A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kilenc, a tájékoztatás piacán meghatározó jelentőségű hírműsort vizsgált abból a megfontolásból, hogy összehasonlítsa és megállapítsa működésük és struktúrájuk néhány főbb jellemvonását idősoros adatok alapján. A feltárt hírműsorok körét a közszolgálati médiumok közül az esti M1 és Duna TV Híradója, a Kossuth rádió Reggeli, Déli, valamint Esti Krónikája, a kereskedelmi csatornák terén a TV2 Tények és az RTL Híradója, míg a közéleti irányultságú televíziók esetén az ATV Híradója és a Hír TV Híradója biztosította. Az elemzés alapinformációit a hatóság panel-szerűen ismétlődő adatfelvételeiből bontotta ki. A 2007-2023 első féléve közt létrejött adatbázis másodelemzésének az volt az alapvető küldetése, hogy átfogó képet adjon a tévénéző és rádióhallgató közönség által leginkább preferált híradások szerkezetéről, valamint bemutassa a hírek témastruktúráját és néhány alapvető jellegzetességét.

A minta 6.148 nap 53.150 híradásából tevődött össze, melynek során közel egymillió (969.827) híregység feldolgozására került sor.

Híradók és híregységek általános jellemzői

2007-ben a hírműsorok átlagos hossza 20-30 perc körül ingadozott (1. ábra). Az elmúlt másfél évtizedben a két kereskedelmi televízió esti főhíradója, a TV2 Tények és az RTL Híradó módosította legtöbbször műsoridejének hosszát, mely mindkét csatornánál nagyjából 25 perc körül alakult 2007 és 2011 között. Ezt követően, 2011 és 2014 között az RTL 30-35 percre, a TV2 pedig 50-55 percre növelte híradójának terjedelmét. A tájékoztatásra allokált műsoridő bővítését a Tények később tovább folytatta: 2014 és 2015 között már 60 perces híradókkal szolgálta ki a követőit, majd 2017 közepéig 50-60 perces műsoridőt biztosított a világ és hazánk legfőbb történéseinek bemutatására. 2017 és 2019 között azonban fordulat állt be, előbb 45-50 percre, majd 2019-től 2023 júniusáig 42-43 percre csökkentette a Tények műsoridejét. Ezzel ellentétben az RTL 2014 és 2019 között maximálta a hírműsorainak bemutatására szánt műsoridőt, előbb 46-48 percre, majd 2019-től 2023 második feléig - hasonlóan a Tényekhez - 41-42 percre.

A Duna TV esti híradójának hossza 2007 és 2009 között többször is ingadozott a 20-30 perces sávon belül, 2011-től 2018-ig 21-23 perces, majd 2018-at követően 24-25 perces műsoridővel került képernyőre.

Az ATV főhíradója 18-26 perces műsoridővel várta nézőit az évek folyamán. 2007 és 2014 között a 18-20 perces, majd 2014 és 2018 között a 23-25 perces hossz volt rá jellemző. Egy rövid ideig tartó csökkenést (16-19 perc) követően 2019 második felétől 25-26 percben állandósult a terjedelme. A Hír TV esetében ennél nagyobb volumenű kilengések voltak tetten érhetők. A 2007 és 2016 második fele között jellemző 24-26 perces műsoridőt egy hosszabb, 30-40 perces híradó váltotta fel 2019 elejéig. Ezt követően, a 2020-as év második feléig, a 22-23 perces műsoridő vált általánossá, amit 2023-tól 30-36 perces híradások követtek.

2008-tól egészen 2018-ig az Esti Krónika (20-26 perc) mindössze néhány perccel volt hosszabb, mint a Déli Krónika (18-22 perc). 2018 második felétől azonban mindez megváltozott: a Déli Krónika hossza 33-35 percre növekedett, ellenben az Esti Krónika a 24-25 perces sávban állapodott meg. (A Reggeli Krónika nem szerepel az összeállításban, mivel annak csupán egy órányi, a 7-től 8 óráig terjedő híranyagát dolgozza fel a hatóság.)

Összességében megállapíthatjuk, hogy a hírműsorok számára biztosított átlagos műsoridő 25 percről 36 percre emelkedett a tizenhat és fél év során.

A magas havi ingadozások miatt (itt és az összes többi idősoros elemzésnél is) háromhavi mozgóátlaggal számoltunk, mely az idővonalak kisimításával érthetőbbé és átláthatóbbá teszi a diagramot.

A leghosszabb hírműsoroknak a TV2 Tények adásai számítottak 45 perces terjedelmükkel (2. ábra). Tájékoztatásra az M1 átlagosan 40 percet, az RTL pedig 39 percet szentelt. A legrövidebb híradásnak az Esti Krónika bizonyult 22 perccel, alig elmaradva a Duna TV és az ATV műsoraitól (23-23 perc).

Híregységnek a formailag és tartalmilag is elkülönülő híreket, tudósításokat, beszámolókat nevezzük, amelyek eseményekben, helyszínekben, időben és szereplőkben azonosságot, kapcsolatot formálnak, és kerek, lezárt egészet alkotnak. Egy híregység általában a híradó egyetlen híre, melynek során tömören fejtik ki az eseményt a nézőknek, hallgatóknak. Adataink szerint a TV2 (142.968) és az RTL (137.906) híradói közvetítették a legtöbb híregységet a vizsgált időszakban, a legkevesebbet pedig az ATV (89.136) és a Reggeli Krónika (92.258).

