Iktatószám: CM/29401-20/2022
Tárgy: közlemény hatósági döntésről
Ügyintéző: Mezeiné Galuska Judit
Tel: 46/555-522
Elektronikus levélcím: galuska.judit@nmhh.hu
Készült: 2023. április 17.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) a következő közhírré tétel útján történő tájékoztatást adja a tárgyban megnevezett elektronikus hírközlési építmény engedélyezési ügyében.

Közlemény

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 89. § (1) bekezdése alapján a Hatóság tájékoztatja a Tisztelt Ügyfeleket, hogy a tárgyi közigazgatási eljárásban a 2023. március 07. napján kelt, CM/29401-17/2022 számú határozattal az építési engedélyt megadta, mely határozat – a hirdetményi úton történő közlését követően – 2023. április 12. napján véglegessé vált.

A kifüggesztés és közzététel dátuma: 2023. április 17.

A döntés rendelkező része

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) a PIKKTEL Kft. (3535 Miskolc, Eper u. 99.; a továbbiakban: Meghatalmazott) által képviselt Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36.; a továbbiakban: Építtető)  részére a Pintérné Kiss Katalin (Kamarai nyilvántartási száma: 05-0387) tervező által készített, mellékelt TC 2022/33 számú kiviteli terv alapján Mátraverebély GPON hálózat építés elektronikus hírközlési építmény (a továbbiakban: Építmény) építésére, melynek címe, helyrajzi számai: Mátraverebély: 662, 616, 544/2, 598, 946, 539/1, 304/2, 539/2, 539/3, 540, továbbá meglévő nyomvonalon:  745/1, 744, 1058, 1056, 1039, 1035, 1036, 949, 720, 772, 785, 814, 925, 851, 891, 999, 1013, 977, 958, 1014, 1015, 1038, 1057, 458, 453, 443, 442, 424, 419, 418, 417, 416, 415, 413, 411, 409, 408/4, 408/1, 62, 96, 88, 154, 198, 193, 192, 297/1, 298, 212, 215, 218, 246, 375, 375, 375, 375, 375, 375, 375, 375, 332, 336, 329, 376, 220, 182, 160, 40, 104, 130, 308, 300/12, 299/1.

az építési engedélyt megadja, az alábbi feltételek betartása mellett:

Ezen építési engedély a véglegessé válásának napjától számított 3 évig hatályos. Az Építtető indokolt kérelme alapján, az építési engedély hatályát, a Hatóság egy esetben 1 évvel meghosszabbíthatja. Az építési munkálatokat az építési engedély hatályának lejártáig be kell fejezni.

A kivitelezés megkezdése csak végleges építési engedély alapján történhet.

A kivitelezés csak az elektronikus hírközlési építmény elhelyezésére szolgáló, MVM ÉMÁSZ Áramhálózati Kft. (a továbbiakban: Hálózatüzemeltető) által rendelkezésre bocsátott tartószerkezetnek (a továbbiakban: fizikai infrastruktúra) az Építtető és a Hálózatüzemeltető megállapodása szerint, a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat kiépítése érdekében történő alkalmassá tételét követően vagy azzal párhuzamosan kezdhető meg. Az alkalmassá tétel előzőek szerinti elvégzésére – amennyiben a megállapodás eltérően nem rendelkezik - a hálózatüzemeltető köteles. Az alkalmassá tételhez szükséges átalakítási munkálatok időtartama a megállapodás megkötésétől számított 270 napot nem haladhatja meg.

Az építésügyi hatósági engedélyhez, vagy bejelentéshez kötött építési tevékenység végzéséről hírközlési e-naplót (a továbbiakban: e-napló) kell vezetni. Egy e-naplóban egy engedélyszámhoz tartozó építési tevékenység rögzíthető. Az e-napló készenlétbe helyezését, illetve megnyitását az Építtetőnek elektronikus úton (e-epites.hu) kezdeményeznie kell az üzemeltetésre kijelölt Lechner Nonprofit Kft.-nél. Az e-naplót az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt az építési munkaterületen hozzáférhetővé kell tenni.

Az építési beruházás építési tevékenységének befejezésekor műszaki átadás-átvételi eljárást kell lefolytatni. Az Építtető az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: e-közmű rendelet) hatálya alá tartozó közreműködőknek az építmény használatbavételéhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatát a Lechner Kft. által üzemeltetett e-közmű rendszeren keresztül köteles beszerezni. A műszaki átadási-átvételi eljárás résztvevőit a fővállalkozó kivitelező e-főnaplóban jelzett kezdeményezésére az építtető hívja össze. Az építtető az eljárás meghatározott időpontjának, az építési engedély számának és az építés helyszínének az e-főnaplóba történő bejegyzésével értesíti az illetékes építésfelügyeleti hatóságot, a fővállalkozó kivitelezőt és egyéb érdekelteket. A műszaki átadás-átvételi eljárásról elektronikus jegyzőkönyvet kell készíteni és azt az e-főnaplóhoz mellékletként csatolni. az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) 32. §-a alapján. A kivitelezői vagy felelős műszaki vezetői nyilatkozat kitöltését követően az e-naplót le kell zárni.

