A közönségarány az egy adott időszakban a vizsgált lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás műsorszámainak nézésére, illetve lineáris rádiós médiaszolgáltatás műsorszámainak hallgatására fordított összes időtartam százalékosan kifejezett arányát jelenti, valamennyi lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás nézésére, illetve valamennyi lineáris rádiós médiaszolgáltatás hallgatására fordított összes időtartamhoz viszonyítva egy meghatározott népességben (a rádiók esetében a 15, a televízióknál a négy évnél idősebbek körében).

A lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatók éves átlagos közönségaránya alapvető fontosságú a médiaszolgáltatók piaci koncentrációjának megelőzése vonatkozásában a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvényben (a továbbiakban: Mttv.) meghatározott szabályok és eljárások tekintetében.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság az Mttv. 69. § (4) bekezdésében foglalt előírásnak megfelelően az alábbiak szerint teszi közzé a közönségarány-mérés módszertanát:

1. Televíziós nézettségmérés módszertana

A televíziós nézettségmérés alapját műszerekkel felszerelt panelminta folyamatos megfigyelése képezi. Az 1450 háztartásból, illetve mintegy 3300 személyből álló panelminta az ország lakosságát reprezentálja annak érdekében, hogy a teljes lakosság tévénézési szokásai megbecsülhetők legyenek. A panelháztartások azok a háztartások, amelyekbe nézőmérő készülékeket telepítenek, a háztartások tagjai a paneltagok, akik hosszú időn át a mintában maradnak és folyamatosan adatot szolgáltatnak. Lényeges, hogy az alkalmazott eljárás megfelel a nemzetközi ajánlásoknak (ESOMAR, GGTAM).

1.1. A rendszer működése

A televíziós közönség pontos mérésének alapja, hogy a panelháztartásokból gyorsan és hatékonyan legyenek összegyűjtve az adatok. A nézőmérő műszerek a panelháztartásokban minden működő tévékészülékhez telepítésre kerülnek. Minden műszer másodperc pontossággal rögzíti a nézést a nap 24 órájában, az év minden napján, továbbá azt, hogy ki és mit néz az adott készüléken. Ez az adat eltárolódik, és a műszer továbbítja minden háztartásból az adatfeldolgozó központba WiFi-s internet kapcsolaton keresztül. A mérés a GTAM Nano típusú műszerekkel történik.

A GTAM Nano nézőmérő rendszer ismertetése

A GTAM Nano technológia a Tartalom Követő Rendszeren alapul (Content Tracking System – CTS), amely magába foglalja a műszereket, az adatlehívó szoftvert, valamint egy többfunkciós központi adatfeldolgozó rendszert is. Ennek a rendszernek a kifejlesztését az egyre komplexebb és digitális televíziós környezet tette szükségessé.

A GTAM Nano mind az analóg, mind a digitális (beleértve a földi, kábel, műholdas, IPTV) platformokon elérhető műsorokat képes mérni valós és nem valós (Time-shifted) időben, azaz a műsorsugárzás ideje alatt, valamint későbbi időpontban is, így például a később visszanézett rögzített műsorokat is képes mérni, melyhez nem szükséges a médiaszolgáltató közreműködése.

A CTS az audio-felismerés technológiáján alapszik. A hangjeleket digitalizálja, 0 és 1 jelekké alakítja át, és egy algoritmus alapján tömöríti. Egy robosztus mintakorrelációs rendszer segítségével kerül összehasonlításra a regisztrált tartalom a korábban létrehozott másodpercnyi pontosságú referencia jelekkel.

A GTAM Nano-n található univerzális audio bemenet lehetővé teszi, hogy a hozzá kapcsolódó különböző televíziós eszközökből a hangminta jeleket összegyűjtse. A tévékészülék(ek)hez elhelyezett műszer folyamatosan digitalizálja a hangot mindaddig, amíg a tévékészülék bekapcsolt állapotban van. A műszer az összegyűjtött digitalizált hangmintákat eltárolja és továbbítja a feldolgozó központba, ahol valamennyi tévékészüléken történt nézés azonosításra kerül.

