Aczél Petra és Veszelszki Ágnes szerkesztette a Deepfake: A valótlan valóság című kötetet, amely 14 szerző tanulmányát foglalja egybe kommunikáció- és médiatudományi, kiberbiztonsági, médiajogi és pszichológiai-pedagógiai szempontok szerint. A kötet témája nemzetközi szinten is egyedülálló: elsőként az NMHH és a Gondolat Kiadó gondozásában készült el kizárólag az audiovizuális manipulációval foglalkozó könyv. „A deepfake korunk imposztora. Olyan tartalom, kép, üzenet, amely mögött a gyorsan tanuló mesterséges intelligencia (MI) dolgozik azért, hogy egy, a valóságra megtévesztésig hasonlító, valójában azonban nem létező médiaeseményt hozzon létre” – olvasható a kötet ajánlójában.

A nem hagyományos könyvbemutatót Szadai Károly, a Médiatanács tagja nyitotta meg, majd Aczél Petra, az NMHH Médiatudományi Intézetének kutatásvezetője, a kötet egyik szerkesztője mutatta be a deepfake-jelenséget és a kötet koncepcióját.

A szerkesztők a bemutatón egy új műfajt is bevezettek. A mesterséges intelligencia promptolásához hasonlóan ezúttal a természetes intelligencia, azaz a szerzők kaptak Veszelszki Ágnes kutatásvezető-helyettestől, a kötet másik szerkesztőjétől rövid, de komplex kérdéseket, amelyekre egy-egy percben válaszolhattak.

Egy 1-től 10-ig tartó skálán mennyire félelmetes a deepfake a kibertitok-jövőkutató Keleti Arthur számára? Ha a 10-es szint a legfélelmetesebb, akkor a deepfake 8-as a kiberbiztonsági szakértő szerint, mert az emberek hajlamosak az érzékelésüknek hinni, miközben a deepfake éppen azt teszi próbára. Márpedig ha az érzékszerveinkben sem bízhatunk, akkor azt sem tudhatjuk, mégis miben hihetünk. Ezt erősítette meg Szabados Levente MI-szakértő is, hiszen a deepfake mindenhol kárt okozhat, ahol az embereknek bízniuk kellene egymásban. „Azt az evolúciós adottságunkat, hogy akkor építünk társadalmat, és akkor cselekszünk egymással összhangban, ha bízunk egymásban, könnyen alá lehet ásni akkor, ha nem tudjuk, hogy ki kicsoda.” Ráadásul a deepfake olyan gyorsan változik, amilyen elképesztő tempójú fejlődést eddig még az informatikában sem láttunk. Keleti Arthur kiberbiztonsági szakértőnek is naponta több órát kell azzal foglalkoznia, hogy naprakész maradjon.

Lendvai Gergely Ferenc, az NMHH jogi szakértője egyértelműen igennel felelt arra a talán provokatívnak ható kérdésre, hogy valóban kell-e a jogászoknak minden olyan új technológiával foglalkozniuk, mint a deepfake. A deepfake-témakör számos jogi hézagot, ezáltal kihívást feltárt, ezért kulcsfontosságú a jogász szakemberek felkészültsége. Ehhez kapcsolódott az a kérdés, hogy félti-e Miklós Gellért jogász kutató a szeretteit az MI-től, különös tekintettel a deepfake-re. A szakértő szerint a deepfake számos területen okozhat kárt a politikai választásokba való beavatkozástól a bosszúpornóig, a jogi szabályozás lényegében pedig csak fut a technológia után. Veszelszki Ágnes arra is rákérdezett, kit büntethetnek a deepfake kapcsán: a készítőt, a terjesztőt vagy a platformot? Miklós Gellért szerint az Európai Unió MI-jogszabályában minden szereplőre vonatkoznak bizonyos kötelezettségek, amelyek szankcionálhatók bírság kiszabásával, sőt akár a terjesztők teljes felfüggesztésével is. Deepfake-kel kapcsolatos hatósági eljárásról egyelőre nem tudunk, válaszolta Eszteri Dániel jogász, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság munkatársa. A platformokra, adatkezelőkre már most is elég súlyos, több millió eurós bírságot is ki lehet szabni a GDPR alapján, illetve a küszöbön van a mesterséges intelligenciára vonatkozó EU-s rendelettervezet, amely tovább emelheti ezt az összeget.