A Hatóság a hírközlési e-napló készenlétét haladéktalanul megszünteti, ha az e-főnaplót az építésügyi hatósági engedély hatálya alatt nem nyitják meg és az engedély hatályának hosszabbítását sem kérelmezik.

A kivitelezés során az Építtető köteles betartatni az érdekelt szakhatóságok hozzájárulásában foglalt, az érintett közművek és egyéb érdekelt szervek rögzített - a kiviteli tervekhez csatolt egyeztetési jegyzőkönyvekben szereplő - előírásait.

A kiviteli munkák végzése során az Építtetőnek a vonatkozó, érvényben lévő egyéb, az állékonyságra és a szilárdságra, a használati biztonságra, az élet és vagyonvédelemre vonatkozó nemzeti szabványokban foglaltaktól való eltérés esetén, a szabványossal legalább egyenértékű megoldásokat kell alkalmaznia.

Az Építtető köteles a jóváhagyott, engedélyezett kiviteli tervet, az építés helyszínén hozzáférhetővé tenni, illetve az ellenőrzésre jogosultaknak bemutatni.

Az Építtetőnek az elkészült építményt (hálózatot) az Építtető vagy az üzemeltető egyértelmű meghatározására alkalmas azonosítóval (hatósági engedély számának feltüntetése) kell ellátnia.

Jelen engedély hatálya nem terjed ki a hálózathoz kapcsolódó berendezések, fejállomás, antenna és antennatartó szerkezet telepítésére.

Az engedély nem mentesíti az Építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez a külön jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

Az Építtetőnek az építési munka befejezésétől számított 60 napon belül meg kell kérnie a megépült létesítmény használatbavételi engedélyét, az építmény használatbavételi engedély nélkül jogszerűen nem használható, azon elektronikus hírközlési szolgáltatás nem nyújtható.

Jelen építési engedély polgári jogi igényt nem dönt el.

Szakhatóságok állásfoglalásai:

• Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság: 2023. január 31-i keltű, 35100/1012-1/2023.ált. számú szakhatósági állásfoglalása:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda (3529 Miskolc, Csabai kapu 17.; a továbbiakban: Kérelmező hatóság) szakhatósági megkeresésére a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály (a továbbiakban: FKI-KHO) tárgyi ügyben az alábbi szakhatósági állásfoglalást adja:

A Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 36.) megbízásából eljáró Pikktel Kft. (3535 Miskolc, Eper utca 99.; a továbbiakban: Tervező) kérelmére indult eljárásban a Mátraverebély GPON hálózat építési engedélyezéséhez

vízügyi és vízvédelmi szempontból az alábbi kikötésekkel hozzájárulok:

1. A tevékenység során fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a csapadékvíz, földtani közeg a felszíni és a felszín alatti víz ne szennyeződjön. A tevékenységet úgy kell végezni, hogy a felszín alatti víz, földtani közeg állapotában ne okozzon (B) szennyezettségi határértékeket meghaladó minőség romlást.

2. A munkálatok során csak olyan anyagok használhatók fel, melyek a felszín alatti vizeket nem károsítják. A tereprendezés során csak bizonyítottan szennyeződésmentes, a fedőképződménnyel megegyező szemcseméretű föld használható, építési törmelék használata tilos.

3. A kivitelezés befejezését követően – szükség esetén – a csapadékvíz elvezető rendszert az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani.

4. A kivitelezés befejezését követően a burkolatokat az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani.

5. A megvalósítás során a vízfolyásba (Zagyva-patak) a szabad áramlást akadályozó-, illetve szennyező anyag nem kerülhet.

6. A kivitelezés befejezését követően – szükség esetén – a medret az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani.

7. A tevékenységet a felszíni vizek jogszabályban meghatározott parti sávjára vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásával kell végezni.

8. A tevékenység úgy végezhető, hogy a vízfolyás parti sávján a vízfolyás kezelője számára biztosított maradjon a fenntartási és üzemeltetői feladatok ellátása.

9. Parti sávban depónia nem létesíthető, munkagép, folyékony üzemanyag vagy potenciálisan vízszennyező anyag nem tárolható.

10. Káresemény, havária bekövetkezte esetén a szakszerű kárenyhítést szolgáló intézkedéseket azonnal meg kell tenni és biztosítani kell a felszín alatti vizek maximális védelmét. A terület eredeti állapotának visszaállításáról gondoskodni kell.

11. A használatbavételi engedély kérelemhez csatolni kell a műszaki átadás-átvételi eljáráson felvett jegyzőkönyvet.

Egyidejűleg megállapítom, hogy az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 7.000 Ft, amely megfizetésre került.

A szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

• Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztályának 2023. január 20-i keltű, 919-2/2023/h számú szakhatósági állásfoglalása:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda (3529 Miskolc Csabai kapu 17.) CM/29401-8/2022 hivatkozási számon megküldött szakhatósági megkeresésére, Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36.) által kérelmezett Mátraverebély, GPON hálózat építés tárgyában az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom:

A beruházás megvalósításához

HOZZÁJÁRULOK.

