Iktatószám: CM/8020-16/2023
Tárgy: közlemény hatósági döntésről
Ügyintéző: Kavalecz Lajos
Tel: 46/555-532
Elektronikus levélcím: kavalecz.lajos@nmhh.hu
Készült: 2023. június 27.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) a következő közhírré tétel útján történő tájékoztatást adja a tárgyban megnevezett elektronikus hírközlési építmény engedélyezési ügyében.

Közlemény

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 89. § (1) bekezdése alapján a Hatóság tájékoztatja a Tisztelt Ügyfeleket, hogy a tárgyi közigazgatási eljárásban a 2023. május 22. napján kelt, CM/8020-13/2023 számú határozattal az építési engedélyt megadta, mely határozat – a hirdetményi úton történő közlését követően – 2023. június 23. napján véglegessé vált.

A kifüggesztés és közzététel dátuma: 2023. június 27.

A döntés rendelkező része

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) a VaderCom Kft. (1141 Budapest, Szugló utca 125/G. C. Iház. fsz. 4.; a továbbiakban: Építtető) képviseletében eljáró CommCAD Kft. (2120 Dunakeszi, Arad u. 5.; a továbbiakban: Meghatalmazott) részére Kocsis László (kamarai azonosító: HI-VN, HI-VT 13-10846; a továbbiakban: Tervező) által készített, CC-MOH-L-01/2023 munkaszámú kiviteli terv alapján a Mohora FTTH hálózat építés megnevezésű elektronikus hírközlési építmény (a továbbiakban: Építmény) építésére, melynek helyrajzi számai: Mohora: 202, 338, 340, 466, 145/1, 62, továbbá meglévő nyomvonalon: 04, 8, 020, 22, 39, 74, 100, 101, 115, 126, 137, 221, 265, 315, 339, 403, 416, 436, 480, 547, 89, 183/1, 274/33, 0119/22, 0120/7, 0121/18, 0121/28, 0121/29, 0121/31, 0122/2, 02, 03, 067/5, 127, 128, 138, 139, 177, 182, 205, 268, 313/1, 314/1, 314/2, 36, 360/1, 360/2, 360/4, 360/6, 360/8, 363, 364, 365, 37, 371, 38, 383, 384/7, 404, 405, 413, 414, 422, 43, 440, 442, 443, 444, 445, 447, 448, 478, 49, 50, 541, 543, 546, 58/1, 65, 83, 84, 4, 369, 370, 48, 71, 72, 73. az

építési engedélyt megadja,

az alábbi feltételek betartása mellett:

Ezen építési engedély a véglegessé válásának napjától számított 3 évig hatályos. Az Építtető indokolt kérelme alapján, az építési engedély hatályát, a Hatóság egy esetben 1 évvel meghosszabbíthatja. Az építési munkálatokat az építési engedély hatályának lejártáig be kell fejezni.

A kivitelezés megkezdése csak végleges építési engedély alapján történhet.

A kivitelezés csak az elektronikus hírközlési építmény elhelyezésére szolgáló, MVM ÉMÁSZ Áramhálózati Kft. (a továbbiakban: Hálózatüzemeltető) által rendelkezésre bocsátott tartószerkezetnek (a továbbiakban: fizikai infrastruktúra) az Építtető és a Hálózatüzemeltető megállapodása szerint, a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat kiépítése érdekében történő alkalmassá tételét követően kezdhető meg. Az alkalmassá tétel előzőek szerinti elvégzésére – amennyiben a megállapodás eltérően nem rendelkezik -  a hálózatüzemeltető köteles. Az alkalmassá tételhez szükséges átalakítási munkálatok időtartama a megállapodás megkötésétől számított 270 napot nem haladhatja meg.

Az építésügyi hatósági engedélyhez, vagy bejelentéshez kötött építési tevékenység végzéséről hírközlési e-naplót (a továbbiakban: e-napló) kell vezetni. Egy e-naplóban egy engedélyszámhoz tartozó építési tevékenység rögzíthető. Az e-napló készenlétbe helyezését, illetve megnyitását az Építtetőnek elektronikus úton (e-epites.hu) kezdeményeznie kell az üzemeltetésre kijelölt Lechner Nonprofit Kft.-nél. Az e-naplót az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt az építési munkaterületen hozzáférhetővé kell tenni.

