Iktatószám: CD/29251-20/2022
Tárgy: Közlemény - „Szolnok Tószegi és Kőrösi út Dél GPON optikai hálózat építése társasházi részek” építési engedélye - hatósági döntésről             
Ügyintéző: Lugosi Péter
Tel.: (52) 522-133
Email: debrecen@nmhh.hu
Készült: 2023. július 6.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) a következő közhírré tétel útján történő tájékoztatást adja a tárgyban megnevezett elektronikus hírközlési építmény engedélyezési ügyében.

Közlemény

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 89. § (1) bekezdés alapján a Hatóság tájékoztatja a Tisztelt Ügyfeleket, hogy a tárgyi közigazgatási eljárásban a 2023. június 02. napján kelt, CD/29251-16/2022. számú határozattal az építési  engedélyt megadta. A határozat 2023. július 03. napján véglegessé vált.

A kifüggesztés és közzététel dátuma: 2023. július 6.

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) a Magyar Telekom Távközlési Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36.; a továbbiakban: Építtető) megbízása alapján eljáró G.Telecom Kft. (4034 Debrecen Vámospércsi út 141.) kérelme alapján Palásty István tervező (mérnökkamarai száma: 13-9926) által készített 2019004171-T számú építési engedélyezési tervdokumentáció alapján „Szolnok Tószegi és Kőrösi út Dél GPON optikai hálózat építése társasházi részek” elektronikus hírközlési építmény építésére - melynek építéssel érintett helyrajzi számai: Szolnok: 19012/9, 19014/3, 19014/2, 19014/1, 19014/4, 19014/5, 19014/6, 19014/7, 19012/4, 19012/5, 19012/10, 19012/13, 19012/15, 19012/16, 19012/6, 19012/7, 6309/7, 6309/8, 6309/9, 6309/10, 6309/11, 6309/12, 6308/3, 6308/4, 6308/5, 6308/6, 6308/7, 6308/8, 6308/9, 6308/12, 6308/21, 6309/26 az

építési engedélyt megadja, az alábbi feltételek betartása mellett:

Ezen építési engedély a véglegessé válás napjától számított 3 évig hatályos. Az Építtető indokolt kérelme alapján, az építési engedély hatályát, a Hatóság egy esetben 1 évvel meghosszabbíthatja. Az építési munkálatokat az építési engedély hatályának lejártáig be kell fejezni.

Jelen határozat a közléssel véglegessé válik.

Az építésügyi hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött építési tevékenység végzéséről elektronikus építési naplót kell vezetni. Egy e-naplóban egy engedélyszámhoz tartozó építési tevékenység rögzíthető. Az elektronikus építési napló készenlétbe helyezését illetve megnyitását az Építtetőnek elektronikus úton (e-epites.hu) kezdeményeznie kell az üzemeltetésre kijelölt Lechner Nonprofit Kft.-nél. Az építési naplót az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt az építési munkaterületen hozzáférhetővé kell tenni.

Az építési beruházás építési tevékenységének befejezésekor műszaki átadás-átvételi eljárást kell lefolytatni. Az Építtető az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: e-közmű rendelet) hatálya alá tartozó közreműködőknek az építmény használatbavételéhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatát a Lechner Kft. által üzemeltetett e-közmű rendszeren keresztül köteles beszerezni. A műszaki átadási-átvételi eljárás résztvevőit a fővállalkozó kivitelező e-főnaplóban jelzett kezdeményezésére az építtető hívja össze. Az építtető az eljárás meghatározott időpontjának, az építési engedély számának és az építés helyszínének az e-főnaplóba történő bejegyzésével értesíti az illetékes építésfelügyeleti hatóságot, a fővállalkozó kivitelezőt és egyéb érdekelteket. A műszaki átadás-átvételi eljárásról elektronikus jegyzőkönyvet kell készíteni és azt az e-főnaplóhoz mellékletként csatolni. /az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) 32.§/. A kivitelezői vagy felelős műszaki vezetői nyilatkozat kitöltését követően az e-naplót le kell zárni.

A Hatóság a hírközlési e-napló készenlétét haladéktalanul megszünteti, ha az e-főnaplót az építésügyi hatósági engedély hatálya alatt nem nyitják meg és az engedély hatályának hosszabbítását sem kérelmezik.

