OP/19889-46/2022. számú határozat, Nokia Solutions and Networks TraffiCOM Kft. által Budapest Főváros Önkormányzatával szemben indított jogvitás eljárásban

Közzétéve: 2023. május 10.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: „Hatóság”) jogvitás eljárásban eljáró tanácsa (a továbbiakban: „eljáró tanács”) a Nokia Solutions and Networks TraffiCOM Kft. (székhelye: 1083 Budapest, Bókay János u. 36-42.; a továbbiakban: „Kérelmező”, képviseli dr. Nanyista László Ügyvédi Iroda (székhely: 1027 Budapest, Kapás utca 6-12/A. 3. em.; eljáró ügyvéd: dr. Nanyista László; kamarai azonosító szám: 36066092; e-mail-cím: laszlo.nanyista@twobirds.com; telefonszám: +36 1301 8900)) által a Budapest Főváros Önkormányzatával (székhelye: 1052 Budapest, Városház u. 9-11.; törzskönyvi azonosító száma: 735638; adószáma: 15735636-2-41, a továbbiakban: „Fővárosi Önkormányzat” vagy „Kérelmezett”) szemben a Kérelmező OP/19889-1/2022. iktatószámú kérelmével (a továbbiakban: „Kérelem”) kezdeményezett, nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat kiépítése tárgyában indult, OP/19889/2022. számú jogvitás eljárásban a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat kiépítéséhez fűződő közérdekből korlátozza a Kérelmezett használatának és a használat átengedésének jogát és a Kérelmező javára használati jogot alapít a csatolt határozatban foglaltak alapján. 

Szerkesztői megjegyzés: Az alábbi dokumentum a határozat akadálymentesített HTML-változata. A PDF-változat letölthető a tartalom végén.

Ügyiratszám: OP/19889-46/2022.
Ügyintéző: dr. Rohmann Rebeka
Telefon: 06 1 457 7317
Email: rohmann.rebeka@nmhh.hu
Tárgy: döntés elektronikus hírközlést érintő jog sérelme tárgyában indult jogvitás eljárásban
Melléklet: Kérelmező által a fizikai infrastruktúrából igényelt kapacitást leíró Excel táblázat (Kérelem K/2. számú melléklete)

Határozat

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: „Hatóság”) jogvitás eljárásban eljáró tanácsa (a továbbiakban: „eljáró tanács”) a Nokia Solutions and Networks TraffiCOM Kft.(székhelye: 1083 Budapest, Bókay János u. 36-42.; a továbbiakban: „Kérelmező”, képviseli dr. Nanyista László Ügyvédi Iroda (székhely: 1027 Budapest, Kapás utca 6-12/A. 3. em.; eljáró ügyvéd: dr. Nanyista László; kamarai azonosító szám: 36066092; e-mail-cím: laszlo.nanyista@twobirds.com; telefonszám: +36 1301 8900)) által a Budapest Főváros Önkormányzatával (székhelye: 1052 Budapest, Városház u. 9-11.; törzskönyvi azonosító száma: 735638; adószáma: 15735636-2-41, a továbbiakban: „Fővárosi Önkormányzat” vagy „Kérelmezett”) szemben a Kérelmező OP/19889-1/2022. iktatószámú kérelmével (a továbbiakban: „Kérelem”) kezdeményezett, nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat kiépítése tárgyában indult, OP/19889/2022. számú jogvitás eljárásban

1.

a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat kiépítéséhez fűződő közérdekből korlátozza a Kérelmezett használatának és a használat átengedésének jogát és a Kérelmező javára

használati jogot alapít

a budapesti közlekedési jelzőlámpás csomópontok vezérléséhez kiépített csőhálózatból, illetve a kapcsolódó, földfelszín alatti megszakító szekrényekből álló alépítményrendszer Kérelmező által használni kívánt 227 km hosszúságú szakaszának (a továbbiakban: „Fizikai Infrastruktúra”) K/3. számú mellékletként csatolt térképvázlaton feltüntetett, továbbá a K/2. számú mellékletként csatolt szöveges táblázatban az érintett területek megnevezésével meghatározott nyomvonalán, a Fizikai Infrastruktúrában jelenleg üzemelő, a Kérelmező tulajdonában lévő LPE32 béléscsövek, optikai kábelek és kötésszerelvények, (a továbbiakban: „Meglévő Hálózat”) által elfoglalt fizikai helyre; és a Budapest Digitális Közmű Projekt 1. fázis (a továbbiakban: „Projekt”) megvalósítása során kiépítendő új hálózatra (a továbbiakban: „Új Hálózat”) (a továbbiakban a Meglévő és az Új Hálózat együtt: „Teljes Hálózat”) vonatkozóan a Fizikai Infrastruktúra – a Kérelem K/3. számú mellékleteként csatolt – térképvázlaton feltüntetett, továbbá a – Kérelem K/2. számú mellékleteként csatolt – szöveges táblázatban az érintett területek megnevezésével meghatározott nyomvonalán, a későbbiekben kiépítendő 44 km hosszúságú (az egyes kábelhosszok összeadva) hálózat, vagyis az ott elhelyezendő LPE32 béléscsövek, optikai kábelek és kötésszerelvények által elfoglalandó fizikai helyre az alábbiak szerint:

a) A Fizikai Infrastruktúra felhasználása, a használati jog tartalma:

A Kérelmező a jelen határozattal alapított használati jog alapján jogosult a Teljes Hálózatot és a kapcsolódó egyéb elektronikus hírközlési építményt a Fizikai infrastruktúrán elhelyezni, fenntartani, azt a vonatkozó jogszabályi és építésügyi hatósági előírásokkal összhangban üzemeltetni, működtetni, azt eltávolítani, átépíteni, karbantartani és javítani, továbbá módosítani vagy megszüntetni, illetve az ezen tevékenységhez szükséges mértékben a Fizikai Infrastruktúrát igénybe venni.

Amennyiben a Kérelmezett ezt szükségesnek tartja, a Kérelmező ezen hálózatépítési és üzemeltetési munkálatainak elvégzését indokolt esetben – a Kérelmezővel egyeztetett módon – Kérelmezetti szakfelügyelethez kötheti.

Kérelmező köteles legalább 72 órával a munkavégzés megkezdése előtt a szakfelügyeletet megrendelni.

A jelen határozattal alapított használati jog tényleges érvényesülése érdekében Kérelmezettnek biztosítania szükséges, hogy közterületen Kérelmező bármikor hozzáférhessen a Teljes Hálózathoz. Kérelmezett minden esetben egyedileg vizsgálhatja, hogy szükséges-e az általa biztosítandó szakfelügyelet. Amennyiben Kérelmezett megítélése szerint szakfelügyelet szükséges, azt minden esetben jelzi Kérelmező felé és biztosítja azt. A hozzáférés biztosítása érdekében Kérelmező köteles értesíteni Kérelmezettet:

  • előfizető által bejelentett hiba esetén legalább 12 órával a tevékenység tényleges megkezdését megelőzően, az értesítést követően 4 órán belül dönt a Kérelmezett a szakfelügyelet szükségességéről és erről haladéktalanul tájékoztatja Kérelmezőt. Amennyiben Kérelmező által végezni tervezett munka, egyéb tevékenység nem közterületet érint, akkor Kérelmező köteles értesíteni Kérelmezettet, hogy biztosítsa a magánterületre való bejutást Kérelmező részére az értesítéstől számított legalább 12 órán belül, az értesítést követően 4 órán belül dönt a Kérelmezett a szakfelügyelet szükségességéről és erről haladéktalanul tájékoztatja a Kérelmezőt. A Kérelmezett a magánterületre való bejutást a Kérelmező értesítésétől számított 12 órán belül köteles biztosítani.
  • egyéb esetekben – így különösen építési, bontási, vagy karbantartási tevékenység végzése esetén – legalább 72 órával a tevékenység tényleges megkezdését megelőzően, az értesítést követően órán belül dönt a Kérelmezett a szakfelügyelet szükségességéről és erről haladéktalanul tájékoztatja Kérelmezőt. Amennyiben Kérelmező által végezni tervezett munka, egyéb tevékenység nem közterületet érint, akkor Kérelmező köteles értesíteni Kérelmezettet, hogy biztosítsa a magánterületre való bejutást Kérelmező részére az értesítéstől számított legalább 72 órán belül, az értesítést követően 24 órán belül dönt a Kérelmezett a szakfelügyelet szükségességéről és erről haladéktalanul tájékoztatja Kérelmezőt. A Kérelmezett a magánterületre való bejutást a Kérelmező értesítésétől számított 72 órán belül köteles biztosítani.

Amennyiben Kérelmezett a szakfelügyeletet nem biztosítja, Kérelmező a tevékenységet saját felelősségére végzi. A szakfelügyeletet ellátó a Fizikai Infrastruktúrát érintő tevékenység, munkavégzés ideje alatt a helyszínen tartózkodhat, a munkát ellenőrizheti, a munkavégzés során tapasztalt rendellenességet, hibát, Kérelmezőnek jelzi. A munkavégzés helyszínéről akkor távozik a szakfelügyeletet ellátó, ha jelenléte a Fizikai Infrastruktúra és a Teljes Hálózat biztonsága szempontjából már nem indokolt. Amennyiben a kivitelezési munka a Hatóság engedélyéhez kötött, úgy az engedélyköteles munkálatok esetén a munkavégzés csak akkor kezdhető meg, ha a Hatóság engedélye a Kérelmezett részére bemutatásra került.

A Kérelmezőnek a Fizikai infrastruktúrára vonatkozó használati joga egyéb célra, illetve egyéb hasznosítási módra nem terjed ki.

b) A Hálózat és a kapcsolódó egyéb elektronikus hírközlési építmény elhelyezésének helye és módja:

A Hálózat és a kapcsolódó egyéb elektronikus hírközlési építmény elhelyezésének helye, viszonylatai:

Kérelmező által a Kérelem K/12. számú mellékletként csatolt dwg file-formátumú 1:4000-es adattartalmú Budapest térképen a Teljes Hálózat nyomvonal elvi rajzán feltüntetett és a K2 számú táblázatban felsorolt helyrajzi számok, utcanevek és házszámok által körülhatárolt fizikai helye.

A Meglévő Hálózat által érintett helyrajziszámok, nyilvántartva Budapest Főváros Kormányhivatala Földhivatali Főosztályánál: (felsorolás)

  • Budapest I. kerület: 6800; 14446; 14444; 14445; 14449/1; 14477/5; 6000; 6801/13; 7071/3; 7678/3.
  • Budapest II. kerület: 14813; 13472/2; 13543/3; 13475; 13469; 14788; 13146/1; 13466; 13470; 13143/2.
  • Budapest III. kerület: 64102/2; 61325/1; 62408; 23034; 19396; 19322/47; 18131; 17720; 17699/2; 16292; 64059/5; 63672; 64057/33; 16216/1; 19379/1; 19284; 18388; 16236.
  • Budapest IV. kerület: 70432; 70433; 70434; 71804; 72304; 72305; 76569/11 25999; 26083/1; 70350/4; 70413/12; 70413/9; 70430/6; 70457/2; 71422/148; 71422/52; 71422/9; 72193; 72208; 76539/7; 76561/35; 76561/37; 76561/39; 76564/12; 76570/2; 87009/1; 87009/2; 87604/3; 87607/3; 87607/8.
  • Budapest V. kerület: 23824; 23858; 23859; 24007; 24038; 24314; 24352; 24359; 24364; 24368; 24369; 24400; 24416; 24428; 24453; 24477; 24478; 24499; 24545; 28871; 28902; 28926; 29245; 29255; 36746; ; 23817/4; 23856; 23928; 24015; 24016; 24115; 24224; 24225; 24283/1; 24304; 24317/1; 24440; 24447/1; 24447/2; 24447/3; 24454; 24456/1; 24456/2; 24456/3; 24480; 24553; 24596; 24713; 24833/2; 24859; 24868; 24876; 24881; 24892/1; 24892/2; 24893; 24913; 24971/2; 24973/2; 25052/1; 25053/2; 25054/2; 25122/6; 28224/51; 28903/1; 28903/3; 36808; 37017; 37060.
  • Budapest VI. kerület: 29419; 29432; 29591; 29730; 33529; 34058; 28057/1; 28156/3; 28156/4; 28223; 28224/7; 28227/1; 28228/1; 28893; 29418; 29510/2; 29587; 29588; 29617; 29633/2; 29633/3; 29694; 33039/1; 38903/3.
  • Budapest VII. kerület: 33531; 33816; 32954; 32955/2; 33530; 34163/2; 34224; 34529; 34566.
  • Budapest VIII. kerület: 32474; 32952; 34567; 36387; 36405; 36562; 24229; 32533/9; 32849/6; 32951/3; 32951/5; 32951/7; 32953/1; 32953/2; 34588; 34593/4; 34608/4; 34775/2; 36401; 36403; 36733; 36745/1; 36745/2; 36750/2; 36806/2; 36807/1; 36807/2; 36864/1; 37103/1; 38440/44; 38442/3; 38444; 38597/1; 38599/3; 38820/1; 38834/5; 38834/6; 38836/3; 38860; 38866; 38896/1; 38896/2.
  • Budapest IX. kerület: 16001; 16002; 37086; 37911; 38043; 38252; 38291; 38298; 38443; 174435; 23813/1; 23813/2; 24116; 36567/1; 36567/2; 36806/3; 36850/1; 36862; 36863; 36929; 36967; 37018; 37059; 37061/6; 37062; 37102/2; 37282; 37884; 37941/2; 38016/1; 38017/20; 38017/33; 38025/4; 38033; 38038/23; 38038/24; 38039; 38048/3; 38049/1; 38219/1; 38230/21; 38230/29; 38230/32; 38236/369; 38236/373; 38243/2; 38273; 38279/6; 38282/6; 38290; 38293/68; 38293/69; 38293/70; 38293/76; 38293/77; 38295/7; 38298/15; 38299/1; 38299/5; 38299/6; 38442/10; 38442/4; 38816; 4107/53.
  • Budapest X. kerület: 39208; 39209; 161311/3; 32475/2; 32475/3; 380440/44; 38299/4; 38303/49; 38303/52; 38314/2; 38317/2; 38336/1; 38442/11; 38909; 39203/2; 39206/83; 39217/3; 40987/3; 41350/2; 41418; 41425/1; 41426/2; 41426/3; 63206/1.
  • Budapest XI. kerület: 4519; 2773; 2854/2; 2854/8; 3409/1; 3506/1; 3506/2; 3651; 3794/2; 3795; 3826/3; 3832/20; 3834/25; 3846/1; 3846/2; 3847; 3856; 3868; 3877; 3924; 3926/2; 3937; 3938; 3960/1; 3973/1; 3982/4; 3983/4; 3994; 4003; 4012/1; 4012/2; 4022/2; 4053; 4082/1; 4082/2; 4082/27; 4082/29; 4107/52; 4107/53; 4133/5; 4135; 41458/16; 4147/1; 4147/2; 4148; 4190/1; 4199; 4211/1; 4212; 4275/6; 4281/1; 4325/1; 4325/3; 43569/12; 43572/4; 43578; 43579; 43589/1; 4369; 4450/1; 4450/2; 4450/3; 4553/17; 4568/26; 4571/14; 4571/6; 4597/2; 4616; 4633/1; 4760; 4818/1; 4981; 5497/1; 5536/1; Petőfi híd.
  • Budapest XII. kerület: 13143/1; 4818/3; 6835/11; 7053; 7071/10; 7071/4; 7071/8; 7078/1; 7802; 7910; 7931/1
  • Budapest XIII. kerület: 27111; 25054/1; 25065; 25130; 25392/1; 25392/3; 25392/4; 25393; 25944; 25945; 26017/2; 26043; 26085/183; 26109; 26122; 26123/1; 26123/2; 27214; 27404; 27693; 27721; 27779; 27812/1; 27813; 27815/9; 27816/1; 27829/84; 27862; 27896/3; 27896/4; 28000; 28021/2; 28023/17; 28023/18; 28207/2; 28222/2.
  • Budapest XIV. kerület: 29732/11; 29742/2; 29780/2; 29834/21; 31657; 31659/1; 31680; 31919/2; 31919/3; 31919/4; 31932/2; 31932/3; 32001; 32149; 32344; 32371/2; 32476; 32700/1; 32700/2.
  • Budapest XV. Kerület: 86235; 87606; 87607/13; 87607/5; 87645/1; 90239; 90244; 91097/3; 91101; 91158/226.
  • Budapest XIX. Kerület: 146696; 160002; 161885; 174447.
  • Budapest XX. Kerület: 170203/4; 170204/3; 170204/4; 170204/6; 170205/3; 170205/4; 170206/2; 170269/30; 171397.
  • Budapest XXI. Kerület: 210582; 210603; 210325.
  • Budapest XXII. Kerület: 224932/4; 224932/1

Az Új Hálózat által érintett helyrajzi számok, nyilvántartva Budapest Főváros Kormányhivatala Földhivatali Főosztályánál: (felsorolás)

  • Budapest I. kerület: 14130; 14443; 14444; 13874/1; 13883/3; 13903/1; 13903/2; 14001; 14363/2; 14365; 14384; 14387/2; 14398; 14447/1; 14477/6; 6722; 6749/2; 6800; 6801/3; 7071/13; 7071/3; 7073; 7159; 7174; 7177; 7543/1
  • Budapest II. kerület: 13142; 13143/1; 13143/3; 13144/1; 13145; 13194; 13463; 13464/2; 13466; 13472/2; 13474/1; 13474/2; 13475; 13484; 13506; 13507/5; 13507/6; 13510; 13528; 13543/1; 13543/2; 13543/3; 13618; 13796/2; 13833; 13874/2; 13912; 14447/2; 14449/1; 14449/2; 14468; 14472; 14473; 14477/5; 14576; 14617/21; 14788; 14813; 14866/1; 14875; 15270; 15277; 15278/5; 15308; 15333; 23809/6; 6721/3.
  • Budapest III. kerület: 14787/2; 14616; 14866/2; 14772/2; 17524; 17699/2; 62405; 60116/2; 17736; 17720; 18068; 18131; 16998/16; 16292; 16894; 20006; 21944; 21731/1; 19249/2; 19396; 62408; 61419/1; 62545; 18028; 14786; 17450; 14729/5; 17514; 17725/1; 62406; 17420; 17334; 17699/1; 17287; 18432; 14787/1; 14874; 19247/1; 19565/3; 17483; 17737/2; 23034; 61325/1; 61175.
  • Budapest IV. kerület: 72307; 72286; 72292; 72217; 72193; 75105; 75605; 76561/35; 76561/39; 76568/2; 75520; 76539/7; 70381/2; 72284; 72300; 72192; 76544/1; 76555/3; 75832; 76750/2; 74347; 72259; 72291; 72218; 076544/5; 76555/7; 076544/6; 76555/6; 76520/4; 76331/258; 76555/5; 76555/4.
  • Budapest V. kerület: 25053/2; 24892/2; 24833/2; 24893; 24881; 24859; 24596; 24454; 24456/1; 24713; 24478; 24427/2; 24352; 29258/3; 34224; 24225; 24224; 24358; 24304; 24834/1; 24310; 23859; 23817/4; 23824; 23856; 23837; 23928; 24077; 36808; 24223; 25054/1; 24499; 24493; 24416; 28903/3; 23935; 23817/5; 23858; 23993; 24115; 36746; 24428; 24368; 24833/1; 23873; 23896; 24427/1; 24359; 24358/1; 24007; 24185; 24149; 23997.
  • Budapest VI. kerület: 28871; 28156/2; 28474; 29617; 29588; 29633/2; 29245; 29589; 29508; 29467; 28228/1; 29587; 29568; 29590; 29616; 33529; 28667; 28223; 29633/3; 33530; 29591; 28243; 28156/4; 29731/2; 28719; 29510/2; 28666; 25331; Ferdinánd híd; 29730.
  • Budapest VII. kerület ; 34566; 34163/1; 34058; 33990; 33917; 33849/1; 33531; 33471; 33504; 33039/1; 33014; 32955/2; 29268/1; 32954; 33717; 33847; 34163/2; 33778; 34608/4; 29364; 32955/1; 33816; 33136; 29731/1; 32959/2; 34567.
  • Budapest VIII. kerület: 36405; 34708; 34580; 38834/6; 34593/4; 38820/1; 36403; 36401; 36733; 36806/2; 36745/2; 35238/4; 35528/2; 35922; 38597/2; 38806/3; 38816; 32953/2; 38859; 38896/2; 38882/1; 38444; 36406; 34638/2; 34879/2; 36474; 36745/1; 35231/3; 35238/5; 35865/2; 35929/1; 38818/29; 36807/2; 32651/3; 38860; 38836/3; 38896/1; 35231/2; 35865/3; 38597/1; 38818/27; 34582; 32474; 35210/5; 38440/44.
  • Budapest IX. kerület: 37060; 36807/1; 37057; 37062; 36930/2; 37094; 37061/6; 37086; 36850/1; 37103/1; 37102/2; 38016/1; 38017/12; 37941/1; 38017/18; 37941/2; 38293/70; 38293/76; 38298; 38293/77; 38017/20; 38017/47; 38020; 38017/10; 38022; 38043; 38024; 38252; 38025/1; 38293/71; 38236/30; 38236/34; 38299/4; 163201/1; 161311/1; 38236/61; 174447; 38232; 160001; 38198/2; 170204/4; 37017; 37018; 36929; 37949; 36806/3; 38293/15; 38299/5; 161311/2; 38309; 38219/1; 38230/30; 38199/3; 170204/3; 36967; 38038/23; 37966; 38291; 38236/54; 38243/1; 38299/6; 38230/29; 38048/3; 37909; 38282/6; 38039; 38236/452; 38243/2; 38049/1; 38236/503; 38049/2; 38025/4; 38045/1; 38236/786; 38048/1; 38033; 38047; 38198/1; 38219/2; 38023; 38199/2.
  • Budapest X. kerület: 32475/3; 39206/72; 38925/1; 39208; 31933/3; 31928/14; 31919/2; 39217/3; 39210/38; 39210/39; 38898; 38909; 38442/4; 38438; ,38405/3; 38927; 41464/2; 41458; 39203/2; 40987/3; 39209; 38336/1; 38314/2; 38303/51; 38290/5; 38303/40; 42149; 42150/6; 42300/1; 38904; 31911/20; 31932/1; 31919/3; 3/8442/10; 38405/3; 41507/2; 41459; 41426/3; 41361/1; 39205/5; 39206/26; 38290/4; 38313/2; 38299/7; 38303/49; 42278; 32475/2; 38895; 31911/18; 31919/4; 41426/2; 41258/2; 39210/26; 38315/77; 42277/2; 31934; 163206/1.
  • Budapest XI. kerület: 2771; 2773; 4760; 2792/2; 2674/3; 4571/4; 4519; 4633/1; 4616; 4633/2; 4450/2; 4369; 4325/3; 4281/1; 4133/5; 4107/52; 4107/53; 4325/1; 4212; 3506/1; 4445/2; 5497/1; 5536/1; 5537/5; 4147/1; 3924; 4003; 3794/2; 3533/49; 43118; 3960/1; 3846/1; 3847; 3868; 3983/4; 4022/2; 4053; 4042; 3994; 3996; 43610/4; 43590/2; 43566/4; 43569/12; 43573/1; 2860/1; 1092/11; 447/3; 734/7; 734/1; 738/1; 4396/5; 44013; 43837/1; 2690/4; 4568/226; 4553/17; 4554/1; 4450/3; 4425/3; 4275/6; 4190/1; 4211/1; 4133/7; 4082/29; 4981; 5537/4; 4158/16; 404/91; 3961; 3722; 43779; 3940/6; 3973/11; 3846/2; 3856; 43627/1; 43569/8; 43566/3; 43572/4; 43589/1; 2860/2; 0398; 442/3734/7; 639/1; 738/3; 43956; 44053; 43840/1; 2654/3; 4199; 4448; 6229/2; 4148; 43064/1; 3940/5; 3976/11; 3877; 3982/4; 4010; 43609/1; 43569/5; 43584/4; 0399; 703; 702/1; 43953; 44052; 43844; 4147/2; 3901/3; 3838/2; 43590/3; 0400/13; 701/1; 43952; 44040; 43860; 4082/1; 3946/4; 3170/4; 400/9; 700/1; 43954; 44036; 43863; 4137/29; 451/3; 699/4; 43955; 44028; 43867/1; 698/4; 43969/5; 44027; 43873/2; 697/4; 43999/5; 44026; 43874; 696/4; 44023/1; 43881/1; 695; 44022; 43880; 734/3; 44020; 43878/1; 734/2; 44018/1; 44015/1.
  • Budapest XII. kerület: 6834; 6891; 6831; 6835/11; 6835/19; 7019; 7712; 9814/8; 7902/1; 7910; 7911/2; 7867/1; 7931/1; 7956/2; 6837; 6830; 7071/4; 6892; 7711; 7867/2; 6861/1; 13143/2; 7802; 6948.
  • Budapest XIII. kerület: 25392/3; 28000; 27816/1; 25067/7; 25667/6; 26083/1; 25480/1; 25394; 254060/3; 25392/4; 25649; 25665; 25664; 28057/1; 25944; 27812/1; 26123/2; 26085/30; 26085/68; 26130/24; 26085/166; 25945; 25942; 27943; 27350; 27009; 25054/2; 28156/3; 25808/2; 25897; 25867/15; 25460/2; 27214; 25122/5; 25830/1; 25714/44; 25241; 26085/8; 27111; 25122/2; 26083/4
  • Budapest XIV. kerület: 80986; 81563; 81567; 81568; 81571; 81572; 81573; 81574; 81576; 81580; 85363; 85692; 27816/2; 28007; 28021/2; 28023/17; 28049/2; 29739/1; 29762/1; 29779; 29780/2; 29792/8; 29796; 29801/1; 29839/1; 29840/1; 29840/5; 30874/2; 31261; 31491/1; 31491/2; 31645/2; 31659/1; 31680; 31911/1; 31912; 31931; 31932/2; 31933/1; 31933/2; 32001; 32371/2; 32476; 32700/1; 32790; 38908; 39219/2; 39468; 39469/26; 39488/5; 80753/1; 80753/2; 80826/2; 81300/2; 81543; 81545; 81549; 81550; 81551; 81555; 81558; 81561; 84412/1; 84570/2; 84742/2; 85113/1; 85113/2; 85159/2; 85695/2.
  • Budapest XV. Kerület: 80734; 80826/3; 84412/2; 85248/2; 86233; 87607/5; 87645/1; 90238; 90239; 90244; 91100/18; 91100/8; 91101; 91158/136; 91158/163; 91158/225; 91158/226; 91158/227; 91158/228; 91158/98
  • Budapest XIX. Kerület: 160002; 161174; 161310; 162117/1; 164697; 164698/1; 164701; 165055; 174437; 194696.
  • Budapest XX. Kerület: 170203/3; 170203/4; 170204/1; 170204/10; 170204/2; 170269/30; 170349; 170437/2; 171307; 171397; 174435; 174999/3; 174999/4
  • Budapest XXI. Kerület: 210345/2; 201737/2; 210603; 207701.
  • Budapest XXII. Kerület: 225008;  43589/4.
  • Budapest XXIII. Kerület: 184872; 184090; 184091; 184873; 184089; 184874; 184396

