Közlemény építési engedély véglegessé válásáról – CE/4264-24/2023. számú határozat: Foktő, FTTH-hálózat

Közzétéve: 2023. május 3.

Iktatószám: CE/4264-27/2023.
Tárgy: közlemény
Ügyintéző: Dr. Báló-Takács Ágnes
Tel.: 06-62/568-317
Készült: 2023. 05. 02.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) a következő közhírré tétel útján történő tájékoztatást adja a tárgyban megnevezett elektronikus hírközlési építmény engedélyezési ügyében.

Közlemény

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 89. § (4) bekezdése alapján, mivel az érintett döntés több mint ötven ügyfél részvételével zajló eljárásban került meghozatalra, a Hatóság a tárgyi közigazgatási eljárásban a 2023.04.12. napján kelt, CE/4264-24/2023. számú határozatról a Tisztelt Ügyfeleket az alábbiak szerint tájékoztatja.

A kifüggesztés dátuma: 2023. 05. 03.

Az eljárás adatai
Az eljáró hatóság Az ügy számaAz ügy tárgya Kérelmező
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala CE/4264/2023. Foktő, FTTH hálózat építése (tervszám: CC-FOK-L-01/2022) Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36.)

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) a Magyar Telekom Nyrt (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36., a továbbiakban: Építtető) részére, Kocsis László (HI-V, 13-10846.) tervező által készített, CC-FOK-L-01/2022. számú kiviteli terv alapján Foktő FTTH hálózat építés elektronikus hírközlési építmény építésére, melynek címe, helyrajzi száma:

Foktő településen: 063/14; 919; 857; 856/1; 821; 818; 792; 763; 762; 750; 697; 673; 620; 609; 601; 582/2; 577/1; 567; 552; 541; 516; 513/2; 513/1; 500; 478; 477; 40; 399; 393/2; 39/1; 383; 340; 310; 289; 288; 257; 228; 198; 170; 136/1; 0150/3; 0135; 0133/1; 0131/4; 0130/3; 0107/3; 2505/2; 027; 031; 256; 574; 575/2; 381/1; 581; 583; 584; 517; 234; 240; 0130/4; 0134/11; 883; 749; 70; 61; 532; 527; 523; 522; 49; 253; 247; 245; 237; 221; 062/1; 02/112; 2578; 059/4

az építési engedélyt megadja,

az alábbi feltételek betartása mellett:

A Magyar Telekom Nyrt. meglévő távközlő hálózattal rendelkezik Foktő településen, mely az Új Generációs lefedő hálózatok fejlesztése projekt keretében átépítésre kerül. A tervezési terület a település teljes belterülete. A nyomvonal meglévő áramszolgáltatói és távközlési oszlopsoron került kiépítésre. A tervezett nyomvonal ezen kívül földalatti hálózatrészeket (új védőcsövek, megszakítók), valamint kiegészítő távközlési oszlop telepítéseket is tartalmaz.

A tervezett nyomvonal hossza: 14,72 km.

Ezen építési engedély a véglegessé válás napjától számított 3 évig hatályos. Az Építtető indokolt kérelme alapján, az építési engedély hatályát, a Hatóság egy esetben 1 évvel meghosszabbíthatja. Az építési munkálatokat az építési engedély hatályának lejártáig be kell fejezni.
A kivitelezés megkezdése csak végleges építési engedély alapján történhet.

Az építésügyi hatósági engedélyhez, vagy bejelentéshez kötött építési tevékenység végzéséről hírközlési e-naplót (a továbbiakban: e-napló) kell vezetni. Egy e-naplóban egy engedélyszámhoz tartozó építési tevékenység rögzíthető. Az e-napló készenlétbe helyezését, illetve megnyitását az Építtetőnek elektronikus úton (e-epites.hu) kezdeményeznie kell az üzemeltetésre kijelölt Lechner Nonprofit Kft.-nél (a továbbiakban: Lechner Kft.). Az e-naplót az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt az építési munkaterületen hozzáférhetővé kell tenni.