A kivitelezés során az Építtető köteles betartatni az érdekelt szakhatóságok hozzájárulásában foglalt, az érintett közművek és egyéb érdekelt szervek rögzített - a kiviteli tervekhez csatolt egyeztetési jegyzőkönyvekben szereplő - előírásait.

A kiviteli munkák végzése során az Építtetőnek a vonatkozó, érvényben lévő egyéb, az állékonyságra és a szilárdságra, a használati biztonságra, az élet és vagyonvédelemre vonatkozó nemzeti szabványokban foglaltaktól való eltérés esetén, a szabványossal legalább egyenértékű megoldásokat kell alkalmaznia.

Az Építtető köteles a jóváhagyott, engedélyezett kiviteli tervet, az építés helyszínén hozzáférhetővé tenni, illetve az ellenőrzésre jogosultaknak bemutatni.

Építtetőnek az elkészült építményt (hálózatot) az Építtető vagy az üzemeltető egyértelmű meghatározására alkalmas azonosítóval (hatósági engedély számának feltüntetése) kell ellátnia.

Jelen engedély hatálya nem terjed ki a hálózathoz kapcsolódó berendezések telepítésére.

Az engedély nem mentesíti az Építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez a külön jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

Az Építtetőnek az építési munka befejezésétől számított 60 napon belül meg kell kérnie a megépült létesítmény használatbavételi engedélyét, az építmény használatbavételi engedély nélkül jogszerűen nem használható, azon elektronikus hírközlési szolgáltatás nem nyújtható.

Jelen építési engedély polgári jogi igényt nem dönt el.

A szakhatóságok állásfoglalásukat az alábbiak szerint megadták:

A Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály 2023. április 21. napján kelt JN/59/04869-2/2023. számon szakhatósági állásfoglalását az alábbi előírásokkal megadta:

•             „Az építési-kivitelezési munkák során keletkező veszélyes hulladékokkal kapcsolatban a 225/2015 (VIII. 7.) Korm. rendelet előírásait kell betartani, különös tekintettel az elkülönített gyűjtésre és az átvételi engedéllyel rendelkező személynek/ szervezetnek való átadásra.

•             Az építkezés során keletkező veszélyes és nem veszélyes (termelési és kommunális) hulladékokra a 2012. évi CLXXXV. törvény rendelkezései és a végrehajtására kiadott rendeletek előírásai az irányadók. A hulladékjegyzéket a 71/2013. (VIII. 27.) VM rendelet tartalmazza.

•             A tervezett létesítmények építése/bontása esetén keletkező építési-bontási hulladékokkal kapcsolatban maradéktalanul be kell tartani az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletben megfogalmazott előírásokat.

•             A kivitelezés során keletkező hulladékokat fajtánként szelektíven kell gyűjteni, azonosító kód szerint nyilvántartani, és azokkal a használatba vételi engedélyezés során hatóságunknak szintén azonosító kódonként elszámolni. A szelektíven gyűjtött, szétválogatott hulladékot az adott azonosító kódú hulladék hasznosítására vonatkozó engedéllyel rendelkező személynek/szervezetnek kell átadni, és kizárólag a vegyes építési/bontási hulladékot szabad lerakással ártalmatlanítatni.

A használatbavételi engedélyezési eljárás során az alábbiakat kérjük megküldeni:

A 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet 14. §-a alapján a felelős műszaki vezetőnek (büntető jogi felelősségének tudatában) nyilatkoznia kell arról, hogy az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége elérte-e a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletben (R) meghatározott mértéket, a keletkezett építési-bontási hulladékokat a hatályos jogszabályi előírások szerint kezelték-e és a munkaterületről a hulladékokat elszállították-e.

Amennyiben a keletkezett hulladékok mennyisége a kivitelezés során meghaladja a 45/ 2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletben meghatározott mértéket az alábbiak teljesítése/benyújtása is szükséges:

1.  Az építési helyen keletkező építési-bontási hulladékokról - az építési naplóban szereplő hulladékmennyiségek alapján - egy összesített nyilvántartás. A nyilvántartás tartalmazza a hulladék megnevezését, azonosító kódját, az építési-bontási időszak alatt keletkezett összesített mennyiségét, keletkezett hulladékok kezelésére igénybe vett hulladékkezelő létesítmény nevét, címét KÜJ, KTJ számát és csatolandók az átvételi dokumentum/mérlegjegy/bizonylat/ számla másolatok is.

