A mozi halálának víziója a 2010-es évek óta meghatározó témája a filmes diskurzusnak. A zsebünkben lapuló multimédiás eszköz, az okostelefon a filmek fogyasztását is átalakította. A folyamatra ráerősített a digitális technika elterjedése mind a filmkészítésben, mind a fogyasztásban. A televíziók sorozatai, amelyek ugyanazt az élményt kínálják hosszabban, mint a filmek, az illegális letöltés (ez utóbbi manapság veszített a jelentőségéből) és a streamingszolgáltatók belépése a játékfilm-piacra mind-mind hozzájárultak a mozi térvesztésével, hanyatlásával kapcsolatos elképzelésekhez. A versenytársak kényelmesebben és olcsóbban kínálják szinte ugyanazt az élményt, mint a filmszínházak és a multiplexek - ahol egyébként a mozijegy csak kisebb porciója a bevételeknek, nagyobbik részét a fokozottan egészségkárosító, addiktív élelmiszerek fogyasztása jelenti.

Az elmúlt évtizedben az európai médiaipar mélyreható átalakuláson esett át a technológiai innovációk és az új globális szereplők megjelenése következtében. A Covid-19 világjárvány felgyorsított bizonyos trendeket, miközben ráirányította a figyelmet a média jelentőségére az emberek tájékoztatásában és szórakoztatásában. A médiafogyasztók figyelméért folytatott versenyben jelenleg – az Európai Bizottság jelentése szerint (European Media Outlook) - az online platformok állnak nyerésre, miközben a hagyományos szereplők többsége nehezen alkalmazkodik a kihívásokhoz. Az uniós iparág képviselői főként az EU-n kívüli szereplőkkel (például közösségi média platformokkal, amerikai streamingszolgáltatókkal) állnak versenyben. A befogadók egyre inkább online tartalmakat fogyasztanak, ugyanakkor - főként az elöregedő korfa miatt - a legtöbb európai számára a tévé továbbra is a filmek és sorozatok nézésének, illetve a hírek fogyasztásának elsődleges terepe.

Az egyes platformok bevételi adatai sokat elárulnak a jelenlegi helyzetről. Az audiovizuális szektor éves összbevétele 91,4 milliárd euróra becsülhető. A videojátékok növekedése a leggyorsabb. Az audiovizuális szektor kezd kilábalni a Covid-19 világjárvány okozta recesszióból, ugyanakkor a „médiatorta” egyes szeletei zsugorodnak. A különböző szegmensek bevételi dinamikája nagymértékben eltér: a VoD, a konzolos és mobiljátékok, a virtuális valóság tartalmak, valamint a digitális hírek növekedési pályán állnak, míg a mozi, a nyomtatott sajtó és a PC-játékok piaca mind több nehézséggel küzd.

A jövő kifürkészhetetlensége azonban arra figyelmeztet, hogy korai még perifériára helyezni a filmszínházakban fogyasztott alkotások jelentőségét. Az iparág képes volt a közel 150 éves története alatt többször is megújulni, a szféra legelismertebb képviselői a mai napig kiállnak a filmszínházak és a hagyományos módszerekkel rögzített alkotások mellett, mint például Quentin Tarantino, Steven Spielberg, Wes Anderson, Paul Thomas Anderson, Christopher Nolan. Ha jelenleg úgy is tűnhet, hogy a mozi varázsa elhomályosulni látszik, ez közel sem biztos, hogy így is marad.

