Közlemény építési engedély véglegessé válásáról – CM/28371-14/2022. számú határozat: Hernádnémeti, GPON-hálózat

Közzétéve: 2023. március 13.

Iktatószám: CM/28371-16/2022
Tárgy: közlemény hatósági döntésről
Ügyintéző: Mezeiné Galuska Judit
Tel: 46/555-522
Elektronikus levélcím: galuska.judit@nmhh.hu
Készült: 2023. március 13.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) a következő közhírré tétel útján történő tájékoztatást adja a tárgyban megnevezett elektronikus hírközlési építmény engedélyezési ügyében.

Közlemény

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 89. § (1) bekezdése alapján a Hatóság tájékoztatja a Tisztelt Ügyfeleket, hogy a tárgyi közigazgatási eljárásban a 2023. február 01. napján kelt, CM/28371-14/2022 számú határozattal az építési engedélyt megadta, mely határozat – a hirdetményi úton történő közlését követően – 2023. március 4. napján véglegessé vált.

Kifüggesztés és közzététel dátuma: 2023. március 13.

Az eljárás adatai
Az eljáró hatóság Az ügy számaAz ügy tárgyaKérelmező
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala CM/28371/2022 Hernádnémeti, GPON-hálózat építése – építési engedély Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 36.)

A döntés rendelkező része

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) az Aqua-Partner Bt. (3526 Miskolc, Katowice utca 14. I. em/2.; a továbbiakban: Meghatalmazott) által képviselt Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36.; a továbbiakban: Építtető) részére a Nagy Gábor (KAMARAI AZONOSÍTÓ: 05-1243) által készített, 2022-44/HÁLÉP2000 számú kiviteli terv alapján Hernádnémeti GPON hálózat építés (a továbbiakban: Építmény) építésére, melynek címe, helyrajzi számai: Bőcs: 058/3, Hernádkak: 031, Hernádnémeti: 253, 254, 403, 413, 675, 694, 776, 792, továbbá meglévő nyomvonalon: Hernádkak: 029/2, 189, Hernádnémeti: 03, 04/1, 04/2, 08, 010/1, 010/2, 010/3, 058/16, 058/2, 1/2, 12, 43/4, 44, 54, 98/2, 100, 122, 123, 124, 126, 148, 172, 175, 203, 256, 277, 280, 341, 345, 391, 394, 395, 398/1, 398/2, 402, 410, 411, 412/2, 422, 423, 430, 433, 449, 450, 500, 501, 502, 516, 553, 567, 591, 604, 618, 655, 695, 696, 720/4, 721, 739, 743/1, 748/2, 749, 793, 820, 821, 851/1, 857, 858, 859, 868, 893, 903, 905/2, 907/2, 908/2, 909, 911, 913, 915, 929, 945, 955/3, 990/1, 990/2, 991, 993, 998, 1009, 1010, 1011, 1013, 1021, 1022, 1025, 1064, 1065, 1066, 1083, 1091/3, 1092/2, 1101, 1113, 1127, 1128, 1151, 1156, 1160/2, 1160/3, 1177, 1179, 1202, 1205, 1208, 1209/2, 1222, 1275, 1278.

az építési engedélyt megadja

az alábbi feltételek betartása mellett:

Ezen építési engedély a véglegessé válásának napjától számított 3 évig hatályos. Az Építtető kérelme alapján, az építési engedély hatályát, a Hatóság egy esetben 1 évvel meghosszabbíthatja. Az építési munkálatokat az építési engedély hatályának lejártáig be kell fejezni.

A kivitelezés megkezdése csak végleges építési engedély alapján történhet.

A kivitelezés csak az elektronikus hírközlési építmény elhelyezésére szolgáló MVM ÉMÁSZ Áramhálózati Kft. (a továbbiakban: Hálózatüzemeltető) által rendelkezésre bocsátott tartószerkezetnek (a továbbiakban: fizikai infrastruktúra) az Építtető és a Hálózatüzemeltető megállapodása szerint, a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat kiépítése érdekében történő alkalmassá tételét követően kezdhető meg. Az alkalmassá tétel előzőek szerinti elvégzésére – amennyiben a megállapodás eltérően nem rendelkezik - a hálózatüzemeltető köteles. Az alkalmassá tételhez szükséges átalakítási munkálatok időtartama a megállapodás megkötésétől számított 270 napot nem haladhatja meg.

Az építésügyi hatósági engedélyhez, vagy bejelentéshez kötöttépítési tevékenység végzéséről hírközlési e-naplót (a továbbiakban: e-napló) kell vezetni. Egy e-naplóban egy engedélyszámhoz tartozó építési tevékenység rögzíthető. Az e-napló készenlétbe helyezését, illetve megnyitását az Építtetőnek elektronikus úton (e-epites.hu) kezdeményeznie kell az üzemeltetésre kijelölt Lechner Nonprofit Kft.-nél. Az e-naplót az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt az építési munkaterületen hozzáférhetővé kell tenni.

