A kutatás célja

A kutatás célja, hogy átfogóan jellemezze a hazai online felhasználók adatvédelemmel, személyes adatok megadásával, kezelésével kapcsolatos ismereteit, szokásait és félelmeit. Kiemelt cél az adatvédelemmel, adatkezeléssel és adatszolgáltatással kapcsolatos vélemények gyerekeket érintő vetületeinek feltárása.

Módszertan

A Datalyze által végzett felmérés két, egymásra épülő részből állt: egy social listeningből és az ott körvonalazódó problémákat mélyebben feltáró online survey-ből. A social listening során a kutatók összesen több mint 47 ezer beszélgetést regisztráltak, majd ebből random mintavétel után több mint 2000 releváns említés került részletes kategorizálásra és elemzésre. A kérdőíves kutatás 2023 elején, 1000, 18 évnél idősebb magyar internethasználó megkérdezésével zajlott, online kérdezési módszerrel.

Összefoglaló és a legfontosabb megállapítások

Internetezési szokások

Az online népesség tagjainak túlnyomó többsége napi rendszerességgel, szinte folyamatosan internetezik. Az internet használata az esetek döntő többségében a közösségi oldalak használatát is jelenti. A 40 évesnél idősebb korosztály tagjai egy kicsit többféle tevékenységet is végeznek az interneten, mint a fiatalabb korosztályok tagjai.
Az internetezők döntő többségével elő szokott fordulni, hogy alkalmazásokat tölt le a számítógépére. A túlnyomó többség okostelefont használ és időnként a mobiljára is szokott alkalmazásokat letölteni. Az alkalmazások letöltéséhez ugyan a gyártók hivatalos oldalait használják a leggyakrabban az internetezők, de az érintettek többségével elő szokott fordulni az is, hogy a közösségi oldalak, vagy tetszőlegesen választott, ismeretlen weboldalak kínálatából válogatnak applikációkat.

Adatkezeléssel kapcsolatos szokások, attitűdök

Az adatbiztonsághoz kapcsolódó diskurzus a témában leggyakrabban említett szavak mentén öt kategóriába sorolható. Megjelennek az adatkezelési tevékenységekhez szorosan kapcsolódó kulcsszavak: adatvédelem, nyilatkozat, adatkezelés.  Kiemelkednek az adatbiztonság szempontjából a legkritikusabb területek, pl. social media felületek és keresőplatformok, pl. Facebook, Google. Külön kategóriát képeznek a médiafogyasztáshoz kapcsolódó említések: cikk, hír, film, hirdetés. Gyakoriak az adatvédelmi szabályozáshoz és joghoz kapcsolódó kifejezések, mint például a gdpr, eu.

A tartalmi elemzésből a legmarkánsabban az megfigyelés emelkedett ki, hogy az adatbiztonság és –védelem témakörében általánosan nagy a bizonytalanság és az aggodalom. A bizalmatlanság és a felháborodás sok esetben valójában az adatkezelési feltételek kényszerű elfogadásából és az adatvédelmi tájékoztatók átláthatatlanságából fakad. Ezzel együtt a legtöbben (42%) az adatkezelési tájékoztatókat, az adatkezelés elfogadásának menetét túlzottan bonyolultnak tartják, úgy látják, ezeknek nincs igazi hasznuk. Az átlagnál is kevésbé jellemző ez a vélemény a férfiakra, a 40 évesnél fiatalabbakra és a felsőfokú végzettségűekre.

A szolgáltatók iránti bizalmatlanság áthatja a beszélgetéseket, és a felhasználók jelentős része meg van róla győződve, hogy a szolgáltatók különböző nem átlátható célokra használják fel az adataikat. Gyakori a hivatalos szabályozásokkal szembeni bizalmatlanság is, és a szabályokról sokan úgy vélekednek, hogy ezek sokkal inkább védik a vállalatokat, szolgáltatókat, mintsem a magánszemélyeket. A bizalmatlanságot sok esetben tehetetlenség és beletörődés kíséri.