Az építési beruházás építési tevékenységének befejezésekor műszaki átadás-átvételi eljárást kell lefolytatni. Az Építtető az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: e-közmű rendelet) hatálya alá tartozó közreműködőknek az építmény használatbavételéhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatát a Lechner Kft. által üzemeltetett e-közmű rendszeren keresztül köteles beszerezni. A műszaki átadási-átvételi eljárás résztvevőit a fővállalkozó kivitelező e-főnaplóban jelzett kezdeményezésére az építtető hívja össze.

Az építtető az eljárás meghatározott időpontjának, az építési engedély számának és az építés helyszínének az e-főnaplóba történő bejegyzésével értesíti az illetékes építésfelügyeleti hatóságot, a fővállalkozó kivitelezőt és egyéb érdekelteket. A műszaki átadás-átvételi eljárásról az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) 32.§-a alapján elektronikus jegyzőkönyvet kell készíteni és azt az e-főnaplóhoz mellékletként csatolni.  A kivitelezői vagy felelős műszaki vezetői nyilatkozat kitöltését követően az e-naplót le kell zárni.

A Hatóság a hírközlési e-napló készenlétét haladéktalanul megszünteti, ha az e-főnaplót az építésügyi hatósági engedély hatálya alatt nem nyitják meg és az engedély hatályának hosszabbítását sem kérelmezik.

A kivitelezés során az Építtető köteles betartatni az érdekelt szakhatóságok hozzájárulásában foglalt, az érintett közművek és egyéb érdekelt szervek rögzített - a kiviteli tervekhez csatolt egyeztetési jegyzőkönyvekben szereplő - előírásait.

A kiviteli munkák végzése során az Építtetőnek a vonatkozó, érvényben lévő egyéb, az állékonyságra és a szilárdságra, a használati biztonságra, az élet és vagyonvédelemre vonatkozó nemzeti szabványokban foglaltaktól való eltérés esetén, a szabványossal legalább egyenértékű megoldásokat kell alkalmaznia.

Az Építtető köteles a jóváhagyott, engedélyezett kiviteli tervet, az építés helyszínén hozzáférhetővé tenni, illetve az ellenőrzésre jogosultaknak bemutatni.

Építtetőnek az elkészült építményt (hálózatot) az Építtető vagy az üzemeltető egyértelmű meghatározására alkalmas azonosítóval (hatósági engedély számának feltüntetése) kell ellátnia.

Jelen engedély hatálya nem terjed ki a hálózathoz kapcsolódó berendezések telepítésére.

Az engedély nem mentesíti az Építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez a külön jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

Az Építtetőnek az építési munka befejezésétől számított 60 napon belül meg kell kérnie a megépült létesítmény használatbavételi engedélyét, az építmény használatbavételi engedély nélkül jogszerűen nem használható, azon elektronikus hírközlési szolgáltatás nem nyújtható.

Jelen építési engedély polgári jogi igényt nem dönt el.

Szakhatóságok állásfoglalásai

A Bács-Kiskun Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgatóhelyettesi Szervezet 2023.03.08. napján 35300/1143-1/2023. ált. számon szakhatósági állásfoglalását az alábbi feltételekkel hozzájárul:

„1. Az építési munkálatok alatt folyamatosan biztosítani kell a csapadékvizek károkozás nélküli elvezetését.
2. Az építést a környezetvédelmi követelményeknek megfelelő gépekkel lehet végezni úgy, hogy a felszín alatti vizekbe szennyező anyag ne kerülhessen.”

A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály 3358-2/2023/h. számú, 2023.03.03. napján kelt szakhatósági állásfoglalása:

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Szegedi Hatósági Iroda (6721 Szeged Csongrádi sgt. 15.) CE/4264-8/2023. hivatkozási számon megküldött szakhatósági megkeresésére, Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36.) által kérelmezett Foktő FTTH hálózat építés tárgyában az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom: A beruházás megvalósításához hozzájárulok.”

A Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály szakhatósági állásfoglalását BK/KTF/02081-2/2023. számon 2023.03.08. napján megadta az alábbiak szerint:
„Előírások:
1. A környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, megelőzze a környezetszennyezést és kizárja a környezetkárosítást.
2. Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentését.
3. A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven – veszélyes hulladék esetén a hatályos jogszabályban meghatározott módon – gyűjteni.
4. A hasznosítható hulladékok sem lerakással, sem egyéb módon nem ártalmatlaníthatók, azok kezelési módjaként csak a hasznosítás (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás), illetve hasznosítónak való átadás fogadható el.
5. A hulladékok csak engedéllyel rendelkező hulladékgazdálkodónak adhatók át.
6. Veszélyes hulladékot tilos más hulladékkal, illetve anyaggal összekeverni vagy hígítani.
7. Amennyiben a tevékenység során keletkező hulladékok elszállítást megelőző ideiglenes gyűjtésére a kivitelezési területen nincs lehetőség, a hulladékokat közvetlenül arra végleges és érvényes engedéllyel rendelkező hulladékgazdálkodó telephelyére kell beszállítani.
8. A hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő részletes nyilvántartást kell vezetni a hulladékokról, illetve a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggő anyagokról és eljárásokról, amelyet a hatóságunk munkatársainak mindenkor köteles azok kérésére rendelkezésre bocsátani.
9. A keletkező hulladékokról adatszolgáltatást kell teljesíteni a hatályos jogszabályi előírások szerint.
10. A kivitelezés során keletkező hulladékok hulladékgazdálkodási engedély nélküli gyűjtése kizárólag az építési-bontási hulladék keletkezésének helyén, az organizációs terv alapján az építési munkaterületen belül erre a célra alkalmas és kijelölt területen végezhető.
11. Amennyiben a keletkező építési vagy bontási hulladék mennyisége meghaladja a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 1. számú mellékletben foglalt mennyiségi küszöbértéket, az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően az építtető köteles jogszabályi előírások szerint építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve bontási hulladék nyilvántartó lapot készíteni és azt a környezetvédelmi hatóság részére benyújtani. Amennyiben a keletkező építési vagy bontási hulladék mennyisége egyik csoportban sem éri el a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 1. számú mellékletben foglalt mennyiségi küszöbértéket a használatbavételi engedélyezés során erről tegyenek nyilatkozatot.
12. Fakivágást, gallyazási tevékenységet vegetációs időszakon kívül (szeptember 1-től március 1-ig) lehet elvégezni.
13. A nyitott munkaárkokat naponta – munkavégzés megkezdése előtt – ellenőrizni kell az árokban csapdába esett állatok kimentése érdekében. Az állatok kimentéséről és a munkaterülettől legalább 100 m távolságban lévő, természetközeli élőhelyen való elengedésükről gondoskodni kell.”

A Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Építésfelügyeleti és Örökségvédelmi Osztály szakhatósági állásfoglalását BK/ETDR/1443-2/2023. számon 2023.03.06. napján megadta az alábbiak szerint:

„1. A földmunkák kivitelezésének időpontját előtte 8 munkanappal Hivatalomnak írásban be kell jelenteni. A beruházással érintett területen a régészeti leletek megóvása végett a kivitelezési munkák ütemezését a régészeti szakmunkák kivitelezésére jogosult Viski Károly Múzeum (6300 Kalocsa, Szent István király u. 25., 78/462-351) előzetesen egyeztetni kell.
2. A beruházáshoz kapcsolódó földmunkákat kizárólag az illetékes múzeum régészeti megfigyelése mellett lehet elvégezni. Régészeti jelenség előkerülése esetén a munkálatok felfüggesztése mellett beruházás alapterületébe eső régészeti emlékeket, objektumokat a régészeti megfigyelés keretein belül dokumentálni kell.
3. A régészeti megfigyelésről készült dokumentációt a munkák befejezését követő 30 napon belül meg kell küldeni Hivatalomnak.”

