Iktatószám: CD/4369-25/2024
Tárgy: közlemény – „Debrecen Pallag városrészen Znet Telekom optikai lefedőhálózat építése” engedély véglegessé válásáról
Ügyintéző: Szotákné Tatár Csilla
Tel.: (52) 522-144
Email: debrecen@nmhh.hu
Készült: 2024. május 27.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) a következő közhírré tétel útján történő tájékoztatást adja a tárgyban megnevezett elektronikus hírközlési építmény engedélyezési ügyében.

Közlemény

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 89. § (1) bekezdése alapján a Hatóság tájékoztatja a Tisztelt Ügyfeleket, hogy a tárgyi közigazgatási eljárásban a 2024. április 05. napján kelt, CD/4369-20/2024. számú határozattal az építési engedélyt megadta. A határozat 2024. május 08. napján véglegessé vált.

A közlemény közzétételének dátuma: 2024. május 27.

Az Ákr. 89. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a közlemény tartalmazza az alábbiak szerint a meghozott döntés rendelkező részét és indokolásának kivonatát:
„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) a Znet Telekom Zrt.  (8800 Nagykanizsa, Magyarkanizsa u. 2.; a továbbiakban: Építtető) megbízása alapján eljáró Brenner Miklós tervező (4225 Debrecen, Kútvölgyi u. 17.) által beterjesztett, 23020503-01 számú kiviteli tervdokumentáció alapján – Debrecen Pallag városrészen Znet Telekom optikai lefedőhálózat építése - elektronikus hírközlési építmény építésére, a Debrecen, külterület 034/69, 034/99, 034/129, 034/160, 034/191, 029/41, 029/72, 029/104, 029/134, 029/164, 029/179, 021/48, 021/61, 021/82, 021/132, 021/114, 020, 022 hrsz-ú, valamint a Debrecen belterület 66010, 66017 hrsz-ú ingatlanokra vonatkozóan az építési engedélyt megadja,az alábbi feltételek betartása mellett:

Ezen építési engedély a véglegessé válásának napjától számított három évig hatályos. Az Építtető kérelme alapján, az építési engedély hatályát, a Hatóság egy esetben egy évvel meghosszabbíthatja. Az építési munkálatokat az építési engedély hatályának lejártáig be kell fejezni.

A kivitelezés megkezdése csak végleges építési engedély alapján történhet.

Építtető az építési engedélyben foglalt előírásoktól és kikötésektől, valamint az építési engedélyhez tartozó kiviteli tervektől – a jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve - csak a Hatóság előzetes engedélye alapján térhet el. Az eltérésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése esetén az Építtetőnek az egész építményre fennmaradási engedély iránti kérelmet kell benyújtania.

Az engedély nem mentesíti az Építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez a külön jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

Az építésügyi hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött építési tevékenység végzéséről elektronikus építési naplót kell vezetni. Egy e-naplóban egy engedélyszámhoz tartozó építési tevékenység rögzíthető. Az elektronikus építési napló készenlétbe helyezését, illetve megnyitását az Építtetőnek elektronikus úton (e-epites.hu) kezdeményeznie kell az üzemeltetésre kijelölt Lechner Nonprofit Kft.-nél. Az építési naplót az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt az építési munkaterületen hozzáférhetővé kell tenni.

A kiviteli munkák végzése során az Építtetőnek a vonatkozó, érvényben lévő egyéb, az állékonyságra és a szilárdságra, a használati biztonságra, az élet és vagyonvédelemre vonatkozó nemzeti szabványokban foglaltaktól való eltérés esetén, a szabványossal legalább egyenértékű megoldásokat kell alkalmaznia.

Az Építtető köteles a jóváhagyott, engedélyezett kiviteli tervet, az építés helyszínén hozzáférhetővé tenni, illetve az ellenőrzésre jogosultaknak bemutatni.

Az építési beruházás építési tevékenységének befejezésekor műszaki átadás-átvételi eljárást kell lefolytatni. Az Építtető az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó közreműködőknek az építmény használatbavételéhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatát a Lechner Kft. által üzemeltetett e-közmű rendszeren keresztül köteles beszerezni.

A műszaki átadási-átvételi eljárás résztvevőit a fővállalkozó kivitelező e-főnaplóban jelzett kezdeményezésére az építtető hívja össze. Az építtető az eljárás meghatározott időpontjának, az építési engedély számának és az építés helyszínének az e-főnaplóba történő bejegyzésével értesíti az illetékes építésfelügyeleti hatóságot, a fővállalkozó kivitelezőt és egyéb érdekelteket. A műszaki átadás-átvételi eljárásról elektronikus jegyzőkönyvet kell készíteni és azt az e-főnaplóhoz mellékletként csatolni.

