Iktatószám: CM/27722-16/2022.
Tárgy: Hevesaranyos GPON optikai hálózat építés - építési engedélyezési ügye
Ügyintéző: Árvai Tamás
Tel: 46/555-539
E-mail: arvai.tamas@nmhh.hu
Készült: 2023. május 19.

Határozat

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) a Sipos Péterné (3300 Eger, Temesvári u. 5/a.; a továbbiakban: Meghatalmazott) által képviselt Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 36.; a továbbiakban: Építtető) részére a Sipos Péterné (kamarai azonosító: HI-V 10-0501) tervező által készített, 2022-24/HÁLÉP2000  számú kiviteli terv alapján a Hevesaranyos GPON optikai hálózat építés  (a továbbiakban: Építmény) elektronikus hírközlési építmény építésére, melynek címe, helyrajzi számai: Hevesaranyos: 9/1, 80, 81, 96, 152, 453, 716/3, 812, 801, továbbá meglévő nyomvonalon 3, 5, 7, 8, 9/2, 10/1, 10/5, 10/6, 10/7, 10/8, 14, 15/1, 152, 16, 17, 78, 79/1, 79/2, 80, 81, 89, 90, 96, 138, 140, 146, 147, 151, 238, 253, 254, 285, 286, 309/1, 309/2, 381, 405, 406, 407/1, 407/2, 408, 409, 411, 432, 434, 435, 439, 453, 545, 577, 716/2, 716/3, 716/4, 801, 843, 09/4, 09/5, 093/3,
az építési engedélyt megadja, az alábbi feltételek betartása mellett:

Ezen építési engedély a véglegessé válás napjától számított 3 évig hatályos. Az Építtető indokolt kérelme alapján, az építési engedély hatályát, a Hatóság egy esetben 1 évvel meghosszabbíthatja. Az építési munkálatokat az építési engedély hatályának lejártáig be kell fejezni.

A kivitelezés megkezdése csak végleges építési engedély alapján történhet.

A kivitelezés csak az elektronikus hírközlési építmény elhelyezésére szolgáló, MVM Émász Áramhálózati Kft. (a továbbiakban: Hálózatüzemeltető) által rendelkezésre bocsátott tartószerkezetnek (a továbbiakban: fizikai infrastruktúra) az Építtető és a Hálózatüzemeltető megállapodása szerint, a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat kiépítése érdekében történő alkalmassá tételét követően kezdhető meg. Az alkalmassá tétel előzőek szerinti elvégzésére – amennyiben a megállapodás eltérően nem rendelkezik – a hálózatüzemeltető köteles. Az alkalmassá tételhez szükséges átalakítási munkálatok időtartama a megállapodás megkötésétől számított 270 napot nem haladhatja meg.

Az építésügyi hatósági engedélyhez, vagy bejelentéshez kötöttépítési tevékenység végzéséről hírközlési e-naplót (a továbbiakban: e-napló) kell vezetni. Egy e-naplóban egy engedélyszámhoz tartozó építési tevékenység rögzíthető. Az e-napló készenlétbe helyezését, illetve megnyitását az Építtetőnek elektronikus úton (e-epites.hu) kezdeményeznie kell az üzemeltetésre kijelölt Lechner Nonprofit Kft.-nél. Az e-naplót az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt az építési munkaterületen hozzáférhetővé kell tenni.

Az építési beruházás építési tevékenységének befejezésekor műszaki átadás-átvételi eljárást kell lefolytatni. Az Építtető az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: e-közmű rendelet) hatálya alá tartozó közreműködőknek az építmény használatbavételéhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatát a Lechner Kft. által üzemeltetett e-közmű rendszeren keresztül köteles beszerezni. A műszaki átadási-átvételi eljárás résztvevőit a fővállalkozó kivitelező e-főnaplóban jelzett kezdeményezésére az építtető hívja össze. Az építtető az eljárás meghatározott időpontjának, az építési engedély számának és az építés helyszínének az e-főnaplóba történő bejegyzésével értesíti az illetékes építésfelügyeleti hatóságot, a fővállalkozó kivitelezőt és egyéb érdekelteket. A műszaki átadás-átvételi eljárásról elektronikus jegyzőkönyvet kell készíteni és azt az e-főnaplóhoz mellékletként csatolni az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) 32. §-a alapján. A kivitelezői vagy felelős műszaki vezetői nyilatkozat kitöltését követően az e-naplót le kell zárni.

A Hatóság a hírközlési e-napló készenlétét haladéktalanul megszünteti, ha az e-főnaplót az építésügyi hatósági engedély hatálya alatt nem nyitják meg és az engedély hatályának hosszabbítását sem kérelmezik.

