Közlemény építési engedély véglegessé válásáról – CM/28945-17/2022. számú határozat: Felsődobsza, GPON hálózatépítés

Közzétéve: 2023. március 7.

Iktatószám: CM/28945-17/2022
Tárgy: közlemény hatósági döntésről
Ügyintéző: Mérész István
Tel: 46/555-520
Elektronikus levélcím: meresz.istvan@nmhh.hu
Készült: 2023. március 7.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) a következő közhírré tétel útján történő tájékoztatást adja a tárgyban megnevezett elektronikus hírközlési építmény engedélyezési ügyében.

Közlemény

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 89. § (1) bekezdése alapján a Hatóság tájékoztatja a Tisztelt Ügyfeleket, hogy a tárgyi közigazgatási eljárásban a 2023. január 31. napján kelt, CM/28945-14/2022 számú határozattal az építési engedélyt megadta, mely határozat – a hirdetményi úton történő közlését követően – 2023. március 4. napján véglegessé vált.

A kifüggesztés és közzététel dátuma: 2023. március 7.

Az eljárás adatai
Az eljáró hatóságAz ügy számaAz ügy tárgyaKérelmező
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala CM/28945/2022 Felsődobsza GPON hálózat építés -építési engedélyezési ügye Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36.)

A döntés rendelkező része

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) a CommCAD Kft. (2120 Dunakeszi, Arad u. 5.; a továbbiakban: Meghatalmazott) által képviselt Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 36.; a továbbiakban: Építtető) részére a Kocsis László (kamarai azonosító: HI-V 13-10846) tervező által készített, CCM-2022/010 számú kiviteli terv alapján a Felsődobsza GPON hálózat építés (a továbbiakban: Építmény) építésére, melynek címe, helyrajzi számai: Felsődobsza: 579/1, 368, 325, 596/4, továbbá meglévő nyomvonalon: Felsődobsza: 579/1, 228, 245, 267/3, 706/2, 706/3, 708/17, 139/1, 139/2, 191/2, 191/3, 269/3, 52, 12, 315, 370, 610, 368, 360, 325, 245, 227, 192, 74, 55, 45, 1, 4, 7, 9, 10, 46, 53, 59, 69, 75, 76, 86, 0126, 200, 202, 249, 252, 254, 255, 259, 262, 266, 297, 298, 299, 314, 346, 347, 348, 352, 353, 363, 364, 70/1, 71/2, 97/2, 393/7, 596/2, 596/4, 79/10, 79/11, 100/2, 213/2, 267/1, 267/2, 267/4, 324/1, 324/2, 324/3, 324/4, 324/5, 362/3, 371/1.

az

építési engedélyt megadja,

az alábbi feltételek betartása mellett:

Ezen építési engedély a véglegessé válás napjától számított 3 évig hatályos. Az Építtető indokolt kérelme alapján, az építési engedély hatályát, a Hatóság egy esetben 1 évvel meghosszabbíthatja. Az építési munkálatokat az építési engedély hatályának lejártáig be kell fejezni.

A kivitelezés megkezdése csak végleges építési engedély alapján történhet.

A kivitelezés csak az elektronikus hírközlési építmény elhelyezésére szolgáló, MVM Émász Áramhálózati Kft. (a továbbiakban: Hálózatüzemeltető) által rendelkezésre bocsátott tartószerkezetnek (a továbbiakban: fizikai infrastruktúra) az Építtető és a Hálózatüzemeltető megállapodása szerint, a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat kiépítése érdekében történő alkalmassá tételét követően kezdhető meg. Az alkalmassá tétel előzőek szerinti elvégzésére – amennyiben a megállapodás eltérően nem rendelkezik - a hálózatüzemeltető köteles. Az alkalmassá tételhez szükséges átalakítási munkálatok időtartama a megállapodás megkötésétől számított 270 napot nem haladhatja meg.

Az építésügyi hatósági engedélyhez, vagy bejelentéshez kötött építési tevékenység végzéséről elektronikus építési naplót (a továbbiakban: e-napló) kell vezetni. Egy e-naplóban egy engedélyszámhoz tartozó építési tevékenység rögzíthető. Az elektronikus építési napló készenlétbe helyezését, illetve megnyitását az Építtetőnek elektronikus úton (e-epites.hu) kezdeményeznie kell az üzemeltetésre kijelölt Lechner Nonprofit Kft.-nél. (a továbbiakban Lechner Kft.)Az építési naplót az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt az építési munkaterületen hozzáférhetővé kell tenni.

