Az NMHH a francia médiahatóság módszertanát felhasználva, kb. egy évtizede követi nyomon a különböző társadalmi csoportok és magyarországi kisebbségek megjelenéseit a vezető médiaszolgáltatások hírműsoraiban. Az összefoglaló tanulmányok rendszeresen megjelentek a Hatóság honlapján, illetve ez a másodelemzés képezte alapját a számos társszervezettől, minisztériumtól, illetve nemzetközi intézménytől érkező adatkérés teljesítésének.

Bevezetés

A médiának fontos szerepe lehet abban, hogy a médiafogyasztók mennyire vannak tisztában egy társadalom sokszínűségével, valamint mennyiben válnak fogékonnyá az egyes társadalmi csoportok problémái iránt. A hazai médiaszolgáltatók közvetve befolyásolhatják a magyarországi társadalmi szolidaritás és ezzel összefüggésben a társadalmi kohézió alakulását.

A 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról a közszolgálati médiaszolgáltatás esetében kifejezetten kiemeli a társadalmi sokszínűséggel kapcsolatos célokat. Eszerint a közszolgálati médiaszolgáltatásnak fontos feladata a nemzeti összetartozás és a társadalmi integráció elősegítése, a társadalom speciális csoportjainak (nemzetiségek, vallási közösségek, hátrányos helyzetben lévő csoportok, fogyatékkal élők, határon túli magyar kisebbségek) bemutatása.

A törvény 83. § (1) bekezdése szerint a közszolgálati médiaszolgáltatás célja:

a) a társadalmi és kulturális értelemben átfogó médiaszolgáltatás nyújtása, amely a lehető legtöbb társadalmi réteghez és kulturálisan elkülönülő csoporthoz, illetve egyénhez kíván szólni,
b) a nemzeti, a közösségi, az európai identitás, a kultúra és a magyar nyelv ápolása, gazdagítása,
c) a nemzeti összetartozás és a társadalmi integráció elősegítése, illetve megerősítése, valamint a házasság intézményének és a család értékének tiszteletben tartása,
e) nemzetiségek, vallási közösségek, valamint egyéb közösségek médiával szemben támasztott igényeinek kielégítése, kultúrájának bemutatása, a nemzetiségek anyanyelvének ápolása,
f) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévő csoportoknak, valamint a fogyatékkal élőknek a médiaszolgáltatásokkal szemben támasztott sajátos igényeinek kielégítése,
g) a határon túli magyarság kulturális igényeinek szolgálata, nemzeti önazonosságuk és anyanyelvük megőrzésének elősegítése, az anyaországgal való szellemi kapcsolattartásuk lehetővé tétele,
k) Magyarország, illetve a Kárpát-medence különböző területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítő műsorszámok bemutatása,
l) Magyarország és a magyar kultúra, illetve a Magyarországon élő nemzetiségek kultúrájának bemutatása Európa és a világ számára.

Mindezt figyelembe véve, az NMHH azt vizsgálta, hogy a különböző társadalmi, gazdasági, etnikai csoportok, a határon túli magyarok, a bevándorlók és a fogyatékkal élők miként jelentek meg a magyarországi hírműsorokban. [A kisebbségi csoporthoz való tartozás azonosítása történhet fizikai jellemzők, családi vagy utónév vagy „önbevallás” (amikor egy adott csoporthoz tartozó személy ezt saját magáról kijelenti) alapján, illetve kiderülhet a kontextusból vagy a narrációból (kisebbségi kulturális rendezvény, választás stb.). A fogyatékkal élők közé azon szereplők sorolandók, akik fogyatékosságuk látható jeleit viselik, vagy a narrációból kiderül e jellemzőjük.]

Emellett kimutatást készített a nemek megoszlásáról is.

A vizsgálati metodika kialakításánál a francia Legfelsőbb Audiovizuális Tanács (CSA – Conseil Supérieur de l’Audiovisuel) által a társadalmi sokszínűség médiában való megjelenéséről készített tanulmányát tekintettük mintának. Franciaországban a médiával kapcsolatban általános elvárás, hogy tartsa tiszteletben a közönség (politikai, vallási, kulturális) sokféleségét, reprezentálja a nemzeti közösség származási és kulturális sokszínűségét, valamint segítse elő a köztársaság integrációját és erősítse az állampolgári szolidaritás érzését.
A francia hatóság három műsortípust különös figyelemmel vizsgál: a francia vonatkozású beszámolókat a hírműsorokban, a szórakoztató műsorszámokat és a korábban még be nem mutatott hazai gyártású filmeket. Az NMHH vizsgálata a hírműsorokra terjed ki.