Az európaiak tavaly legalább egyszer voltak moziban és ez állítás igaz a magyarokra is (UNIC Annual Riport 2023: 39 ország/terület összesített adata alapján 808,9 milliós nézőszám). Amennyiben a teljes népességre vetítjük az értékesített jegyek számát, honfitársaink 95 százaléka megnézett minimum egy alkotást 2022-ben. 2023 nyarán pedig megérkezett a világszerte közel száz százalékos márkaismertséggel rendelkező, 1959-es születésű babáról készült film, melynek rózsaszín világa a Filmforgalmazók Egyesületének októberi adatközlése szerint több mint 675 ezer nézőt ragadott magával. Az ugyanazon a napon debütáló életrajzi ihletésű Robert Oppenheimerről szóló dráma közel 550 ezer nézőt csalogatott be valamivel több, mint két hónap leforgása alatt. A „Barbenheimer-jelenségnek”, továbbá az Avatar elhúzódó sikerének köszönhetően 2022 év végétől nézettségi és bevételi rekordok dőltek meg a mozikban, és a nézők ugyanolyan kedvvel járnak a premierekre, mint a Covid-időszak előtt. A Nemzeti Filmiroda összesítése alapján 2023 első féléve igazán ígéretesnek bizonyult a közel 10,5 milliárd forintos jegyárbevétellel és a több mint ötmillió fős látógatószámmal.

Ma Magyarországon egy átlagos szombat este nyolc és tíz óra között több mint négymillióan ülnek le a tévéképernyők elé, s közülük is közel hárommillióan drukkolnak a különböző zenei tehetségkutatók, mint a Sztárban sztár leszek! vagy a The Voice Magyarország új felfedezettjeinek (1,5-1,4 millió fő). Ezekkel a számokkal a magyar mozik természetesen nem tudnak versenyre kelni, ahogy azzal sem, hogy a nagy streamingszolgáltatók havi csomagjai vagy a legnagyobb és így tematikus filmcsatornákat is magukban foglaló tévéelőfizetések már elérhetőek egy háromfős család egyszeri moziköltéséből, főleg akkor, ha figyelembe vesszük a büfében megvásárolt közepes popcorn/nachos menü árát is.

2023 első félévében a Nemzeti Filmiroda moziforgalmi statisztikáján alapuló adatközlése szerint átlagosan 2028 forintot fizettünk egy mozijegyért, a Vodafone kínálatán elérhető legtöbb televíziós csatornát magában foglaló TV HD Extra + Otthoni Gigabit Net csomagért, melynek az HBO Max is része, 2023 szeptemberében kevesebb, mint kilencezer forintot kért a szolgáltató havi szinten. A 2023-as mozijegyek árának több mint húsz százalékos emelkedése ellenére is azt mondhatjuk, hogy a körülbelül öt eurós magyar átlagár kedvezőnek mondható európai viszonylatban.

A magyar háztartások több mint 40 százaléka rendelkezik okostévével és közel hasonló arányban (39%) fizetnek elő a három legnépszerűbb streamingszolgáltatás valamelyikére (Netflix, HBO Max, Disney+) /Az elektronikus hírközlési piac fogyasztóinak vizsgálata – háztartási felmérés 2022, forrás: NMHH-Ariosz/. Az online film- és sorozatnézés a 40-49 éveseket jellemzi leginkább, 2023 szeptemberében több mint 1,26 millió látogatást mértek körükben a hét legkedveltebb online felületen, ám egymillió feletti látogatószámukkal nem sokkal maradnak el tőlük a 16-29 és a 30-39 évesek sem (Forrás: Gemius-EDME 16-75/NMHH). Bár a fiatalok körében igencsak népszerű a „streamingelés”, a mozilátogatás varázsa mégsem múlt el. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a 16-39 évesek többsége jobban élvezi a filmnézést moziban, mint tévében. A Kantar Hoffman legfrissebb adatközlése szerint a 16-19 évesek 41 százaléka egyetért azzal az állítással, miszerint élvezetesebb egy filmet a moziban megnézni, mint otthon a tévéképernyő előtt. A középkorúak esetében azonban fordul a kocka, ők inkább a karosszékükre esküsznek, és a korosztály nagyobbrészt már otthon marad (40-49 évesek: 36%, 50-59 évesek: 40%). Ahogy haladunk az idősebb generációk felé, annál inkább felerősödik az otthonmaradás igénye. Ez a trend a mozilátogatás gyakoriságában is tetten érhető, hiszen a heti-havi mozilátogatás a fiatalok körében sokkal jellemzőbb, a 16-19 évesek 17 százaléka havonta legalább egyszer elmegy moziba, szemben a 40-49 évesekkel, akiknek csak hét százaléka jár hasonló gyakorisággal filmszínházba.