2. A hulladék-nyilvántartás alapján kitöltött építési és/vagy bontási hulladék nyilvántartó lapo(ka)t, amelyet a felelős műszaki vezető aláírt.

A hivatkozott építési hulladék nyilvántartó lapot megfelelően és pontosan kell kitölteni. Hiányosan kitöltött nyilvántartó lap nem fogadható el.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a fentieken túl hatóságunk a használatbavételhez csak akkor ad hozzájáruló szakhatósági állásfoglalást, ha az építés során keletkezett összes hulladékról az építtető/kivitelező pontosan és tételesen elszámol.”

A Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 2023. április 24. napján kelt 36600/2143-1/2023.ált. számon szakhatósági állásfoglalását megadta az alábbi előírásokkal:

•             „Vízszennyezéssel járó bármilyen rendkívüli eseményt haladéktalanul be kell jelenteni hatóságunkra.

•             Az építési, kivitelezési munkálatok csak oly módon végezhetőek, hogy a csapadékvíz, a felszíni víz, a talaj és a talajvíz ne szennyeződhessen, illetve ne okozzon a földtani közegben a „B” szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotot.”

A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály 2023. április 20. napján kelt 5867-2/2023/h számú szakhatósági állásfoglalásában, Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi, Építésfelügyeleti és Örökségvédelmi Osztály 2023. április 25. napján kelt JN/46/00512-2/2023. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötések nélkül hozzájárult az építéshez.

Szolnok Megyei Jogú Város Jegyzője a 2023. április 25. napján kelt XIII. 21206-2/2023. számú végzésében a Hatóság megkeresésére indított szakhatósági eljárását megszüntette.

 A közművek és egyéb szervek nyilatkozatai az alábbiak szerint rendelkezésre állnak:

-        Szolnok Megyei Jogú Város Polgármestere 2022. február 10. napján kelt XIX.6354-2/2022. számú tulajdonosi hozzájárulása,

-        Tiszamenti Vegyiművek Zrt. 2022. május 20. napján kelt tulajdonosi hozzájárulása,

-        Bige Holding Kereskedelmi és Termelői Kft. 2022. május 20. napján kelt tulajdonosi hozzájárulása,

-        Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség 2022. november 22. napján kelt tulajdonosi hozzájárulása,

-        Contact Munkarehabilitáció Foglalkoztató Ker. és Szolg. Nonprofit Közhasznú Kft. 2022. november 22.  napján kelt tulajdonosi hozzájárulása,

-        Szollak Vagyonkezelő Kft. K-026/2022 számú  tulajdonosi hozzájárulása,

-        az építéssel érintett magáningatlan tulajdonosok tulajdonosi hozzájárulásai,

-        Szolnok Megyei Jogú Város Polgármestere 2022. március 16. napján kelt XIII.16427-2/2022. számú útkezelői nyilatkozata.

Az E-közmű rendszerben lefolytatott 554231321 azonosítószámú közmű-egyeztetés során meghívott szolgáltatók érintettségükről nyilatkoztak és feltételeiket megadták, melyben foglaltakat a kivitelezés során be kell tartani.

Építtető az építési engedélyben foglalt előírásoktól és kikötésektől, valamint az építési engedélyhez tartozó kiviteli tervektől – a jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve - csak a Hatóság előzetes engedélye alapján térhet el. Az eltérésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése esetén az Építtetőnek az egész építményre fennmaradási engedély iránti kérelmet kell benyújtania.

Indoklás

Az Építtető megbízása alapján eljáró megbízása alapján eljáró G.Telecom Kft. (4034 Debrecen Vámospércsi út 141.) építési engedélykérelme alapján a tárgyi létesítményre vonatkozó terveket és mellékleteit a Hatóság megvizsgálta. Megállapította, hogy azok megfelelnek az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet (a továbbiakban: Rendelet) előírásainak.

Eljárás során a Hatóság megállapította, hogy:

•  a tervező tervezésre jogosult, felelősségi nyilatkozatát csatolta,
• a tervezői egyeztetések megtörténtek, az érintettek észrevételei érvényesülnek,
• az Építtető építési jogosultsága fennáll,
• az építmény megépítése, tervezett használata, fenntartása nem okoz a környezetében olyan káros hatást, amely az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné, vagy a közérdeket egyéb módon sértené.