Ezen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

• Nógrád Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály 2023. január 31-i keltű, NO/KVO/212-2/2023. számú szakhatósági állásfoglalása:

A Nógrád Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály (a továbbiakban: Kormányhivatal), mint környezetvédelmi, természetvédelmi és hulladékgazdálkodási hatóság, a Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36.; KÜJ: 100 170 597, továbbiakban: Építtető) megbízásából a Pikktel Kft. (3535 Miskolc, Eper utca 99.) kérelmére a Mátraverebély GPON hálózat építés építési engedélyezéséhez

hozzájárul.

A Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztályának, mint területileg illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság kikötései:

1. 1. A tevékenység során tilos a természeti értékek, a környezeti elemek károsítása, illetve veszélyeztetése!
2. A földmunkák során megnyitott árkokba, gödrökbe beleesett, betelepült védett kétéltűeket, hüllőket, kisemlősöket minden munkanapon, valamint betemetés előtt ki kell menteni és megfelelő élőhelyen szabadon kell engedni.
3. A munkálatokkal igénybevett területeket helyre kell állítani. A tevékenység során bolygatott felszíneken az invazív, idegenhonos növényfajok terjedését – szükség esetén – kaszálással meg kell akadályozni.

A Kormányhivatal Hulladékgazdálkodási Osztályának, mint területileg illetékes hulladékgazdálkodási hatóság kikötései:

1. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény [a továbbiakban: Ht.] 4. §-ában foglaltaknak megfelelően a tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását.
2. A kivitelezési munkák, valamint az üzemeltetés során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékokat azonosító kód szerint be kell sorolni a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet [a továbbiakban: 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet] 2. számú melléklete szerint és a környezet veszélyeztetését kizáró módon, a további kezelés, hasznosítás elősegítése érdekében szelektíven kell gyűjteni. A hulladékot további kezelésre csak az adott típusú hulladékra érvényes hulladékkezelési, hulladékgazdálkodási vagy egységes környezethasználati engedéllyel rendelkező szervezetnek lehet átadni. A kezelési engedély meglétéről a hulladék átadását megelőzően az átadónak meg kell győződni.
3. A keletkező hulladékok kezelése során a hasznosítást előnyben kell részesíteni az ártalmatlanítással szemben. Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosításra vagy energiahordozóként való felhasználásra a műszaki, illetőleg gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. Amennyiben az hulladéklerakóban kerül ártalmatlanításra, úgy vizsgálni kell a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV.5.) KvVM rendeletben meghatározott alapjellemzési kötelezettségeket.
4. A kivitelezési munkák, valamint az üzemelés során keletkező veszélyes hulladékok kezelésénél a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet], valamint az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet] előírásait be kell tartani.
5. A kivitelezési munkálatok, valamint az üzemeltetés során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok gyűjtésének céljából létesítendő gyűjtőhely(ek) kialakításának meg kell felelnie a 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendeletben foglalt követelményeknek.
6. A veszélyes hulladékokat a környezet károsítását megelőző, szennyezését kizáró módon, a kijelölt gyűjtőhelyen, a kémiai hatásoknak és a mechanikai igénybevételnek ellenálló gyűjtőedényben kell, HAK kódonként elkülönítetten gyűjteni.
7. A kivitelezési munkálatok, valamint az üzemeltetés során keletkező hulladékok nyilvántartása és az adatszolgáltatás a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet] előírásai szerint végzendő.
8. A tevékenység során kitermelt talajt a további felhasználás előtt vizsgálni kell a Ht. 2.§ (4) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével. Az anyagot szennyezettség esetén, illetve abban az esetben, ha azt nem a kitermelés helyén használják fel, azonosító kód szerint be kell sorolni a 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet 2. számú melléklete szerint.
9. Feltöltésre, illetve visszatöltésre kizárólag hulladéknak nem minősülő, a Ht. 9. § (1) bekezdésében foglalt hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó feltételek teljesülését igazoló dokumentummal rendelkező inert anyag, vagy tiszta talaj használható fel.
10. A használatbavételi engedély kérelemmel együtt be kell nyújtani a felelős műszaki vezető nyilatkozatát arról, hogy az építőipari kivitelezési tevékenységet a jogerős építési engedélynek és a jóváhagyott építészeti-műszaki dokumentációnak stb. megfelelően végezték, az építési-bontási hulladékokat az előírások szerint kezelték, és legkésőbb az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor a munkaterületről – engedéllyel rendelkező szervezet által engedéllyel rendelkező kezelőnek – hasznosításra, illetve ártalmatlanításra elszállították. A felelős műszaki vezető nyilatkozatának ki kell térnie arra is, hogy az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége elérte-e az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletben [a továbbiakban: 45/2004. (VII. 26.) BMKvVM rendelet] előírt mértéket. Amennyiben a keletkező hulladékok valamely komponensének mennyisége eléri a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 1. számú mellékletében meghatározott küszöbértéket, úgy a ténylegesen keletkezett hulladékokról a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet szerint elkészített bontási hulladék nyilvántartó lapot és hulladékot kezelő szervezet átvételi igazolását (szállítólevél, „SZ” kísérőjegy, számla, stb.) a Kormányhivatalnak meg kell küldeni.
11. A hulladékok gyűjtését és átadását úgy kell megszervezni, hogy az ellenőrizhető legyen.
12. Tilos a veszélyes hulladékot a települési, vagy az egyéb nem veszélyes hulladék közé juttatni!
13. A kivitelezési munkák, valamint az üzemeltetés során esetlegesen bekövetkező káreseményről, a megtett intézkedésekről és azok eredményéről 24 órán belül írásban tájékoztatást kell adni a Kormányhivatalnak.