Az építési beruházás építési tevékenységének befejezésekor műszaki átadás-átvételi eljárást kell lefolytatni. Az Építtető az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: e-közmű rendelet) hatálya alá tartozó közreműködőknek az építmény használatbavételéhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatát a Lechner Kft. által üzemeltetett e-közmű rendszeren keresztül köteles beszerezni. A műszaki átadási-átvételi eljárás résztvevőit a fővállalkozó kivitelező e-főnaplóban jelzett kezdeményezésére az építtető hívja össze. Az építtető az eljárás meghatározott időpontjának, az építési engedély számának és az építés helyszínének az e-főnaplóba történő bejegyzésével értesíti az illetékes építésfelügyeleti hatóságot, a fővállalkozó kivitelezőt és egyéb érdekelteket. A műszaki átadás-átvételi eljárásról elektronikus jegyzőkönyvet kell készíteni és azt az e-főnaplóhoz mellékletként csatolni az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) 32. §-a alapján. A kivitelezői vagy felelős műszaki vezetői nyilatkozat kitöltését követően az e-naplót le kell zárni.

A Hatóság a hírközlési e-napló készenlétét haladéktalanul megszünteti, ha az e-főnaplót az építésügyi hatósági engedély hatálya alatt nem nyitják meg és az engedély hatályának hosszabbítását sem kérelmezik.
A kivitelezés során az Építtető köteles betartatni az érdekelt szakhatóságok hozzájárulásában foglalt, az érintett közművek és egyéb érdekelt szervek rögzített - a kiviteli tervekhez csatolt egyeztetési jegyzőkönyvekben szereplő - előírásait.

A kiviteli munkák végzése során az Építtetőnek a vonatkozó, érvényben lévő egyéb, az állékonyságra és a szilárdságra, a használati biztonságra, az élet és vagyonvédelemre vonatkozó nemzeti szabványokban foglaltaktól való eltérés esetén, a szabványossal legalább egyenértékű megoldásokat kell alkalmaznia.

Az Építtető köteles a jóváhagyott, engedélyezett kiviteli tervet, az építés helyszínén hozzáférhetővé tenni, illetve az ellenőrzésre jogosultaknak bemutatni.

Építtetőnek az elkészült építményt (hálózatot) az Építtető vagy az üzemeltető egyértelmű meghatározására alkalmas azonosítóval (hatósági engedély számának feltüntetése) kell ellátnia.

Jelen engedély hatálya nem terjed ki a hálózathoz kapcsolódó berendezések, fejállomás, antenna és antennatartó szerkezet telepítésére.

Az engedély nem mentesíti az Építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez a külön jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

Az Építtetőnek az építési munka befejezésétől számított 60 napon belül meg kell kérnie a megépült létesítmény használatbavételi engedélyét, az építmény használatbavételi engedély nélkül jogszerűen nem használható, azon elektronikus hírközlési szolgáltatás nem nyújtható.

Jelen építési engedély polgári jogi igényt nem dönt el. 

Szakhatóságok állásfoglalásai

A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság: 2023. január 30-i keltű, 35500/269-1/2023.ált. számú szakhatósági állásfoglalása:

I. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda (3529 Miskolc, Csabai kapu 17.) 2023. 01. 19.-én érkezett CM/28371-6/2022 számú Végzése alapján, a Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36.) meghatalmazásából eljáró Aqua- Partner Bt. (3526 Miskolc, Katowice utca 14. I. em/2.) kérelmére indult, Nagy Gábor tervező által tervezett 2022-44/HÁLÉP2000 számú engedélyezési tervdokumentáció alapján, Hernádnémeti GPON hálózat építés építési engedélyezési eljárásában
szakhatósági hozzájárulásomat megadom.

II. Előírásaink:

  1. Az építési munkák során a felszíni és felszín alatti vizekbe szennyező anyag nem kerülhet.
  2. A munkaterületen földet, anyagot tárolni csak úgy szabad, hogy a csapadékvíz akadálymentes lefolyása biztosítva legyen.
  3. A víziközművek keresztezése során az egyeztetési jegyzőkönyvben és az üzemeltetői állásfoglalásban megfogalmazott előírásokat szigorúan be kell tartani, a szolgáltatótól a szakfelügyeletet meg kell kérni.
  4. Vízilétesítményt és tartozékaikat más nyomvonalas jellegű létesítménnyel megközelíteni úgy szabad, hogy állagukat, biztonságukat, valamint használatukat, karbantartásukat és üzemeltetésüket a megközelítő létesítmény ne veszélyeztesse, illetve ne akadályozza.
  5. A vízilétesítmény más nyomvonalas létesítménnyel való keresztezésének helyét, illetve a párhuzamosan vezetett létesítmény megközelítő szakaszát meg kell jelölni, ha az egyéb módon nem látható.
  6. A vízilétesítmény más nyomvonalas létesítménnyel való keresztezéséhez szükséges a víz medrének és a vízilétesítmény kezelőjének, annak hiányában tulajdonosának hozzájárulása.
  7. Vízellátási vezetéket és csatornát a föld alatti elektronikus hírközlési vezeték felülről és alulról egyaránt keresztezhet, a keresztezés szöge 30 foknál kisebb, illetve 150 foknál nagyobb nem lehet.
  8. Ivóvizet szállító vezeték és föld alatti elektronikus hírközlési vezeték között legalább 0,6 méter a függőleges távolságot kell tartani. Védőműtárgy nélküli föld alatti elektronikus hírközlési vezeték, valamint egyéb vízellátási vezeték és csatorna között legalább 0,4 méter a függőleges távolság, védőműtárgy alkalmazása esetén, ha az a keresztezési pontban mindkét irányban legalább 0,5 méterrel túlnyúlik, akkor a védőműtárgytól a függőleges távolság legfeljebb 0,2 méterre csökkenthető.
  9. Ivóvizet szállító vezetéket a föld alatti elektronikus hírközlési vezeték legfeljebb 0,6 méter vízszintes távolságra közelítheti meg. Egyéb vízellátás vezetéke és a csatorna a védőműtárgy nélküli föld alatti elektronikus hírközlési vezetéket legfeljebb 0,5 méter vízszintes távolságra, védőműtárgyban elhelyezett föld alatti elektronikus hírközlési vezeték védőműtárgyát legfeljebb 0,2 méter vízszintes távolságra közelítheti meg.
  10. A csatorna kezelőjével történt megállapodás alapján elektronikus hírközlésivezeték a csatornához tartozó átjelző vezetéknek épített védőcsőben is, illetve villamos vezetőanyagot nem tartalmazó elektronikus hírközlési vezeték a csatornában is elhelyezhető.
  11. Víziközmű vezeték nyomvonalába és védősávjába árok, oszlop, egyéb közmű nem épülhet.
  12. Felszíni vízfolyások, vízelvezetőárkok megközelítésénél, keresztezésénél ügyelni kell arra, hogy a vízfolyásba szennyezőanyag ne kerüljön.
  13. A használatbavételi engedélykérelemhez a felelős műszaki vezető nyilatkozatát csatolni kell arról, hogy a beruházás az engedélyezett tervek alapján valósult meg!