Az eljárás során a szakhatóságok bevonásra kerültek, kifogást nem emeltek, állásfoglalásukat a rendelkező részben foglaltak szerint megadták az alábbi indokolással:

A Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály JN/59/04869-2/2023. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása:

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Debreceni Hatósági Iroda (4025 Debrecen, Hatvan u. 43.) CD/29251-08/2022. iktatószámú megkeresésével elektronikus hírközlési építmény építési engedélyezési eljárása során szakhatósági állásfoglalás kialakítását kérte a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivataltól.

A megküldött szakhatósági állásfoglalás kérelem megfelel a jogszabályokba foglalt tartalmi követelményeknek.

A megállapított tényállás és az annak alapjául elfogadott bizonyítékok:

A kivitelezés során az építési munkaterületen keletkező építési-bontási hulladék mennyisége a 17 03 01 azonosító kódú aszfalttörmelék hulladék esetén várhatóan meghaladja majd a külön jogszabályban (45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet) előírt mértéket. Az Építési hulladék tervlapot a kérelemhez csatolták.

A „Szolnok, Tószegi és Kőrösi út Dél GPON optikai hálózat építése társasházi részek" tervezett munkálatokkal érintett szolnoki belterületi helyrajzi számú ingatlanok a hatályos jogszabályok alapján nem állnak országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt és nem Natura 2000 területek.

Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, valamint 1. melléklet 7. táblázat 3.    sora alapján a természet- és tájvédelmi szakkérdés vizsgálat feltételei nem teljesülnek.

Szakhatósági eljárásunk során - a benyújtott kérelem és mellékletei alapján - megállapítottuk, hogy a „Szolnok, Tószegi és Kőrösi út Dél GPON optikai hálózat építése társasházi részek" tárgyú munka tervezett megvalósítását előírásaink betartása esetén nem kifogásoljuk, a hatáskörünkbe tartozó jogszabályokkal nem ellentétes, ezért hozzájárulunk az építési engedély kiadásához.

A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet szerinti igazgatási szolgáltatási díjat [7 OOO Ft] a G.Telecom Kft. megfizette.

Hatóságunk hatáskörét és illetékességét megállapító, valamint a döntést megalapozó jogszabályhelyek:

•             A 624/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés c) pontja, továbbá a 625/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés e) pontja alapján a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály jelen eljárásban illetékességgel rendelkezik.

•             Az egyes közérdeken alapuló  kényszerítő  indok  alapján  eljáró  szakhatóságok

•             kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, valamint 1. 1. melléklet 7. táblázat 3-4. sora Főosztályunkat a tárgyi eljárásban szakhatóságként jelöli ki.

•             Állásfoglalásunkat a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben, a kapcsolódó végrehajtási jogszabályokban, valamint a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletben foglaltak figyelembevételével alakítottuk ki.

•             A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 6. sz. melléklet 6. pontja az engedélyezéshez igazgatási szolgáltatási díjat állapít meg.

A Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 36600/2143-2/2023.ált. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása:

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a Magyar Telekom Nyrt. „Szolnok Tószegi és Kőrösi út Dél GPON optikai hálózat építése társasházi részek” építési engedély kérelmére indult hatósági eljárásban Hatóságunkat szakhatósági állásfoglalás megadása iránt kereste meg.

Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII.29.) Korm. rendelet 1. melléklet 7. táblázat 5, 6. pontja alapján a hatósági eljárásban a vízügyi szakhatósági hatáskörben vizsgálandó szakkérdés, hogy mi a tevékenységnek az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra gyakorolt hatása, illetve a felszín alatti vizek védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

A szakhatósági megkeresés mellékleteként megküldött iratok alapján a fent hivatkozott szakkérdés tekintetében az alábbiakat állapítottam meg:

A létesítményhez vízhasználat nem kötődik. Vízvédelmi szempontból a létesítmény építését kizáró ok nem merült fel.

A rendelkezésemre álló iratok érdemi vizsgálatát követően a fenti jogszabályi hivatkozásokat figyelembe véve a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.

A döntést megalapozó jogszabályhely:

• 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről.
• A 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról.