A hazai mozi- és filmpiacon tektonikus változások játszódtak le az elmúlt három évtizedben. A mozitermek száma drámaian visszaesett, amíg 1990-ben még csaknem kétezer (1960) filmszínház üzemelt szerte az országban, és akár 36,2 millió jegyet is értékesítettek (ami egy lakosra vetítve évenként három-négy mozilátogatásnak felelt meg), addig 2000-re a termek száma 604-re, a látogatószám pedig 14,3 millióra redukálódott. (A mozitermek együttes befogadóképessége 1990-ben még 345 ezer fő volt, 2000-ben már csak 109 ezer.) Mindeközben a mozinak már nem csupán a televíziós kínálat bővülésével és az online filmletöltés lehetőségével, de a streamingszolgáltatók piacra lépésével is számolniuk kellett. Ezek összhatásaként 2022-ben már csak 248 mozi üzemelt hazánkban 508 teremmel (felük 3D-s filmek vetítésére is alkalmas), s ami még ennél is fájdalmasabb, a látogatók száma is 10,2 millió főre apadt.

Magyarországon a mozitermek több mint harmada (175 terem - autós-, kert- és vándormozik nélkül), a multiplexek több mint fele (13-ból hét) a fővárosban várja a nézőket. A mozilátogatások mintegy fele Budapesthez kötődik, és a lakosság itt költ a legtöbbet mozijegyre is (9 milliárd Ft) /Kézirat lezárásáig rendelkezésre álló utolsó adatfrissítés: 2023. április 19./. A főváros után a legtöbb moziterem Győr-Moson-Sopron vármegyében áll a nézők rendelkezésére (20), a leghátrányosabb helyzetben pedig Tolna vármegye lakosai vannak, összesen két vetítőteremmel. Bár Csongrád-Csanád vármegye a mozitermek számát nézve csak a harmadik helyen osztozik Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyével, a mozilátogatások száma alapján nem sokkal marad el Győr-Moson-Sopron vármegyétől (489 ezer vs. 590 ezer), az ezer lakosra jutó mozilátogatások száma (Mozilátogatások száma a 2022. január 1-jei népességszámra vetítve (KSH STADAT 22.1.2.1. A lakónépesség nem, vármegye és régió szerint, január 1.)) alapján pedig valamennyi vármegyét megelőzi. Ebben az összevetésben Tolna, Pest és Nógrád vármegye lakóinak mozilátogatási hajlandósága a legalacsonyabb – ami Pest vármegye esetében nem meglepő, hiszen a megyében élők viszonylag könnyen elérik a nagyobb budapesti multiplexeket.

Ami a mozikban vetített filmek választékát illeti, 2022-ben a megelőző évekhez viszonyítva rekordszámú, összesen 947 alkotás került közzétételre (Kézirat lezárásáig rendelkezésre álló utolsó adatfrissítés: 2023. augusztus 16. forrás: https://nemzetifilmiroda.hu/cikkek/nemzeti-filmiroda-statisztikai-2022), s ezek több mint negyede, 249 produkció premierfilmként jelent meg. Az újként bemutatott magyar gyártású játékfilmek száma is nőtt a korábbi évekhez képest, amely elsősorban a járvány miatt elmaradt vetítéseknek köszönhető (2019-ben 24, 2022-ben 45 magyar premier film, számos alkotás bemutatója tolódott az egészségügyi helyzet miatt), így 2022-ben összesen 45 hazai vagy magyar részvétellel készült bemutató közül választhattak a nézők, ami a „premierkínálat” 18 százalékát, a teljes 2022-es filmkínálat 4,7 százalékát jelentette. A magyar filmet látogatók aránya a sokéves átlagnak megfelelően hat százalékot tett ki tavaly, ami 600 ezres együttes nézőszámot jelent. Az európai művek népszerűsége azonban csökkent, és egyre nehezebben tud versenyre kelni az amerikai alkotásokkal, hiszen a közönség 84 százaléka inkább ezekre váltott jegyet.