A Hálózat és a kapcsolódó egyéb elektronikus hírközlési építmény elhelyezésének módja:

A Kérelmezett tulajdonában álló Fizikai Infrastruktúrában található alépítményi csőben a Kérelmező által a Meglévő Hálózat vonatkozásában kiépített, illetve az Új Hálózat vonatkozásában kiépítendő 32 mm átmérőjű LPE32 béléscsőben elhelyezett, illetve elhelyezendő optikai kábelek és kötésszerelvények.

c) Az elektronikus hírközlési építményen elhelyezkedő és elhelyezhető elektronikus hírközlési berendezések műszaki jellemzői:

Az elektronikus hírközlési építményen (azaz az LPE32 béléscsőben, illetve a Fizikai Infrastruktúrában) elhelyezni kívánt elektronikus hírközlő berendezések a következők:

Kérelmezett és a Nokia Solutions and Networks Kft. (a továbbiakban: „Nokia”) között megkötött Szerződés alapján a Kérelmező által már létesített, a K/2 számú táblázatban rögzített viszonylatú és darabszámú optikai kábelek és kötésszerelvényeik, vagyis a Meglévő Hálózat.

A Projekt megvalósítása során kiépíteni kívánt Új Hálózat 44 km-es nyomvonalán, alépítmény szakaszonként 1 darab LPE32 csövet, 1 darab új optikai kábel és megszakító létesítményenként, a műszakilag szükséges, de 800x 290x 290 milliméter befoglaló méretnél nem nagyobb kötésszerelvény.

d) Egyéb feltételek:

A Kérelmező köteles saját elektronikus hírközlő hálózatának üzemeltetése során a Kérelmezettel és a Fizikai infrastruktúrát használó esetleges más elektronikus hírközlési szolgáltatókkal együttműködni, valamint az irányadó jogszabályokban, szakmai, foglalkozási szabályokban és az irányadó műszaki szabványokban foglaltakat maradéktalanul megtartani.

e) Az eljáró tanács a Fizikai Infrastruktúra használatával kapcsolatos költségszámítás és díjmeghatározás elveit az alábbiak szerint határozza meg:

a) A Kérelmezett a Fizikai Infrastruktúra használatáért havi díjat, az üzemeltetéssel és az indokolt esetben felmerült szakfelügyelettel összefüggésben egyszeri díjat számíthat fel.

b) A Kérelmezett a havi díjban a Fizikai Infrastruktúra értékcsökkenését, tőkeköltségét és az általános költségek használat arányos részét számíthatja fel. A Kérelmezett csak olyan Fizikai Infrastruktúra elemek költségeit veheti figyelembe, amelyek a jelen határozatban előírt használati joggal érintettek. A használat arányos rész számítása során a Kérelmezett a Kérelmező által az alépítményben elhelyezett béléscsövek által elfoglalt kapacitás és az alépítmény teljes kapacitásának arányát köteles figyelembe venni. A Kérelmezett az arányszám számítást elkülönülten köteles elvégezni minden olyan alépítmény szakaszra vonatkozóan, ahol az adott szakaszon az alépítmény teljes kapacitása és/vagy a Kérelmező által elhelyezett béléscsövek mennyisége eltér. A Kérelmezett a használatra vonatkozó arányszámo(ka)t – döntése szerint – a következők szerint számíthatja:

  • a maximálisan elhelyezhető béléscsövek számából kiindulva. Ebben az esetben a Kérelmezett az arányszámot a Kérelmező által elhelyezett LPE32 béléscső szám és az elméleti maximális LPE32 béléscső szám (az alépítmény csőben, illetve csövekben elhelyezhető LPE32 béléscsövek maximális száma) arányaként köteles meghatározni.
  • az alépítményi csövek keresztmetszetéből kiindulva. Ebben az esetben a Kérelmezett az arányszámot a Kérelmezett által elhelyezett béléscső keresztmetszetének és az alépítményi cső vagy csövek teljes keresztmetszetének arányaként köteles meghatározni.

A Kérelmezett az egyes alépítmény szakaszok hosszával súlyozva előállított egységes arányszámot köteles felhasználni a Kérelmezőre eső költségek és a havi díj meghatározása során.

c) Az értékcsökkenés számítása során a Kérelmezett a Fizikai infrastruktúrát alkotó eszközök analitikus nyilvántartásán/egyedi tárgyi eszköz nyilvántartásában szereplő bruttó eszközértékeiből köteles kiindulni. Az értékcsökkenés havi díjban figyelembe vehető összege a Fizikai Infrastruktúrát alkotó elemek egy hónapra jutó értékcsökkenésének használat arányos része. A számítás során az eszközök élettartama a számviteli politikában rögzített élettartam. Amennyiben a nyilvántartásokban az egyes eszközök, eszközcsoportok bruttó eszközértékei a megosztással érintett alépítményszakaszokra vonatkozóan elkülönülten nem, csak a teljes alépítményhálózatra vonatkozóan együttesen állnak rendelkezésre, akkor a Kérelmezett a bruttó értéket arányosítással is meghatározhatja, melynek során a megosztással érintett alépítmény hálózat hosszának és az alépítményhálózat teljes hosszának arányát köteles figyelembe venni és a megosztással érintett eszközök bruttó értékét ezt az arányt felhasználva köteles kiszámítani.

d) A tőkeköltség számítása során a Kérelmezett a Fizikai infrastruktúrát alkotó eszközök teljes élettartamára számított nettó eszközértékéből (átlagos nettó eszközérték) köteles kiindulni. Az átlagos nettó eszközérték a Kérelmezett analitikus nyilvántartásában/egyedi tárgyi eszköz nyilvántartásában szereplő bruttó eszközérték 50%-ának felel meg. A tőkeköltség az átlagos nettó eszközérték és a tőkeköltség-szorzó szorzataként áll elő, amelynek az egy hónapra eső értékének használat arányos része vehető figyelembe a havi díjban. A számítás során az eszközök élettartama a számviteli politikában rögzített élettartam. A számítás során a tőkeköltség szorzó értékeként a Kérelmezett a Hatóság honlapján legutolsóként közzétett, a magyar távközlési iparágra vonatkozóan meghatározott, adózás előtti tőkeköltség-szorzó értékét köteles figyelembe venni. Amennyiben a nyilvántartásokban az egyes eszközök, eszközcsoportok bruttó eszközértékei a megosztással érintett alépítményszakaszokra vonatkozóan elkülönülten nem, csak a teljes alépítményhálózatra vonatkozóan együttesen állnak rendelkezésre, akkor a Kérelmezett a bruttó értéket arányosítással is meghatározhatja, melynek során a megosztással érintett alépítmény hálózat hosszának és az alépítményhálózat teljes hosszának arányát köteles figyelembe venni és a megosztással érintett eszközök bruttó értékét ezt az arányt felhasználva köteles kiszámítani.

e) A Kérelmezett a havi díjban az általános költségek fedezetére 12%-os felárat köteles alkalmazni. A felárat az értékcsökkenés és a tőkeköltség összegére vetítve köteles meghatározni, ennek megfelelően a felár az értékcsökkenés és tőkeköltség havi összegének 12%-a.

f) A Kérelmezett a havi díj meghatározása során elvégzett számításokat a Kérelmező kérésére köteles bemutatni a Kérelmező számára olyan részletezettséggel, ami lehetővé teszi a Kérelmező számára a számítás során alkalmazott bemenő adatok (bruttó eszközértékek, élettartamok) és a számítások lépéseinek ellenőrzését. A Kérelmezett az adatok Kérelmező részére történő átadását ésszerű feltételek szerinti titoktartási nyilatkozat aláírásához kötheti.

g) A Kérelmezett köteles a havi díjat módosítani, ha a b) pontban meghatározott arány változik. A Kérelmezett a Fizikai Infrastruktúra fentiek alapján megállapított havi díját ezen kívül abban az esetben emelheti, ha a havi díj alapjául szolgáló költségei olyan mértékben nőttek, ami a havi díj összegét legalább 10%-kal megnövelné. A Kérelmezett a tervezett díjváltozást megelőzően legalább 30 nappal köteles tájékoztatni a Kérelmezőt a havi díj tervezett változásáról, amelynek során a Kérelmezett az f) pontban szereplő adatokat köteles átadni. A Kérelmezett a havi díjat a költségeinek növekedésére történő hivatkozással évente egy alkalommal módosíthatja oly módon, hogy a megelőző módosítást követően legalább 12 hónapnak el kell telnie.

h) A Kérelmezett az üzemeltetési költségek fedezetére azok tényleges felmerülése esetén egyszeri díjat alkalmazhat. Az egyszeri díjban a Fizikai Infrastruktúra üzemeltetésével (karbantartás, javítás) közvetlen összefüggésben felmerült költségek használat arányos része vehető figyelembe. A Fizikai Infrastruktúra felújításával kapcsolatos költségek az egyszeri díjban nem vehetők figyelembe. A használat arányos rész meghatározásához szükséges arány kiszámítása során a Kérelmezett a b) pontban leírtak alapján köteles eljárni. Az egyszeri díjat tartalmazó számla mellé a Kérelmezett köteles mellékelni az egyszeri díj kiszámítását alátámasztó dokumentációt, alvállalkozói számlát vagy egyéb számviteli bizonylatot.

i) A Kérelmezett indokolt esetben a biztosított szakfelügyelet költségeinek fedezetére azok tényleges felmerülése esetén egyszeri díjat alkalmazhat. A szakfelügyelet biztosítása csak abban az esetben és olyan mértékben indokolt, amennyiben ez a Kérelmezett hálózatának és szolgáltatásainak védelméhez szükséges. A szakfelügyelet keretében a Kérelmezett helyszíni felügyeletet biztosít a Kérelmező hálózatfelújítási vagy -karbantartási munkavégzéséhez annak érdekében, hogy az ne veszélyeztesse a Kérelmezett hálózatának épségét, szolgáltatásainak zavartalanságát. Az egyszeri díjban a szakfelügyelettel kapcsolatban közvetlen összefüggésben felmerült személyi jellegű ráfordításának költsége, valamint a Kérelmezett szakfelügyeletet ellátó munkavállalójának a szakfelügyelet helyszínére történő eljutásához szükséges közvetlen gépjármű költsége vehető figyelembe. A gépjárműköltségnél csak a szakfelügyelet nyújtása során ténylegesen használt gépkocsi futott kilométer és a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet 4. §-ában (vagy a jelen határozat időbeli hatálya alatt esetlegesen e rendelet 4. §-a helyébe lépő új §-ában, illetve a jelen határozat időbeli hatálya alatt esetlegesen e rendelet helyébe lépő új jogszabály tartalmilag megfelelő §-ában) rögzített fogyasztási alapnorma-átalány, valamint a szakfelügyelet felmerülésének hónapjára vonatkozóan a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által közzétett üzemanyagár alapján számított üzemanyagköltsége vehető figyelembe. Az egyszeri díjat tartalmazó számla mellé a Kérelmezett köteles mellékelni az egyszeri díj kiszámítását alátámasztó dokumentációt vagy számviteli bizonylatot.

2.

Az eljáró tanács Kérelmező szolgalmi jog alapítása iránti kérelmét elutasítja.

3.

Az eljáró tanács továbbá kötelezi a Kérelmezőt, hogy a Projekt keretében megvalósítani tervezett Új Hálózat vonatkozásában a szükséges építési engedélyezési eljárás iránti kérelmet a jelen határozat véglegessé válásától számított 1 éven belül nyújtsa be a Hatósághoz.

Az eljáró tanács elrendeli a jogvitás eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megfelelő 75 000 Ft, azaz hetvenötezer forint Kérelmező részére történő megfizetését, ami iránt az eljáró tanács jelen határozat véglegessé válásától számított nyolc (8) napon belül intézkedik.

A határozattal szemben közigazgatási per kezdeményezhető, a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresetlevelet a határozat közlésétől számított harminc napon belül kell az eljáró tanácshoz benyújtani. A tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevelet az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: „E-ügyintézési tv.”) 9. § (1) bekezdése szerinti felperes és jogi képviselő kizárólag elektronikus úton, a jogszabályban meghatározott módon terjesztheti elő.

A keresetlevél benyújtásának a határozat hatályosulására halasztó hatálya nincs. Akinek jogát, jogos érdekét a közigazgatási tevékenység vagy az azzal előidézett helyzet fenntartása sérti, a közvetlenül fenyegető hátrány elhárítása, a vitássá tett jogviszony ideiglenes rendezése, illetve a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása érdekében az eljárás során bármikor azonnali jogvédelmet kérhet azzal, hogy a keresetlevél halasztó hatálya elrendelésének nincs helye.

Indokolás

I.

A Kérelmező 2022. augusztus 29. napján Kérelmet nyújtott be a Hatósághoz, amelyben kérte az eljáró tanácsot, hogy folytasson le jogvitás eljárást közte és a Kérelmezett között, majd a Kérelem részeként 2022. szeptember 1-jén fizikailag benyújtotta az eljáró tanácshoz a Kérelem K/3., K/6. és K/12. számú mellékleteit tartalmazó pendrive-ot is, OP/19889-2/2022. számon.

A Kérelem előzményeként Kérelmező előadta, hogy a Kérelmezett a Fizikai Infrastruktúra tulajdonosa. A Kérelmező szerint a Fizikai Infrastruktúra elektronikus hírközlési célú hasznosításra alkalmas, forgalomtechnikai célokra nem használt szabad kapacitással rendelkezik.

Kérelmezett és a Kérelmező anyavállalata, a Nokia jogelődje, a Siemens Telefongyár Kft. között 2000. október 11-én bérleti szerződés jött létre a Kérelmezett tulajdonában és üzemeltetésében álló forgalomirányítási alépítményrendszer 308 km hosszára vonatkozóan az alépítmény szabad kapacitásának terhére történő távközlési kábelek elhelyezésére (a továbbiakban: „Szerződés”), amelyet a felek egy alkalommal, 2017. augusztus 10. napjával módosítottak. A Szerződés alapján a Siemens Telefongyár Kft. a Szerződés tárgyát képező bérelt szabad kapacitást a Kérelmezett engedélyével albérletbe adta a Kérelmező jogelődje, a TraffiCOM Hírközlési Szolgáltató Kft. részére.

A Meglévő hálózatot a Kérelmező a Fizikai Infrastruktúra használatával, a szabad kapacitás terhére a Szerződés alapján 183 km hosszúságú nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatként építette ki.  A Kérelmező a Meglévő Hálózat üzemeltetését, vagyis kötések, mérések, végződtetések elvégzését és elkészítését, a Meglévő Hálózat fényvezetőszálas kábelei szabad szálainak felhasználásával Új Hálózatot, azaz új fizikai átviteli utak kialakítását és az ezekhez kapcsolódó új kábel-leágazások létesítését, illetve összesen 44 km hosszban meghosszabbítását, vagyis új kábelek és kötésszerelvények elhelyezését is tervezi, amely projektnek a Kérelmező a Budapest Digitális Közmű Projekt 1. fázis elnevezést adta. A rendelkező részben hivatkozott Projekt befejezését követően áll elő a Kérelmező által tervezett, teljes nagy sebességű, fényvezetőszálas (optikai) elektronikus hírközlő hálózat, a fentebb említett Teljes Hálózat.

A Kérelmező által a Fizikai Infrastruktúrában igénybe venni kívánt nyomvonalszakasz a Teljes Hálózat által elfoglalandó fizikai hely, amely a Teljes Hálózat helyigényét is tartalmazó K/2. mellékletként csatolt excel táblázat, illetve a K/3. számú mellékletként csatolt térkép alapján határozható meg (a továbbiakban: „Igényelt Kapacitás”).

A Fővárosi Önkormányzat a Szerződést 2021. december 31-i hatállyal felmondta. A Kérelmező optikai gerinchálózatának egy része, vagyis a Meglévő Hálózat jelenleg is a Szerződés tárgyát képező alépítményben húzódik. A Fővárosi Önkormányzat, a Nokia és a Kérelmező 2020. decemberétől tárgyalásokat folytattak a Szerződés lezárásáról, de a tárgyalások nem vezettek sikerre.

A Kérelmező 2022. június 20. napján az Eht. 94. § (2b) bekezdése szerinti írásbeli ajánlatot küldött a Kérelmezett részére (a továbbiakban: „Ajánlat”), amelyben az Eht. 94. § (2b) bekezdésére hivatkozással ajánlatot tett a Kérelmezett felé a Fizikai Infrastruktúra Igényelt Kapacitást jelentő részének használatára, illetve a kapcsolódó szolgalmi jog alapítására.

A Kérelmező a Kérelmezett részére az Ajánlatot e-Papír szolgáltatás útján és postai úton is 2022. június 20-án küldte meg. A postai úton megküldött Ajánlatot a Kérelmezett 2022. június 24. napján vette át.

Ezt követően, a Kérelmezett 2022. július 4. napján válaszlevelet küldött a Kérelmező részére, amelyben az Ajánlatot – Kérelmező álláspontja szerint - részben elfogadhatónak találta és tárgyalásokat kezdeményezett a Kérelmezővel (a továbbiakban: „Válaszlevél”). Kérelmező a Válaszlevelet 2022. július 7-én vette át, amelyre 2022. július 29-én viszontválaszt küldött (a továbbiakban: „Viszontválasz”) a Kérelmezett részére. A Viszontválaszban Kérelmező az Ajánlatban szereplőnél magasabb használati díjat és kedvezőbb karbantartási feltételeket ajánlott, ám a Kérelmezett 2022. augusztus 15-én kelt levelében úgy nyilatkozott, hogy az Ajánlatot nem fogadta el, arra csak ellenajánlatot tett és sem az Ajánlatot, sem a Kérelmező Viszontválaszában foglalt kiegészítéseket nem fogadja el, és a visszautasítás részletes indokait 15 napon belül küldi meg a Kérelmezőnek. Kérelmező ezt követően 2022. augusztus 24-én kelt levelében tájékoztatta a Kérelmezettet, hogy a tárgyalásokat sikertelennek tekinti és ezért jogvitás eljárást indít az Eht. 94. § (2f) bekezdés c) pontja alapján, mivel a tárgyalásokra nyitva álló 45 napos jogszabályi határidő 2022. augusztus 8-án eredménytelenül telt el.

Kérelmező kérte az eljáró tanácsot, hogy az Eht. 94. § (2f) bekezdése alapján határozatával a Kérelmező részére a Kérelemben foglalt tartalommal használati és szolgalmi jogot 2022. október 1. napjától, vagy amennyiben az eljáró tanács határozata ennél későbbi, akkor a határozat keltétől számított 10 éves időtartamra alapítsa meg, és e használati és szolgalmi jog Kérelmező általi zavartalan gyakorlásának mértékéig a Kérelmezett Fizikai Infrastruktúra feletti használatának és a használat átengedésének jogát korlátozza.