A szakhatósági eljárásért a kérelmező a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III.31.) BM rendelet 2. mellékletének 8. pontjában meghatározott összesen 7000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat megfizette.

Jelen szakhatósági állásfoglalást az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 55. §-a (1), (2) alapján adtam.

A jogorvoslati tájékoztató az Ákr. 112. §-án, illetve az 55. § (4) bekezdésén alapul.

A Hatóság szakhatósági hatáskörét a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése, továbbá az 531/2017. (XII.29.) Korm. rendelet 1. melléklet 7. táblázat 5, 6. pontja, illetékességét a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése és 2. mellékletének 10. pontja állapítja meg.”

Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály 5867-2/2023/h számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása:

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság CD/29251-08/2022 hivatkozási számon szakhatósági megkeresést küldött Szolnok Tószegi és Kőrösi út Dél GPON optikai hálózat építése (társasházi részek) tárgyában.

A megkeresésben foglaltakat megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a tárgyi beruházás a katonai szervezetek tevékenységét nem befolyásolja, a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai végrehajtása biztosított, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.

Állásfoglalásom a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 1. § (1), 3. § (11), 6. § (1) b), 59. § (1) a), d)-e) pontján alapszik.

A szakhatóság hatáskörét és illetékességét az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 7. Hírközlési ügyek táblázat 10. pontja, a szakhatósági állásfoglalás elleni önálló jogorvoslat kizárására vonatkozó előírást az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 55. § (4) bekezdése tartalmazza.

Állásfoglalásomat a honvédelemért felelős miniszter nevében, a Honvédelmi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 30/2022. (VII. 29.) HM utasítás 1. melléklet 6. függelék A) táblázat (14)-(15)-(16) pontja alapján adtam ki.”

A Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi, Építésfelügyeleti és Örökségvédelmi Osztály JN/46/00512-2/2023. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása:

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kezdeményezésére, Szolnok, Tószegi és Kőrösi út Dél GPON optikai hálózat építése társasházi részek megnevezésű beruházás ügyében eljárás indult hatóságomnál.

A benyújtott 2019004171-T. tervszámú dokumentációja, valamint a régészeti lelőhelyek és műemlékek nyilvántartási adatai alapján megállapítottam, hogy a tárgyi létesítménnyel érintett területen sem nyilvántartott régészeti lelőhely sem műemlék, műemléki terület közvetlenül nem található.

A szakhatósági hozzájárulást a következőkre való tekintettel adtam meg:

A beruházás során tervezett földmunkákkal az örökségvédelem érdekeit nem sérti. A fentiek alapján kikötést nem tettem.

Ugyanakkor fölhívom az engedélyes figyelmét, hogy n kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 24. §-a alapján, amennyiben a tárgyi terv kivitelezése során szükséges bármilyen földmunka végzésekor régészeti emlék, lelet vagy annak tűnő tárgy kerül elő, vagy ennek gyanúja felmerül, a felfedező, a tevékenység felelős vezetője, az ingatlan tulajdonosa, az építtető vagy a kivitelező köteles az általa folytatott tevékenységet azonnal abbahagyni, a jegyző útján a hatóságnak azt haladéktalanul bejelenteni, amely arról haladéktalanul tájékoztatja a mentő feltárás elvégzésére a Kötv. 22. § (5) bekezdése szerint feltárásra jogosult intézményt, valamint a tevékenységet szüneteltetni, továbbá a helyszín és a lelet őrzéséről - a felelős őrzés szabályai szerint - a feltárásra jogosult intézmény intézkedéséig gondoskodni.

Tájékoztatom, hogy a kivitelezési munkák során előkerülő régészeti leletek feltárását biztosítani kell. A bejelentési kötelezettség elmulasztása Kötv. 82. § (2) és az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (XI.18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után.

A Korm. r. 4. §-a alapján a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén kiszabható bírság összege 10 ezertől 250 millió forintig terjedhet.

A Kötv. 19. § (2) bekezdése értelmében a régészeti örökség elemei eredeti helyzetükből csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el.

Szakhatósági állásfoglalásom az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55. § (2) bekezdésén, 57. §-án, a Kötv. vonatkozó rendelkezésein, a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/ 2018. (IV. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 87. § (1) bekezdésén, valamint a Kormányrendelet 88. §-án alapul.