A Reggeli Krónika híregységei voltak átlagosan a leghosszabbak (148 mp), ezt követte a sorban az M1 esti Híradója (111 mp) és a TV2 Tények című műsora (106 mp) (3. ábra).

A legrövidebb beszámolókat a Duna TV (85 mp) és az Esti Krónika (86 mp) vonultatta fel. Medián értékek alapján a legrövidebb híregységek a Reggeli Krónikára voltak jellemzőek (59 mp). E program esetén mutatható ki a legnagyobb eltérés az átlag és a medián érték között (89 mp), ami a gyakori interjúknak köszönhető, amelyek jelentősen megnövelik az átlag értékét (majdnem másfélszer nagyobb a többi csatornáénál), azonban az alacsony medián értékből látszódik, hogy elsősorban a rövidebb híradások jellemzik. A medián érték a Tények esetében a legmagasabb (118 mp), de száz másodperc feletti a mutató az RTL Híradónál (109 mp) és az M1 esti híradásánál is (108 mp).

Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a hosszabb műsorok jellemzően több híregységből épülnek fel. A híradók közül a Tényekben (24) és az RTL Híradóban (23) fordult elő a legtöbb hír (4. ábra), míg a legkevesebbel az Esti Krónikában (15) és az ATV Híradóban (15) találkozhattunk.

A hátunk mögött hagyott évek egyik jellemzője volt, hogy a leghosszabb híregységek a Reggeli Krónikában jelentek meg, s egyúttal a tudósítások terjedelme is itt mutatta a legnagyobb ingadozást (108-193 mp) (5. ábra). 2017-től az M1 esti híradójában 105-115 másodpercről 125-135 másodpercre emelkedtek az értékek, s ennek révén a második leghosszabb beszámolókkal itt találkozhattunk.

Az első vizsgált évben (2007) az ATV átlagosan 85, a Hír TV 72 másodperces híregységeket közölt, ami 2023 első felére az előbbinél húsz (102 mp), az utóbbinál közel 50 százalékos (107 mp) növekedést könyvelhetett el. A TV2 Tények műsoraiban az átlagos 100 másodperc feletti értékek 2013-tól, az RTL Híradóiban 2014-től állandósultak. 2023 első felének hathavi átlagai közül egyedül az Esti Krónika nem érte el a 100 másodpercet (95 mp).

Általános tendencia, miszerint a hírműsorok időtartamának bővülésével párhuzamosan a hírek átlagos hossza is növekedett, a 2007-es 85 másodpercről 2023-ra 115 másodpercre.

2007 és 2011 között a híradók átlagosan 15-20 hírt tettek közzé, amely alól egyedül a Duna TV képezett kivételt 2007-ben az átlagos 23 tudósításával (6. ábra). 2011-től a Tények híregységszáma növekedésnek indult, 2014-től több mint harminc beszámoló színesítette a műsorát. Szintén bővült az RTL Híradó (2013-ban 25-30) és az M1 esti Híradó (2015-2017 25-30) kínálata. 2019-től a hírek darabszáma 10-25 között ingadozott adásonként. A híradók 2007-es 18,6-os átlaga így 2023 második felére 19,4-re emelkedett.

A headline-ok a legfontosabbnak ítélt események rövid összefoglalói, amelyeket a műsor elején játszanak be, néhány mondatban előre jelezve, miről is fog szólni az adás. A Reggeli Krónikában fordult elő a legtöbb figyelemfelkeltő előzetes (átlagosan 6,7) (7. ábra), de a másik két rádióműsorra is jellemző volt ez a gyakorlat: a Déli Krónikában átlagosan 6,2, az Esti Krónikában pedig 5,4 hírre irányították rá a hallgatók figyelmét. A legkevesebb headline-ban előforduló hír az ATV Híradóját (átlagosan 3,3) és a Duna TV Híradóját (átlagosan 4) jellemezte.

A headline-ok kitüntetett figyelmet szenteltek a belpolitikának, ám ez alól kivételnek számított a Tények, ahol 59,7 százalékban katasztrófákra, balesetekre és bűncselekményekre (8. ábra) hívták fel a nézők figyelmét. Az „egyéb” kategóriát nem számítva, a különböző politikai botrányokkal kapcsolatos történések szerepeltek legritkábban a headline-okban.

Híradók szereplői

Az elemzés során szereplőnek minősült minden olyan személy, intézmény és szervezet, aki/amely körül a hír forgott, így aki a saját hangján szólalt meg, esetleg a műsorvezető említette, idézte a véleményét, illetve ha a szereplő (például interjúalany) megszólalásában valakinek a tevékenységét ismertette.

A vizsgált időszakban a legtöbb szereplő az RTL és a TV2 híradójában bukkant fel (419.587 és 389.297), a legkevesebb pedig a Déli és az Esti Krónikában (170.016 és 193.177). A többi hírműsor szereplőszáma 200 és 300 ezer közé esett. Adásonként is átlagosan a két kereskedelmi híradásban jelent meg a legtöbb szereplő (9. ábra), a TV2 Tényeknél 64,6, az RTL Híradónál pedig 69,7. A Duna TV, a Déli Krónika és az Esti Krónika műsoraiban a szereplők száma nem érte el a negyvenet sem.

