Az elmúlt negyedszázadban közfinanszírozású és kereskedelmi televíziók egyaránt közvetítettek futamokat: (i) 2001-ig az MTV1 és az MTV2, (ii) 2002-2011 között az RTL Klub, (iii) 2012-2014-ben ismét az M1, (iv) majd 2015-től az M4 Sport és a Duna TV. Amikor 2002-ben az RTL Klub átvette a közvetítéseket az MTV1-től, az átlagos nézőszám nagyjából harmadával bővült. 2011-et követően az RTL Klub már nem vásárolta meg a közvetítési jogokat, az átlagos nézőszám pedig két év alatt húsz százalékkal csökkent. Adódik a kérdés: a kereskedelmi csatornán felrobban, a közfinanszírozásún ellenben összedől a F1 nézettsége? Miközben a szóban forgó televíziók országos lefedettsége csaknem azonos, így a nézők számára a csatornaváltás mindössze annyit jelentett, hogy a távkapcsoló egy másik gombját kellett (volna) megnyomniuk.

Rövid áttekintésünk a Nielsen Közönségmérés Kft. 1997-2022 közötti adatai (premier közvetítések) alapján próbálja meg felgöngyölíteni, hogy milyen lehetséges okok vezethettek a nézők elvándorlásához. A változások lehetséges okait keresve vizsgáljuk (i) a versenyszabályok módosításának, (ii) a futamok helyszíneinek és (iii) időpontjának, valamint (iv) a konstruktőrök, illetve (v) a versenyzők győzelmi sorozatainak jelentőségét.

Összesen 458 futam, 32 futamgyőztes és 11 világbajnok került a mintánkba. Mivel a közvetítési jog kimondottan költséges jószág, ezért a vizsgálódás során a reklámügynökségek által használt 18-49 korcsoportot tekintettük elsődleges célcsoportnak. E korcsoportra ugyanis magasabb jövedelem és vásárlási aktivitás jellemző.

A Formula 1 magyar futamait ugyan már 1986 óta követhetik figyelemmel az autósport iránt rajongók, de az NMHH számára csak 1997-től állnak rendelkezésre televíziós nézettségi adatok. A közvetítések a kezdetektől töretlen népszerűségnek örvendtek egészen 2005-ig. Ebben az időszakban évenként átlagosan nyolc százalékkal nőtt a nézők száma mind a 18-49 éveseket, mind a nézőtábor egészét tekintve. A 2002-es csatornaváltás kifejezetten kedvező hatással volt a nézettségre, hiszen az RTL Klubra kerüléssel az F1 futamonkénti átlagos nézőszáma átlépte a milliós küszöböt is (1. ábra). A nézettség ezekben az években érte el a csúcspontját, először 2004-ben, amit két évvel később, 2006-ban megismételt.

A felívelés 2006 tájékán ért véget, ekkor mutatkoztak meg az erózió első jelei. Bár az esés mértéke eleinte nem volt túl jelentős, ám később annál inkább. Lényeges, hogy a nagyobb csökkenéseket (pl. 2008, 2009, 2011, 2014-2019) nem követte hasonló mértékű visszaépülés, tehát az irány egyértelműen negatív trendet rajzolt fel. 2006-tól kezdődően az F1 televíziós közvetítéseinek nézőszáma csökkenő pályára állt. Egy folyamatról, nem pedig egy látványos állapotváltozásról van szó, ezért nem lehet egy konkrét évet megjelölni az erózió egyértelmű kezdőpontjaként. 2006 körül egy olyan, nem túl nagy jelentőségű esemény történhetett, ami nem volt képes azonnal lerombolni az F1 népszerűségét, viszont egyre erősödő ütemben, hosszú távon erodálta azt. A nézőszám ugyan nem szenvedett el gyors és látványos zuhanást, de már nem volt növekedési potenciál a nézettségben, 2013-ig az oldalazás és az esés szakaszai váltották egymást.

2014-ben kardinális változás történt: a közvetítések átkerültek a Duna TV-re, majd az M4 Sportra. A csatornaváltást a nézettség brutális, három éven át tartó zuhanása követte, sőt a nézők elfordulása 2017-2019 között sem állt meg, csak az üteme mérséklődött.