E döntés ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, az ezzel kapcsolatos jogorvoslati jog az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság által hozott határozat ellen irányuló jogorvoslat keretében gyakorolható.

• Nógrád Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Építésügyi Hatósági és Örökségvédelmi Osztály 2023. január 19-i keltű, NO/EPFO/00054-2/2023. iktatószámú szakhatósági állásfoglalása:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Miskolci Hatósági Iroda (3529 Miskolc, Csabai kapu 17.) – továbbiakban: Hatóság – megkeresésére a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályának Építésügyi Hatósági és Örökségvédelmi Osztálya – továbbiakban: Kormányhivatal – a tárgyi ügyben szükséges

kulturális örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást kikötés nélkül megadja.

Egyúttal tájékoztatja Engedélyest, hogy ha régészeti feltárás nélkül régészeti emlék, lelet vagy annak tűnő tárgy kerül elő, a felfedező, a tevékenység felelős vezetője, az ingatlan tulajdonosa, az építtető vagy a kivitelező köteles az általa folytatott tevékenységet azonnal abbahagyni, a jegyző útján a hatóságnak azt haladéktalanul bejelenteni, amely arról haladéktalanul tájékoztatja a mentő feltárás elvégzésére a feltárásra jogosult intézményt, valamint a tevékenységet szüneteltetni, továbbá a helyszín és a lelet őrzéséről – a felelős őrzés szabályai szerint – a feltárásra jogosult intézmény intézkedéséig gondoskodni. Aki a jogszabály által előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget örökségvédelmi bírsággal sújtható. Az örökségvédelmi bírság összege a régészeti lelőhelyek és kulturális javak vonatkozásában 10 ezertől 250 millió forintig terjedhet.

A szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

• Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága Bányászati és Gázipari Főosztály Budapesti Bányafelügyeleti Osztály 2023. január 19-i keltű, SZTFH-BANYASZ/1196-2/2022. iktatószámú szakhatósági állásfoglalása:

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága Bányászati és Gázipari Főosztály Budapesti Bányafelügyeleti Osztálya (a továbbiakban: Bányafelügyelet) a tárgyi elektronikus hírközlési építmény építési engedélyének jóváhagyásához

hozzájárul.

A szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

• Mátraverebélyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 2023. január 19-i keltű, Ml./16-3/2023. számú előzetes szakhatósági állásfoglalása:

Mátraverebélyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, mint 1. fokon eljáró szakhatóság, a Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36.) - mint építtető - meghatalmazásából eljáró Pikktel Kft. (3535 Eper u. 99.) kérelmére, a TC 2022/33 munkaszámú engedélyezési tervdokumentáció alapján a Mátraverebély GPON hálózat építéséhez

hozzájárulok,

Ezen szakhatósági hozzájárulás nem mentesít más, általános és eseti hatósági hozzájárulások, engedélyek beszerzésének kötelezettsége alól.

Döntésem ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye. Végzésem csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslati kérelemben támadható meg.

A közművek nyilatkozatai az alábbiak szerint rendelkezésre állnak:

-         Mátraverebélyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 2022. december 09-i keltű, MI./2023-1/2022. iktatószámú közútkezelői hozzájárulása;

-         Mátraverebély Község Önkormányzata Polgármestere 2022. december 09-i keltű, MI./2023-3/2022. iktatószámú tulajdonosi hozzájárulása;

-         Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság 2022. december 15-i keltű, 04343-0002 iktatószámú vagyonkezelői hozzájárulása;

-         Magyar Közút Nonprofit Zrt. Nógrád Megyei Igazgatósága 2022. február 16-i keltű, NOG-1177/2/2022 iktatószámú közútkezelői hozzájárulása;

-         MVM ÉMÁSZ Áramhálózati Kft. 2022. október 25-i keltű, EG/2478/2022 iktatószámú tervjóváhagyása, 2022. szeptember 28-i keltű, Eg/2255/2022 iktatószámú Elvi engedélye, valamint 2022. október 25-i keltű, EG/2478/2022 iktatószámú Jogszerűségi nyilatkozata és tulajdonosi hozzájárulása;

-         A 466267784 azonosítószámú E-közműnyilatkozatban az alábbi közművek adták hozzájárulásukat:

• Északmagyarországi Regionális Vízművek ZRt.
• Magyar Telekom Nyrt.
• Heves Megyei Vízmű Zrt.
• MVM ÉMÁSZ Áramhálózati Kft.
• DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft.
• Invitech ICT Services Kft.
• Vodafone Magyarország Zrt.