A kivitelezés során az Építtető köteles betartatni az érdekelt szakhatóságok hozzájárulásában foglalt, az érintett közművek és egyéb érdekelt szervek rögzített – a kiviteli tervekhez csatolt egyeztetési jegyzőkönyvekben szereplő – előírásait.

A kiviteli munkák végzése során az Építtetőnek a vonatkozó, érvényben lévő egyéb, az állékonyságra és a szilárdságra, a használati biztonságra, az élet és vagyonvédelemre vonatkozó nemzeti szabványokban foglaltaktól való eltérés esetén, a szabványossal legalább egyenértékű megoldásokat kell alkalmaznia.

Az Építtető köteles a jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott kiviteli tervet, az építés helyszínén tárolni, illetve az ellenőrzésre jogosultaknak bemutatni.

Az Építtetőnek az elkészült építményt (hálózatot) az Építtető vagy az üzemeltető egyértelmű meghatározására alkalmas azonosítóval (hatósági engedély számának feltüntetése) kell ellátnia.

Jelen engedély hatálya nem terjed ki a hálózathoz kapcsolódó berendezések, fejállomás, antenna és antennatartó szerkezet telepítésére.

Az engedély nem mentesíti az Építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez a külön jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

Az Építtetőnek az építési munka befejezésétől számított 60 napon belül meg kell kérnie a megépült létesítmény használatbavételi engedélyét, az építmény használatbavételi engedély nélkül jogszerűen nem használható, azon elektronikus hírközlési szolgáltatás nem nyújtható.

Jelen építési engedély polgári jogi igényt nem dönt el.

Szakhatóságok állásfoglalásai

A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály 2023. április 18.-i keltű, 5638-2/2023/h számú szakhatósági állásfoglalása

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda (3529 Miskolc Csabai kapu 17.) CM/27722-8/2022. hivatkozási számon megküldött szakhatósági megkeresésére, Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 36.) által kérelmezett Hevesaranyos GPON optikai hálózat építés tárgyában az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom:

A beruházás megvalósításához HOZZÁJÁRULOK.

Ezen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

A Heves Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Építésügyi Osztály 1. 2023. április 24.-i keltű, HE/EOFE/1046-2/2023. számú szakhatósági eljárást megszüntető végzése

Az örökségvédelmi feladatkörben eljáró Heves Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Építésügyi Osztály 1. a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala Miskolci Hatósági Iroda engedélyező hatóság megkeresésére, a Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 36.) képviseletében eljáró Sípos Péterné (3300 Eger, Temesvári u. 5/a) 2022-24/HÁLÉP2000 számú terve alapján megvalósuló Hevesaranyos GPON optikai hálózat építés építési engedélye, örökségvédelmi szakhatósági állásfoglalás kiadása ügyében indult szakhatósági eljárást megszünteti.

A szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

Felhívom az engedélyes figyelmét, hogy amennyiben a kivitelezés során szükséges bármilyen földmunka végzésekor régészeti leletek kerülnek elő, vagy ennek gyanúja felmerül, a munka felelős vezetője köteles a bolygatást azonnal abbahagyni, az esetről a területileg illetékes Dobó István Vármúzeumot (3300 Eger, Vár köz 1. tel: 36/312-744) haladéktalanul értesíteni, a területet és a talált leleteket a felelős őrzés szabályai szerint megőrizni és a múzeum képviselőjének átadni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató 2023.április 18.-i keltű, 35500/2946/2023. ált számú szakhatósági állásfoglalása

I. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda 2023. április 14-én érkezett CM/27722-9/2022 számú megkeresése alapján, a Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 36.) részére, Sipos Péterné (tervező, kamarai azonosító: HI-V 10-0501) által tervezett – 2022-24/HÁLÉP2000 tervszámú engedélyezési tervdokumentáció – Hevesaranyos, GPON optikai hálózat építés építési engedélyezési eljárásában a szakhatósági hozzájárulásomat megadom.

II. Előírásaim:

1. Az építési munkák során a felszíni és felszín alatti vizekbe szennyező anyag nem kerülhet.
2. A munkaterületen földet, anyagot tárolni csak úgy szabad, hogy a csapadékvíz akadálymentes lefolyása biztosítva legyen.
3. A víziközművek keresztezése során az egyeztetési jegyzőkönyvben és az üzemeltetői állásfoglalásban megfogalmazott előírásokat szigorúan be kell tartani, a szolgáltatótól a szakfelügyeletet meg kell kérni.
4. Vízilétesítményt és tartozékaikat más nyomvonalas jellegű létesítménnyel megközelíteni úgy szabad, hogy állagukat, biztonságukat, valamint használatukat, karbantartásukat és üzemeltetésüket a megközelítő létesítmény ne veszélyeztesse, illetve ne akadályozza.
5. Víziközmű vezeték nyomvonalába és védősávjába árok, oszlop, egyéb közmű nem épülhet.
6. A használatbavételi engedélykérelemhez a felelős műszaki vezető nyilatkozatát csatolni kell arról, hogy a beruházás az engedélyezett tervek alapján valósult meg!

