A fiatalok mentális egészsége és a túlzott kütyüfüggőség is téma volt a Képernyők vonzásában című konferencián
Képernyők vonzásában. Ez akár egy amerikai film hangzatos címe is lehetne, de mégsem az. Ez maga a 21. századi valóság. Hogyan hat a képernyőhasználat a fiatalok mentális egészségére? Milyen trendek figyelhetők meg a médiafogyasztási szokásaikban? Milyen pszichológiai jellemzőkkel bír az a korosztály, amely már a mobil eszközökkel a kezében nőtt fel? Milyen veszélyek leselkednek rájuk, és hogyan védekezhetnek ellenük? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a Fogjunk Össze az Egészségügyért Alapítvánnyal közösen szervezett konferenciánkon március 6-án.
A Képernyők vonzásában – A képernyőhasználat hatásai a fiatalok mentális egészségére című szakmai előadásoknak az Esztergomi úti épületünk rendezvényterme adott otthont. Szabó László Zsolt, az NMHH Médiapiaci Együttműködési és Kutatási Igazgatóságának vezetője a köszöntőjében elmondta: a hatóság egyik kiemelt stratégiai célkitűzése a gyermekek védelme az online térben is. „Ennek érdekében több programot indítottunk, és számos kiadványt jelentetünk meg, hogy a gyerekek és szüleik szemszögéből is segítsük eligazodni a családokat az internet útvesztőiben.”
Ficzere Andrea, a Fogjunk Össze az Egészségügyért Alapítvány (FOEA) elnöke arról beszélt, hogy manapság a mobiltelefon és a számítógép a legegyszerűbb eszköz arra, hogy a gyerekeket lekösse, és bár ezek nagyon hasznosak is lehetnek, mértéktelen használatuk borzasztó következményekkel is járhat.
Jó Balázs, az NMHH Műsorfigyelő és -elemző Igazgatóságának helyettes vezetője a fiatalok médiafogyasztási szokásainak aktuális trendjeiről beszélt előadásában. Hangsúlyozta, a nemzetközi kutatások szerint a tinédzserek és a huszonévesek, a Z és az alfa generáció tagjai a könnyen emészthető, rövid, kis koncentrációképességet igénylő médiatartalmakat keresik, ez magyarázza körükben a TikTok népszerűségét.
Pelle Veronika előadásában arra helyezte a hangsúlyt, hogy a figyelem napjainkban minden másnál fontosabbá vált, ez a gazdaság mozgatórugója. Az NMHH Gyermekvédelmi Főosztályának médiatudatosság-szakértője elmondta: „Magyarországon a 15–16 évesek átlagos napi képernyőideje 4 óra, szüleik esetében pedig 3,5 óra. Hozzátette ugyanakkor, hogy az adatok önbevallásos válaszokra épültek, így a valóság 30 százalékkal rosszabb is lehet.” A szakértő leszögezte: „a digitális tudatosság fejleszthető készség, és nagyon fontos, hogy önfegyelemmel, aktívan tegyünk ezért”.
Csalár Dorina, az Internet Hotline (IH) osztályvezetője bemutatta az IH működését. Beszámolt arról, hogy a tájékoztató és segítségnyújtó szolgálat – amely 2011 óta működik az NMHH-n belül – már 17 500 bejelentésen van túl. „Számos társszervezettel, köztük a rendőrséggel is együttműködünk, minden esetben visszajelzünk a bejelentőnek. Gyermekpornográfia témájában egy munkanapunk van a tartalmat megvizsgálni, eljárni és dönteni. A Covid idején, 2021-ben a bejelentések 74 százaléka ilyen témájú volt, vagyis a gyermekekkel szembeni szexuális visszaéléseket vizsgáltuk ki. Tavaly 2047 bejelentést kaptunk, ezek 42 százaléka volt ilyen tartalmú” – mondta Csalár Dorina.
A konferencia második felében elsőként Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet igazgatója tartott előadást a digitális bennszülöttekről és a Z generáció pszichológiai jellemzőiről. „Jellemző erre a korosztályra, hogy nagyon gyorsan akar sikeres lenni. Nekik erre a 4-5 év a reális, és nem 30 évben gondolkoznak. A siker mellett a szépség a kulcsszó, mindenki szép szeretne lenni.” Purebl György azt is hozzátette, a Z generáció az, amelynél kiemelkedően magas a mentális zavarok gyakorisága.
Győrffy Zsuzsa, a Semmelweis Egyetem egyetemi docense pedig azt fejtegette, hogy a digitális eszközeink vajon összekötnek vagy elválasztanak? Számos tippet és példát kaptunk arra, hogy milyen applikációk és oldalak segíthetnek a mentális állapotunk jobbá tételében, hogy akár egy streamingszolgáltató segítségével is gyakorolhatjuk a meditációt, és hogy mindent mértékkel kell kezelni.
Zárásként Ficzere Andrea középiskolás és egyetemista fiatalokkal beszélgetett, hogy kiderüljön: valóban fennálló veszély-e az, amiről egész nap szó volt a konferencián, vagy csak eltúlzott félelem? A kerekasztal-beszélgetés tagjai megerősítették: nagyon sok mindent tapasztaltak már saját magukon is, ezért még inkább próbálnak majd tudatosak lenni.
- Dr. Ficzere Andrea a Fogjunk Össze az Egészségügyért Alapítvány elnöke
- Jó Balázs, az NMHH Műsorfigyelő és -elemző Igazgatóságának helyettes vezetője
- Pelle Veronika médiatudatosság-szakértő, NMHH Gyermekvédelmi Főosztály
- Szabó László Zsolt, az NMHH Médiapiaci Együttműködési és Kutatási Igazgatóságának vezetője
- Dr. Csalár Dorina, az Internet Hotline osztályvezetője
- Dr. Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet igazgatója
- Győrffy Zsuzsa, a Semmelweis Egyetem egyetemi docense