A vizsgálat mintája

Elemzésünk az alábbi médiaszolgáltatókat, illetve műsorokat foglalta magába: M1: Híradó (esti); Duna TV: Híradó; Kossuth rádió: Reggeli Krónika, Déli Krónika, Esti Krónika; TV2: Tények; RTL Klub (RTL): Híradó; Magyar ATV: Híradó és Hír TV: Híradó. A fenti műsorszámokat minden megjelenésük alkalmával vizsgálta a Hatóság.

1. A gazdasági élet szereplői

A gazdasági élettel foglalkozó hírek szereplőinek megoszlása – a megszokott módon – a szolgáltatási szektor dominanciáját mutatta, akik 72,8, az ipar képviselői 17,2, míg a mezőgazdaság képviselői 10 százalékkal részesedtek.

2. Egyházak

A magyarországi egyházak hírműsorokban regisztrált megjelenéseit a történelmi felekezetekhez tartozó személyek dominanciája jellemezte. A legtöbb hívet felvonultató katolikus egyházhoz kapcsolódott a szereplések több mint fele, a reformátusok, az evangélikusok és a zsidó felekezetek képviselői sokkal kisebb figyelmet kaptak. Utóbbiak ugyanakkor kiemelten szerepeltek a közéleti hírműsorokban. Az „egyéb” egyházak reprezentánsai a kereskedelmi és a közéleti televíziók híradásaiban szerepeltek nagyobb arányban.

3. Civil szervezetek

A civil szférán belül – a korábbi évekhez hasonlóan – az országos szervezetek domináltak. Tőlük jócskán lemaradva a külföldiek magyarországi intézményeinek reprezentánsai következtek, valamint a helyi társulások, s végül a fogyatékkal élők képviselői.

4. Szakszervezetek és érdekvédelmi szervezetek

A szakszervezetek és érdekvédelmi szervezetek képviselőinek egymáshoz viszonyított megjelenési aránya a híradásokban összességében 31,6-68,4 százalék volt. A korábbi évekhez képest ez minimális növekedésnek számít a szakszervezeti képviselők megoszlásában, aminek oka a pedagógusok reprezentánsainak gyakori szerepeltetése volt, amit a kategória leggyakoribb szereplőinek listája is jól tükröz (lásd táblázat).

5. Inaktívak

A társadalom munkaerőpiaci szempontból inaktív csoportjai között a nyugdíjasok és a fiatalok (gyerekek, óvodások, tanulók - 49,2%) megjelenései domináltak. Előbbiek elsősorban a közéleti, utóbbiak a közszolgálati híradókban fordultak elő hangsúlyosan.

6. Kisebbségek

A nemzeti és etnikai kisebbségi szereplők a híradók teljes szereplőgárdájának 2,5 százalékát tudhatták magukénak, ami megfelel a hosszú távon mért arányoknak. Ők leggyakrabban a közszolgálati híradások tudósításaiban kaptak megszólalási lehetőséget.

A magyarországi nemzetiségek megjelenéseinek nagy részét a roma kisebbség reprezentánsai tették ki.

A romák mellett jelentős szerepet töltöttek be a tudósításokban a határon túli magyarok is. A külhoni nevesített szereplők között továbbra is az erdélyiek szerepeltek a legtöbbször, ugyanakkor a korábbiaknál hangsúlyosabbá váltak a kárpátaljaiak megjelenései.

A határon túli magyar szereplők származási helyét tekintve ezúttal Kárpátalja állt az első helyen (ennek oka elsősorban az Ukrajnát súlytó háború volt).

7. Fogyatékkal élők

A fogyatékkal élő szereplők megjelenése elenyésző, összességében 0,3 százalék volt a híradókban, azaz továbbra is gyakorlatilag „láthatatlanok” a médiafogyasztók számára.

8. A férfi-nő megoszlás

A nemek megjelenési arányai a híradások tudósításaiban kb. háromnegyedes többséget mutattak a férfiak javára. A nők legtöbbet (29,3%) a kereskedelmi hírműsorokban szerepeltek.