2021 hozta el a fordulat első jeleit, a nézőszám – mind a teljes népesség, mind a 18-49 évesek körében – növekedésnek indult, mi több, a bővülés 2022 első háromnegyed évében is folytatódott, így a nézettség visszaépült a 2016-os szintre.

Az F1 nézettségének csökkenése a teljes népesség körében visszafogottan, a 18-49 éves korcsoport esetében viszont meglepően intenzíven játszódott le. Kezdetben, 1997-2005 között, tehát az MTV1 és az RTL Klub időszaka alatt, a nézők fele a 18-49 évesek tagjai közül került ki. Jelenlétük érzékelhetően ingadozott: 2006-2008 között csökkent, de később (2009-2011) konszolidálódott. Radikális elpártolásuk 2014-re datálható, melynek eredményeként részarányuk 2018-ra már 40 százalék alá esett. A 2012-es csatornaváltás tehát nem azonnal hatott a nézők számára, ugyanis az M1 még két évig őrizte a nézettség korábbi szintjét. A mélypont 2020-ban következett be, ekkor a médiaszolgáltató a kezdő nézettségi értékéhez (2012) képest közönsége nem egészen felét, a 18-49 évesek közül pedig nagyjából harmadát tudta csak megőrizni. A 2020-as mélypont azért is figyelmet érdemel, mert a pandémiával a televíziók extranézettséghez jutottak, a kijárási korlátozások alatt ugyanis az emberek jobb híján a tévénézéssel töltötték szabadidejük meghatározó részét.

1. ábra: Az F1 futamok televíziós közvetítéseinek nézettsége a teljes népesség és a 18-49 évesek körében, 1997-2022. október (AMRnum, nézők száma)

Az évek hosszú során a nézőtábor nem csak kisebb lett, de a szerkezete is átalakult. A legszembetűnőbb változás a korcsoportok összehasonlításakor mutatkozik meg. A Formula 1 fokozatosan elveszítette a nagyjából 40 évnél fiatalabb nézőit, és ezzel párhuzamosan vonzotta a 40 évnél idősebbeket, különösen pedig a 60 év felettieket (2. ábra). Szemléletes példa erre, hogy a 18 évnél fiatalabbak (11,9% vs. 4,9%) illetve a 18-29 évesek aránya (20,1% vs. 8,3%) közel felére redukálódott, ugyanakkor a 60 évnél idősebbeké (17,8% vs. 36,3%) megduplázódott. A nézőtábor öregedési folyamatából más szociológiai jellemzők változása is következett. Egyértelmű jel, hogy az egyedül vagy kétfős háztartásban élők aránya nagyjából harmadával nőtt, míg a három vagy több fős családoké (68,5% vs. 51,7%) a hatodával csökkent. Leginkább ezzel magyarázható az aktív munkavállalók (ezen belül is a beosztott szellemiek), a közép- vagy felsőfokú végzettségűek, a kis- vagy nagyvárosokban élők „beáramlása” is; és ezzel párhuzamosan a tanulók, továbbá a községekben élők lanyhuló érdeklődése.

2. ábra: Az F1 futamok közönségösszetételének legfontosabb változásai, 1997-2021 (ADH%)

Számtalan oka lehet annak, hogy a nézők miért (nem) nézik a száguldó cirkuszt. A szempontok kiválasztásakor azonban figyelemmel kell lenni a trendhatásra, illetve a kauzalitásra. Az adatsor trendhatása ugyanis elmoshatja más tényezők jelentőségét, így azok csak korlátozottan befolyásolják a nézőszám alakulását. Erre szolgálhat például a narrátorok „nézettségvonzó képességének” vizsgálata. A Formula 1 narrátorai szigorúan csak egy adott időszakaszon belül, nem pedig váltakozva jelentek meg. Ezért a felívelő periódus műsorvezetőihez nyilván magasabb, a csökkenő periódus narrátoraihoz pedig alacsonyabb átlagos nézőszám kapcsolódik, függetlenül attól, hogyan végezték a munkájukat.