A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye. Döntésem az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

A Heves Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály Hulladékgazdálkodási Osztály 2023. április 17.-i keltű, HE/HGO/01545-2/2023 számú szakhatósági állásfoglalása

I. A Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 36.) képviseletében eljáró Sípos Péterné (3300 Eger, Temesvári u.5/a) – továbbiakban: Kérelmező – részére a Hevesaranyos GPON optikai hálózat építés megnevezésű elektronikus hírközlési építmény építési engedélyezéséhez a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (3529 Miskolc, Csabai kapu 17.) CM/27722-9/2022. számú megkeresése, valamint a csatolt dokumentumok (munkaszám:2022-24/HÁLÉP2000) alapján a szakhatósági hozzájárulást megadom.

II. Előírásaim

• A környezeti elemek, természeti értékek veszélyeztetése, károsítása tilos.
• Az építési-bontási munkálatok során képződő hulladékokat (így különösen: építési-bontási hulladékok, a gépek és járművek karbantartási hulladékai, vegyes települési szilárd hulladék) a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII.27.) VM rendelet (továbbiakban: 72/2013. (VIII.27.) VM rendelet) 2. és 3. számú mellékleteinek figyelembe vételével be kell sorolni és a keletkező hulladékokkal végzendő hulladékgazdálkodási tevékenységekről (gyűjtés, szállítás, előkezelés, hasznosítás, ártalmatlanítás) a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell gondoskodni, különös tekintettel a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Ht.) és a végrehajtására kiadott jogszabályok, valamint a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII.7.) Korm. rendelet (továbbiakban: 225/2015. (VIII.7.) Korm. rendelet) előírásaira.
• A kivitelezési tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladék biztonságos, azok kémiai hatásának és a mechanikai igénybevételnek ellenálló göngyölegben történő gyűjtéséről gondoskodni köteles mindaddig, amíg a veszélyes hulladékot a kezelőnek át nem adja.
• A kivitelezési tevékenység végzése során képződő veszélyes és nem veszélyes hulladékok számára a vonatkozó hatályos jogszabályokban – az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX.29.) Korm. rendelet – előírt követelményeknek megfelelő gyűjtési lehetőséget kell biztosítani.
• A tevékenységből származó veszélyes és nem veszélyes hulladékok számára biztosítani kell a hulladékfajták szerinti elkülönített gyűjtést, illetve ezen belül törekedni kell a szelektív hulladékgyűjtésre.
• Tilos a veszélyes hulladékot a települési vagy az egyéb nem veszélyes hulladék közé juttatni.
• A kivitelezési tevékenység befejezését követően a tevékenység végzése során képződő hulladékokat teljes körűen el kell szállíttatni, át kell adni további kezelésre. Az átadás előtt ellenőrizni kell, hogy a szállító rendelkezik-e a jogszabályok által előírt hulladékgazdálkodási (szállítási) engedéllyel.
• A kivitelezés során keletkező építési-bontási hulladékok építési területen kívüli tárolása a környezetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött.
• A kivitelezési tevékenység végzése során képződő veszélyes és nem veszélyes hulladékok kezelésre való átadása esetén meg kell győződni az átvevő kezelésre vonatkozó átvételi jogosultságáról. A keletkezett hulladékok lerakással történő ártalmatlanítására való átadása esetén vizsgálni kell a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV.5.) KvVM rendeletben (továbbiakban: 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet) meghatározott alapjellemzési kötelezettséget, szükség esetén a megfelelő dokumentumok meglétéről gondoskodni kell.
• A tevékenység végzése során képződő hulladékok dokumentálását, bejelentését a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII.11.) Korm. rendelet (továbbiakban: 309/2014. (XII.11.) Korm. rendelet) előírásai szerint kell végezni.
• Amennyiben a kivitelezési munkálatok során keletkező hulladékok valamely komponensének mennyisége elérte az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet (továbiakban: 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet) 1. mellékletében meghatározott küszöbértéket, úgy a ténylegesen keletkezett hulladékokról az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet szerint elkészített építési és bontási hulladék nyilvántartó lapot, valamint a hulladékot kezelő szervezet átvételi igazolását (szállítólevél, „Sz” kísérőjegy, számla, stb.) a használatbavételi engedélyezés során a környezetvédelmi hatóság részére meg kell küldeni.
• Amennyiben a kivitelezés során keletkező hulladékok mennyisége egyik csoportban sem érte el 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet 1. mellékletében meghatározott küszöbértéket, erről a tényről a használatbavételi engedélyezés során nyilatkozatot kell tenni.

A szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

A kiásott munkagödröket, munkaárkokat a műszaki és technológiai lehetőségek szerint a leggyorsabban vissza kell temetni. A hosszabb ideig felügyelet nélkül nyitva maradó munkagödröket, munkaárkokat megfelelő módon le kell fedni, hogy azokba állat ne eshessen, mászhasson bele.

A földmunkák során megnyitott árkokba, gödrökbe beleesett, beletelepült védett kétéltűeket, hüllőket, kisemlősöket minden munkanapon, valamint betemetés előtt ki kell menteni és megfelelő élőhelyre át kell telepíteni.

A közvetlenül, ill. közvetetten igénybevett területeket a munkaterületről történő levonulás után helyre kell állítani.

A bolygatott felszíneken az özönnövények megjelenését, megtelepedést, terjedést kaszálással kell megakadályozni.

III. A szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága Bányászati és Gázipari Főosztály Miskolci Bányafelügyeleti Osztály 2023. május 10.-i keltű, SZTFH-BANYASZ/7010-2/2023 számú szakhatósági eljárást megszüntető végzése

 A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (továbbiakban: Bányafelügyelet) Sipos Péterné (3300 Eger, Temesvári u. 5/a.; a továbbiakban Kérelmező) által képviselt Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 36.; a továbbiakban: Építtető) kérelmére hivatkozott számon megindult, „Hevesaranyos GPON optikai hálózat építés” építési engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó szakhatósági eljárását megszünteti.

A szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

A közművek nyilatkozatai az alábbiak szerint rendelkezésre állnak:

• Hevesaranyos Község Önkormányzata 2022. augusztus 25.-i keltű, HAR/573-2/2022. számú tulajdonosi és útkezelői hozzájárulása;
• MVM Émász Áramhálózati Kft. 2022. augusztus 24.-i keltű, Eg/1994/2022 számú tervjóváhagyó és jogszerűségi nyilatkozata és tulajdonosi hozzájárulása, valamint 2022. augusztus 15.-i keltű, Eg/1935/2022 számú elvi engedélye;
• Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság 2022. szeptember 08.-i keltű, É2022-2642-004/2022   számú vagyonkezelői hozzájárulása;
• Magyar Telekom Nyrt. 2022. november 23.-i keltű, szám nélküli jogszerűségi nyilatkozata és tulajdonosi hozzájárulása;
• Magyar Közút Nonprofit Zrt. 2022. október 04.-i keltű, HEV-1958/2/2022 számú közútkezelői hozzájárulása.
• A 340010307 azonosítószámú közműnyilatkozatban az alábbi közművek adták hozzájárulásukat:
  • OPUS TIGÁZ Földgázelosztó Zrt.
  • Magyar Telekom Nyrt.
  • Heves Megyei Vízmű Zrt.
  • MVM Émász Áramhálózati Kft.
  • Vodafone Magyarország Zrt.
  • FGSZ Földgázszállító Zrt.

Az e-közmű rendszerben lefolytatott 340010307 azonosítószámú közmű-egyeztetés során meghívott szolgáltatók érintettségükről nyilatkoztak és feltételeiket megadták, melyben foglaltakat a kivitelezés során be kell tartani.

Építtető az építési engedélyben foglalt előírásoktól és kikötésektől, valamint az építési engedélyhez tartozó kiviteli tervektől – a jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve – csak a Hatóság előzetes engedélye alapján térhet el. Az eltérésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése esetén az Építtetőnek az egész építményre fennmaradási engedély iránti kérelmet kell benyújtania.

Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában és annak befejezését követően is betekinthet az eljárás során keletkezett iratba az ügyintézővel előzetesen egyeztetett időpontban és helyszínen személyesen, illetve törvényes vagy írásban meghatalmazott képviselő útján.

A döntés a közléssel véglegessé válik.

A határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye, a közléstől számított 30 napon belül a Hatósághoz benyújtott, a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresettel közigazgatási per indítható. A keresetlevél benyújtásának nincs halasztó hatálya.

Indokolás

Az Építtető képviseletében eljáró Meghatalmazott építési engedélykérelme alapján a tárgyi Építményre vonatkozó terveket és mellékleteit a Hatóság megvizsgálta. Megállapította, hogy azok hiánypótlást követően megfelelnek az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet (a továbbiakban: Rendelet) előírásainak.

Az eljárás tárgya a Digitális Nemzet Fejlesztési Program végrehajtásához kapcsolódó szélessávú hálózatfejlesztési beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 392/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 1. §-a és 1. mellékletének 1. pontja alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy.