Az eljáró tanács OP/19889-4/2022. számon nyilvántartott végzésével hívta fel hiánypótlásra (a továbbiakban: „Hiánypótlási Felhívás”) Kérelmezőt.

A Hiánypótlási Felhívásra tekintettel Kérelmező 2022. szeptember 30-án érkezett, OP/19889-6/2022. számon terjesztette elő beadványát (a továbbiakban: „Hiánypótlási Beadvány”), amelyben határozatlan idejű használati és szolgalmi jog alapítását kérte az eljáró tanácstól.

Az eljáró tanács a jelen jogvitás eljárás megindulásáról Kérelmezettet az OP/19889-7/2022. számú végzésével értesítette (a továbbiakban: „Értesítés”) és egyben felhívta, hogy jelen jogvitás eljárással kapcsolatosan terjessze elő nyilatkozatait, valamint azok alátámasztására szolgáló bizonyítékait is.

Az Értesítésben foglaltakra tekintettel Kérelmezett OP/19889-9/2022. iktatószámú beadványával benyújtotta válasznyilatkozatát (a továbbiakban: „Válasznyilatkozat1”) az eljáró tanács részére. Kérelmezett előterjesztette a Válasznyilatkozat1-ben az eljárás megszüntetésére vonatkozó kérelmét, tekintettel arra, hogy véleménye szerint Kérelmező a jogvitás eljárás kezdeményezése iránti Kérelmét korán, a felek közötti tárgyalások lefolytatására nyitva álló határidő lejártát megelőzően nyújtotta be, tekintettel arra is, hogy az eredeti Ajánlatot a Kérelmezett nem fogadta el és arról véleménye szerint a felek nem tárgyaltak. Kérelmezett álláspontja szerint az eredeti Ajánlat vonatkozásában a Hatóság eljáró tanácsa előtt jogvitás eljárás nem kezdeményezhető.

Kérelmezett a Válasznyilatkozat1-ben kérelmet terjesztett elő a jelen jogvitás eljárás felfüggesztésére is, melyet részben a 103.K.702.423/2022. szám alatti közigazgatási perre (a továbbiakban: „Közigazgatási Per”) alapoz az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: „Ákr.”) 48. § (1) bekezdés a) pontja alapján, részben pedig az Ákr. 48. § (1) bekezdés c) pontjára tekintettel javasolta előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését az Európai Unió Bírósága előtt. Kérelmezett előadta továbbá, hogy indokolt a jelen jogvitás eljárás felfüggesztése arra tekintettel is, hogy véleménye szerint szükséges megkeresni az illetékes kormányhivatalt, ugyanis a Meglévő Hálózat nem csak a Nemzeti Létfontosságú Rendszer mellett található, hanem Nemzeti Létfontosságú Rendszerben, mivel az alépítményhálózat is a Nemzeti Létfontosságú Rendszer része a Nemzeti Létfontosságú Rendszer Fővárosi Kormányhivatal által elfogadott Üzemeltetői Biztonsági Terve szerint. Ennek megfelelően a Nemzeti Létfontosságú Rendszerben engedély nélküli munkavégzés önmagában illetéktelen beavatkozásnak minősül. Kérelmezett előadása szerint kérdéses továbbá, hogy a Nemzeti Létfontosságú Rendszerben hogyan és milyen feltételek mellett helyezhető el és üzemeltethető elektronikus hírközlési kábel, a rendszerben milyen kapacitásokat szükséges megőrizni.

Kérelmezett kérte az eljáró tanácsot továbbá, hogy amennyiben nem függeszti fel a jelen jogvitás eljárást, abban az esetben hozzon részleges döntést a Kérelmezett 44 km nyomvonal hosszúságú Új Hálózata vonatkozásában. Kérelmezett hivatkozik a Válaszlevélben kifejtettekre, miszerint az Új Hálózat vonatkozásában el tudja fogadni Kérelmező ajánlatát, amennyiben a Válaszlevélben foglalt feltételek teljesítését vállalja Kérelmező. Kérelmezett előadta továbbá, hogy nem ért egyet és nem fogadja el, hogy a Meglévő Hálózat és az Új Hálózat egymástól nem választható el. Véleménye szerint műszakilag ez nem megalapozott, ugyanis ez azt jelentené, hogy a Meglévő Hálózat az Új Hálózat nélkül működésképtelen, illetve az Új Hálózat önmagában működésképtelen lenne. Ez azonban véleménye szerint nem igaz, ugyanis az jelenleg is működik, emellett pedig a két hálózat alépítmény használati jogcíme elválasztható és eltérő. Kérelmezett előadta, hogy a Meglévő Hálózat használatát a polgári jog alapján tudja biztosítani Kérelmező számára, vagy amennyiben az Eht. 94. § (2a)-(2b) bekezdése szerinti jogosultság és kötelezettség tartalma tisztázásra kerül, akkor akár egy másik ajánlat tehető az Új Hálózat vonatkozásában már kidolgozott és elfogadott feltételek szerint.

Kérelmezett szerint elutasítási ok áll fenn, ezért kéri az eljáró tanácsot, hogy ha a Meglévő hálózat vonatkozásában mégis döntést hozna, akkor ne állapítson meg kötelezettséget a Válasznyilatkozat1-hez mellékelt M/3. számú levélben meghatározott fenntartott kapacitások (a továbbiakban: „Fenntartott Kapacitások”) vonatkozásában, mivel Kérelmezett szerint a „létesíteni” kívánt elektronikus hírközlési hálózat, építmény helyigénye a Meglévő Hálózat nyomvonalán meglévő fogalomirányítási hálózat és a Fenntartott Kapacitások helyigényével nem egyeztethető össze. A Kérelmezett úgy nyilatkozott továbbá, hogy megkezdte a Meglévő Hálózat és a Fenntartott Kapacitások igényeinek összevetését, ez jelenleg is folyamatban van, valamint további 15 napos határidőt kér ennek befejezésére, amennyiben az eljárás nem kerül felfüggesztésre, vagy nem hoz az eljáró tanács részleges döntést az Új hálózat vonatkozásában.

Kérelmezett kérte, hogy amennyiben a fentieknek nem ad helyt az eljáró tanács, a döntésben vegye figyelembe, hogy a Kérelmezett véleménye szerint egy állandóan változó Nemzeti Létfontosságú Rendszer alépítményhálózati részén nem alapítható szolgalom, valamint a Kérelem 30. pontjában megjelölt tevékenység használati jog alapján is végezhető, nem szükséges szolgalom alapítása. Kérte a Kérelmezett, hogy amennyiben nem osztja ezt az álláspontot az eljáró tanács, úgy hívja fel a Kérelmezőt annak igazolására, hogy miért nem végezhető a tevékenység jogszerűen használati jog alapján.

Kérelmezett kérte, hogy a használati vagy szolgalmi jog alapításakor az eljáró tanács a Válaszlevélben foglalt szerződéstervezetet vegye figyelembe.

Kérelmezett kérte az eljáró tanácsot, hogy jelöljön ki 1 éves időtartamot, mint kiépítési kötelezettségre vonatkozó időtartamot a Kérelmező részére a visszaélések elkerülése végett, ugyanis a Kérelmező nem jelölte meg az Új hálózat kivitelezésének megkezdését és befejezését sem a Kérelemben, sem a szerződéstervezetben.

Kérelmezett továbbá iratbetekintési kérelemmel fordult az eljáró tanácshoz a Kérelem VI.1.2 pontjában említett „elsősorban nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési célú” használat bizonyítékaival kapcsolatban, amelynek bizonyítását állítása szerint már korábban kérte a Kérelmezett, de a Kérelmező megtagadta azt. Kérelmezett vitatja, hogy a felek között SK/28295/2021. iktatószámú jogvitás eljárás iratai ebben az eljárásban is felhasználhatók lennének, tekintettel az időmúlásra. Kérelmezett úgy nyilatkozott, hogy amennyiben nem terjeszt elő új bizonyítékot a Kérelmező az „elsősorban nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési célú” használat vonatkozásában és az eljáró tanács a korábbi jogvitás eljárás dokumentumai alapján ítéli meg az ügyet, úgy iratbetekintést kér a korábbi jogvitás eljárás meghatározott irataiba.
Az eljáró tanács OP/19889-10/2022. számon nyilvántartott végzésével kötelezte Kérelmezőt, hogy terjessze elő az eljáró tanács részére nyilatkozatát a Válasznyilatkozat1-re tekintettel.

Kérelmezett az OP/19889-11/2022. iktatószámú beadványával (a továbbiakban: „Válasznyilatkozat2”) reagált a Kérelmező OP/19889-6/2022. iktatószámú beadványában kért határozatlan idejű használati és szolgalmi jog alapítása iránti módosított Kérelmére. Kérelmezett álláspontja szerint a határozatlan idejű használati és szolgalmi jog alapítása ellentétes a Hatóság Eht. szerinti szabályozási hatáskörével és szabályozási elveivel, ezért az alábbiakat is kéri az eljáró tanács által figyelembe venni.

Kérelmezett szerint tekintettel arra, hogy az alépítményhálózat a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: „Nvtv.”) hatálya alá tartozik, csak összehasonlító piaci árak alkalmazása lehet jogszerű. A határozatlan idejű használati jog a díjak befagyasztását eredményezné, amely így nem biztosítja az Nvtv. érvényesülését, vagyis jogszerűen nem alkalmazható.

Kérelmezett szerint alkalmazni kell az ex ante piacszabályozási elveket, amelyek elsődlegesek a díjmegállapítás során a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 2014/61/EU irányelv (a továbbiakban: „Irányelv”) 1. cikk (4) bekezdése alapján. Ugyanakkor nem azonosítható az alépítményhálózat vonatkozásában az a közérdek, amely a közjogi szabályozói beavatkozást indokolná. Ha az eljáró tanács mégis indokoltnak tartja a díjmegállapítást, akkor az csak akkor elfogadható a Kérelmezett szerint, ha legalább öt évente felülvizsgálatra kerülne a Hatóság által az Eht. 65. § (1) bekezdés szerint.

Kérelmezett szerint a határozatlan idejű használati jog alapítása a Kérelmezett tulajdonjogát véglegesen elvonná, hiszen csak a hasznosítás joga maradna meg neki, az is csak a Hatóság által megállapított használati díj erejéig. Ez az összeg viszont nem elegendő ellentételezése a tulajdonjog korlátozásának, ezért részére a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: „Ptk.”) 5:164. § (1) bekezdés szerinti kártalanítás jár.  A kártalanítás mértékének megállapításakor kérte az előző jogvitás eljárásban már hivatkozott nemperes közjegyzői eljárásban kirendelt jogerős szakértői véleményben foglaltak figyelembevételét.

Kérelmező a Kérelmezetti Válasznyilatkozat1-re az OP/19889-12/2022. iktatószámú beadványával (a továbbiakban: „Kérelmezői Nyilatkozat1”) válaszolt. Kérelmező szerint Kérelmezett a Válasznyilatkozat1-ben érdemben nem kifogásolta a Kérelem műszaki vagy egyéb tartalmát, az Új Hálózat vonatkozásában nem vitatta, hogy a Kérelem feltételei fennállnak, kizárólag eljárásjogi érvekre hivatkozással próbálja az eljárás elhúzódását elérni.

Az Ákr. 46. § (1) bekezdés a) pontja és a 47. § (1) bekezdése alapján Kérelmező szerint nem állnak fenn az eljárás megszüntetésének Kérelmezett által hivatkozott okai, ugyanis az Eht. 94. § (2f) bekezdés szerinti határidők az Ajánlat Kérelmezett általi kézhezvételétől számítandók, amely Kérelmezett által sem vitatott módon 2022. június 24-én megtörtént. Kérelmező szerint mind a 94. § (2f) bekezdés a)-b) pontja szerinti 15 napos, mind a c) pont szerinti 45 napos határidő teljesült a Kérelem 2022. augusztus 29-i benyújtásával.

Kérelmező szerint az eljárás felfüggesztése iránti kérelem alaptalan az alábbiak miatt.

Az Ákr. 48. § (1) bekezdés a) pontja vonatkozásában Kérelmező szerint nincs olyan előkérdés, amely bíróság hatáskörébe tartozna, ugyanis a jogvitás eljárásnak nem előkérdése, hogy a bíróság az Eht. vonatkozó rendelkezéseit hogyan értelmezi és az eljárás felfüggesztésére nem kerülhet sor abból az okból, hogy más szerv döntése kihatással lehet a hatóság jogértelmezésére. Az Eht. 94. § értelmezése sem általában, sem a konkrét ügyben nem kizárólag a bíróság hatásköre.

Kérelmező szerint előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére nem jogosult a Hatóság, ugyanis az Európai Unió Működéséről szóló  Szerződés (a továbbiakban: „EUMSZ”) 267. cikke szerint a Hatóság közigazgatási hatóságnak és nem bíróságnak minősül, vagyis nem fordulhat az Európai Unió  Bíróságához (a továbbiakban: „EUB”) előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel, illetve a Kérelmezett által előterjesztett kérdések sem képezhetik előzetes döntéshozatali eljárás tárgyát, ugyanis magyar jogszabályok értelmezésére nincs az EUB-nek hatásköre.

Kérelmező szerint a Fizikai Infrastruktúra nem létfontosságú rendszerelem, így az Ákr. 48. § (2) bekezdése és az Eht. 31. § (4) bekezdése szerinti felfüggesztési ok nem áll fenn. A Kormányhivatal a Budapest Forgalomirányító Központot és az általa vezérelt forgalomirányító berendezéseket, illetve az Integrált Közlekedésszervezési és Szabályozási Rendszert jelölte ki létfontosságú rendszerelemnek, de a Fizikai infrastruktúrának helyet adó alépítményt nem. Továbbá a Kérelmezett a Kérelmezőnek küldött 2021. október 20-i levelében maga nyilatkozott úgy, hogy az alépítményrendszer telekommunikációs célokra használható, amely nem befolyásolja a forgalomirányítási rendszer üzemeltetését.

Kérelmező szerint az Új Hálózat szervesen kapcsolódik a Meglévő Hálózathoz, azzal együtt fog alkotni egy Teljes Hálózatot, amely az Ajánlat tárgyát és célját is képezte. Az Irányelv 3. cikk (1) bekezdése szerint is a hálózatok bármely elemének kiépítése, telepítése céljából a hálózatüzemeltető köteles a fizikai infrastruktúrájához hozzáférést biztosítani, így az Irányelv célját hiúsítaná meg, ha csak részleges döntéshozatal születne az Új Hálózat vonatkozásában, amikor az Új és Meglévő Hálózat szervesen összekapcsolódik egymással fizikailag és jogilag egyaránt.

Kérelmező szerint az építési munkák összehangolásával és a fizikai infrastruktúra közös használatával kapcsolatos jogvitás eljárások részletes szabályairól szóló 5/2017. (VI.1.) NMHH rendelet (a továbbiakban: „Eljárási Rendelet”) 15. § (9) bekezdése költségalapú megközelítést alkalmaz, és kizárólag az ott megszabott rendelkezések szerint kell az eljáró tanácsnak eljárnia és sem a Kérelmezett által hivatkozott szakértői véleményben foglalt piaci árak, sem pedig az Nvtv. szabályai nem irányadók a használati díj megállapítása során.

Kérelmezett a Válasznyilatkozat1-ben hivatkozott az Eht, 94. § (2d) bekezdés b) pontja szerinti elutasítási okra, azonban Kérelmező szerint az eljárás során erre már nincs mód, csak az Ajánlatra adott válaszban a jogszabály szerinti határidőn belül lehetett volna erre hivatkoznia, megfelelő bizonyítékokkal alátámasztva. Kérelmezett viszont sem az Ajánlatra adott válaszában, sem az egyeztetés során nem hivatkozott semmilyen elutasítási okra és a Kérelmező szerint nem is áll fenn ilyen. A fentiek miatt a Kérelmezett által kért további 15 napos határidőt sem tartja indokoltnak.

Kérelmező továbbá úgy nyilatkozott, hogy a szolgalmi jogot a Kérelmező nem a Fizikai infrastruktúrára kéri, hanem az annak nyomvonalán érintett ingatlanokra, amely a használati jog gyakorlását biztosítja számára. A szolgalmi jogra vonatkozóan a Kérelmezett által kért 50%-os többletdíj a Kérelmező szerint alaptalan, hisz a használati díj magában foglalja a szolgalmi jog ellenértékét is, ezzel kapcsolatban a Kérelmezett pedig semmilyen költségre nem hivatkozott a beadványában.

Kérelmező szerint a Kérelmezett által kért egy éves időkorlát a hálózat kiépítésére megalapozatlan és jogszerűtlen, ugyanis az eljáró tanácsnak nincs jogi lehetősége a jogvitás eljárást lezáró döntésben ilyen időkorlát meghatározására.

Kérelmező úgy nyilatkozott a Kérelmezett iratbetekintési kérelme ügyében, hogy az előző eljárásban az elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal kapcsolatban benyújtott adatai teljes egészében üzleti titkot képeznek, és azokban nem történt semmilyen változás a korábbi eljárás óta, így azok továbbra is relevánsak és felhasználhatók a Hatóság által a jelen eljárásban.

Az eljáró tanács OP/19889-13/2022. iktatószámú levelében értesítette Kérelmezőt a Kérelmezetti Válasznyilatkozat2-ről, melyre tekintettel Kérelmező az OP/19889-14/2022. iktatószámú beadványával (a továbbiakban: „Kérelmezői Nyilatkozat2”) reagált.

Kérelmező kifejtette, hogy az Eht. vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő értelmezésével, az eljáró tanács hiánypótlási felhívásában foglalt indokolást követve nyújtotta be a Hiánypótlását, amelynek tartalmát változatlan formában fenntartja és a használati és szolgalmi jog alapítását határozatlan időre kérte.

Kérelmező megerősítette a 2022. november 10. napján kelt nyilatkozatának 100-104. bekezdéseiben már kifejtett érvelését, miszerint az Nvtv. rendelkezései a jelen eljárásban nem alkalmazandók, ugyanis a jelen jogvitás eljárásban a Hatóság az Eljárási Rendeletben meghatározott szempontok szerinti, költségalapú ellenértéket határoz meg. Kérelmező hivatkozott a Kérelmezett azon állítására, miszerint nem azonosítható az a „közérdek”, amely a közjogi szabályozói beavatkozást indokolja, ugyanakkor Kérelmező szerint a jelen eljárásban értékelhető speciális közérdeket éppen az Irányelv és az azt átültető Eht. határozza meg. Kérelmező álláspontja szerint neki a jelen eljárásban azt kell bizonyítania, hogy a Fizikai Infrastruktúrát valóban nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése érdekében kívánja használni. Az ehhez fűződő, a fentiekben is idézett speciális közérdek a szélessávú lefedettség minél széleskörűbb biztosítása és az ezzel összefüggő költséghatékonyság.

Kérelmező ennek körében kifejtette, hogy Ajánlata a felek közötti egyeztetések sikeressége esetén a felek megállapodásán alapuló konstrukciót hozott volna létre. Kérelmezettnek tehát minden lehetősége megvolt arra, hogy színtisztán polgári jogi alapon maradjon a Fizikai Infrastruktúra használata. Az, hogy ez nem valósult meg, a Kérelmezett magatartásának következménye, és ennek okán nyílt lehetőség a jelen eljárás megindítására. A jelen eljárásban a Hatóság állapítja meg a használati díj mértékét, figyelembe véve az Eljárási Rendelet vonatkozó rendelkezéseit és ilyen módon tehát az Ajánlat 8. számú melléklete sem bírhat a jelen eljárásban relevanciával.

Végül, Kérelmező kifejtette, hogy az Eht. nem csak, hogy nem teszi lehetővé a Ptk. szerinti közérdekű használat és ebből következően a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: „Kisajátítási törvény”) alkalmazhatóságát, hanem azt a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítésével érintett ingatlanok tekintetében egyenesen kizárja. Ennek oka pedig az, hogy a megfelelő kompenzációt az Eljárási Rendelet 15. §-a, mint lex specialismár megfelelően biztosítja.

Az eljáró tanács az OP/19889-15/2022. iktatószámú végzésével kötelezte a Kérelmezettet, hogy a Budapest Főváros Kormányhivatala 2021. február 15-én kelt BP/0806/00072-4/2021. számú, a Budapest Közút Zrt. kezelésében lévő Budapesti Forgalomirányító Központot és az általa vezérelt forgalomirányító berendezéseket nemzeti létfontosságú infrastruktúra rendszerelemekké kijelölő határozatát, a Budapest Főváros Kormányhivatala 2021. április 12-én kelt, BP/0806/00072-8/2021. számú, az Integrált Közlekedésszervezési és Szabályozási Rendszert nemzeti létfontosságú infrastruktúra rendszerelemmé kijelölő kiegészítő határozatát (a továbbiakban a kijelölő határozatok együtt: „Kijelölő határozatok”), valamint a fenti kijelölések alapjául szolgáló, a Kérelmezett által a kijelölési eljárásban benyújtott iratokat, dokumentumokat nyújtsa be az eljáró tanácsnak azok Kérelmezőnek történő megküldésével egyidejűleg.

Kérelmezett az OP/19889-17/2022. iktatószámú beadványával (a továbbiakban: „Válasznyilatkozat3”) benyújtotta az eljáró tanácsnak a Kijelölő határozatokat, valamint a kijelölések alapjául szolgáló, a Kérelmezett közvetett kizárólagos tulajdonában álló Budapest Közút Zrt. által a kijelölési eljárásban benyújtott 2021. január 12-én kelt Azonosítási jelentést, a 2021. április 7-én kelt kiegészített Azonosítási jelentést, a 2021. október 27-én kelt Üzemeltetői Biztonsági Tervet és az azt jóváhagyó, 2021. november 11-én kelt Budapest Főváros Kormányhivatala BP/0806/00072-13/2021. számú határozatát.  Kérelmezett kérte az Eht. 33. §-a alapján az Üzemeltetői Biztonsági Tervet zártan kezelni az eljáró tanács által és egyúttal akként nyilatkozott, hogy annak betekinthető iratváltozatát M/4. számú mellékletként korábbi beadványában már csatolta.

Az eljáró tanács az OP/19889-16/2022. számú végzésével a Hatóság 1015 Budapest, Ostrom u. 23-25. szám alatti hivatalos helyiségébe tárgyalásra (a továbbiakban: „Tárgyalás”) idézte a feleket. Kérelmező az OP/19889-20/2022. iktatószámú, míg Kérelmezett az OP/19889-21/2022. iktatószámú beadványával jelentette be a jogvitás tárgyaláson résztvevő képviselőik adatait.