Az e-közmű rendszerben lefolytatott 466267784 azonosítószámú közmű-egyeztetés során meghívott szolgáltatók érintettségükről nyilatkoztak és feltételeiket megadták, melyben foglaltakat a kivitelezés során be kell tartani.

Az Építtető az építési engedélyben foglalt előírásoktól és kikötésektől, valamint az építési engedélyhez tartozó kiviteli tervektől – a jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve - csak a Hatóság előzetes engedélye alapján térhet el. Az eltérésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése esetén az Építtetőnek az egész építményre fennmaradási engedély iránti kérelmet kell benyújtania.

Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában és annak befejezését követően is betekinthet az eljárás során keletkezett iratba az ügyintézővel előzetesen egyeztetett időpontban és helyszínen személyesen, illetve törvényes vagy írásban meghatalmazott képviselő útján.

A jogorvoslatra nyitva álló idő alatt az eljárásban ügyfélnek minősülők az engedélyezés tárgyát képező tervdokumentációba az ügyintézővel előzetesen egyeztetett időpontban és helyszínen személyesen, illetve törvényes vagy írásban meghatalmazott képviselő útján tekinthetnek be.

A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökéhez címzett, de a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalához (1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.) benyújtott halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni 40 000 Ft, azaz negyvenezer forint másodfokú eljárási díjnak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00300939-00000017 számú számlájára történő befizetése, továbbá a másodfokú szakhatósági állásfoglalás illetékének vagy igazgatási szolgáltatási díjának lerovása mellett. A fellebbezéshez az eljárási díj megfizetésére vonatkozó igazolást csatolni kell. A fellebbezést a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Elnöke, mint másodfokú hatóság bírálja el.

Az indokolás kivonata:

Az Építtető Meghatalmazottja engedélykérelme alapján az Építményre vonatkozó terveket és mellékleteit a Hatóság megvizsgálta. Megállapította, hogy azok – hiánypótlást követően - megfelelnek az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet (a továbbiakban: Rendelet) előírásainak.

Eljárás során a Hatóság megállapította, hogy:

-         a Tervező tervezésre jogosult, felelősségi nyilatkozatát csatolta,

-         a tervezői egyeztetések megtörténtek, az érintettek észrevételei érvényesülnek,

-         az Építtető építési jogosultsága fennáll,

-         az építmény megépítése, tervezett használata, fenntartása nem okoz a környezetében olyan káros hatást, amely az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné, vagy a közérdeket egyéb módon sértené,

-         az építmény részben új építésű alépítmények építésével, részben az MVM ÉMÁSZ Áramhálózati Kft. tulajdonában lévő tartószerkezet felhasználásával valósul meg, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C törvény (a továbbiakban: Eht.) 94. § (2a)-(2c) bekezdése szerinti megállapodással.

Az eljárás során a szakhatóságok bevonásra kerültek, kifogást nem emeltek, állásfoglalásukat a rendelkező részben foglaltak szerint megadták az alábbi indokolással:

Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság:

Kérelmező hatóság az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55. §-a alapján szakhatósági állásfoglalást kért FKI-KHO-tól tárgyi ügyben.

Az FKI-KHO által az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 531/2017. (XXI. 29.) Korm. rendelet] 1. melléklet 7. táblázat 5. és 6. pontja alapján vízügyi és vízvédelmi szakhatósági hatáskörben vizsgálandó szakkérdések az alábbiak:

• Annak elbírálása, hogy a tevékenység és az építmény a felszín alatti vizek védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
• Annak elbírálása, hogy a tevékenység és az építmény a vizek lefolyására, a mederfenntartásra, az árvíz és a jég levonulására vonatkozó követelményeknek megfelel-e.

A megkereséshez csatolt tervdokumentáció, valamint a rendelkezésemre álló adatok érdemi vizsgálatát követően a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.

A tervezett hálózat légkábellel keresztezi a Zagyva-patakot, melyhez a KDV Vízügyi Igazgatóság 04343-0002/2022. számon vagyonkezelői hozzájárulását megadta.

Fent leírtak alapján megállapítom, hogy a vízügyi és vízvédelmi szakhatósági hatáskörben vizsgálandó szakkérdéseket megvizsgáltam, a rendelkező részben tett kikötéseim maradéktalan betartása mellett a tevékenység során a felszíni és felszín alatti vizek minősége, mennyisége, valamint a földtani közeg, az árvíz és a jég levonulás, a mederfenntartás vonatkozásában jelentős hatás nem várható, így a tevékenység ellen vízügyi és vízvédelmi szempontból kifogást nem emelek.

Tárgyi terület a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerint érvényes és végleges határozattal kijelölt vízbázist nem érint.

A Zagyva-patakra vonatkozó parti sáv mértékét a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 2.§-a határozza meg.

A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet] 8. § c) pontja értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését.

A felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítására vonatkozó előírás a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés b) és c) pontján alapul.

A 219/2004 (VII.21). Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése szerint az üzemeltető az általa okozott szennyezést, illetve károsodást a vízvédelmi hatóságnak köteles bejelenteni, illetve a vizek állapotának azonnali beavatkozást igénylő környezetkárosodása esetén köteles megkezdeni a kárelhárítást a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően.