Foktő Község Önkormányzat Jegyzője szakhatósági állásfoglalását a Hatóság megadottnak tekinti. A Hatóság CE/4264-10/2023. számú szakhatósági megkeresése alapján a szakhatóságnak abban a szakkérdésben kellett volna állásfoglalást adnia, hogy a létesítmény vagy tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

Az érintett közművek, kezelők nyilatkozatai az alábbiak szerint rendelkezésre állnak:

  • Az E-közműben 845722806 számon folytatott közmű- egyeztetés során érintettségükről nyilatkozó és hozzájárulásukat megadó közművek/kezelők:
  • MVM Démász Áramhálózati Kft. (2022.12.13.)
  • MVM Égáz-Dégáz Földgázhálózati Zrt. (2022.12.15.)
  • Tarr Építő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (2022.12.09.)
  • Magyar Telekom Nyrt. (2022.11.25.)
  • Kiskunsági Víziközmű-Szolgáltató Kft. (2022.11.29.)
  • Fajszi Közös Önkormányzati Hivatal Foktői Kirendeltsége közútkezelői hozzájárulását megadta 2023.02.13-án a FOK/7-2/2023-as ügyiratszámon számon.
  • Foktő Község Önkormányzata tulajdonosi hozzájárulását megadta 2023.02.13-án a
    FOK/7-3/2023-as számon.
  • Az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság vízfolyáskezelői hozzájárulását megadta a 003004-002/2023-as ügyiratszámon 2023.02.02-én.
  • A Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Földhivatali Hatósági Osztály tájékoztatását megadta a 690240/3/2023-as számon 2023.04.04-én.
  • Az MVM DÉMÁSZ Áramhálózati Kft. jogszerűségi nyilatkozatot adott 2022.12.15-én.
  • Az MVM DÉMÁSZ Áramhálózati Kft. tulajdonosi nyilatkozatot adott 2022.12.15-én.
  • A Magyar Telekom Nyrt. tervjóváhagyó jegyzőkönyvet adott 2022.12.13-án.

Építtető az építési engedélyben foglalt előírásoktól és kikötésektől, valamint az építési engedélyhez tartozó kiviteli tervektől – a jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve - csak a Hatóság előzetes engedélye alapján térhet el. Az eltérésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése esetén az Építtetőnek az egész építményre fennmaradási engedély iránti kérelmet kell benyújtania.

Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában és annak befejezését követően is betekinthet az eljárás során keletkezett iratba az ügyintézővel előzetesen egyeztetett időpontban és helyszínen személyesen, illetve törvényes vagy írásban meghatalmazott képviselő útján.

A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökéhez címzett, de a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalához (1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.) benyújtott halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni 40 000 Ft, azaz negyvenezer forint másodfokú eljárási díjnak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00300939-00000017 számú számlájára történő befizetése, továbbá a másodfokú szakhatósági állásfoglalás illetékének vagy igazgatási szolgáltatási díjának lerovása mellett. A fellebbezéshez az eljárási díj megfizetésére vonatkozó igazolást csatolni kell. A fellebbezést a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Elnöke, mint másodfokú hatóság bírálja el.

Indokolás

Az Építtető meghatalmazásából eljáró CommCAD Kft. (2120 Dunakeszi, Arad u. 5., továbbiakban: Kérelmező) 2023.02.23. napján benyújtott építési engedélykérelme alapján a tárgyi létesítményre vonatkozó terveket és mellékleteit a Hatóság megvizsgálta. Megállapította, hogy azok hiánypótlást követően megfelelnek az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet (a továbbiakban: Rendelet) előírásainak.

Eljárás során a Hatóság megállapította, hogy:

  • a tervező tervezésre jogosult, felelősségi nyilatkozatát csatolta,
  • a tervezői egyeztetések megtörténtek, az érintettek észrevételei érvényesülnek,
  • az Építtető építési jogosultsága fennáll,
  • az építmény megépítése, tervezett használata, fenntartása nem okoz a környezetében olyan káros hatást, amely az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné, vagy a közérdeket egyéb módon sértené.