III. A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye. Döntésem az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztályának 2022. december 20-i keltű, 19686-2/2022/h számú szakhatósági állásfoglalása:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda (3529 Miskolc Csabai kapu 17.) CM/28371-5/2022 hivatkozási számon megküldött szakhatósági megkeresésére, Aqua-Partner Bt. (3526 Miskolc, Katowice utca 14. I. em/2.) által kérelmezett Hernádnémeti GPON hálózat építése tárgyában az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom:

A beruházás megvalósításához HOZZÁJÁRULOK.

Ezen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály 2023. január 19-i keltű, BO/51/00477-1/2023. számú szakhatósági állásfoglalása:

I. A Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36., KÜJ: 100170597) részére, a „Hernádnémeti GPON hálózat építés” elektronikus hírközlési építmény építési engedélyezési eljárásához a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályra a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Irodája (3529 Miskolc, Csabai kapu 17.) által megküldött 2022. december 19. napján kelt, CM/28371-6/2022. számú megkeresés, valamint az ahhoz csatolt dokumentumok alapján a szakhatósági hozzájárulást megadom.

II. Előírásaim:

  • Az építési-bontási munkálatok során képződő hulladékokat (így különösen: építési-bontási hulladékok, a gépek és járművek karbantartási hulladékai, vegyes települési szilárd hulladék) a 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet 2. és 3. számú mellékleteinek figyelembe vételével be kell sorolni és a keletkező hulladékokkal végzendő hulladékgazdálkodási tevékenységekről (gyűjtés, szállítás, előkezelés, hasznosítás, ártalmatlanítás) a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell gondoskodni, különös tekintettel a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok, így pl. a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet előírásaira.
  • A kivitelezési tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladék biztonságos, azok kémiai hatásának és a mechanikai igénybevételnek ellenálló göngyölegben történő gyűjtéséről gondoskodni köteles mindaddig, amig a veszélyes hulladékot a kezelőnek át nem adja.
  • A kivitelezési tevékenység végzése során képződő veszélyes és nem veszélyes hulladékok számára a vonatkozó hatályos jogszabályban - az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet – előírt követelményeknek megfelelő gyűjtési lehetőséget kell biztositani.
  • Tilos a veszélyes hulladékot a települési, vagy az egyéb nem veszélyes hulladék közé juttatni!
  • A kivitelezési tevékenység befejezését követően a tevékenység végzése során képződő hulladékokat teljes körűen el kell szállíttatni, át kell adni további kezelésre. Az átadás előtt ellenőrizni kell, hogy a szállító rendelkezik-e a jogszabályok által előirt hatályos hulladékgazdálkodási (szállítási) engedéllyel.
  • A kivitelezési tevékenység végzése során képződő veszélyes és nem veszélyes hulladékok kezelésre való átadása esetén meg kell győződni az átvevő kezelésre vonatkozó átvételi jogosultságáról. A keletkezett hulladékok lerakással történő ártalmatlanítására való átadása esetén vizsgálni kell a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendeletben meghatározott alapjellemzési kötelezettséget, szükség esetén a megfelelő dokumentumok meglétéről gondoskodni kell.
  • A kivitelezés során keletkező építési-bontási hulladékok építési területen kívüli tárolása ugyancsak a hulladékgazdálkodási hatóság külön engedélyéhez kötött.
  • A kivitelezési munkálatok során a keletkező hulladékok valamely komponensének mennyisége elérte a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 1. számú mellékletében meghatározott küszöbértéket, úgy a ténylegesen keletkezett hulladékokról a 191/2009. (lX.15.) Korm. rendelet szerint elkészített bontási hulladék nyilvántartó lapot és hulladékot kezelő szervezet átvételi igazolását (szállítólevél, "SZ" jegy, számla, stb.) be kell nyújtani.
  • A használatbavételi engedélyezési eljárás folyamán benyújtandó dokumentációban szerepeltetni kell a tevékenység végzése során keletkezett hulladékok átadását igazoló bizony latokat másolatban (pl. mérlegjegy, ill. számla, szállítójegy, kísérőjegy).
  • A kivitelezést a természeti értékek legnagyobb kíméletével kell végezni.
  • A beavatkozással érintett területeket a műszakilag indokolható legkisebb térmértékre kell csökkenteni.
  • Ahol ez műszakilag lehetséges, az alépítményeket - a fák kímélete érdekében - a gyökérzet alatt, átfúrással kell kiépíteni.
  • A kiásott árkokat a műszaki és technológiai lehetőségek szerint a leggyorsabban vissza kell temetni.
  • Az árkokba betelepült vagy beleesett védett hüllőket, kétéltűeket, kisemlősöket naponta és a betemetés előtt ki kell menteni és megfelelő élőhelyen szabadon kell engedni.