Eljárás során a Hatóság megállapította, hogy:

• a Tervező tervezésre jogosult, felelősségi nyilatkozatát csatolta,
• a tervezői egyeztetések megtörténtek, az érintettek észrevételei érvényesülnek,
• az Építtető építési jogosultsága fennáll,
• az Építmény megépítése, tervezett használata, fenntartása nem okoz a környezetében olyan káros hatást, amely az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné, vagy a közérdeket egyéb módon sértené,
• az Építmény meglévő nyomvonalon megvalósuló része a Magyar Telekom Nyrt. és az MVM Émász Áramhálózati Kft. tulajdonában lévő tartószerkezet felhasználásával valósul meg, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C törvény (a továbbiakban: Eht.) 94. § (2a)-(2c) bekezdése szerinti megállapodással.

Az eljárás során a szakhatóságok bevonásra kerültek, kifogást nem emeltek, állásfoglalásukat a rendelkező részben foglaltak szerint megadták az alábbi indokolással:

Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda CM/27722-8/2022. hivatkozási számon szakhatósági megkeresést küldött Hevesaranyos GPON optikai hálózat építés tárgyában.

A megkeresésben foglaltakat megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a tárgyi beruházás a katonai szervezetek tevékenységét nem befolyásolja, a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai végrehajtása biztosított, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.

Állásfoglalásom a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 1. § (1), 3. § (11), 6. § (1) b), 59. § (1) a), d)-e) pontján alapszik.

A szakhatóság hatáskörét és illetékességét a Digitális Nemzet Fejlesztési Program végrehajtásához kapcsolódó szélessávú hálózatfejlesztési beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 392/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet, az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 7. Hírközlési ügyek táblázat 10. pontja, a szakhatósági állásfoglalás elleni önálló jogorvoslat kizárására vonatkozó előírást az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 55. § (4) bekezdése tartalmazza.

Jelen szakhatósági döntést a Honvédelmi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 30/2022. (VII. 29.) HM utasítás 1. melléklet 6. függelék A) táblázat 13. sorában foglaltak alapján a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály vezetőjeként a miniszter nevében és megbízásából kiadmányozom.

Heves Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Építésügyi Osztály 1.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala Miskolci Hatósági Iroda Hevesaranyos GPON optikai hálózat építés építési engedélye tárgyban örökségvédelmi szakhatósági állásfoglalás eljárás megindítását kezdeményezte az örökségvédelmi hatóság előtt 2023. április 14. napján érkezett megkeresésében.

A tárgyi optikai hálózat építése a Digitális Nemzet Fejlesztési Program végrehajtásához kapcsolódó szélessávú hálózatfejlesztési beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 392/2014. (XII. 31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Digitális Nemzet Fejlesztési Program rendelet) meghatározott nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 17. §-a alapján a hatóság a hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálja.

A megkeresés és a hatósági nyilvántartás felülvizsgálata alapján megállapításra került, hogy az engedélyezés tárgyául szolgáló ingatlanok nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet, régészeti védőövezet, műemléki területet, nyilvántartott műemléki értéket vagy műemléket nem érintenek emiatt a Heves Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Építésügyi Osztály 1. az engedélyezési eljárásban szakhatósági hatáskörrel nem rendelkezik.

Az Ákr. 17. §-nak megfelelően, ha a hatóság a hatáskör hiányát észleli az Ákr. 17. §-a és 47. § (1) bekezdés a) pontja szerint az eljárást megszünteti.

A tervezett földmunkák során nem várt módon előkerült régészeti emlékek esetén történő intézkedéseket a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban: Kötv.) 24. § határozza meg.

A bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményét a Kötv. 82. § (2) bekezdése helyezi kilátásba.

Fentiek alapján a rendelkező részben foglaltak szerint került sor a döntésre.

Döntés az Ákr. 17. §-án és 47. § (1) bekezdés a) pontján alapul.

A jogorvoslat módjáról az Ákr. 55 § (4) bekezdése rendelkezik.

Az örökségvédelmi hatóság hatáskörét a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja, az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 7. táblázat 18. pontja, illetékességét a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 568/2022. (XII. 23.) Korm. rendelete 2. § (1) bekezdése állapítja meg.

A kiadmányozási jog a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló 15/2022. (XII. 21.) MvM utasítás mellékletének 20. §-án, valamint a kormányhivatal kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló utasítás rendelkezésein alapul.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda – 3529 Miskolc, Csabai kapu 17. – CM/27722-9/2022. számon 2023. április 14-én érkezett beadványában megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás megadása céljából, a Magyar Telekom Nyrt. – 1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36. – megbízásából eljáró MISKOLC HÁLÉP 2000 Kft. – 3533 Miskolc, Vasgyári u. 16. – Sipos Péterné (tervező, kamarai azonosító: HI-V 10-0501) – kérelmére indult a Hevesaranyos, GPON optikai hálózat építés építési engedélyezése eljárás ügyében.