Kérelmező az OP/19889-18/2022. iktatószámú beadványával iratbetekintési kérelmet nyújtott be az eljáró tanácshoz a Kérelem óta az eljáró tanács által a Kérelmezettnek küldött valamennyi kötelezés, értesítés és felhívás kapcsán, amely kérelmet a Hatóság 2022. december 12-én teljesített és amelyről OP/19889-19/2022. iktatószámon jegyzőkönyvet vettek fel a felek.

Az eljáró tanács OP/19889-22/2022. számon iktatott végzésével kötelezte a Kérelmezettet, hogy nyilatkozzon és igazolja jogos érdekét a körben, hogy konkrétan mely jogainak gyakorlása, illetve érvényesítése kapcsán kéri a Kérelem VI.1.2. pontjában említett „elsősorban nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési célú” használat bizonyítékaira vonatkozó iratbetekintést, valamint a „NEM NYILVÁNOS” iratként megjelölt Azonosítási jelentést és Kiegészített Azonosítási jelentés vonatkozásában nyilatkozzon, hogy kéri-e ennek zárt kezelését, illetve amennyiben igen, akkor pontosan jelölje meg, azon törvény által védett titkot, különös tekintettel az üzleti titok védelmére, egyéb méltányolható érdekre, továbbá jelentős hírközléspolitikai, vagy hírközlési piaci versennyel összefüggő szempontra, amelyre hivatkozással az adatok zárt kezelését szükségesnek tartja, illetve nyújtsa be az eljáró tanács részére a védett adatait nem tartalmazó iratváltozatot is, a Kérelmezőnek történő egyidejű megküldéssel.

A Tárgyaláson a szabályszerű idézésre a felek és képviselőik megjelentek, képviseleti jogukat megfelelően igazolták és az eljáró tanács kérdéseire nyilatkozataikat megtették, amelyről az Ákr. 78. § (4) bekezdése alapján az eljáró tanács hangfelvételt készített, illetve OP/19889-23/2022. iktatószámon a Tárgyaláson résztvevő személyek által aláírt, egyszerűsített tárgyalási jegyzőkönyv került rögzítésre.

Az eljáró tanács a tárgyaláson az Eht. 58. § (7) bekezdésével összhangban megkísérelte egyezség létrehozását a felek között. Kérelmező e körben előadta, hogy egy részletes egyezségi ajánlattal érkeztek a Tárgyalásra, készen állnak és nyitottak egyezség megkötésére, ugyanis a fennálló, bizonytalan jogi helyzet Kérelmező üzleti tevékenységére előnytelen, előadta továbbá, hogy az írásba foglalt ajánlata a használati díj tekintetében egy korábbiaktól magasabb összeget tartalmaz.

Az eljáró tanács szóbeli végzésben kötelezte a Kérelmezőt és Kérelmezettet, hogy 2022. december 28. napi beérkezéssel nyilatkozzanak, hogy hajlandóak-e a tárgyalásokat kezdeményezni egymással, a Kérelmező által előkészített ajánlat mentén.

Kérelmező OP/19889-24/2022. számon nyújtotta be nyilatkozatát tekintettel az eljáró tanács Tárgyaláson kiadott szóbeli kötelezésére. Kérelmező nyilatkozatában előadta, hogy a Kérelmező és a Kérelmezett között nem történtek tárgyalások egyezség létrehozása érdekében, így

Kérelmező kéri az eljárást lezáró érdemi határozat meghozatalát.

A 2022. december 16-án megtartott Tárgyaláson készült hangfelvétel OP/19889-25/2022. és OP/19889-26/2022. számon került kiküldésre Kérelmező, illetve Kérelmezett részére.

Kérelmezett 2023. január 4-én érkezett, OP/19889-27/2022. számon nyilatkozatot nyújtott be, melyben előadta, hogy 2022. december 28-án, határidőben megküldte Kérelmező egyezségi ajánlatára (a továbbiakban: „Egyezségi Ajánlat”) válaszul a kérelmezetti ellenajánlatot (a továbbiakban: „Egyezségi Ellenajánlat”). Kérelmezett a nyilatkozathoz mellékelte az Ellenajánlatot, valamint annak megküldését igazoló e-mailt is.

Kérelmezett 2023. január 9-én, OP/19889-28/2022. számon nyilatkozatot terjesztett elő az eljáró tanács OP/19889-22/2022. számon nyilvántartott végzésére. Kérelmezett előadta, hogy továbbra is kérik az iratbetekintés engedélyezését a Kérelmező által megjelölt „nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési célú használatot” alátámasztó iratokba. Kérelmezett előadta továbbá, hogy az Azonosítási Jelentés és a kiegészített Azonosítási Jelentés zártan történő kezelését továbbra is kérik, betekinthető iratváltozatot azonban nem tudnak benyújtani, tekintettel arra, hogy az Azonosítási Jelentés teljes egészében nem nyilvános irat. Kérelmezett előadta, hogy amennyiben az eljáró tanács nem látja megalapozottnak az irat zártan kezelését, kéri a Budapest Főváros Kormányhivatala, mint szakhatóság megkeresését a vonatkozásban, hogy a zártan kezelés feloldható-e. Az eljáró tanács OP/19889-30/2022. számon nyilvántartott végzésével helyt adott Kérelmezett iratbetekintési kérelmének és ezzel egyidejűleg megküldte Kérelmezett részére az SK/28295-4/2021. számú irat üzleti titkot nem tartalmazó, betekinthető iratváltozatát. Kérelmező 2023. január 11-én, OP/19889-29/2022. számon terjesztett elő nyilatkozatot, melyben tájékoztatta az eljáró tanácsot, hogy Kérelmező a Kérelmezett Egyezségi Ellenajánlatát megvizsgálta. Kérelmező véleménye szerint Kérelmezett továbbra sem hajlandó engedni jelentősen eltúlzott pénzügyi követeléseiből, így véleménye szerint Kérelmezettnek nincs valós megegyezési szándéka sem. Kérelmező megerősítette tehát, hogy kérik az eljárás folytatását és az érdemi határozat meghozatalát az eljáró tanácstól.

Kérelmezett OP/19889-31/2022. számú nyilatkozatában előadta, hogy az SK/28295-4/2021. számú irat üzleti titkot nem tartalmazó, betekinthető iratváltozatát megvizsgálták, de továbbra sem látja igazoltnak, hogy Kérelmező Ajánlata jogszerű lenne, mivel nem ellenőrizhető a nyilvános elektronikus hírközlési célú használat. Mindezek miatt a Kérelmezett Ákr.-ben és az Alaptörvényben biztosított jogának gyakorlása érdekében az Eht. 33. § (6) bekezdése alapján kérte az eljáró tanácstól, hogy hívja fel a Kérelmezőt arra, hogy az 28295-4/2021. számú irat zárt kezelését oldja fel. Amennyiben Kérelmező a zárt adatkezelést nyilatkozatával nem oldja fel, úgy Kérelmezett kérte az eljáró tanácsot, hogy végzésével teljes egészében oldja fel a zárt adatkezelést az Eht. 33. § (7) bekezdése alapján. Amennyiben az eljáró tanács ezt nem látja indokoltnak, Kérelmezett kérte, hogy zárt adatkezelést annyiban oldja fel, amennyiben árbevételi alapon vagy az ügyfelek száma, vagy a szolgáltatások más tényezői alapján megállapítható legyen, hogy a Kérelmező szolgáltatásai túlnyomórészt nyilvános elektronikus hírközlési célú szolgáltatások, vagy nem nyilvános elektronikus hírközlési célú szolgáltatások.

Kérelmező OP/19889-32/2022. számon nyilatkozatot terjesztett elő, melyben kifejtette, hogy továbbra is megalapozatlannak tartja Kérelmezett iratbetekintési kérelmét, tekintettel arra, hogy véleménye szerint a jogalkalmazás gyakorlásához vagy az ügyfél jogérvényesítéséhez nem elengedhetetlenül szükséges, valamint véleménye szerint Kérelmezett nem indokolta megfelelően, hogy ügyféli jogainak gyakorlásához miért szükséges a zárt kezelés feloldása.

Az eljáró tanács OP/19889-33/2022. számon nyilvántartott végzésével utasította el Kérelmezett OP/19889-9/2022., valamint OP/19889-31/2022. számon előterjesztett iratbetekintési kérelmét, tekintettel arra, hogy Kérelmezett nem igazolta megfelelően, hogy mely jogainak gyakorlása, illetve érvényesítése érdekében szükséges, hogy a Kérelmező üzleti titokkal érintett, zártan kezelt irataiba betekinthessen. Az eljáró tanács a végzésben kifejtette, hogy Kérelmezettnek azt kellett volna igazolni, hogy az irat megismerésének a hiánya konkrétan mely törvényben nevesített jogát sérti, illetve milyen indokra tekintettel lehetetleníti el e törvényes jogának gyakorlását.

Kérelmezett OP/19889-34/2022. és OP/19889-35/2022. számon keresetlevelet nyújtott be az eljáró tanácshoz, melyben kérte az OP/19889-33/2022. számú végzés bírósági felülvizsgálatát. A keresetlevelet az eljáró tanács a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: „Kp.”) 40. § (8) bekezdésére tekintettel kézbesítette Kérelmező részére OP/19889-36/2022. számon.

II.

Az eljáró tanács a jelen jogvitás eljárásban a tényállást, illetve annak a döntés meghozatalához szükséges releváns elemeit a Kérelem, valamint a felek jogvitás eljárás során tett nyilatkozatai és azok mellékletei alapján az Eht. 94. § (2h) bekezdésében hivatkozott, az Eht. 57-61. §-ok szerinti eljárás szabályai szerint az alábbiakban rögzíti és értékeli.

1. Az eljáró tanács megállapításai a Kérelmező és a Kérelmezett eljárásjogi helyzete tárgyában

Az Eht. jelen jogvitás eljárás alapját szabályozó 94. § (2a) bekezdése alapján „a hálózatüzemeltető és az elektronikus hírközlési szolgáltató együttműködnek a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése érdekében, ennek keretében a hálózatüzemeltető köteles tűrni a fizikai infrastruktúrájának felhasználását vagy köteles közreműködni a fizikai infrastruktúrájának alkalmassá tételében.”

Kérelmező a Kérelem 6-7. bekezdésében úgy nyilatkozott, hogy a Hatóság által nyilvántartott, Eht. szerinti elektronikus hírközlési szolgáltató, amely a saját tulajdonú nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatán elsősorban nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók számára, nagykereskedelmi, nagy sebességű sávszélesség szolgáltatásokat nyújt Budapesten és agglomerációjában, amely szolgáltatásokat a Kérelmező ügyfelei jellemzően saját, nagy sebességű, nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatásaik számára veszik igénybe. Kérelmező továbbá úgy nyilatkozott, hogy a Fizikai Infrastruktúra használatával nyilvános nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatot kíván kiépíteni a Projekt keretein belül és a továbbiakban is üzemeltetni kívánja a Meglévő Hálózatot, amely a Projekt keretében történő új hálózatkiépítés megvalósításának, illetve a Kérelmező jelenlegi és új ügyfelei kiszolgálásának előfeltétele. Kérelmező a Kérelem K/4. számú mellékleteként csatolta a Hatóság nyilvántartásában szereplő szolgáltatói adatlapját. Kérelmező az SK/28295/2021. számú jogvitás eljárásban benyújtott SK/28295-4/2021. számon nyilvántartott dokumentumokkal igazolta, hogy a Meglévő Hálózatot elsősorban nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására használják, melyet az eljáró tanács a hivatkozott jogvitás eljárásban bizonyítottnak tekintett. Kérelmező a Kérelmezői Nyilatkozat1-ben előadta, hogy az SK/28295/2021. számú eljárásban előadottakkal azonos tevékenységet folytat és azonos elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújt. Kérelmező SK/28295-4/2021. számon benyújtott nyilatkozata alapján az eljáró tanács megállapította, hogy Kérelmező által bizonyítékként előterjesztett ügyfélszerződések és egyéb dokumentumok objektív módon igazolják, hogy Kérelmező a Meglévő Hálózatot nagyrészt nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtására használja, ezért az nyilvános elektronikus hírközlő hálózatnak minősül.

Bár a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatás definícióját, az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások piacain belüli versenyről szóló, 2002. szeptember 16-i 2002/77/EK Irányelv 1. cikkének 4. pontja határozza meg:

„4. „nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatás”: a nyilvánosság rendelkezésére álló elektronikus hírközlési szolgáltatás”

A nyilvánosan elérhető hírközlési szolgáltatások ellentétje a hírközlési jogban korábbi szabályozás szerint a zárt célú, jelenleg pedig a kormányzati célú hírközlési szolgáltatás lett. A kormányzati célú hálózatokról szóló 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: „Kormányrendelet”) határozza meg a kormányzati célú hírközlési szolgáltatás („nyilvános hírközlő hálózattól fizikailag vagy logikailag elkülönült kormányzati célú hálózat felhasználásával, jogszabályban meghatározott felhasználók részére nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatás”) fogalmát, mely kijelöli a meghatározás által érintett felhasználói kört is, amely jogosult ezeknek a nem nyilvános hírközlési szolgáltatásoknak az igénybevételére. A Kormányrendelet meghatározza továbbá a kormányzati célú hírközlési szolgáltató („a kormányzati célú hírközlési szolgáltatás nyújtására kizárólagosan jogosult, a Kormány által kijelölt jogi személy vagy más szervezet”) fogalmát is. A fogalommeghatározások és a jogszabályi környezet vizsgálatát követően az eljáró tanács megállapította, hogy a Kérelmezőre nem terjed ki a Kormányrendelet hivatkozott definícióinak hatálya. A Kormányrendelet vizsgált rendelkezéseivel is összhangban megállapításra került, hogy a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások lényegi eleme a kormányzati célú hírközlési szolgáltatásokkal szemben az, hogy ahhoz az adott felhasználói kör, természetes vagy jogi személyek, szabadon vagy bizonyos feltételek teljesítése esetén csatlakozhatnak, hozzáférhetnek.

A Kérelmező honlapján közzétett, 2022. február 1-én hatályba lépett Általános Szerződési Feltételeinek (a továbbiakban: „ÁSZF”) 3.1. pontja a Kérelmező által nyújtott szolgáltatásokról az alábbiakat rögzíti: „A Szolgáltató a tulajdonában vagy használatában lévő elektronikus hírközlési hálózat felhasználásával a jelen ÁSZF-ben és az Egyedi Szerződés mellékletében részletesen felsorolt szolgáltatás(oka)t („Szolgáltatás”) nyújtja az Előfizető számára, a Szerződésben meghatározott feltételekkel.” A Kérelmező által nyújtott szolgáltatások bármely az ÁSZF-ben meghatározott előfizető számára elérhetők, tehát nyilvánosság rendelkezésére álló elektronikus hírközlési szolgáltatások,  amelyek  az egyedi szerződéseken alapulnak, melyet az ÁSZF szintén definiál az értelmező rendelkezések között:

„Egyedi Szerződés: jelenti Előfizető és Szolgáltató által a Szolgáltatás(ok) nyújtása céljából megkötött egyedi előfizetői szerződést”.

Az eljáró tanács a fogalommeghatározások és a jogszabályi környezet vizsgálatakor a Kérelmező ÁSZF-ével összhangban értelmezte az Eht. 188. §-ában foglalt rendelkezéseket. Az Eht. 188. § 24.; 26; és 27.  pontjai határozzák meg az előfizető jogviszony fogalmi rendszerét:

„24. Előfizető: olyan természetes vagy jogi személy, vagy más szervezet, aki vagy amely a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtójával ilyen szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szerződéses viszonyban áll.

26. Előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltató: azon elektronikus hírközlési szolgáltató, amely valamely elektronikus hírközlő hálózathoz vagy annak részéhez elektronikus hírközlő végberendezés nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevétele céljából történő fizikai és logikai csatlakoztatására vonatkozóan az előfizetővel előfizetői szerződést kötött.

27. Előfizetői szolgáltatás: a nyilvánosan elérhető, e törvény értelmében hálózati szolgáltatásnak nem minősülő elektronikus hírközlési szolgáltatás.

A Kérelmező ÁSZF-ében meghatározott előfizetők a fenti definíciós rendszer alapján az Eht. szerinti előfizetőknek minősülnek, a Kérelmező pedig az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltató.

A Kérelmező ÁSZF-ében és a hivatkozott rendelkezések tartalmából egyértelműen levezethető, hogy egyedi előfizetői szerződés nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatás igénybevételére köthető. Az eljáró tanács álláspontja szerint, melyet az eljárás során Kérelmezett sem vitatott, e körben nincs jelentősége annak, hogy a Kérelmező csak üzleti előfizetők részére nyújtja a szolgáltatásait, mert az Eht. fent idézett 188. § 24. pontja szerint a jogi személyek is lehetnek előfizetők, továbbá az ÁSZF-ben hivatkozott az elektronikus hírközlési előfizetői szerződések részletes szabályairól szóló 22/2020. (XII. 21.) NMHH rendelet 1. § b) pontja alapján a rendelet hatálya mind az egyéni, mind az üzleti előfizetőkre kiterjed, és a két kategóriát együttesen nevesíti előfizetőként.

1. § E rendelet hatálya (…)
b) az egyéni előfizetőre és az üzleti előfizetőre (a továbbiakban együtt: előfizető), (…)
terjed ki.”

Nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásának minősül tehát a fentiek alapján a kizárólag az üzleti előfizetők részére nyújtott szolgáltatás is, így az eljáró tanács megállapítása szerint a Kérelmező ÁSZF szerint nyújtott szolgáltatása is.

A Kérelmező honlapján található egyedi előfizetői szerződésekből és szolgáltatás leírásokból pedig kiderül, hogy a Kérelmező a hálózatát nagy sebességű elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására használja.

A Kérelmező által közzétett ÁSZF-ből, egyedi előfizetői szerződésekből és szolgáltatás leírásokból Kérelmezett számára is egyértelműen megállapítható, hogy Kérelmező nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújt, és a Fizikai Infrastruktúra felhasználása a nyilvános nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatának kiépítéséhez szükséges.

A fentiek alapján az eljáró tanács megállapította, hogy a Kérelmező az Eht. 94. § (2b) bekezdése szerinti ajánlat megtételére jogosult volt.

Az Eht 188. § 47. pontja értelmében „Hálózatüzemeltető: a földgáz, a villamos energia, a távhő előállításával, termelésével, szállításával, elosztásával vagy átvitelével kapcsolatos szolgáltatások, a közvilágítás, a víziközmű-szolgáltatás, valamint a vasúti, közúti, hajózási, repülőtéri, más közlekedési szolgáltatások nyújtására szolgáló fizikai infrastruktúra tulajdonosa, illetve annak üzemeltetője, valamint a nyilvános elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője.”

Az eljáró tanács megállapította, hogy a Kérelmező Kérelme olyan Fizikai Infrastruktúrát érint, amely a Fővárosi Önkormányzat, vagyis a Kérelmezett kizárólagos tulajdonában áll. Tekintettel arra, hogy a Kérelem tárgya szerinti, használati joggal érintett Fizikai Infrastruktúra tulajdonosa a felek által nem vitatottan a Kérelmezett, az eljáró tanács megállapította, hogy a Kérelmezettel, mint az Eht. 188. § 47. pontja szerinti hálózatüzemeltetővel szemben az Eht. 94. § (2f) bekezdése szerinti jogvitás eljárás indítható.

2. Az eljáró tanács megállapításai a Kérelem tárgya tekintetében

A Kérelmező Kérelme alapján az eljáró tanács megállapította, hogy a Kérelmező Kérelme két, egymástól jól elhatárolható részből áll. A Kérelmező

a) a tulajdonát képező, már korábban kiépített Meglévő Hálózata jogszerű használata és üzemeltetése, valamint

b) a jövőben a Projekt keretében kiépítendő új, 44 km hosszúságú nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat, vagyis az Új Hálózat elhelyezése, használata és üzemeltetése érdekében fordult az eljáró tanácshoz a Kérelmezett Fizikai infrastruktúrája tekintetében az Eht. 94. § (2f) bekezdés c) pontja szerinti használati és szolgalmi jog megalapítása iránt.

Az eljáró tanács rögzíti, hogy a Kérelmező Kérelme és a csatolt bizonyítékok alapján a Kérelmező Kérelmének célja egyrészt a már a Fizikai Infrastruktúra felhasználásával kiépített Meglévő Hálózata tekintetében a Kérelmező saját tulajdonát képező kábelhálózat jogszerű használata és hasznosítása a jelenlegi állapottal azonos módon és helyszínen, másrészt pedig a kiépítendő Teljes Hálózat vonatkozásában Új Hálózat létesítése a Kérelmezett Fizikai infrastruktúrájának – az Igényelt Kapacitással – érintett nyomvonalon való igénybe vétele útján.

Kérelmezett mind a Kérelmezőnek küldött, 2022. július 4-én kelt Válaszlevelében, mind a Válasznyilatkozat1-ben kifogásolta, hogy a Kérelmező hálózata nem új nagy sebességű hálózat, hanem alapvetően meglévő hálózat, amelyhez legfeljebb a 44 km új hálózati rész hozzáépítését tervezi a Kérelmező.

Kérelmezett szerint ezért, mint meglévő, már kiépített hálózatrészekre nem tehető az Eht. 94. § (2b) bekezdése szerinti hálózatmegosztási ajánlat, ugyanis véleménye szerint hálózatmegosztási ajánlat célhoz kötötten kezdeményezhető, a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése érdekében. Kérelmezett kiemelte, hogy az Eht. szabályozása, összhangban az Irányelvvel új, még nem létező hálózatok kiépítésének támogatására, elősegítésére irányul.

Az eljáró tanács megjegyzi, hogy a Kérelmezett által hivatkozott Irányelv nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely a jelen jogvitás eljárás tárgyát képező nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat kiépítésére vonatkozó szabályozásból kizárná a jogszerűen megépített és használatban lévő, már meglévő hálózatokat, ilyen konkrét jogszabályi rendelkezést a Kérelmezett sem tudott megjelölni sem Válaszlevelében, sem Válasznyilatkozat1-ben, sem más nyilatkozataiban.