A legtöbb szereplőmegszólalás a Tényekben (231.116) és az RTL Híradóban (198.371) fordult elő, míg a legkevesebb a három rádióműsorban, ahol nem érte el a százezret sem. Arányait tekintve a Tényekben (59,4%) és az M1 Híradójában (58,5%) szólalhatott meg a legtöbb aktor (10. ábra). Ezzel ellentétben, a megszólalási arány a Reggeli Krónikában mindössze 31,7 százalék, a Duna TV Híradójában 48,4 százalék, az RTL Híradójában pedig 47,3 százalék volt.

Témák alapján a belpolitikai hírek több mint háromnegyedében szólaltak meg szereplők, ezzel szemben a katasztrófa, baleset, bűncselekmény és botrány témakörében mindössze 68 százalékban.

A híradókban megjelenő szereplők megszólalásainak leggyakoribb típusa az interjú és a bejátszás (például sajtótájékoztató részlete) volt, mely valamennyi műsor esetében a megszólalás-típus több mint 74 százalékának felelt meg (11. ábra). A stúdióbeszélgetések a Reggeli Krónika sajátosságainak számítottak (13,6%), ahol a telefonos interjúk a megszólalások majdnem tíz százalékát hasították ki maguknak. A riportok jelentős szeletét tették ki a rádióműsor idejének, és a megszólalások időtartama (egy stúdióbeszélgetés átlagos felszólalási hossza 4:44) sokkal hosszabb volt, mint egy átlagos interjús bejátszásé (0:18) vagy archív felvételé (0:11). A Reggeli Krónika műsoraiban 2007 és 2010 között átlagosan havi 29 élő beszélgetés volt hallható, mely szám a következő években folyamatosan növekedett és 2018-ra 76-ra emelkedett. A pandémia időszakában hozott korlátozások következtében a stúdiós interjúk száma lecsökkent (2019-2021: 28), de 2021 második felétől újra a korlátozások előtti időszakra jellemző, havi átlag 75 interjú vált általánossá.

A második leghosszabb megszólalás-típusnak a telefonos interjú számított (0:48), mely leggyakrabban, több mint húsz százalékban, az Esti (20,2%) és a Déli Krónika (24,4%) adásaiban fordult elő. Archív felvételekkel elsősorban az RTL (4,9%) és a TV2 Tények (3,7%) híradóiban találkozhattunk, legkevésbé pedig az Esti Krónika műsoraira volt jellemző (0,9%).

A híradóban regisztrált szereplők leggyakoribb verbális megjelenési módjának a „részlet szóbeli megnyilatkozásból, riportból, beszédből” típus számított (több mint 31,3% minden műsornál), ami alól kivételt képzett a Reggeli Krónika, ahol leggyakrabban csupán a szereplő nevét említették, majd összefoglalták a véleményét (31,8%) (12. ábra). Beszélgetések és viták kiváltképpen a Reggeli Krónikának voltak visszatérő elemei, tízből egy szereplő szólalt meg ilyen keretek között a műsorok folyamán.

A gyakori stúdióbeszélgetéseknek és telefonos interjúknak köszönhetően a szereplők átlagos megszólalása a Reggeli Krónikában volt a legmagasabb (85 mp), melyet a másik két rádiós műsor és az egyik hírcsatorna követett a sorban: Déli Krónika (24 mp), Hír TV (23 mp), Esti Krónika (21 mp) (13. ábra). A legrövidebb szóbeli megszólalások a két kereskedelmi televízió híreihez kapcsolódtak: a Tényeknél 16, az RTL híradóiban pedig 14 másodperc terjedelemben.

A nemi reprezentáció

A híradók mindegyikénél a férfi aktorok szereplései domináltak (14. ábra), legkisebb mértékben az RTL-nél (50,9%), legnagyobb arányban pedig az Esti Krónikánál (68,3%). A női szereplők megjelenése egyedül a két kereskedelmi csatornánál érte el vagy haladta meg a húsz százalékot (RTL: 20,3%, TV2: 24,3%). Arányait tekintve a legkevesebb nő a Reggeli Krónika műsoraiban kapott nyilvánosságot (12,5%). A nemi megoszlás tekintetében besorolhatatlan csoportok, intézmények, pártok megjelenése 16 és 29 százalék közé esett.

A Reggeli Krónika műsoraiban szólalhattak meg leghosszabb időtartamban a férfiak (90 mp) és a nők is (63 mp) (15. ábra), mely - mint említettük - a stúdióbeszélgetésnek köszönhető. A többi hírműsornál az átlagos megszólalási idő 13 és 25 másodperc közé esett. Minden híradónál hosszabban beszélhettek a férfiak, mint a nők, bár négy tévécsatornánál ez az arány közel azonos volt (RTL: egy mp különbség, TV2, ATV és Hír TV: 2 mp különbség).

Az évek során az élő beszélgetésekben, interjúbejátszásokban, archív felvételeken megnyilvánuló női szereplők megszólalásainak arányában folyamatos növekedés (32%-ról 40%-ra), a férfiaknál pedig enyhe csökkenés (68%-ról 60%-ra) volt tapasztalható.

Híradásokban megjelenő sikerek, kudarcok, konfliktusok

A következő lépésben arra kerestük a választ, hogy a híradók hazai eseményekkel foglalkozó beszámolói milyen arányban hordoztak sikert, kudarcot vagy éppen konfliktust.

