Iktatószám: CM/8538-21/2023.
Tárgy: közlemény hatósági döntéséről
Ügyintéző: Bajtainé dr. Réthy Zsófia
Tel.: 46/555-523
Elektronikus levélcím: rethy.zsofia@nmhh.hu
Készült: 2023. augusztus 10.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) a következő közhírré tétel útján történő tájékoztatást adja a tárgyban megnevezett elektronikus hírközlési építmény engedélyezési ügyében.

Közlemény

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 89. § (1) bekezdése alapján a Hatóság tájékoztatja a Tisztelt Ügyfeleket, hogy a tárgyi közigazgatási eljárásban a 2023. június 26. napján kelt, CM/8538-18/2023. számú határozattal az építési engedélyt megadta, mely határozat – a hirdetményi úton történő közlését követően – 2023. július 28. napján véglegessé vált.

A kifüggesztés és közzététel dátuma: 2023. augusztus 10.

A döntés rendelkező része

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) a VaderCom Kft. (1141 Budapest, Szugló utca 125/G. C. Iház. fsz. 4.; a továbbiakban: Építtető) képviseletében eljáró CommCAD Kft. (2120 Dunakeszi, Arad u. 5.; a továbbiakban: Meghatalmazott) részére Kocsis László (kamarai azonosító: HI-VN, HI-VT 13-10846; a továbbiakban: Tervező) által készített, CC-CES-L-01/2023 munkaszámú kiviteli terv alapján a Cserhátsurány FTTH hálózat építés megnevezésű elektronikus hírközlési építmény (a továbbiakban: Építmény) építésére, melynek helyrajzi számai: Cserhátsurány: 0112, 0266/2, 0274, 112, 147/4, 166, 172/3, 477, 527/1, 552, 6. továbbá meglévő nyomvonalon: 02, 0275/5, 0279/1, 07, 146, 169, 170/1, 170/2, 172/2, 172/5, 2/2, 200, 201, 203, 216, 217, 233, 245, 246, 247, 248, 248/A, 249, 250, 252, 253, 254/3, 258, 27, 273, 276, 285/1, 296, 297, 304/1, 306, 311, 314/2, 317, 318, 319/6, 319/7, 325, 327/1, 327/1/A, 335, 337/4, 337/5, 337/7, 337/8, 343, 344, 345, 346, 347, 348, 349, 351/2, 368, 369, 371, 372/1, 372/2, 383, 392, 393, 4/4, 400, 402, 404, 405, 418, 419, 441, 442, 465, 466, 482, 5, 508, 517, 518, 526, 527/2, 55, 85, 86. az

építési engedélyt megadja,

az alábbi feltételek betartása mellett:

Ezen építési engedély a véglegessé válásának napjától számított 3 évig hatályos. Az Építtető indokolt kérelme alapján, az építési engedély hatályát, a Hatóság egy esetben 1 évvel meghosszabbíthatja. Az építési munkálatokat az építési engedély hatályának lejártáig be kell fejezni.

A kivitelezés megkezdése csak végleges építési engedély alapján történhet.

A kivitelezés csak az elektronikus hírközlési építmény elhelyezésére szolgáló, MVM ÉMÁSZ Áramhálózati Kft. (a továbbiakban: Hálózatüzemeltető) által rendelkezésre bocsátott tartószerkezetnek (a továbbiakban: fizikai infrastruktúra) az Építtető és a Hálózatüzemeltető megállapodása szerint, a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat kiépítése érdekében történő alkalmassá tételét követően kezdhető meg. Az alkalmassá tétel előzőek szerinti elvégzésére – amennyiben a megállapodás eltérően nem rendelkezik –  a hálózatüzemeltető köteles. Az alkalmassá tételhez szükséges átalakítási munkálatok időtartama a megállapodás megkötésétől számított 270 napot nem haladhatja meg.

Az építésügyi hatósági engedélyhez, vagy bejelentéshez kötöttépítési tevékenység végzéséről hírközlési e-naplót (a továbbiakban: e-napló) kell vezetni. Egy e-naplóban egy engedélyszámhoz tartozó építési tevékenység rögzíthető. Az e-napló készenlétbe helyezését, illetve megnyitását az Építtetőnek elektronikus úton (e-epites.hu) kezdeményeznie kell az üzemeltetésre kijelölt Lechner Nonprofit Kft.-nél. Az e-naplót az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt az építési munkaterületen hozzáférhetővé kell tenni.

Az építési beruházás építési tevékenységének befejezésekor műszaki átadás-átvételi eljárást kell lefolytatni. Az Építtető az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: e-közmű rendelet) hatálya alá tartozó közreműködőknek az építmény használatbavételéhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatát a Lechner Kft. által üzemeltetett e-közmű rendszeren keresztül köteles beszerezni. A műszaki átadási-átvételi eljárás résztvevőit a fővállalkozó kivitelező e-főnaplóban jelzett kezdeményezésére az építtető hívja össze. Az építtető az eljárás meghatározott időpontjának, az építési engedély számának és az építés helyszínének az e-főnaplóba történő bejegyzésével értesíti az illetékes építésfelügyeleti hatóságot, a fővállalkozó kivitelezőt és egyéb érdekelteket. A műszaki átadás-átvételi eljárásról elektronikus jegyzőkönyvet kell készíteni és azt az e-főnaplóhoz mellékletként csatolni. /az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) 32.§-a alapján. A kivitelezői vagy felelős műszaki vezetői nyilatkozat kitöltését követően az e-naplót le kell zárni.