Válasznyilatkozat1-ben Kérelmezett kérte az eljáró tanácsot, hogy részleges döntést hozzon csak az Új Hálózat vonatkozásában, tekintettel a fentebb is kifejtett érveire a Meglévő Hálózattal kapcsolatban. Kérelmezett kifejtette, hogy amennyiben az eljáró tanács részleges döntést hozna az Új Hálózat vonatkozásában, akkor a döntésben kidolgozott feltételek irányadóak lehetnének esetlegesen a Meglévő Hálózatra is, arra a nem várt esetre, ha a Közigazgatási Perben olyan döntés születik, amely alapján kijelenthető, hogy hálózatmegosztási ajánlat már meglévő hálózat vonatkozásában is tehető. Az eljáró tanács Kérelmezett érvelése kapcsán megjegyzi, hogy az önellentmondásos a tekintetben, hogy Kérelmezett előadása szerint az esetlegesen az eljáró tanács által meghozott, Új Hálózatra vonatkozó hatósági döntés feltételei vonatkozhatnának a már Meglévő Hálózatra is, figyelemmel a Közigazgatási Perben születendő döntésre, ugyanakkor Kérelmezett nem fogadta el Kérelmező Ajánlatát, mely az Új Hálózat mellett a már Meglévő Hálózatra is vonatkozott. Az eljáró tanács elfogadta Kérelmező álláspontját, miszerint az Új Hálózat műszakilag szervesen kapcsolódik a Kérelmező meglévő aktív és passzív hálózati elemeihez, vagyis a Meglévő Hálózathoz, ahogy ez a tény az Ajánlat célja tekintetében is megállapítható volt, mely nem más, mint a Teljes Hálózat, mint egész kiépítése. Kérelmező álláspontjával összhangban az eljáró tanács megállapítja, hogy mind az Eht., mind pedig az Irányelv célkitűzéseit meghiúsítaná, ha az eljáró tanács csak az Új Hálózat vonatkozásában hozna döntést, ez ugyanis a Meglévő Hálózatnak a Fizikai Infrastruktúrából való eltávolítását vagy a használatba vétel megakadályozását, majd pedig egy esetleges újabb ajánlat, kérelem alapján való újbóli elhelyezését eredményezhetné.

Az eljáró tanács kiemeli, hogy az Irányelv 1. cikkének (1) pontja szerint „az Irányelv célja a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítésének elősegítése és ösztönzése, ennek érdekében pedig a meglévő fizikai infrastruktúra közös használatának előmozdítása és az új fizikai infrastruktúra hatékonyabb kiépítéséhez szükséges feltételek megteremtése oly módon, hogy a szóban forgó hálózatok kiépítése kisebb költségek mellett legyen megvalósítható”. Az Irányelv egyértelmű és deklarált célja tehát, hogy a szélessávú hálózatok kiépítési költségeit csökkentse. Az Irányelv rendelkezései alapvetően a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok elemeinek kiépítése kifejezést használják, ugyanakkor az Irányelv logikájában minden olyan eset, amikor az Irányelven alapuló ajánlatot tesz egy hírközlési szolgáltató a hálózatüzemeltető felé, az nyilvánvalóan kiépítésnek minősül, függetlenül attól, hogy ott már volt-e korábban telepített hálózat vagy sem.  Az Irányelv szempontjából minden hálózat – akár tervezett, akár meglévő – kiépítendő hálózatnak minősül, hiszen a fizikai infrastruktúra igénybevétele az Irányelvben foglalt szabályok alapján akkor történik először. Ez következik abból is, hogy ilyen esetben az Irányelv 3. cikk (3) bekezdése szerinti elutasítási okok érvényesíthetők egy meglévő hálózat esetében is, mivel a hálózat megépítése és az Irányelv alapján új használati jog kérése közötti időszakban történhettek olyan események, amelyek alapján bizonyos esetekben az ajánlat elutasításának lehet helye (pl. egy meglevő hálózat esetében bizonyos idő után felmerülhet, hogy időközben egy kritikus infrastruktúra került telepítésre ugyanazon fizikai infrastruktúrába, ezért a kritikus jelentőségű nemzeti infrastruktúra integritása és biztonsága szempontjából már nem tartható fenn a meglévő hálózat a jövőben stb.).Egy idő után értelemszerűen minden hálózat megépített hálózat lesz, az is, ami korábban az Irányelv alapján került megépítésre, és amelyre a Hatóság bizonyos határozott időre használati jogot alapított. Ha úgy értelmeznénk az Irányelvet, hogy csak az újonnan megépítendő hálózat tekintetében lehet alkalmazni azt, akkor egy idő után valamennyi korábban létrehozott hálózatot le kellene bontani és annak helyére új hálózatot kellene tervezni annak érdekében, hogy az Irányelv alapján a hírközlési szolgáltató a fizikai infrastruktúrát újból igénybe vehesse, tehát az Irányelvi szabályozás e tekintetben kiüresedne, és nem maradna olyan hálózat, amelynek használatára a szabályozás Irányadó lehetne. Ez nyilvánvalóan ellentétes az Irányelv kitűzött céljaival, azaz a szélessávú hálózatok kiépítésének költségcsökkentésével, illetve az Irányelv  Preambulumának (13) pontjában meghatározott társadalmi és környezeti terhelés csökkentésének céljával, amely szerint: „Ezen túlmenően az ágazatközi szinergiák jelentősen csökkenthetik annak szükségességét, hogy az elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése miatt építési munkákra kerüljön sor, és ennélfogva mérsékelhetik az azokhoz kapcsolódó társadalmi és környezeti költségeket is, mint amilyen a szennyezés, a zavaró hatások és a forgalomtorlódás.”. Az eljáró tanács szerint továbbá helytálló Kérelmező érvelése miszerint Kérelmező által nyújtott és nyújtandó szolgáltatások nem különíthetők el aszerint, hogy egyes szolgáltatásokat csak az Új Hálózat, másokat pedig csak a Meglévő Hálózat felhasználásával nyújtana Kérelmező, Kérelmező tehát nem azért építi meg és fejleszti tovább hírközlő hálózatát, hogy a korábban már megépített hálózati szakaszt ne használja. Ez a megközelítés ellentétes lenne a hálózati infrastruktúrák hatékony kihasználásának elvével is.

Az eljáró tanács a fentieket összegezve tehát kiemeli, hogy amennyiben a Kérelmezett értelmezése helytálló lenne és kizárólag újonnan megépülő nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatokra vonatkozna az Irányelv és annak alapján az Eht. 94. §-ába átültetett hazai tagállami szabályozás, úgy az jelen esetben azzal a következménnyel járna, hogy a Kérelmezőnek az általa több, mint húsz éve – a Kérelmezett által sem vitatott módon – jogszerűen, hatósági engedélyek alapján, magánjogi jogviszony keretében kiépített és működtetett nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatát le kellene bontani ahhoz, hogy az Eht. 94. § (2b) bekezdése szerinti ajánlatot tehessen a hálózatüzemeltetőnek ugyanannak a hálózatnak, ugyanazon fizikai infrastruktúrán való újbóli megépítésére. Ez az értelmezés a fentiekben részletezettek miatt tehát nyilvánvalóan ellentétes az Irányelv fent idézett 1. cikkének (1) bekezdésében megfogalmazott és az Eht. irányadó szabályozásának költségcsökkentésre vonatkozó alapelvével.

Az eljáró tanács a fentiek alapján megállapította, hogy a Kérelmező mind a Meglévő Hálózat, mind pedig az újonnan megépülő 44 km hosszúságú Új Hálózat, azaz együtt a Teljes Hálózat tekintetében jogosult az Eht. 94. §-ának (2a) bekezdése szerinti, nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése érdekében történő együttműködésre a Kérelmezettel, ebből következően pedig az Eht. 94. §-ának (2b) bekezdése szerinti ajánlat megtételére is a Kérelmezett felé a Fizikai Infrastruktúra felhasználása céljából.

3. Az eljáró tanács megállapításai az Ajánlat és a Kérelem tekintetében

A Kérelmező Ajánlata jogszabályoknak való megfelelősége tekintetében az Eht. alábbi rendelkezései az irányadók:

Az Eht. 94. § (2a) bekezdés szerint:

„A hálózatüzemeltető és az elektronikus hírközlési szolgáltató együttműködnek a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése érdekében, ennek keretében a hálózatüzemeltető köteles tűrni a fizikai infrastruktúrájának felhasználását vagy köteles közreműködni a fizikai infrastruktúrájának alkalmassá tételében. Az elektronikus hírközlési építmény kiépítésének és karbantartásának költségeit az elektronikus hírközlési szolgáltató viseli.

(2b) A fizikai infrastruktúra (2a) bekezdés szerinti felhasználásához való hozzájárulásról szóló megállapodás megkötését az elektronikus hírközlési szolgáltatónak írásbeli ajánlattal kell kezdeményeznie a hálózatüzemeltetőnél.

A megállapodás létesítésére vonatkozó ajánlatnak tartalmaznia kell
a) a létesíteni kívánt elektronikus hírközlési építmény megjelölését, annak jellemzőit, elhelyezésének helyét, módját és helyigényét,
b) a fizikai infrastruktúra igénybe venni kívánt elemeinek megjelölését,
c) az igényelt használati jog és szükség szerint a kapcsolódó szolgalmi jog pontos tartalmát,
d) az elektronikus hírközlési építményen elhelyezni kívánt elektronikus hírközlési berendezések megjelölését, műszaki jellemzőit,
e) az elektronikus hírközlési építmény létesítését követően az építmény környezetének helyreállítására vonatkozó terveket,
f) a megállapodás megkötésére irányuló, a használati jog és szükség szerint a kapcsolódó szolgalmi jog alapításáról szóló szerződéstervezetet, valamint a hálózatüzemeltető részére fizetendő ellenértéket tartalmazó egyértelmű ajánlatot, valamint
g) a (2d) és (2f) bekezdésben foglaltakra vonatkozó figyelemfelhívást.”

Az eljáró tanács a Kérelmező által csatolt Ajánlat alapján megállapította, hogy a Kérelmező az alábbi tartalmú megkereséssel fordult a Kérelmezetthez:

A Kérelmező 2022. június 20. napján kelt Ajánlatában tájékoztatta a Kérelmezettet arról, hogy a Projekt keretében nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatot kíván kiépíteni a Kérelmezett tulajdonát képező Fizikai Infrastruktúrában meglévő, Kérelmező tulajdonát képező optikai kábelek szabad szálainak a felhasználásával, azzal, hogy az így kiépítendő új hálózaton felül a Kérelmező továbbra is üzemeltetni kívánja a Fizikai Infrastruktúrában már meglévő nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatát. Az Ajánlat tárgya a Fizikai Infrastruktúra Kérelmező általi felhasználásához való hozzájárulásról szóló szerződés, azaz az Igényelt Kapacitásra kiterjedő használati jog és kapcsolódó szolgalmi jog alapítására vonatkozó, 2022. szeptember 1-től 10 (tíz) éves határozott időtartamra szóló szerződés megkötése volt, amelyre tekintettel Kérelmező kezdeményezte az Eht. 94. §-ának (2b) bekezdése alapján fizikai infrastruktúra (2a) bekezdés szerinti felhasználásához való hozzájárulásról szóló megállapodás megkötéséta Kérelmezettel az annak kizárólagos tulajdonát képező Fizikai Infrastruktúra Igényelt Kapacitására vonatkozóan. Kérelmező a Hiánypótlási Beadvánnyal módosította Kérelmét aszerint, hogy a használati jog 10, azaz tíz éves időtartama helyett határozatlan időre kérte annak alapítását.

A Kérelem K/7. számú mellékleteként csatolt e-papír kézbesítési igazolás, illetve a postai tértivevény másolata alapján az eljáró tanács megállapította, hogy a Kérelmezett az Ajánlatot 2022. június 24-én átvette.

Kérelmező a Kérelemben úgy nyilatkozott, hogy Ajánlatára a Kérelmezett 2022. július 4-én válaszolt, amelyben az Ajánlatot részben elfogadhatónak találta és tárgyalásokat kezdeményezett Kérelmezővel. Kérelmező ezt követően Viszontválaszt küldött Kérelmezett részére, aki ezt követően tájékoztatta Kérelmezőt, hogy az Ajánlatot nem fogadta el, hanem csak ellenajánlatot tett, az elutasítás indokait azonban nem fejtette ki. Kérelmező ezt követően tájékoztatta írásban Kérelmezettet, hogy a felek közötti tárgyalásokat sikertelennek tekinti és ez pedig megnyitja a Kérelmező számára az Eht. 94. § (2f) bekezdése szerinti kérelem benyújtásának lehetőségét.

Az alaki követelmények tekintetében az Eht. fent hivatkozott 94. §-ának (2b) bekezdése írásbeli alakhoz köti az elektronikus hírközlési szolgáltató által a hálózatüzemeltetőnek küldendő ajánlat érvényességét, amelynek megfelelősége nem volt vitatott a felek között.

A tartalmi követelmények tekintetében az Eht. 94. §-a (2b) bekezdésének a)-g) pontjaiban felsorolt elemeket kell kötelezően tartalmaznia az elektronikus hírközlési szolgáltató hálózatüzemeltetőnek küldött ajánlatának.

Ajánlatában az alábbiak szerint szerepeltette a Kérelmező

a) a létesíteni kívánt elektronikus hírközlő építmény megjelölését, annak jellemzőit, elhelyezésének helyét, elhelyezésének módját és helyigényét (az alépítmény Kérelmezett tulajdonában lévő közlekedési jelzőlámpás csomópontok vezérléséhez kiépített csőhálózat, - illetve a kapcsolódó földfelszín alatti megszakító szekrények - 227 km hosszúságú szakasza, amelynek elektronikus hírközlési célú hasznosításra alkalmas, forgalomtechnikai célokra nem használt szabad kapacitással rendelkező része;(…) Fizikai Infrastruktúra és a Szolgáltató által a Teljes Hálózat kiépítése során elhelyezett, illetve elhelyezni tervezett LPE32 béléscsövek minősülnek a jelen esetben elektronikus hírközlési építménynek, mint nyomvonalas építmények. Ezek műszaki jellemzőit az Ajánlat 5. sz. melléklete tartalmazza. A Trafficom által a béléscsövekben elhelyezett, illetve a jövőben elhelyezendő optikai kábelek, illetve a Fizikai Infrastruktúra megszakító szekrényeiben elhelyezett kötésszerelvények az Eht. 188. § 20. pontja szerinti elektronikus hírközlő berendezésnek minősülnek (…); a Trafficom az Ajánlathoz 3. sz. mellékletként csatolt 1:4000-es adattartalmű Budapest térképen részletesen meghatározta a Teljes Hálózat fizikai helyét (…); a párhuzamosan futó alépítmény csövekből a Trafficom a Meglévő Hálózatával egyetlen csövet használ, illetve az Új Hálózatával is egyetlen csövet kíván használni; a Trafficom a saját tulajdonú optikai kábeleit az alépítményi csőben elhelyezett 32 mm-es átmérőjű LPE béléscsőben helyezte el, illetve kiépítendő 32 mm-es átmérőjű LPE béléscsőben fogja elhelyezni; (…) a kötésszerelvények és az elhelyezni kívánt LPE béléscső méretét, azok helyigényét az Ajánlat 5. sz. melléklete tartalmazza)

b) a Fizikai infrastruktúra igénybe venni kívánt elemeinek megjelölését (a Trafficom az igénybe venni kívánt 227 km hosszú Fizikai Infrastruktúra elemeiből az Igényelt Kapacitást kívánja használni, amely az Ajánlat 1. sz. mellékletében megjelölt Fizikai Infrastruktúrában lévő kábelhelyek, valamint az alépítményi csöveket összekötő, a kábelek behúzhatóságát és üzemeltetését biztosító földfelszín alatti megszakító létesítmények azon része, amelyet a Teljes Hálózat az Ajánlat 2-3. sz. melléklete alapján foglal el),

c) az igényelt használati jog és szükség szerint a kapcsolódó szolgalmi jog pontos tartalmát (az igényelt használati jog magában foglalja a Fizikai Infrastruktúrában a TraffiCOM által korábban telepített hírközlő kábelek és egyéb szerelvények további használatának és hasznosításának a jogát az Ajánlatban megjelölt időtartamra és feltételek szerint, a Projekt keretében kiépítendő gerinchálózat szükséges szálkapacitás bővítési munkáinak zavartalan elvégzését és akadálymentes üzemeltetését.  Szolgalmi jog tekintetében a használati jog tartalmához igazodóan, amely a Projekt megvalósítását lehetővé teszi, a Meglévő és az Új Hálózatot karbantarthassa, üzemeltethesse, illetve ahhoz hozzáférjen),

d) az elektronikus hírközlési építményen elhelyezni kívánt elektronikus hírközlési berendezések megjelölését, műszaki jellemzőit (a részletes műszaki jellemzőket tartalmazó gyártói adatlapokat az Ajánlat 5. számú mellékleteként csatolta Kérelmező)

e) az elektronikus hírközlési építmény létesítését követően az építmény környezetének helyreállítására vonatkozó nyilatkozatát (az újonnan telepítendő kábelek a meglévő Fizikai Infrastruktúrába bontás és forgalomkorlátozás nélkül telepíthetők, ezért a Fizikai Infrastruktúra környezetének helyreállítása nem merül fel),

f) az Ajánlat 7. számú mellékleteként a megállapodás megkötésére irányuló, használati jog és szükség szerint a kapcsolódó szolgalmi jog alapításáról szóló szerződés tervezetét, az Ajánlat 6-7. pontjában megjelölve a fizetendő ellenértéket, valamint

g) a Kérelmezett figyelmének felhívását az Eht. 94. §-ának (2d) és (2f) bekezdésében foglaltakra, a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés vonatkozásában.

Az eljáró tanács a fentiekkel kapcsolatban mindenekelőtt rögzíti, hogy az Ajánlatnak alapvetően az Eht. 94. § (2b) bekezdésének a)-g) pontjaiban foglalt követelményeknek kell megfelelnie. Kérelmezett a Válaszlevélben, illetve a Válasznyilatkozat1-ben sem terjesztett elő olyan körülményeket, tényeket, illetve azok bizonyítékait, amelyek alapján konkrétan a Kérelmező Ajánlatában foglaltakat kifogásolta volna, vagy kifogásolná.

Az eljáró tanács a fentiek alapján megállapította, hogy a Kérelmező Kérelmezettnek 2022. június 20-án megküldött és a Kérelmezett által 2022. június 24-én igazoltan és nem vitatottan kézhez vett Ajánlata a korábbiakban részletezettek szerint teljes körűentartalmazza a fenti rendelkezés által előírt valamennyi tartalmi elemet, így az Ajánlat az Eht. 94. § (2b) bekezdés előírásainak megfelelt.

4. Kérelmezett jogszabály szerinti válaszadási kötelezettségének a teljesítése, valamint a Kérelem benyújtására nyitva álló időtartammal kapcsolatos megállapítások

Az elektronikus hírközlési szolgáltató ajánlatának kézhezvételét követően a fizikai infrastruktúra üzemeltetőjének válaszadásai kötelezettségét az Eht. az alábbiak szerint szabályozza:

Az Eht. 94. § (2c) bekezdése értelmében „A hálózatüzemeltető az ajánlat beérkezésétől számított 15 napon belül írásban válaszol az elektronikus hírközlési szolgáltatónak, amelyben a (2b) bekezdés szerinti ajánlatot elfogadja vagy elutasítja. (…)”

Az Eht. 94. § (2c) bekezdése értelmében a hálózatüzemeltetőnek az ajánlat beérkezésétől számított 15 napon belül írásban kell válaszolnia az elektronikus hírközlési szolgáltatónak, amelyben a (2b) bekezdés szerinti ajánlatot elfogadja vagy elutasítja.

Az eljáró tanács megállapította, hogy Kérelmező Ajánlatának Kérelmezett által sem vitatott 2022. június 24-i kézhezvételét követően Kérelmezett 2022. július 4-én, az Eht. 94. § (2c) bekezdése szerinti 15 napos, jogszabály szerinti válaszadási határidőn belül válaszolt Kérelmezőnek.

Kérelmezett a Válasznyilatkozat1 2. pontjában kérte a jogvitás eljárás megszüntetését, melyre tekintettel Kérelmezett előadta, hogy a Kérelem benyújtására a tárgyalások lefolytatására nyitva álló határidő lejárta, vagyis 2022. szeptember 16-át követően nyílt volna meg a lehetősége Kérelmezőnek.

Az Eht. 94. § (2f) bekezdése értelmében „ha a hálózatüzemeltető a (2b) bekezdés szerinti ajánlatra:

a) a (2c) pont szerinti határidőn belül nem válaszol,

b) az ajánlatot elutasítja, vagy

c) a megállapodás az ajánlat kézhezvételétől számított 45 napon belül nem jön létre, a Hatóság kérelemre a használati jogot és szükség szerint a kapcsolódó szolgalmi jogot alapító határozatával - a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat kiépítéséhez fűződő közérdekből, a szükséges mértékben - korlátozhatja a hálózatüzemeltető fizikai infrastruktúra feletti használatának és a használat átengedésének jogát.”

Az eljáró tanács megvizsgálta a jogvitás eljárást megindító kérelem benyújtásának körülményeit és az alábbi megállapításokat tette. Kérelmező és Kérelmezett nyilatkozatainak vizsgálata alapján megállapítható, hogy a Kérelmezett az Ajánlatot annak kézhezvételét követően nem utasította vissza, hanem arra választ adott. Mindezek alapján az Eht. által biztosított, 45 napos határidő 2022. június 24. napján, azaz az ajánlat Kérelmezett részéről történő átvételétől indult meg. Az eljáró tanács Kérelmező álláspontjával összhangban megállapította, hogy a Kérelem benyújtására Kérelmező 2022. augusztus 8-tól vált jogosulttá. Mindezekre tekintettel az eljárás megszüntetésének nincs helye az Ákr. 47. § (1) bekezdés a) pontja alapján, figyelemmel a Kérelem eljáró tanácshoz történő, 2022. augusztus 29-i beérkezésére.

5. A Kérelmezett által hivatkozott elutasítási okok

Az elektronikus hírközlési szolgáltató ajánlatának megtagadását lehetővé tévő okokat az Eht. az alábbiak szerint szabályozza:

Az Eht. 94. § (2d) bekezdése szerint „A hálózatüzemeltető – törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a (2b) bekezdés szerinti ajánlatot kizárólag akkor jogosult elutasítani, ha

a) az ajánlat szerint felhasználni kívánt fizikai infrastruktúra objektív műszaki okok miatt nem alkalmas arra, hogy annak felhasználásával a tervezett elektronikus hírközlési építmény a tervezett módon megvalósulhasson, azzal, hogy önmagukban az átalakítás szükségessége vagy a fizikai infrastruktúrán már nyújtott szolgáltatások nem minősülnek megtagadást megalapozó objektív műszaki oknak,

b) a létesíteni kívánt elektronikus hírközlési építmény helyigénye az annak létesítésével érintett hálózat meglévő vagy tervezett helyigényével nem egyeztethető össze,

c) a létesíteni kívánt elektronikus hírközlési építmény vagy annak létesítése sérti vagy közvetlenül és nyilvánvalóan veszélyezteti az emberi életet, egészséget vagy a vagyonbiztonságot,

d) a létesíteni kívánt elektronikus hírközlési építmény vagy annak létesítése az annak létesítésével érintett hálózat vagy más hálózatok működését, biztonságát vagy integritását akadályozza vagy veszélyezteti,

e) a létesíteni kívánt elektronikus hírközlési építmény vagy annak működése az annak létesítésével érintett hálózat útján nyújtott szolgáltatásokkal súlyos interferenciát okoz vagy e szolgáltatások nyújtását egyéb módon akadályozza vagy veszélyezteti, vagy

f) a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat kiépítéséhez szükséges elektronikus hírközlési építmény létesítéséhez az elektronikus hírközlési szolgáltató (2b) bekezdés szerinti ajánlatában megjelölt fizikai infrastruktúra helyett más alkalmas – az ajánlatban foglalttal egyenértékű – infrastruktúrát vagy egyéb hozzáférési lehetőséget ajánl fel, feltéve, hogy az ilyen módon felajánlott hozzáférésre tisztességes és ésszerű feltételek mellett kerülhet sor.