Az építési beruházás építési tevékenységének befejezésekor műszaki átadás-átvételi eljárást kell lefolytatni. Az Építtető az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: e-közmű rendelet) hatálya alá tartozó közreműködőknek az építmény használatbavételéhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatát a Lechner Kft. által üzemeltetett e-közmű rendszeren keresztül köteles beszerezni. A műszaki átadási-átvételi eljárás résztvevőit a fővállalkozó kivitelező e-főnaplóban jelzett kezdeményezésére az építtető hívja össze. Az építtető az eljárás meghatározott időpontjának, az építési engedély számának és az építés helyszínének az e-főnaplóba történő bejegyzésével értesíti az illetékes építésfelügyeleti hatóságot, a fővállalkozó kivitelezőt és egyéb érdekelteket. A műszaki átadás-átvételi eljárásról az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) 32. §-a alapján elektronikus jegyzőkönyvet kell készíteni és azt az e-főnaplóhoz mellékletként csatolni. A kivitelezői vagy felelős műszaki vezetői nyilatkozat kitöltését követően az e-naplót le kell zárni.

A Hatóság a hírközlési e-napló készenlétét haladéktalanul megszünteti, ha az e-főnaplót az építésügyi hatósági engedély hatálya alatt nem nyitják meg és az engedély hatályának hosszabbítását sem kérelmezik.

A kivitelezés során az Építtető köteles betartatni az érdekelt szakhatóságok hozzájárulásában foglalt, az érintett közművek és egyéb érdekelt szervek rögzített - a kiviteli tervekhez csatolt egyeztetési jegyzőkönyvekben szereplő - előírásait.

A kiviteli munkák végzése során az Építtetőnek a vonatkozó, érvényben lévő egyéb, az állékonyságra és a szilárdságra, a használati biztonságra, az élet és vagyonvédelemre vonatkozó nemzeti szabványokban foglaltaktól való eltérés esetén, a szabványossal legalább egyenértékű megoldásokat kell alkalmaznia.

Az Építtető köteles a jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott kiviteli tervet, az építés helyszínén tárolni, illetve az ellenőrzésre jogosultaknak bemutatni.

Építtetőnek az elkészült építményt (hálózatot) az Építtető vagy az üzemeltető egyértelmű meghatározására alkalmas azonosítóval (hatósági engedély számának feltüntetése) kell ellátnia.

Jelen engedély hatálya nem terjed ki a hálózathoz kapcsolódó berendezések, fejállomás, antenna és antennatartó szerkezet telepítésére.

Az engedély nem mentesíti az Építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez a külön jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

Az Építtetőnek az építési munka befejezésétől számított 60 napon belül meg kell kérnie a megépült létesítmény használatbavételi engedélyét, az építmény használatbavételi engedély nélkül jogszerűen nem használható, azon elektronikus hírközlési szolgáltatás nem nyújtható.

Jelen építési engedély polgári jogi igényt nem dönt el.

Szakhatóságok állásfoglalásai:

  • a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály 2022. december 20-i keltű, 19687-2/2022/h számú szakhatósági állásfoglalása:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda (3529 Miskolc Csabai kapu 17.) CM/28945-5/2022. hivatkozási számon megküldött szakhatósági megkeresésére, CommCAD Kft. (2120 Dunakeszi, Arad u. 5.) által kérelmezett Felsődobsza GPON hálózat építése tárgyában az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom:

A beruházás megvalósításához

HOZZÁJÁRULOK.

Ezen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

  • a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi- és Örökségvédelmi Főosztály Örökségvédelmi Osztály 2023. január 9-i keltű, BO/28/0001-1/2023. számú szakhatósági állásfoglalása:

Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 31.) Korm. rendelet (Szhr.) 4. § (1) bekezdése és 1. mellékletének 7. pontja, valamint a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet (Övr.) 3. § (1) bekezdése a) pontja és a 87. § (1) bekezdése alapján – örökségvédelmi jogkörben eljárva – építési engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságként meghoztam az alábbi

szakhatósági állásfoglalást:

Az Övr. 88. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában és az Övr. 89. § (2) bekezdésben meghatározott követelmények és szempontok vizsgálata, valamint az építtető Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 36.) képviseletében eljáró CommCAD Kft. (3532 Miskolc, Torontáli u. 1.) által a Felsődobsza GPON hálózat építési engedélyezése tárgyában benyújtott kérelem és a mellékelt, Kocsis László tervező által készített, CCM-2022/010. munkaszámú engedélyezési tervdokumentáció felülvizsgálata alapján az építési engedély kiadásához az örökségvédelmi szakhatóság előírások nélkül

hozzájárul.

Állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

Felhívom az engedélyes figyelmét, hogy amennyiben a kivitelezés során szükséges bármilyen földmunka végzésekor régészeti leletek kerülnek elő, vagy ennek gyanúja felmerül, a munka felelős vezetője köteles a bolygatást azonnal abbahagyni, az esetről a területileg illetékes Herman Ottó Múzeumot (3529 Miskolc, Görgey u. 28. tel.: 46/560-170) és az örökségvédelmi hatóságot haladéktalanul értesíteni, a területet és a talált leleteket a felelős őrzés szabályai szerint megőrizni és a múzeum képviselőjének átadni.

A bejelentési kötelezettség elmulasztása örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után.