A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet] 4. § (1) bekezdése szerint: a felszíni víztest jó állapotának eléréséhez és fenntartásához a vízhasználó (ide értve a kibocsátót is) köteles hozzájárulni.

A 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése alapján

„(1) Tilos a felszíni vizekbe, illetve azok medrébe bármilyen halmazállapotú, vízszennyezést okozó anyagot juttatni, az engedélyezett vízilétesítményen bevezetett

a) határértéknek megfelelő,

b) határérték alatti

e rendelet alapján engedélyezett kibocsátások kivételével.”

A (B) szennyezettségi határértéket a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet határozza meg.

A hatósági döntéshozatal a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet, a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet], a Vgtv., valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény figyelembe vételével történt.

Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet 2. mellékletének 8. pontja állapítja meg.

Szakhatósági állásfoglalásom Ákr. 55. § (1) bekezdésén alapul.

Az önálló jogorvoslat lehetőségét az Ákr. 55. § (4) bekezdése alapján zártam ki.

Az FKI-KHO feladat- és hatáskörét a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 223/2014. (IX.4.) Korm. rendelet] 10. § (1) bekezdés 2. pontja, valamint illetékességét a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 2. pontja szabályozza.

Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztálya:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda CM/29401-8/2022 hivatkozási számon szakhatósági megkeresést küldött Mátraverebély, GPON hálózat építés tárgyában.

A megkeresésben foglaltakat megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a tárgyi beruházás a katonai szervezetek tevékenységét nem befolyásolja, a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai végrehajtása biztosított, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.

Állásfoglalásom a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 1. § (1), 3. § (11), 6. § (1) b), 59. § (1) a), d)-e) pontján alapszik.

A szakhatóság hatáskörét és illetékességét az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 7. Hírközlési ügyek táblázat 10. pontja, a szakhatósági állásfoglalás elleni önálló jogorvoslat kizárására vonatkozó előírást az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 55. § (4) bekezdése tartalmazza.

Állásfoglalásomat a honvédelemért felelős miniszter nevében, a Honvédelmi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 30/2022. (VII. 29.) HM utasítás 1. melléklet 6. függelék A) táblázat (13)-(14)-(15) pontja alapján adtam ki.

Nógrád Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály:

A Kormányhivatalhoz 2023. január 18. napján érkezett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság CM/29401-9/2022 számú megkeresése a Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36.; KÜJ: 100 170 597, továbbiakban: Építtető) megbízásából a Pikktel Kft. (3535 Miskolc, Eper utca 99.) kérelmére a Mátraverebély GPON hálózat építés építési engedélyezési eljárása ügyében.

A megkeresést, valamint a csatolt dokumentumokat a Kormányhivatal megvizsgálta és a következőket állapította meg:

A tervezett létesítéssel érintett területek egyedi jogszabály által kijelölt országos jelentőségű védett természeti területet és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 23. § (2) bekezdése alapján nyilvántartott ex lege védett természeti területet nem érintenek. Az érintett földrészletek barlangok felszíni védőövezetének kijelöléséről szóló 16/2009. (X. 8.) KvVM rendelet által megállapított barlang felszíni védőövezetnek nem részei.

A tervezett beruházás a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvényben lehatárolt Országos Ökológiai Hálózat Ökológiai folyosó övezetének nem része.

A tervezett beruházás az előírások betartása mellett természet- és tájvédelmi érdekeket nem sért. Az előírásokat a természeti és táji értékek általános védelme indokolja, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 7. § (2) bekezdés c) pontja, 17. § (1) bekezdése és 43. § (1) bekezdése támasztja alá.

A tevékenység a fentiek maradéktalan betartásával a táj- és természetvédelmi érdekekkel összeegyeztethető. Az előírásokat a hivatkozott jogszabályhelyek indokolják.

A Kormányhivatal hulladékgazdálkodási előírásait a Ht., a 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet, a 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet, a 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet, a 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet, 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet, 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet, illetve további, az engedélyezési dokumentáció benyújtásakor hatályos jogszabályok alapján tette meg.

Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet] 13. § (3) bekezdésének j) pontja alapján, a felelős műszaki vezetőnek az építmény használatbavételi engedélyezéséhez a 14. § szerinti tartalmú nyilatkozatot kell tennie.

A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet [a továbbiakban: 14/2015. (III. 31.) FM rendelet] 1. § (1) bekezdése és 4. § (1) bekezdése értelmében a környezetvédelmi és természetvédelmi szakhatósági eljárásokért a rendelet 6. számú mellékletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

A 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 6. számú melléklet 6. pontjában megállapított 7 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj befizetése 2022. december 19. napján megtörtént a Nógrád Megyei Kormányhivatal 10037005-00299547 számú számlájára.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66/A §. (2) bekezdése, valamint a Tvt. 38/A. (2) bekezdése alapján a hatóság a tervezett tevékenység elvégzéséhez nem járulhat hozzá, ha az környezeti elemet, természeti értéket vagy védett természeti területet veszélyeztetne vagy károsítana.