(2e) Amennyiben a hálózatüzemeltető az ajánlatot a (2d) bekezdés szerint elutasítja, akkor az elutasításról szóló válaszában köteles megjelölni a (2d) bekezdés a)–f) pontja szerinti valamely okot, továbbá válaszát köteles indokolni és bizonyítékokkal alátámasztani. (…)”

Az eljáró tanács a fentiekkel kapcsolatban kiemeli, hogy főszabály szerint az Eht. 94. § (2a) bekezdése szerinti, a Kérelmezettet terhelő tűrési kötelezettség szükségszerűen korlátozza a fizikai infrastruktúrára vonatkozóan fennálló tulajdonjogát és az ahhoz fűződő törvényes érdekeit. Az Eht. 94. § (2a) bekezdése – az Irányelv szabályait és annak preambulum-bekezdéseiben megfogalmazott céljait figyelembe véve – közérdekből, jelesül a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése költségeinek csökkentése érdekében szükségesnek és arányosnak tartotta ezen jogok és törvényes érdekek meghatározott feltételek mellett történő korlátozását. Az Eht. így csak kivételes lehetőségként szabályozza és a 94. § (2d) bekezdésében taxatíve sorolja fel azokat az okokat, amelyek fennállása esetén a hálózatüzemeltető mentesülhet a fizikai infrastruktúrájának felhasználására vonatkozó kötelezettsége alól, azaz az Eht. 94. § (2d) bekezdése csak szűk körben, objektív, arányos és átlátható körülmények fennállása esetében és a hálózatüzemeltető által történő hitelt érdemlő bizonyítás esetén biztosítja a hálózatüzemeltető részére a lehetőséget, hogy egy, az Eht. 94. § (2b) bekezdése szerinti ajánlatot elutasítson.

Az Eht. 94. § (2e) bekezdése értelmében a hálózatüzemeltető elutasító válaszában köteles megjelölni az Eht. 94. § (2d) bekezdésének a)-f) pontjaiban taxatív módon felsorolt elutasítási okok valamelyikét, válaszát köteles indokolni és bizonyítékokkal alátámasztani. Az eljáró tanács ennek vonatkozásában hangsúlyozza, hogy a Kérelmezettet az Eht. szerinti 15 napos törvényi határidőn belüli válaszadási kötelezettsége keretében tehát bizonyítási kötelezettség is terhelte volna az általa hivatkozott elutasítási okok tekintetében. Az eljáró tanács ennek vonatkozásában megállapította, hogy a Kérelmezett az Eht. 94. § (2d) bekezdésének a)-f) pontjai szerinti elutasítási okokra a Kérelmezőnek küldött Válaszlevélben nem hivatkozott. Bár Kérelmezett az általa hivatkozott indokokat tévesen elutasítási okként jelölte meg, az eljáró tanács kiemeli, hogy az nem jelentett az Eht. fentebb hivatkozott, 94. § (2d) bekezdés rendelkezései szerinti elutasítási okot, amely alapján a Kérelmezett jogszerűen visszautasíthatta volna Kérelmező Ajánlatát.

Ugyanakkor a Kérelmezett a jogvitás eljárás keretében a Válasznyilatkozat1 I. 5. pontjában ugyan hivatkozott az Eht. 94. § (2d) bekezdésének b) pontjában hivatkozott elutasítási okra, ám azt az eljáró tanács kizárólag akkor és annyiban tudná figyelembe venni, amennyiben a Kérelmezett ennek megalapozottságát kétséget kizáróan bizonyítja az eljárás során és az Ajánlatot elutasító válaszában, ugyanis az elutasítási okokra vonatkozó bizonyítási teher a jogvitás eljárás során is fennmarad és változatlanul a Kérelmezettet terheli. Az eljáró tanács hangsúlyozza, hogy a Kérelmezett kizárólagos felelőssége, hogy a Kérelmező Ajánlatának elutasítása keretében általa hivatkozott okokat megfelelő bizonyítékokkal, hitelt érdemlően és kétséget kizáróan alátámassza már a Kérelmezőnek küldött az Ajánlatot elutasító 2022. július 4. napján kelt Válaszlevélben.

Az Eht. vonatkozó 94. § (2e) bekezdése szerint:

„Amennyiben a hálózatüzemeltető az ajánlatot a (2d) bekezdés szerint elutasítja, akkor az elutasításról szóló válaszában köteles megjelölni a (2d) bekezdés a)-f) pontja szerinti valamely okot, továbbá válaszát köteles indokolni és bizonyítékokkal alátámasztani.”

A taxatíve felsorolt elutasítási okok Válaszlevélben történő megjelölésének hiányában a jogvitás eljárás során újonnan felmerült elutasítási okra sikerrel nem hivatkozhat a Kérelmezett.

Kérelmezett a Kérelmezőnek küldött Válaszlevelében, valamint a jelen jogvitás eljárás során a Válasznyilatkozat1-ben úgy nyilatkozott, hogy a Kérelmező Ajánlatát az alábbi okokra hivatkozással nem fogadja el:

  1. A meglévő, már kiépített hálózatrészekre nem tehető az Eht. 94. § (2b) bekezdés szerinti hálózatmegosztási ajánlat
    Kérelmezett véleménye szerint az Irányelv és az Eht. rendelkezéseivel összhangban csak és kizárólag új, még nem létező nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése érdekében tehető hálózatmegosztási ajánlat, tekintettel az Irányelv célkitűzéseire. Kérelmezett álláspontja szerint az Ajánlat kisebb részben vonatkozik az új, 44 km hosszúságú Új Hálózat kiépítésére, ezért Kérelmezett a Válaszlevélben úgy nyilatkozott, hogy csak az új Hálózat vonatkozásában tudja elfogadni az Ajánlatot, meghatározott egyéb feltételek mentén, amelyeket a Válaszlevél II. pontjában részletezett.
  2. Több helyen nincs szabad kapacitás, mivel szükséges forgalomirányítás miatt tartalékot képezni
    Kérelmezett Választnyilatkozat1-ben kifejtette, hogy véleménye szerint elutasítási ok áll fenn az Eht. 94. § (2d) bekezdés b) pontja alapján, tekintettel arra, hogy a létesíteni kívánt elektronikus hírközlési hálózat, építmény helyigénye a Meglévő Hálózat nyomvonalán meglévő forgalomirányítási hálózat és a Fenntartott Kapacitások helyigényével nem egyeztethető össze.

Kérelmezett az Ajánlat kézhezvételét követően egyedül arra hivatkozott, hogy a Meglévő Hálózat vonatkozásában nem tehető Kérelmező által hálózatmegosztási ajánlat és erre tekintettel Kérelmező Ajánlatát nem fogadja el. A Meglévő Hálózat és az Új Hálózattal kapcsolatos értelmezését az eljáró tanács jelen határozat indokolásának II. 2. pontjában részletesen ismertette, így e kérdéskör vonatkozásában az eljáró tanács a továbbiakban csak arra kívánja ismételten felhívni a figyelmet, hogy Kérelmezett ezen megállapítása nem jelent megfelelő elutasítási indokot, tekintettel arra, ahogy az fentebb kifejtésre került, hogy ilyen elutasítási indok az Eht. 94. § (2d) bekezdésében meghatározott taxatív felsorolásban nem szerepel. Mindazonáltal az eljáró tanács megállapította, hogy Kérelmezett nem tett eleget e körben a rá háruló bizonyítási tehernek sem, ugyanis nem igazolta álláspontját a megfelelő bizonyítékokkal az Ajánlat kézhezvételét követően a felek közötti tárgyalások során, sem pedig jelen jogvitás eljárás alatt benyújtott nyilatkozataiban sem.

Kérelmezett a jogvitás eljárás során benyújtott Válasznyilatkozat1-ben a Kérelmező Ajánlatának elutasítása körében hivatkozott az Eht. 94. § (2d) bekezdésének b) pontjában meghatározott okra is tekintettel arra, hogy a Kérelmező által létesíteni kívánt elektronikus hírközlési építmény helyigénye a Meglévő Hálózat nyomvonalán meglévő forgalomirányítási hálózat és a Fenntartott Kapacitások helyigényével nem egyeztethető össze. Kérelmezett előadta, hogy a Fenntartott Kapacitásokat a Meglévő Hálózat helyigényeinek összevetését a jelen jogvitás eljárás megindulását követően megkezdte, de mivel az még nem fejeződött be, a műszaki lehetőségek további pontos meghatározása érdekében 15 napos határidő biztosítását kérte.

Az eljáró tanács Kérelmezett érvelésére tekintettel megállapította, hogy bár Kérelmezett a Fenntartott Kapacitások helyigényére hívja fel a figyelmet, azt azonban jelen jogvitás eljárásban nem definiálta, nem magyarázta meg, hogy pontosan mit ért Fenntartott Kapacitások alatt, azaz valószínűsíthetően az alépítményhálózat pontosan mely részét érinti. Az eljáró tanács megállapította, hogy nem csak a Válasznyilatkozat1-ben, hanem a jelen határozat meghozataláig egyik nyilatkozatában sem fejtette ki a Kérelmezett, hogy a Kérelmező által kiépíteni tervezett Új Hálózat, illetve a már Meglévő Hálózat helyigénye hogyan befolyásolja a Fenntartott Kapacitások helyigényét, azt nem támasztotta alá és nem bizonyította megfelelően dokumentumokkal, bizonyítékokkal. Mindezek mellett az eljáró tanács kiemeli, hogy a Kérelmezett által előadott elutasítási okra az Ajánlat kézhezvételét követően Kérelmezett nem hivatkozott, azt először csak a Válasznyilatkozat1-ben adta elő. Az eljáró tanács osztja Kérelmező azon álláspontját, miszerint a Válasznyilatkozat1-hez, M/3. alatt mellékelt tulajdonosi levél semmilyen módon nem támasztja alá, hogy a Teljes Hálózat helyigénye a Fenntartott Kapacitások helyigényével ne lenne összeegyeztethető, hiszen a helyigény tekintetében semmilyen konkrét adatot, bizonyítékot nem tartalmaz. Ahogy Kérelmező is kiemelte a Kérelmezői Nyilatkozat1-ben a hivatkozott M/3. melléklet tartalma tekintetében, hogy „[a]z alépítmény-rendszer […] hasznosításának lehetősége csak a 2000-ben létrejött, majd 2021. december 31-i határidővel felmondott, a fővárosi forgalomirányítási célú alépítmények távközlési célú hasznosításával kapcsolatos bérleti szerződés műszaki tartalmából kiindulva” vizsgálható, ettől eltérni „csak a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat hozzájárulásával lehet”. Tehát mindezek alapján az eljáró tanács osztja Kérelmező álláspontját, miszerint a Kérelmezett, mint tulajdonos a Fizikai Infrastruktúrával szabadon rendelkezik és lehetséges ezáltal a hírközlési célú hasznosítás a továbbiakban is, valamint az Új Hálózat létrehozása vonatkozásában is.

Az eljáró tanács a fentiekkel kapcsolatban hangsúlyozza továbbá, hogy a Kérelmezett saját szervezetén belüli forgalomirányítási hálózatfejlesztési tervekre és jövőbeli kapacitási igényekre való hivatkozása abban az esetben szolgálhatna érvényes elutasítási ok alapjául, amennyiben a Kérelmezett hitelt érdemlően tudná bizonyítani, hogy az egyúttal kizárja a Kérelmező Teljes Hálózatára vonatkozó elhelyezési igényét és így annak helyigénye nem egyeztethető össze a Kérelmező hálózatának meglévő vagy tervezett helyigényével. Ugyanakkor az eljáró tanács kiemeli azt is, hogy a Kérelmezett nyilatkozata szerint a Kérelmezett a Meglévő Hálózat és az általa hivatkozott Fenntartott Kapacitások helyigényének összevetését a jelen jogvitás eljárás megindulását követően kezdte meg, mellyel kapcsolatosan Kérelmezett előadta, hogy a nyilatkozata megtételéig rendelkezésre álló határidő leteltéig a műszaki vizsgálatok még nem fejeződtek be. Az eljáró tanács e tekintetben osztja Kérelmező álláspontját, miszerint Kérelmezett érve nem megfelelően alátámasztott és nem megalapozott tekintettel arra a körülményre is, hogy Kérelmezett bár 2022. június 24-én kézhez vette Kérelmező Ajánlatát, azonban a műszaki vizsgálatokat csak jelen jogvitás eljárás megindulását követően kezdte meg állítása szerint. A Kérelmezett által előre jelzett további 15 napos határidő biztosítása méltánytalan lett volna Kérelmező jogos érdekeire nézve, tekintettel, hogy az eljáró tanács álláspontja szerint Kérelmezett késedelme a műszaki vizsgálatok megkezdését illetően nem sértheti a Kérelmező jogos érdekeit, valamint egy folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárás ésszerű időn belüli lefolytatását sem. Az eljáró tanács a fentiekkel összhangban megállapította továbbá, hogy a Kérelmező Ajánlatának kézhezvételét követően a Kérelmezett által hivatkozott, jövőbeli hálózatfejlesztési tervekhez kapcsolódó kapacitásfenntartás nem szolgáltathat megfelelő és elégséges hivatkozási alapot az Eht. szerinti elutasítási okhoz, hiszen az csak kivételesen, szűk körben, objektív, arányos és átlátható körülmények fennállása esetén alkalmazható. Ezzel ellentétes jogértelmezés azonban azzal a veszéllyel fenyegetne, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatói piacon a versenytársak egymás hálózatfejlesztési igényeit bármikor megakadályozhatnák saját, akár még hatósági engedélyeztetési szakaszba sem jutott hálózatfejlesztési terveikre hivatkozással.

Az eljáró tanács megállapította, hogy a Kérelmezett az Eht.  94. § (2d) bekezdésének b) pontja szerinti elutasítási okot egyik esetben sem bizonyította megfelelően, de még csak nem is valószínűsítette azok helytállóságát, hiszen a Kérelmező Meglévő Hálózata már húsz éve üzemel a Kérelmezett Fizikai Infrastruktúráján, anélkül, hogy az a forgalomirányítási rendszer működését bármely módon akadályozná. Továbbá az eljáró tanács megállapította, hogy Kérelmezett nyilatkozatai alapján műszaki kifogása Kérelmezettnek nincs a hírközlő hálózat Fizikai infrastruktúrán való elhelyezése és üzemeltetése ellen, a forgalomirányítási rendszer üzemeltetését a Fizikai Infrastruktúra hírközlési célú használata nem akadályozza.

Az eljáró tanács megállapította azt is, hogy a Kérelmezett az általa hivatkozott érv ellenére és azokkal éles ellentétben ugyanakkor azt is nyilatkozta a Válasznyilatkozat1 4. pontjában, hogy „álláspontunk szerint az egyik legfontosabb jogalkalmazási kérdés az Alépítményhálózat használatával kapcsolatos díjak és költségek meghatározása”.  Az eljáró tanács kiemeli, hogy az Eht. 94. § Kérelmezett által hivatkozott és fentebb részletesen ismertetett (2d) bekezdése szerinti és azon kívüli elutasítási okok nem lehetnek sem valósak, sem objektív, arányos és átlátható körülményektől függők, ha ugyanazon Fizikai Infrastruktúra vonatkozásában a Kérelmezett meghatározott feltételek mellett, díj ellenében már problémamentesen biztosítottnak látja a hozzáférés nyújtását Kérelmező számára, kiemelve Válasznyilatkozat1-ben, hogy a „költségalapú ármeghatározást nem tartja jogszerűnek” és ellentétesnek tartja az Irányelv 1. cikk (4) bekezdésével is.

A fentiek alapján az eljáró tanács tehát megállapította, hogy a Kérelmezett a jelen eljárás során bár nem az Ajánlat elutasítása indokaként, de az Eht. 94. § (2d) bekezdésének b) pontjára hivatkozott többek között, azonban nem tudta bizonyítani, hogy az általa megjelölt körülmények a megtagadás okaként megjelölt jogszabályi rendelkezések alkalmazását megalapozzák. Tekintettel a fentebb már részletesen kifejtettekre, a Kérelmezett által egyáltalán nem definiált, Fenntartott Kapacitásokra való hivatkozása nem felel meg az Eht. 94. § (2d) bekezdésében rögzített azon jogalkotói elvárásnak, miszerint csak szűk körben, objektív, arányos és átlátható körülmények fennállása esetében és a hálózatüzemeltető által történő hitelt érdemlő bizonyítása esetén biztosítja a hálózatüzemeltető részére a lehetőséget, hogy egy, az Eht. 94. § (2b) bekezdése szerinti ajánlatot elutasítson.

Az eljáró tanács a fentiek alapján megállapította, hogy Kérelmezett által hivatkozott körülmények nem alapozták meg a megtagadás okaként megjelölt jogszabályi rendelkezések alkalmazását, így a Kérelmezett a jelen jogvitás eljárásban nem tudta bizonyítani az Ajánlat megtagadása okaként általa megjelölt, az Eht. 94. § (2d) bekezdésének b)pontjában szereplő valamely körülmény fennállását. Továbbá Kérelmezettnek már a Válaszlevelében szükséges lett volna az Eht. 94. § (2d) bekezdésének b)pontjában szereplő elutasítási okot megneveznie, azt indokolással ellátnia és bizonyítékokkal alátámasztania az Eht. 94. § (2e) pontjának megfelelően.

6. Az eljáró tanács megállapításai az eljárás felfüggesztésének kérdésében, valamint a határozatlan idejű használati joggal és a hozzáférési díj időszakos felülvizsgálatával kapcsolatban

Kérelmezett a Válasznyilatkozat1 2. pontjában kérte a jogvitás eljárás megszüntetését, 3. pontjában pedig az eljárás felfüggesztését több általa hivatkozott okból kifolyólag is.

6.1. Az eljáró tanács megállapításai az eljárás felfüggesztése körében
  1. Az előkérdés bíróság hatáskörébe tartozik (Ákr. 48. § (1) bekezdés a) pont)
    Kérelmezett a Közigazgatási Perre tekintettel kérte a jelen jogvitás eljárás felfüggesztését, ugyanis Kérelmezett véleménye szerint a bíróság olyan előkérdésben fog dönteni, amely közvetlenül hatással lesz az eljáró tanács döntésére is.
  2. Az előkérdés eldöntése az Európai Unió Bírósága hatáskörébe tartozik (Ákr. 48. § (1) bekezdés c) pont)
    Kérelmezett kifejtette, hogy álláspontja szerint mivel jelen jogvitás ügyben olyan jogkérdés merült fel, amelynek értelmezése az eljáró tanács döntésének meghozatalához szükséges, kérheti az Európai Unió Bíróságát, hogy hozzon ebben a kérdésben előzetes döntést.
  3. Más hatóság döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el a jogvita (Ákr. 48. § (2) bekezdés és Eht. 31. § (4) bekezdése)
    Kérelmezett előadta, hogy az Fizikai Infrastruktúrában lévő forgalomirányító és forgalomfelügyelő rendszer nemzeti létfontosságú rendszerelemnek minősül. A nemzeti létfontosságú rendszernek része az alépítményhálózat, vagyis a Fizikai Infrastruktúra, így nem pusztán egy forgalomirányító és forgalomfelügyelő rendszer van az elektronikus hírközlési hálózatok mellett az alépítményhálózatban, hanem az elektronikus hírközlési hálózatok a nemzeti létfontosságú rendszerben kerültek elhelyezésre. Kérelmezett előadta, hogy a nyilatkozatának megtételekor nem volt ismert előtte, hogy milyen kapacitástartalékolási, működési, üzemeltetési szabályoknak kell megfelelnie a Kérelmezett alépítményhálózatában található nemzeti létfontosságú rendszernek, emiatt indokolt az illetékes kormányhivatal megkeresése.

Az Ákr. 48. §-a szerint:

(1) „ A hatóság felfüggeszti az eljárást, ha
a) az előkérdés bíróság hatáskörébe tartozik,
(…)
(2) Törvény lehetővé teheti az eljárás felfüggesztését, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.
Az Eht. 31. § (4) bekezdése szerint „Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, a hatóság az eljárást felfüggeszti.”

Az eljáró tanács először is fontosnak tartja kiemelni, hogy az eljárás felfüggesztését a Kérelmezett kérte, amelyet az Eht. jogvitás eljárásra vonatkozó szabályai alapján az eljáró tanács nyilatkozatként értékelhetett, és ennek keretében saját hatáskörben mérlegelte, hogy az eljárás felfüggesztésének Eht.-ban és Ákr.-ben rögzített feltételei fennállnak-e.

Az eljáró tanács megállapította Kérelmezett felfüggesztésre vonatkozó nyilatkozatát illetően, hogy bár jelen jogvitás eljárás ugyanazon felek között és ugyanarra a meglévő hálózatra vonatkozik, mint az előző, SK/28295/2021. számú jogvitás eljárásban hozott és közigazgatási bíróság előtt megtámadott döntés, ugyanakkor az is tény, hogy jelen jogvitás eljárás, tehát az Ákr. szerinti „ügy” a Kérelmező új ajánlatán és a Kérelmezett új viszontválaszán alapul, még ha a Fizikai Infrastruktúra és a Meglévő Hálózat mindkét ügyben azonos is és ilyen formán az előző jogvitás eljárás nem egy és ugyanazon ügy a jelenlegivel. Az Ákr. 48. §-ához fűzött kommentár szerint sem kerülhet az eljárás felfüggesztésre abból az okból, hogy „más szerv döntése kihatással lehet a hatóság jogértelmezésére.” Az eljáró tanács tehát Kérelmező álláspontját osztotta a tekintetben, hogy a jelen jogvitás eljárásnak nem előkérdése, hogy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság az Eht. vonatkozó rendelkezéseit hogyan értelmezi. Ez ugyanis ahhoz vezethetne, hogy amennyiben a bíróság éppen olyan jogszabályi rendelkezést értelmez, amelyet adott ügyben a közigazgatási hatóság is, akkor a hatóságnak mindig minden esetben be kellene várnia, hogy a bíróság meghozza saját döntését. Továbbá az eljáró tanács kiemeli, hogy a Kérelmezett által előadott felfüggesztési okként megjelölt jogkérdés, illetve annak eldöntése a Hatóság eljáró tanácsa hatáskörébe tartozó kérdés, vagyis nem más, mint az Eht. 94. § (2b) szerinti ajánlat előfeltételeinek érdemi vizsgálatának kérdése, tehát annak eldöntése az eljáró tanács által, hogy a jogvitás kérelemnek helyt ad vagy sem. Az Eht. vonatkozó rendelkezéseinek vizsgálata e körben tehát a Hatóság hatáskörébe tartozik, a Hatóságnak joga és egyben kötelezettsége is a vonatkozó jogszabályok és hatósági hatáskörök értelmezése, így az, hogy adott hatósági döntés bírósági felülvizsgálata folyamatban van, nem jelentheti azt, hogy a Hatóság eljáró tanácsának ne lenne hatásköre az Eht. vonatkozó rendelkezéseinek értelmezésére. Az eljárás felfüggesztésére ugyanakkor csak olyan előkérdés fennállta esetében kerülhet sor, amelynek eldöntése a határozat hozatalára hatással lehet (Kúria Kfv.III.37.872/2016/7.), amelynek eldöntésének hiánya közvetlenül az adott közigazgatási ügyben hozandó döntés meghozatalára van hatással. A jelen ügynek a fentiek szerint tehát nem előkérdése, hogy az adott ügyben eljáró bíróság az Eht. vonatkozó rendelkezéseit miként értelmezi.