Ill. Döntésem az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Örökségvédelmi Osztály 2023. január 19-i keltű, BO/28/00123-1/2023. számú szakhatósági állásfoglalása:

Az építtető Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36.) meghatalmazásából eljáró Aqua-Partner Bt. (3526 Miskolc, Katowice utca 14. I. em./2.) – tervező: Nagy Gábor, k. a.: 05-1243 – által kezdeményezett, a Hernádnémeti GPON hálózat építés engedélyezése tárgyában, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala előtt folyó eljárásban, az eljáró hatóság megkeresésére indított szakhatósági eljárásomat hatáskör hiányában megszüntetem.

Jelen végzés ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

Felhívom az engedélyes figyelmét, hogy amennyiben a kivitelezés során szükséges bármilyen földmunka végzésekor régészeti leletek kerülnek elő, vagy ennek gyanúja felmerül, a munka felelős vezetője köteles a bolygatást azonnal abbahagyni, az esetről a területileg illetékes Herman Ottó Múzeumot (3529 Miskolc, Görgey u. 28. tel.: 46/560-170) és az örökségvédelmi hatóságot haladéktalanul értesíteni, a területet és a talált leleteket a felelős őrzés szabályai szerint megőrizni és a múzeum képviselőjének átadni.

A bejelentési kötelezettség elmulasztása örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után.

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága Bányászati és Gázipari Főosztály Miskolci Bányafelügyeleti Osztály 2022. december 20-i keltű, SZTFH-BANYASZ/15022-2/2022. iktatószámú szakhatósági állásfoglalása:

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (továbbiakban: Bányafelügyelet) az „Hernádnémeti GPON hálózat építés” építési engedélyezési eljárása ügyében indult szakhatósági eljárását
megszünteti.

A szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

A Hernádnémeti Nagyközség Önkormányzatának Jegyzője 2023. január 09-i keltű, HN/42-2/2023. iktatószámú szakhatósági állásfoglalása:

A Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt.36.) képviseletében eljáró Aqua- Partner Bt. (3526 Miskolc, Katowice utca 14. I/2.) kérelmére a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalánál indult Nagy Gábor (05-1243) által tervezett, „Hernádnémeti GPON hálózat építés” építési engedélyezési eljárásához az eljárás során mellékelt 2022-44/HÁLÉP2000 tervszámú engedélyezési tervdokumentáció alapján a szakhatósági hozzájárulást megadjuk.

A fejlesztés Hernádnémeti Nagyközségben helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi területet nem érintett.

Állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, a szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

  • A közművek nyilatkozatai az alábbiak szerint rendelkezésre állnak:
  • Hernádkak Község Önkormányzata 2022. szeptember 19-i keltű, H/1102-2/2022 iktatószámú tulajdonosi és közterületkezelői hozzájárulása;
  • Hernádnémeti Nagyközség Önkormányzatának Polgármestere 2022. október 17-i keltű, HN/4878-2/2022 iktatószámú tulajdonosi és útkezelői hozzájárulása;
  • Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály 2022. november 30-i keltű, 680363/2022 iktatószámú hozzájáruló nyilatkozata;
  • Magyar Közút Nonprofit Zrt. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatósága 2022. november 09-i keltű, BAZ-2562/2/2022 iktatószámú kezelői állásfoglalása;
  • MNV Zrt. 2022. november 10-i keltű, SZT 146476 számú tulajdonosi hozzájárulása;
  • Nemzeti Földügyi Központ Vagyonrendezési Osztály 2022. szeptember 14-i keltű, NFK-039585/002/2022 iktatószámú tulajdonosi hozzájárulása;
  • MVM ÉMÁSZ Áramhálózati Kft. 2022. június 23-i keltű, KOE-171-2-2022 iktatószámú Elvi engedélye, a 2022. december 02-i keltű, KOE-171-4 iktatószámú tervjóváhagyása, valamint 2022. június 23-i keltű, KOE-171-3-2022 iktatószámú Jogszerűségi nyilatkozata és tulajdonosi hozzájárulása;
  • GTO START Kft. 2022. augusztus 08-i keltű tulajdonosi hozzájárulása;
  • Magyar Telekom Nyrt. 2022. december 01-i keltű, P-H1A-62422-860HALOBM002 azonosító számú Tervjóváhagyó jegyzőkönyve.
  • A 161951423 azonosítószámú E-közműnyilatkozatban az alábbi közművek adták hozzájárulásukat:
    • Borsodvíz Zrt.
    • MVM ÉMÁSZ Áramhálózati Kft.
    • Oláh & Társa Kft.
    • Északmagyarországi Regionális Vízművek ZRt.
    • OPUS TIGÁZ Gázhálózati Zrt.
    • PR-TELECOM Zrt.

