A rádiókban közzétett új hirdetések (2022. január–december)

Közzétéve: 2023. július 25.

Bevezetés

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tevékenységének szerves részét képezi, hogy rendszeresen ellenőrzi a Médiatörvény előírásainak betartását a reklámok közzététele során. 2011 közepén a Hatóság létrehozott egy reklámadatbázist, amelynek lényege, hogy a televíziókban első alkalommal közreadott reklámokat tartalomelemzésnek veti alá, majd 2022 januárjától lehetősége nyílt a rádiókban közzétett hirdetések vizsgálatára is. Közel száz szempont alapján történik az adatfelvétel, a reklámszpotok alapadatain (bemutatás napja és időpontja, reklámszpot címe, reklámozó cég neve, hirdetés típusa, reklámozott termék/szolgáltatás kategória szerinti besorolása) kívül olyan tartalmi jellegzetességek is rögzítésre kerülnek, mint pl. a kereskedelmi üzenet célcsoportja, a reklámozott termék/szolgáltatás vélelmezett ára vagy egy reklámarc és szlogen feltűnése. A rádiókban elhangzott reklámok megjelenésére vonatkozó alapadatok a Kantar Hoffmann Kft. információiból kerültek kibontásra.

A következőkben a 2022. január 1. és december 31. között első alkalommal közzétett hirdetések legfontosabb jellemzői kerülnek bemutatásra. 2022-ben a következő rádiók alkották a vizsgálati mintát: 90,9 Jazzy, Inforádió, Kossuth rádió, Petőfi rádió, Rádió1 Budapest, Retro Rádió, Sláger FM és Trend FM. A felsorolt rádiók műsorkínálatában a vizsgált periódusban 4.117 féle új reklámot regisztrált a Hatóság, melyek összesen 194.657 alkalommal kerültek ismétlésre. Ez az év során közreadott reklámszpotok 77 százalékát jelentette (1. táblázat). Az új reklámok részaránya januárban volt a legalacsonyabb, ekkor az 50 százalékot sem érte el, míg decemberben a legmagasabb, meghaladva a 84 százalékot.

1. táblázat: A hirdetések megoszlása
Hónap Összes reklámszpot (db) Új hirdetés (db) Új hirdetések aránya (%)
Január 14.437 7.028 48,68%
Február 18.468 12.472 67,53%
Március 22.446 16.807 74,88%
Április 20.386 15.512 76,09%
Május 25.054 19.056 76,06%
Június 20.562 15.786 76,77%
Július 17.979 14.721 81,88%
Augusztus 16.624 13.335 80,22%
Szeptember 21.544 18.088 83,96%
Október 22.218 17.920 80,66%
November 26.766 22.375 83,59%
December 25.545 21.557 84,39%
Összesen 252.029 194.657 77,24%

Az első alkalommal bemutatott új reklámok számát tekintve az év legerősebb időszakának az év eleje (január-február), valamint a szeptembertől decemberig terjedő időszak számított (1. ábra).

Oszlopdiagram. 1. ábra: Az új reklámok számának megoszlása havi bontásban (db). Az ábrázolt adatok a kép alatti táblázatban érhetők el.
2. táblázat: Az új reklámok számának megoszlása havi bontásban (db)
Hónap Új reklámok száma (db)
Január 424
Február 560
Március 325
Április 329
Május 140
Június 278
Július 247
Augusztus 251
Szeptember 409
Október 371
November 459
December 324

2022-ben a hétfői napokon mutatták be a legtöbb új hirdetést, a reklámok több, mint egyharmada (35,2%) a hét első napjához kötődött (2. ábra). A hónapok első napjai messze nem számítottak olyan népszerűnek, mint a televíziók esetében – az új reklámok mindössze 6,5 százalékát szerkesztették adásba ilyenkor (a televíziók esetében 2022 második félévében ez az arány 17,3% volt). Az év legerősebb napjának február 7-e, egy hétfői nap bizonyult, 68 friss hirdetéssel.