Az eljárás során a szakhatóságok bevonásra kerültek, kifogást nem emeltek, állásfoglalásukat a rendelkező részben foglaltak szerint megadták az alábbi indokolással:

Eljárás során a Hatóság megállapította, hogy:

  • a tervező tervezésre jogosult, felelősségi nyilatkozatát csatolta,
  • a tervezői egyeztetések megtörténtek, az érintettek észrevételei érvényesülnek,
  • az Építtető építési jogosultsága fennáll,
  • az építmény megépítése, tervezett használata, fenntartása nem okoz a környezetében olyan káros hatást, amely az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné, vagy a közérdeket egyéb módon sértené.

Az eljárás során a szakhatóságok bevonásra kerültek, kifogást nem emeltek, állásfoglalásukat a rendelkező részben foglaltak szerint megadták az alábbi indokolással:

A Bács-Kiskun Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgatóhelyettesi Szervezet szakhatósági állásfoglalásának indokolása:

„A csatolt iratok alapján az alábbiakat állapítottam meg:

Az építtető a meglévő távközlő hálózattal rendelkezik Foktő településen, mely az Új Generációs (NGA 2020) lefedő hálózatok fejlesztése projekt keretében átépítésre kerül. A fejlesztéssel un. FTTH struktúrájú modern, nagysebességű átvitelt biztosító optikai hálózat kerül kiépítésre. A tervezett nyomvonal által érintett oszlopoknak az MVM Démász Áramhálózati Kft., valamint az építtető a tulajdonosa, a megépült hálózat üzemeltetője az építtető lesz. A tervezett nyomvonal ezen kívül földalatti hálózatrészeket (új védőcsövek, megszakítók), valamint kiegészítő távközlési oszlop telepítéseket is tartalmaz.

A tervezett nyomvonal légben keresztezi a Foktő 063/14, 062/1, 582/2, 577/1. hrsz-(k)on az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (a továbbiakban: ADUVIZIG) vagyonkezelésében lévő ingatlanokat, amely „kivett töltés, csatorna”-ként van nyilvántartva, az ADUVIZIG a hozzájárulását megadta, árvízvédelmi szempontból a munkavégzés ellen kifogást nem emelt. A tevékenység vízellátást nem igényel, technológiai szennyvíz nem keletkezik.

A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések felsorolásáról szóló 27/2004. (XII.25.) KvVM. rend. szerint Foktő település a fokozottan érzékeny kategóriába tartozik.

Az érintett ingatlan a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet alapján kijelölt üzemelő vízbázis védőterületét nem érinti.

Az érintett ingatlan nagyvízi medret, illetve a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III.14.) Korm. rend. 2.§ (3) bekezdése alapján felszíni vízfolyás parti sávját nem érinti.

A tevékenység a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet szerinti szennyező anyag elhelyezésével, a földtani közegbe történő közvetlen bevezetésével, a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetésével nem jár.

A fentiek alapján megállapítottam, hogy a kérelemben bemutatott tevékenység nem okozza a felszíni és a felszín alatti vizek szennyeződését, károsodását, megfelel az ivóvízbázis védelmére, illetőleg a parti sávra és a nagyvízi mederre vonatkozó jogszabályi követelményeknek, nincsen hatása az árvíz-és jég levonulására, így az engedély kiadásához előírások mellett hozzájárultam.”

A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály szakhatósági állásfoglalásának indokolása:

„A megkeresésben foglaltakat megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a tárgyi beruházás a katonai szervezetek tevékenységét nem befolyásolja, a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai végrehajtása biztosított, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.”

A Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály szakhatósági állásfoglalásának indokolása:

 „A rendelkezésre álló iratanyagok felülvizsgálata során hatóságunk a következőket állapította meg:

A megépült hálózat tulajdonosa és üzemeltetője a Magyar Telekom Nyrt. A tervezett nyomvonal ezen kívül földalatti hálózatrészeket (új védőcsövek, megszakítók), valamint kiegészítő távközlési oszloptelepítéseket is tartalmaz. Jelen terv tárgyát képező optikai nyomvonal teljes egészében meglévő áramszolgáltatói oszlopsoron létesül. Az elsődleges osztókat a kábeltartalék elhelyezésére is alkalmas, a fém szerelvénnyel kell rögzíteni az oszlopokon. Minden elágazó kötésnél és első szintű osztónál az osztóba bekötött optikai kábelből annyi tartalékot kell elhelyezni az osztó tartaléktartó elemén, ami lehetővé teszi a földön történő kötést (osztó felszerelési magasság + 3m). Az osztókon belül a szokásos kötési száltartalékot kell hagyni.

Hulladékgazdálkodás:

A tervezett beruházás során a Magyar Telekom Nyrt. meglévő távközlő hálózatát az Új Generációs (NGA 2020) lefedő hálózatok fejlesztése projekt keretében tervezik átépíteni. Az engedélykérelmi dokumentációban foglaltak szerint a beruházás során keletkező hulladékokat a kivitelező az érvényes jogszabályok szerint gyűjti és tárolja, illetve nyilvántartja. Az összegyűjtött hulladékokat a kivitelező az erre feljogosított vállalkozónak adja át.

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény alapján:

4. § Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását.

12. § (1) A hulladéktermelő az ingatlanon képződött hulladék gyűjtését az ingatlan területén hulladékgazdálkodási engedély nélkül legfeljebb 1 évig végezheti.
(4) A hulladékbirtokos a hulladékot a kezelésre történő elszállítás érdekében - amennyire az műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból megvalósítható - az ingatlanon, telephelyen elkülönítetten gyűjti. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal összekeverni nem lehet.

31. § (1) A hulladékbirtokos gondoskodik a hulladék kezeléséről.
(2) A hulladékbirtokos a hulladék kezeléséről a) az általa üzemeltetett hulladékkezelő létesítményben vagy berendezéssel végzett előkezelő, hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás, b) a hulladék hulladékkezelőnek történő átadása, c) a hulladék szállítónak történő átadása, d) a hulladék gyűjtőnek történő átadása, e) a hulladék közvetítőnek történő átadása, f) a hulladék kereskedőnek történő átadása, útján gondoskodik.
(5) Ha a hulladékbirtokos a hulladékot másnak átadja - a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében a közszolgáltató részére történő átadás kivételével -, meg kell győződnie arról, hogy az átvevő az adott hulladék szállítására, közvetítésére, kereskedelmére, illetve kezelésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, vagy az adott hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez szükséges nyilvántartásba vétele megtörtént.

56. § (1) Veszélyes hulladékot hulladékgazdálkodási engedély nélkül más hulladékkal, illetve anyaggal összekeverni vagy hígítani nem lehet.

A veszélyes hulladékokkal kapcsolatban a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendeletben megadottak az irányadók.

Az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet 13. §-t kell figyelembe venni munkahelyi gyűjtőhely kialakítása és üzemeltetése során, 14. - 17. §-ait kell figyelembe venni üzemi gyűjtőhely kialakítása és üzemeltetése esetén.

A keletkező hulladékok körét a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet szerint felsorolt azonosító kódszámok alapján kell meghatározni.

A keletkező hulladékokkal kapcsolatos adatszolgáltatást a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 11. § alapján tettem.

Az építési és bontási hulladékkal kapcsolatos nyilvántartásra és adatszolgáltatásra vonatkozó előírást az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 3. § (6) bekezdése és 10. § (1) és (3) bekezdése alapján írtuk elő.

Táj- és természetvédelem:

I. A Foktő belterületi ingatlanok országos jelentőségű védett természeti területet, Natura 2000 területet, természeti területet, barlang védőövezetét, egyedi tájértéket nem érintenek.
Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII.29.) Korm. rendelet 1. melléklete 7. táblázatának 3. pontja alapján hatáskörünk hiányát állapítottam meg a belterületi érintettség tekintetében.
II. A Foktő külterületi ingatlanok nem részei országos jelentőségű védett természeti területnek, Natura 2000 területnek, barlang felszíni védőövezetének, egyedi tájértéket közvetlenül nem érintenek.