Az eljáró tanács az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése vonatkozásában megjegyzi, hogy jelen jogvitás eljárásban nem kezdeményezhető előzetes döntéshozatali eljárás az alábbi indokokra tekintettel. Az Ákr. 48. §-ához fűzött Kommentár értelmében: „Nincs lehetőség előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére az EuB előtt sem, ha egy tagállami szerv által hozott döntés - többek között - egy közigazgatási határozathoz hasonlít, és nem ölt az EuB-nak az EUMSZ 267. cikkében meghatározott „bíróság” fogalmára vonatkozó ítélkezési gyakorlata értelmében vett igazságszolgáltatási jelleget, a tagállami szerv közigazgatási hatóságnak minősül, ilyen kérelemmel tehát nem élhet.” Mivel jelen jogvitás eljárás közigazgatási hatósági eljárásnak minősül, melyben az eljárást lezáró érdemi döntést is közigazgatási hatóság hozza meg, nem pedig az EUMSz. 267. cikke szerint minősülő bíróság, így ennek értelmében nem nyújtható be jelen jogvitás eljárás vonatkozásában előzetes döntéshozatali kérelem sem. Mindezek mellett az eljáró tanács Kérelmező álláspontjával összhangban megjegyzi, hogy az Európai Unió Bírósága az uniós szerződések értelmezése, valamint az uniós intézmények, szervek, hivatalok jogi aktusainak érvényessége és értelmezése tekintetében jogosult előzetes döntéshozatalra. A magyar jogszabályok értelmezésére nincs hatásköre az Európai Unió Bíróságának, arra a nemzeti bíróságok rendelkeznek hatáskörrel. Jelen jogvitás eljárásban tehát a jelen határozat indokolásának 2. pontjában foglaltak alapján az eljáró tanács nem látta indokoltnak az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését, valamint a vonatkozó jogszabályok értelmében közigazgatási hatóság egyébként sem kezdeményezhet előzetes döntéshozatali eljárást. A Közigazgatási Perben hozott ítéletében a Fővárosi Törvényszék a keresetet elutasította, valamint Kérelmezett előzetes döntéshozatali eljárás iránti indítványa szintén elutasításra került.

Kérelmezett további felfüggesztési okként jelölte meg a Válasznyilatkozat1-ben, hogy az alépítményhálózat nemzeti létfontosságú infrastruktúra rendszerelem, és mint ilyennek, hogy milyen kapacitástartalékolási, működési és üzemeltetési feltételeknek kell megfelelnie, az illetékes kormányhivatalt kell megkeresnie az eljáró tanácsnak és erre tekintettel az eljárást fel kell függesztenie. A Kérelmezett a fentiek alátámasztására benyújtotta a Kijelölő határozatokat és az Üzemeltetési Biztonsági Tervet is. Az eljáró tanács a Kijelölő határozatok vizsgálatát követően, Kérelmező álláspontjával összhangban megállapította, hogy a Fizikai Infrastruktúrát, mint a forgalomirányító berendezéseknek helyt adó alépítményt az illetékes kormányhivatal nem jelölte ki, erre a Kijelölő határozatok nem utalnak. Mindezek mellett a Kérelmezett Kérelmezővel történt korábbi tárgyalásaik során, 2021. október 20-án úgy nyilatkozott, hogy „az Alépítményrendszer telekommunikációs célokra használható, mely nem befolyásolja a forgalomirányítási rendszer üzemeltetését.” Kérelmező előadta, hogy Kérelmezett ezen nyilatkozatát akkor tette, miután a Kijelölő határozatokat az illetékes kormányhivatal meghozta. Kérelmező a Kérelmezett ezen nyilatkozatát tartalmazó levelezést Kérelmező Kérelmezői Nyilatkozat1 mellékleteként benyújtotta. Az eljáró tanács megjegyzi továbbá ahogy az már a korábbiakban is kifejtésre került, hogy a Teljes Hálózat egy része, a Meglévő Hálózat már elhelyezésre került a Fizikai Infrastruktúrában és az semmilyen módon nem zavarta a működést.

A Tárgyaláson Kérelmezett előadta, hogy jelenleg a Kérelmező úgy használja a Fizikai Infrastruktúrát, hogy annak módjáról Kérelmezettnek nincsenek ismeretei, információt a működésről nem szolgáltat Kérelmező, a Fizikai Infrastruktúrát, lényegében a köztulajdont jogcím nélkül használja.  Az eljáró tanács mindehhez hozzáfűzi, hogy Kérelmezett az alépítményhálózat, azaz a Fizikai Infrastruktúra tekintetében nem vitatottan tulajdonos, és mint tulajdonost megilleti – mind a Ptk., mind pedig bérleti szerződés alapján – a bérlemény rendeltetésszerű használatának ellenőrzési joga. Ennek következtében a Kérelmezett hivatkozása az eljáró tanács szerint nem alapos arra nézve sem, hogy a Kérelmezett Kérelmező bérleti jogviszonya, valamint a Kérelmezett előadása szerinti jogellenes használat folytán nincs birtokában a műszaki adatoknak, ugyanis az eljáró tanács álláspontja szerint Kérelmezett a Fizikai Infrastruktúra tulajdonosaként, a folyamatosan fennálló ellenőrzési joga alapján tulajdonképpen bármikor információt és tájékoztatást kérhet Kérelmezőtől a Fizikai Infrastruktúra használatával kapcsolatosan.

Összegezve a fentieket az eljáró tanács megállapította, hogy a felek eljárásban tett nyilatkozatai, illetve a becsatolt iratok alapján, sem a folyamatban lévő perek, sem pedig a forgalomirányítási rendszer nemzeti létfontosságú rendszerelemmé minősítése nem indokolta a jogvitás eljárás felfüggesztését.

6.2. Az eljáró tanács megállapításai a határozatlan idejű használati jog és a hozzáférési díj felülvizsgálatával kapcsolatban

Kérelmezett a Válasznyilatkozat2-ben kifogásolta, hogy Kérelmező a Kérelmét úgy módosította, hogy a használati és szolgalmi jog alapítását nem határozott időre, hanem határozatlan időre kéri, mely álláspontja szerint ellentétes az Eht.-ban lefektetett szabályozási elvekkel és szabályozási háttérrel. Kérelmezett kifejtette indokait is, miszerint a Kérelemben foglalt használati jog és szolgalmi jog időtartamának határozatlan időtartamra való módosítása sérti Kérelmezett érdekeit, tekintettel arra, hogy a díjak örökre befagyasztásra kerülnének, valamint véleménye szerint a Kérelem olyan árszabályozásra irányul, amely soha sem vizsgálható felül, illetve a Kérelmezetti tulajdonjog végleges elvonásával járna, ha az eljáró tanács a használati és szolgalmi jogot határozatlan időre alapítaná Kérelmező részére.

Az eljáró tanács Kérelmezett nyilatkozatára tekintettel a használati jog határozott időre történő alapítása vonatkozásában a következőket jegyzi meg. Az Eht. 94. § (2a) bekezdése értelmében a hálózatüzemeltetőt tűrési kötelezettség terheli a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítésének előmozdítása érdekében, kivéve, ha bizonyítani tudja az Eht. 94. § (2d) bekezdésében foglalt valamely elutasítási ok fennállását. Az eljáró tanács kiemeli tehát, hogy a hivatkozott jogszabályi rendelkezés alapján fennálló tűrési kötelezettség a hálózatüzemeltetőt folyamatosan terheli, éppen ezért annak időtartama nem lehet korlátozott, ezzel ellentétes gyakorlat ugyanis ellentétes lenne mind az Irányelv, mind pedig az Eht. célkitűzéseivel. A határozott idejű használati jog tekintetében a határozott idő leteltével a használati jogot folyamatosan meg kellene hosszabbítani, amennyiben a körülményekben, illetve a felek jogviszonyában nem állt be változás, így a hálózatüzemeltető tűrési kötelezettsége továbbra is fennállna. Azaz, amennyiben az eljáró tanács határozott időre alapítana használati jogot, akkor az Eht. és az Irányelv célkitűzésével szembe menve maga idézné elő azt a helyzetet, hogy a Kérelmezőnek újból és újból jogvitás eljárást kelljen indítania annak érdekében, hogy a jogszabály alapján számára biztosított, és egyszer már a Hatóság által alapított jogát gyakorolni tudja. Mindezek alapján a határozott időre alapított használati jog nem értelmezhető, tekintettel arra, hogy a határozott idő leteltét követően a hálózatüzemeltető tűrési kötelezettsége továbbra is fennmarad, az nem szűnik meg a határozott idő leteltével. A használati jog időtartama alatt azonban természetesen bekövetkezhet olyan körülmény, amely a használati jogot befolyásolja, így például amely a fizikai infrastruktúra felhasználása kapcsán megtagadási okot jelent utóbb. Ebben az esetben - amennyiben a felek nem tudnak megállapodni egymással - akkor a Hatóság előtt jogvita kezdeményezhető a hálózatüzeméltető által is, és ha a Hatóság megállapítja az Eht. szerinti elutasítási ok fennállását, akkor a használati jogot megszünteti.

Tekintettel arra, hogy a Kérelmező Ajánlata az eljáró tanács megállapításai szerint megfelel az Eht.-ban foglalt jogszabályi követelményeknek, valamint az konkrét tartalmában összhangban van az eljáró tanács részére benyújtott Kérelemmel is, az eljáró tanács nem látta akadályát annak, hogy a Kérelmező részére a használati jogot határozatlan időre alapítsa meg jelen határozatával. A használati jog határozatlan időre történő módosításával kapcsolatos ellenérvei kapcsán Kérelmezett nem tudott megjelölni olyan konkrét jogszabályi rendelkezést, amely kizárná vagy korlátozná ennek lehetőségét.

Az eljáró tanács véleménye szerint továbbá a használati jog határozatlan időre történő alapítása nem jár Kérelmezett jogos érdekeinek sérelmével. Az eljáró tanács osztja Kérelmező álláspontját, miszerint nem helytálló Kérelmezett érve a tulajdonjogának végleges elvonásával kapcsolatban, ugyanis jelen esetben a Kérelmezett tulajdonjogának közjogi alapú, szűk körben történő korlátozása valósul meg a Fizikai Infrastruktúrán való használati jog alapítással, amelyet az eljáró tanács által jelen határozatban megállapított költség- és díjmegállapítási elvek mentén meghatározott hozzáférési díj kompenzál. Jelen határozat rendelkező részében foglaltak értelmében pedig biztosított a díjak folyamatos felülvizsgálata. Mindezekre tekintettel tehát az eljáró tanács megállapította, hogy téves Kérelmezett azon állítása, miszerint a díjak örökre befagyasztásra kerülnének, ugyanis a határozatban foglaltak lehetővé teszik a díj módosítását.

7. Az eljáró tanács által a használat ellenértéke tárgyában hozott döntés indokai

Az Eht. a fizikai infrastruktúra feletti használati jog ellenértéke kapcsán a következőképpen rendelkezik:

Az Eht. 94. § (2a) bekezdés második mondata alapján: „Az elektronikus hírközlési építmény kiépítésének és karbantartásának költségeit az elektronikus hírközlési szolgáltató viseli.”

Az Eht. 94. § (3)bekezdése szerint „A Hatóság a (2f) bekezdés szerinti eljárásban, a kérelem megalapozottsága esetén hozott határozatában meghatározza
e) az Elnök rendeletében foglalt részletes szabályok szerint a közös használat körében alkalmazandó tisztességes és megkülönböztetéstől mentes feltételeket, így különösen a feleket terhelő méltányos költségeket és annak a hozzáférési díjnak a mértékét, amelyre a hálózatüzemeltető a fizikai infrastruktúrájának használatáért jogosult. A határozat végrehajthatóságára nézve nincs halasztó hatálya a kártalanítás módjára és mértékére irányuló közigazgatási pernek.”

Az Eht. 94. § (3a) bekezdése szerint „A (3) bekezdés e) pontjában foglalt hozzáférési díj mértékének megállapításánál a Hatóság figyelembe veszi a hálózatüzemeltető fizikai infrastruktúrájának a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat kiépítéséhez szükséges felhasználásával összefüggésben felmerült indokolt költségeinek megtérülését, továbbá figyelembe veszi az érintett hozzáférés biztosításának a hálózatüzemeltető üzleti tervére, ezen belül beruházásainak megtérülésére gyakorolt hatását. Abban az esetben, ha a hozzáférési igény nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat fizikai infrastruktúrájához biztosított hozzáférésre vonatkozik, a Hatóság a díj megállapítása során figyelembe veszi a díjnak a hálózatüzemeltető piaci helyzetére gyakorolt hatását.”
Az Eht. 94. § (3) bekezdés e) pontjában hivatkozott Eljárási Rendelet 15. §-a rendelkezik a fizikai infrastruktúra közös használatával összefüggésben figyelembe vehető költségek megállapításának módjáról: 15. § (1) „Az eljáró tanács a fizikai infrastruktúra közös használatával összefüggésben a figyelembe vehető költségek (e § alkalmazásában a továbbiakban: költség) tekintetében a költségek mértékét és indokoltságát vizsgálja.”

Az Eljárási Rendelet 15. § (1) bekezdés szerinti költségek mértéke és indokoltsága vizsgálatának – a jelen jogvita szempontjából releváns – részletes szabályait az Eljárási Rendelet 15. § (3) bekezdése, (5) bekezdése, (7) bekezdése és (9) bekezdése a következők szerint tartalmazza:
15. § (3) „Az eljáró tanács a költséget az egyes költségtételek indokoltsága tekintetében egyedileg vizsgálja. Az eljáró tanács a költségek vizsgálata, illetve az indokolt költségek mértékének megállapítása során az érintett infrastruktúraelemhez kapcsolódóan a hálózatüzemeltetőnél felmerülő közvetlen költségeket, így különösen az amortizációt, tőkeköltséget vagy bérleti díjat és az infrastruktúraelemhez kapcsolódó üzemeltetési-fenntartási tevékenység költségét, továbbá az általános költségek arányos részét veszi figyelembe.”
(5) „Az eljáró tanács az eljárás során vizsgálja, hogy a költségek térítése megfelel-e a költségfelmerülés időbeliségének, és az egyszer felmerülő tevékenységek költségeit egyszeri díjjal, a folyamatos tevékenységek és az eszközök költségeit havi díjjal állapítja meg.”
(7) „Az eljáró tanács a hálózatüzemeltető fizikai infrastruktúrájának elektronikus hírközlési szolgáltató általi használatával kapcsolatos költségek felek közötti, érdekeltség szerinti megosztásának megállapítása során elsősorban a fizikai infrastruktúra közös használatához kapcsolódó, természetes mértékegységgel kifejezhető volumen vagy kapacitás felek közötti megoszlásának mértékét veszi figyelembe.”
(9) „A költségek meghatározása során az eljáró tanács - amennyiben rendelkezésre áll - figyelembe veheti és értékelheti a jogvitában érintett felekkel hasonló helyzetben lévő hálózatüzemeltetők összehasonlításra alkalmas egyéb adatait is.”

Az eljáró tanács mindenekelőtt rögzíti, hogy a fent idézett jogszabályi rendelkezések alapján a Kérelmező a Kérelmezett Fizikai Infrastruktúrája használatának ellenértékét nem vitásan köteles a Kérelmezett részére megfizetni.

Az Eljárási Rendelet 13. § (2) bekezdése szerint:

„Az (1) bekezdés szerinti kérelem megalapozottsága esetén az eljáró tanács az Eht. 94. § (3) bekezdés e) pontjában foglaltak körében megállapíthatja:
a) a fizikai infrastruktúra átalakításával, illetve közös használatra való alkalmassá tételével, valamint közös használatával összefüggésben figyelembe vehető költség mértékét, az alkalmazható díjakat és az elszámolás módját vagy
b) ha az ügy sajátosságai indokolják, a fizikai infrastruktúra átalakításával, illetve közös használatra való alkalmassá tételével, valamint közös használatával összefüggésben figyelembe vehető költségek tartalmát, az elszámolási elveket, a díjképzés elveit és az elszámolás módját.”

Az eljáró tanács a rendelkezésére álló adatok alapján megállapította, hogy a jelen ügy sajátosságai azt indokolják, hogy az Eljárási Rendelet 13. § (2) bekezdés b) pontja alapján a figyelembe vehető költségek tartalma, az elszámolási elvek, a díjképzés elvei és az elszámolás módja megállapításának van helye a következők miatt. A jelen határozatban előírt használati jog a Kérelmező meglévő és a jövőben kiépítendő hálózatára is vonatkozik. Ez utóbbi esetében a díjak pontos meghatározására csak a Kérelmező eszközeinek tényleges telepítését követően, a Kérelmező hálózata által ténylegesen elhelyezett eszközök és a hálózat által elfoglalt hely ismeretében van lehetőség. Tekintettel arra, hogy a Fizikai Infrastruktúra végleges műszaki tartalmának ismerete hiányában a használat ellenértéke a jövőben kiépítendő hálózat esetében nem megállapítható, továbbá az egyértelmű alkalmazhatóság és a módszertani egységesség miatt a meglévő és a jövőben kiépítendő hálózat esetén eltérő szabályok megállapítása nem indokolt, az eljáró tanács jelen döntésében a költségszámítás és díjmeghatározás elveinek rögzítésére szorítkozott.

Az eljáró tanács a költségmeghatározás és díjmegállapítás rendelkező részben rögzített elveit a fent idézett jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével az alábbiak szerint alakította ki.

Jelen határozatban alkalmazott díjmegállapítás során használt fogalmak pontos jelentése a következő:

  • közvetlen költség: közvetlenül a Fizikai Infrastruktúrához rendelhető költség,
  • általános költség: a Fizikai Infrastruktúrához – ok-okozati elv alapján – közvetlenül hozzá nem rendelhető költség,
  • bruttó eszközérték: a Fizikai Infrastruktúra bekerülési értéke/bruttó könyv szerinti értéke,
  • nettó eszközérték: a Fizikai Infrastruktúra bruttó eszközértékének a halmozott értékcsökkenéssel csökkentett értéke,
  • átlagos nettó eszközérték: a Fizikai Infrastruktúra bruttó eszközértékének 50 %-a,
  • befektetett tőke: a Fizikai Infrastruktúra bruttó eszközértéke,
  • értékcsökkenés: a Fizikai Infrastruktúra elhasználódásának, műszaki – gazdasági avulásának pénzben kifejezett értéke, melynek mértéke függ a Fizikai Infrastruktúra hasznos gazdaságos élettartamától,
  • tőkeköltség: a Fizikai Infrastruktúra létesítéséhez szükséges tőke finanszírozásának költsége, melynek tárgyévre eső értéke a Fizikai Infrastruktúra átlagos nettó eszköz értékének és a tőkeköltség szorzónak a szorzata, képlettel kifejezve:
    tőkeköltség = tőkeköltség szorzó (%) * átlagos nettó eszközérték, ahol
    átlagos nettó eszközérték = bruttó eszközérték / 2
  • felár: az általános költségek fedezetére szolgáló, a közvetlen költségekre rakódó százalékos mértékű érték.

Az Eht 94. § (3a) bekezdése a díjmérték megállapításával összefüggésben a hálózat kiépítésével összefüggésben felmerült indokolt költségek figyelembe vételét írja elő. Az eljáró tanács megállapította, hogy a kérelemmel érintett Fizikai Infrastruktúra már kiépítésre került, ezért a Fizikai Infrastruktúra kiépítésével kapcsolatban – az eszközök értékében esetlegesen aktivált költségeken felüli – további költségek figyelembe vétele nem indokolt. Annak érdekében, hogy az Eht. 94. § (3a) bekezdésében a hálózatüzemeltető üzleti tervére, ezen belül beruházásainak megtérülésére gyakorolt hatás figyelembevételével kapcsolatos követelmény teljesüljön, a díjmegállapítás módszere lehetővé teszi a Kérelmezett számára, hogy a díjban a befektetett eszközökhöz kapcsolódó tőkeköltséget érvényesítse. A megtérülés mértékét befolyásoló tőkeköltség-szorzó megállapításánál az eljáró tanács az e körben elérhető, a hasonló típusú infrastruktúrát üzemeltető elektronikus hírközlési szolgáltatókra vonatkozóan a Hatóság által meghatározott iparági átlagos megtérülés figyelembe vételét írta elő. Ez a mutató megfelelően tükrözi a hasonló típusú beruházások után a hosszú távon elvárt megtérülés mértékét. A Kérelmezett ennek megfelelően a számítás során a Hatóság honlapján legutoljára közzétett, a távközlési iparágra vonatkozóan meghatározott, adózás előtti tőkeköltség szorzó értékét köteles figyelembe venni . Az Eht. 94. § (3a) pontjában foglalt, a hálózatüzemeltető piaci helyzetére gyakorolt hatás figyelembe vétele jelen eljárásban nem volt indokolt, mivel az igény nem nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat fizikai infrastruktúrájához biztosított hozzáférésre vonatkozik.

Az eljáró tanács a díjszámítás során figyelembe vehető költségek körét az Eljárási Rendelet 15. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéssel összhangban egyedileg vizsgálta és megállapította, hogy a Fizikai Infrastruktúra használatával összefüggésben a rendeletben nevesített közvetlen költségek és az általános költségek arányos részének figyelembe vétele indokolt. Az előírt eljárás az értékcsökkenésre, a befektetett tőke költségére és az általános költségekre a havi díjon keresztül, az üzemeltetéshez-fenntartáshoz, valamint indokolt esetben a Kérelmező hálózatfelújítási vagy –karbantartási munkavégzéséhez biztosítandó szakfelügyelet nyújtásához kapcsolódó költségekre az egyszeri díjon keresztül teremt fedezetet.