Tárgyi eljárás a Digitális Nemzet Fejlesztési Program végrehajtásához kapcsolódó szélessávú hálózatfejlesztési beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 392/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 1.§.-a és 1. mellékletének 1. pontja alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt ügy.

Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet I. melléklet 7. táblázat 6. pontja alapján az ügyben a területi vízügyi hatóság, 5. pontja alapján területi vízvédelmi hatóság szakhatóságként érintett. A hatóság szakkérdése annak elbírálása, hogy a tevékenység és az építmény a vizek lefolyására, a mederfenntartásra, az árvíz és a jég levonulására, a felszín alatti vizek védelmére vonatkozó követelményeknek megfelel-e.
Hatóságom nyilvántartása szerint a beruházással érintett terület parti sávot nem érint, nem esik hatályos határozattal kijelölt védőterületre sem. A Vízügyi Geoinformatikai Portálon közzétett nagyvízi meder határ térkép alapján nem érint nagyvízi medret.

„A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról” szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint Hevesaranyos település területe „érzékeny” felszín alatti vízminőség védelmi kategóriába tartozik.
Szakhatósági állásfoglalásomat a rendelkező részben foglaltak szerint megadtam.

A csatolt, Sipos Péterné (tervező, kamarai azonosító: HI-V 10-0501) által tervezett – 2022-24/ HÁLÉP2000 tervszámú engedélyezési tervdokumentáció alapján megállapítottam, hogy az engedélyezési eljárásában benyújtott kiviteli tervek a fenti szakkérdés követelményeit kielégítik, a felszíni vizek és a felszín alatti vizek védelme valamint a vizek lefolyására a mederfenntartásra, az árvíz és a jég levonulására vonatkozó követelményeknek előírásaim betartása esetén megfelelnek.

Előírásaimat a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet, valamint az elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményfajtákkal való keresztezéséről, megközelítéséről és védelméről szóló 8/2012. (I. 26.) NMHH rendelet előírásai alapján tettem meg.

Szakhatósági állásfoglalásom a kérelemhez mellékelt tervekben foglaltakon alapul, azokkal együtt érvényes.

Engedélyes a szakhatósági eljárás 13/2015 (III.31.) BM rendelet II. melléklet 8. pontjában leírt 7000.- Ft igazgatási szolgáltatási díját megfizette.

A szakhatósági állásfoglalást az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. mellékletének 7. táblázat 5-6. pontja alapján meghatározott szakkérdésben, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55. § (1) bekezdése szerint adtam meg.

Igazgatóságom hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 8. pontja állapítja meg.

A jogorvoslati lehetőséget az Ákr. 55. § (4) bekezdésében foglaltak alapján zártam ki.

Felhívom az engedélyező hatóságot, hogy tárgyi ügyben hozott döntését az Ákr. 85. § (1) bekezdése szerint küldje meg hatóságom részére.

Heves Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály Hulladékgazdálkodási Osztály

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (3529 Miskolc, Csabai kapu 17.) a CM/27722-9/2022. számú megkeresésében a Hevesaranyos GPON optikai hálózat építés építési engedélyezéséhez szakhatósági állásfoglalás kiadását kérte a Heves Vármegyei Kormányhivatal, Természetvédelmi, Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Osztály, Hulladékgazdálkodási Osztályától (továbbiakban: Hulladékgazdálkodási Hatóság).

A tervezett munkálatok által érintett külterületi és belterületi ingatlanok országos jelentőségű védett természeti területet, Natura 2000 területeket nem érintenek, nem részei barlang felszíni védőövezetének, nem minősülnek egyedi tájértéknek.

Előírásaimat a természeti értékek általános védelme érdekében, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban: Tvt.) 7. § (2) bekezdés f) pontja és a 43. § (1) bekezdése alapján tettem.

A tervezett optikai hálózat építési engedélyezése a természet és a táj védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek további feltételek mellett megfelel, ezáltal természet- és tájvédelmi érdekeket nem sért.

Az előírások betartása mellett az építési-kivitelezési tevékenység hulladékgazdálkodási érdeket nem sért. Előírásaimat a Ht.,a 72/2013. (VIII.27.) VM rendelet 2. és 3. számú melléklete, a 225/2015. (VIII.7.) Korm. rendelet, a 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet, a 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet, valamint a 309/2014. (XII.11.) Korm. rendelet előírásai alapján hoztam meg.