A jogorvoslat módjáról Ákr. 55. § (4) bekezdése rendelkezik, mely szerint a szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

Hatóságom hatáskörét a Kormányrendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja, továbbá az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 7. pontja, illetékességét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése határozza meg.”

Szolnok Megyei Jogú Város Jegyzője XIII.21206-2/2023. számú végzésének indokolása:

„Az ügyfél szakhatósági állásfoglalást kért „Szolnok Tószegi és Kőrösi út Dél GPON optikai hálózat építése társasházi részek" tárgyú munka vonatkozásában, annak elbírálása kérdésében, hogy a létesítmény vagy tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

Eljárásom során megállapítottam, hogy a beavatkozással érintett ingatlan(ok) helyi jelentőségű védett természeti területet nem érint(enek).

Szakhatósági állásfoglalásom a településrendezési és építési előírásokra vonatkozó szakkérdésekre nem terjed ki, továbbá az egyéb hatósági engedélyezési eljárások és esetleges egyeztetési kötelezettségek alól nem mentesít.

Szakhatósági állásfoglalásomat az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Kormányrendelet 1. számú melléklet 7. pontjának 7. alpontjában foglaltak figyelembevételével adom ki. A 7.7. pont: ,,Annak elbírálása, hogy a létesítmény vagy tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben, a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a Fővárosi Önkormányzat rendeletében meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e." a települési önkormányzat jegyzőjének feladata.

A fentiek alapján az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 55. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 17. § alapján a rendelkező rész szerint döntöttem.

Az Ákr. 55. § (1) alapján „törvény vagy a szakhatóságok kijelöléséről szóló kormányrendelet közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság számára előírhatja, hogy az ott meghatározott szakkérdésben és határidőben más hatóság (a továbbiakban: szakhatóság) kötelező állásfoglalását kell beszereznie.''.

Az Ákr. 55. § (2) alapján „ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a szakhatóságra a hatóságra, a szakhatóság állásfoglalására a döntésre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. Az ügyintézési határidőre vonatkozó rendelkezéseket csak az előzetes szakhatósági állásfoglalás esetén kell alkalmazni".

Az Ákr. 17. § alapján „a hatóság a hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálja. Ha valamelyik hiányát észleli, és kétséget kizáróan megállapítható az ügyben illetékességgel rendelkező hatóság, az ügyet átteszi, ennek hiányában a kérelmet visszautasítja vagy az eljárást megszünteti".

Az Ákr. 55. § (4) bekezdése alapján a szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.”

Az engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjat az Építtető megfizette.

A Hatóság az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 10. § (2) bekezdése szerinti a 10. § (1) bekezdés 12. pontja szerinti hatáskörében eljárva, a kérelmet, a benyújtott dokumentációt és a mellékleteket megvizsgálta és megállapította, hogy azok megfelelnek a Rendelet 11. -13. § -ában, az elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményfajtákkal való keresztezéséről, megközelítéséről és védelméről szóló 8/2012. (I.26.) NMHH rendeletben, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 50. § (3) bekezdésében foglalt előírásoknak, melyek figyelembevételével az építési engedélyt megadta.

A kivitelezésre és az elektronikus építési napló vezetésére vonatkozó részletes szabályokat a Rendelet 8. §-a és az Épkiv. tartalmazza.

A kivitelezés engedély nélküli megkezdésére, továbbá az engedélytől való eltérésre vonatkozó rendelkezések a Rendelet 13. § (7) bekezdésén és 14. §-án alapulnak.”

A döntésbe a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala Debreceni Hatósági Iroda Ügyfélszolgálatán (4025 Debrecen, Hatvan u. 43.) ügyfélszolgálati időben (Hétfő: 8:00-12:00, Szerda: 13:00-16:00, Péntek: 8:00-12:00), az (52) 522-137 telefonszámon előre egyeztetett időpontban lehet betekinteni.

A Hatóság az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdés h) pontja alapján az eljárás során hozott döntéséről készült közleményt közhírré teszi.

Jelen közlemény egyidejűleg megtalálható a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Debreceni Hatósági Iroda (4025 Debrecen, Hatvan u. 43.) hirdetőtábláján, valamint a Hatóság honlapján (nmhh.hu).

Debrecen, 2023. július 6.

Németh József
hatósági irodavezető