  • a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 2023. január 2-i keltű, 35500/10552-2/2022. ált. számú szakhatósági állásfoglalása:

I.       A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda (3529 Miskolc, Csabai kapu 17.) 12.09.-én érkezett CM/28945-6/2022. számú Végzése alapján, a Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36.) meghatalmazásából eljáró CommCAD Kft. (2120 Dunakeszi, Arad u. 5.) kérelmére indult, Kocsis László tervező által tervezett CCM-2022/010 számú engedélyezési tervdokumentáció alapján, Felsődobsza GPON hálózat építés építési engedélyezési eljárásában

a szakhatósági hozzájárulásomat megadom .

II.      Előírásaink:

  1. Az építési munkák során a felszíni és felszín alatti vizekbe szennyező anyag nem kerülhet.
  2. A munkaterületen földet, anyagot tárolni csak úgy szabad, hogy a csapadékvíz akadálymentes lefolyása biztosítva legyen.
  3. A víziközművek keresztezése során az egyeztetési jegyzőkönyvben és az üzemeltetői állásfoglalásban megfogalmazott előírásokat szigorúan be kell tartani, a szolgáltatótól a szakfelügyeletet meg kell kérni.
  4. Vízilétesítményt és tartozékaikat más nyomvonalas jellegű létesítménnyel megközelíteni úgy szabad, hogy állagukat, biztonságukat, valamint használatukat, karbantartásukat és üzemeltetésüket a megközelítő létesítmény ne veszélyeztesse, illetve ne akadályozza.
  5. A vízilétesítmény más nyomvonalas létesítménnyel való keresztezésének helyét, illetve a párhuzamosan vezetett létesítmény megközelítő szakaszát meg kell jelölni, ha az egyéb módon nem látható.
  6. A vízilétesítmény más nyomvonalas létesítménnyel való keresztezéséhez szükséges a vízilétesítmény kezelőjének, annak hiányában tulajdonosának hozzájárulása.
  7. Vízellátási vezetéket és csatornát a föld alatti elektronikus hírközlési vezeték felülről és alulról egyaránt keresztezhet, a keresztezés szöge 30 foknál kisebb, illetve 150 foknál nagyobb nem lehet.
  8. Ivóvizet szállító vezeték és föld alatti elektronikus hírközlési vezeték között legalább 0,6 méter a függőleges távolságot kell tartani. Védőműtárgy nélküli föld alatti elektronikus hírközlési vezeték, valamint egyéb vízellátási vezeték és csatorna között legalább 0,4 méter a függőleges távolság, védőműtárgy alkalmazása esetén, ha az a keresztezési pontban mindkét irányban legalább 0,5 méterrel túlnyúlik, akkor a védőműtárgytól a függőleges távolság legfeljebb 0,2 méterre csökkenthető.
  9. Ivóvizet szállító vezetéket a föld alatti elektronikus hírközlési vezeték legfeljebb 0,6 méter vízszintes távolságra közelítheti meg. Egyéb vízellátás vezetéke és a csatorna a védőműtárgy nélküli föld alatti elektronikus hírközlési vezetéket legfeljebb 0,5 méter vízszintes távolságra, védőműtárgyban elhelyezett föld alatti elektronikus hírközlési vezeték védőműtárgyát legfeljebb 0,2 méter vízszintes távolságra közelítheti meg.
  10.         A csatorna kezelőjével történt megállapodás alapján elektronikus hírközlési vezeték a csatornához tartozó átjelző vezetéknek épített védőcsőben is, illetve villamos vezetőanyagot nem tartalmazó elektronikus hírközlési vezeték a csatornában is elhelyezhető.
  11.         Víziközmű vezeték nyomvonalába és védősávjába árok, oszlop, egyéb közmű nem épülhet.
  12.         A használatbavételi engedélykérelemhez a felelős műszaki vezető nyilatkozatát csatolni kell arról, hogy a beruházás az engedélyezett tervek alapján valósult meg!

III.    A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye. Döntésem az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg

-         a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály 2023. január 19-i keltű, BO/51/00478-2/2023. számú szakhatósági állásfoglalása:

I.       A Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36.; KÜJ: 100170597) kérelmére a „Felsődobsza GPON hálózat építés” megnevezésű elektronikus hírközlési építmény építési engedélyezéséhez a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályra a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Irodájától (3529 Miskolc, Csabai kapu 17.) 2022. év december 19. napján érkeztetett CM/28945-6/2022. számú megkeresés, valamint az ahhoz csatolt dokumentumok alapján

a szakhatósági hozzájárulást megadom.

II.      Előírásaim:

-         Az építési munkálatok során képződő hulladékokat (így különösen: építési-bontási hulladékok, a gépek és járművek karbantartási hulladékai, vegyes települési szilárd hulladék) a 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet 2. és 3. számú mellékleteinek figyelembe vételével be kell sorolni és a keletkező hulladékokkal végzendő hulladékgazdálkodási tevékenységekről (gyűjtés, szállítás, előkezelés, hasznosítás, ártalmatlanítás) a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell gondoskodni, különös tekintettel a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok, így pl. a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendbelet előírásaira.