A Hatóság az e-napló készenlétét haladéktalanul megszünteti, ha az e-főnaplót az építésügyi hatósági engedély hatálya alatt nem nyitják meg és az engedély hatályának hosszabbítását sem kérelmezik.

Építtetőnek az elkészült építményt (hálózatot) az Építtető vagy az üzemeltető egyértelmű meghatározására alkalmas azonosítóval (hatósági engedély számának feltüntetése) kell ellátnia.

Jelen engedély hatálya nem terjed ki a hálózathoz kapcsolódó berendezések telepítésére.

Az Építtetőnek az építési tevékenység befejezésétől számított 60 napon belül meg kell kérnie a megépült létesítmény használatbavételi engedélyét, az építmény használatbavételi engedély nélkül jogszerűen nem használható, azon elektronikus hírközlési szolgáltatás nem nyújtható.

A kivitelezés során az Építtető köteles betartatni az érdekelt szakhatóságok hozzájárulásában foglalt, az érintett közművek és egyéb érdekelt szervek rögzített - a kiviteli tervekhez csatolt egyeztetési jegyzőkönyvekben szereplő – előírásait.

Az építési engedélyezési eljárásban részt vevő szakhatóságok előírásai, kikötései:

A Hajdú-Bihar Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 2024. március 12-én kelt 35900/1458-1/2024. ált. számú szakhatósági állásfoglalásában az építési engedély kiadásához az alábbi feltételek kikötésével járult hozzá:

• A tevékenységet úgy kell végezni, hogy a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, megelőzze a környezetszennyezést és kizárja a környezetkárosítást. Az építés során biztosított kell legyen a felszín alatti vizek jó minőségű állapota. Szennyező anyag felszín alatti vízbe történő közvetett és közvetlen bevezetése, valamint földtani közegbe történő közvetlen bevezetése tilos. A felszín alatti vízre és a földtani közegre meghatározott (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotot nem eredményezhetik.
• A kivitelezés során - közművek érintettsége esetén – az (A vizeknek és vízilétesítményeknek más, nyomvonal jellegű építménnyel történő keresztezését és megközelítésére vonatkozó részletes szabályok) ide vonatkozó előírásait be kell tartani. A keresztező csatornák kezelőinek a hozzájáruló nyilatkozatát a kivitelezés előtt be kell szerezni.
• A kivitelezés során esetlegesen előforduló havária jellegű szennyezést, károsodást haladéktalanul be kell jelenteni a vízvédelmi hatóságnak, azonnal gondoskodva a szennyező tevékenység befejezéséről, azonnali beavatkozást igénylő esetben a kárelhárítást azonnal meg kell kezdeni, a károsodott környezetet helyre kell állítani.

A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály Hulladékgazdálkodási Osztálya a 2024. március 07-én kelt HB/17-HGO/00666-2/2024. számú szakhatósági állásfoglalásában az építési engedély kiadásához az alábbi kikötéssel járult hozzá:

• Az építési tevékenység befejezését követően az építtető a tényleges adatok birtokában nyilatkozzon a keletkezett építési hulladékok mennyiségéről. Amennyiben a keletkezett építési hulladékok tényleges mennyisége eléri az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet (a továbbiakban: együttes rendelet) 1. számú mellékletében meghatározott mennyiségek valamelyikét, úgy az építtető köteles elkészíteni és benyújtani az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 5. számú melléklete szerinti építési hulladék nyilvántartó lapot, valamint a hulladékokat kezelő szervezet átvételi igazolását.

A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály Természetvédelmi Osztálya a 2024. március 20-án kelt HB/17-TVO/00543-2/2024. számú szakhatósági állásfoglalása rendelkező részének II. pontjában a Pallag, 034/69, 034/129, 034/160, 034/191, 029/41, 029/72, 029/104, 029/134, 026/179, 026/164, 021/20, 021/48, 021/61, 021/82, 021/44, 021/132, 020 hrsz.-ú külterületi ingatlanokat érintően az építési engedély megadásához az 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet 7. táblázat 3. pontja tekintetében az alábbi feltételek betartásával járult hozzá:

• Az érintett ingatlanokon, valamint az azok környezetében megtelepedő, költő madárfajok egyedinek biztonságát, élettevékenységeinek zavartalanságát biztosítani kell.
• A munkálatok során az esetlegesen gödrökbe, munkaárkokba kerülő állatfajok (hüllők, kétéltűek, kisemlősök) egyedeinek kíméletes kimentéséről és zavarásmentes élőhelyre történő szállításáról a munkálatok során rendszeresen, valamint a betemetés előtt gondoskodni kell.
• A kivitelezési munkálatok során a létesítendő depóniák oldalait, egyéb rézsűket 45° vagy annál kisebb dőlésszögben kell kialakítani, vagy azok lefedéséről kell gondoskodni a védett és fokozottan védett üreglakó madárfajok megtelepedésének elkerülése érdekében.
• Védett, fokozottan védett faj egyedét, állományát érintő - a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 42. § (3) bekezdésében és 43. § (2) bekezdésében szereplő tevékenységek a területileg illetékes természetvédelmi hatóság engedélyével végezhetők.
• Természetvédelmi indokok alapján eseti korlátozás rendelhető el.
• A kivitelezési munkálatok, valamint az üzemeltetés során védett élőlény egyedének, illetve állományának veszélyeztetése esetén a munkálatokat fel kell függeszteni és haladéktalanul értesíteni kell a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (4024 Debrecen, Sumen u. 2.; a továbbiakban: Igazgatóság) területileg illetékes természetvédelmi őrét, aki a helyszínen természeti értékek védelmének érdekében a munkálatokat leállíthatja, valamint korlátozásokat tehet.

A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály a 2024. március 11-én kelt HB/19-ÉPO-1/00731-1/2024. számú végzésében a szakhatósági hozzájárulását az alábbi kikötésekkel adta meg:

• A tárgyi beruházás létesítéséhez kapcsolódó elsődleges földmunkák (humuszmentés, munkaárok földtömeg kiemelése) csak régészeti megfigyelés mellett végezhetők.
• A régészeti megfigyelés során azonosított régészeti jelenségek feltárását és dokumentálását biztosítani kell.
• A régészeti megfigyelés eredményeit bemutató dokumentumot az örökségvédelmi hatósághoz jogszabály szerint be kell nyújtani.
• A régészeti szakfeladat ellátását igazoló dokumentumot a használatbavételi engedélyezési eljárás során a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalához be kell nyújtani.

Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztálya a 2024. február 20-án kelt IGAZ-25770-4/2024. számú szakhatósági hozzájárulását az alábbi feltételekkel adta meg:

• A kivitelezési munkák nem érinthetik a helyi jelentőségű természeti értékeket.
• Kiemelt figyelmet kell fordítani a faegyedek kíméletére, különös tekintettel a faegyedek gyökérnyak környéki részének épségének megőrzésére és gyökereinek védelmére.
• A munkálatokat úgy kell elvégezni, hogy azok az érintett faegyedek tövét legfeljebb 2 méterig közelítsék meg.
• A fák törzse mellett 2 méteren belül árok, illetve nyomvonalas létesítmény elhelyezésének engedélyezése csak egyedi vizsgálatot követően történhet.
• A munkálatok kezdetének tervezett időpontjáról a természetvédelmi kezelőt értesíteni kell.
• A munkálatok során fokozott figyelmet kell fordítani a helyi védett természeti értékek megóvására, azokat elpusztítani, bennük kárt okozni tilos.

A közművek és egyéb szervek nyilatkozatai az alábbiak szerint rendelkezésre állnak:

• Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Vagyonkezelési Osztály 2024. február 23-án kelt VAGY-8640-662024. számú tulajdonosi hozzájárulása,
• Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának 2023. február 19-én kelt ÜZEM-9201-3/2024. számú közútkezelői hozzájárulása,
• a Znet Telekom Zrt. 2024. február 07-én kelt tervjóváhagyó nyilatkozata,
• a Debrecen-Pallag 034/69, 034/99, 034/129, 034/160, 034/191, 029/41, 029/72, 029/104, 029/134, 029/164, 029/179, 021/48, 021/61, 021/82, 021/132, 021/114, 022 hrsz-ú, közforgalom elől el nem zárt magánutak többségi tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozatai.

Az E-közmű rendszerben lefolytatott 970395238 azonosítószámú közmű-egyeztetés során meghívott szolgáltatók érintettségükről nyilatkoztak és feltételeiket megadták.

Jelen építési engedély polgári jogi igényt nem dönt el.

A jogorvoslatra nyitva álló idő alatt az eljárásban ügyfélnek minősülők az engedélyezés tárgyát képező tervdokumentációba az ügyintézővel előzetesen egyeztetett időpontban és helyszínen személyesen, illetve törvényes vagy írásban meghatalmazott képviselő útján tekinthetnek be.

