NMHH-szakértők részvételével zajlott az infokommunikáció aktuális kérdéseivel foglalkozó Infokom 2023 konferencia

Közzétéve: 2023. november 10.

Dr. Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke nyitotta meg a kecskeméti HTE Infokom 2023 konferencia szerdai napját. A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület által 25. alkalommal megrendezett tanácskozáson az NMHH több szakembere is aktív szerepet vállalt.

Dr. Koltay András, az NMHH elnöke nyitotta meg a kecskeméti HTE Infokom 2023 konferenciát

Dr. Koltay András, az NMHH elnöke nyitotta meg a kecskeméti HTE Infokom 2023 konferenciát

A szakmai rendezvényen az NMHH-elnök az online platformok nyilvánosságformáló erejéről, a digitális szolgáltatások új uniós szabályozásról és az NMHH abban betöltött szerepéről beszélt.  Kiemelte: sokéves küzdelem után az uniós intézményrendszer a digitális szolgáltatásokról szóló rendelettel olyan új szabályozást alkotott, amely számos ponton előrelépést jelent a szólásszabadság érvényesülésének biztosítása és a felhasználók védelme terén.

November 7-én, a konferencia első napján két szekcióbeszélgetésben is részt vettek az hatóság szakemberei. A „Drónok a hírközlésben, drónok a hírközlésért” szekcióban a drónok szerepét tekintették át megszólalásaikban a jelenlévők – köztük Bodzsár Krisztián, a Rádiómonitoring Osztály mérési csoportvezetője, aki előadásában beszámolt arról, hogyan használják a drónokat a rádiófrekvenciás mérésékhez.

A „Műholdak körülöttünk: új megoldások az űrtávközlésben” című szekcióban az űrtávközlés aktuális kérdéséit tekintettek át a résztvevők. Dr. Daczi Diána, a Frekvencia- és Azonosítógazdálkodási Igazgatóság űrtávközlési szabályozási munkatársa előadásában a műholdas piac átalakulásáról és a megakonstellációk növekvő számáról beszélt. Solymosi János (BHE Bonn Hungary Electronics Zrt.) a mélyűri kommunikáció kihívásait emelte ki, Milankovich Dorottya (C3S Kft.) az űrszemét kezelésével kapcsolatos műholdas kommunikációs megoldást mutatott be, míg Christopher Vasko (Európai Űrügynökség – ESA, ESA Connectivity and Secure Communications) az optikai és kvantumműholdas kommunikáció európai eredményeiről számolt be. A szekciót dr. Vári Péter, az NMHH főigazgató-helyettese és dr. Bacsárdi László, a BME docense vezette.

A konferencia másnapján a „Frekvenciák, platformok, kibertér, merre tart a szabályozás?” című szekcióban a szabályozás aktuális kérdéseit több oldalról is felvillantották az NMHH képviselői, Kollár Péter, az NMHH frekvencia- és azonosítógazdálkodási igazgatójának vezetésével.

Bálint Irén, a Spektrumgazdálkodási Osztály vezetője előadásában Versengés a frekvenciasávokért – a WRC-23 kihívásai címmel néhány nagy vitát kiváltó, az országok által kiemelten kezelt WRC (World Radiocommunication Conference) napirendi pontot mutatott be.

Kiss Tamás, a Spektrumgazdálkodási Osztály szakértője „Meddig használhatunk 2G hálózatokat?” című előadásában ismertette azokat a szempontokat, amelyeket egy mobilszolgáltatónak át kell gondolnia, illetve meg kell oldania a 2G-s szolgáltatás megszüntetése előtt, valamint választ adott arra a kérdésre, létezik-e olyan alternatív megoldás, amellyel a hatékonyság növelhető a szolgáltatás (akár időszakos) fenntartása mellett is.

Fáczán Gábor, az Online Platformok Főosztály vezetője a digitális szolgáltatások szabályozásának kialakulásáról számolt be. Bemutatta, kire vonatkozik a szabályozás és mi az NMHH feladata a végrehajtásban. A magyar szolgáltatókra vonatkozó kötelezettségek mellett ismertette az onlineplatformok.hu weboldalon publikált tartalmas kutatások egy-egy részletét is.

Robbanás után útkeresés – az online videó üzleti modelljeinek jelene és jövője” című szekcióban Sugatagi Gábor, a Piackutatási és Piaci Monitoring Osztály vezetője az online tartalomfogyasztás hátteréről adott tájékoztatást. Az előadók egyetértettek abban, hogy a streamingszolgáltatások (pl. Netflix, Disney+) elterjedtsége nagyon gyorsan növekszik, manapság már a háztartások több mint felében fizetnek elő legalább egy ilyen csatornára. A jövővel kapcsolatban már eltérőek voltak a vélemények: a tévészolgáltatók abban bíznak, hogy Magyarországon a hagyományos tévét nem váltja fel a streaming, a fogyasztói elemzés ezzel szemben arra mutat rá, hogy a szórakoztatás minősége alapján döntenek a háztartások – ha a streaming vagy a videómegosztók jobb tartalmat kínálnak, akkor nem választják a lineáris tévézést.