Sikerként definiálódott minden olyan hír, amelyben valamilyen pozitív eredményről, fejleményről, cselekedetről számoltak be, és azt valamilyen személyhez vagy szervezethez lehetett kötni. Az adatok szerint az Esti Krónika számolt be a legtöbbször sikerről (híregységek 17,7%-a), a két kereskedelmi televízió pedig a legkevesebbszer (RTL: 4,3%, TV2: 4%) (16. ábra).

Kudarcként könyveltünk el minden olyan hírt, amelyben valamilyen sikertelenségről, eredménytelenségről adtak számot, és azt személyhez vagy szervezethez kötötték. A Hír TV (25,3%), az ATV (24,7%) és az RTL (20,4%) híradói számoltak be a legtöbb kudarcról 2007 óta (17. ábra), míg a Duna TV (9,7%) és a Déli Krónika (9,3%) híradói kevésbé voltak fogékonyak a „negatív” hírek bemutatására.

2007-ben jellemzően 298 sikerrel és 721 kudarccal kapcsolatos hírt tűztek műsorra havonta a híradók, ami a több mint 15 éves ciklus végére a pozitív hírek esetében 310-re emelkedett, míg a kritizáló, negatív hírek vonatkozásában 657-re csökkent. Ez a szereplőket kedvező színben feltüntető hírek esetében négy százalékos növekedést, a kedvezőtlen híreket illetően kilenc százalékos csökkenést jelent. A híradók általában több kudarccal kapcsolatos hírről tájékoztattak, mint sikerre fókuszálót. Kivételt képezett ez alól a 2013-as év, amikor többek között a rezsicsökkentéssel, az alacsony inflációval és Horvátország uniós csatlakozásával foglalkozó hírek előnyben részesítésével megfordult az arány (18. ábra). Ismétlődő kiugró értékek az országgyűlési választásokat megelőző hónapokban voltak tapasztalhatók, amikor a havi átlagos 759 hír helyett 895 kudarccal kapcsolatos beszámoló jelent meg. A nyári olimpiai játékoknak köszönhetően az átlagos értéknél (418) jelentősen több sikerrel kapcsolatos hírrel (496) találkozhattak a hírműsorokat követők négyévente.

Az érdekütközések, nézeteltérések, viták növelhetik egy-egy esemény hírértékét, így egyáltalán nem meglepő, hogy a híradók ilyen témákról is tudósítanak. Gyakoriság alapján a két kereskedelmi híradó közvetítette a legtöbb konfliktust hordozó hírt (RTL Híradó: 28.463, TV2 Tények: 28.350), a legkevesebbet pedig a három rádióműsor (Reggeli Krónika: 13.680, Déli Krónika: 15.943, Esti Krónika: 17.161). Legkevésbé a Tények (9,9%) és a Déli Krónika (12,1%) preferálta a konfliktusok bemutatását (19. ábra). Húsz százalék feletti értéket ért el az ATV (25,4%), a Hír TV (27,3%), a Reggeli (27,5%) és az Esti Krónika (22,4%). A Hír TV és az ATV híradásaira jellemző volt a konfliktusorientáltság mellett a kudarcok bemutatása is.

A hírműsorok többségénél a konfliktust ismertető hírek hosszabbak voltak, mint az attól menteseké (20. ábra). A legnagyobb eltérés a Reggeli Krónikánál mutatkozott, ahol a konfliktusos beszámolók (3 perc 45 másodperc) átlagosan majdnem kétszer olyan hosszúak voltak, mint a konfliktust nem tartalmazóké (1:59). Hasonlóan nagy eltérés rajzolódott ki a Hír TV (2:11, illetve 1:28), az RTL (2:12, illetve 1:29) és az ATV híradóiban (1:53, illetve 1:21) is. Egyetlen kivétel akadt, az M1 (1:46, illetve 1:52), ahol hosszabbak voltak a konfliktust nem tartalmazó hírek.

2007 és 2010 között a konfliktust tartalmazó híreket közel azonos súllyal tűzték műsorukra a híradók (a híradók közötti terjedelem átlagosan havi 381 hír). 2010 és 2019 között a terjedelem növekedett (átlagosan 899 hír), és legnagyobb mértékben az RTL Híradójában és a TV2 Tényekben váltak gyakorivá a konfliktusos hírek. 2015 és 2016 bizonyult a legtöbb konfrontációt bemutató időszaknak, melynek kiváltó oka a 2016-os magyarországi népszavazás volt. Ekkor az M1 esti híradója elérte az RTL Híradó számait. 2020-tól a Déli Krónika, az RTL Híradó, a TV2 Tények és az M1 esti híradója minden hónapban legalább ezer konfliktust tartalmazó hírt tárt a közönsége elé. Együttvéve a híradókat, a nézeteltéréseket tartalmazó hírek száma 2007 és 2023 második feléig 6.900 és 10.500 között ingadozott (21. ábra). A legkevésbe vitaorientált időszaknak a 2007 és 2011 közötti időszak számított, havi átlag 7.600 hírrel, miközben 2015 és 2017 között átlagosan havi 9.560 konfrontációt érintő beszámoló jelent meg.