A Kormányhivatal a hatáskörébe utalt kérdések tekintetében a környezetvédelmi, természetvédelmi és hulladékgazdálkodási szempontok érvényesülésének vizsgálata során a rendelkezésre álló dokumentációt elbírálva megállapította, hogy a tárgyi környezethasználattal járó tevékenység végzése környezeti elemet, természeti értéket és védett természeti területet nem veszélyeztet. A vonatkozó jogszabályi előírások betartásával tárgyi tevékenység környezetvédelmi, táj- és természetvédelmi érdeket nem sért, ezért a rendelkező részben tett kikötés(ek) betartásával a Kormányhivatal szakhatósági hozzájárulását megadta.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55.§ (1) és (2) bekezdése alapján, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a szakhatóságra a hatóságra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

Az Ákr. 55. § (4) bekezdése értelmében a szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

A Kormányhivatal jelen végzését az Ákr 80. § (1) bekezdése, 81. § (1) és (3) bekezdése alapján hozta.

A Kormányhivatal szakhatósági állásfoglalását az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII.29.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 7. táblázat 3. és 4. pontjai, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény jelen döntésben meghatározott jogszabályi helyei, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet] 8/A. § (1) bekezdése alapján adta meg.

A Kormányhivatal általános illetékességét a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 568/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése szabályozza. A Kormányhivatal környezetvédelmi hatáskörét és illetékességét a környezetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 624/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése szabályozza, a természetvédelmi feladat- és hatáskörét a természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 625/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdése, illetékességét a 2. § (1) bekezdése állapítja meg, hulladékgazdálkodási hatáskörét és illetékességét a 124/2021 (III. 12.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a (2) bekezdése szabályozza.

Nógrád Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Építésügyi Hatósági és Örökségvédelmi Osztály:

Kormányhivatal megállapította, hogy a létesítmény nyilvántartott régészeti lelőhelyet, illetve műemléket nem érint, így a kulturális örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást kikötések nélkül adta meg.

Kormányhivatal a leletbejelentési kötelezettségről a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. (továbbiakban: Kötv.) 24. § (2) bekezdés a-c. pontja, az örökségvédelmi bírságról a Kötv. 82. § (2)-(3) bekezdése, valamint az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (X.18.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése alapján tájékoztatta Kérelmezőt.

A jogorvoslat lehetőségét az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 55. § (4) bekezdése határozza meg. Kormányhivatal hatáskörét a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV.9.) Korm. rendelet 3. § (1) a) pontja, illetékességét a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 568/2022. (XII.23) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése állapítja meg.

Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága Bányászati és Gázipari Főosztály Budapesti Bányafelügyeleti Osztály:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2023. január 18-án kelt megkeresésével szakhatósági állásfoglalást kért a Bányafelügyelettől a tárgyi létesítés építési engedélyezése kapcsán.

Megkereséséhez mellékelte a Pintérné Kiss Katalin tervező által 2022 novemberében készített TC 2022/33 tervszámú engedélyeztetési tervdokumentációt.

Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII.29.) Korm. rendelet 1. §-ára és 1. számú mellékletének 7. táblázatának 19. pontjára tekintettel a Bányafelügyelet megvizsgálta a beérkezett dokumentációkat, nyilatkozatokat és ezek, valamint saját nyilvántartásai alapján az alábbiakat állapította meg:

• Tárgyi létesítés területe a már nem működő „Mátraverebély I. – szén” védnevű bányatelken fekszik, de nem alábányászott terület, nem tartozik felszínmozgás-veszélyes övezethez.
• Az építtető a gázközmű üzemeltető nyilatkozatában foglalt feltételeket nem kifogásolta.
• A létesítés ásványi nyersanyag kitermeléssel jár, de a kitermelendő ásványi nyersanyag mennyisége nem éri el az 500 m³-t.

A Kérelmező a bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról és egyéb eljárási költségekről, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 9/2022. (I.28.) SZTFH rendelet 2. számú mellékletének 3. pontja szerinti igazgatási szolgáltatási díjat befizette.

A Bányafelügyelet hatáskörét az 531/2017. (XII.29.) Korm. rendelet 1. § és 1. számú mellékletének 7. táblázatának 19. pontja, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 55. §-ában foglaltak alapján állapítja meg. Illetékessége a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43.§ (1) bekezdésén alapul.

Mátraverebélyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője:

A Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36.) - mint építtető - meghatalmazásából eljáró Pikktel Kft. (3535 Eper u. 99.) kérelmére a Magyar Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalánál építési engedélyezési eljárás indult a Mátraverebély GPON hálózat építés vonatkozásában.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala a TC 2022/33 munkaszámú engedélyezési tervdokumentáció alapján kérte Mátraverebély Község Önkormányzata Jegyzőjének szakhatósági állásfoglalását.

Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatáságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII.29.) Korm. rendelet 1. melléklet 7. pontja értelmében a szakhatóságnak nyilatkoznia kell a létesítmény vagy tevékenység helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek vagy további feltételeknek való megfeleléséről.