A Hatóság a hírközlési e-napló készenlétét haladéktalanul megszünteti, ha az e-főnaplót az építésügyi hatósági engedély hatálya alatt nem nyitják meg és az engedély hatályának hosszabbítását sem kérelmezik.

A kivitelezés során az Építtető köteles betartatni az érdekelt szakhatóságok hozzájárulásában foglalt, az érintett közművek és egyéb érdekelt szervek rögzített – a kiviteli tervekhez csatolt egyeztetési jegyzőkönyvekben szereplő – előírásait.

A kiviteli munkák végzése során az Építtetőnek a vonatkozó, érvényben lévő egyéb, az állékonyságra és a szilárdságra, a használati biztonságra, az élet és vagyonvédelemre vonatkozó nemzeti szabványokban foglaltaktól való eltérés esetén, a szabványossal legalább egyenértékű megoldásokat kell alkalmaznia.

Az Építtető köteles a jóváhagyott, engedélyezett kiviteli tervet, az építés helyszínén hozzáférhetővé tenni, illetve az ellenőrzésre jogosultaknak bemutatni.

Építtetőnek az elkészült építményt (hálózatot) az Építtető vagy az üzemeltető egyértelmű meghatározására alkalmas azonosítóval (hatósági engedély számának feltüntetése) kell ellátnia.

Jelen engedély hatálya nem terjed ki a hálózathoz kapcsolódó berendezések telepítésére.

Az engedély nem mentesíti az Építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez a külön jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

Az Építtetőnek az építési munka befejezésétől számított 60 napon belül meg kell kérnie a megépült létesítmény használatbavételi engedélyét, az építmény használatbavételi engedély nélkül jogszerűen nem használható, azon elektronikus hírközlési szolgáltatás nem nyújtható.

Jelen építési engedély polgári jogi igényt nem dönt el.

Szakhatóságok állásfoglalásai

A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság 2023. április 27-i keltű, 35100/5408-2/2023.ált. számú szakhatósági állásfoglalása:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda (3529 Miskolc, Csabai kapu 17.; a továbbiakban: Kérelmező hatóság) szakhatósági megkeresésére a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály (a továbbiakban: FKI-KHO) tárgyi ügyben az alábbi szakhatósági állásfoglalást adja:

A VaderCom Kft. (1141 Budapest, Szugló utca 125/G. C. lház. fsz. 4.) megbízásából eljáró CommCAD Kft. (2120 Dunakeszi, Arad u. 5.) kérelmére indult eljárásban a Cserhátsurány FTTH hálózat építés megnevezésű elektronikus hírközlési építmény építési engedélyezéséhez

vízügyi és vízvédelmi szempontból az alábbi kikötésekkel hozzájárulok:

A tevékenység során fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a csapadékvíz, földtani közeg és a felszín alatti víz ne szennyeződjön. A tevékenységet úgy kell végezni, hogy a felszín alatti víz, földtani közeg állapotában ne okozzon (B) szennyezettségi határértékeket meghaladó minőség romlást.

1. A tevékenység során üzemeltetett gépek esetében a biztonsági előírásokat be kell tartani, az üzemanyag, kenőanyag elfolyásokat, és ezáltal a felszíni és felszín alatti vizek szennyezését meg kell akadályozni. A gépek üzemanyaggal, kenőanyaggal történő ellátásakor csepegést felfogó, megfelelő magasságú védőperemmel ellátott védőtálcát kell alkalmazni.
2. A megvalósítás során a csapadékvíz elvezető rendszerbe a szabad áramlást akadályozó-, illetve szennyező anyag nem kerülhet.
3. Amennyiben a hálózat építése során a munkagödrökben/munkaárkokban víztelenítés válik szükségessé meg kell oldani a kitermelt víz ártalommentes elhelyezését; a kitermelt víz a csapadékvíz elvezető rendszerbe csak a kezelő hozzájárulása alapján vezethető.
4. A kivitelezés befejezését követően – szükség esetén – a csapadékvíz elvezető rendszert az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani.
5. A kivitelezés befejezését követően a burkolatokat az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani.
6. Az esetlegesen bekövetkező felszíni-, felszín alatti víz, valamint a földtani közeg szennyeződését a vízügyi hatóságra be kell jelenteni. A káresemény felszámolásáról, a terület eredeti állapotának visszaállításáról gondoskodni kell. Havária bekövetkezése esetén biztosítani kell a földtani közeg, a felszíni- és a felszín alatti vizek maximális védelmét.
7. A vízfolyást keresztező létesítmények kialakítása során be kell tartani a vonatkozó jogszabályok előírásait.
8. A használatbavételi engedély kérelemhez csatolni kell a műszaki átadás-átvételi eljáráson felvett jegyzőkönyvet.

Egyidejűleg megállapítom, hogy az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 7.000 Ft, amely megfizetésre került.

A szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

A Nógrád Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály 2023. április 17-i keltű, NO/KVO/865-4/2023. számú szakhatósági állásfoglalása

A Nógrád Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály (a továbbiakban: Kormányhivatal), mint környezetvédelmi, természetvédelmi és hulladékgazdálkodási hatóság, a VaderCom Kft. (1141 Budapest, Szugló utca 125/G. C. Iház. fsz. 4.; KÜJ:104 015 946, továbbiakban: Építtető) megbízásából a CommCAD Kft. (2120 Dunakeszi, Arad u. 5.) kérelmére a Cserhátsurány FTTH hálózat építés megnevezésű elektronikus írközlési építmény építési engedélyezéséhez

hozzájárul

1. A tevékenység során tilos a természeti értékek, a környezeti elemek károsítása, illetve veszélyeztetése!
2. A munkálatokat a természeti értékek legnagyobb kíméletével kell végezni.
3. A kivitelezés során védett-, fokozottan védett fajok egyedei nem károsodhatnak.
4. A kivitelezési munkálatok területigényét a műszakilag indokolható legkisebb térmértékre kell csökkenteni.
5. Törekedni kell a fák és cserjék kivágásának elkerülésére. Amennyiben a kivitelezés során fák és cserjék kivágása elkerülhetetlen, az ilyen jellegű tevékenységre fészkelési időszakon kívül, szeptember 1. és március 1. között kerülhet sor. A fészkelési időszakban tervezett cserjeirtást és fakivágást a BNPI szakembereivel a helyszínen előzetesen egyeztetni szükséges. Az egyeztetésről jegyzőkönyvet kell felvenni és a természetvédelmi hatáskörben eljáró Kormányhivatal részére 8 napon belül meg kell küldeni.
6. A kiásott munkagödröket, munkaárkokat a műszaki és technológiai lehetőségek szerint a leggyorsabban vissza kell temetni.
7. A tervezett létesítés során keletkező ideiglenesen nyitott gödrökbe és árkokba esetlegesen bekerült, csapdázódott védett állatokat (kisemlősök, kétéltűek, hüllők stb.) naponta és betemetés előtt ki kell menteni és megfelelő helyen szabadon kell engedni.
8. A beruházással érintett területet a munkálatok befejezése után helyre kell állítani.
9. A bolygatott felszíneken az özönnövények és allergén növényfajok megjelenését, megtelepedését, terjedését szükség esetén kaszálással meg kell akadályozni. Az özönnövények kaszálását, további területek megfertőzésének elkerülése érdekében, a növények magjainak beérése előtt (július, augusztus hónapban) szükséges elvégezni.

A Kormányhivatal Hulladékgazdálkodási Osztályának, mint területileg illetékes hulladékgazdálkodási hatóság kikötései:

1. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény [a továbbiakban: Ht.] 4. §-ában foglaltaknak megfelelően a tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását.
2. A kivitelezési munkák, valamint az üzemeltetés során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékokat azonosító kód szerint be kell sorolni a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet [a továbbiakban: 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet] 2. számú melléklete szerint és a környezet veszélyeztetését kizáró módon, a további kezelés, hasznosítás elősegítése érdekében szelektíven kell gyűjteni. A hulladékot további kezelésre csak az adott típusú hulladékra érvényes hulladékkezelési, hulladékgazdálkodási vagy egységes környezethasználati engedéllyel rendelkező szervezetnek lehet átadni. A kezelési engedély meglétéről a hulladék átadását megelőzően az átadónak meg kell győződni.
3. A keletkező hulladékok kezelése során a hasznosítást előnyben kell részesíteni az ártalmatlanítással szemben. Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosításra vagy energiahordozóként való felhasználásra a műszaki, illetőleg gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. Amennyiben az hulladéklerakóban kerül ártalmatlanításra, úgy vizsgálni kell a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV.5.) KvVM rendeletben meghatározott alapjellemzési kötelezettségeket.
4. A kivitelezési munkák, valamint az üzemelés során keletkező veszélyes hulladékok kezelésénél a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet], valamint az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet] előírásait be kell tartani.
5. A kivitelezési munkálatok, valamint az üzemeltetés során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok gyűjtésének céljából létesítendő gyűjtőhely(ek) kialakításának meg kell felelnie a 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendeletben foglalt követelményeknek.
6. A veszélyes hulladékokat a környezet károsítását megelőző, szennyezését kizáró módon, a kijelölt gyűjtőhelyen, a kémiai hatásoknak és a mechanikai igénybevételnek ellenálló gyűjtőedényben kell, HAK kódonként elkülönítetten gyűjteni.
7. A kivitelezési munkálatok, valamint az üzemeltetés során keletkező hulladékok nyilvántartása és az adatszolgáltatás a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet] előírásai szerint végzendő.
8. A tevékenység során kitermelt talajt a további felhasználás előtt vizsgálni kell a Ht. 2.§ (4) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével. Az anyagot szennyezettség esetén, illetve abban az esetben, ha azt nem a kitermelés helyén használják fel, azonosító kód szerint be kell sorolni a 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet 2. számú melléklete szerint.
9. Feltöltésre, illetve visszatöltésre kizárólag hulladéknak nem minősülő, a Ht. 9. § (1) bekezdésében foglalt hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó feltételek teljesülését igazoló dokumentummal rendelkező inert anyag, vagy tiszta talaj használható fel.
10. A használatbavételi engedély kérelemmel együtt be kell nyújtani a felelős műszaki vezető nyilatkozatát arról, hogy az építőipari kivitelezési tevékenységet a jogerős építési engedélynek és a jóváhagyott építészeti-műszaki dokumentációnak stb. megfelelően végezték, az építési-bontási hulladékokat az előírások szerint kezelték, és legkésőbb az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor a munkaterületről – engedéllyel rendelkező szervezet által engedéllyel rendelkező kezelőnek – hasznosításra, illetve ártalmatlanításra elszállították. A felelős műszaki vezető nyilatkozatának ki kell térnie arra is, hogy az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége elérte-e az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletben [a továbbiakban: 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM rendelet] előírt mértéket. Amennyiben a keletkező hulladékok valamely komponensének mennyisége eléri a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 1. számú mellékletében meghatározott küszöbértéket, úgy a ténylegesen keletkezett hulladékokról a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet szerint elkészített bontási hulladék nyilvántartó lapot és hulladékot kezelő szervezet átvételi igazolását (szállítólevél, „SZ” kísérőjegy, számla, stb.) a Kormányhivatalnak meg kell küldeni.
11. A hulladékok gyűjtését és átadását úgy kell megszervezni, hogy az ellenőrizhető legyen.
12. Tilos a veszélyes hulladékot a települési, vagy az egyéb nem veszélyes hulladék közé juttatni!
13. A kivitelezési munkák, valamint az üzemeltetés során esetlegesen bekövetkező káreseményről, a megtett intézkedésekről és azok eredményéről 24 órán belül írásban tájékoztatást kell adni a Kormányhivatalnak.