Minden egyes mérni kívánt csatornáról valós idejű referencia/audio jelet kell gyűjteni annak érdekében, hogy azonosítani lehessen, hogy egy adott időpontban melyik csatornához tartozik a nézés. A legtöbb csatornáról egyidejűleg több platformon is készül referenciajel rögzítés, ugyanakkor a csatorna (tartalom) meghatározás egy kijelölt platform alapján történik.

A műszer és a központi adatfeldolgozó helyszín (central processing site) közötti közvetlen összeköttetést alapvetően a panel háztartás WiFi-s internet kapcsolata biztosítja. Ez a folyamatos kapcsolat lehetővé teszi az adatbegyűjtési ciklusokat a nap során, ugyanakkor minimálisan terheli az otthoni hálózat adatforgalmát és megbízható, gyors adattovábbítást biztosít. Az adatbegyűjtési ciklusok száma egyedileg konfigurálható: öt percenként vagy akár majdnem valós időben is képes továbbítani az adatot.

Amennyiben a háztartásban nincs megbízhatóan működő WiFi-s internet kapcsolat, akkor a mérést végző társaság által telepített WiFi hotspot biztosítja az adattovábbításhoz szükséges internet kapcsolatot.

A háztartás tagjai tévékészülékenként egy-egy távirányító segítségével állíthatják be, hogy melyikük nézi éppen a televíziót. A nézőmérő műszer távirányítóján a számok 1-9-ig egy-egy háztartástagot jelölnek. A háztartás minden tagjának saját, egyéni nyomógombja van, amivel a tévénézés kezdetét és befejezését kell jeleznie. A kijelző egységen megjelennek az éppen tévénézők sorszámai.

Egy panelháztartásban tipikusan az alábbiak kerülnek beszerelésre:

• GTAM Nano műszer – az audio jelek mikrofonon vagy vezetéken keresztüli rögzítésére használt elektronikus eszköz,
• USB kábel – közvetlen kapcsolat a tévékészülékkel, mely áramellátást biztosít a műszer számára, ami a tévékészülék ki- és bekapcsolt állapotát is ezen keresztül érzékeli,
• külső energiaforrás – áramellátást biztosít a műszer számára, ha az USB kapcsolat nem elérhető,
• bluetooth vezeték nélküli bekapcsolás-érzékelő – a tévékészülék ki- és bekapcsolt állapotát érzékeli (ez az eszköz csak akkor kerül alkalmazásra, ha a mért tévékészüléken nincs „Energy Star” kompatibilis USB csatlakozásra lehetőség),
• hangbeviteli opciók: vezeték alapú összeköttetés a műszerrel vagy egy kisméretű mikrofon a hangszórón történő elhelyezésével.

1.2. A televíziónézés operacionális definíciója

Módszertan szempontjából tévénézőknek azok a személyek számítanak, akik bejelentkeznek a rendszerbe, azaz megnyomják a háztartásukban kihelyezett mérőműszer távirányítóján az őket azonosító gombot, így jelezve, hogy elkezdték nézni a televíziót. Bármennyi nézőmérő műszer van telepítve egy panelháztartásnál, a háztartás egy-egy adott tagjának mindegyiknél ugyanazt az azonosító gombot kell megnyomnia.

A rendszerbe bejelentkezett személyt akkor tekintjük egy csatorna nézőjének, ha legalább 15 folyamatos másodpercet tölt a csatorna nézésével. Mindaddig nézőnek tekintjük, amíg ki nem jelentkezik a rendszerből. A nézőmérő rögzíti, hogy az adott háztartásban egy adott másodpercben kik tévéznek.

A nézőmérő rendszer 24 órán keresztül méri az összes tévékészüléken a csatornák nézettségét, továbbá minden egyéb tévéképernyő-használatot (pl. streaming, PC használat a tévékészüléken keresztül, videójáték).

1.3. A minta szerkezete és kiválasztása

A televíziós csatornák országos nézettségének becslése egy országosan reprezentatív, ún. panelmintán végzett nézettségméréssel történik, és az így mért adat statisztikai eszközökkel kerül kivetítésre az ország televízióval rendelkező háztartásaiban lakó 4+ éves személyek körére, ahol legalább az egyik tévékészülékhez valamilyen vételi mód - azaz digitális földi vétel, digitális parabolaantenna, analóg vagy digitális kábeltévé, IPTV szolgáltatás - kapcsolódik.