Az előírások betartása mellett tárgyi elektronikus hírközlési építmény megvalósítása környezetvédelmi érdeket nem sért, a tevékenység környezeti elemet, nem károsít vagy veszélyeztet.

A kérelmező a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015 (III. 31.) FM rendelet 6. melléklet 6. pontja által meghatározott 7 000,- Ft igazgatási szolgáltatási díjat befizette.

Szakhatósági állásfoglalásomat az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII.29.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, a 2. §-a és 1. mellékletének 7. táblázat 4. pontja alapján, a környezetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 624/2022 (XII. 30.) Korm. rendelet 2.§ (1) bekezdése és 5.§ (1) bekezdés c) pontjában biztosított hatáskörömben és illetékességemben eljárva, a természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 625/2022 (XII. 30.) Korm. rendelet 2.§ (1) bekezdése és 6.§ (1) bekezdés c) pontjában biztosított hatáskörömben és illetékességemben eljárva, a környezet védelmének általános szabályiról szóló 1995. évi LIII. törvény 66/A. § (1) – (2) bekezdéseinek figyelembevételével, a Tvt. 7. § (2) bekezdés f) pontja, 17. § (1) bekezdése és a 43. § (1) bekezdésének figyelembevételével, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 55. § (1) – (2) bekezdései alapján, az Ákr. 80. § (1) és 81. § (1) bekezdése szerint eljárva hoztam meg. A jogorvoslati lehetőséget az Ákr. 55. § (4) bekezdésében foglaltak szerint állapítottam meg.

Kérem az engedélyező hatóságot, hogy döntését az Ákr. 85. § (1) bekezdése szerint hatóságomnak küldje meg.

A kiadmányozási jog a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló MvM utasítás Mellékletének, valamint a kormányhivatal kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló utasítás rendelkezésein alapul.

Hevesaranyos Községi Önkormányzat Jegyzője

A Hatóság CM/27722-10/2022. számú szakhatósági megkeresését az elektronikus kézbesítési igazolás tanúsága szerint 2023. április 17. napján vette át. A Hatósághoz jelen döntés meghozataláig szakhatósági állásfoglalás nem érkezett. A Hatóság a szakhatósági hozzájárulást az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. LXXVIII. törvény 53/E. § (2) bekezdésben foglaltak szerint megadottnak tekintette.

Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága Bányászati és Gázipari Főosztály Miskolci Bányafelügyeleti Osztály

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda a tárgyi létesítmény építési engedélyezési eljárása során szakhatósági állásfoglalást kért a Bányafelügyelettől. Megkereséséhez mellékelte a 2022-24/HÁLÉP2000 tervszámú kiviteli tervdokumentációt.

Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII.29.) Korm. rendelet 1. §-ára és 1. számú mellékletének 7. táblázatának 19. pontjára tekintettel a Bányafelügyelet megvizsgálta a beérkezett tervdokumentációt, és a tervdokumentáció, valamint saját nyilvántartásai alapján az alábbiakat állapította meg:

• Tárgyi építési tevékenység területe nem tartozik felszínmozgás-veszélyes övezethez, valamint bányászati tevékenységgel érintett területet nem érint.
• A tárgyi létesítmény a Fedémes – Eger nagynyomású földgázszállító vezeték és a mellette haladó bányaüzemi hírközlő kábel, valamint földgázelosztó vezeték biztonsági övezetében valósul meg, azonban a dokumentáció nem tartalmazott olyan nyilatkozatot, amelyben az Építtető az üzemeltetőknek a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 38. § (2) bekezdése szerinti egyetértési nyilatkozataiban foglalt feltételeket kifogásolta volna.
• A tervezett építési tevékenység során nem valósul meg 500 m3-t meghaladó mértékű ásványi nyersanyag kitermelés.

A fentiek alapján a Bányafelügyelet megállapította, hogy a szakhatóság bevonásának és közreműködésének a feltételei nem teljesülnek, ezért az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016.évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 17. §-a alapján a szakhatósági eljárást megszünteti.

A bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról és egyéb eljárási költségekről, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 9/2022. (I. 28.) SZTFH rendelet 2. számú mellékletének 3. pontja szerinti igazgatási szolgáltatási díj rendezett.

A Bányafelügyelet a Digitális Nemzet Fejlesztési Program végrehajtásához kapcsolódó szélessávú hálózatfejlesztési beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 392/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően járt el.

A végzés elleni önálló jogorvoslat lehetőségét az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 55. § (4) bekezdése zárja ki.

A Bányafelügyelet hatáskörét az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII.29.) Korm. rendelet 1. § és 1. számú mellékletének 7/19. pontja állapítja meg, illetékessége a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43.§ (1) bekezdésén alapul.