Elsőként az alapparaméterek, a futamok helyszíneinek, időpontjainak jelentőségét tekintettük át. Az F1 különböző helyszínei természetesen nem egyformán népszerűek és izgalmasak. Mindössze két futam, a magyar és a brazil nagydíjak tűnnek ki a tömegből, ezzel szemben a japán, az abu dhabi és az osztrák futamokat alig értékelték a nézők. Vizsgálódásunk szempontjából lényeges, hogy az F1-től való elfordulás minden (nem egy-két alkalommal, hanem folyamatosan megrendezett) futamra érvényes, függetlenül attól, hogy azokat a világ mely pontján rendezték meg. Az érdektelenség erősödése tehát egyaránt érintette az európai, az amerikai vagy az ázsiai időzónában megrendezett versenyeket, ezért azt nem lehet a nézők kényelmességével, a számukra túlságosan korai/kései sugárzási időpontokkal magyarázni. Az összes futamra jellemző közönynek valószínűleg generális okai lehetnek.

Annak sincs különösebb jelentősége, hogy melyik hónapban rendezték a futamot. Mindössze annyi állapítható meg, hogy a novemberi versenyek statisztikailag is igazolható mértékben kevesebb nézőt vonzottak, mint az év többi hónapjában megrendezettek, de ez utóbbiak teljesítménye már nem különbözött egymástól.

A nézők elvándorlásának egy lehetséges oka a versenyszabályok módosítása. Számtalan kisebb-nagyobb jelentőségű változtatás (F1 rules and stats 2000-2009) történt az évek során. 2004-től az indulók versenyhétvégenként egy motort használhattak büntetlenül, 2005-től pedig két versenyhétvégére kellett beosztaniuk egy motort. Jelentős módosításnak tekinthető, hogy a futamok alatt tiltott lett a kerékcsere (kivételt képzett ez alól a sérült gumiabroncs). 2006-tól pedig bevezették a V8-as, 2400 cm3 hengerűrtartalmú motorok alkalmazását, amely így a V10-es korszak búcsúját jelentette. Az új motorok gyengébbek és halkabbak voltak, viszont üzemanyag-fogyasztásuk és így a károsanyag-kibocsátásuk alacsonyabb lett. Elképzelhető, hogy mindezen változtatások késleltetett hatással voltak a nézettségre, mivel az túljutott 2006-os zenitjén, majd lassú csökkenésnek indult. 2009-ben ért be a Formula 1 történetének addigi talán legnagyobb szabályrendszer-módosítása, amely az előzések megkönnyítését volt hivatott segíteni. Ennek köszönhetően az autók esztétikailag – a legtöbb szurkoló, de a csapattagok szerint is – silányabbak lettek. 2010-től újra betiltották a verseny közbeni tankolást. Ezek a változások azonban nem voltak közvetlen hatással a nézettségre, hiszen az oldalazó mozgást végzett egészen 2013-ig. 2014-ben újabb drasztikus változtatások léptek életbe. A hibrid érának is nevezett korszakban a motorok 1600 cm3 térfogattal és V elrendezéssel, hathengeres formulában kerültek az autókba. 2017-ben ismét jelentős újítások következtek, az autók szélessége 20 cm-rel nőtt, azok a legtöbb néző szerint újra „széppé” váltak. Az új rendelkezések azonban továbbra nem segítették a nézettség felépülését.

A nézettség mérséklődésének mozgatórugója lehet akár a világbajnok személye is. Az F1 nézettségének felívelő szakasza három versenyző, Villeneuve és Häkkinen győzelmeivel, illetve Michael Schumacher öt évig tartó győzelmi sorozatával telt el. A versenyek népszerűsége a német pilóta győzelmeinek utolsó évében érte el a csúcspontját - ami később Alonso végső világbajnoki győzelmének évében megismétlődött. 2007-től hiába vált nyílttá a bajnokság, hiszen Räikkönen, Hamilton és Button egy-egy évig birtokolták a világbajnoki címet, az általuk fémjelzett korszak már a nézettség leszálló ágának kezdeti szakaszába esett. 2010-2013 között Vettel volt a legjobb, ekkor a nézőszám-csökkenés lassult. (2012 végén a német világbajnok-rekorder, Michael Schumacher véglegesen visszavonult.) Majd Hamilton (2014-2015) tündöklése következett, amikor is folytatódott a nézők elvándorlása. Utána egy évig Rosberg, majd 2017-2020 között ismét Hamilton állhatott fel a dobogó tetejére - az F1-gyel szembeni apátia azonban kitartott. 2021-ben Verstappen volt a legsikeresebb, s ekkor a sportág nézettsége is túllépett a 25 éves mélypontján. Nehéz összefüggést találni a világbajnok személye és a nézőszám alakulása között, annyi azonban kijelenthető, hogy Michael Schumacher ötéves győzelmi periódusa után az F1 már nem tudott tovább bővülni, a csúcspontot még egyszer (2006) megismételte, ám ezt követően a száguldó cirkusz leszálló ágba került.