Az 1450 háztartásból álló panelminta a magyarországi magánháztartásokban élő, 4 éven felüli teljes népesség otthoni televíziózási szokásait reprezentálja. A súlyozási eljárással a mintavételből eredő aránytalanságokat kell kiegyensúlyozni. A nézőmérő által szolgáltatott adatokból becslés készül az országos közönségnagyságra. A panel kiválasztásának és a súlyozási eljárásnak a populációra vonatkozó ún. Universe számait az évente elvégzett alapozó felmérés biztosítja.

A panelmintába kerülő új háztartások kiválasztása azon háztartások közül történik, akik bekerültek az előző kétévi alapozó felmérés adatfelvételébe vagy a megelőző két éven belül végrehajtott toborzó adatfelvételek valamelyikébe, és aláírásukkal hozzájárultak ahhoz, hogy adataikat egy későbbi kutatás céljából tárolják és kiválasztásuk esetén felkeressék őket. A panelminta azt jelenti, hogy egy mintabeli háztartás nemcsak egy alkalommal szolgáltat adatot, hanem hosszú időn keresztül a minta része marad.

A panelcsere-eljárás során minden, a beszerelésre potenciálisan hajlandó háztartás egy adatbázisba kerül, melynek esetei a számítógépes program eredményeképpen olyan prioritási score értéket kapnak, amely jelzi, hogy milyen mértékben kívánatos bevételük a panelbe. Évente húsz százalékos cserét feltételezve, a beszerelésre kijelölt háztartásokat a score érték alapján sorba rendezett háztartások listájának éléről véletlen mintavételi eljárással kell kiválasztani. Hasonlóan kell kijelölni a leszerelésre jelölt háztartásokat. A panel szelekciós folyamata során biztosítottnak kell lennie, hogy a panel minden megyeszékhelyen, megyei jogú városban és budapesti kerületben jelen legyen. A többi településtípust, a településtípusban lakó háztartásokat számarányuknak megfelelően kell képviseltetni a mintában.

Az ismertetett panelcsere mechanizmus egy sok szempontú rétegzett mintának megfelelő minta eloszlást hoz létre. A bonyolult rétegzési eljárás alkalmazását az teszi indokolttá, hogy a mérésbe való részvétel hajlandósága a különböző társadalmi rétegek esetében jelentősen eltér, ezért ezeket a vállalkozói hajlandóságból adódó torzításokat a panelcsere mechanizmusa hivatott kiküszöbölni.

1.4. Az alkalmazott súlyozási eljárás

A mintavételből eredő aránytalanságok kiegyensúlyozására és az országos közönségnagyság becslésére a Rim Weighting iterációs súlyozás kerül alkalmazásra. Az eljárást számos olyan európai országban használják, ahol a célcsoportok nagy száma ezt a módszert indokolttá teszi.

A Rim Weighting súlyozás egy olyan lépésenkénti folyamat, amely az első lépésben egy kiválasztott változó alapján képez minden egyén számára egy - a népesség egészére felszorzó - súlyszámot, majd a célcsoportokat egyenként sorra véve, kiszámítja a célcsoport mintabeli és népességbeli arányának hányadosát, ezzel szorozva az előző lépésben kapott súlyszámot.

Ezt a folyamatot addig folytatja, amíg a célcsoportok számított esetszáma megegyezik az alapozó felmérésből becsült – elvárt (Universe) népességszámmal. Így az eljárás végeredményben a minta minden tagjához rendel egy súlyszámot, amelyet minden olyan célcsoport figyelembevételével számított ki, amelybe az egyén beletartozik. Ezáltal a minta kiegyensúlyozottabb lesz, ami azt jelenti, hogy a népességszám függetlenné válik a nézőszám naponkénti ingadozásától, és a súlyozásban szereplő célcsoportok nézettségi mutatói stabilabbak lesznek (ld. Rim Weighting mintapélda). Ez az eljárás biztosítja, hogy a napi nézettségi adatbázisban azon produkciós célcsoportok Universe értéke változatlan, amelyek egyúttal Rim Weighting kategóriák. Azon produkciós kategóriák Universe értéke viszont, amelyek nem szerepelnek a Rim Weighting eljárásban, az átlag körül szóródhat.