Az eljárásom során megállapítottam, hogy a kérelemben szereplő tervezett létesítmény megfelel a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek, a Mátraverebély GPON hálózat építésének akadálya nincs, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint az eljáráshoz hozzájárultam.

Végzésemmel szemben az önálló jogorvoslat Iehetőségét az Ákr. 112. §-a alapján zártam ki. Az eljárási cselekmény kapcsán eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről nem rendelkeztem.

A Hatóság az Eht. 10. § (2) bekezdése szerinti a 10. § (1) bekezdés 12. pontja szerinti hatáskörében eljárva, a kérelmet, a benyújtott dokumentációt és a mellékleteket megvizsgálta és megállapította, hogy azok hiánypótlást követően megfelelnek a Rendelet 11-13. §-ában, az elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményfajtákkal való keresztezéséről, megközelítéséről és védelméről szóló 8/2012. (I. 26.) NMHH rendeletben (a továbbiakban: NMHH rendelet), az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 50. § (3) bekezdésében foglalt előírásoknak, melyek figyelembevételével az építési engedélyt megadta.

A kivitelezésre és az elektronikus építési napló vezetésére vonatkozó részletes szabályokat a Rendelet 8. §-a és az Épkiv. tartalmazza.

Az Eht. 94. § (2a) bekezdése értelmében a hálózatüzemeltető és az elektronikus hírközlési szolgáltató együttműködnek a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése érdekében, ennek keretében a hálózatüzemeltető köteles tűrni a fizikai infrastruktúrájának felhasználását vagy köteles a fizikai infrastruktúrájának alkalmassá tételét elvégezni. Az elektronikus hírközlési építmény kiépítésének és karbantartásának költségeit az elektronikus hírközlési szolgáltató viseli. A (2b) bekezdés alapján a fizikai infrastruktúra (2a) bekezdés szerinti felhasználásához való hozzájárulásról szóló megállapodás megkötését az elektronikus hírközlési szolgáltatónak (Építtetőnek) írásbeli ajánlattal kell kezdeményeznie a hálózatüzemeltetőnél. Az átalakítási munkálatok elvégzésének időtartamát a (2c) bekezdés állapítja meg. A megállapodás létrejöttére vonatkozó további rendelkezéseket a (2b)-(2g) bekezdések határozzák meg.

Az Eht. 94. § (4e) bekezdése értelmében a fizikai infrastruktúra (2a) bekezdés szerinti felhasználásához nem kell az ingatlan tulajdonosának hozzájárulását kérni a meglévő fizikai infrastruktúra elhelyezését biztosító érintett ingatlan tekintetében, ha a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok létesítése nem jelent további korlátozást az ingatlan használatában a fizikai infrastruktúrához kapcsolódó vezetékjoghoz, szolgalmi vagy használati joghoz képest. Ha az építési engedélyezési eljárásra irányuló kérelem és mellékletei tartalmából más nem következik, vélelmezni kell, hogy a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok létesítése nem jár további korlátozással az ingatlan használatában a meglévő fizikai infrastruktúrához kapcsolódó vezetékjoghoz, szolgalmi vagy használati joghoz képest.

Az Eht. 94. § (4f) bekezdése szerint a (4e) bekezdés alapján létesített nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetőjének ingatlanhasználati joga megszűnik a felhasznált fizikai infrastruktúrához kapcsolódó vezetékjog, szolgalmi vagy használati jog megszűnésével, továbbá a felhasznált fizikai infrastruktúra ingatlanról történő eltávolításával.

A Hatóság az engedélykérelem és az ahhoz csatolt dokumentumok alapján megállapította, hogy a törvényi vélelemnek megfelelően tárgyi Építmény tekintetében a meglévő fizikai infrastruktúra meglévő nyomvonalon megvalósuló felhasználásához nem volt szükséges az érintett ingatlanok magántulajdonosainak hozzájárulását megkérni.

A kivitelezés engedély nélküli megkezdésére, továbbá az engedélytől való eltérésre vonatkozó rendelkezések a Rendelet 13. § (7) bekezdésén és 14. §-án alapulnak.

Az engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó eljárási költség megfizetésre került.

A döntésbe a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala Miskolci Hatósági Irodánál (3529 Miskolc, Csabai kapu 17.), ügyfélszolgálati időben (Hétfő: 8:00-12:00, Szerda: 13:00-16:00, Péntek: 8:00-12:00), a 46/555-522 telefonszámon előre egyeztetett időpontban lehet betekinteni.

A Hatóság az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdés h) pontja alapján az eljárás során hozott döntéséről készült közleményt közhírré teszi.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 53/G. § (2) bekezdése értelmében az eljárásról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogait akkor gyakorolhatja, ha az elsőfokú eljárásban nyilatkozatot tett vagy kérelmet nyújtott be.

Jelen közlemény egyidejűleg megtalálható a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda (3529 Miskolc, Csabai kapu 17.), hirdetőtábláján, valamint a Hatóság honlapján (nmhh.hu).

Miskolc, 2023. április 17.

Kormosné dr. Kriston Ildikó
építésügyi csoportvezető

Kifüggesztés napja: 2023. április 17.

Levétel napja: 2023. május 3.