A magyar premier filmek közül a 2022 szeptemberében bemutatott Nyugati nyaralás a forgalmi adatok alapján becsült nézettségi toplista (http://filmforgalmazok.hu/wp-content/uploads/2023/01/2022-TOP-50.xlsx) 33. helyén található több mint nyolcvanezres nézőszámával, míg az augusztus végén műsorra tűzött Szia, Életem! vígjáték (62 ezer néző, 38. hely) a második leglátogatottabb filmnek bizonyult. Az éves látogatószám alapján felállított top50-es listára az októberben debütált Blokád (közel 60 ezer néző, 40. hely) kivételével más magyar film nem tudott felkerülni. 2023 első félévében A nemzet aranyai c. alkotást látták a legtöbben a filmszínházakban, a vízilabdás sportlegendákat bemutató dokumentumfilmnek sikerült közel 89 ezer nézőt a mozikba csalogatnia, s amely a Filmio kínálatán is elérhető.

Noha csak 2022. december 15-én mutatták be, az év legnézettebb mozifilmje több mint félmillió nézővel és 1,2 milliárd forintos bevétellel az Avatar újabb része volt. A Filmforgalmazók Egyesületének 2023. októberi filmenkénti összesítése alapján továbbra is James Cameron alkotása a legnézettebb és a legtöbb bevételt hozó produkció a magyar mozikban (2,3 milliárd Ft, 1,03 millió néző). A tízes bevételi listát egyértelműen a UIP Duna Nemzetközi Film Kft. által forgalmazott alkotások uralják, mely forgalmazó filmjeire 2022-ben összesen közel négymilliószor voltak kíváncsiak (3,7 millió eladott jegy). A Fórum Hungary Filmforgalmazó Kft. a második legsikeresebb terjesztőként három filmet is az élbolyba juttatott, és többek közt az év filmjének köszönhetően 2,5 millió nézőt tudott a mozikba csábítani.

Mozis reklámpiac

Ugyan a magyar reklámpiac legkisebb szegmense a mozi, azonban 2013 óta szinte minden évben kétszámjegyű növekedést produkál, a legnagyobb, 50 százalékos ugrás 2015-ről 2016-ra következett be. Bár az előző évihez képest nominális értelemben elért 25 százalékos növekedéssel az összes médiatípus közül a mozireklám mutatta a legerőteljesebb bővülési dinamikát 2022-ben is, a 2,75 milliárd forintos bevétel csak 0,9 százalékos részesedést jelentett a teljes reklámpiaci tortából.

A magyar mozifilmek felkarolására a Nemzeti Filmintézet országos televíziós kampányt indított 2021-22-ben, s a Nielsen Közönségmérés Kft. adatai szerint két év alatt tizenegy csatornán összesen 1801 alkalommal találkozhattunk hazai filmalkotásokat promotáló reklámokkal. A Filmintézet mellett a forgalmazók is hirdették filmjeiket, továbbá a moziüzemeltetők is próbálták megnyerni – jellemzően különböző kedvezményekkel - a filmrajongókat, öt tévécsatornán összesen 176 alkalommal.

A különböző mozifilmeket vagy magát a mozilátogatás élményét népszerűsítő, összesen tizenegy médiaszolgáltatóra kiterjedő több mint 27,5 ezer spotot magában foglaló országos kampány a televíziós reklámpiac kicsiny szeletét jelenti (2022: 0,2%). 2022-ben negyvenöt film – köztük tizenegy magyar alkotás – trailer-ét láthattuk a tévékben. A leggyakrabban promotált mozifilm a DC Szuperállatok ligája című animáció volt - a nézettségi toplistán azonban ez is csak a huszadik hely eléréséhez volt elegendő 2022-ben. A magyar filmek közül a Jankovics Marcell által rendezett Toldi animációs film hirdetéseivel találkozhattunk a legtöbbször. Ezt a filmet a Filmforgalmazók Egyesületének adatközlése szerint 2023. október 1-jéig összesen 26 ezren látták. A játszma című, a hatvanas években játszódó kémtörténet volt a második legtöbbet népszerűsített magyar mű tavaly, mégsem tudott annyi nézőt bevonzani, mint a kevésbé promotált Nyugati nyaralás vagy a harmadik legtöbbet reklámozott Blokád.