A hírek helyszíne

A hírek többsége Magyarországhoz kötődött (22. ábra). Legnagyobb arányban a TV2 Tények (77,1%) közvetített hazai helyszínekhez kapcsolódó történéseket, majd a Reggeli (74,4%) és az Esti Krónika (73,8%) következett a sorban. Minden hírműsor esetében a hírek legalább 60 százalékának Magyarország volt a helyszíne. Külföldi híreket legnagyobb arányban a Duna TV Híradó tett közzé (37,3%), de harminc százalék feletti értéket ért el a Déli Krónika is (33,9%).

A magyar helyszínnel rendelkező híregységek általában hosszabbak voltak a társaiknál (23. ábra), az M1-en, a Duna TV-n és a Déli Krónikában ellenben a külföldi vonatkozású hírek időterjedelme bizonyult erőteljesebbnek. A legnagyobb eltérések a Tények (hazai: 1:52, külföldi: 1:24), az RTL Híradó (hazai: 1:48, külföldi: 1:08) és a Reggeli Krónika (hazai: 2:35, külföldi: 2:07) esetében rajzolódtak ki.

A hírek földrajzi kötődése alapján egyértelmű európai dominancia figyelhető meg: minden hírműsor esetén meghaladta a 85 százalékot. Ázsiából a legtöbb hírt az ATV Híradója (6,6%), Amerikából pedig az RTL Híradója (8,1%) tűzte műsorára. A legkevesebb Európán kívüli hírt az Esti Krónika (5,5%), a legtöbbet pedig az RTL Híradó (15%) és az ATV Híradó (14,4%) biztosította (24. ábra).

A külföldi vonatkozású hírek hosszát illetően is európai fölény figyelhető meg, ami alól a Hír TV hírműsora (Európa: 1:32, Amerika: 1:32) és a Reggeli Krónika jelentett kivételt. Ez utóbbinál a gyakori stúdióbeszélgetések és telefonos interjúk következtében az európai (2:14), az ázsiai (1:43) és az egyéb helyszínek (2:22) eseményeiről készült tudósítások egyaránt hosszabbak voltak a konkurens hírműsorok beszámolóinál. Arányait tekintve tehát a leggyakoribb Magyarországon kívüli helyszín Európa volt (az RTL Híradónál és a TV2 Tényeknél nem érte el ezen hírek aránya az 50 százalékot) (25. ábra). A két kereskedelmi televízió és az M1 hírműsorát leszámítva, a híradók többségére az ázsiai helyszínnel rendelkező beszámolók relatív túlsúlya volt jellemző az amerikai tudósításokkal szemben.

Idősoron vizsgálva a hírek helyszíneit (26. ábra), 2007-től 2023 első feléig teljesen egyértelmű a magyar hírek primátusa (összességében a hírek 71,2%-a). Arányuk 2012-ben kezdődött el növekedni, 69 százalékról 2016-ra átlag 73 százalékot elérve. Az európai történésekről szóló beszámolók súlya különösen a párizsi terrortámadás (2015. november), II. Erzsébet halála (2022. szeptember) és III. Károly brit király koronázása (2023. május) alkalmával nőtt meg számottevően. Ugyancsak a külföldi hírek térhódítását eredményezte a pekingi (ázsiai hírek, 2008. augusztus) és a riói olimpia (amerikai hírek 2016. augusztus), valamint a 2016. novemberi amerikai elnökválasztás, illetve a 2011. februári egyiptomi tüntetések médiamegjelenése is (egyéb).

Valamennyi hírműsor a beszámolóinak minimum 73 százalékát magyar vonatkozású események ismertetésére allokálta (27. ábra), vagyis ekkor a helyszín vagy a hír szereplője magyar volt (pl. egy hazai politikus külföldi látogatása; egy határainkon túl történt, de magyar utasokat szállító busz balesete). A határon túl élő magyarokhoz kötődő események elsősorban a Duna TV híradóiban kaptak teret (7,5%), a többi hírműsor közül csak az M1 és a három rádióműsor tudta elérni az egy százalékos értéket. Az RTL (24,8%), az ATV (23,6%) és a Hír TV (22,6%) híradásaiban több mint húsz százalékot tettek ki a magyar vonatkozással nem rendelkező hírek (külföldi helyszín és külföldi szereplő). A legtöbb magyar vonatkozású hírt a TV2 Tények (82,1%) vonultatta fel, a legkevesebbet pedig a Déli Krónika (73,2%).

A feltárt több mint 15 év alatt havonta átlagosan 3.814 magyar vonatkozású hírrel találkozhattak a nézők, hallgatók. Kizárólag határon túli magyarokhoz kapcsolódó tudósításokat havonta átlagosan 78-at míg magyar kötödés nélküli híreket átlagosan 1.005-öt sugároztak a híradók. A magyar vonatkozással nem rendelkező hírek a legnagyobb értéket 2015 októberében a menekültválság és az emissziós Volkswagen-botrány hatására érték el (28. ábra). A határon túl élő magyarokkal 2011 második felétől 2013 közepéig kiemelkedően sokat foglalkoztak a híradók (az átlagos havi 79 híregység 167-re emelkedett), e kétéves periódusban legtöbbször a 2012-es szerb választásokon a VMSZ szereplése mellett az ukrán nyelvtörvény életbe lépése kapcsán láthattak és hallhattak híreket a befogadók.