Az építési beruházás építési tevékenységének befejezésekor műszaki átadás-átvételi eljárást kell lefolytatni. Az Építtető az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: e-közmű rendelet) hatálya alá tartozó közreműködőknek az építmény használatbavételéhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatát a Lechner Kft. által üzemeltetett e-közmű rendszeren keresztül köteles beszerezni. A műszaki átadási-átvételi eljárás résztvevőit a fővállalkozó kivitelező e-főnaplóban jelzett kezdeményezésére az építtető hívja össze. Az építtető az eljárás meghatározott időpontjának, az építési engedély számának és az építés helyszínének az e-főnaplóba történő bejegyzésével értesíti az illetékes építésfelügyeleti hatóságot, a fővállalkozó kivitelezőt és egyéb érdekelteket. A műszaki átadás-átvételi eljárásról elektronikus jegyzőkönyvet kell készíteni és azt az e-főnaplóhoz mellékletként csatolni. /az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) 32.§-a alapján. A kivitelezői vagy felelős műszaki vezetői nyilatkozat kitöltését követően az e-naplót le kell zárni.

A Hatóság a hírközlési e-napló készenlétét haladéktalanul megszünteti, ha az e-főnaplót az építésügyi hatósági engedély hatálya alatt nem nyitják meg és az engedély hatályának hosszabbítását sem kérelmezik.

A kivitelezés során az Építtető köteles betartatni az érdekelt szakhatóságok hozzájárulásában foglalt, az érintett közművek és egyéb érdekelt szervek rögzített - a kiviteli tervekhez csatolt egyeztetési jegyzőkönyvekben szereplő - előírásait.

A kiviteli munkák végzése során az Építtetőnek a vonatkozó, érvényben lévő egyéb, az állékonyságra és a szilárdságra, a használati biztonságra, az élet és vagyonvédelemre vonatkozó nemzeti szabványokban foglaltaktól való eltérés esetén, a szabványossal legalább egyenértékű megoldásokat kell alkalmaznia.

Az Építtető köteles a jóváhagyott, engedélyezett kiviteli tervet, az építés helyszínén hozzáférhetővé tenni, illetve az ellenőrzésre jogosultaknak bemutatni.

Építtetőnek az elkészült építményt (hálózatot) az Építtető vagy az üzemeltető egyértelmű meghatározására alkalmas azonosítóval (hatósági engedély számának feltüntetése) kell ellátnia.

Jelen engedély hatálya nem terjed ki a hálózathoz kapcsolódó berendezések telepítésére.

Az engedély nem mentesíti az Építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez a külön jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

Az Építtetőnek az építési munka befejezésétől számított 60 napon belül meg kell kérnie a megépült létesítmény használatbavételi engedélyét, az építmény használatbavételi engedély nélkül jogszerűen nem használható, azon elektronikus hírközlési szolgáltatás nem nyújtható.

Jelen építési engedély polgári jogi igényt nem dönt el.

Szakhatóságok állásfoglalásai:

-         a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság 2023. április 28-i keltű, 35100/5420-2/2023.ált. számú előzetes szakhatósági állásfoglalása:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda (3529 Miskolc, Csabai kapu 17.; a továbbiakban: Kérelmező hatóság) szakhatósági megkeresésére a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály (a továbbiakban: FKI-KHO) tárgyi ügyben az alábbi szakhatósági állásfoglalást adja:

A VaderCom Kft. (1141 Budapest, Szugló utca 125/G. C. Iház. fsz. 4.) megbízásából eljáró CommCAD Kft. (2120 Dunakeszi, Arad u. 5.; a továbbiakban: Tervező) kérelmére indult eljárásban a Mohora FTTH hálózat építés megnevezésű elektronikus hírközlési építmény építéséhez

vízügyi és vízvédelmi szempontból az alábbi kikötésekkel hozzájárulok:

1       A tevékenység során fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a csapadékvíz, földtani közeg, felszíni és a felszín alatti víz ne szennyeződjön. A tevékenységet úgy kell végezni, hogy a felszín alatti víz, földtani közeg állapotában ne okozzon (B) szennyezettségi határértékeket meghaladó minőség romlást.