Kördiagram. 2. ábra: Az új reklámok megoszlása a hét napjai szerint (%). Az ábrázolt adatok a kép alatti táblázatban érhetők el.
3. táblázat: Az új reklámok megoszlása a hét napjai szerint
A hét napja Az új reklámok aránya a heti összesből
Hétfő 35,2%
Kedd 16,8%
Szerda 17,7%
Csütörtök 15,0%
Péntek 9,7%
Szombat 3,4%
Vasárnap 2,2%

A reklámok bemutatása szempontjából a kora reggeli, 6-8 óra közötti periódus bizonyult a legfrekventáltabbnak (3. ábra). A leghallgatottabb reggeli műsorsávban (6-10 óra között) került sor az összes új hirdetés háromnegyedének első adásba szerkesztésére (77,1%). Az éjszakai órákban új hirdetés sugárzására gyakorlatilag nem került sor.

Oszlopdiagram. 3. ábra: Az új reklámok megoszlása kétórás idősávokban (%). Az ábrázolt adatok a kép alatti táblázatban érhetők el.
4. táblázat: Az új reklámok megoszlása kétórás idősávokban
Kétórás idősáv Az új reklámok aránya a napi összesből
0-2 0%
2-4 0%
4-6 3,1%
6-8 51,6%
8-10 25,5%
10-12 7,9%
12-14 3,4%
14-16 2,5%
16-18 3,2%
18-20 2,4%
20-22 0,4%
22-24 0%

Az új hirdetések megoszlása a vizsgált rádiók között többé-kevésbé kiegyenlítettnek nevezhető, hiszen a minta nyolc szereplője közül hét 5 és 15 százalék közötti szeletet hasított ki magának, s egyedüliként a Rádió 1 Budapest emelkedett ki a mezőnyből a maga 34 százalékos részesedésével, vagyis minden harmadik reklám ebben rádióban volt hallható (4. ábra).

Perecdiagram. 4. ábra: Az új reklámok megoszlása rádiónként (%). Az ábrázolt adatok a kép alatti táblázatban érhetők el.
5. táblázat: Az új reklámok megoszlása rádiónként
Rádió neve Részarány az új reklámokból
90,9 Jazzy 6,4%
Infó Rádió 6,6%
Kossuth Rádió 8,5%
Petőfi Rádió 10,9%
Rádió 1 (89,5 – Budapest) 34,4%
Retro Rádió (103,3 – Budapest) 14,9%
Sláger FM (95,8) 13,2%
Trend FM (94,2) 5,1%

A rádiószpotok esetében a hossz nem olyan szigorúan meghatározott, mint a televízióknál, ahol a kötött 5, 10, 15, 20, 25, 30 másodperces formátum használata a bevett. A 20 másodperces hirdetések kimagasló esetszámot értek el (972 db), de a 30 (355 db) és a 15 másodperces reklámok (333 db) is gyakoriak voltak. A leghosszabb hirdetés 189 másodpercet tett ki, míg egy átlagos rádiós kereskedelmi üzenet 25,5 másodpercig tartott (5. ábra).

Vonaldiagram. 5. ábra: Az új reklámok megoszlása hossz alapján. Az ábrázolt adatok a kép alatti táblázatban érhetők el.
6. táblázat: Az új reklámok megoszlása hossz alapján
Hossz (másodperc) A reklámok száma (db)
5 1
6 6
7 3
8 5
9 35
10 275
11 141
12 25
13 17
14 75
15 333
16 121
17 35
18 26
19 171
20 972
21 302
22 52
23 27
24 55
25 242
26 80
27 28
28 36
29 76
30 355
31 109
32 25
33 22
34 17
35 34
36 13
37 10
38 9
39 5
40 30
41 8
42 5
43 7
44 4
45 10
46 4
47 6
48 2
49 5
50 20
51 9
52 2
53 3
54 9
55 5
56 2
57 2
58 2
59 5
60 23
61 9
62 4
63 2
64 3
65 5
66 4
67 4
68 6
69 3
70 9
71 3
72 1
73 4
74 6
75 7
76 3
77 3
78 1
79 1
80 4
81 4
82 4
83 6
84 3
85 3
86 7
87 5
88 1
89 4
90 11
91 8
92 6
93 5
94 4
95 5
96 3
97 6
98 3
99 2
100 1
101 1
102 1
103 1
104 6
105 1
110 2
111 1
113 1
115 3
117 1
119 1
120 2
128 1
131 1
135 1
136 1
153 1
155 1
160 2
165 2
168 1
169 1
174 1
176 1
178 2
179 1
180 1
185 3
189 1

A reklámok tematikájának alakulása (6. ábra) valamelyest eltért a televízióknál megszokottaktól. Utóbbiak esetében a termékek és szolgáltatások aránya 40 százalék vs. 60 százalékos megoszlást mutat, míg a rádiókban a szolgáltatások részesedése elérte a minta háromnegyedét (18,5% vs. 74,6%). A televíziókhoz hasonlóan a kereskedelem szektor a rádiós reklámok esetében is jelentős szeletet hasított ki a szolgáltatás halmazból (38%). Ezen reklámok 69 százalékában előfordult konkrét termék is, ezért ezek a hirdetések valamelyest mindkét fő kategóriának megfeleltethetők.