E döntés ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, az ezzel kapcsolatos jogorvoslati jog az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság által hozott határozat ellen irányuló jogorvoslat keretében gyakorolható.

A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály 2023. április 13-i keltű, 5432-2/2023/h számú szakhatósági állásfoglalása:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda (3529 Miskolc Csabai kapu 17.) CM/8538-6/2023 hivatkozási számon megküldött szakhatósági megkeresésére, VaderCom Kft. (1141 Budapest, Szugló utca 125/G.) által kérelmezett Cserhátsurány FTTH hálózat építés tárgyában az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom:

A beruházás megvalósításához

HOZZÁJÁRULOK.

A Nógrád Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály 2023. március 29-i keltű, NO/EPFO/00256-2/2023. számú előzetes szakhatósági állásfoglalása:

A Nógrád Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályának Építésügyi Hatósági és Örökségvédelmi Osztálya – továbbiakban: Kormányhivatal – a VaderCom Kft. (1141 Budapest, Szugló u. 125/G. C. lház) megbízásából eljáró CommCAD Kft. (2120 Dunakeszi, Arad u. 5.) megkeresésére a tárgyi ügyben szükséges kulturális örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást kikötés nélkül megadja.

Egyúttal tájékoztatja Engedélyest, hogy ha régészeti feltárás nélkül régészeti emlék, lelet vagy annak tűnő tárgy kerül elő, a felfedező, a tevékenység felelős vezetője, az ingatlan tulajdonosa, az építtető vagy a kivitelező köteles az általa folytatott tevékenységet azonnal abbahagyni, a jegyző útján a hatóságnak azt haladéktalanul bejelenteni, amely arról haladéktalanul tájékoztatja a mentő feltárás elvégzésére a feltárásra jogosult intézményt, valamint a tevékenységet szüneteltetni, továbbá a helyszín és a lelet őrzéséről – a felelős őrzés szabályai szerint – a feltárásra jogosult intézmény intézkedéséig gondoskodni. Aki a jogszabály által előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget örökségvédelmi bírsággal sújtható. Az örökségvédelmi bírság összege a régészeti lelőhelyek és kulturális javak vonatkozásában 10 ezertől 250 millió forintig terjedhet.

A szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága Bányászati és Gázipari Főosztály Budapesti Bányafelügyeleti Osztály 2023. április 20-i keltű, SZTFH-BANYASZ/6040-2/2023 számú szakhatósági állásfoglalása:

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága Bányászati és Gázipari Főosztálya (a továbbiakban: Bányafelügyelet) a Cserhátsurány FTTH hálózat építés megnevezésű elektronikus hírközlési építmény építési engedélyezési eljárása ügyében indult szakhatósági eljárást

megszünteti.

A szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

A Cserhátsurány Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjének 2023. április 17-i keltű, CS/534-2/2023. számú szakhatósági állásfoglalása

A Cserhátsurányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjeként a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (székhely: 1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.) megkeresésére – a VaderCom Kft. (1141 Budapest, Szugló utca 125/G. C. lház. Fsz. 4. ajtó), mint Építtető meghatalmazásából eljáró CommCAD Kft. (2120 Dunakeszi, Arad út 4.), mint Tervező által kérelmezett – a „Cserhátsurány FTTH hálózat építés” megnevezésű elektronikus hírközlési építmény építési engedélyezési eljárásban a kiviteli tervdokumentáció (tervszám: CC-CES-L01/2023) alapján, (felelős tervező: Kocsis László, kamarai azonosító: HI-V, HI-VN 13-10846) a szakhatósági állásfoglalást

megadom

azzal, hogy a fellebbezési jogról lemondok.

Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, a szakhatósági állásfoglalás az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

A közművek nyilatkozatai az alábbiak szerint rendelkezésre állnak:

• Cserhátsurány Község Polgármesterének 2023. március 30-i keltű, CS-441-3/2023. számú tulajdonosi/közterületi hozzájárulása;
• Magyar Közút Nonprofit Zrt. Nógrád Megyei Igazgatóság 2023. március 23-i keltű, NOG-387/2/2023 iktatószámú közútkezelői hozzájárulása;
• Magyar Telekom Nyrt. 2023.03.22-i keltű tervjóváhagyása;
• Magyar Telekom Nyrt. 2023.03.22-i keltű jogszerűségi nyilatkozata;
• MVM ÉMÁSZ Áramhálózati Kft. 2023. március 27-i keltű, 2023/1/112 tervhez. számú jogszerűségi nyilatkozata és tulajdonosi hozzájárulása;
• MVM ÉMÁSZ Áramhálózati Kft. 2023. március 27-i keltű, 2023/1/112. számú tervjóváhagyása;
• MVM ÉMÁSZ Áramhálózati Kft. 2023. március 27-i keltű, 2023/1/112 tervhez. számú elvi engedélye.
• A 501852964 azonosítószámú közműnyilatkozatokban az alábbi közművek adták hozzájárulásukat:
• OPUS TIGÁZ Zrt.
• MVM ÉMÁSZ Áramhálózati Kft.
• DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt.
• Magyar Telekom Nyrt.

Az e-közmű rendszerben lefolytatott 501852964 azonosítószámú közműegyeztetések során meghívott szolgáltatók érintettségükről nyilatkoztak és feltételeiket megadták, melyben foglaltakat a kivitelezés során be kell tartani.
Építtető az építési engedélyben foglalt előírásoktól és kikötésektől, valamint az építési engedélyhez tartozó kiviteli tervektől – a jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve – csak a Hatóság előzetes engedélye alapján térhet el. Az eltérésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése esetén az Építtetőnek az egész építményre fennmaradási engedély iránti kérelmet kell benyújtania.

Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában és annak befejezését követően is betekinthet az eljárás során keletkezett iratba az ügyintézővel előzetesen egyeztetett időpontban és helyszínen személyesen, illetve törvényes vagy írásban meghatalmazott képviselő útján.

Az indokolás kivonata

Az Építtető képviseletében eljáró Meghatalmazott építési engedélykérelme alapján a tárgyi Építményre vonatkozó terveket és mellékleteit a Hatóság megvizsgálta. Megállapította, hogy azok – hiánypótlást követően – megfelelnek az elektronikus hírközlési

építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet (a továbbiakban: Rendelet) előírásainak.
Eljárás során a Hatóság megállapította, hogy:

• a tervező tervezésre jogosult, felelősségi nyilatkozatát csatolta,
• a tervezői egyeztetések megtörténtek, az érintettek észrevételei érvényesülnek,
• az Építtető építési jogosultsága fennáll,
• az Építmény megépítése, tervezett használata, fenntartása nem okoz a környezetében olyan káros hatást, amely az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné, vagy a közérdeket egyéb módon sértené,
• az Építmény részben az MVM ÉMÁSZ Áramhálózati Kft. és a Magyar Telekom Nyrt tulajdonában lévő tartószerkezet felhasználásával valósul meg, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C törvény (a továbbiakban: Eht.) 94. § (2a)-(2c) bekezdése szerinti megállapodással.

Az eljárás során a szakhatóságok bevonásra kerültek, kifogást nem emeltek, állásfoglalásukat a rendelkező részben foglaltak szerint megadták az alábbi indokolással:

Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Kérelmező hatóság az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55. §-a alapján szakhatósági állásfoglalást kért FKI-KHO-tól tárgyi ügyben.

Az FKI-KHO által az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 7. táblázat 5. és 6. pontja alapján vízügyi és vízvédelmi szakhatósági hatáskörben vizsgálandó szakkérdések az alábbiak:

• Annak elbírálása, hogy a tevékenység és az építmény a felszín alatti vizek védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
• Annak elbírálása, hogy a tevékenység és az építmény a vizek lefolyására, a mederfenntartásra, az árvíz és a jég levonulására vonatkozó követelményeknek megfelel-e.

A megkereséshez csatolt dokumentáció, valamint a rendelkezésemre álló adatok érdemi vizsgálatát követően a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.

A rendelkezésemre bocsátott dokumentumok alapján megállapítom, hogy tárgyi optikai hálózat építése kikötéseim betartása mellett a felszíni és a felszín alatti vizek védelme és a vízbázis-védelem jogszabályi követelményeinek megfelel.

Tárgyi létesítmény keresztezi a Fekete-vizet. A tervezett optikai kábel meglévő alépítménybe kerül behúzásra.

Tárgyi terület a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerint érvényes és végleges határozattal kijelölt vízbázist nem érint.

Tárgyi létesítmény keresztezi a Fekete-vizet, melynek parti sávját a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet) határozza meg.

Fent leírtak alapján megállapítom, hogy a vízügyi és vízvédelmi szakhatósági hatáskörben vizsgálandó szakkérdéseket megvizsgáltam, a rendelkező részben tett kikötéseim maradéktalan betartása mellett a tevékenység ellen vízügyi és vízvédelmi szempontból kifogást nem emelek.

A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet] 8. § c) pontja értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését.

A 219/2004 (VII.21). Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése szerint az üzemeltető az általa okozott szennyezést, illetve károsodást a vízvédelmi hatóságnak köteles bejelenteni, illetve a vizek állapotának azonnali beavatkozást igénylő környezetkárosodása esetén köteles megkezdeni a kárelhárítást a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően.

A felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítására vonatkozó előírás a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés b) és c) pontján alapul.

A (B) szennyezettségi határértéket a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet határozza meg.
A keresztező létesítmények kialakítása során be kell tartani a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet] és a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet előírásait.

A hatósági döntéshozatal a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet, a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet], a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény figyelembe vételével történt.

Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet 2. mellékletének 8. pontja állapítja meg.