A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökéhez címzett, de a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalához (1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.) benyújtott halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni 40 000 Ft, azaz negyvenezer forint másodfokú eljárási díjnak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00300939-00000017 számú számlájára történő befizetése, továbbá a másodfokú szakhatósági állásfoglalás illetékének vagy igazgatási szolgáltatási díjának lerovása mellett. A fellebbezéshez az eljárási díj megfizetésére vonatkozó igazolást csatolni kell. A fellebbezést a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Elnöke, mint másodfokú hatóság bírálja el.

Indokolás

Az Építtető megbízása alapján eljáró Brenner Miklós tervező (4225 Debrecen, Kútvölgyi u. 17.) által benyújtott építési engedély iránti kérelem alapján a tárgyi létesítményre vonatkozó terveket és mellékleteit a Hatóság megvizsgálta. Megállapította, hogy azok megfelelnek az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet (a továbbiakban: Rendelet) előírásainak.

Az engedélyezési eljárás során a Hatóság megállapította, hogy:

• a tervező tervezésre jogosult, tervezői nyilatkozatát csatolta,
• a tervezői egyeztetések megtörténtek, az érintettek észrevételei érvényesülnek,
• az Építtető építési jogosultsága fennáll,
• a kérelem és mellékletei, valamint a kérelmezett tevékenység megfelel a jogszabályokban meghatározott szakszerűségi követelményeknek.

Az eljárás során az ügyben érintett szakhatóságok bevonásra kerültek, azok az építés ellen kifogást nem emeltek, az építésre vonatkozó kikötéseiket a rendelkező részben foglaltak szerint megadták, szakhatósági állásfoglalásuk az alábbi indokolásokat tartalmazza.

A Hajdú-Bihar Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 2024. március 12-én kelt 35900/1458-1/2024. ált. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása:
„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Debreceni Hatósági Iroda (4025 Debrecen, Hatvan u. 43.) megkeresésében a Znet Telekom Zrt. (8800 Nagykanizsa, Magyarkanizsa u. 2.) részére, építtető megbízásából Brenner Miklós  (4225 Debrecen, Kútvölgyi u. 17.) tervező által beterjesztett kérelme alapján, Debrecen Pallag városrészen Znet Telekom optikai lefedőhálózatra vonatkozó építési engedély kiadásához kérte a Hajdú-Bihar Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Szolgálat (a továbbiakban: vízügyi és vízvédelmi hatóság) szakhatósági állásfoglalását.

Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 7. fejezet 5. és 6. pontjai alapján meghatározott szakkérdésben a vízvédelmi és vízügyi hatóság szakkérdése annak elbírálása, hogy a tevékenység és az építmény a felszín alatti vizek védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e és, hogy a tevékenység és az építmény a vizek lefolyására, a mederfenntartásra, az árvíz és a jég levonulására vonatkozó követelményeknek megfelel-e.

A kérelem mellékleteként csatolták Brenner Miklós (4225 Debrecen, Kútvölgyi u. 17.) tervező által készített 23020503-01 tervszámú dokumentációt, valamint az eljárási díj megfizetését igazoló bizonylatot.

A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet 2. mellékletével összhangban a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelete felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolása alapján Debrecen település fokozottan és kiemelten érzékeny területen fekszik.

Az érintett terület a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelettel kijelölt vízbázis védőterületet nem érint.

A vizek lefolyására, mederfenntartásra, az árvíz és a jég levonulására nem gyakorol hatást.

Megállapítható, hogy a tervezett létesítmények megvalósításának vízgazdálkodási szempontból akadálya nincs, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint hozzájáruló szakhatósági állásfoglalást adtunk.
Az 1. pont előírása az 1995. évi LIII. törvény 6. §-ban foglaltak, a 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet 10. § (1) bekezdése, valamint a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben foglaltak figyelembevételével történt.
A 2. pont a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 1. mellékletében foglaltak alapján került előírásra.

A 3. pontban foglaltakról a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. § (1) bek. alapján rendelkeztem.

A szakhatósági állásfoglalás megkeresés 2024. március 06. napján érkezett a hatósághoz. A szakhatósági eljárásra irányadó ügyintézési határidő a megkeresés beérkezésének napjától számított tizenöt nap (531/2017. (XII.29.) Korm. rendelet 2.§). Az ügyintézési határidő betartásra került.

Jelen szakhatósági állásfoglalás kiadására irányuló eljárás igazgatási szolgáltatási díj a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet 2.sz.mellékletének 8. pontja szerint 7.000,- Ft, mely a vízügyi és vízvédelmihatóság részére megfizetésre került.

A szakhatósági állásfoglalást az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 7. fejezet 5. és 6. pontjai alapján meghatározott szakkérdésben, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 55. § (1) bekezdése figyelembevételével hoztam meg.
A vízügyi- és vízvédelmi hatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 9. pontja állapítja meg.