Oszlopdiagram. 6. ábra: Mit reklámozott az adott hirdetés? (%). Az ábrázolt adatok a kép alatti táblázatban érhetők el.
7. táblázat: Mit reklámozott az adott hirdetés?
Kategória Arány
Termék 18,5%
Szolgáltatás 74,6%
Egyéb 6,8%

Szektor szerinti megoszlás terén a kereskedelem hirdetései voltak a leghangsúlyosabbak (29,3%) (8. táblázat). A kereskedelem, a szabadidő és a szolgáltatás szektor együttes részesedése a teljes vizsgálati minta bő kétharmadát (68,6%) tette ki. A gyógyhatású készítmények és az élelmiszer kategória jóval alacsonyabb mértékben képviseltette magát, mint ahogy azt a televíziós reklámok esetében tapasztaljuk, a tömegtájékoztatás és a közlekedés szektor ugyanakkor a rádiók esetében jóval erősebbnek bizonyult.

8. táblázat: Új reklámok megoszlása szektorok szerint
Szektor Arány
Kereskedelem 29,3%
Szabadidő 26,8%
Gyógyhatású készítmények 4,6%
Élelmiszer 1,5%
Szolgáltatás 12,5%
Szépségápolás 0,0%
Telekommunikáció 1,1%
Közlekedés 4,9%
Pénzintézetek 2,2%
Tömegtájékoztatás 8,5%
Háztartási cikkek 1,0%
Élvezeti cikkek 0,6%
Ipar/mezőgazdaság 1,8%
Egyéb 5,2%

A kiskorúakat megcélzó hirdetések részesedése sokkal alacsonyabb volt a rádiók esetében, mint a televízióknál (0,7%) (9. táblázat). Ezen hirdetések 78 százaléka az Inforádió és a Rádió 1 adásaiban jelent meg, s 43 százalékuk a szabadidő szektorhoz kötődött. A televíziókkal ellentétben egy sem népszerűsített játékot, sokkal inkább könyveket, mozifilmeket és különféle rendezvényeket propagáltak. Egyetlen hirdetésben fordult elő kiskorú szereplő, hét százalékuk élt a humor vagy irónia eszközével, a reklámfilmekben leggyakrabban megjelenő domináns szituáció pedig a játék/hobby volt (83%, a teljes minta esetében ez a részesedés mindössze 4,8%), illetve 18 százalékuk szerepeltetett hírességet. Élelmiszerhirdetés nem szólt kifejezetten a kiskorúakhoz.

Noha az időskori lakosság létszáma és részaránya folyamatosan növekszik Magyarországon, az úgynevezett szeniormarketing egyelőre kezdeti fázisban jár a szakértők szerint. A szépkorúakat célzó ajánlatok helyett jellemzőbb a termékek célcsoportjának korhatárkitolása. Igaz ugyanakkor, hogy a marketingesek idősek iránti érdeklődését befolyásolja, hogy körükben a fizetőképes kereslet szintje jelentősen elmarad például a nyugat-európai átlagtól (Termékmix: Gyerekcipőben járó szeniormarketing).

Az ilyen és hasonló megfigyelésekkel összhangban jelen vizsgálati mintában is egy százalék alatt maradt a vonatkozó hirdetések aránya, s ezek 36 százaléka gyógyhatású készítményeket népszerűsített.