Szakhatósági állásfoglalásom az Ákr. 55. § (1) bekezdésén alapul.

Az önálló jogorvoslat lehetőségét az Ákr. 55. § (4) bekezdése alapján zártam ki

Az FKI-KHO feladat- és hatáskörét a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 223/2014. (IX.4.) Korm. rendelet] 10. § (1) bekezdés 2. pontja, valamint illetékességét a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 2. pontja szabályozza.

Nógrád Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály

A Kormányhivatalhoz 2023. április 12. napján érkezett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság CM/8538-5/2023 számú megkeresése a VaderCom Kft. megbízásából a CommCAD Kft. kérelmére a Cserhátsurány FTTH hálózat építés megnevezésű elektronikus hírközlési építmény építési engedélyezése ügyében.

A megkeresést, valamint a csatolt dokumentumokat a Kormányhivatal megvizsgálta és a következőket állapította meg:

A tervezett beruházással érintett ingatlanok egyedi jogszabály által kijelölt országos jelentőségű védett természeti területet és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 23. § (2) bekezdése alapján nyilvántartott ex lege védett természeti területet nem érintenek. Az érintett földrészletek az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet által meghatározott Natura 2000 hálózatnak, valamint a barlangok felszíni védőövezetének kijelöléséről szóló 16/2009. (X. 8.) KvVM rendelet által megállapított barlang felszíni védőövezetnek nem részei.

A tevékenység egyedi tájértéket nem érint közvetlenül.

A tervezett beruházással érintett 249 és 250 hrsz.-ú ingatlanok a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvényben lehatárolt Országos Ökológiai Hálózat ökológiai folyosó övezetét érinti.

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt) 5. § (1) bekezdése alapján minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében a tőlük elvárható mértékben kötelesek közreműködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésében, a károk enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás előtti állapot helyreállításában.

A Tvt. 8. § (1) bekezdése alapján „a vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani.”

A Tvt. 17. § (1) bekezdése értelmében a 8. § (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni.

A Tvt. 42. § (1) bekezdése alapján tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása.

A Tvt. 43. § (1) bekezdése alapján tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.

A Tvt. 44. § (3) alapján védett állat- és növényfaj egyedének károsítása, veszélyeztetése vagy jogellenes zavarása esetén a természetvédelmi hatóság köteles az ilyen magatartás tanúsítóját a tevékenység végzésétől eltiltani. Amennyiben a védett egyedet károsító, veszélyeztető, zavaró tevékenységet más hatóság engedélye alapján végzik, a hatóság a természetvédelmi hatóság megkeresésére az engedélyezési eljárást ismételten lefolytatja. Az eljáró hatóság – amennyiben az nem a természetvédelmi hatóság – a tevékenység folytatását az eljárás végleges befejezéséig felfüggeszti.

A tevékenység a fentiek maradéktalan betartásával a táj- és természetvédelmi érdekekkel összeegyeztethető. Az előírásokat a hivatkozott jogszabályhelyek indokolják.

A Kormányhivatal hulladékgazdálkodási előírásait a Ht., a 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet, a 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet, a 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet, a 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet, 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet, 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet, illetve további, az engedélyezési dokumentáció benyújtásakor hatályos jogszabályok alapján tette meg.

Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet] 13. § (3) bekezdésének j) pontja alapján, a felelős műszaki vezetőnek az építmény használatbavételi engedélyezéséhez a 14. § szerinti tartalmú nyilatkozatot kell tennie.

A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet [a továbbiakban: 14/2015. (III. 31.) FM rendelet] 1. § (1) bekezdése és 4. § (1) bekezdése értelmében a környezetvédelmi és természetvédelmi szakhatósági eljárásokért a rendelet 6. számú mellékletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

A 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 6. számú melléklet 6. pontjában megállapított 7 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj befizetése 2023. március 30. napján megtörtént a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal 10037005-00299547 számú számlájára.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66/A §. (2) bekezdése, valamint a Tvt. 38/A. (2) bekezdése alapján a hatóság a tervezett tevékenység elvégzéséhez nem járulhat hozzá, ha az környezeti elemet, természeti értéket vagy védett természeti területet veszélyeztetne vagy károsítana.

A Kormányhivatal a hatáskörébe utalt kérdések tekintetében a környezetvédelmi, természetvédelmi és hulladékgazdálkodási szempontok érvényesülésének vizsgálata során a rendelkezésre álló dokumentációt elbírálva megállapította, hogy a tárgyi környezethasználattal járó tevékenység végzése környezeti elemet, természeti értéket és védett természeti területet nem veszélyeztet. A vonatkozó jogszabályi előírások betartásával tárgyi tevékenység környezetvédelmi, táj- és természetvédelmi érdeket nem sért, ezért a rendelkező részben tett kikötés(ek) betartásával a Kormányhivatal szakhatósági hozzájárulását megadta.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55.§ (1) és (2) bekezdése alapján, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a szakhatóságra a hatóságra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

Az Ákr. 55. § (4) bekezdése értelmében a szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

A Kormányhivatal jelen végzését az Ákr 80. § (1) bekezdése, 81. § (1) és (3) bekezdése alapján hozta.

A Kormányhivatal szakhatósági állásfoglalását az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII.29.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 7. táblázat 3. és 4. pontjai, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény jelen döntésben meghatározott jogszabályi helyei, valamint a környezetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 624/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet, a természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 625/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján adta meg.