Az önálló jogorvoslat lehetőségét az Ákr. 55. § (4) bekezdése alapján zártam ki, és e jogszabályi helyre tekintettel adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről.”

A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály Hulladékgazdálkodási Osztálya a 2024. március 07-én kelt HB/17-HGO/00666-2/2024. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása:

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Debreceni Hatósági Iroda (4025 Debrecen, Hatvan u. 43.) a területi hulladékgazdálkodási hatóság szakhatósági állásfoglalását kérte a Znet Telekom Zrt. (8800 Nagykanizsa, Magyarkanizsa u. 2.). megbízásából eljáró Brenner Miklós tervező (4225 Debrecen, Kútvölgyi u. 17.) kérelmére indult Debrecen Pallag városrész Znet Telekom optikai lefedőhálózat építése - tárgyú építési engedélyezési eljáráshoz.

Az eljárásban a területi hulladékgazdálkodási hatóság az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. számú melléklet 7. táblázat 4. pontja alapján azt vizsgálta, hogy az építési, illetve a bontási hulladékok kezelése megfelel-e a hulladékgazdálkodási előírásoknak.

A hulladékkezelésre vonatkozó előírás az együttes rendelet alapján került megadásra.

A benyújtott 23020503-01. tervszámú kiviteli tervdokumentáció, illetve a hulladékgazdálkodási jogszabályok maradéktalan betartása esetén a rendelkező részben foglaltak szerint az építési engedély kiadásához a területi hulladékgazdálkodási hatóság szakhatósági állásfoglalásával hozzájárul.

A kérelmező a kérelemmel egyidejűleg benyújtotta a 23020503-01. tervszámú kiviteli tervdokumentációt.

A szakhatósági megkeresés 2024. március 6. napján érkezett a területi hulladékgazdálkodási hatósághoz.

A Korm. rendelet 1. számú melléklet 7. táblázat 4. pontja szerint az ügyintézési határidő 21 nap. Az ügyintézési határidő betartásra került.

A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 6. melléklet 6. pont szerinti 7.000,- Ft, igazgatási szolgáltatási díjat a kérelmező megfizette.

Az önálló jogorvoslat lehetőségét az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)  55. § (4) bekezdése és a 112. § (1) bekezdése zárja ki. A jogorvoslatról a területi hulladékgazdálkodási hatóság az Ákr. 111-113. §-ára figyelemmel adott tájékoztatást.

A területi hulladékgazdálkodási hatóság a szakhatósági állásfoglalást a hulladékgazdálkodási hatóság kijelöléséről szóló 124/2021. (III.12.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított jogkörében, az Ákr. 55. § (1), (4) bekezdései, a 112. §-a és a Korm. rendelet 1. sz. melléklet 7. táblázat 4. pontja alapján hozta meg.

A területi hulladékgazdálkodási hatóság illetékességét a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 568/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése, a 124/2021. (III. 12.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése állapítja meg.

Jelen döntés kiadmányozására a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal hatályos kiadmányozási szabályzata alapján a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály Hulladékgazdálkodási Osztály vezetője jogosult.”

A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály Természetvédelmi Osztálya a 2024. március 20-án kelt HB/17-TVO/00543-2/2024. számú végzése rendelkező részének I. pontja az alábbiakat tartalmazza:

„A környezetvédelmi hatóság az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet) 1. sz. melléklet 7. táblázat 3. pontja alapján a „Debrecen Pallag városrészen Znet Telekom optikai lefedő hálózat építése” elnevezésű elektronikus hírközlési építményhez kapcsolódó beruházással érintett Pallag 66017, 66010 hrsz.-ú belterületi ingatlanok tekintetében a szakhatósági állásfoglalás kiadása iránti eljárást megszünteti.”

A szakhatósági állásfoglalása rendelkező része az alábbiakat tartalmazza még:

„A döntés ezen I. pontban foglalt része a közléssel végleges, ellene fellebbezésnek helye nincs.

A döntés ezen I. pontban foglalt része ellen önálló jogorvoslatnak van helye, a véglegessé vált döntés ellen közigazgatási per kezdeményezhető, amelyet keresetlevéllel kell megindítani. A keresetlevelet – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított harminc napon belül kell a Debreceni Törvényszék Közigazgatási Kollégiumához címezni (4026 Debrecen, Perényi u. 1.), de a vitatott cselekményt megvalósító szervnél, azaz a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály (4024 Debrecen, Piac u. 42-48.) címén benyújtani.

Természetes személy a keresetlevelet személyesen vagy ajánlott küldeményként postai úton is előterjesztheti. Jogi képviselő nélkül eljáró felperes a keresetlevelet jogszabályban meghatározott nyomtatványon is előterjesztheti.