Az e-közmű rendszerben lefolytatott 161951423 azonosítószámú közmű-egyeztetés során meghívott szolgáltatók érintettségükről nyilatkoztak és feltételeiket megadták, melyben foglaltakat a kivitelezés során be kell tartani.

Építtető az építési engedélyben foglalt előírásoktól és kikötésektől, valamint az építési engedélyhez tartozó kiviteli tervektől – a jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve - csak a Hatóság előzetes engedélye alapján térhet el. Az eltérésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése esetén az Építtetőnek az egész építményre fennmaradási engedély iránti kérelmet kell benyújtania.

Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában és annak befejezését követően is betekinthet az eljárás során keletkezett iratba az ügyintézővel előzetesen egyeztetett időpontban és helyszínen személyesen, illetve törvényes vagy írásban meghatalmazott képviselő útján.

A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökéhez címzett, de a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalához (1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.) benyújtott halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni 40 000 Ft, azaz negyvenezer forint másodfokú eljárási díjnak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00300939-00000017 számú számlájára történő befizetése, továbbá a másodfokú szakhatósági állásfoglalás illetékének vagy igazgatási szolgáltatási díjának lerovása mellett. A fellebbezéshez az eljárási díj megfizetésére vonatkozó igazolást csatolni kell. A fellebbezést a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Elnöke, mint másodfokú hatóság bírálja el

Az indokolás kivonata

Az Építtető Meghatalmazottja építési engedélykérelme alapján a tárgyi Építményre vonatkozó terveket és mellékleteit a Hatóság megvizsgálta. Megállapította, hogy azok megfelelnek az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet (a továbbiakban: Rendelet) előírásainak.

Eljárás során a Hatóság megállapította, hogy:

  • a Tervező tervezésre jogosult, felelősségi nyilatkozatát csatolta,
  • a tervezői egyeztetések megtörténtek, az érintettek észrevételei érvényesülnek,
  • az Építtető építési jogosultsága fennáll,
  • az Építmény megépítése, tervezett használata, fenntartása nem okoz a környezetében olyan káros hatást, amely az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné, vagy a közérdeket egyéb módon sértené,
  • az Építmény részben új alépítmény építésével, részben a Magyar Telekom Nyrt. és az MVM ÉMÁSZ Áramhálózati Kft. tulajdonában lévő tartószerkezet felhasználásával valósul meg, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C törvény (a továbbiakban: Eht.) 94. § (2a)-(2c) bekezdése szerinti megállapodással.

Az eljárás során a szakhatóságok bevonásra kerültek, kifogást nem emeltek, állásfoglalásukat a rendelkező részben foglaltak szerint megadták az alábbi indokolással:

Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda (3529 Miskolc, Csabai kapu 17.) 2023. 01. 19. érkezett CM/28371-6/2022 számú Végzése alapján, a Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36.) meghatalmazásából eljáró Aqua-Partner Bt. (3526 Miskolc, Katowice utca 14. I. em/2.) kérelmére indult, a Nagy Gábor tervező által tervezett, 2022-44/HÁLÉP2000 számú engedélyezési tervdokumentáció alapján, Hernádnémeti GPON hálózat építés építési engedélyezési eljárásában szakhatósági hozzájárulásomat kérte.

Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet I. melléklet 7. táblázat 6. pontja alapján az ügyben a területi vízügyi hatóság, 5. pontja alapján területi vízvédelmi hatóság szakhatóságként érintett.

A hatóság szakkérdése annak elbírálása, hogy a tevékenység és az építmény a vizek lefolyására, a mederfenntartásra, az árvíz és a jég levonulására, a felszín alatti vizek védelmére vonatkozó követelményeknek megfelel-e.

A rendelkezésemre bocsátott dokumentumok alapján az alábbiakat állapítottam meg:

A Magyar Telekom Nyrt. a jelenleg legkorszerűbb, gigabites sávszélességű szolgáltatások nyújtására alkalmas optikai kábeles távközlési hálózat (GPON) kiépítését tervezi Hernádnémeti településen. A meglévő réz kábeles hálózat egyrészt a Telekom, másrészt az áramszolgáltató támszerkezetén került kiépítésre, illetve közvetlenül a földbe került lefektetésre. Alépítmény hálózat (LPE40-es védőcsövekkel) csak az aggregációs optikák számára épült. A központi berendezések a Posta utcán lévő távközlési konténerben kaptak helyet. A tervezett optikai kábeles hálózat kiépítéséhez nagyrészt a Magyar Telekom Nyrt. és az MVM ÉMÁSZ Áramhálózati Kft. meglévő támszerkezete kerül felhasználásra.

Hatóságunk nyilvántartása szerint a beruházással érintett terület nagyvíz medret, parti sávot, hidrogeológiai védőidomot nem érint.

A felszín alatti vizek védelme szempontjából megállapítottam, hogy az érintett terület besorolása a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete alapján felszín alatti víz állapota szempontjából „érzékeny” terület. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete szerint a település a felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny, kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő település.