Előírásainkat az alábbi jogszabályok indokolták:
- a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban: Tvt.) 8. § (1) bekezdése alapján a vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani;
- a Tvt. 17. § (1) bekezdése alapján a 8. § (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni;
- a Tvt. 43. § (1) bekezdés szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.

A tervezett tevékenység az előírások betartásával természet- és tájvédelmi érdeksérelmet nem okoz. Az előírások betartásával a tevékenység megfelel a természet és a táj védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek.

Hatóságunk hatáskörét az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 7. táblázat 3. és 4. pontjai, illetékességét a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 624/2022. (XII. 30.) és 625/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet határozza meg.”

A Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Építésfelügyeleti és Örökségvédelmi Osztály szakhatósági állásfoglalásának indokolása:

„A szakhatósági hozzájárulást a következőkre való tekintettel adtam meg:

Szakhatósági eljárásom során a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 87. § (1) bekezdésében, illetve a 88. §-ban felsorolt szakkérdéseket vizsgáltam.

Megállapítottam, hogy a tervezett beruházás nyilvántartott régészeti lelőhelyet (Azonosítószám: 91957) érint.

Kikötéseim indokolása:

1. A régészeti feladatok ellátására a Viski Károly Múzeum a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 22.§ (5) bek. a) pont alapján jogosult. A Kötv. 10.§ (2) bek. értelmében a régészeti lelőhelyek védelmére irányuló intézkedéseknek megelőző jellegűeknek kell lenniük, ezért a munkavégzés időpontját indokolt a területileg illetékes múzeummal egyeztetni, illetve Hivatalomnak bejelenteni.

2. A Kötv. 19.§ (1) bek. szerint a régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó beruházásokkal el kell kerülni. A Kötv. 22.§ (1) bek. szerint a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. Mivel jelen beruházás esetén a régészeti érintettség pontos mértéke nem állapítható meg, a Kötv. 22.§ (3) bek. a) pontja értelmében a megelőző feltárás módszere régészeti megfigyelés. A Kötv. 19.§ (3) bek. értelmében a megelőző feltárás költsége a beruházót terheli.

3. A régészeti szakmunkákról a Korm. rendelet 26. § és 27. §.-ban meghatározott tartalommal dokumentációt kell készíteni és azt a jogszabály által meghatározott időben és tartalommal Hivatalomhoz el kell juttatni.

A fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Döntésemet a hivatkozott jogszabályhelyek alapján hoztam.”

Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága Bányászati és Gázipari Főosztály Szolnoki Bányafelügyeleti Osztályszakhatósági eljárását 2023.03.03. napján kelt SZTFH-BANYASZ/3774-2/2023. ügyiratszámú végzésével, hatáskörének hiányában megszüntette az alábbi indokolással:

„Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII.29.) Korm. rendelet 1. §-ára és 1. számú mellékletének 7. táblázatának 19. pontjára tekintettel a Bányafelügyelet megvizsgálta a beérkezett dokumentációkat, nyilatkozatokat, a létesítésre vonatkozó, érvényes e-közműegyeztetési dokumentációt és ezek, valamint saját nyilvántartásai alapján az alábbiakat állapította meg:

  • Tárgyi létesítés területe nem tartozik felszínmozgás-veszélyes övezethez, valamint bányászati tevékenységgel érintett területet nem érint.
  • Az építtető az Üzemeltetőnek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) végrehajtásának egyes szabályairól szóló 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 38. § (2) bekezdése szerinti egyetértési nyilatkozatában foglalt feltételeket nem kifogásolta.
  • A létesítés ásványi nyersanyag kitermeléssel nem jár.

A Bányafelügyelet megállapította, hogy az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 7. táblázat 19. pontja alapján a szakhatóság bevonására vonatkozó feltételek nem teljesülnek, ezért hatáskörének hiányát állapította meg és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 17. § alapján a rendelkező rész szerint döntött.”