Jogi képviselővel eljáró felperesnek, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben (a továbbiakban: Eüsztv.) meghatározottak
szerinti minden elektronikus ügyintézésre kötelezettnek elektronikusan kell benyújtani a keresetet. A keresetlevél elektronikus úton történő benyújtásának helye: https://epapir.gov.hu/

Az elektronikus ügyintézésre kötelezett felperesek a bíróság által rendszeresített és honlapjáról letölthető K03 azonosítójú ÁNYK űrlapon történő benyújtást is választhatják.

Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs, azonban a bíróságtól azonnali jogvédelem keretében kérhető a halasztó hatály elrendelése. Az azonnali jogvédelem iránti kérelemben részletesen meg kell jelölni azokat az indokokat, amelyek az azonnali jogvédelem szükségességét megalapozzák, és az ezek igazolására szolgáló okiratokat csatolni kell. A kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell.

Ha egyik fél sem kérte tárgyalás tartását, és azt a bíróság sem tartja szükségesnek, a bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti.
A közigazgatási jogvita elbírálása iránti közigazgatási per illetéke 30.000 forint. A közigazgatási bírósági eljárásban a felet tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. A tárgyi illetékfeljegyzési jog következtében le nem rótt kereseti illeték viseléséről a bíróság dönt.

A végzés II. pontjában foglalt része ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs. A végzés II. pontjában foglalt szakhatósági döntés az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.”

A természetvédelmi hatáskörben eljáró szakhatóság állásfoglalásának indokolása az alábbi:

„A Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Debreceni Hatósági Iroda hivatkozott számú végzésében kereste meg a környezetvédelmi hatóságot, és szakhatósági állásfoglalását kérte a Znet Telekom Zrt. (8800 Nagykanizsa, Magyarkanizsa u. 2.), mint építtető megbízása alapján eljáró Brenner Miklós tervező (4225 Debrecen, Kútvölgyi u. 17.) kérelmére indított: „Debrecen Pallag városrészen Znet Telekom optikai lefedő hálózat építése” elnevezésű elektronikus hírközlési építmény építési engedélyezési eljárása során.

Az eljárásban a környezetvédelmi hatóság az 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet (1. számú melléklet 7. táblázat 3. pontja alapján azt vizsgálta, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

A rendelkező rész I. pontjában hivatkozott (Pallag 66017,66010) belterületi ingatlanok tekintetében az 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet 7. táblázat 3. pontjában meghatározott szakkérdés vizsgálatának feltétele nem áll fenn, mivel a beruházással érintett Debrecen Pallag közigazgatási területén található belterületi ingatlanok nem minősülnek országos jelentőségű védett természeti területnek, nem képezik részét a Natura 2000 Hálózatnak, valamint nem minősülnek természeti területnek, továbbá nem érintik barlang védőövezetét, a település külterületét, valamint a település belterületén természeti területet és egyedi tájértéket.

A környezetvédelmi hatóság az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 47. § (1) bekezdés a) pontja alapján az eljárást ebben a részében megszüntette.

A rendelkező rész II. pontjában a tervezett munkálatok által érintett Debrecen Pallag 034/69, 034/129, 034/160, 034/191, 029/41, 029/72, 029/104, 029/134, 026/179, 026/164, 021/20, 021/48, 021/61, 021/82, 021/44, 021/132, 020 hrsz.-ú külterületi ingatlanok tekintetében a környezetvédelmi hatóság az 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet 7. táblázat 3. pontja alapján a megadott feltételek betartása mellett hozzájáruló szakhatósági állásfoglalást ad.

Indokolás a rendelkező rész 1-5. pontjaiban foglaltakhoz:

A tervezett beruházás területén, valamint annak környezetében esetlegesen élő, megjelenő védett, fokozottan védett fajok egyedeinek, állományának védelme érdekében, hivatkozással a Tvt. 8. § (1) bekezdésére, 17. § (1) bekezdésére, 42. § (1) bekezdésére, 43. § (1) bekezdésére és 78. § (1) bekezdésére a rendelkező rész 1-5. pontjaiban foglalt előírások kerültek megadásra.

A kivitelezési munkálatok (földmunkák, tereprendezés) során keletkező – hosszabb távon nyitott, nyílt - gödrökbe, árkokba különböző hüllő, kétéltű és kisemlős fajok egyedei beleeshetnek. Méretükből adódóan saját erejükből nem képesek kiszabadulni, ezen oknál fogva indokolt ezek rendszeres ellenőrzése, a belekerült állatfajok egyedeinek folyamatos, kíméletes mentése a kivitelezés során.