A kommentelők egy része, főleg az idősebbek esetében feszültséget kelt a technológiai kiszolgáltatottság érzése, és a tudatosság szintjének növekedésével jellemzően nő az ez irányú aggódás mértéke. A kommentelők adatmegadási hajlandóságát erősen befolyásolja az adatbekérés környezete és célja, a folyamat átláthatósága, valamint az adott cég vagy tartalomszolgáltató iránti személyes attitűd.

Az internetező népesség tagjainak többsége legfeljebb csak ritkán szokta ellenőrizni az általa használt eszközök adatvédelmi beállításait – kevesebb mint egyötödük figyel oda erre rendszeresen. Az internetezés során a többség ugyanazokat a jelszavakat használja és legfeljebb csak akkor változtatja meg őket, ha az adott szolgáltató erre kifejezetten felszólítja.

Az internetező felnőttek többsége elsősorban abban bízik az adatvédelemmel kapcsolatban, hogy az  általa használt vírusvédelem szolgáltatásai  elegendőek online elérhető  adatai, jelszavai megvédéséhez is.

Adathalászattal kapcsolatos közvetlen tapasztalatok

Az elmúlt 1 évben az internetezők nagyjából egynegyedével történt olyan, hogy valamely vele kapcsolatban álló szolgáltató nevében, e-mailben kérték el személyes, a szolgáltatások használatához kapcsolódó szenzitív adatait. A hazai felnőtt internetezők egynegyedével előfordult az elmúlt 1 évben, hogy olyan e-mail üzenetet kapott, amelyben valamilyen személyes jellegű adatának megadására kérték. Az érintettek mintegy egytizede válaszlevélben megadta a kért privát adatait, 40 százalékuk nem reagált semmit, nagyjából egyharmaduk emlékezett úgy, hogy a gyanús eseményt jelezte szolgáltatójának. A megkérdezettek az esetek felében egészen biztosak voltak abban, hogy illegális adathalászati kísérlet történt, csak alig egynegyedükről mondható el, hogy arról győződtek meg, hogy valóban a szolgáltatójuk kért tőlük információkat. Becslések szerint kb. 20-50 ezer fő biztosan illegális adathalászat áldozatává vált.

Gyermekek védelmével kapcsolatos attitűdök és tapasztalatok

Az eredmények szerint az internetezők 56 százaléka tart attól, hogy internetező gyermeke adatai illetéktelen kezekbe kerülnek. A legtöbben úgy látják, hogy többet kellene tanulniuk az iskolában az online lehetőségek használatáról és a kockázatokról, de abban egyetértenek, hogy a gyermekek adatvédelme és digitális biztonsága elsősorban a szülők felelőssége.

Nézzük meg, ehhez képest mit mutat a gyakorlat: az érintett szülőknek csak kicsivel több mint fele állított be valamilyen gyerekekre vonatkozó korlátozást a gyerek által használt okostelefonon. A többi eszköz esetében egyértelműen azok vannak többségben, akik semmilyen gyerekekre vonatkozó beállítást nem végeztek. A szülők jellemzően a gyermek 6-14 éves kora között figyelnek oda erre: ebben az időszakban majdnem kétharmaduk szokott valamilyen beállításokat elvégezni az eszközökön. A fiatalabbaknál feltehetően a felügyelet melletti eszközhasználat, az idősebb gyermekeknél pedig a függetlenedés miatt kevésbé jellemző ez a gyakorlat.

A kutatás eredményei szerint a szülők többé-kevésbé odafigyelnek a gyerekek közösségi oldal használatára: az érintettek közel kétharmada rendszeresen vagy több alkalommal beszélt már az ezzel kapcsolatos veszélyekről gyermekével, 8 százalékuk soha nem beszélgetett erről a gyerekével.