A Kormányhivatal általános illetékességét a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 568/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése szabályozza. A Kormányhivatal környezetvédelmi hatáskörét és illetékességét a környezetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 624/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése szabályozza, a természetvédelmi feladat- és hatáskörét a természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 625/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdése, illetékességét a 2. § (1) bekezdése állapítja meg, hulladékgazdálkodási hatáskörét és illetékességét a 124/2021 (III. 12.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a (2) bekezdése szabályozza.

Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda CM/8538-6/2023 hivatkozási számon szakhatósági megkeresést küldött Cserhátsurány FTTH hálózat építés tárgyában.

A megkeresésben foglaltakat megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a tárgyi beruházás a katonai szervezetek tevékenységét nem befolyásolja, a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai végrehajtása biztosított, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.

Állásfoglalásom a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 1. § (1), 3. § (11), 6. § (1) b), 59. § (1) a), d)-e) pontján alapszik.

A szakhatóság hatáskörét és illetékességét az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 7. Hírközlési ügyek táblázat 10. pontja, a szakhatósági állásfoglalás elleni önálló jogorvoslat kizárására vonatkozó előírást az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 55. § (4) bekezdése tartalmazza.

Jelen szakhatósági döntést a Honvédelmi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 30/2022. (VII. 29.) HM utasítás 1. melléklet 6. függelék A) táblázat 13. sorában foglaltak alapján a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály vezetőjeként a miniszter nevében és megbízásából kiadmányozom.

Nógrád Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály

Kormányhivatal megállapította, hogy az építmény vagy tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint megfelel, így a kulturális örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást kikötések nélkül adta meg.

Kormányhivatal a leletbejelentési kötelezettségről a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. (továbbiakban: Kötv.) 24. § (2) bekezdés a-c. pontja, az örökségvédelmi bírságról a Kötv. 82. § (2)-(3) bekezdése, valamint az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (X.18.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése alapján tájékoztatta Kérelmezőt.

A jogorvoslat lehetőségét az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 55. § (4) bekezdése határozza meg. Kormányhivatal hatáskörét a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV.9.) Korm. rendelet 3. § (1) a) pontja, illetékességét a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 568/2022. (XII.23) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése állapítja meg.

Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága Bányászati és Gázipari Főosztály Budapesti Bányafelügyeleti Osztály

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2023. április 19-én kelt megkeresésével szakhatósági állásfoglalást kért a Bányafelügyelettől a tárgyi létesítés építési engedélyezése kapcsán. Megkereséséhez mellékelte a Kocsis László tervező által 2023 márciusában készített CC-CES-L-01/2023 tervszámú kivitelezési tervdokumentációt.

Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII.29.) Korm. rendelet 1. §-ára és 1. számú mellékletének 7. táblázatának 19. pontjára tekintettel a Bányafelügyelet megvizsgálta a beérkezett dokumentációkat, nyilatkozatokat és ezek, valamint saját nyilvántartásai alapján az alábbiakat állapította meg:

• Tárgyi létesítés területe nem tartozik felszínmozgás-veszélyes övezethez, valamint bányászati tevékenységgel érintett területet nem érint.
• Az építtető a gázközmű üzemeltető nyilatkozatában foglalt feltételeket nem kifogásolta.
• A létesítés ásványi nyersanyag kitermeléssel jár, de a kitermelendő ásványi nyersanyag mennyisége nem éri el az 500 m3 -t.

A fentiek alapján a szakhatóság bevonásának feltételei nem teljesülnek, ezért a Bányafelügyelet az eljárást megszünteti.

A Kérelmező a bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról és egyéb eljárási költségekről, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 9/2022. (I.28.) SZTFH rendelet 2. számú mellékletének 3. pontja szerinti igazgatási szolgáltatási díjat befizette.

A Bányafelügyelet hatáskörét az 531/2017. (XII.29.) Korm. rendelet 1. § és 1. számú mellékletének 7. táblázatának 19. pontja, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 55. §-ában foglaltak alapján állapítja meg. Illetékessége a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43.§ (1) bekezdésén alapul.

Cserhátsurány Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: kérelmező) 2023. április 12. napján szakhatóságként kereste meg a Cserhátsurányi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjét a VaderCom Kft. (1141 Budapest, Szugló utca 125/G. C. lház. Fsz. 4. ajtó), mint Építtető meghatalmazásából eljáró CommCAD Kft. (2120 Dunakeszi, Arad út 4.), mint Tervező által kérelmezett „Cserhátsurány FTTH hálózat építés” megnevezésű elektronikus hírközlési építmény építési engedélyezési eljárásának ügyében.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55. § (1) bekezdése alapján, törvény vagy a szakhatóságok kijelöléséről szóló kormányrendelet közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság számára előírhatja, hogy az ott meghatározott szakkérdésben és határidőben más hatóság (a továbbiakban: szakhatóság) kötelező állásfoglalását kell beszereznie.

Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 1. § (1) bekezdése alapján a Kormány a Kormányrendelet 1. mellékletben meghatározott közigazgatási hatósági eljárásokban, az ott meghatározott szakkérdések tekintetében, az ott meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.

A Kormányrendelet 1. melléklet 7. pont Hírközlési ügyek 7. sora alapján az elektronikus hírközlési építmények engedélyezési eljárásában a települési önkormányzat jegyzője szakhatóságként jár el annak elbírálása érdekében, hogy a létesítmény vagy tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

A kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolta az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet által meghatározott műszaki dokumentációkat.