Ha egy súlyozási célcsoport nagyon alulreprezentált lenne a mintában, akkor a súlyszámoknak nagyon nagy értéket kellene felvenniük, és ez a probléma csak a minta módosításával lenne megoldható. Azonban még a minta nagyarányú növelése sem hozhat megoldást azoknak a célcsoportoknak az esetében, ahol az esetszám túl kicsi.

Minden mintavételen alapuló információgyűjtési módszernél számolni kell az úgynevezett mintavételi hibával. Ez azt jelenti, hogy az adatok csak bizonyos hibahatáron belül fogadhatók el, csak néhány százalékos eltéréssel tekinthetők statisztikailag érvényesnek.

Minden mintavételen alapuló becslésnek, így a nézettségmérési panelből származó nézettségi adatoknak is velejárója a mintavételi hiba. A mintavételi hiba abból adódik, hogy a mérés nem a teljes populáció körében történik, hanem annak egy részhalmazán.

A statisztikai módszereken alapuló mintavétel segítségével a mintavételi hiba lehetséges mértéke minimálisra csökkenthető és kiszámítható.

A standard hiba kiszámításával meghatározható a mintavételi hiba mértéke és számszerűsíthetővé válik az adatok megbízhatósága, vagyis az, hogy meghatározott valószínűséggel mennyivel térhet el a statisztikai mintavételen alapuló becslés a populációra jellemző adattól.

Általánosságban a nézettségi adatok standard hibáját az alábbi tényezők befolyásolják:

• esetszám: minél nagyobb a vizsgált célcsoportban a mintában levő esetek száma, annál pontosabb becslés adható,
• nézettség: minél nagyobb az esemény nézettsége, annál pontosabb becslés adható rá,
• variabilitás: minél hasonlóbb a célcsoport tagjainak nézési viselkedése egymáshoz, annál pontosabb becslés adható.

1.5. A közönségarány (Share – SHR) definíciója a televízió esetén – a mutató tartalmi jelentése

Az arányszám azt mutatja, hogy az esemény (vagy csatorna-idősáv) ideje alatt az összes tévénézéssel töltött időnek mekkora részét fordították a vizsgált célcsoportba tartozó nézők a vizsgált esemény (vagy idősáv) nézésére.

A mutató számítási módja

SHR% = 100* Az esemény (vagy idősáv egy adott csatornán) nézésére fordított idő/az esemény (vagy idősáv) alatt tévénézésre fordított idő, ahol „Az esemény (idősáv) nézésére fordított idő” = a célcsoportban levő személyek által az esemény nézésére fordított időtartamok összegével.

„Tévénézésre fordított idő” = a célcsoportban levő személyek által TV csatornák nézésére és minden egyéb TV képernyő használatra fordított időtartamok összegével.

A mutató matematikai tulajdonságai

1. értéke mindig 0 és 100 közötti,
2. ugyanazon idősáv és célcsoport esetén több csatorna SHR értéke összeadható,
3. különböző célcsoportok és/vagy idősávok SHR értékei nem adhatóak össze,
4. a számlálójában és nevezőjében található mennyiségek általában korreláltak.

1.6. A közönségarány (SHR) kiszámítása

A közönségarányok csatornánkénti kiszámításához egy egész év során folyamatosan végzett mérés adatainak kell rendelkezésre állnia. A számításhoz – az Mttv. szabályainak megfelelve – a módszertan az alábbi paramétereket használja:

• célcsoport: 4+
• idősáv (time band): all day
• időszak: teljes év (január 1.-december 31.)

Ezekkel a paraméterekkel számítva tetszőleges csatornák SHR értékei összeadhatók.