A csatolt, Nagy Gábor (tervező) által tervezett, 2022-44/HÁLÉP2000 számú engedélyezési tervdokumentáció alapján megállapítottam, hogy az engedélyezési eljárásában benyúlytott kiviteli tervek a fenti szakkérdés követelményeit kielégítik, a felszíni vizek és a felszín alatti vizek védelme valamint a vizek lefolyására a mederfenntartásra, az árvíz és a jég levonulására vonatkozó követelményeknek előírásaim betartása esetén megfelelnek.

Előírásaimat a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet valamint az elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményfajtákkal való keresztezéséről, megközelítéséről és védelméről szóló 8/2012. (I. 26.) NMHH rendelet előírásai alapján tettem meg.

Szakhatósági állásfoglalásom a kérelemhez mellékelt tervekben foglaltakon alapul, azokkal együtt érvényes.

Engedélyes a szakhatósági eljárás 13/2015 (III.31.) BM rendelet II. melléklet 8. pontjában leírt 7000 Ft igazgatási szolgáltatási díját megfizette.

A szakhatósági állásfoglalást az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. mellékletének 7/5-6. pontja alapján meghatározott szakkérdésben, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 55. § (1) bekezdése szerint adtam meg.

Az Igazgatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 8. pontja állapítja meg.

A jogorvoslati lehetőséget az Ákr. 55. § (4) bekezdésében foglaltak alapján zártam ki.

„55.§.(4) A szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.”

Felhívom az engedélyező hatóságot, hogy tárgyi ügyben hozott döntését az Ákr. 85. § (1) bekezdése szerint küldje meg hatóságunk részére.

Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztálya:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda CM/28371-5/2022 hivatkozási számon szakhatósági megkeresést küldött Hernádnémeti GPON hálózat építése tárgyában.

A megkeresésben foglaltakat megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a tárgyi beruházás a katonai szervezetek tevékenységét nem befolyásolja, a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai végrehajtása biztosított, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.

Állásfoglalásom a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 1. § (1), 3. § (11), 6. § (1) b), 59. § (1) a), d)-e) pontján alapszik.

A szakhatóság hatáskörét és illetékességét az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 7. Hírközlési ügyek táblázat 10. pontja, a szakhatósági állásfoglalás elleni önálló jogorvoslat kizárására vonatkozó előírást az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 55. § (4) bekezdése tartalmazza.

Állásfoglalásomat a honvédelemért felelős miniszter nevében, a Honvédelmi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 30/2022. (VII. 29.) HM utasítás 1. melléklet 6. függelék A) táblázat (14)-(15)-(16) pontja alapján adtam ki.

Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda (3529 Miskolc, Csabai kapu 17. 2022. december 19. napján kelt megkeresésében, a Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36., KÜJ: 100170597) építtető részére „Hernádnémeti GPON hálózat építés” elektronikus hírközlési építmény építési engedélyezési eljárásához szakhatósági állásfoglalás kiadását kérte a Főosztálytól.

Kérelmező a 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 6. melléklet 6. pontja által meghatározott 7 000,- Ft igazgatási szolgáltatási díjat befizette.

A benyújtott dokumentációt megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a tervezési terület nem érint országos jelentőségű védett természeti területet, Natura 2000 területet, nem helyezkedik el barlang védőövezetében.

A tervezett létesítés a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek megfelel, természetvédelmi szempontból jelentős környezeti hatás nem feltételezhető.

Az építési-engedélyezési eljárásra vonatkozó dokumentáció az általános előírások mellett tartalmazza a szükséges hulladékgazdálkodási tervfejezetet, mely részletezi a tevékenység során keletkező hulladékok típusait és azok kezelési módját, tervezett műszaki leírásokat, helyszínrajzokkal kiegészítve.

A benyújtott iratok alapján, előírásaim betartása mellett a „Hernádnémeti GPON hálózat építés” elektronikus hírközlési építmény építési engedélyezése természet- és tájvédelmi, valamint hulladékgazdálkodási érdekeket nem sért.

A szakhatósági állásfoglalásomat az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. mellékletének 7. pontja alapján, a természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 625/2022 (XII. 30.) Kormányrendelet 2 § (1) bek.-ében valamint a hulladékgazdálkodási hatóság kijelöléséről szóló 124/2021. (III. 12.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított jogkörömben, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 55. § (1) bekezdésben foglaltak alapján adtam meg.

A döntés elleni jogorvoslatról az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 55. § (4) bekezdése figyelembevételével adtam tájékoztatást.

Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Örökségvédelmi Osztály

Az építtető Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36.) meghatalmazásából eljáró Aqua-Partner Bt. (3526 Miskolc, Katowice utca 14. I. em./2.) – tervező: Nagy Gábor, k. a.: 05-1243 – a Hernádnémeti GPON hálózat építés engedélyezése tárgyában nyújtott be kérelmet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz. Az eljáró hatóság tárgyi ügyben az általános közigazgatási rendtartásról 2016. évi CL. törvény (Ákr.) és egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet (Szhr.) 1. melléklet 7. táblázat 18. pontja alapján szakhatósági állásfoglalást kért az örökségvédelmi hatóságtól.