-         A kivitelezési tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladék biztonságos, azok kémiai hatásának és a mechanikai igénybevételnek ellenálló göngyölegben történő gyűjtéséről gondoskodni köteles mindaddig, amíg a veszélyes hulladékot a kezelőnek át nem adja.

-         A kivitelezési tevékenység végzése során képződő veszélyes és nem veszélyes hulladékok számára a vonatkozó hatályos jogszabályban – az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet – előírt követelményeknek megfelelő gyűjtési lehetőséget kell biztosítani.

-         Tilos a veszélyes hulladékot a települési, vagy az egyéb nem veszélyes hulladék közé juttatni!

-         A kivitelezési tevékenység befejezését követően a tevékenység végzése során képződő hulladékokat teljes körűen el kell szállíttatni, át kell adni további kezelésre. Az átadás előtt ellenőrizni kell, hogy a szállító rendelkezik-e a jogszabályok által előírt hatályos hulladékgazdálkodási (szállítási) engedéllyel.

-         A kivitelezési tevékenység végzése során képződő veszélyes és nem veszélyes hulladékok kezelésre való átadása esetén meg kell győződni az átvevő kezelésre vonatkozó átvételi jogosultságáról. A keletkezett hulladékok lerakással történő ártalmatlanítására való átadása esetén vizsgálni kell a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendeletben meghatározott alapjellemzési kötelezettséget, szükség esetén a megfelelő dokumentumok meglétéről gondoskodni kell.

-         A kivitelezés során keletkező építési-bontási hulladékok építési területen kívüli tárolása ugyancsak a környezetvédelmi hatóság külön engedélyéhez kötött.

-         A kivitelezési munkálatok során a keletkező hulladékok valamely komponensének mennyisége elérte a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 1. számú mellékletében meghatározott küszöbértéket, úgy a ténylegesen keletkezett hulladékokról a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet szerint elkészített bontási hulladék nyilvántartó lapot és hulladékot kezelő szervezet átvételi igazolását (szállítólevél,„SZ” jegy, számla, stb.) be kell nyújtani.

-         A használatbavételi engedélyezési eljárás folyamán benyújtandó dokumentációban szerepeltetni kell a tevékenység végzése során keletkezett hulladékok átadását igazoló bizonylatokat másolatban (pl. mérlegjegy, ill. számla, szállítójegy, kísérőjegy).

  1. III.    A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek nincs helye, jelen állásfoglalás az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

-         az Abaújszántói Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 2022. december 23-i keltű, FD/461-9/2022. számú szakhatósági állásfoglalása:

A Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36., építtető meghatalmazásából eljáró CommCAD Kft. (2120 Dunakeszi, Arad u. 5.) kérelmező által beterjesztett, Felsődobsza GPON hálózat építés, építési engedélyezési eljárás ügyében, szakhatósági állásfoglalásomat az alábbiak szerint adom ki:

A CCM-2022/010 munkaszámú engedélyezési tervdokumentációban megjelölt létesítmény, tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint megfelel.

Végzésemmel szemben önálló jogorvoslatnak nincs helye, a végzés elleni jogorvoslati jog az eljárást lezáró határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.

A közművek nyilatkozatai az alábbiak szerint rendelkezésre állnak:

-         Felsődobsza Község Önkormányzata 2022. június 16-i keltű, FD/461-2/2022. számú tulajdonosi és közútkezelői hozzájárulása valamint 2022. július 27-i keltű, FD/461-4/2022. számú és 2022. szeptember 27-i keltű, FD/461-5/2022. számú közterületkezelői, tulajdonosi és vízfolyáskezelői hozzájárulása;

-         MVM Émász Áramhálózati Kft. 2022. augusztus 16-i keltű, KOE-256-2-2022 számú elvi engedélye, valamint KOE-256-3-2022 számú jogszerűségi nyilatkozata és tulajdonosi hozzájárulása, KOE-256-5-2022 számú tervjóváhagyása, továbbá 2022. november 11-i keltű, iktatószám nélküli tervjóváhagyása;

-         Magyar Közút Nonprofit Zrt. 2022. július 1-i keltű, BAZ-1796/2/2022 számú és 2022. október 11-i keltű, BAZ-1796/5/2022 számú előzetes kezelői állásfoglalása;

-         A 924642766, 803588637 és 651465492 azonosítószámú közműnyilatkozatban az alábbi közművek adták hozzájárulásukat:

  • OPUS TIGÁZ Földgázelosztó Zrt.
  • Magyar Telekom Nyrt.
  • BORSODVÍZ Zrt.
  • MVM Émász Áramhálózati Kft.
  • Oláh & Társa Kft.
  • Magyar Közút Nonprofit Zrt.

Az e-közmű rendszerben lefolytatott 924642766, 803588637 és 651465492 azonosítószámú közmű-egyeztetés során meghívott szolgáltatók érintettségükről nyilatkoztak és feltételeiket megadták, melyben foglaltakat a kivitelezés során be kell tartani.

