futball, öttusa, úszás, nyíltvízi úszás, vízilabda, vívás, birkózás, kajak-kenu, aerobik és szinkronúszás).
• Július: viták a tűzijátékok elmaradásáról; a kata-törvény átalakítása és tüntetések az intézkedés ellen; rezsicsökkentéssel kapcsolatos módosítások.
• Augusztus: az augusztus 20-i téves időjárás-jelentés és ezt követően az OMSZ vezetőinek menesztése; gazdatüntetések meghirdetése országszerte és a gazdák távolmaradása; a fakitermelés szabályainak megváltoztatása és tiltakozások ellene.
• Szeptember: tanárok sztrájkja és tüntetése; II. Erzsébet brit királynő halála; Szalai Ádám utolsó mérkőzésén a magyar labdarúgó válogatott győzelme.
• Október: tanártüntetések; Sebestyén Balázsék kolumbiai kalandjai, atrocitásai; Gáspár Győző (Győzike) nyilatkozata, miszerint a vérét adná Orbán Viktorért.
• November: japán szurkolók meccs végi takarítása Katarban; Mészöly Kálmán halála; Dzsudzsák Balázs visszavonulása.
• December: labdarúgó VB eseményei; Pelé halála; karácsonyi hangulatú bejegyzések és jókívánságok az ünnep alkalmából.

Az online világban minden egyes bejegyzés életútja jól nyomon követhető. Elemzések segítségével, valamint a közönség reakcióit, hozzászólásait és a megosztások dinamikáját vizsgálva a célközönség hangulatához, ízléséhez és műveltségéhez igazíthatók a sajtóbejegyzések. Elég egy hibásan megválasztott szó vagy egy rossz gondolat, ami távol áll az olvasóktól, és rögtön visszaesik a lájkok száma. Ám ha a szerző megfelelő hangnemben ír a közbeszédet foglalkoztató témáról, felpörögnek a kattintások és megemelkedik a reklámbevétel – főleg, ha kellően szenzációhajhász, kattintásvadász (clickbait) címet ad a cikknek. A reakciókat vizsgálva a közzétevők azonnal (sőt, akár visszamenőlegesen is) változtatni tudnak a hibásan megfogalmazott mondaton vagy egy elutasítást előidéző poszton.

A televíziózás terén nincs ilyen könnyű dolguk a szerkesztőknek, akik a nézettségről szóló adatokat csak másnap láthatják. A nagyobb, több százezres követővel rendelkező műsorok esetén percre pontosan kiolvashatók az adatokból az elkapcsolási arányok, de ez se mond feltétlenül sokat. A becslések pontatlansága, a rivális adók csalogató műsorkínálata, a háttértévézők magas aránya, vagy akár a hirtelen elálló/eleredő eső, mind-mind megnehezíti a nézők hangulatváltozásának mérését, hiszen nem értelemszerű, hogy a műsor „hibája” miatt kapcsolnak el hirtelen tömegesen a csatornáról. Arról nem is beszélve, hogy az elkapcsolás nem a legjobb indikátor az adások minőségének mérésére. Az online világgal szembeni hátrányuk ellenére az esti tévéhíradók mégis kitartóan a képernyő elé vonzzák a nézőket, melyeket naponta átlagosan 1,68 millióan követtek figyelemmel 2022-ben, de egy sikeresebb napot zárva, akár több mint 2,3 millió emberhez is eljuttatták az üzeneteiket. Az eltérő műfajnak, szerkesztési gyakorlatnak és közönségnek köszönhetően, a népszerű témák nem fedik egymást teljes mértékben a közösségi médiában és a tévéhíradókban. A televíziókban nagy vonzerővel bírnak az erőszakos bűncselekmények és a közlekedési balesetek – a nézettségi adatok legalábbis erről tanúskodnak. A pártpolitika és a szakpolitika intenzívebben van jelen minden adón, mint az online térben, ugyanakkor a tévékben sok komoly téma lassabban merül feledésbe, tovább marad napirenden (pl. orosz-ukrán háború, Oroszországgal szembeni szankciók, menekültek érkezése, energiaárak alakulása).

