Egy SpaceX által üzemeltetett Falcon-9 rakéta vitte a világűrbe a magyar kisműholdat június 12-én. Miután a rakéta elérte a 27574 km/órás sebességet, 545 km-es Földfelszín feletti magasságban sikeresen pályára állította a magyar űreszközt tartalmazó nagyobb olasz hordozó műholdat. A rajta található kidobószerkezetből június 22-én helyi idő szerint 14:10-kor állt pályára az MRC-100 kisműhold. Az MRC-100 június 23-a éjjel 0:21-0:33 közötti Magyarország feletti áthaladása alkalmával vett telemetria adatok alapján a műhold helyi idő szerint 15:00-kor feléledt, jó egészségnek örvend. A tavaly december óta lemerült fedélzeti akkumulátorok feltöltődtek, a továbbiakban a műhold automatizált üzemeltetése, az egyes fedélzeti rendszerek beüzemelése fog megtörténni. Az egyes alrendszerek működéséről a projekt földi állomásának honlapján tájékozódhatnak: https://gnd.bme.hu/mrc100/

A projekt fő támogatói a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, és az Amateur Radio Digital Communications voltak.

Az 5. magyar diákműhold 5x5x15 cm-es névleges méretű, 583 grammos, 3-PocketQube osztályú, vagyis 3-zsebműhold méretű és a Műegyetemi Rádió Club tiszteletére az MRC-100 nevet kapta.

Fotó: BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék

A kisműhold az oktatási rendszerbe integráltan, egyetemi hallgatók által tervezve és fejlesztve, egyetemi oktatói szakmai irányítás mellett készült, közel másfél év leforgása alatt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék Mikrohullámú Távérzékelés Laboratóriumában, együttműködésben a Műegyetemi Rádió Clubbal.

A kisműhold fedélzetén három másik egyetemen készült önálló kísérletek mérőeszközei is a világűrbe kerültek. A Szegedi Tudományegyetem modulja különböző hőmérsékletmérési módszereket hasonlít össze űri körülmények között. A Győri Széchenyi István Egyetem kísérlete az alacsony fogyasztású mikrokontrollerek űrbeli működésének vizsgálatára irányul. A Debreceni Egyetem egy mikrovezérlő által irányított kísérleti dózismérő eszközt helyezett el a műholdra azzal a céllal, hogy az űreszköz pályája mentén tapasztalható radioaktív sugárzási térről információt szolgáltasson.

Az egyetemi projekteket az NMHH nemcsak anyagilag támogatta, hanem a frekvenciakoordinációs eljárásokat is lefolytatta. Magyarországon az NMHH a frekvenciakoordinációs eljárásokban eljáró hatóság. Feladata kettős: egyrészt bejelenti a hazai műholdak esetében a szükséges műholdas pályák, pályapozíciók igényét, másrészt a más országok igazgatásai által koordinált műholdas pályák, pályapozíciók interferenciaszámításokkal alátámasztott észrevételeit is kezeli – amennyiben az érinti a hazai rádiórendszereket.

Magyarország első műholdja a 2012-ben felbocsátott, a BME (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) VIK (Villamosmérnöki és Informatikai Kar) oktatói és diákjai által összeállított MaSat-1 cubesat volt, amelyet még további magyar kisműholdak követtek: SMOG-P, ATL-1, SMOG-1. A most, június 12-én világűrbe juttatott műhold az MRC-100 elnevezést a Műegyetemi Rádió Club tiszteletére kapta, amely 2024-ben lesz százéves. A club valamennyi kisműhold fejlesztésében kulcsszerepet játszott.

Az MRC-100 5x5x15 cm méretével a SMOG-sorozat legnagyobb darabja, amely a BME oktatói, kutatói és hallgatói közel másfél éves közös munkájának eredményeként jött létre.  Gschwindt András, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékének címzetes egyetemi docense korábban elmondta, hogy amit csak lehetett, beleépítettek a kisműhold térfogategységébe. A működést biztosító alegységek, továbbá az elekroszmog vizsgálatát végző berendezésen kívül egy helyzetstabilizáló rendszer, egy GNSS és egy kamera is helyet kapott rajta.

A BME korábbi három kisműholdjának a Föld körüli térség elektromágneses szennyezettségének feltárása, mérése volt a feladata a földi tv-adók frekvenciasávjában. Ezekre alapozva megszületett a világban első, az adott sáv szennyezettségét bemutató térkép. Az MRC-100 elsődleges feladata egy sokkal szélesebb frekvenciatartomány vizsgálata. Elkészült és a műhold fedélzetére került egy olyan mérőrendszer, a hozzá tartozó antennával, amely a 28–1766 MHz-es és 2000–3120 MHz-es frekvencia sávban képes méréseket végezni. A mérések eredményét a 436,72 MHz-es és a 2,2675 GHz-es sávban sugározza le a földre. Az MRC-100 által sugárzott jelek vétele és a műhold üzemeltetése a BME műholdvezérlő állomásán történik.

Az űrtávközlési területen már elismert az NMHH tevékenysége, 1997 óta koordinálja a kereskedelmi és tudományos célú műholdakat, és 2007 óta számos, technológiai demonstrációt megvalósító piko- és nanoműhold felbocsátásához járult hozzá mind támogatóként, mind engedélyező hatóságként a nemzetközi koordinációval is.