2.      A megvalósítás során a csapadékvíz elvezető rendszerbe a szabad áramlást akadályozó-, illetve szennyező anyag nem kerülhet.

3.      Amennyiben a hálózat építése során a munkagödrökben/munkaárkokban víztelenítés válik szükségessé meg kell oldani a kitermelt víz ártalommentes elhelyezését; a kitermelt víz a csapadékvíz elvezető rendszerbe csak a kezelő hozzájárulása alapján vezethető.

4.      A kivitelezés befejezését követően – szükség esetén – a csapadékvíz elvezető rendszert az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani.

5.      Az esetlegesen bekövetkező felszíni-, felszín alatti víz, valamint a földtani közeg szennyeződését a vízügyi hatóságra be kell jelenteni. A káresemény felszámolásáról, a terület eredeti állapotának visszaállításáról gondoskodni kell. Havária bekövetkezése esetén biztosítani kell a földtani közeg, a felszíni- és a felszín alatti vizek maximális védelmét.

6.      A munkálatok során csak olyan anyagok használhatók fel, melyek a felszín alatti vizeket nem károsítják. A tereprendezés során csak bizonyítottan szennyeződésmentes, a fedőképződménnyel megegyező szemcseméretű föld használható, építési törmelék használata tilos.

7.      A tevékenység során üzemeltetett gépek esetében a biztonsági előírásokat be kell tartani, az üzemanyag, kenőanyag elfolyásokat, és ezáltal a felszíni és felszín alatti vizek szennyezését meg kell akadályozni. A gépek üzemanyaggal, kenőanyaggal történő ellátásakor csepegést felfogó, megfelelő magasságú védőperemmel ellátott védőtálcát kell alkalmazni.

8.      A kivitelezés befejezését követően a burkolatokat az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani.

9.      A megvalósítás során a vízfolyásba (Feketevíz-patak) a szabad áramlást akadályozó-, illetve szennyező anyag nem kerülhet.

10.    A kivitelezés befejezését követően – szükség esetén – a medret az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani.

11.    A tevékenységet a felszíni vizek jogszabályban meghatározott parti sávjára vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásával kell végezni.

12.    A tevékenység úgy végezhető, hogy a vízfolyás parti sávján a vízfolyás kezelője számára biztosított maradjon a fenntartási és üzemeltetői feladatok ellátása.

13.    Parti sávban depónia nem létesíthető, munkagép, folyékony üzemanyag vagy potenciálisan vízszennyező anyag nem tárolható.

14.    A tevékenységet a felszíni vizek jogszabályban meghatározott parti sávjára vonatkozó rendelkezések betartásával kell végezni.

15.    A tevékenység úgy végezhető, hogy a vízfolyás parti sávján a vízfolyás kezelője számára biztosított maradjon a fenntartási és üzemeltetői feladatok ellátása.

16.    Vizek partjával párhuzamosan vezetéket úgy kell kialakítani, hogy az a parti sávon kívül haladjon.

17.    A vízfolyást keresztező létesítmények kialakítása során be kell tartani vonatkozó jogszabályok előírásait.

18.    Az új, illetve a meglévő keresztezési műtárgyak építése, illetve átépítése, hozzájuk való csatlakozás és használatuk kapcsán a tulajdonos vagy vagyonkezelő /mederkezelő hozzájáruló nyilatkozatát meg kell kérni.

19.    A használatbavételi engedély kérelemhez csatolni kell a műszaki átadás-átvételi eljáráson felvett jegyzőkönyvet.

Egyidejűleg megállapítom, hogy az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 7.000 Ft, amely megfizetésre került.

A szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

-         a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály 2023. április 20-i keltű, NO/KVO/866-4/2023. számú előzetes szakhatósági állásfoglalása:

A Nógrád Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály (a továbbiakban: Kormányhivatal), mint környezetvédelmi, természetvédelmi és hulladékgazdálkodási hatóság, a VaderCom Kft. (1141 Budapest, Szugló utca 125/G. C. Iház. fsz. 4.; KÜJ:104 015 946, továbbiakban: Építtető) megbízásából a CommCAD Kft. (2120 Dunakeszi, Arad u. 5.) kérelmére a Mohora FTTH hálózat építés megnevezésű elektronikus hírközlési építmény építési

engedélyezéséhez

hozzájárul .

A Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztályának, mint területileg illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság kikötései:

1.      A tevékenység során tilos a természeti értékek, a környezeti elemek károsítása, illetve veszélyeztetése!

2.      A munkálatokat a természeti értékek legnagyobb kíméletével kell végezni.

3.      A kivitelezés során védett-, fokozottan védett fajok egyedei nem károsodhatnak.

4.      A kivitelezési munkálatok területigényét a műszakilag indokolható legkisebb térmértékre kell csökkenteni.

5.      Törekedni kell a fák és cserjék kivágásának elkerülésére. Amennyiben a kivitelezés során fák és cserjék kivágása elkerülhetetlen, az ilyen jellegű tevékenységre fészkelési időszakon kívül, szeptember 1. és március 1. között kerülhet sor. A fészkelési időszakban tervezett cserjeirtást és fakivágást a BNPI szakembereivel a helyszínen előzetesen egyeztetni szükséges. Az egyeztetésről jegyzőkönyvet kell felvenni és a természetvédelmi hatáskörben eljáró Kormányhivatal részére 8 napon belül meg kell küldeni.

6.      A kiásott munkagödröket, munkaárkokat a műszaki és technológiai lehetőségek szerint a leggyorsabban vissza kell temetni.

7.      A tervezett létesítés során keletkező ideiglenesen nyitott gödrökbe és árkokba esetlegesen bekerült, csapdázódott védett állatokat (kisemlősök, kétéltűek, hüllők stb.) naponta és betemetés előtt ki kell menteni és megfelelő helyen szabadon kell engedni.

8.      A beruházással érintett területet a munkálatok befejezése után helyre kell állítani.

9.      A bolygatott felszíneken az özönnövények és allergén növényfajok megjelenését, megtelepedését, terjedését szükség esetén kaszálással meg kell akadályozni. Az özönnövények kaszálását, további területek megfertőzésének elkerülése érdekében, a növények magjainak beérése előtt (július, augusztus hónapban) szükséges elvégezni.

A Kormányhivatal Hulladékgazdálkodási Osztályának, mint területileg illetékes hulladékgazdálkodási hatóság kikötései:

1.      A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény [a továbbiakban: Ht.] 4. §-ában foglaltaknak megfelelően a tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását.

2.      A kivitelezési munkák, valamint az üzemeltetés során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékokat azonosító kód szerint be kell sorolni a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet [a továbbiakban: 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet] 2. számú melléklete szerint és a környezet veszélyeztetését kizáró módon, a további kezelés, hasznosítás elősegítése érdekében szelektíven kell gyűjteni. A hulladékot további kezelésre csak az adott típusú hulladékra érvényes hulladékkezelési, hulladékgazdálkodási vagy egységes környezethasználati engedéllyel rendelkező szervezetnek lehet átadni. A kezelési engedély meglétéről a hulladék átadását megelőzően az átadónak meg kell győződni.

3.      A keletkező hulladékok kezelése során a hasznosítást előnyben kell részesíteni az ártalmatlanítással szemben. Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosításra vagy energiahordozóként való felhasználásra a műszaki, illetőleg gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. Amennyiben az hulladéklerakóban kerül ártalmatlanításra, úgy vizsgálni kell a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV.5.) KvVM rendeletben meghatározott alapjellemzési kötelezettségeket.

4.      A kivitelezési munkák, valamint az üzemelés során keletkező veszélyes hulladékok kezelésénél a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet], valamint az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet] előírásait be kell tartani.