2. Rádió hallgatottságmérés módszertana

Noha – főleg a nyugati országokban – egyre gyakoribb a műszer alapú rádiós közönségmérés, a legtöbb országban továbbra is a naplós adatfelvételt, vagy a telefonos (CATI) lekérdezést, vagy ezek valamilyen kombinációját (hibrid módszertan) alkalmazzák. Az önbevalláson alapuló rádiós mérés nem folyamatos. A különböző típusú rádiókat havi vagy féléves gyakorisággal mérik fel. Ez a körülmény természetesen jelentősen befolyásolja az éves közönségarány becslésének pontosságát. (Fontos megjegyezni, hogy a műszeres rádiós közönségmérés megvalósításának módszertani alapjait lefektető tesztfázis jelenleg is zajlik hazánkban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakértői felügyelete mellett. A teszt eredménye alapján jelen dokumentum felülvizsgálata és kiegészítése válhat szükségessé a jövőben.)

2.1. Az ajánlott adatgyűjtési eljárás

A rádiós közönségmérés vonatkozásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság mind a naplós, mind az ún. „tegnap” módszert (Day After Recall – DAR) elfogadja.

DAR módszer (Day After Recall)

A DAR módszer során a válaszadók számítógéppel támogatott telefonos megkérdezés (CATI) során számolnak be a rádióhallgatási szokásaikról. A DAR módszer lényege, hogy a kérdezéskor sor kerül az interjúalany előző napi tevékenységének felidézésére, és ennek kapcsán az egyes tevékenységek közben történő rádióhallgatások rögzítésére. A rádióhallgatási adatok idősávra bontva, azon belül pedig negyedórás bontásban kell, hogy felvételre és rögzítésre kerüljenek. A válaszadó lakóhelyén fogható rádióadók promptolva jelennek meg a kérdőívben, azaz minden egyes, az adott településen vagy vármegyében fogható rádióadó felsorolásra és végigkérdezésre kerül. Ugyanakkor lehetőséget kell biztosítani ezeken felüli rádiók és a hozzájuk tartozó rádióhallgatási idősávok megadására is.

Az adatfelvétel gyakorisága:

Az adatfelvételt havonta, egy vagy két héten keresztül, napi egyenletes kérdezéssel kell teljesíteni annak érdekében, hogy az esetlegesen előforduló rendkívüli események befolyásoló hatása csökkenthető, a műsorrendek napi eltéréseinek hatása pedig kiküszöbölhető legyen. A napi egyenletes kérdezésnek vonatkoznia kell a teljes telefonos mintára: azonos számú interjút kell készíteni a hét egyes napjain, továbbá az egyenletes napi eloszlást településtípusonként is külön-külön tartani kell.

Naplós módszer

Hasonlóan a DAR módszerhez, a naplós módszer is önbevalláson alapul: a válaszadók vagy saját maguk (papíros vagy online naplós felület segítségével), vagy telefonos operátor által, számítógéppel (online napló) támogatott telefonos megkérdezés (CATI) során számolnak be rádióhallgatási szokásaikról. A naplós módszer lényege, hogy a napló kitöltésekor sor kerül az interjúalany előző néhány napi tevékenységének felidézésére, és ennek kapcsán az egyes tevékenységek közben történő rádióhallgatások rögzítésére. A rádióhallgatási adatok idősávra bontva, azon belül pedig negyedórás bontásban kell, hogy felvételre és rögzítésre kerüljenek. A válaszadó lakóhelyén fogható rádióadók promptolva jelennek meg a rádiós naplóban, azaz minden egyes, az adott településen vagy vármegyében fogható rádióadó felsorolásra és végigkérdezésre kerül. Ugyanakkor lehetőséget kell biztosítani (szabad szöveges mezőben) ezeken felüli rádiók és a hozzájuk tartozó rádióhallgatási idősávok megadására.

Az adatfelvétel gyakorisága:

A rádióhallgatási naplót havonta, hét egybefüggő napra vonatkozóan kell tölteni. A havi rádiónaplós mintáknak külön-külön is meg kell felelniük a reprezentativitási és kvótaszempontoknak.

2.2. A hallgatottság definíciója

A módszertan szempontjából az a személy minősül egy rádióadó hallgatójának, aki egy adott 15 perces sávban hallgatta az adott rádiót.

2.3. A minta szerkezete és kiválasztása

A hallgatottságmérésben reprezentált alapsokaság a 15 éves és annál idősebb magyar népesség. A minta szerkezete diszproporcionális, a budapesti lakosság felülreprezentált, míg a 60 év felettiek alulreprezentáltak. A design hatásából adódó torzítást súlyozással kell korrigálni.