A híradók témái

A TV2 és az RTL hangsúlyosan (46% illetve 33,3%) számoltak be bűnügyekkel, balesetekkel és katasztrófákkal kapcsolatos eseményekről, míg a belpolitika iránt a közszolgálati műsorok (Reggeli Krónika 49%, Déli Krónika 40%, Esti Krónika 48,1%, M1 42,4%, Duna TV 43,6%) és az ATV (44,4%), valamint a Hír TV (44,5%) mutattak érdeklődést (29. ábra ).

A rádióműsorokat, a közszolgálati tévéket és a közéleti hírcsatornákat erős közéleti-politikai profil jellemezte, míg a TV2 és az RTL híradóiban a bulvár, a szenzáció és a „kis színes” hírek jelentették az alapot.

A hírműsorok szerkesztési elvéről megállapíthatjuk, hogy a két kereskedelmi televízió nagyon hasonló struktúrát honosított meg az elmúlt bő másfél évtizedben. Mindkét híradó többnyire a katasztrófák, balesetek és bűncselekmények bemutatásával kezdi az adását (az első tíz hír több mint fele ide tartozik), ezt követi a belpolitika, majd a kultúrához kapcsolható hírekkel ér véget a műsor (az utolsó tíz hír több mint 20%-a). Ezzel szemben a többi híradó leggyakrabban belpolitikával kezd, majd ezt követik a balesetek, bűntények, s a könnyedebb műfajú kultúrával kapcsolatos híreket általában itt is a híradók végére időzítik.

A bulvár megjelenítése

Bulvár kategóriába tartoznak a szenzációk, a celebek botrányai, az állatokkal kapcsolatos hírek, a kis színes újdonságok, a pletykák és minden olyan történés, ami könnyed és szórakoztató. A vizsgált tizenhat és fél év során az RTL Híradó és a TV2 Tények foglalkozott leginkább bulvárral (átlagosan havonta 21, illetve 24 alkalommal) (30. ábra), míg ezzel ellentétben a három rádióműsorban és az ATV híradójában átlagosan csupán két-három bulvár tematikájú hír került tálalásra. Köztes kategóriaként jelent meg az M1 esti híradója tíz, valamint a Hír TV és a Duna TV híradója hat-hat bulvárhír tálalásával.

A bulvárhírek előfordulását a 2007-2010 közötti időszakban enyhe csökkenés jellemezte, melyet egy kiugró növekedés váltott fel 2011-ben (31. ábra). Az emelkedést folyamatos ingadozás követte, míg 2019-től egyértelmű visszaesés figyelhető meg. A 2019 és 2023 közötti időszakban a bulvárhírek száma egyik hónapban sem érte el összesen a százat.

2007-2010 között az RTL, a TV2 és az ATV tűzött műsorára leggyakrabban bulváreseményt, melyek száma a 2011-től 2013-ig tartó időszakban az ATV-n stagnálni, illetve csökkeni kezdett – ellentétben a két kereskedelmi tévével, ahol a számuk az ötszörösére emelkedett. A 2011-2012-es évek az M1 híradójánál is változást hoztak, hiszen bulvárhírkínálata a négyszeresére nőtt. Az RTL-en és a TV2-n 2012-2013-ban először csökkenni kezdtek, majd 2014 tavaszáig ismételten nagymértékben megugrottak a „kis színes” történetek. Az ezt követő periódusban az RTL-nél előbb csökkenés, majd stagnálás következett be, míg a TV2-nél 2016-ig csökkenés, majd 2017 végéig egy nagymértékű növekedés. 2020 és 2023 második féléve között egyik híradó sem érte el a havi harminc bulvárhír bemutatását.

Bűnügyek a híradókban

Versenytársaihoz képest magasan a TV2 Tények tette közzé a legtöbb bűnözéssel kapcsolatos hírt, havonta átlagosan 150-et (32. ábra), míg a sorban második RTL „csupán” 106-ot. Ettől jelentősen elmaradt az M1, a Hír TV és az ATV (28-34 bűnügy/hónap), sőt a havi húsz kriminális tudósítást sem érte el a Duna TV, az Esti, a Déli és a Reggeli Krónika.

Az elemzett műsorokban nyilvánosságot kapott és bűnözéssel kapcsolatos hírek havi átlaga 260-860 között ingadozott. A gyakori ingadozás egy-egy felkapott, felkavaró bűncselekmény napvilágra kerülésével magyarázható. A legnagyobb növekedést a 2009 februárjában történt, Marian Cozma haláláról, illetve a 2012. augusztusi Ozora Fesztiválon tartott rendőrségi razziáról és az ugyanekkor Szíriában elrabolt magyarokról szóló beszámolók eredményezték. A híradók nagyobb számban foglalkoztak még a 2007 májusában történt Széna téri bankrablással és a 2012. októberi hajdúszováti és apátfalvi hummeres gyilkossággal (33. ábra).

Bűncselekményekkel 2011-ig az RTL foglalkozott a legtöbbet (34. ábra ), majd a TV2 átvette a vezetést. A Tényeknél megfigyelhető növekedéssel párhuzamosan az RTL-nél csökkent a bűnözéssel kapcsolatos hírek előfordulása 2022-ig. Az M1 és a Hír TV hírszerkesztése nagyfokú hasonlóságot mutat: átlagosan havonta 20-90 bűnügyi hírt közöltek az évek folyamán, majd számuk a felére esett vissza (Hír TV 2007: 39, 2023: 19; M1 2007: 43, 2023: 20). Megközelítőleg azonos számban fordultak elő a Kossuth rádió hírműsoraiban és a Duna TV híradóiban is kriminális történések: havonta átlagban 4-59 tudósításban.

