Az első magyar rádióadót (amely akkor még szikratávíróként működött) 1914-ben adták át. Rendszeres rádióadásokat azonban csak 1924 óta foghatnak a hallgatók. Mint ismeretes, ekkoriban még egy legendás bútorszállító kocsi szolgált a Magyar Rádió kísérleti stúdiójaként. Később a Bródy Sándor utcába került át az adó, de az előfizetők gyarapodó száma már a húszas években egyértelművé tette, hogy mielőbb szükség van egy nagy hatótávolságú, korszerű adótorony felépítésér, ami 1933-ban meg is történt. A Fabinyi Fuchs Emil tervezte torony két, közel 150 méter magas, a talpánál egymáshoz rögzített MÁVAG gyártmányú acélszerkezetű toronyból és a közöttük kifeszített 100 méteres antennából állt. Ez a rendszer már képes volt Budapesten és környékén jó minőségű adást produkálni.

A torony magassága „nettó” 284 méter volt, de ebből még egy 30 méter hosszú hangolócsövet tolhattak ki az üzemeltetők az adás optimalizálására. Ez állítólag egy fricska volt a trianoni békediktátum egyik kitételének, amely nem engedte, hogy az akkor 300 méteres Eiffel-toronynál magasabb építményeket emeljenek.

Mint annyi épületet Magyarországon a huszadik században, ezt is ledöntötte a háborús pusztítás, majd újjáépült. Épp 79 évvel ezelőtt, az 1944. november 30-án visszavonuló német csapatok a szerkezetet tartó nyolc feszítőkötélből hatot felrobbantottak. „A torony-szerkezet középső, 14 méter széles része két méter mélyen fúródott a talajba, s a zuhanás lendületétől a toronytalp nyolc méterre távolodott el az alaptól. A talpszigetelő eltörött, a vasszerkezet nagy része elgörbült, deformálódott” – írja a lakihegyi torony történetéről írt cikkében Balás B. Dénes. A torony azonban nem sokáig hevert a földön: 1945 szeptemberében már újra munkába állt, de 1946 karácsonyáig csak az egyik adója működött. Azonban nem ez volt az egyetlen veszély, amit a jellegzetes sziluettel messzire látszó – és messzire sugárzó – épület átélt.

A hatvanas években a technikai fejlődések a rádióadó életében is változásokat hoztak. Nagyobb teljesítményű rendszerekkel látták el, ugyanis az addigi 135 kW-os adót két, egyenként 150 kW-os rendszer váltotta fel.

A lakihegyi új kétszer 150 kW-os adóberendezés mérése. (Fortepan)

1977-ben, a jóval korszerűbb solti rádióadó üzembe állása után a lakihegyi egységet tartalékká léptették vissza, a nyolcvanas évek elején pedig a lebontása mellett döntöttek, és csak széles körű társadalmi összefogás – civil szervezetek és magánszemélyek együttes tiltakozása – mentette meg, így 1985-ben végül ipari műemlékké nyilvánították. 2006 nyarán egy felújítás után újra üzembe helyezték. Azóta is a solti rádióadó tartaléka, de főüzemben olyan jeleket sugároz, amit az áramszolgáltatók az éjszakai-nappali ellátás közti váltásra és a közvilágítás kapcsolására használnak fel. A torony ipari alpinisták képzésének is helyszíne.