A kifejezetten a férfiakat vagy a nőket célkeresztbe állító hirdetések a minta 2,7 százalékát tették ki, mely jóval alacsonyabb arány, mint ami a televíziók esetében megfigyelhető (annak harmada). A háztartásokban a fogyasztói döntések többségét hagyományosan a nők hozzák meg, így a reklámok nagyobbrészt velük igyekeznek kommunikálni. Tapasztalatunk szerint is a meghatározható nemi célcsoportú hirdetések 77 százaléka a hölgyek figyelmét kívánta felhívni: ezen reklámok 39 százalékát a gyógyhatású készítmények, 23 százalékát a tömegtájékoztatás, 17 százalékát pedig a szolgáltatás szektor biztosította. Az erősebbik nemhez szóló hirdetések 65 százaléka gyógyhatású készítmény volt.

9. táblázat: Az új reklámok megoszlása célcsoportok szerint
Csélcsoport Arány (%)
Vegyes felnőtt célcsoport 84,4
Nincs/Nem eldönthető 5,5
Fiatal felnőtt (18-30 év)  5,1
Kombinált célcsoport (felnőtt + gyerek) 3,8
Kiskorú 0,7
Aktív felnőtt (30-60 év) 0,3
Idősebb korosztály (60 év+) 0,3

A hirdetett termék/szolgáltatás ára és a reklámfilm célcsoportja közötti összefüggéseket a 2. táblázat szemlélteti. A játékreklámok számából is kiderült, hogy a rádiós hirdetők nem igazán apelláltak a kiskorú hallgatókra, mindössze a minta 0,6 százalékát tették ki az őket célzó hirdetések, s karácsony előtt, a november-decemberi időszakban is csupán öt ilyen reklámszpot fordult elő. A 18 év alattiakhoz szóló hirdetések fele (53,6%) tízezer forintnál olcsóbb cikkeket propagált.

10. táblázat: Az új reklámok célcsoportjainak megoszlása a reklámozott termék/szolgáltatás árának tükrében (A százalékos összesítés iránya: sorszázalék az egyes célcsoportok esetében)
Csélcsoport 1000 Ft alatt 1000–10.000 Ft 10.000–100.000 Ft 100.000–1.000.000 Ft 1.000.000 Ft felett Nem határozható meg
Kiskorú 0% (0 db) 53,6% (15 db) 14,3% (4 db) 0% (0 db) 0% (0 db) 32,1% (9 db)
Fiatal felnőtt 2,4% (5 db) 22,5% (47 db) 23% (48 db) 7,7% (16 db) 1% (2 db) 43,5% (91 db)
Aktív felnőtt 0% (0 db) 63,6% (7 db) 18,2% (2 db) 0% (0 db) 0% (0 db) 18,2% (2 db)
60 év+ 0% (0 db) 72,7% (8 db) 0% (0 db) 9,1% (1 db) 9,1% (1 db) 9,1% (1 db)
Vegyes felnőtt 13,7% (477 db) 33,1% (1149 db) 15,4% (536 db) 6,5% (227 db) 5,9% (205 db) 25,3% (879 db)
Kombinált 1,9% (3 db) 47,8% (750 db) 13,4% (21 db) 1,3% (2 db) 0,6% (1 db) 35% (55 db)
Nem dönthető el 10,1% (23 db) 66,7% (152 db) 13,6% (31 db) 3,9% (9 db) 3,5% (8 db) 2,2% (5 db)

A hirdetők előszeretettel alkalmaznak hírességeket a reklámjaikban. Ennek alapvetően négy fő oka van: az ismertség, amely betölti a figyelemfelkeltés funkcióját; az erős hitelesítési potenciál, mivel egy celebritás mögé az emberek (valós vagy vélt) teljesítményt képzelnek; a celebek jelentős kommunikátori vonzóereje („ha valaki »amúgy« tetszik nekünk, akkor mi tetszeni akarunk neki, és ez többek között abban jelenik meg, hogy hagyjuk magunkat befolyásolni”); illetve „a celebek kaput nyitnak egy olyan világra, ahová a legtöbb ember szeretne bekerülni” (Reklámtrükkök ABC-je: Ha a celeb mondja…).

A közismert személyeket igénybe vevő reklámok aránya hasonló értéket vett fel (3,2%), mint ami a televíziók esetében megszokott (3-5%) (11. táblázat). A zene és a média világa delegálta a legtöbb hírneves szereplőt (36,4% illetve 34,8%). 2022-ben a legjelentősebb reklámkampány Széll Tamás és a Főmenü nevéhez kötődött (18 féle reklám), illetve Hajdú Péter és Kasza Tibi is számos hirdetésben vett részt saját terméke promotálásában (Összezárva Hajdúval, 12 eset; Challenge, 9 eset).