A rádiós szféra valamivel kedvezőbb képet mutat, hiszen nyolc, a piacon meghatározó erejű adó teljes kereskedelmi hirdetésrepertoárjából egy százalékot tettek ki a mozifilmek és a legnagyobb üzemeltető (Cinema City) reklámjai (Info Rádió, Jazzy Rádió, Kossuth rádió, Petőfi rádió, Rádió 1, Retro Rádió, Sláger FM, Trend FM). Az összesen negyvenöt filmet népszerűsítő rádióreklámok közel harmada magyar alkotást ajánlott, és a legtöbbször szereplő filmek listáját is négy magyar mozi vezeti, élen a Szia, Életem! című filmmel.

Tematikus filmcsatornák és kínálatuk

2023 nyarán a 110 darab magyar nyelvű tévécsatornából 21 filmes csatorna (19%) volt fogható a háztartásokban, a legtöbbek számára az RTL-csoporthoz tartozó Film+ és a TV2 közeli Mozi+ volt elérhető, közel 96 százalékos lefedettséggel. A tematikus filmcsatornák a megjelenésüket követően elenyésző szeletet hasítottak ki maguknak a televíziós piacból, 2009 után azonban már több mint öt százalékos volt a részesedésük. A kínálat további szélesedésével 2023 első félévében a 11 mozicsatorna a teljes népesség körében tíz százalékon felüli részesedéssel bírt, mely egy-egy szombat esti időszakban akár 12 százalékra is felszökhetett. A Covid-19 pandémia kifejezetten kedvezett a filmkedvelőknek (hiszen a mozik bezártak), így 2019 és 2021 között szinte változatlan népszerűségnek örvendtek, annak ellenére is, hogy mind több streamingszolgáltató vált elérhetővé magyar nyelven. A töretlen közkedveltség és érdeklődés azzal is magyarázható, hogy a filmekre és sorozatokra szakosodott adók nézőinek több mint felét az ötven év felettiek teszik ki (53%), akik leginkább otthon maradnak, ha filmnézésről van szó. A televíziós filmcsatornák kínálata iránt legkevésbé a kiskorúak mutatnak érdeklődést, ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy számukra több mint tíz másik médiaszolgáltató kínál kifejezetten ennek a korosztálynak szóló tartalmat.

A 2022-es év legnézettebb filmcsatornájának az egész estés mozifilmkínálatát tekintve elmondhatjuk, hogy a Mozi+ igencsak széles palettát tudott nyújtani nézőinek, hiszen az év során közel ezer féle nagyvászonra készült, zömében amerikai gyártású produkciót mutatott be (915), szemben a Film+ 773 féle alkotásával. Ugyanez a trend érvényesült a hétvége esti, legfrekventáltabb időszakában (péntek, szombat és vasárnap este 19 és 22 óra között.) is: sokkal szélesebb kínálat jellemezte a Mozi+-t, mint versenytársait. Az AXN és a Paramount Network csupán harmadannyi mozifilmet vetített, itt a számos sorozat kiszorította a repertoárból a klasszikus egész estés filmeket. Míg a TV2-csoporthoz tartozó filmcsatorna arra törekedett, hogy a hétvégi esti időszakban magasabb arányban sugározzon magyar filmeket (2,5% vs. 3,4%), addig az RTL leánycsatornája ebben az időszakban teljesen kiszorította a hazai alkotásokat a kínálatából, hiszen tízből nyolc filmje amerikai gyártású volt.

A produkciók „születési” évét tekintve elmondhatjuk, hogy a csatornák filmkínálatának felét 2010 előtti alkotások tették ki, ám a hétvégi prime time időszakban mindegyik szolgáltató igyekezett előtérbe helyezni a 2010 után készült mozifilmeket, így például a Mozi+-on és a Paramount Network-ön ebben az időszakban tízből hat mű 2010 és 2022 között készült. Az elmúlt öt évben gyártott produkciók aránya a hétvégi idősávban szintén a Mozi+-on volt a legmagasabb (18,5%), másképpen fogalmazva az év 52 hétvégéjéből 33 alkalommal 2017 után készült, döntően amerikai akcióthrillert, sci-fi-t vagy éppen drámát láthattunk a műsorán.