A kivitelezés során, a területen a 45°-nál meredekebben hagyott depóniákon védett és fokozottan védett üreglakó madárfajok (pl.: parti fecske (Riparia riparia; t.é.: 50.000- Ft), gyurgyalag (Merops apiaster; t.é.:100.000- Ft) egyedei telepedhetnek meg.

A védett és fokozottan védett állat- és növényfajok körét, természetvédelmi értékét a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet határozza meg.

A Tvt. 8. § (1) bekezdése értelmében a vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani.

A Tvt. 17. § (1) bekezdése alapján a Tvt. 8. § (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni.

A Tvt. 42. § (1) bekezdése alapján tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása, továbbá a Tvt. 43. § (1) bekezdése szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.

A Tvt. 42. § (3) bekezdésének a) és e) pontjai értelmében a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges védett növényfaj egyedének, virágának, termésének vagy szaporításra alkalmas szervének gyűjtéséhez, valamint egyedének betelepítéséhez, visszatelepítéséhez, termesztésbe vonásához.

A Tvt. 43. § (2) bekezdésének a), b), k) és l) pontjai értelmében a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges védett állatfaj állományának szabályozásához; egyedeinek gyűjtéséhez, befogásához, elejtéséhez, birtokban tartásához, idomításához; kártételének megelőzése érdekében riasztási módszer alkalmazásához; egyede fészkének áttelepítéséhez.

A Tvt. 78. § (1) bekezdése alapján a természetvédelmi hatóság korlátozhatja, felfüggesztheti vagy megtilthatja a védett természeti értéket és területet károsító, vagy súlyosan veszélyeztető tevékenységeket. A határozat – a védett természeti érték, terület közvetlen vagy súlyos sérelme, illetve veszélyeztetése esetében – azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.

Indokolás a rendelkező rész 6. pontjában foglaltakhoz:

A területen a kivitelezés során esetlegesen megjelenő, megtelepedő védett, fokozottan védett fajok egyedeinek, állományának védelme érdekében – hivatkozással a természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 625/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 625/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet) 19. § a) pontjának aa) alpontjára - értesíteni kell az Igazgatóság területileg illetékes természetvédelmi őrét.

A 625/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése alapján a Nemzeti Park Igazgatóság elnevezését, székhelyét és működési területét a 2. melléklet tartalmazza.

A 625/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 19. § a) pontjának aa) alpontja alapján a Nemzeti Park Igazgatóság állami alaptevékenysége körében ellátja a védett és fokozottan védett természeti értékek, védett és fokozottan védett természeti területek, a Natura 2000 területek és közösségi jelentőségű értékek, valamint a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó területek és értékek természetvédelmi kezelésével kapcsolatos feladatokat, kivéve azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály alapján más szerv vagy természetes személy köteles ellátni.

A Tvt. 59. § (1) bekezdése alapján a természeti értékek és területek, különösen a védett természeti értékek és területek őrzése, megóvása, károsításának megelőzése érdekében - egyenruhával és szolgálati lőfegyverrel ellátott tagokból álló - természetvédelmi őrszolgálat működik.

A rendelkezésre álló dokumentációk alapján, a természetvédelmi jogszabályok és ezen állásfoglalás egyedi előírásainak maradéktalan betartása esetén az építési engedély megadása természetvédelmi közérdeket nem sért, ezért a természetvédelmi hatóság hozzájáruló szakhatósági állásfoglalást ad.

A környezetvédelmi hatóság felhívja a figyelmet, hogy a környezetet zavaró, káros környezetterhelés kialakulása, természeti értékek veszélyeztetése esetén az engedélyes utólag is kötelezhető környezetvédelmi, természetvédelmi célú műszaki megoldás, vagy intézkedés megtételére.

A szakhatósági megkeresés 2024. március 6-án érkezett a környezetvédelmi hatósághoz. A szakhatóság eljárására irányuló ügyintézési határidő a Tvt. 76. § (2) bekezdése szerint a megkeresés beérkezését követő naptól számított huszonegy nap.

A rendelkezésre álló dokumentációk alapján, a környezetvédelmi jogszabályok és ezen állásfoglalás egyedi előírásainak maradéktalan betartása esetén a tervezett hálózat építési engedélyének megadása környezetvédelmi közérdeket nem sért, ezért a környezetvédelmi hatóság a tervezett beruházás vonatkozásában hozzájáruló szakhatósági állásfoglalást ad.

Az ügyfél a szakhatósági eljárás lefolytatásához szükséges, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 6. melléklet 6. pontjában foglalt 7.000.-Ft összegű, igazgatási szolgáltatási díjat megfizette, melyről számla kiadását kezdeményezte a környezetvédelmi hatóság a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Pénzügyi és Gazdálkodási Főosztály Pénzügyi és Számviteli Osztályától.