A televíziókban 2022 első hónapjaiban a koronavírus terjedéséről, a megbetegedések és a halálozások számáról volt jellemző napi szinten tudósítani, míg az online világból tájékozódókat ez már nem foglalkoztatta annyira. Az országgyűlési választás témája a tévéhíradókat nem csak pár nap erejéig, hanem a megelőző három hónapig uralta. A rezsicsökkentés és az energiaárak júliustól szeptember végéig a legnépszerűbb kérdéskörnek számítottak. Az év öt legfontosabb témája a televízióban a következők voltak:

• erőszakos bűncselekmények (a teljes adásidő 4,43%-a),
• a kormány és az ellenzék ellentéte, viszonya (4,14%),
• szankciók Oroszországgal szemben (3,07%),
• közlekedési balesetek (2,76%),
• a kormány gazdaságpolitikai intézkedései (2,51%).

Visszakanyarodva a közösségi média világába, a Facebook-on 2015-től hat plusz egy különböző reakcióval jelezhetik a felhasználók, hogy mit is gondolnak egy-egy tartalomról. Abban az esetben, ha egyetértenek a bejegyzéssel, fontosnak tartják az üzenetet, vagy csak szeretnék, ha ismerőseik is látnák a posztot, akkor meg is oszthatják azt. Ezen interakciók által karakterisztikussá válnak az egyes posztok, hiszen mindegyik különböző érzést fejez ki, eltérő motiváció lapul a reakciók és a megosztások mögött. A hírportálok, valamint a televíziók, rádiók és a nyomtatott sajtótermékek hivatalos oldalain közzétett nyilvános bejegyzéseket vizsgálva toplisták készíthetők , melyek alapján az év legtöbbet kedvelt, lájkolt bejegyzései a következők voltak:

• Kesztyűt adott ki az ablakon a fázós kezű kajafutárnak a kamionos – A pirosnál dörzsölgette az átfázott ujjait a robogós, amikor megtörtént a karácsony előtti csoda (lájk: 57.301, közzétevő: Telex.hu)
• Orbán Viktor győzelmi beszéde – Választás 2022 (lájk: 47.483, közzétevő: M1)
• Diákok olyan tüntetést hoztak össze, amire az ellenzéki pártok képtelenek voltak a választások óta – Hangosak voltak, nagyon elegük van, és nemcsak magukért, hanem a tanáraikért és a jövő oktatásáért is kiálltak (lájk: 38.782, közzétevő: 444.hu)

Az imádom (jele egy fehér szív halványpiros körben) szeretetet, szerelmet, örömöt, együttérzést vagy támogatást fejez ki. A legtöbb ilyen reakciót ezek a posztok kapták:

• HIHETETLEN: 4–0-ra legyőztük Angliát idegenben!!! (imádom: 15.322, közzétevő: M4 Sport)
• Ehhez nem kell kommentár: oda-vissza legyőztük az angol válogatottat! (imádom: 11.481, közzétevő: Nemzeti Sport)
• Kesztyűt adott ki az ablakon a fázós kezű kajafutárnak a kamionos – A pirosnál dörzsölgette az átfázott ujjait a robogós, amikor megtörtént a karácsony előtti csoda (imádom: 11.097, közzétevő: Telex.hu)

A nevető smiley többértelmű. Gyakran használják valóban vicces alkalmakkor, de az irónia, szarkazmus, cinizmus jele is egyben, melyet a posztok is alátámasztanak:

• Gulyás szerint a rossz forint részben a 12 évvel ezelőtti elmúlt 8 év hibája (vicces: 34.620, közzétevő: Telex.hu)
• Gulyás: Gyurcsány Ferenc áll a tüntetések mögött (vicces: 30.421, közzétevő: Telex.hu)
• Nemcsak korrupcióellenes munkacsoportot indít a kormány, hanem külön hatóságot is – És a közbeszerzések átláthatóságát is növelné egy új határozattal. (vicces: 27.011, közzétevő: Telex.hu)

A düh jele egy mérges arcú emoji, melynek feje vöröslik a haragtól. A felhasználókat leginkább ezek a hírek dühítették fel:

• Elzárná az orosz gázcsapokat a Párbeszéd politikusa – A baloldali politikus szerint Oroszország a gázért kapott pénzből támadja Ukrajnát. (dühítő: 8.781, közzétevő: Világgazdaság)
• „Mi nem vagyunk kevert fajúak, és nem is akarunk azok lenni” – mondta Orbán. (dühítő: 7.722, közzétevő: Telex.hu)
• Itt a 19 fős lista: ők Magyarország főispánjai – 18 férfi, egy nő. (dühítő: 5.457, közzétevő: 24.hu)

A keserűséget egy fejét csóváló, könnyező szmájli szimbolizálja. Csollány Szilveszter olimpikon halála annyira meghatotta az embereket, hogy két, vele kapcsolatos hír is a legszomorúbbak közé került:

• Elhunyt Csollány Szilveszter olimpiai bajnok tornász! – Csollány Szilveszter 2000-ben Sydneyben gyűrűn nyert olimpiai bajnoki címet, 2003-ban visszavonult, az utóbbi időben Ausztriában dolgozott edzőként. (szomorú: 62.328, közzétevő: Nemzeti Sport)
• 82 éves korában elhunyt Pelé, a labdarúgás egyetlen háromszoros világbajnoka. (szomorú: 42.090, közzétevő: M4 Sport)
• 51 éves korában elhunyt olimpiai, világ- és Európa-bajnok tornászunk, Csollány Szilveszter. Nyugodjon békében, emlékét megőrizzük! (szomorú: 33.073, közzétevő: M4 Sport)

Meglepő tapasztalat, hogy az időjárást előrejelző oldalak nem akkor érik el a legmagasabb látogatottságot, ha frontok jönnek, ha rekkenő hőség van, vagy ha éppen zimankós hideg. A látogatottság egyedül a csapadék mennyiségével hozható összefüggésbe: minél nagyobb a felhőszakadás, annál több a látogató. Június 9-én hatalmas zivatar csapott le Magyarország középső részére. Budapesten húsz perc alatt harminc milliméter eső szakadt a városra, a Mecsekben 40-50 mm. A főváros belterületén azon a napon 44 mm-t mértek a meteorológusok , Dobogókőn 56,2 mm-t, Székesfehérváron pedig 61,2 mm-t. Az Időkép.hu átlagos, 452 ezres elérése aznap 798 ezerre ugrott. Egyedül az augusztus 20-i ünnepség napján és előnapján látogatták meg többen: 19-én 918 ezren, az államalapítás évfordulóján pedig 890 ezren. A legnagyobb megdöbbenést (wow/hűha reakció) produkáló hír az időjárás szeszélyességéhez kapcsolódott:

• Leszakadt az ég Budapesten, a második kerületben rendkívüli esőzés volt, rövid idő alatt hatalmas mennyiségű csapadék hullott. A felvételt olvasónk küldte a II. kerületi Rómer Flóris utcából. (hűha: 5.142, közzétevő: Index.hu)
• Meghökkentő videó terjed az interneten. Szinte súrolta az emberek fejét a Wizz Air gépe. (hűha: 4.456, közzétevő: Index.hu)
• Berki Krisztián lakásától jelentkezünk élőben (hűha: 3.205, közzétevő: Blikk)

Ha az interakciókat a való életre vetítjük, akkor olyan szituációkat képzelhetünk el, mint amikor valaki egyedül néz tévét, két barát beszélget, vagy egy tanár tart előadást a diákjainak. Ha lájkolunk valamit, az olyan, mintha csendben odafordulnánk a társunkhoz, és bólogatva mutatnánk fel a hüvelykujjunkat. Ha egy szomorú emojit küldünk, mintha könnyeket morzsolnánk egy rossz hír hallatán. A vicces smiley pedig olyan, mintha egyedül nevetnénk az esti filmen. A komment már hangosabb: mintha jelentkezés nélkül szólnánk hozzá a tananyaghoz kémiaórán, vagy ha a lekésett busz sofőrje után kiáltanánk. A megosztás pedig, mintha mi lennénk az egyetemi előadók, vagy csak egyszerűen felszállnánk a villamosra, és megafonnal győzködnénk igazunkról az utasokat.

A Facebook azonban nem minden esetben engedi, hogy a mondandónkat hallassuk, sem azt, hogy akárki megszólalhasson. Gyakran ideiglenesen, de akár örökre is eltilthat felhasználókat és közszereplőket, vagy esetleg a tudtuk nélkül árnyékba helyezi a posztjaikat, láthatatlanná teszi a többiek előtt őket (shadowban-olja). Magyarországon parlamenti pártok és miniszterek egyaránt átélhették ezt. A magyar lakosság 24 százalékával fordult már elő, hogy valamelyik közösségi oldal törölte vagy letiltotta a feltöltött tartalmát. A büntetettek 37 százaléka semmilyen indoklást nem kapott, 39 százaléka pedig nem tartotta jogosnak a döntést. Megosztását az elmarasztaltak 28 százalékának cenzúrázták már, de lássuk, akiket nem ért szankció, ott mely megosztások voltak a legnépszerűbbek:

• Az Egyesült Államokban újabb iskolai lövöldözés volt, amelyben a legfrissebb beszámolók szerint 19 gyermek halt meg. A felfoghatatlan tragédia után nem sokkal Steve Kerr, a Golden State Warriors NBA-csapatának edzője kellett volna, hogy sajtótájékoztatót tartson. Érdemes meghallgatni minden egyes szavát! (megosztás: 10.310, közzétevő: Nemzeti Sport)
• HIHETETLEN: 4–0-ra legyőztük Angliát idegenben!!! (megosztás: 8.629, közzétevő: M4 Sport)
• 82 éves korában elhunyt Pelé, a labdarúgás egyetlen háromszoros világbajnoka. (megosztás: 8.344, közzétevő: M4 Sport)

A hírportálokon megjelenő cikkek heti száma és azok eloszlása könnyen jósolható. Szombaton és vasárnap 20, illetve 22 százalékkal kevesebb hírt olvashatunk, mint egy átlagos napon. Hasonló a helyzet a Facebook-on való megosztásokkal (szombat: -21%, vasárnap: -28%) és a felhasználók reakciószámával is (szombat: -16%, vasárnap: -21%). Míg szerdán és csütörtökön jelenik meg a legtöbb hír (11 százalékkal több, mint egy átlagos napon), addig a felhasználók csütörtökön és pénteken aktívabbak inkább. Csütörtökön 11 százalékkal többet lájkolnak és 13 százalékkal többet osztanak meg, míg pénteken tíz és 11 százalékkal.

És mi a helyzet az ünnepekkel, a szabadnapokkal és a különleges dátumokkal? A forgalom általában ekkor is visszaesik, a népszerű hírek témája pedig hol megegyezik egy átlagos hétköznapéval, hol pedig egészen eltérő mintázatot mutat. Az újév és a legtöbb munkaszüneti nap nem hozott érdemi újdonságot, ami a speciális alkalomhoz lett volna köthető – se december 31., se január 1., se május 1., se augusztus 20., se október 6., de még október 23. sem. Egyedül március 15-e számított kivételnek, amikor a legtöbb interakciót generáló hír mind a megemlékezésről szólt:

• Talán még sohasem néztünk ki olyan jól, mint ma – Orbán Viktor beszéde a Kossuth téren – Teljesen megtelt a Parlament előtti tér a díszünnepség alkalmából, amelyen a kormányfő mondott beszédet. (interakciók: 19.674, közzétevő: Világgazdaság)
• Orbán Viktor: Nem hagyjuk, hogy a baloldal belerángassa Magyarországot a háborúba (interakció: 19.268, közzétevő: Magyar Nemzet)
• Tóth Gabi nyakig bocskaiban énekelte el, hogy Gábor Áron rézágyúja fel van virágozva, miközben huszárjelmezes férfiakkal cosplayezett. (interakció: 11.784, közzétevő: 444.hu)

A keresztény egyházak ünnepei sem részesültek kitüntetett figyelemben a klikkelőktől. Szent István napja, mindenszentek és a halottak napja körüli időszak, a reformáció napja, de még a legjelentősebb ünnep, a húsvét se róluk szólt, egyedül a szenteste és karácsony, ami visszaadta a hangulatot. Ebben az időszakban nem csak a keresztények, de szinte az országban mindenki megünnepli Jézus születését. A december 24-26. közti időszak legnépszerűbb posztjai:

• A Piramis Együttes dalával Kökény Attila hivatalos oldala is megfogalmazta, hogy mi az ünnep lényege (interakció: 31.335, közzétevő: Duna Televízió, dátum: dec. 24.)
• Ritka pillanat, hogy a műsorvezetőt együtt láthatjuk a lányával, Emmával és az unokájával, Lindával, ugyanis a szereplést illetően családilag komoly szabályokat hoztak. (interakció: 20.647, közzétevő: Story, dátum: dec. 25.)
• Egy igazán ünnepi dalt választott a Csináljuk a fesztivált! zsűrije, hogy megajándékozzák a karácsonyi adás fellépőit, közönségét és egymást a karácsonyi különkiadásban. (interakció: 19.288, közzétevő: Duna Televízió, dátum: dec. 24.)

Április 3. az online térben is a politikáról szólt, hiszen ezen a napon tartották az országgyűlési választást. Már az előestéjén is leginkább csak politikával kapcsolatban futottak be bejegyzések, de vasárnap és a választás másnapján még nagyobbat robbantak a győzelmi és bukási posztok:

• Orbán Viktor győzelmi beszéde – Választás 2022 (interakció: 62.719, közzétevő: M1, dátum: ápr. 3.)
• Dobrev Klára a Pesti TV-nek: holnap már a kormányváltásról fogunk beszélni! (interakció: 20.028, közzétevő: Pesti TV. dátum: ápr. 3.)
• Külföldi címlapokra került Magyarország a Fidesz kétharmados győzelme után (interakció: 16.509, közzétevő: Portfolio.hu, dátum: ápr. 4.)