A futamok népszerűségét konstruktőrök szerinti csoportosításban is áttekintettük. Azt feltételezhetjük, hogy egy permanens győzelmi sorozat kiszámíthatóvá, unalmassá teszi az autóversenyt. Az elemzési időszak elején a Williams, majd a McLaren gyűjtötte össze a legtöbb pontot, őket a Ferrari (1999-2004) kiemelkedő periódusa követte. Az adatokból úgy tűnik, hogy mind az egyszeri győzelmek, mind a Ferrari-széria kifejezetten ösztönzően hatott a nézettségre. Az első nézőszámesés (2005) a Renault kétszeres világbajnoksága alatt következett be, amit a Ferrari duplázása (2007-2008) követett a sorban, ám ez utóbbi sem tudta visszafogni a nézettség erózióját. Az igazán komoly zuhanás a Brawn istálló egyetlen világbajnoki címe (2009), majd a Red Bull (2010-2013) négyes sorozata után következett be. Ezt követően a Mercedes példátlan, nyolcszoros győzelmi szériájának időszakába lépünk, ami a nézők újabb radikális elfordulásával járt együtt: 2014-2016 között a sportág három nézettségi csapást szenvedett el, mi több, az elfordulás ezt követően sem ért véget, mindössze lassult. A konstruktőrök győzelmei alapján azt mondhatnánk, hogy a nézők nem kedvelik a győzelmi szériákat, kivéve a Ferrariét. A Ferrari első, hatszoros szériája mágnesként vonzotta a magyar nézőket, bár a második, kétszeres sorozata már nem tudta megállítani az elfordulást. A Red Bull rövidebb, négyszeres diadala alatt a nézők lemorzsolódása nem volt brutális, de megállíthatatlan igen. Végül ezt követte a Mercedes egyedülálló, nyolcszoros győzelmi sorozata, amely alatt a nézettség összeomlott.

Vizsgáltuk azt is, hogy egy-egy versenyző győzelmi sorozata mennyiben befolyásolja a nézőszám alakulását: vajon az egymást követő diadalok kiszámíthatóvá, eseménytelenné teszik a futamokat? Az elmúlt 25 évben az ismétlődő győzelem nem számított különleges teljesítménynek, a 32 versenyzőből 17-en győztek kétszer egymás után. Triplázásra nyolc, négy, illetve öt egymást követő győzelemre pedig hat-hat versenyző volt képes. Hét egymás utáni győzelmet csak Michael Schumacher, Rosberg, valamint Vettel tudott felmutatni. Ennél többször kizárólag Vettel állhatott a dobogó csúcsára. Az adatokból úgy tűnik, hogy a győzelmi sorozatok monotóniája nem vált ki távolságtartást a nézőkből, mivel nincs lényeges eltérés az egyszeri vagy ismétlődő győzelmek nézőszáma között. Különbséget akkor sem találtunk, ha nem az időszak egészén belül, hanem évenként vizsgáltuk a sorozatos győzelmek nézőszámát.

Szerencsére a halálos balesetek nézettségformáló hatását nem mérhettük, mivel a vizsgált két és fél évtizedben egyetlen tragédia történt, a 2015-ös japán nagydíjon.