Az adatfelvétel módja (DAR):

• telefonos (CATI): mobiltelefonon vagy mobil- és vezetékes telefonon.

Az adatfelvétel módja (napló):

• személyes: papír alapú önkitöltős napló; a napló kihelyezése, majd (a naplós hét leteltével) összegyűjtése a terepmunka részét képezi.
• online: az adott hónapra vonatkozó online önkitöltős naplós linkek eljuttatása a naplótöltőkhöz e-mail útján történik.
• telefonos (CATI): mobiltelefonon vagy mobil- és vezetékes telefonon, operátor általi naplókitöltés.

Mintanagyság:

A mintanagyságnak éves szinten minimum 20.000 megkérdezést kell tartalmaznia, amely bizonyos esetekben havonta eltérő elemszámokat takarhat. Az aszimmetrikus minta felépítésének követnie kell annak struktúráját, hogy az országos mérés (az országos rádiókra) havonta, a vármegyeszékhelyek illetve kisebb rádiók mérése illetve publikálása ritkábban történik. Az országos mérésnek havi minimum 1.500 fős országos mintával kell történnie. A vármegyeszékhelyi mérést az országos lekérdezésen túl évente egy vagy több alkalommal további, összesen minimum 500 fős vármegyeszékhelyi kiegészítő és 300-500 fős adáskörzeti mintával kell elvégezni.

2.4. A közönségarány (SHR) definíciója a rádió esetén – a mutató tartalmi jelentése

A rádióhallgatottsági közönségarány mutatója az adott idősávban a célcsoport teljes rádióhallgatási idejének a vizsgált adóra eső százalékos hányadát jelenti.

A mutató számítási módja

SHR% = 100 × adott csatorna hallgatására fordított idő/az összes csatorna hallgatására fordított idő.

A számításba vett összes adó az Adó univerzum lista segítségével módosítható. Így tehát a Share értéke függ az Adó univerzumban szereplő adók körétől is.

A mutató matematikai tulajdonságai

• értéke mindig 0 és 100 között van,
• ugyanazon idősáv és célcsoport esetében több rádióadó SHR% értéke összeadható,
• különböző célcsoportok és/vagy idősávok SHR% értékei nem adhatóak össze,
• a számlálójában és nevezőjében található mennyiségek általában korreláltak, néha erős korrelációk is megfigyelhetőek.

2.5. A közönségarány (SHR) kiszámítása

A televíziótól eltérően a rádiók esetén jelenleg nem áll rendelkezésre folyamatosan szolgáltatott adat a hallgatottságról. A rádiók éves közönségarányait ezért csak a rendelkezésre álló mérésekből lehet megbecsülni. Ez azt jelenti, hogy a rádiók közönségarányát 12 havi minta (havonta 1-2 hét) adataiból becsüli a módszertan. Az adatok sporadikus volta matematikailag nem kezelhető hibát visz a becslésbe. Ugyanakkor a számított értékek elfogadhatók azzal a feltételezéssel, hogy a rádiók drasztikusan nem bírnak más hallgatottsággal a meg nem figyelt napokban, mint a mérésbe bevont napok esetén.
A közönségarány kiszámítását az alábbi paraméterekkel kell elvégezni:

• célcsoport: 15+
• idősáv (time band): all day
• időszak: teljes év görgetett adatok alapján (január 1.–december 31.) Adóuniverzum: teljes

Ezekkel a paraméterekkel számítva tetszőleges rádióadók SHR értékei összeadhatóak.

3. Összefoglaló tábla

A módszertan táblázatos összefoglalása

Kategória	Televízió	Rádió
minta design	panel, arányosan rétegzett	survey, diszproporcionálisan rétegzett
minta méret	3300 fő	min. 20.000 fő/év
adatfelvétel gyakorisága	folyamatos	havonta illetve évente
adatfelvételi eljárás	műszeres	DAR CATI (mobil és vezetékes)
súlyozás	iteratív	iteratív
reprezentált sokaság	4+	15+
nézés/hallgatás definíciója	minimum 15 másodperc összefüggő nézés egy percen belül, a legnagyobb viszi a percet szabály	hallgatás egy 15 perces sávban