Balesetek és természeti katasztrófák a híradókban

A TV2 Tények 154, az RTL Híradó pedig 101 balesettel, természeti katasztrófával kapcsolatos történésről számolt be havonta átlagosan (35. ábra), míg a többi hírműsor paramétere mindössze 24 és 49 közé esett.

A híradók a legtöbb balesettel és természeti katasztrófával kapcsolatos beszámolót 2013 júniusában, a dunai áradások és budapesti árvíz idején sugározták (1.551 alkalommal) (36. ábra). Ezer hír felett közvetítettek a témában 2017 januárjában (1.115), amikor a veronai buszbaleset állt a hírek középpontjában és 2010 októberében (1.089 db), amikor az ajkai vörösiszap-katasztrófa történt. (Az ábrán látható kiszökellő értékek a háromhavi mozgóátlag miatt alacsonyabbak, hiszen az eljárás során a szélsőséges kiugrások kisimulnak.)

Baleseteket és természeti katasztrófákat ismertető híreket a 2007-2009 közötti időszakban közel azonos számban közvetítettek (37. ábra) a különböző híradók. A Tények és az RTL a kezdetektől fogva az élen jártak, nagyobb elmozdulás csak 2009 második felétől rajzolódott ki a többi hírműsorhoz képest, ekkortól ugyanis mindkét kereskedelmi tévé balesetekkel foglalkozó híreinek száma megemelkedett. A Tények 2014-ben már legalább háromszor annyi balesettel kapcsolatos hírről számolt be, mint bármely más híradó. 2020-ban – a pandémiának köszönhetően - minden csatornán felszökött a természeti katasztrófákkal kapcsolatos hírek száma, míg a Tények - korábbi önmagához képest - jóval kevesebbet tűzött műsorára, 2017-től „csupán” 120 és 200 közti szerencsétlenségről adott hírt.

Az Európai Unióval kapcsolatos hírek

A legtöbb Európai Unióval kapcsolatos hírt az M1 esti híradóiban láthatták a nézők (havonta átlagosan 18 alkalommal), míg a Duna TV-n, a Reggeli és az Esti Krónikában 17-et (38. ábra). A legkevesebb uniós tudósítást a két kereskedelmi televízió tűzte műsorára a bő másfél évtized során (TV2 Tények: 8, RTL Híradó: 7).

Az Európai Uniót fókuszba állító tudósítások legnagyobb számban 2020 októberében (539 alkalommal) a jogállami feltételrendszer és az uniós költségvetési hírek kapcsán kerültek beszerkesztésre (39. ábra). Érdemi kiugrást az évek folyamán a 2018. szeptemberi Sargentini-jelentés és a 2022. decemberi megállapodás a magyarországi uniós források biztosításáról eredményezett.

Az EU-val foglalkozó hírek előfordulása nagyfokú hasonlóságot mutatott a hírműsoroknál, amiből arra lehet következtetni, hogy mindannyian ugyanazokról a jelentős és aktuális eseményekről tartották fontosnak informálni a hazai közönségüket.

Háborúk és híradók

A legtöbb háborús tudósítást az M1 esti híradói osztották meg (átlagosan havi 4,2-t), a legkevesebbet pedig az RTL híradásai (2,6) (40. ábra). A többi hírműsor átlaga 2,9 és 3,4 közé esett.

Az idősoros adatokat figyelembe véve, háborús helyzettel 2015 novemberében foglalkoztak legnagyobb számban a híradók a párizsi terrortámadás idején (41. ábra). Emellett kiemelkedő figyelmet kaptak az észak-kaukázusi felkeléssel (2009. április), az Iszlám Állam nizzai merényletével (2016. július) és az orosz-ukrán háborúval (2022. március) kapcsolatos beszámolók is.

A háborús tematika terén erős együttmozgás figyelhető meg a különböző hírműsorok között. A legnagyobb kiugrás az orosz-ukrán háború kezdetével a TV2 Tények műsoraiban volt tetten érhető. Ugyanakkor említésre érdemes, hogy 2014 és 2017 között szintén intenzíven foglalkoztak a hírszerkesztők a világban végbement fegyveres konfliktusokkal.

Hírműsorok nézettsége

2007-ben az RTL, a TV2, az M1, a Duna TV és az ATV híradóinak össznézettsége meghaladta a 3,2 millió főt (42. ábra). 2011-től kezdve a híradások nézettsége folyamatosan csökkent, a kezdeti időhöz képest 2022-re megfeleződött a nézőszáma, 1,6 millióra főre visszaesve.

Az évek során a legjelentősebb televíziós csatornák főműsoridőben sugárzott hírműsorai közül a legtöbben a TV2 Tényeket és az RTL Híradót követték figyelemmel. 2007 tájékán még 1,2-1,2 millióan tartoztak a táborukba, amely eredmény a vizsgált 16 és fél év alatt 600-600 ezer főre erodálódott. Az elmúlt három év tendenciája alapján a Tények nézettsége minimális emelkedést mutat (2020: 655.752, 2023: 668.616 – két százalékos növekedés), ezzel szemben az RTL hírműsora folyamatosan veszít a közönségéből (2020: 727.291, 2023: 592.642 – 19 százalékos csökkenés).