Az eljárás során a 2022-44/HÁLÉP2000 munkaszámú kiviteli terv és a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítottam, hogy a kulturális örökségvédelmi hatóság, mint szakhatóság a megkeresés szerinti ügyben a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet (Övr.) 3. § (1) bekezdés a) pontja és 87. § (1) bekezdése szerint nem rendelkezik hatáskörrel, tekintettel arra, hogy az engedélyezés tárgyát képező tervezett munkálatok nyilvántartott régészeti lelőhelyet, régészeti védőövezetet, nyilvántartott műemléki értéket, műemléket, műemléki környezetet, műemléki jelentőségű területet, történeti tájat és világörökségi helyszínt vagy világörökségi területet nem érintenek.

A tervezett földmunkák során nem várt módon előkerült régészeti emlékek esetén történő intézkedéseket a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.) 24. § határozza meg.

A bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményét a Kötv. 82. § (2) bekezdése helyezi kilátásba.

Mindezekre tekintettel az Ákr. 17. § alapján az eljárás megszüntetéséről döntöttem.

Az eljárás megszüntetésének törvényi feltételei a jelen ügyben fennállnak.

Végzésem az Ákr. 17. § és 80-81. §-án alapul.

Az önálló jogorvoslatot az Ákr. 55. § (4) bekezdése alapján zártam ki, és e jogszabályhelyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről.

A hivatal hatáskörét az Szhr. 1. § (1) bekezdése és 1. mellékletének 7. pontja, az Övr. 3. § (1) bekezdés a) pontja, a 87. § (1) bekezdése, illetékességét a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 568/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése állapítja meg.

Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága Bányászati és Gázipari Főosztály Miskolci Bányafelügyeleti Osztály:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda a Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36.; a továbbiakban: Építtető) meghatalmazásából eljáró Aqua- Partner Bt. (3526 Miskolc, Katowice utca 14. I. em/2.) kérelmére indult tárgyi létesítmény építési engedélyezési eljárása során szakhatósági állásfoglalást kért a Bányafelügyelettől. Megkereséséhez mellékelte a „2022-44/HÁLÉP2000” tervszámú kiviteli tervdokumentációt.

Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII.29.) Korm. rendelet 1. §-ára és 1. számú mellékletének 7. táblázatának 19. pontjára tekintettel a Bányafelügyelet megvizsgálta a beérkezett tervdokumentációt, és a tervdokumentáció, valamint saját nyilvántartásai alapján az alábbiakat állapította meg:

  • Tárgyi létesítés területe nem tartozik felszínmozgás-veszélyes övezethez, valamint bányászati tevékenységgel érintett területet nem érint.
  • A tárgyi létesítmény földgázelosztó vezeték biztonsági övezetében valósul meg, de a dokumentáció nem tartalmazott olyan nyilatkozatot, amelyben az építtető az üzemeltetőnek a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 38. § (2) bekezdése szerinti egyetértési nyilatkozatában foglalt feltételeket kifogásolta volna.
  • A tervezett építési tevékenység során ásványi nyersanyag kitermelése nem éri el az 500 m3-t.

A fentiek alapján a Bányafelügyelet megállapította, hogy a szakhatóság bevonásának és közreműködésének a feltételei nem teljesülnek, ezért az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016.évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 17. §-a alapján a szakhatósági eljárást megszünteti.

A bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról és egyéb eljárási költségekről, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 9/2022. (I. 28.) SZTFH rendelet 2. számú mellékletének 3. pontja szerinti igazgatási szolgáltatási díj rendezett.

A végzés elleni önálló jogorvoslat lehetőségét az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 55. § (4) bekezdése zárja ki.

A Bányafelügyelet hatáskörét az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII.29.) Korm. rendelet 1. § és 1. számú mellékletének 7/19. pontja állapítja meg, illetékessége a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43.§ (1) bekezdésén alapul.

Hernádnémeti Nagyközség Önkormányzatának Jegyzője:

A Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt.36.) képviseletében eljáró Aqua-Partner Bt. (3526 Miskolc, Katowice utca 14. I/2.) kérelmet adott be a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalánál, Nagy Gábor (05-1243) felelős tervező által tervezett, „Hernádnémeti GPON hálózat építés” építési engedélyezése tárgyában.

Az eljárás során szakhatósági hozzájárulásunk megadását kérelmezték a mellékelt 2022-44/HÁLÉP2000 tervszámú engedélyezési terv alapján.

A megküldött dokumentációt átvizsgálva megállapítottuk, hogy a GPON optikai kábel építés a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek megfelel.

Ilyen területet az optikai körzet kábel kiépítése során nem érintettek.

Mivel a kábelhálózat nyomvonala nem érintett helyi környezet és természetvédelmi területet, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.

Tárgyi ügyel kapcsolatosan Szakhatósági állásfoglalásomat az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012 (XI.8.) Korm.rendelet, az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 20/2020. (XII.18.) NMHH rendelet, az egyes kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII.29.) Korm. rendelet, valamint Hernádnémeti Nagyközség Képviselőtestületének 26/2003 (X.22.) számú rendeletének (rendezési terv és helyi építési szabályzat) figyelembevételével hoztam meg.

Az önálló jogorvoslatot az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi Cl., törvény 55. § (4) bekezdés alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről.