Nem találtunk meggyőző magyarázatot arra a kérdésre, hogy miért és miért ilyen ütemben esett az F1 iránti érdeklődés. A nézőszám nagyobb eséseit (pl. 2008-2009, 2011, 2014-2019) nem követte korrekció, tehát tendenciaszerű változásról beszélhetünk. Más szóval, erős az együttmozgás a korábbi futamok és egy aktuális verseny nézettsége között (autokorreláció), ezért az aktuális futam nézettségét befolyásolni képes egyéb más tényezők jelentősége meglehetősen korlátozott. Némi túlzással élve, a trenden belül csinálhatunk bármit, de az csak alig lesz képes változtatni az aktuális teljesítményen, hiszen az adott futam a korábbiak hatása alatt áll. Létezik tehát egy tradíció, egy vagy több ok, amelynek mibenlétét nem ismerjük és amelyek – bizonyos határok között – meghatározzák az aktuális futam nézőszámát.

Feltehető, hogy a csatornaváltások nem használnak a nézettség alakulásának, hiszen szemben állnak a nézői szokásokkal. A nézők jelentős hányada nagy valószínűséggel nem fog követni egy másik csatornára „száműzött” produkciót. Különösen, ha egy újonnan bevezetett, kevésbé ismert tévéadóról van szó.

Mivel nem tudtuk beazonosítani a változások okait, ezért nemzetközi párhuzamokat hívtunk segítségül. Külföldön 2009-2017 között, Magyarországon ezzel szemben 2009-2020 között mutatott csökkenő értéket a nézőszám (3. ábra) (Is F1 Dying? Will It Die Out?) (How Formula 1 Became an Unstoppable Brand in 6 Years). Ezen belül a folyamatos és meredek visszaesés nemzetközi szinten 2013-2017 közé, Magyarországon 2014-2020 közé tehető. 2009 és 2017 között (ekkor volt a mélypont) világszinten 41 százalékkal, hazánkban azonban még határozottabban, 51 százalékkal csökkent a nézettség.

3. ábra: Az F1 futamok televíziós közvetítéseinek világszinten kalkulált nézettsége, 2008-2021 (AMRnum, nézők száma)

Az F1 olaszországi nézőszámairól (4. ábra) szintén elérhetők éves összesítésű adatok („The Formula One average TV audience rose significantly between 1987 and 2000, then it experienced a decreasing trend until 2019. The highest figure was recorded in 2000, when the TV audience peaked at 10.6 million, a remarkable increase compared to the 3.9”). Olaszország jelenleg két konstruktőri csapattal (Ferrari, Alfa Romeo) és két F1 pályával rendelkezik, azaz – a Magyarországnál kb. hatszor népesebb ország – erősen kötődik a száguldó cirkuszhoz. Ezzel együtt a futamok nézettsége az évek során hasonló ívet követett, azzal a különbséggel, hogy a nézettség csúcspontját pár évvel korábban (2000-2001 folyamán) érte el. 2019-re az F1 olasz nézettsége a csúcsértékhez képest több mint harmadára (a magyar nagyjából a felére) csökkent.

4. ábra: Az F1 futamok televíziós közvetítéseinek olaszországi és magyarországi kalkulált nézettsége 1997-2019 (AMRnum, nézők száma)

Őszintén be kell vallanunk, hogy az F1-től való elfordulás oka enigma maradt. Annyi azonban bizonyos, hogy – mint azt a nemzetközi kitekintés is mutatja – a magyar tévénézési szokások többé-kevésbé egybevágnak a nemzetközi trendekkel, az F1 nézettségének esése, majd lábadozása tehát nem egyedüli magyar sajátosság. Minden bizonnyal több tényező együttes hatása érhető tetten a nézőszám hosszú éveken át tartó csökkenésében. Mind a csatornaváltások, mind a technikai, technológiai lehetőségek bővülése (pl. műsorok későbbi időpontban történő megtekintésének opciója, az online világ jelentette egyéb versenykövetési lehetőségek) jelentősen hatottak – akár ellenkező előjellel - a nézőszám alakulására. Szintén befolyással lehettek a versenyszabályzat kiszámíthatatlan változásai, a versenynaptár összeállítása, de akár a távoli földrészeken rendezett futamok mind markánsabbá válása, ami együtt járt a közvetítési időpontok európai tévénézési szokásokkal össze nem egyeztethető voltával. S végül talán a legfontosabb: általános trend a nagyvilágban, miszerint a fiatalabb korosztályok mindinkább elfordulnak a hagyományos médiumoktól, így a televíziótól is, s ez az „utánpótlás” korosztály igencsak hiányzik a sportközvetítések során.