11. táblázat: Hírességek az új reklámokban
A terület, ahonnan a hírességet ismerjük Arány (%)
Sport 8,3
Film/Színház 2,3
Zene 36,4
Divat 3,0
Média 34,8
Közélet 0,8
Egyéb 14,4

Vizsgáltuk azt is, hogy az új reklámokban népszerűsített termékek és szolgáltatások ára, illetve azok igénybevételének gyakorisága között milyen összefüggések mutathatók ki (12. táblázat). A legnagyobb megjelenésszámmal (1.506 eset) az évente többször is megvásárolható termékek/szolgáltatások rendelkeztek. A minta legnagyobb halmazát (838 eset) az évente többször igénybe vehető, 1.000–10.000 forint közötti árú cikkek tették ki (20,4%). E területen elsősorban a szabadidő szektor (63%) reprezentánsai számítottak meghatározónak (mozi, színház, koncert, fesztivál stb.). A havonta többször igénybe vehető, 1.000–10.000 forint közé eső anyagi ráfordítást igénylő termékek hirdetéseinek (482 eset) körét a kereskedelem szektor, azon belül is elsősorban a hiper- és szupermarketek reklámjai dominálták (82%). A harmadik legnagyobb halmazt az évente vagy ritkábban igénybe vehető, nem meghatározható árú termékeket, szolgáltatásokat propagáló hirdetések alkották (546 eset), ahol meghatározó volt a szabadidő (24%) és a szolgáltatás szektor jelenléte (22,5%). Az előbbi csoport elsősorban rendezvényeket, az utóbbi pedig különféle szolgáltatásokat (egészségügy, építőipar, idegenforgalom stb.) promotált.

12. táblázat: A reklámozott termék/szolgáltatás használati frekvenciája, ára és megjelenési gyakorisága (esetszám)
A használat gyakorisága 1000 Ft alatt 1000–10.000 Ft 10.000–100.000 Ft 100.000–1.000.000 Ft 1.000.000 Ft felett Nem határozható meg
Havonta többször 482 351 52 2 0 230
Évente többször 20 838 406 21 3 218
Évente, vagy ritkábban 6 247 183 231 214 546
Nem eldönthető 0 17 1 1 0 48

2022-ben az ezer és tízezer forint közötti ráfordítást igénylő cikkek reklámjai kerültek túlsúlyba (35,3%) (13. táblázat), hasonlóan a televízióknál tapasztaltakhoz. Ugyanakkor az utóbbiakkal ellentétben, a rádiókban a nem meghatározható árú termékek/szolgáltatások hirdetései tették ki a vizsgálati minta negyedét (25,3%), míg a televíziókban ugyanez csak 9,3 százalék volt. Többek között márkák imázsreklámjai, ingyenes rendezvények, az oktatás-képzés szektor, akciók/akciós időszakok (pl. Black Friday) vagy televízióműsorok promóciói tartoztak ebbe a halmazba. A 10.000 forintnál nem drágább cikkek hirdetéseinek aránya alacsonyabb volt a televíziók esetében megfigyeltnél, nem érte el az 50 százalékot (47,6%).

13. táblázat: Az új reklámok megoszlása a reklámozott áru/szolgáltatás konkrét vagy hozzávetőleges ára alapján
Hozzávetőleges ár Arány (%)
1000 Ft alatt 15,3
1000–10.000 Ft 41,7
10.000–100.000 Ft 17,7
100.000–1.000.000 Ft 11,8
1.000.000 Ft felett 3,4
Nem határozható meg 10,1

A vásárlás, igénybevétel esetére garantált ajándékot kínáló reklámok aránya a televízióknál tapasztalt tíz százalék körüli értéket vette fel (9,6%). Minden harmadik ide sorolható hirdetés 10.000–100.000 forint közötti anyagi ráfordítást igénylő termékhez kapcsolódott. Az összes gratifikációval élő hirdetés 41 százaléka a kereskedelem szektorhoz kötődött:

  • 1.000 Ft alatt: 6,3%
  • 1.000–10.000 Ft: 17%
  • 10.000–100.000 Ft: 32,9%
  • 100.000–1.000.000 Ft: 9,6%
  • 1.000.000 Ft felett: 9,6%
  • Nem meghatározható: 24,6%