5.      A kivitelezési munkálatok, valamint az üzemeltetés során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok gyűjtésének céljából létesítendő gyűjtőhely(ek) kialakításának meg kell felelnie a 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendeletben foglalt követelményeknek.

6.      A veszélyes hulladékokat a környezet károsítását megelőző, szennyezését kizáró módon, a kijelölt gyűjtőhelyen, a kémiai hatásoknak és a mechanikai igénybevételnek ellenálló gyűjtőedényben kell, HAK kódonként elkülönítetten gyűjteni.

7.      A kivitelezési munkálatok, valamint az üzemeltetés során keletkező hulladékok nyilvántartása és az adatszolgáltatás a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet] előírásai szerint végzendő.

8.      A tevékenység során kitermelt talajt a további felhasználás előtt vizsgálni kell a Ht. 2.§ (4) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével. Az anyagot szennyezettség esetén, illetve abban az esetben, ha azt nem a kitermelés helyén használják fel, azonosító kód szerint be kell sorolni a 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet 2. számú melléklete szerint.

9.      Feltöltésre, illetve visszatöltésre kizárólag hulladéknak nem minősülő, a Ht. 9. § (1) bekezdésében foglalt hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó feltételek teljesülését igazoló dokumentummal rendelkező inert anyag, vagy tiszta talaj használható fel.

10.    A használatbavételi engedély kérelemmel együtt be kell nyújtani a felelős műszaki vezető nyilatkozatát arról, hogy az építőipari kivitelezési tevékenységet a jogerős építési engedélynek és a jóváhagyott építészeti-műszaki dokumentációnak stb. megfelelően végezték, az építési-bontási hulladékokat az előírások szerint kezelték, és legkésőbb az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor a munkaterületről – engedéllyel rendelkező szervezet által engedéllyel rendelkező kezelőnek – hasznosításra, illetve ártalmatlanításra elszállították. A felelős műszaki vezető nyilatkozatának ki kell térnie arra is, hogy az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége elérte-e az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletben [a továbbiakban: 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM rendelet] előírt mértéket. Amennyiben a keletkező hulladékok valamely komponensének mennyisége eléri a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 1. számú mellékletében meghatározott küszöbértéket, úgy a ténylegesen keletkezett hulladékokról a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet szerint elkészített bontási hulladék nyilvántartó lapot és hulladékot kezelő szervezet átvételi igazolását (szállítólevél, „SZ” kísérőjegy, számla, stb.) a Kormányhivatalnak meg kell küldeni.

11.    A hulladékok gyűjtését és átadását úgy kell megszervezni, hogy az ellenőrizhető legyen.

12.    Tilos a veszélyes hulladékot a települési, vagy az egyéb nem veszélyes hulladék közé juttatni!

13.    A kivitelezési munkák, valamint az üzemeltetés során esetlegesen bekövetkező káreseményről, a megtett intézkedésekről és azok eredményéről 24 órán belül írásban tájékoztatást kell adni a Kormányhivatalnak.

E döntés ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, az ezzel kapcsolatos jogorvoslati jog az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság által hozott határozat ellen irányuló jogorvoslat keretében gyakorolható.

-         a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály 2023. április 17-i keltű, 5583-2/2023/h számú szakhatósági állásfoglalása:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda (3529 Miskolc Csabai kapu 17.) CM/8020-6/2023 hivatkozási számon megküldött szakhatósági megkeresésére, VaderCom Kft. (1141 Budapest, Szugló utca 125/G. C. Iház. fsz. 4.) által kérelmezett Mohora FTTH hálózat építéstárgyában az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom:

A beruházás megvalósításához

HOZZÁJÁRULOK.