Építtető az építési engedélyben foglalt előírásoktól és kikötésektől, valamint az építési engedélyhez tartozó kiviteli tervektől – a jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve - csak a Hatóság előzetes engedélye alapján térhet el. Az eltérésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése esetén az Építtetőnek az egész építményre fennmaradási engedély iránti kérelmet kell benyújtania.

Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában és annak befejezését követően is betekinthet az eljárás során keletkezett iratba az ügyintézővel előzetesen egyeztetett időpontban és helyszínen személyesen, illetve törvényes vagy írásban meghatalmazott képviselő útján.

A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökéhez címzett, de a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalához (1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.) benyújtott halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni 40 000 Ft, azaz negyvenezer forint másodfokú eljárási díjnak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00300939-00000017 számú számlájára történő befizetése, továbbá a másodfokú szakhatósági állásfoglalás illetékének vagy igazgatási szolgáltatási díjának lerovása mellett. A fellebbezéshez az eljárási díj megfizetésére vonatkozó igazolást csatolni kell. A fellebbezést a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Elnöke, mint másodfokú hatóság bírálja el.

Az indokolás kivonata:

Az Építtető képviseletében eljáró Meghatalmazott építési engedélykérelme alapján a tárgyi Építményre vonatkozó terveket és mellékleteit a Hatóság megvizsgálta. Megállapította, hogy azok megfelelnek az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet (a továbbiakban: Rendelet) előírásainak.

Eljárás során a Hatóság megállapította, hogy:

  • a tervező tervezésre jogosult, felelősségi nyilatkozatát csatolta,
  • a tervezői egyeztetések megtörténtek, az érintettek észrevételei érvényesülnek,
  • az Építtető építési jogosultsága fennáll,
  • az építmény megépítése, tervezett használata, fenntartása nem okoz a környezetében olyan káros hatást, amely az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné, vagy a közérdeket egyéb módon sértené,
  • az Építmény meglévő nyomvonalon épülő része a Magyar Telekom Nyrt. és az MVM Áramhálózati Kft. tulajdonában lévő tartószerkezet felhasználásával valósul meg, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C törvény (a továbbiakban: Eht.) 94. § (2a)-(2c) bekezdése szerinti megállapodással.

Az eljárás során a szakhatóságok bevonásra kerültek, kifogást nem emeltek, állásfoglalásukat a rendelkező részben foglaltak szerint megadták az alábbi indokolással:

Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda CM/28945-5/2022. hivatkozási számon szakhatósági megkeresést küldött Felsődobsza GPON hálózat építése tárgyában.

A megkeresésben foglaltakat megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a tárgyi beruházás a katonai szervezetek tevékenységét nem befolyásolja, a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai végrehajtása biztosított, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.

Állásfoglalásom a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 1. § (1), 3. § (11), 6. § (1) b), 59. § (1) a), d)-e) pontján alapszik.

A szakhatóság hatáskörét és illetékességét az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 7. Hírközlési ügyek táblázat 10. pontja, a szakhatósági állásfoglalás elleni önálló jogorvoslat kizárására vonatkozó előírást az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 55. § (4) bekezdése tartalmazza.

Állásfoglalásomat a honvédelemért felelős miniszter nevében, a Honvédelmi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 30/2022. (VII. 29.) HM utasítás 1. melléklet 6. függelék A) táblázat (14)-(15)-(16) pontja alapján adtam ki.

Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi- és Örökségvédelmi Főosztály Örökségvédelmi Osztály:

Az építtető Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 36.) képviseletében eljáró CommCAD Kft. (3532 Miskolc, Torontáli u. 1.) a Felsődobsza GPON hálózat építési engedélyezése tárgyában nyújtott be kérelmet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Irodájához. Az eljáró hatóság tárgyi ügyben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. tv. (Ákr.) 55. §- ára tekintettel, az Szhr. 1. melléklet 7. táblázat 18. pontja alapján az örökségvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalását kérte.

A kérelem, az engedélyezési dokumentáció és a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítottam, hogy a tervezett beruházás érinti a kiemelten védett műemléki védettségű Vízerőmű és Malom műemléki környezetét (műemléki törzsszám/műemléki azonosító: 11418/12737).

A jelen építési engedélyezési eljárás előtt lefolytatott előzetes szakhatósági eljárás során az örökségvédelmi hatóság a CCM-2022/010. munkaszámú engedélyezési tervdokumentáció felülvizsgálata alapján tett 2022. június 22. napján kelt BO/25/1616-2/2022. számú előzetes szakhatósági állásfoglalásban előírta, hogy az 579/1 hrsz.-ú ingatlanon, az 583 hrsz. előtt álló oszloptól DNy-i és ÉK-i irányban egy-egy, valamint D-i irányban (a Deák F. u. 56. és 58. szám közös telekhatára előtti oszlopig terjedő) két oszlopköz szakaszon a jelenleg meglévő oszlopok közötti új hálózat kiépítése kizárólag földbe helyezett kábellel történhet.

A tárgyi megkereséshez mellékelt, CCM-2022/010. munkaszámú építési engedélyezési tervdokumentáció alapján a BO/25/1616-2/2022. számú előzetes szakhatósági állásfoglalás kikötésében jelzett nyomvonal-szakaszon a tervezett hálózat az örökségvédelmi kikötésnek megfelelően a műemléki környezetben új alépítményben épül meg.