A SHR% mutató arról informál, hogy a vizsgált műsor az éppen tévét nézők körében hány százalékos nézettséget ért el. Míg 2007-ben egy sikeresebb híradó az összes tévénéző 35 százalékát a képernyő elé vonzotta, addig 2023-ban már csak a 22 százalékát. 2007-ben a TV2 és az RTL hírműsorai együttesen 2,4 millió embert ültettek le, ami közel 70 százalékát jelentette a tévénézőknek, azonban 2023-ra ez az érték 40 százalékra esett vissza.

Konklúzió

A hírműsorok tartalomvizsgálata révén előállt adatok másodelemzésével rávilágíthattunk a vezető hazai híradások néhány fontos aspektusára, azok változásaira. Így ismereteket szerezhettünk többek között a híradókban megjelenő főbb témák megoszlásáról és mennyiségéről, az időbeli strukturális változásokról és a hírekben feltűnt helyszínekről, szereplőkről.

A rádiós hírműsorok több tekintetben is eltérnek audiovizuális társaiktól. A gyakoribb stúdióbeszélgetések és telefonos interjúk következtében kevesebb szereplőt vonultatnak fel, ám ők általában hosszabb időtartamban fejthetik ki a nézeteiket. Ugyancsak a rádióműsorok specifikuma a sikerekkel kapcsolatos hírek megosztása, s ezzel együtt a bulvárhírekkel szembeni visszafogottságuk (híreik kevesebb, mint tíz százalékában tartalmaztak bulvárhírt a televíziók 38 százalékával szemben).

A híradók átlagosan 15-24 hírt tesznek közzé adásonként, s ennek függvényében alakul a hírekben feltűnő szereplők száma is. Így például a Tényeket, az RTL és az M1 híradóját jellemző magasabb híregységszám egyúttal több szereplőt is jelent (a hírek több mint 74 százalékában azonosítható be szereplő), míg a Déli Krónika vagy a Duna TV alacsonyabb tudósításszáma egyben kevesebb szereplőt is eredményez (a hírek kevesebb mint 69 százalékában volt szereplő).

Arányait tekintve a Tényekben (59,4%) és az M1 híradójában (58,5%) szólalt meg a legtöbb aktor, több mint a felük. A többi hírműsorban a szereplők megszólalási aránya 43-48 százalék között mozgott, ez alól kivételt jelent a Reggeli Krónika, ahol a élőszóbeli megnyilatkozási lehetőséget kapók száma a legalacsonyabb volt, ám itt érvelhettek átlagosan a leghosszabb időtartamban (több mint három és félszer annyit, mint a második helyezett Déli Krónikánál). A Reggeli Krónika hosszabb szegmenskínálata a stúdióbeszélgetésekből ered. Műsoraiban majdnem minden tizedik híregység beszélgetés vagy vita (9,5%) volt, melyek során a szereplők élő adásban hosszabban fejthették ki a véleményüket. A szereplők átlagosan több mint egy perces felszólalásai kiugróan magas értéknek számítanak a többi csatornán megfigyelhető kevesebb, mint fél perces értékhez képest.

Valamennyi hírműsornál a férfi szereplők domináltak, amely képet alig árnyalja, hogy a női aktoroknál növekedés volt tapasztalható a megszólalások arányában: az elmúlt közel másfél évtizedben 32 százalékról 40 százalékra emelkedett.

Magyarország és Európa uralta a hírek származási helyét. A két kereskedelmi televíziónál érdemes kiemelni, hogy a külföldi történések bemutatásakor a hírek több mint fele Európán kívülről származott. Valamennyi vizsgált hírműsor több mint 70 százalékban magyar vonatkozású híreket vonultatott fel. Határon túli magyarokkal legnagyobb arányban a Duna TV foglalkozott (7,5%), míg olyan beszámolókkal, melyeknek nem volt magyar kötődése, több mint húsz százalékkal, a Hír TV, az ATV és az RTL.
Sikerekről, pozitív történésekről elsősorban a rádiós hírműsorokból értesülhettek a befogadók (a hírek több mint tíz százalékában jelent meg siker), míg kudarcokról elsősorban az RTL, az ATV és a Hír TV híradásainak köszönhetően (beszámolóik több mint egyötödében tűntek fel). Különböző arányokban ugyan, de jelentős hangsúlyt szenteltek a konfliktusos események bemutatására is a szerkesztők. Leggyakrabban az ATV és a Hír TV közölt konfliktusos tartalmakat (híreik több mint negyedében). Összességben 2007-ben átlagosan havi 970 ellentétet tartalmazó információt láthattak a nézők, míg 2023 első felében ez a szám már 1.004 volt.

A híradók többsége politikai témákat és ügyeket állított a középpontjába mind az időtartam, mind a gyakoriság alapján. Kivételként említhető a Tények, amely 2010-től kezdve a bűnügyi híreket állította célkeresztjébe. Általánosságban megfigyelhető, miszerint a bűnözéssel és a balesetekkel kapcsolatos tudósítások mindinkább jellemző elemeivé váltak a híradóknak (bűnügyi hír havonta átlagosan 471, baleset 480), ám különösen helytálló ez a megállapítás a két kereskedelmi csatornával kapcsolatban, hiszen a Tények híreinek 46 százaléka, míg az RTL híreinek 33 százaléka volt ide volt sorolható.