Az engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó eljárási költség megfizetésre került.

A Hatóság az Eht. 10. § (2) bekezdése szerinti a 10. § (1) bekezdés 12. pontja szerinti hatáskörében eljárva, a kérelmet, a benyújtott dokumentációt és a mellékleteket megvizsgálta és megállapította, hogy azok hiánypótlást követően megfelelnek a Rendelet Rendelet 11-13. § szakaszában  és 2. mellékletében, az elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményfajtákkal való keresztezéséről, megközelítéséről és védelméről szóló8/2012. (I. 26.) NMHH rendeletben (a továbbiakban: NMHH rendelet), az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 50. § (3) bekezdésében foglalt előírásoknak, melyek figyelembevételével az építési engedélyt megadta.

A kivitelezésre és az e-napló vezetésére vonatkozó részletes szabályokat a Rendelet 8. §-a és az Épkiv. tartalmazza.

Az Eht. 94. § (2a) bekezdése értelmében a hálózatüzemeltető és az elektronikus hírközlési szolgáltató együttműködnek a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése érdekében, ennek keretében a hálózatüzemeltető köteles tűrni a fizikai infrastruktúrájának felhasználását vagy köteles a fizikai infrastruktúrájának alkalmassá tételét elvégezni. Az elektronikus hírközlési építmény kiépítésének és karbantartásának költségeit az elektronikus hírközlési szolgáltató viseli. A (2b) bekezdés alapján a fizikai infrastruktúra (2a) bekezdés szerinti felhasználásához való hozzájárulásról szóló megállapodás megkötését az elektronikus hírközlési szolgáltatónak (Építtetőnek) írásbeli ajánlattal kell kezdeményeznie a hálózatüzemeltetőnél. Az átalakítási munkálatok elvégzésének időtartamát a (2c) bekezdés állapítja meg. A megállapodás létrejöttére vonatkozó további rendelkezéseket a (2b)-(2g) bekezdések határozzák meg.

Az Eht. 94. § (4e) bekezdése értelmében a fizikai infrastruktúra (2a) bekezdés szerinti felhasználásához nem kell az ingatlan tulajdonosának hozzájárulását kérni a meglévő fizikai infrastruktúra elhelyezését biztosító érintett ingatlan tekintetében, ha a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok létesítése nem jelent további korlátozást az ingatlan használatában a fizikai infrastruktúrához kapcsolódó vezetékjoghoz, szolgalmi vagy használati joghoz képest. Ha az építési engedélyezési eljárásra irányuló kérelem és mellékletei tartalmából más nem következik, vélelmezni kell, hogy a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok létesítése nem jár további korlátozással az ingatlan használatában a meglévő fizikai infrastruktúrához kapcsolódó vezetékjoghoz, szolgalmi vagy használati joghoz képest.

Az Eht. 94. § (4f) bekezdése szerint a (4e) bekezdés alapján létesített nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetőjének ingatlanhasználati joga megszűnik a felhasznált fizikai infrastruktúrához kapcsolódó vezetékjog, szolgalmi vagy használati jog megszűnésével, továbbá a felhasznált fizikai infrastruktúra ingatlanról történő eltávolításával.

A Hatóság az engedélykérelem és az ahhoz csatolt dokumentumok alapján megállapította, hogy a törvényi vélelemnek megfelelően tárgyi Építmény tekintetében a meglévő fizikai infrastruktúra meglévő nyomvonalon megvalósuló felhasználásához nem volt szükséges az érintett ingatlanok magántulajdonosainak hozzájárulását megkérni.

A kivitelezés engedély nélküli megkezdésére, továbbá az engedélytől való eltérésre vonatkozó rendelkezések a Rendelet 13. § (7) bekezdésén és 14. §-án alapulnak.

Az iratbetekintésről szóló tájékoztatás az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 33. § (1) bekezdésén alapul.

A jogorvoslatról való tájékoztatás az Ákr.114. § (1) bekezdésén, 116. § (4) bekezdés e) pontján, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló2017. évi I. törvény 39. § (1) és (6) bekezdésén alapul.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 2. § (1) bekezdése alapján a kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóság az általa meghozott döntéseket – az eljárás során a személyesen az ügyfélnek szóló végzések kivételével – hirdetményi úton közli.

A (2) bekezdés alapján a döntés közlésének napja – a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a hirdetmény kifüggesztését követő 5. nap.

Elektronikusan aláírt dokumentum.
Kiadmányozta: Pap-Tóth Tamás hatósági irodavezető-helyettes, Aranyosné dr. Börcs Janka, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalának főigazgatója nevében és megbízásából Miskolcon, az elektronikus aláírás szerinti időpontban.