Mozifilmek a televízióban

Az elmúlt huszonöt év legnézettebb mozifilmjét a TV2 sugározta 1998 karácsonyán: a My Girl című romantikus filmet 2,9 millióan követték figyelemmel. 2022 legnézettebb filmje - az ezúttal a TV2 csatornán közzétett - Reszkessetek, betörők! volt, amely alkotást 1998 óta nyolc tévécsatorna kínálatában közel százszor láthattak a nézők, és amely hatszor is felkerült az éves nézettségi listák élére.

*Éves toplista a mozifilmek tipológiája alapján, 1-es műsorszint, simple és gross műsorszámok, minimum 10 perc hossz, 83 csatorna műsorcím szintű adata.

Ám korántsem a Reszkessetek, betörők! Kevinjének története volt a legtöbbet sugárzott alkotás, amennyiben a teljes televíziós kínálatot tekintjük mérvadónak (beleértve a tematikus mozicsatornákat is). Az elmúlt 25 év leggyakrabban sugárzott filmje a Men in Black első része volt, amelyet 232 alkalommal vetítettek a 83 csatorna kínálatában. 2023. októberéig havonta átlagosan háromszor láthattuk ezt a filmet négy tematikus filmcsatorna programján. Az amerikai sci-fi-től nem sokkal maradtak el a ’70-es, ’80-as évek akcióvígjátékai, a Bud Spencer és Terence Hill páros által fémjelzett Kincs, ami nincs, Bűnvadászok, És megint dühbe jövünk c. klasszikusok sem.

A legnépszerűbb magyar mozifilmek a ’90-es évek óta

A hazai alkotások közül a legnézettebb film az 1998-as A miniszter félrelép című vígjáték volt, igaz, az elmúlt két és fél évtizedben Magyarországon bemutatott mozifilmek listáján ez is csak a 36. helyhez volt elegendő. A magyar filmek toplistáján dobogós helyezést ért el a Valami Amerika trilógia első része és az 1956-os forradalomról szóló Szabadság, Szerelem című film.

A magyar gyártású filmek történetében az eddigi legnagyobb kasszasikert a Kincsem című film érte el, amely a 2017-es bevételi listán a harmadik helyen végzett a Star Wars: Az utolsó Jedik szuperprodukció és a Gru 3 animációs film mögött. A bevételi top10-be azóta is csak a Valami Amerika 3. című vígjátéknak (2018, hetedik hely) sikerült bekerülnie. 2022-ben a legnézettebb és egyben a legnagyobb bevételt hozó magyar filmnek, a Nyugati nyaralásnak csupán a 35. helyre futotta.

A legnépszerűbb és eredetileg mozivászonra szánt magyar filmek átlagosan egy-két éven belül megjelentek a televíziós kínálatban is. A magyar mozifilmek ugyanakkor az elmúlt 25 évben a tévéképernyőn sem tudtak igazán versenyre kelni az amerikai vígjátékokkal és akciófilmekkel; a legnézettebb magyar filmeknek 2010 előtt még sikerült 1,6-1,9 millió nézőt leültetniük a képernyők elé, ám ez az érték messze elmarad az amerikai filmek akkori 2,5-3 milliós nézettségétől.

A vizsgált időszakban több mint hatvan csatornán összesen 1700 magyar filmalkotással találkozhattak a nézők. A Duna TV, a Duna World és az M5 közszolgálati adók tűzték műsorukra a magyar filmek több mint felét. A mozilátogatók által leginkább kedvelt húsz alkotást az elmúlt két és fél évtizedben összesen több mint 1300 alkalommal vetítette 28 televíziós csatorna.