Ezen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

-         a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály 2023. március 08-i keltű, NO/EPFO/00226-2/2023. számú előzetes szakhatósági állásfoglalása:

A Nógrád Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályának Építésügyi Hatósági és Örökségvédelmi Osztálya – továbbiakban: Kormányhivatal – a VaderCom Kft. (1141 Budapest, Szugló u. 125/G. C. lház) megbízásából eljáró CommCAD Kft. (2120 Dunakeszi, Arad u. 5.) megkeresésére a tárgyi ügyben szükséges

kulturális örökségvédelmi előzetes szakhatósági hozzájárulást

az alábbi kikötésekkel adja meg:

1.   A tervezett alépítmények építéséhez szükséges elsődleges földmunkák a 87/1, 337/2, 485-487 és a 493-494 hrsz. előtti és a 62 hrsz. alatti földrészleten régészeti megfigyelés biztosítása mellett végezhetők.

2.   A földmunkát a feltárás (régészeti megfigyelés) vezetőjének irányításával kell végezni.

3.   Amennyiben a régészeti megfigyelés során a régészeti dokumentálás régészeti bontómunkát igényel, akkor a régészeti bontómunkát a régészeti megfigyelés keretében kell elvégezni.

4.   A régészeti bontómunkák megkezdését a Kormányhivatal felé be kell jelenteni.

5.   A régészeti megfigyelést a beruházó és a gyűjtőterületén érintett vármegyei hatókörű városi múzeum, azaz a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum (3100 Salgótarján, Múzeum tér 2. tel.:32/520-700) előzetes írásos megállapodása alapján, a beruházó költségviselésével kell elvégezni.

6.   A régészeti megfigyelés eredményét dokumentálni kell. A megfigyelést végző régésznek a munkálatok során azonosított régészeti lelőhelyet és a régészeti jelenségek felszíni nyomait dokumentálni szükséges. A régészeti megfigyelésről készült jelentést a befejezését követő 30 napon belül papír alapon és elektronikus adathordozón meg kell küldeni Kormányhivatalnak, valamint a jogszabályban meghatározott intézményeknek.

7.   Ha a földmunka bármely – pl. a régészeti megfigyelésen kívüli – szakaszában régészeti leletek kerülnek elő, vagy ennek gyanúja felmerül, a munka felelős vezetője köteles a bolygatást azonnal abbahagyni, az esetről a területileg illetékes Dornyay Béla Múzeumot haladéktalanul értesíteni, a területet és a talált leleteket a felelős őrzés szabályai szerint megőrizni és a múzeum képviselőjének átadni.

8.   Építtető (engedélyes) a tárgyi munkálatok megkezdéséről 10 nappal korábban köteles írásban értesíteni a Kormányhivatalt, valamint a területileg illetékes múzeumot.

A bejelentési kötelezettségek elmulasztása örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után. A szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

A közművek nyilatkozatai az alábbiak szerint rendelkezésre állnak:

-         Mohora Község Polgármesterének 2023. március 29-i keltű, M/331-3/2023. számú tulajdonosi és közterületi hozzájárulása;

-         Magyar Közút Nonprofit Zrt. Nógrád Megyei Igazgatóság 2023. március 23-i keltű, NOG-349/4/2023 iktatószámú közútkezelői hozzájárulása;

-         Magyar Telekom Nyrt. 2023.03.22-i keltű tervjóváhagyása;

-         MVM ÉMÁSZ Áramhálózati Kft. 2023. március 27-i keltű, 2023/1/111 tervhez. számú jogszerűségi nyilatkozata és tulajdonosi hozzájárulása;

-         MVM ÉMÁSZ Áramhálózati Kft. 2023. március 27-i keltű, 2023/1/111. számú tervjóváhagyása;

-         MVM ÉMÁSZ Áramhálózati Kft. 2023. március 27-i keltű, 2023/1/111 tervhez. számú elvi engedélye;

-         Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2023. március 30-i keltű, 006265-0002/2023. számú vagyonkezelői hozzájárulása.

-         A 811987705 azonosítószámú közműnyilatkozatokban az alábbi közművek adták hozzájárulásukat:

• OPUS TIGÁZ Zrt.
• MVM ÉMÁSZ Áramhálózati Kft.
• DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt.
• Intellihome Kft.
• Magyar Telekom Nyrt.
• GERGI HÁLÓ Kft.