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.) 43. § (6) bekezdése értelmében műemléki területen a területet érintő, jogszabályban meghatározott változtatást, beavatkozást a védett érték településképi, illetve tájképi megjelenésének és érvényesülésének kell alárendelni.

Az Övr. 89. § (2) bekezdése kimondja, hogy a műemléki környezetet vagy a műemléki jelentőségű területet érintő szakhatósági eljárásokban vagy örökségvédelmi szakkérdés vizsgálata során a hatóság a műemlék érvényesülése, illetve a terület védetté nyilvánításának alapjául szolgáló értékek megőrzése és hangsúlyos érvényesülése érdekében vizsgálja, hogy a tervezett tevékenység megfelel-e a Kötv.-ben és az e rendeletben meghatározott követelménynek.

Megállapítom, hogy a CCM-2022/010. munkaszámú építési engedélyezési tervdokumentáció szerinti alépítményben tervezett építési munkák a műemlék és a műemléki környezet megjelenésében kedvezőtlen változást nem eredményeznek és megfelelnek az örökségvédelmi szempontoknak.

Fentiekre tekintettel a tervezett optikai hálózat terv szerinti kiépítéséhez, kivitelezéséhez és az építési engedély kiadásához előírás nélkül hozzájárultam.

A tervezett földmunkák során nem várt módon előkerült régészeti emlékek esetén történő intézkedéseket a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.) 24. § határozza meg.

A bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményét a Kötv. 82. § (2) bekezdése helyezi kilátásba.

Döntésem a hivatkozott jogszabályokon alapul.

Az önálló jogorvoslatot az Ákr. 55. § (4) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályhelyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről.

A hivatal hatáskörét az Szhr. 4. § (1) bekezdése és 1. mellékletének 7. pontja, az Övr. 87. § (1) bekezdése, illetékességét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése állapítja meg.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda (3529 Miskolc, Csabai kapu 17.) 12.19. érkezett CM/28945-6/2022. számú Végzése alapján, a Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36.) meghatalmazásából eljáró CommCAD Kft. (2120 Dunakeszi, Arad u. 5.) kérelmére indult, Kocsis László tervező által tervezett, CCM-2022/010 számú engedélyezési tervdokumentáció alapján Felsődobsza GPON hálózat építés építési engedélyezési eljárásában szakhatósági hozzájárulásomat kérte.

Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet I. melléklet 7. táblázat 6. pontja alapján az ügyben a területi vízügyi hatóság, 5. pontja alapján területi vízvédelmi hatóság szakhatóságként érintett.

A hatóság szakkérdése annak elbírálása, hogy a tevékenység és az építmény a vizek lefolyására, a mederfenntartásra, az árvíz és a jég levonulására, a felszín alatti vizek védelmére vonatkozó követelményeknek megfelel-e.

A rendelkezésemre bocsátott dokumentumok alapján az alábbiakat állapítottam meg:

A Magyar Telekom Nyrt. meglévő távközlő hálózattal rendelkezik Felsődobsza településen. A településen tervezett GPON hálózat a Hernádkércs irányából, tervezett oszlopsoron érkező 2x12 szálas optikai kábelhez csatlakozik a Kossuth Lajos utca elején. A tervezett optikai hálózat a település teljes területét lefedi. Az optika hálózat központja a Halmaj, Kossuth utca 24. alatt található meglévő OLT. A Szolgáltató gazdaságossági szempontokat figyelembe véve kérte, hogy a Rákóczi utca 20-22 szám között az MVM ÉMÁSZ által előírt oszlopcserék miatt a tervezett föld alatt védőcsőben épüljön meg. Ezek alapján a Rákóczi utca lebontott 20 szám előtti MVM ÉMÁSZ oszlopról 2LPE40 védőcső épül a 22. szám melletti oszlopig. A tervezett védőcső a 3703 sz. közút melletti árokban, illetve annak szélében kerül elhelyezésre, többször keresztezve a meglévő vízvezetéket.

A Deák Ferenc utca 56 számtól 1-1 LPE40 védőcsövet terveztek a meglévő MVM ÉMÁSZ oszlopokig. A felvezetés csak az 583 és 586 hrsz-nél található oszlopra történik, a másik cső az oszlop előtt lezárásra kerül. A szórt út keresztezése átvágással történik PE-T110 védőcsőben. Kapubejárók előtt az LPE csöveket PE-T110 védelemmel kell ellátni! A tervezett LPE40 csövek fektetési mélysége belterületen 0,6 méter.

Hatóságunk nyilvántartása szerint a beruházással érintett terület nagyvíz medret, parti sávot, hidrogeológiai védőidomot nem érint.

A felszín alatti vizek védelme szempontjából megállapítottam, hogy az érintett terület besorolása a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete alapján felszín alatti víz állapota szempontjából „érzékeny” terület. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete szerint a település a felszín alatti víz szempontjából érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő település.