Gocsál Ákost arról kérdezte a szerkesztő, hogy véleménye szerint átveszik-e a virtuális és deepfake bemondók a valós szereplők helyét, és ha igen, mennyi időn belül. A Pécsi Tudományegyetem adjunktusa szerint a technikai lehetőség erre már adott, bár a technológia még közel sem tökéletes. Viszont a filmesek, forgatókönyvírók között már most mozgalmak, tüntetések indultak az MI filmipari felhasználása ellen. Veszelszki Ágnes azt kérdezte Mezriczky Marcelltől, hogy vajon mi lesz a következő terület, ahol sztrájk várható a mesterséges intelligencia térhódítása ellen. A deepfake-kutató doktorandusz szerint az összes művészeti területen lehetnek majd ezzel kapcsolatos tiltakozások. Gondoljunk például arra a zeneszerzőre, aki valamely videómegosztón ráakad egy olyan műre, amelyet az ő stílusában generáltak, azonban egyáltalán nem kap utána jogdíjat, hiszen hivatalosan nem ő az alkotó. Ugyanígy joggal tehetnek panaszt azok a képzőművészek, akiknek a műveit az MI-rendszerek tanítására használták, hiszen az algoritmus generálta tartalom az ő munkájuk nélkül nem jöhetett volna létre. És hogyan lehet tanítani az MI használatát, a promptolást? Mezriczky Marcell deepfake-kutató véleménye szerint a promptolás valójában nem tanítható. Olyan tudás, amely leginkább a biciklizéshez hasonlít: az ember egyszer ráérez, utána pedig gyakorolja azt.

Kárpáti Andrea, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora szerint két, eddig talán elhanyagoltnak tekintett tanári tulajdonság kerül előtérbe a mesterséges intelligencia kapcsán: ez pedig a műveltség és az intuíció. Előbbi segítségével meg tudjuk állapítani, lehetséges-e az, ami valóságosnak tűnik, utóbbi pedig a hibák, kisiklások, zökkenések felismerését segíti. Az intuíció fejleszthető, a műveltség megszerezhető.

Aczél Petra professzor a következő szavakkal ajánlotta a kötetet a jelenlévők és a leendő olvasók figyelmébe: „A deepfake az AI igen különös iránya. Ebben a formátumban egyszerre lehetünk élők és holtak, egyszerre lehetünk itt és másutt, egyszerre mondhatunk valamit és közben az ellenkezőjét is, továbbá egyszerre gondolkodhatunk, miközben valójában nem gondolkodunk. Abban reménykedünk, hogy amikor az olvasó elolvassa ezt a kötetet, akkor a gondolkodás marad meg mindenkiben.”

• _{Sebestény Judit, a médiatanács titkárság munkatársa moderálta a beszélgetést}
• _{A könyvbemutatót Szadai Károly, a Médiatanács tagja nyitotta meg}
• _{Aczél Petra professzor arról beszélt, hogy a deepfake az AI igen különös iránya}
• _{Az október 16-án megrendezett bemutató vendégei}
• _{A kötet szerzői: Keleti Arthur, Lendvai Gergely Ferenc, az NMHH jogi szakértője és Gocsál Ákos}
• _{A szerzők rövid, de komplex kérdéseket kaptak, amelyekre egy-egy percben válaszolhattak.}
• _{Sokan kíváncsiak a Deepfake: A valótlan valóság című kötetetre}
• _{Aczél Petra és Veszelszki Ágnes a dedikálás után fotózkodtak is}
• _{A Deepfake: A valótlan valóság című tanulmánykötet}