Hernádkak Község Önkormányzata Jegyzője az elektronikus tértivevény tanúsága szerint a Hatóság 2022. december 19. napján kelt, CM/28371-4/2022. számú szakhatósági megkeresését 2022. december 22. napján átvette.

A Hatósághoz jelen döntés meghozataláig más illetékes szakhatóság kijelöléséről szóló tájékoztatás, valamint ennek hiányában helyi természetvédelmi szakhatósági állásfoglalás nem érkezett.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. LXXVIII. törvény 53/E. § (2) bekezdése szerint a szakhatóság hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, ha a szakhatóság az előírt határidőn belül nem ad ki állásfoglalást.

A Hatóság a fentiek alapján a szakhatósági állásfoglalást megadottnak tekinti.

A Hatóság az Eht. 10. § (2) bekezdése szerinti a 10. § (1) bekezdés 12. pontja szerinti hatáskörében eljárva, a kérelmet, a benyújtott dokumentációt és a mellékleteket megvizsgálta és megállapította, hogy azok megfelelnek a Rendelet 11.-13. §-ában, az elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményfajtákkal való keresztezéséről, megközelítéséről és védelméről szóló8/2012. (I. 26.) NMHH rendeletben (a továbbiakban: NMHH rendelet), az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 50. § (3) bekezdésében foglalt előírásoknak, melyek figyelembevételével az építési engedélyt megadta.

A kivitelezésre és az elektronikus építési napló vezetésére vonatkozó részletes szabályokat a Rendelet 8. §-a és az Épkiv. tartalmazza.

Az Eht. 94. § (2a) bekezdése értelmében a hálózatüzemeltető és az elektronikus hírközlési szolgáltató együttműködnek a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése érdekében, ennek keretében a hálózatüzemeltető köteles tűrni a fizikai infrastruktúrájának felhasználását vagy köteles a fizikai infrastruktúrájának alkalmassá tételét elvégezni. Az elektronikus hírközlési építmény kiépítésének és karbantartásának költségeit az elektronikus hírközlési szolgáltató viseli. A (2b) bekezdés alapján a fizikai infrastruktúra (2a) bekezdés szerinti felhasználásához való hozzájárulásról szóló megállapodás megkötését az elektronikus hírközlési szolgáltatónak (Építtetőnek) írásbeli ajánlattal kell kezdeményeznie a hálózatüzemeltetőnél. Az átalakítási munkálatok elvégzésének időtartamát a (2c) bekezdés állapítja meg. A megállapodás létrejöttére vonatkozó további rendelkezéseket a (2b)-(2g) bekezdések határozzák meg.

Az Eht. 94. § (4e) bekezdése értelmében a fizikai infrastruktúra (2a) bekezdés szerinti felhasználásához nem kell az ingatlan tulajdonosának hozzájárulását kérni a meglévő fizikai infrastruktúra elhelyezését biztosító érintett ingatlan tekintetében, ha a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok létesítése nem jelent további korlátozást az ingatlan használatában a fizikai infrastruktúrához kapcsolódó vezetékjoghoz, szolgalmi vagy használati joghoz képest. Ha az építési engedélyezési eljárásra irányuló kérelem és mellékletei tartalmából más nem következik, vélelmezni kell, hogy a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok létesítése nem jár további korlátozással az ingatlan használatában a meglévő fizikai infrastruktúrához kapcsolódó vezetékjoghoz, szolgalmi vagy használati joghoz képest.

Az Eht. 94. § (4f) bekezdése szerint a (4e) bekezdés alapján létesített nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetőjének ingatlanhasználati joga megszűnik a felhasznált fizikai infrastruktúrához kapcsolódó vezetékjog, szolgalmi vagy használati jog megszűnésével, továbbá a felhasznált fizikai infrastruktúra ingatlanról történő eltávolításával.

A Hatóság az engedélykérelem és az ahhoz csatolt dokumentumok alapján megállapította, hogy a törvényi vélelemnek megfelelően tárgyi Építmény tekintetében a meglévő fizikai infrastruktúra meglévő nyomvonalon megvalósuló felhasználásához nem volt szükség.

A kivitelezés engedély nélküli megkezdésére, továbbá az engedélytől való eltérésre vonatkozó rendelkezések a Rendelet 13. § (7) bekezdésén és 14. §-án alapulnak.

Az engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó eljárási díj megfizetésre került.

A döntésbe a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala Miskolci Hatósági Irodánál (3529 Miskolc, Csabai kapu 17.), ügyfélszolgálati időben (Hétfő: 8:00-12:00, Szerda: 13:00-16:00, Péntek: 8:00-12:00), a 46/555-522 telefonszámon előre egyeztetett időpontban lehet betekinteni.

A Hatóság az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdés h) pontja alapján az eljárás során hozott döntéséről készült közleményt közhírré teszi.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 53/G. § (2) bekezdése értelmében az eljárásról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogait akkor gyakorolhatja, ha az elsőfokú eljárásban nyilatkozatot tett vagy kérelmet nyújtott be.

Jelen közlemény egyidejűleg megtalálható a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda (3529 Miskolc, Csabai kapu 17.), hirdetőtábláján, valamint a Hatóság honlapján (nmhh.hu).

Miskolc, 2023. március 13.

Pap-Tóth Tamás
hatósági irodavezető-helyettes

Kifüggesztés napja: 2023. március 13.
Levétel napja: 2023. március 29.