A csatolt, Kocsis László (tervező) által tervezett, CCM-2022/010 számú engedélyezési tervdokumentáció alapján megállapítottam, hogy az engedélyezési eljárásában benyúlytott kiviteli tervek a fenti szakkérdés követelményeit kielégítik, a felszíni vizek és a felszín alatti vizek védelme valamint a vizek lefolyására a mederfenntartásra, az árvíz és a jég levonulására vonatkozó követelményeknek előírásaim betartása esetén megfelelnek.

Előírásaimat a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet valamint az elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményfajtákkal való keresztezéséről, megközelítéséről és védelméről szóló 8/2012. (I. 26.) NMHH rendelet előírásai alapján tettem meg.

Szakhatósági állásfoglalásom a kérelemhez mellékelt tervekben foglaltakon alapul, azokkal együtt érvényes.

Engedélyes a szakhatósági eljárás 13/2015 (III.31.) BM rendelet II. melléklet 8. pontjában leírt 7000 Ft igazgatási szolgáltatási díját megfizette.

A szakhatósági állásfoglalást az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. mellékletének 7/5- 6. pontja alapján meghatározott szakkérdésben, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 55. § (1) bekezdése szerint adtam meg.

Az Igazgatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 8. pontja állapítja meg.

A jogorvoslati lehetőséget az Ákr. 55. § (4) bekezdésében foglaltak alapján zártam ki. „55.§.(4) A szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.”

Felhívom az engedélyező hatóságot, hogy tárgyi ügyben hozott döntését az Ákr. 85. § (1) bekezdése szerint küldje meg hatóságunk részére.

Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Irodája (3529 Miskolc, Csabai kapu 17.) 2022. december 19. napján kelt megkeresésében, a Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36.; KÜJ: 100170597) kérelmező részére a „Felsődobsza GPON hálózat építés” megnevezésű elektronikus hírközlési építmény építési engedélyezéséhez szakhatósági állásfoglalás kiadását kérte a Főosztálytól.

Kérelmező a 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 6. melléklet 6. pontja által meghatározott 7 000,- Ft igazgatási szolgáltatási díjat befizette.

A benyújtott dokumentációt megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a tervezési terület nem érint országos jelentőségű védett természeti területet, Natura 2000 területet.

Az építési tevékenység során várhatóan keletkező építési-bontási hulladékot az előírások szerint tervezik kezelni és a kivitelezési tevékenység befejezésekor a munkaterületről a külön jogszabályban foglaltak szerint, engedéllyel rendelkező szervezetnek átadni.

A benyújtott iratok alapján, előírásaim betartása mellett „Felsődobsza GPON hálózat építés” megnevezésű elektronikus hírközlési építmény megvalósítása természetvédelmi és hulladékgazdálkodási érdekeket nem sért.

A szakhatósági állásfoglalásomat az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. mellékletének 7. pontja alapján, a természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 625/2022 (XII. 30.) Kormányrendelet 2 § (1) bek.-ében valamint a hulladékgazdálkodási hatóság kijelöléséről szóló 124/2021. (III. 12.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított jogkörömben, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 55. § (1) bekezdésben foglaltak alapján adtam meg.

A döntés elleni jogorvoslatról az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 55. § (4) bekezdése figyelembevételével adtam tájékoztatást.

Abaújszántói Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Irodája (3529 Miskolc Csabai kapu 17.) előtt eljárás folyik a Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36., építtető meghatalmazásából eljáró CommCAD Kft. (2120 Dunakeszi, Arad u. 5.) kérelmező által beterjesztett, Hernádkéres GPON hálózat építés építési engedélyezési eljárás ügyében. Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 7. pontja alapján az elektronikus hírközlési építmények engedélyezési eljárása során, annak elbírálása, hogy a létesítmény vagy tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, a települési önkormányzat jegyzőjét, mint szakhatóságot kell megkeresni.

A szakhatósági állásfoglalás kiadására hatóságom rendelkezik illetékességgel.

Fentiek alapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Irodája (3529 Miskolc Csabai kapu 17.) megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából abban a kérdésben, hogy a létesítmény vagy tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. A kérdés elbírálása során megvizsgáltam CCM-2022/010 munkaszámú engedélyezési tervdokumentációban foglaltakat és megállapítottam, hogy a tervezett létesítmény megfelel Felsődobsza Község Önkormányzat Települési Arculati Kézikönyvében leírtaknak, a településrendezési követelményeknek, és nem ellentétes a településkép védelméről szóló 3/2019. (III. 20.) önkormányzati rendeletben meghatározott feltételekkel.

Fentiekre tekintettel szakhatósági állásfoglalásomat az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55. §(2) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint adtam ki.

Hatóságom hatáskörét az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2097. (Xll. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 7. pontja, illetékességét az Ákr. 16. §(1) bekezdésének b) pontja állapítja meg.

Döntésem a hivatkozott jogszabályhelyeken, valamint az Ákr. 80. §(1) bekezdésében és 81. §(1) bekezdésében foglaltakon alapul.