A hírportálok, valamint a nézettebb tévék, hallgatottabb rádiók és olvasottabb újságok hivatalos Facebook oldalainak posztjait más szemszögből is vizsgáltuk. Minden hónap száz legnépszerűbb bejegyzésének szövegelemzése rávilágít arra, hogy milyen szavakat preferálnak az újságírók.

Az összes bejegyzés szavakra bontása, majd a stopszavak szűrése és a szótövezés után a leggyakoribb kifejezéseket vizsgálva nem csak a zsurnaliszták nyelvezete válik elemezhetővé, de a fontosabb témák is. Februári hír volt, hogy a Magyar Nemzet hasábjain megjelent, Szabó Tímeáról írt cikk miatt bűnösnek találta a bíróság Szikszai Pétert és Toót-Holló Tamást (kinek neve a februári listán a tizedik). Két hosszú bejegyzés született e marginális közügy kapcsán, melyben sokszor ismétlődtek a nevek, így emiatt kerültek fel csupán a szógyakorisági listák élére a kifejezések, míg a korábban felsorolt fontosabb témákból kimaradt a bejegyzés. Az orosz-ukrán háború két főszereplője, Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij neve február 24-től kezdve kiemelkedik a politikai szereplők közül. Két hónapon keresztül Orbán Viktor mögött ők ketten voltak a legtöbbször említettek. Zelenszkijt ezután ritkábban emlegette a magyar sajtó, de Putyin egész évben a lista élén táborozott:

Az alább látható szófelhőben a betűk mérete annál nagyobb, minél többször fordultak elő az év során az írásokban. Sajnálatos módon a harmadik legtöbbször olvasható szó az „elhuny” volt. A halálesetek mély érzelmeket váltanak ki az olvasókból, akár korábban ismeretlen emberekről van szó, akár világhírűekről. Akiknek a halálhíre a legnagyobb médiavisszhangot kapta tavaly, a következők voltak: a világ legidősebb, 119 éves embere; amerikai iskolai lövöldözés 19 gyermek áldozata; Bábel István (Pléhcsárda alapítója); Babicsek Bernát (színész); Berki Krisztián; Christiano Ronaldo újszülött kisfia; Dóra és Zoltán (a csabrendeki 17 és 20 éves testvérpár); Csapó Gábor (olimpiai bajnok vízilabdázó); Csollány Szilveszter (olimpiai bajnok tornász); Dobos Attila (énekes, zeneszerző); Haumann Péter (színész); II. Erzsébet angol királynő; kisbuszban felejtett négyéves kislány; Kirstie Alley (színész); Maros Gábor (színművész, operaénekes); Mihail Gorbacsov (az SZKP főtitkára, később a Szovjetunió elnöke); Olivia Newton-John (énekes, színész); az ötéves kis Zsaklin; Pelé; Ray Liotta (színész) és Robbie Coltrane (színész, legemlékezetesebb szerepe talán Hagrid volt).

És vajon mik lesznek 2023 legfontosabb trendjei? Mi uralja majd az online teret, a hírportálok hasábjait? Biztosak lehetünk benne, hogy ezúttal nem a FIFA-világbajnokság, vagy a foci Európa-bajnokság. Hivatalosan nem lesz semmilyen választás Magyarországon, s remélhetőleg az orosz-ukrán háború is lekerül a napirendről, ahogy új konfliktus sem bontakozik ki. A január forgalmas lesz, az év vége azonban csendes, a hétköznapok sűrűn látogatottak, a hétvégék pedig visszafogottabbak, de ennél többet nem igazán mondhatunk. Medvegyev, volt orosz elnök és miniszterelnök, az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese néhány héttel ezelőtt azonban jóslatokba bocsátkozott. Tíz pontban jövendölte meg a 2023-as év legnagyobb eseményeit, melyben Magyarország is feltűnt – szerinte Lengyelországgal együtt megtámadjuk Ukrajnát és megszálljuk annak nyugati országrészeit. Amerika szétesik és a megmaradt területeken tartott elnökválasztáson Elon Musk győzedelmeskedik. A próféciákat az üzletember először epikus gondolatmenetnek, később pedig abszurdnak titulálta. 2023 végén megvizsgáljuk, hogy mi is valósult meg a jövendőmondásból, Medvegyevnek vagy pedig Elon Musknak lett-e igaza.