Az e-közmű rendszerben lefolytatott 811987705 azonosítószámú közműegyeztetések során meghívott szolgáltatók érintettségükről nyilatkoztak és feltételeiket megadták, melyben foglaltakat a kivitelezés során be kell tartani.

Építtető az építési engedélyben foglalt előírásoktól és kikötésektől, valamint az építési engedélyhez tartozó kiviteli tervektől – a jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve - csak a Hatóság előzetes engedélye alapján térhet el. Az eltérésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése esetén az Építtetőnek az egész építményre fennmaradási engedély iránti kérelmet kell benyújtania.

Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában és annak befejezését követően is betekinthet az eljárás során keletkezett iratba az ügyintézővel előzetesen egyeztetett időpontban és helyszínen személyesen, illetve törvényes vagy írásban meghatalmazott képviselő útján.

A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökéhez címzett, de a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalához (1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.) benyújtott halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni 40 000 Ft, azaz negyvenezer forint másodfokú eljárási díjnak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00300939-00000017 számú számlájára történő befizetése, továbbá a másodfokú szakhatósági állásfoglalás illetékének vagy igazgatási szolgáltatási díjának lerovása mellett. A fellebbezéshez az eljárási díj megfizetésére vonatkozó igazolást csatolni kell. A fellebbezést a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Elnöke, mint másodfokú hatóság bírálja el.

Az indokolás kivonata:

Az Építtető képviseletében eljáró Meghatalmazott építési engedélykérelme alapján a tárgyi Építményre vonatkozó terveket és mellékleteit a Hatóság megvizsgálta. Megállapította, hogy azok megfelelnek az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet (a továbbiakban: Rendelet) előírásainak.

Eljárás során a Hatóság megállapította, hogy:

-         a tervező tervezésre jogosult, felelősségi nyilatkozatát csatolta,

-         a tervezői egyeztetések megtörténtek, az érintettek észrevételei érvényesülnek,

-         az Építtető építési jogosultsága fennáll,

-         az Építmény megépítése, tervezett használata, fenntartása nem okoz a környezetében olyan káros hatást, amely az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné, vagy a közérdeket egyéb módon sértené,

-         az Építmény részben az MVM ÉMÁSZ Áramhálózati Kft. és a Magyar Telekom Nyrt tulajdonában lévő tartószerkezet felhasználásával valósul meg, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C törvény (a továbbiakban: Eht.) 94. § (2a)-(2c) bekezdése szerinti megállapodással.

A Hatóság az Eht. 10. § (2) bekezdése szerinti a 10. § (1) bekezdés 12. pontja szerinti hatáskörében eljárva, a kérelmet, a benyújtott dokumentációt és a mellékleteket megvizsgálta és megállapította, hogy azok a hiánypótlást követően megfelelnek a Rendelet 11. - 13. §-ában, az elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményfajtákkal való keresztezéséről, megközelítéséről és védelméről szóló 8/2012. (I.26.) NMHH rendeletben (a továbbiakban: NMHH rendelet), az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 50. § (3) bekezdésében foglalt előírásoknak, melyek figyelembevételével az építési engedélyt megadta.

A kivitelezésre és az elektronikus építési napló vezetésére vonatkozó részletes szabályokat a Rendelet 8. §-a és az Épkiv. tartalmazza.

Az Eht. 94. § (2a) bekezdése értelmében a hálózatüzemeltető és az elektronikus hírközlési szolgáltató együttműködnek a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése érdekében, ennek keretében a hálózatüzemeltető köteles tűrni a fizikai infrastruktúrájának felhasználását vagy köteles a fizikai infrastruktúrájának alkalmassá tételét elvégezni. Az elektronikus hírközlési építmény kiépítésének és karbantartásának költségeit az elektronikus hírközlési szolgáltató viseli. A (2b) bekezdés alapján a fizikai infrastruktúra (2a) bekezdés szerinti felhasználásához való hozzájárulásról szóló megállapodás megkötését az elektronikus hírközlési szolgáltatónak (Építtetőnek) írásbeli ajánlattal kell kezdeményeznie a hálózatüzemeltetőnél. Az átalakítási munkálatok elvégzésének időtartamát a (2c) bekezdés állapítja meg. A megállapodás létrejöttére vonatkozó további rendelkezéseket a (2b)-(2g) bekezdések határozzák meg.