A rendelkezésre álló iratok alapján megállapítottam, hogy a tervezett tárgyi létesítmény a helyi településrendezési eszközökkel összhangban áll, továbbá hogy a létesítmény a helyi építési szabályzatról szóló 6/2002. (VIII. 27.) önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek megfelel.

A fellebbezési jogról való lemondás lehetőségét az Ákr. 118. § (4) bekezdése határozza meg.

Hatáskörömet a Kormányrendelet 1. melléklet 7. pont 7. sora állapítja meg.

Illetékességemet az Ákr. 16. § (1) bekezdés b) pontja biztosítja.

A jogorvoslat lehetőségét az Ákr. 55. § (4) bekezdése szerint határoztam meg.

A Hatóság az Eht. 10. § (2) bekezdése szerinti a 10. § (1) bekezdés 12. pontja szerinti hatáskörében eljárva, a kérelmet, a benyújtott dokumentációt és a mellékleteket megvizsgálta és megállapította, hogy azok a hiánypótlást követően megfelelnek a Rendelet 11. – 13. §-ában, az elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményfajtákkal való keresztezéséről, megközelítéséről és védelméről szóló 8/2012. (I.26.) NMHH rendeletben (a továbbiakban: NMHH rendelet), az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 50. § (3) bekezdésében foglalt előírásoknak, melyek figyelembevételével az építési engedélyt megadta.

A kivitelezésre és az elektronikus építési napló vezetésére vonatkozó részletes szabályokat a Rendelet 8. §-a és az Épkiv. tartalmazza.

Az Eht. 94. § (2a) bekezdése értelmében a hálózatüzemeltető és az elektronikus hírközlési szolgáltató együttműködnek a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése érdekében, ennek keretében a hálózatüzemeltető köteles tűrni a fizikai infrastruktúrájának felhasználását vagy köteles a fizikai infrastruktúrájának alkalmassá tételét elvégezni. Az elektronikus hírközlési építmény kiépítésének és karbantartásának költségeit az elektronikus hírközlési szolgáltató viseli. A (2b) bekezdés alapján a fizikai infrastruktúra (2a) bekezdés szerinti felhasználásához való hozzájárulásról szóló megállapodás megkötését az elektronikus hírközlési szolgáltatónak (Építtetőnek) írásbeli ajánlattal kell kezdeményeznie a hálózatüzemeltetőnél. Az átalakítási munkálatok elvégzésének időtartamát a (2c) bekezdés állapítja meg. A megállapodás létrejöttére vonatkozó további rendelkezéseket a (2b)-(2g) bekezdések határozzák meg.

Az Eht. 94. § (4e) bekezdése értelmében a fizikai infrastruktúra (2a) bekezdés szerinti felhasználásához nem kell az ingatlan tulajdonosának hozzájárulását kérni a meglévő fizikai infrastruktúra elhelyezését biztosító érintett ingatlan tekintetében, ha a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok létesítése nem jelent további korlátozást az ingatlan használatában a fizikai infrastruktúrához kapcsolódó vezetékjoghoz, szolgalmi vagy használati joghoz képest. Ha az építési engedélyezési eljárásra irányuló kérelem és mellékletei tartalmából más nem következik, vélelmezni kell, hogy a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok létesítése nem jár további korlátozással az ingatlan használatában a meglévő fizikai infrastruktúrához kapcsolódó vezetékjoghoz, szolgalmi vagy használati joghoz képest.

Az Eht. 94. § (4f) bekezdése szerint a (4e) bekezdés alapján létesített nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetőjének ingatlanhasználati joga megszűnik a felhasznált fizikai infrastruktúrához kapcsolódó vezetékjog, szolgalmi vagy használati jog megszűnésével, továbbá a felhasznált fizikai infrastruktúra ingatlanról történő eltávolításával.

A Hatóság az engedélykérelem és az ahhoz csatolt dokumentumok alapján megállapította, hogy a törvényi vélelemnek megfelelően tárgyi Építmény tekintetében a meglévő fizikai infrastruktúra meglévő nyomvonalon megvalósuló felhasználásához nem volt szükséges az érintett ingatlanok magántulajdonosainak hozzájárulását megkérni.

A döntésbe a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala Miskolci Hatósági Irodánál (3529 Miskolc, Csabai kapu 17.), ügyfélszolgálati időben (Hétfő: 8:00-12:00, Szerda: 13:00-16:00, Péntek: 8:00-12:00), a +36 46 555 523 telefonszámon előre egyeztetett időpontban lehet betekinteni.

A Hatóság az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdés h) pontja alapján az eljárás során hozott döntéséről készült közleményt közhírré teszi.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 53/G. § (2) bekezdése értelmében az eljárásról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogait akkor gyakorolhatja, ha az elsőfokú eljárásban nyilatkozatot tett vagy kérelmet nyújtott be.

Jelen közlemény egyidejűleg megtalálható a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda (3529 Miskolc, Csabai kapu 17.), hirdetőtábláján, valamint a Hatóság honlapján (nmhh.hu).

Elektronikusan aláírt dokumentum.
Kiadmányozta: Farkas Zoltán hatósági irodavezető, Aranyosné dr. Börcs Janka, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalának főigazgatója nevében és megbízásából Miskolcon, az elektronikus aláírás szerinti időpontban.

Kifüggesztés napja: 2023. augusztus 10.
Levétel napja: 2023. augusztus 26.