A nyereménysorsolással kecsegtető reklámok aránya a televízióknál megfigyelt 2-3 százaléknál jóval magasabb értéket ért el (6%). Ebben a kategóriában meghatározóak voltak a tízezer forintnál olcsóbb (51%) és a nem meghatározható árú termékek (36,4%) hirdetései. A sorsolással egybekötött reklámok között meghatározó volt a kereskedelem (28%, nagyrészt bevásárlóközpontok), a szabadidő (27%, sportrendezvények és szerencsejáték) és a tömegtájékoztatás szektor (27%, jórészt a rádiócsatorna saját, promóciós nyereményjátéka) részesedése.

  • 1.000 Ft alatt: 17%
  • 1.000–10.000 Ft: 34%
  • 10.000–100.000 Ft: 11%
  • 100.000–1.000.000 Ft: 1,6%
  • 1.000.000 Ft felett: 0%
  • Nem meghatározható: 36,4%

Az első ízben adásba szerkesztett reklámok között a termék, szolgáltatás hazai származását kihangsúlyozó hirdetések aránya a televíziókban tapasztalt 3-8 százaléknál magasabb, 9 százalékos értéket vett fel (14. táblázat). Bár a Nielsen Közönségmérés Kft. 2017-es felmérése szerint „három magyar fogyasztó közül ketten (65%) mondták azt, hogy a márkák származási helye vásárlási döntéseiket jobban befolyásolja, mint kilenc másik szempont, amelyek közé tartozik például az ár, íz, funkció vagy csomagolás is” és „Magyarországon (…) a 21 százalékos európai átlaghoz képest jóval nagyobb, 26 százalék azok aránya, akiknek vásárlási döntéseiben lényeges szerepet játszik a nemzeti büszkeség” (StoreInsider: Globális vagy helyi? – ez itt a márkakérdés ), az élelmiszer szektor mindössze kilenc hirdetéssel képviseltette magát. A kereskedelem szektorban ugyanakkor megjelentek hazai eredetű élelmiszertermékeket megnevező reklámfilmek is (pl. Aldi, Coop, Lidl, Penny, Spar). A hangsúlyozottan magyar eredetű termékeket/szolgáltatásokat népszerűsítő reklámszpotok közül egyetlen egy szólt a 18 éven aluliakhoz, nyolc százalékuk terméket, 85 százalékuk szolgáltatást propagált. Két százalékukban jelent meg valamilyen híresség, összesen 12 százalékuk kecsegtetett ajándékkal vagy nyereménysorsolással, egy százalékuk élt a humor/irónia eszközével, 50 százalékukban pedig a reklámozott termék/szolgáltatás ára maximum 1.000 forintra rúgott.

14. táblázat: A hangsúlyozottan magyar terméket/szolgáltatást népszerűsítő új reklámszpotok szektor szerinti megoszlása
Szektor Arány (%)
Élelmiszer 2
Gyógyhatású készítmények 0,5
Ipar/Mezőgazdaság 2,2
Kereskedelem 63,2
Lakásfelszerelés 0,3
Közlekedés 0,8
Pénzintézetek 2,2
Szabadidő 14,6
Élvezeti cikk 0,8
Szolgáltatás 6,8
Telekommunikáció 0,3
Tömegtájékoz- tatás 4,1
Irodafelszerelés 0,3
Oktatás-képzés 1,1
Öltözködés-kiegészítők 0,5

Összefoglalás

2022-ben 4.117 új reklámszpotot azonosított be a Hatóság nyolc rádió műsorkínálatában. Az erős évkezdetet követő nyári „pangás” után a reklámozás volumene szeptemberben új erőre kapott. A hirdetések első adásba szerkesztésének időpontja szempontjából a reggeli (6-10 óra közötti) műsorsáv számított preferáltnak. Az új reklámok 19 százaléka terméket, 75 százaléka pedig szolgáltatást népszerűsített. Leggyakoribb hirdetőnek a kereskedelem és a szabadidő szektor számított (29% illetve 27%). A kifejezetten kiskorúakat megcélzó hirdetések aránya mindössze 0,7 százalékot tett ki. A hangsúlyozottan hazai származású terméket, szolgáltatást népszerűsítő reklámok – a televíziós analízisekhez hasonlóan – alacsony mértékben képviseltették magukat (9%).