Az Eht. 94. § (4e) bekezdése értelmében a fizikai infrastruktúra (2a) bekezdés szerinti felhasználásához nem kell az ingatlan tulajdonosának hozzájárulását kérni a meglévő fizikai infrastruktúra elhelyezését biztosító érintett ingatlan tekintetében, ha a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok létesítése nem jelent további korlátozást az ingatlan használatában a fizikai infrastruktúrához kapcsolódó vezetékjoghoz, szolgalmi vagy használati joghoz képest. Ha az építési engedélyezési eljárásra irányuló kérelem és mellékletei tartalmából más nem következik, vélelmezni kell, hogy a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok létesítése nem jár további korlátozással az ingatlan használatában a meglévő fizikai infrastruktúrához kapcsolódó vezetékjoghoz, szolgalmi vagy használati joghoz képest.

Az Eht. 94. § (4f) bekezdése szerint a (4e) bekezdés alapján létesített nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetőjének ingatlanhasználati joga megszűnik a felhasznált fizikai infrastruktúrához kapcsolódó vezetékjog, szolgalmi vagy használati jog megszűnésével, továbbá a felhasznált fizikai infrastruktúra ingatlanról történő eltávolításával.

A Hatóság az engedélykérelem és az ahhoz csatolt dokumentumok alapján megállapította, hogy a törvényi vélelemnek megfelelően tárgyi Építmény tekintetében a meglévő fizikai infrastruktúra meglévő nyomvonalon megvalósuló felhasználásához nem volt szükséges az érintett ingatlanok magántulajdonosainak hozzájárulását megkérni.

A kivitelezés engedély nélküli megkezdésére, továbbá az engedélytől való eltérésre vonatkozó rendelkezések a Rendelet 13. § (7) bekezdésén és 14. §-án alapulnak.

Az engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó eljárási költség megfizetésre került.

Az iratbetekintésről szóló tájékoztatás az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 33. § (1) bekezdésén alapul.

A döntésbe a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala Miskolci Hatósági Irodánál (3529 Miskolc, Csabai kapu 17.), ügyfélszolgálati időben (Hétfő: 8:00-12:00, Szerda: 13:00-16:00, Péntek: 8:00-12:00), a 46/555-522 telefonszámon előre egyeztetett időpontban lehet betekinteni.

A Hatóság az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdés h) pontja alapján az eljárás során hozott döntéséről készült közleményt közhírré teszi.

A döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökéhez címzett, de a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalához (1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.) benyújtott fellebbezéssel lehet élni 40 000 Ft, azaz negyvenezer forint másodfokú eljárási díjnak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00300939-00000017 számú számlájára történő befizetése, továbbá a másodfokú szakhatósági állásfoglalás illetékének vagy igazgatási szolgáltatási díjának lerovása mellett. A fellebbezéshez az eljárási díj megfizetésére vonatkozó igazolást csatolni kell. A fellebbezést a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Elnöke, mint másodfokú hatóság bírálja el.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 53/G. § (2) bekezdése értelmében az eljárásról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogait akkor gyakorolhatja, ha az elsőfokú eljárásban nyilatkozatot tett vagy kérelmet nyújtott be.

Jelen közlemény egyidejűleg megtalálható a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda (3529 Miskolc, Csabai kapu 17.), hirdetőtábláján, valamint a Hatóság honlapján (www.nmhh.hu).

Elektronikusan aláírt dokumentum.

Kiadmányozta: Pap-Tóth Tamás hatósági irodavezető-helyettes, Aranyosné dr. Börcs Janka, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalának főigazgatója nevében és megbízásából Miskolcon, az elektronikus aláírás szerinti időpontban.

Kifüggesztés napja: 2023. június 27.

Levétel napja: 2023. július 13.