A végzéssel szemben a jogorvoslat lehetőségét az Ákr. 112. §-a zárja ki, a jogorvoslattal kapcsolatban az Ákr. 55. §(4) bekezdése alapján adtam tájékoztatást.

A Hatóság az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 10. § (2) bekezdése szerinti a 10. § (1) bekezdés 12. pontja szerinti hatáskörében eljárva, a kérelmet, a benyújtott dokumentációt és a mellékleteket megvizsgálta és megállapította, hogy azok megfelelnek a Rendelet 11.-13. §-ában, az elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményfajtákkal való keresztezéséről, megközelítéséről és védelméről szóló 8/2012. (I.26.) NMHH rendeletben, (a továbbiakban: NMHH rendelet) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 50. § (3) bekezdésében foglalt előírásoknak, melyek figyelembevételével az építési engedélyt megadta.

Az Eht. 94. § (2a) bekezdése értelmében a hálózatüzemeltető és az elektronikus hírközlési szolgáltató együttműködnek a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése érdekében, ennek keretében a hálózatüzemeltető köteles tűrni a fizikai infrastruktúrájának felhasználását vagy köteles a fizikai infrastruktúrájának alkalmassá tételét elvégezni. Az elektronikus hírközlési építmény kiépítésének és karbantartásának költségeit az elektronikus hírközlési szolgáltató viseli. A (2b) bekezdés alapján a fizikai infrastruktúra (2a) bekezdés szerinti felhasználásához való hozzájárulásról szóló megállapodás megkötését az elektronikus hírközlési szolgáltatónak (Építtetőnek) írásbeli ajánlattal kell kezdeményeznie a hálózatüzemeltetőnél. Az átalakítási munkálatok elvégzésének időtartamát a (2c) bekezdés állapítja meg. A megállapodás létrejöttére vonatkozó további rendelkezéseket a (2b)-(2g) bekezdések határozzák meg.

Az Eht. 94. § (4e) bekezdése értelmében a fizikai infrastruktúra (2a) bekezdés szerinti felhasználásához nem kell az ingatlan tulajdonosának hozzájárulását kérni a meglévő fizikai infrastruktúra elhelyezését biztosító érintett ingatlan tekintetében, ha a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok létesítése nem jelent további korlátozást az ingatlan használatában a fizikai infrastruktúrához kapcsolódó vezetékjoghoz, szolgalmi vagy használati joghoz képest. Ha az építési engedélyezési eljárásra irányuló kérelem és mellékletei tartalmából más nem következik, vélelmezni kell, hogy a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok létesítése nem jár további korlátozással az ingatlan használatában a meglévő fizikai infrastruktúrához kapcsolódó vezetékjoghoz, szolgalmi vagy használati joghoz képest.

Az Eht. 94. § (4f) bekezdése szerint a (4e) bekezdés alapján létesített nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetőjének ingatlanhasználati joga megszűnik a felhasznált fizikai infrastruktúrához kapcsolódó vezetékjog, szolgalmi vagy használati jog megszűnésével, továbbá a felhasznált fizikai infrastruktúra ingatlanról történő eltávolításával.

A Hatóság az engedélykérelem és az ahhoz csatolt dokumentumok alapján megállapította, hogy a törvényi vélelemnek megfelelően tárgyi Építmény tekintetében a meglévő fizikai infrastruktúra meglévő nyomvonalon megvalósuló felhasználásához nem volt szükséges az érintett ingatlanok magántulajdonosainak hozzájárulását megkérni.

A kivitelezésre és az elektronikus építési napló vezetésére vonatkozó részletes szabályokat a Rendelet 8. §-a és az Épkiv. tartalmazza.

A kivitelezés engedély nélküli megkezdésére, továbbá az engedélytől való eltérésre vonatkozó rendelkezések a Rendelet 13. § (7) bekezdésén és 14. §-án alapulnak.

Az engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó eljárási költség megfizetésre került.

A döntésbe a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala Miskolci Hatósági Irodánál (3529 Miskolc, Csabai kapu 17.), ügyfélszolgálati időben (Hétfő: 8:00-12:00, Szerda: 13:00-16:00, Péntek: 8:00-12:00), a 46/555-520 telefonszámon előre egyeztetett időpontban lehet betekinteni.

A Hatóság az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdés h) pontja alapján az eljárás során hozott döntéséről készült közleményt közhírré teszi.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 53/G. § (2) bekezdése értelmében az eljárásról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogait akkor gyakorolhatja, ha az elsőfokú eljárásban nyilatkozatot tett vagy kérelmet nyújtott be.

Jelen közlemény egyidejűleg megtalálható a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda (3529 Miskolc, Csabai kapu 17.), hirdetőtábláján, valamint a Hatóság honlapján (www.nmhh.hu).

Miskolc, 2023. március 7.

Pap-Tóth Tamás
hatósági irodavezető-helyettes

Kifüggesztés napja: 2023. március 7.

Levétel napja: 2023. március 23.