Foktő Község Önkormányzat Jegyzője a CE/4264-10/2023. számú szakhatósági megkeresést, mint hiteles elektronikus iratot 2023.03.02. napján átvette, arra az eljárásra irányadó határidőn belül szakhatósági állásfoglalást nem adott, értesítés a megkeresés áttételéről nem érkezett, ezért azt a Hatóság az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. LXXVII. törvény 53/E. § (2) bekezdésében foglaltak szerint megadottnak tekinti.

Az engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjat az Építtető megfizette.

A Hatóság az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 10. § (2) bekezdése szerinti a 10. § (1) bekezdés 12. pontja szerinti hatáskörében eljárva, a kérelmet, a benyújtott dokumentációt és a mellékleteket megvizsgálta és megállapította, hogy azok a hiánypótlást követően megfelelnek a Rendelet 11. -13. § (1) bekezdés és 2. melléklet 1.1 pontjában, az elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményfajtákkal való keresztezéséről, megközelítéséről és védelméről szóló 8/2012. (I.26.) NMHH rendeletben, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 50. § (3) bekezdésében foglalt előírásoknak, melyek figyelembevételével az építési engedélyt megadta.

A kivitelezésre és az elektronikus építési napló vezetésére vonatkozó részletes szabályokat a Rendelet 26/A. §-a és az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet tartalmazza.

A kivitelezés engedély nélküli megkezdésére, továbbá az engedélytől való eltérésre vonatkozó rendelkezések a Rendelet 13. § (7) bekezdésén és 14. § -án alapulnak.

Az iratbetekintésre vonatkozó tájékoztatás az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 33. § (1) bekezdésén alapul.

Az Eht. 44. § (1) bekezdése értelmében a Hatóság elsőfokú határozata ellen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökéhez lehet fellebbezést benyújtani.

A fellebbezésről szóló tájékoztatás az Ákr. 116. § (1) bekezdésén, a fellebbezés előterjesztésének határidejére és helyére vonatkozó tájékoztatás az Ákr. 118. § (3) bekezdésén, a halasztó hatály a 117. § (1) bekezdésén alapul.

A döntésbe a NMHH Szegedi Hatósági Irodánál (Szeged, Csongrádi sgt. 15.) ügyfélszolgálati időben (Hétfő: 8:00-12:00, Szerda: 13:00-16:00, Péntek: 8:00-12:00), előre egyeztetett időpontban lehet betekinteni.

A Hatóság az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdés h) pontja alapján az eljárás során hozott döntéséről készült közleményt közhírré teszi.

A döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökéhez címzett, de a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalához (1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.) benyújtott fellebbezéssel lehet élni 40 000 Ft, azaz negyvenezer forint másodfokú eljárási díjnak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00300939-00000017 számú számlájára történő befizetése, továbbá a másodfokú szakhatósági állásfoglalás illetékének vagy igazgatási szolgáltatási díjának lerovása mellett. A fellebbezéshez az eljárási díj megfizetésére vonatkozó igazolást csatolni kell. A fellebbezést a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Elnöke, mint másodfokú hatóság bírálja el.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 53/G. § (2) bekezdése értelmében az eljárásról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogait akkor gyakorolhatja, ha az elsőfokú eljárásban nyilatkozatot tett vagy kérelmet nyújtott be.

Jelen közlemény egyidejűleg megtalálható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság NMHH Szegedi Hatósági Irodánál (Szeged, Csongrádi sgt. 15.) hirdetőtábláján, valamint a Hatóság honlapján (nmhh.hu).

Elektronikusan aláírt dokumentum.
Kiadmányozta: dr. Lutz Gábor hatósági irodavezető-helyettes, Aranyosné dr. Börcs Janka, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalának főigazgatója nevében és megbízásából eljáró Szabó Tibor hatósági irodavezető helyett és nevében Szegeden, az elektronikus aláírás szerinti időpontban.

Kifüggesztés napja: 2023. 05. 03.
Levétel napja: 2023. 05. 19.