Annak érdekében, hogy a havi díjak esetében a díjszámítás eredményeként stabil, kiszámítható díjszint alakuljon ki, továbbá az alkalmazott számítási módszer az eszközök pótlására is megfelelő fedezetet biztosítson, az eljáró tanács az értékcsökkenés számítása során a bruttó eszközértékből – amelyek értéke a Fizikai infrastruktúrát alkotó eszközök (alépítmények) esetében jellemzően nem, illetve csak hosszabb időtávon változik – származtatott havi értékcsökkenés érték figyelembe vételét írta elő a Kérelmezett számára. Szintén a stabil, kiszámítható díjszint kialakulását támogatja az az előírás, mely szerint a Kérelmezettnek az átlagos nettó eszközértékből – amelyek értéke a bruttó eszközértékhez hasonlóan szintén jellemzően nem, illetve csak hosszabb időtávon változik – kiindulva kell meghatároznia a tőkeköltséget. Az átlagos nettó eszközérték az eszköz teljes élettartamára vetítve – az eszköz értékének teljes leírását feltételezve – a bruttó eszközérték felének felel meg, ennek megfelelően a számítás során a Kérelmezettnek az átlagos nettó eszközérték meghatározása során a bruttó eszközérték 50%-át kell figyelembe vennie. Az átlagos nettó eszközérték fentebb említett egyszerűsített módon történő meghatározása és annak gyakorlati alkalmazása – amellett, hogy stabil díjszintet biztosít – az eszköz teljes élettartamát figyelembe véve biztosítja a befektetett tőke megtérülését.
Mivel valószínűsíthető, hogy a Kérelmezett a nyilvántartásaiban az alépítményeiben található eszközöket nem különíti el aszerint, hogy azok megosztással érintettek vagy sem, ezért a megosztással érintett Fizikai Infrastruktúra bruttó eszközértékének meghatározásával összefüggésben az eljáró tanács lehetővé tette a Kérelmezett számára, hogy a megosztással érintett eszközök bruttó értékét a megosztással érintett alépítményhossz és a teljes alépítményhossz arányának figyelembevételével határozza meg.

Az általános költségek kiszámítása során alkalmazandó 12%-os felár mértékét az eljáró tanács az Eljárási Rendelet 15. § (9) pontjában foglaltakra tekintettel, más, a Kérelmezett szolgáltatóval hasonló helyzetben lévő hálózatüzemeltető adatainak felhasználásával határozta meg az alábbiak szerint:

Az eljáró tanács az Eljárási Rendelet 15. § (9) bekezdésének alkalmazására vonatkozó döntése során figyelembe vette, hogy az általános költségek tekintetében alkalmazható felár Kérelmezett általi kiszámítása jelentős adminisztratív terhet okozna a Kérelmezett számára, továbbá annak Kérelmező általi ellenőrzése – figyelembe véve, hogy az ellenőrzéshez a Kérelmezett gazdálkodására vonatkozó részletes információk átadására volna szükség, ami a Kérelmezett költséggazdálkodását, költségszerkezetét jelentős mértékben megismerhetővé tenné a Kérelmező számára – a Kérelmezett üzleti titkainak védelmével kapcsolatos jogos érdekeit aránytalanul sértené. A kötelezően alkalmazandó felár mértékének meghatározása során az eljáró tanács a Hatóság rendelkezésére álló legfrissebb (2021. évre vonatkozó) számviteli szétválasztási kimutatásaiban szereplő adatokat használta fel. Ezek az adatok a jogvitában érintetthez hasonló fizikai infrastruktúrát üzemeltető vállalkozások belső költségszerkezetét tükrözik. A 12%-os felár az alábbi általános költségelemekre nyújt fedezetet a hozzáférés díjában: vállalatvezetés és irányítás költségei; támogató jellegű tevékenységek költségei, különösen az emberierőforrás-menedzsment költségei, a pénzügy, számvitel és kontrolling költségei, a beszerzési, szállítási költségek, valamint az informatikai  támogatás költségei; a támogató informatikai rendszerek költségei (kivéve a hálózatokat menedzselő informatikai rendszerek, mivel ezek a költségalapban kerülnek figyelembe vételre), a nem technológiai célú ingatlanok (irodák) költségei, valamint a járművek költségei. A felár a felsorolt általános költségelemekhez tartozó költségtömegnek a közvetlen költségekhez viszonyított arányaként került meghatározásra.

Az eljáró tanács az alkalmazható díjak kialakítása során tekintettel volt az Eljárási Rendelet 15. § (5) bekezdésében foglaltakra, ennek megfelelően a rendszeresen felmerülő költségek (értékcsökkenés, tőkeköltség, általános költségek) tekintetében havi díj alkalmazását, míg az üzemeltetési költségek esetében – amelyek oszlopsor átengedés esetén jellemzően ritkábban és rendszertelenül, a legtöbbször egyedi hibák előfordulása esetén merülnek fel –, valamint a Kérelmező hálózatfelújítási vagy –karbantartási munkavégzéséhez biztosítandó szakfelügyelet nyújtásához egyszeri díj alkalmazását írta elő.

Az eljáró tanács a közös használat során felmerülő költségek felek közötti, érdekeltség szerinti megosztásához az alépítményben elhelyezett béléscsövek által elfoglalt kapacitás és az alépítmény teljes kapacitásának figyelembe vételét írta elő a Kérelmezett számára oly módon, hogy a Kérelmezett az arány kiszámítása során a kábel darabszámból és az alépítményi csövek keresztmetszetéből is kiindulhat. Mindkét megosztási arány a fizikai infrastruktúra közös használatához kapcsolódó, természetes mértékegységgel kifejezhető volumen, amely visszatükrözi a Fizikai Infrastruktúra felek általi használatának mértékét, ennek megfelelően megfelel az Eljárási Rendelet 15. § (7) bekezdésben rögzített követelményeknek, így mindkét módszer alkalmazása elfogadható eljárás.

Annak érdekében, hogy a Kérelmező ellenőrizni és esetlegesen vitatni tudja a Kérelmezett alkalmazott díjakkal kapcsolatos számításainak a jelen határozatban előírt rendelkezéseknek való megfelelését, az eljáró tanács a Kérelmezett számára előírta, hogy a díjjal kapcsolatos számításokat és a számításokat alátámasztó adatokat a Kérelmező erre irányuló kérése esetén mutassa be a Kérelmező számára. Az eljáró tanács megvizsgálta, hogy a havi díj számítását alátámasztó adatok átadása a Kérelmezett üzleti titok védelmével kapcsolatos jogos érdekét milyen mértékben érinti, és ez milyen viszonyban áll a Kérelmezőnek a számítások megismeréséhez fűződő jogos érdekével. Az eljáró tanács megállapította, hogy a kötelezően átadott adatok köre nem alkalmas a Kérelmezett gazdálkodásával kapcsolatos érdemi következtetések levonására, ezért az adatok átadásával a Kérelmezett oldalán esetlegesen fellépő érdeksérelem mértéke elhanyagolható, az adatok átadásának hiányában ugyanakkor a Kérelmezőnek a számítások megismerhetőségéhez, ellenőrizhetőségéhez és vitatásához kapcsolódó jogos érdekei alapvetően sérülnek. A számítások és a számítások során felhasznált adatok rendelkező részben rögzített kötelező átadása ennek megfelelően arányos intézkedésnek tekinthető. Ugyanakkor a Kérelmezett adatok felhasználásával kapcsolatos érdekeinek védelme érdekében az eljáró tanács a Kérelmezettet feljogosította arra, hogy az adatok Kérelmező részére történő átadását ésszerű feltételek szerinti titoktartási nyilatkozat aláírásához kötheti. Az ésszerű feltételek azt jelentik, hogy ezen feltételek nem akadályozhatják meg a Kérelmezőt ezen adatok tényleges megismerésében, kizárólag ezen adatok más részére történő átadásában, vagy más célra történő felhasználásában.

Annak érdekében, hogy a költségek jelentős változása, vagy a használati arányok megváltozása esetén a Kérelmezettnek lehetősége legyen a díjak módosítására, ugyanakkor a díjak módosítása a Kérelmező számára kiszámítható, átlátható módon történjen, az eljáró tanács a rendelkező részben rögzítette a díjak módosításának lehetséges eseteit és a díjak megváltoztatásával kapcsolatos eljárást, határidőt. Az eljáró tanács a díjváltozások előzetes bejelentésére vonatkozóan 30 napos határidőt írt elő, ami elegendő időt biztosít a Kérelmező számára a díjakkal kapcsolatos számítások áttekintésére, ellenőrzésére és esetleges vitatására. A díjak megváltoztatásának gyakoriságával kapcsolatos 12 hónapos és a költségváltozás mértékével kapcsolatos 10%-os korlát megállapítása során az eljáró tanács figyelembe vette, hogy a határozatban előírt díjszámítási módszer csak abban az esetben vezet a költségek jelentős megváltozásához, ha az eszközök bruttó értéke valamilyen okból – jellemzően felújítás, vagy selejtezés következtében – megváltozik, amely alépítmény megosztás esetén (ahol az eszközök élettartama jellemzően 10 év feletti) ritkán következik be.

A fentiekre tekintettel a Fizikai infrastruktúra használatával kapcsolatos költségszámítás és díjmeghatározás elveit az eljáró tanács a rendelkező rész szerint állapította meg.

8. A Kérelmezett által alapítani kért szolgalmi jogra vonatkozó kérelem elutasításával kapcsolatos megállapítások

Az eljáró tanács a jelen jogvitás eljárás során a Kérelem, valamint a Kérelmező és a Kérelmezett által benyújtott nyilatkozatok és egyéb dokumentumok vizsgálatát követően a Kérelemben foglalt szolgalmi jog alapítása iránti kérelmet elutasította. Az eljáró tanács Kérelmezett álláspontjával egyezően állapította meg, hogy a jelen határozottal alapított használati jog által is megfelelően biztosított a hozzáférés Kérelmező részére a Meglévő Hálózathoz, illetve az Új Hálózat létrehozásának lehetősége is biztosított Kérelmező részére.

Az eljáró tanács álláspontja szerint a szolgalmi jog alapítása indokolatlanul és jelentős mértékben korlátozná Kérelmezett ellenőrzési jogait, ugyanis a szolgalmi jog alapítása – elsősorban, de nem kizárólagosan – abban az esetben indokolt, ha a fizikai infrastruktúra magánterületen helyezkedik el és annak megközelítése, valamint ezzel összefüggésben a hálózatok üzemeltetéséhez, fenntartásához, karbantartásához kapcsolódó munkavégzés, vagy egyéb tevékenység végzése nem lehetséges, vagy egyéb okból körülményes. A Fizikai Infrastruktúra – tekintettel arra, hogy forgalomtechnikai igények, így például jelzőlámpás kereszteződések kiszolgálását is végzi,­– túlnyomórészben közterületen, utak, járdák alatt helyezkedik el, tehát annak megközelítése Kérelmezőnek nem okozhat akadályt. Az eljáró tanács megállapította továbbá, hogy szükséges a Kérelmező részére szakfelügyelet biztosítása a Fizikai Infrastruktúra földfelszín alatti elhelyezkedésére tekintettel, valamint annak érdekében, hogy a Kérelmező által végzett kivitelezési, karbantartási munka szakszerűsége ellenőrizhető legyen. A szakfelügyelet biztosítása szükséges lehet azért is, mert a Fizikai Infrastruktúrában helyezkedik el Kérelmezett jelzőlámpás csomópontok vezérléséhez kiépített csőhálózata, valamint a kapcsolódó földfelszín alatti szekrények, amelyek megfelelő működésének biztosításához kiemelt közérdek fűződik, tekintettel a forgalomtechnikai igények kiszolgálására is. Az eljáró tanács álláspontja szerint tehát Kérelmező részére esetlegesen alapított szolgalmi jog esetében nem valósulna meg az az indokolt ellenőrzési és felügyeleti tevékenység, amely a szakfelügyelet biztosításával megfelelően gyakorolható Kérelmezett részéről.
Az eljáró tanács megállapította továbbá a Kérelem 30. pontjában meghatározott, alapítani kért szolgalmi jog tartalmával kapcsolatosan, hogy Kérelmező által meghatározott Teljes vagy az Új Hálózatot érintő tevékenységek, így a Teljes Hálózat üzemeltetése, karbantartása, a Projekt megvalósítása valamint egyéb indokolt és szükséges munkák elvégzése a jelen határozattal alapított használati jog keretében is gyakorolhatók a jelen határozat rendelkező részében foglaltak szerint a fenti indokokra tekintettel.

Tekintve, hogy az eljáró tanács a szolgalmi jog alapítására vonatkozó kérelmet elutasította jelen határozattal a fenti indokok alapján, a rendelkező részben az eljáró tanács meghatározta a szakfelügyeletet érintő rendelkezéseket, amely alapján meghatározott kivitelezési és hálózatüzemeltetési munkák biztonságos lefolytatása érdekében Kérelmezett szakfelügyeletet biztosíthat Kérelmező részére,annak érdekében, hogy a különböző munkálatok elvégzése ne veszélyeztesse a Kérelmezett Fizikai Infrastruktúrájának épségét. Ez alapján tehát a szakfelügyelet biztosítása csak abban az esetben és olyan mértékben indokolt, amennyiben ez a Kérelmezett Fizikai Infrastruktúrájának védelme érdekében szükséges. A szakfelügyelet költségét a rendelkező részben foglaltak szerint szükséges meghatározni, a szakfelügyelet tényleges felmerülése alapján figyelembe vehető költségek alapján.

Az eljáró tanács a rendelkező rész szerint meghatározta a szakfelügyelet megrendelésének határidejét, valamint előírta a Kérelmező értesítési kötelezettségének határidejét az esetleges előfizetői hibabejelentések esetére. Az elektronikus hírközlési előfizetői szerződések részletes szabályairól szóló 22/2020. (XII.21.) NMHH rendelet (a továbbiakban: „Eszr.”) 22. § (1) bekezdése értelmében

„a szolgáltató az előfizető által bejelentett hibát a hiba tényleges okának feltárásával behatárolja és az elvégzett vizsgálat alapján a hibabejelentéstől számított 72 órán belül 

a) a valós és a szolgáltató érdekkörébe tartozó hibát kijavítja vagy

b) értesíti az előfizetőt arról, hogy a hiba a vizsgálat alatt nem volt észlelhető, vagy a hiba nem a szolgáltató érdekkörébe tartozó okból merült fel.”

Az Eszr. hivatkozott rendelkezése értelmében a Kérelmező kötelezettsége, hogy az előfizetői hibabejelentéstől számított 72 órán belül az a) pont szerinti hibát kijavítsa, vagy a b) pont szerint az előfizetőt értesíti arról, hogy a hiba nem volt észlelhető vagy az nem az érdekkörébe tartozó okból merült fel. A hivatkozott rendelkezés értelmében tehát szükséges, hogy Kérelmező minél előbb megkezdhesse a hiba körülményeinek kivizsgálását, valamint esetlegesen annak kijavítását. Az Eszr. vonatkozó rendelkezéseivel összhangban az eljáró tanács a rendelkező részben foglaltak szerint állapította meg a Kérelmező értesítési (12 óra), valamint Kérelmezett visszajelzési kötelezettségére (4 óra) vonatkozó határidőt, amely biztosítja a Kérelmező és a Kérelmezett megfelelően gyors eljárását és a szükséges szakfelügyelet megfelelő időben történő rendelkezésre állását a hiba elhárítása, az előfizetői érdekek megfelelő érvényesülése és a jogszabályoknak megfelelő hibakezelés érdekében.

A fentiek mellett az eljáró tanács a rendelkező részben meghatározta azt az esetkört is, amikor a szakfelügyeletet nem előfizetői hibabejelentések kivizsgálása és a vizsgálat során feltárt hibák kijavítása érdekében szükséges biztosítani, hanem azokban az esetekben, amikor különböző építési, kivitelezési, karbantartási, bontási tevékenység elvégzését tervezi Kérelmező. Tekintettel arra, hogy ezen tevékenységek végzése Kérelmező által előzetesen tervezhetők, az eljáró tanács nem látta indokoltnak, hogy a fenti esetkörrel megegyező, szigorú határidőket állapítson meg Kérelmező és Kérelmezett részére, de a jelen határozattal alapított használati jog megfelelő érvényesülésére tekintettel elvárható, hogy Kérelmezett 24 órán belül döntsön arról, hogy szakfelügyeletet szükséges-e biztosítani az adott tevékenység biztonságos elvégzéséhez.  Az eljáró tanács a rendelkező részben továbbá megállapította, hogy a magánterületre való bejutást Kérelmezett biztosítani köteles Kérelmező részére. Az eljáró tanács a szakfelügyeletre vonatkozó rendelkezéseket az elektronikus hírközlési piacon fennálló gyakorlattal összhangban határozta meg.

9. A Projekt keretében megvalósítani tervezett Új Hálózat vonatkozásában megállapított építési engedélyezési kérelem benyújtására vonatkozó kötelezettséggel kapcsolatos megállapítások

Az eljáró tanács jelen határozatával használati jogot alapít Kérelmező kérelme alapján a Meglévő, illetve az Új Hálózat, együttesen tehát a Teljes Hálózatra a rendelkező részben foglaltak szerint. A Projekt keretében Kérelmező által kiépíteni tervezett Új Hálózat vonatkozásában az eljáró tanács kötelezi Kérelmezőt, hogy jelen határozat véglegessé válásától számított egy éven belül nyújtsa be a Hatóságnál az építési engedélyezési kérelmet, tekintettel az alábbi indokokra. A jelen jogvitás eljárás során az eljáró tanács a Kérelmezett és Kérelmező nyilatkozataival összhangban megállapította, hogy az alépítmény, vagyis a Fizikai Infrastruktúra rendelkezik olyan szabad kapacitással, amely alkalmas arra, hogy a Meglévő Hálózat mellett az Új Hálózat kiépítésre kerülhessen Kérelmező által. Az eljáró tanács álláspontja szerint az Új Hálózat kiépítésének elmaradása, illetve a szabad kapacitások jelen határozattal alapított használati jog általi fenntartása, foglalása hátrányos helyzetet eredményezne Kérelmezett számára, valamint az Irányelvben és az Eht.-ban lefektetett célok megfelelő érvényesülése is sérülne. Az eljáró tanács álláspontja szerint biztosítani szükséges a használati jog alapján jövőben kiépítendő hálózatok mielőbbi létrehozását, illetve azok kiépítésének megkezdését, így ezt a célt szolgálja az is, hogy az eljáró tanács a rendelkező rész szerint kötelezi Kérelmezőt. Mindezek alapján az eljáró tanács döntésének biztosítania kell, hogy Kérelmező valós, belátható időn belül kezdje meg az előkészületeket az Új Hálózat kiépítése vonatkozásában, ugyanis a használati jog tényleges gyakorlásához belátható időn a kiépítésnek is meg kell történnie. Tekintettel arra, hogy az Új Hálózat a Meglévő Hálózathoz csatlakozik, ezért az Új Hálózat létesítésének bizonyításához az eljáró tanács nem kérte az építési engedélyezési kérelem benyújtását, azonban annak belátható időn belüli benyújtása szükséges, a kiépítés megkezdésére tekintettel. Az eljáró tanács megállapította, hogy a rendelkező részben foglalt kötelezés szerinti – jelen határozat véglegessé válásától számított – 1 éves időtartam az engedélyezési tervdokumentáció és a vonatkozó kérelem előkészítésére és benyújtására elegendő az iparági gyakorlat valamint az Új Hálózat méretére tekintettel.

III.

Az eljáró tanácsa fentiekre tekintettel jelen határozat rendelkező részénekmegfelelően, az indokolásban foglalt indokok alapján helyt adott a Kérelmező Kérelmének arra vonatkozóan, hogy az eljáró tanács az Eht. 94. § (2f) bekezdése alapján határozatával részére a Kérelemben foglalt tartalommal a használati jogot a jelen határozat keltétől számított határozatlan időtartamra alapítsa meg, és e használati jog Kérelmező általi zavartalan gyakorlásának mértékéig a Kérelmezett Fizikai Infrastruktúra feletti használatának és a használat átengedésének jogát korlátozza. Az eljáró tanács a jelen határozatban foglalt indokok alapján a Kérelmező által alapítani kért szolgalmi jog iránti kérelmet elutasította, valamint Kérelmezőt kötelezte a rendelkező részben foglaltak szerint az indokolásban foglaltak alapján, hogy a jelen határozat véglegesség válásától számított 1 éven belül az Új Hálózat tervezett kiépítésére tekintettel nyújtsa be a Hatósághoz az építési engedélyezési kérelmét.

IV.

A határozat elleni jogorvoslatról való tájékoztatás az Eht. 61/A. §-án, a fellebbezés kizártságáról történő tájékoztatás az Ákr. 116. §-án, a közigazgatási per kezdeményezésének lehetőségéről szóló tájékoztatás az Ákr. 114. §-án, a Kp. 13. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontján, a 39. § (1) és (6) bekezdésén, a 48. § (1) bekezdésének l) pontján, az 50. § (1) bekezdésén és a 77. § (2) bekezdésén, továbbá a Kp. 29. § (1) bekezdésére figyelemmel a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 608. §-án, valamint az E-ügyintézési tv. 9. § (1) bekezdésén alapul.

A jogvitás eljárás ügyintézési határideje 2022. november 29. napján letelt. A jogvitás eljárás költségeként a Kérelmező által megelőlegezett igazgatási szolgáltatási díj merült fel az eljárás során, ezen túlmenő eljárási költséget sem a Kérelmező, sem a Kérelmezett nem igazolt, illetőleg kért megállapítani. Az eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjnak megfelelő összeg Kérelmező részére történő megfizetéséről az eljáró tanács az Ákr. 51. § (1) bekezdésének b) pontja, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságegyes eljárásainak igazgatási szolgáltatási díjairól és a díjfizetés módjáról szóló 5/2011. (X. 6.) NMHH rendelet 1. § és 15. § (1a) bekezdésének megfelelően döntött.

Az eljáró tanács hatáskörét az Eht. 57. § (1)-(2) bekezdései, valamint az Eht. 94. § (2f) bekezdése határozzák meg.

Elektronikusan aláírt dokumentum.
Kiadmányozta: Dr. Lapsánszky András, az eljáró tanács elnöke, dr. Karl Károly, eljáró tanácstag, és dr. Beke Nándor eljáró koordinátor tanácstag, együttesen: az eljáró tanács nevében Budapesten, az elektronikus aláírás szerinti időpontban.

Letöltés: Kérelmező által a fizikai infrastruktúrából igényelt kapacitást leíró Excel táblázat (Kérelem K/2. számú melléklete)

Lábjegyzetek
  1.  A tőkeköltség-szorzó értékét tartalmazó tanulmány a https://nmhh.hu/szakmai-erdekeltek/hirkozles-szabalyozas/tanulmanyok oldalon érhető el. A jelen határozat közlésekor közzétett legutolsó tőkeköltség-szorzó a „Szabályozói tőkeköltség-számítás a magyar telekommunikációs szektorban 2022. március 31-re vonatkozóan” elnevezésű dokumentumban található meg (5,85%) (https://nmhh.hu/dokumentum/232308/nmhhtokekoltsegszamitas2022vezetoiosszefoglalo.pdf) ↩