A magyar filmek összesített televíziós nézettségi toplistáját 5,4 millió követővel a 2005-ös Csak szex és más semmi című vígjáték vezeti (kumulált elérésmutató (Coverage abs.) a közönségről), de a listán több olyan komédia is ötmillió feletti összesített nézettséggel szerepel, mely a mozik esetében nem került be a legnézettebb tíz magyar film közé. Ilyen a 2004-es S.O.S. szerelem!, a 2005-ös Egy szoknya, egy nadrág, vagy a mozikban 2000-ben bemutatott Meseautó, amelyet a különböző csatornákon összesen csaknem kétszáz alkalommal vetítettek le az elmúlt évtizedekben. Az összesített televíziós nézettségi toplistában a vígjátékok dominanciáját az egyéb műfajba sorolt mozifilmek közül egyedül a Kincsemtudta megtörni, amelyet 2019. március 15-i televíziós premierje óta 41 vetítés során 4,6 millióan láttak, döntően az RTL Kettő és a Cool műsorán.

Forrás: Filmforgalmazók Egyesülete/NMHH, Nielsen Közönségmérés/NMHH

*Kumulált elérésmutató (Coverage abs.) a közönségről

A magyar tévénézők főműsoridőben (19 és 22 óra közötti kezdettel) legtöbbször (59 alkalommal) Mikszáth Kálmán: A fekete város című regényének filmes adaptációját láthatták. Ebben a műsorsávban hasonló gyakorisággal került adásba az Üvegtigris első és második része. A 2022-es év legtöbbet vetített magyar alkotása a Hamis a baba volt.

A széles sávú internet elterjedésével hazánkban megteremtődött a lehetőség a streamingszolgáltatók terjeszkedésére, akik jelenleg a háztartások kb. 40 százalékában vannak jelen. A streaming elterjedtsége a fejlett nyugati országokban a legerősebb. Az előfizetők kevesebb, mint két mozijegy árából korlátlan hozzáférést kapnak a szolgáltatók kínálatához, amelyben gyakran több ezer tétel található, s ezek között vannak új és régi alkotások egyaránt. A mozis premierek gyakran alig két hónapon belül megjelennek a repertoárokban, így nem csoda, hogy a középkorúak, akik amúgy sem járnak moziba, adják az előfizetői kör derékhadát.

A FlixPatrol 2023. októberi adatai szerint Európa számos országában hasonló a helyzet, mint hazánkban, a Netflix mindenhol a legnépszerűbb. Németországban, Franciaországban, Ausztriában az Amazon Prime, Szlovákiában és Romániában a Voyo (tulajdonos: Central European Media Enterprises Ltd.) számít a másodiknak. Szlovéniában valamint Szerbiában - Magyarországhoz hasonlóan - az HBO Max követi a Netflix-et. Németországban, Franciaországban és Ausztriában, ahogy itthon is, a Disney+ számít általában a harmadik legelterjedtebb előfizetésnek (a nyugati országokban nem ritka, hogy háztartásonként kettő vagy több előfizetéssel is rendelkeznek, egy-egy népszerű alkotás elég ahhoz, hogy a platformhoz csábítsák a felhasználókat). A szolgáltatók kínálatában a leginkább fogyasztott alkotások a bűnügyi thrillerek, illetve a nemrég bemutatott mozifilmek, de népszerűek még a fentiek mellett a gyerekeknek kínált alkotások is.

A végső kérdés vélhetőleg nem az, hogy a streamingszolgáltatások „nyernek” vagy „veszítenek” a hagyományos filmekkel szemben, hanem inkább az, miként fejlődik a szórakoztatóipar. A streamingszolgáltatások és a mozifilmek egymás mellett létezhetnek és különböző preferenciákat elégíthetnek ki. A streaming elsősorban kényelme, széles kínálata és könnyű hozzáférése miatt került előtérbe, s ebben nem kis szerepe volt a Covid-19 világjárványnak is. A hagyományos filmek azonban a mozikban egyedülálló élményt kínálnak, és megvan a maguk elkötelezett közönsége. Az iparág alkalmazkodik a változó fogyasztói preferenciákhoz, sok filmstúdió egyszerre teszi közzé a tartalmait a mozikban és a streaming platformokon. A fenti tendenciákat figyelembe véve a mozi még jó ideig velünk marad, elképzelhető azonban, hogy Próteusz természete újból diadalmaskodni fog, és egy új, eddig még nem látott formát fog ölteni.