A jogorvoslat lehetőségét a végzés I. pontja tekintetében az Ákr. 112. § (1) és (2) bekezdés c) pontja, a 113. § (1) bekezdés a) pontja és a 114. § (1) bekezdése biztosítja.

A keresetlevél benyújtására vonatkozó rendelkezéseket a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 37. § (1) bekezdés, 39. §, a tárgyaláson kívüli elbírálást a 77. § (1)-(2) bekezdése határozza meg.

A Kp. 50. § és 52. § (1) bekezdésében foglaltak szerint azonnali jogvédelem keretében kérhető a halasztó hatály elrendelése.

A tárgyalás elmulasztásra vonatkozó rendelkezéseket a Kp. 82. § tartalmazza.

Az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseket a Kp. 29. § (1) bekezdése alapján a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 605. § és 608. §-a, valamint az Eüsztv. 9. §-a határozza meg.

A bírósági eljárás illetékéről az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (1) bekezdése, valamint az illetékfeljegyzési jogról a 62. § (1) bekezdés h) pontja rendelkezik.

A jogorvoslat lehetőségét a végzés II. pontja tekintetében az Ákr. 55. § (4) bekezdése és a 112. § (1) bekezdése zárja ki. A jogorvoslattól a környezetvédelmi hatóság az Ákr. 111-113. §-ára figyelemmel adott tájékoztatást.

A környezetvédelmi szakhatósági állásfoglalása az Ákr. 55. § (1), (4) bekezdés alapján, a környezetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 624/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 624/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet), a 625/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet, az 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 7. táblázat 3. pontja által biztosított jogkörök alapján került megadásra.

A környezetvédelmi hatóság illetékességét a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 568/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése, a 624/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése és a 625/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése állapítja meg.

Jelen döntés kiadmányozására a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal hatályos kiadmányozási szabályzata alapján a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály Természetvédelmi Osztály vezetője jogosult.”

A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály 2024. március 11-én kelt HB/19-ÉPO-1/00731-1/2024. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következő:

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalától a rendelkező részben meghatározott elektronikus hírközlési építmény építési engedélyezési eljárásában szakhatósági megkeresés érkezett az örökségvédelmi hatósághoz.

A mellékelt kérelem, a benyújtott tervek, és a lelőhely nyilvántartási adatainak összevetése alapján megállapításra került, hogy a tervezett beruházás régészeti lelőhelyeket (azonosító: 38817, 74057) érint. A beruházás műemléki területet, nyilvántartott műemléki értéket vagy műemlék telket nem érinti, továbbá a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 7. § 20. a) pontja alapján nem minősül nagyberuházásnak.

A beruházással érintett régészeti lelőhelyek régészeti szakirodalmi adatok és topográfiai kutatások, valamint a területet érintő, földmunkavégzéssel járó beruházásokhoz kapcsolódó régészeti kutatások eredményei alapján ismertek. A lelőhelyeken még szisztematikus régészeti kutatás, teljes felületű feltárás nem történt, ezért így nem ismert a lelőhelyek teljes vertikális és horizontális kiterjedése, állapota és intenzitása, illetve a korábbi építési tevékenység során bekövetkezett bolygatás mértéke.

A Debrecen Pallag városrészen Znet Telekom optikai lefedőhálózat építése során nem csak elérhetik a feltételezhető régészeti rétegeket, hanem át is vághatják azokat.

A Kötv. 19. § (2) bekezdése értelmében a régészeti örökség elemei eredeti helyzetükből csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A Kötv. 22. § (1) bekezdése szerint a régészeti lelőhelynek a beruházással kapcsolatos földmunkával érintett részén az örökségvédelmi hatóság által előírt módszerekkel megelőző régészeti feltárást kell végezni.

Az előírt módszer a régészeti megfigyelés.

A régészeti megfigyelés a Kötv. 7. § 36. pontja szerint a beruházás földmunkáinak régész által a helyszínen történt folyamatos figyelemmel kísérése és dokumentálása, szükség esetén a régészeti bontómunka elvégzése és dokumentálása.

A Kötv. 23. § (3) bekezdése alapján, ha a megelőző feltárás módja régészeti megfigyelés, akkor a földmunkát a feltárás vezetőjének irányításával kell végezni.

A kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Övr.) 35. § (1)-(2) bekezdései értelmében, ha a régészeti megfigyelés során régészeti bontómunka válik szükségessé, akkor – legalább a beruházási földmunkával érintett mélységig – az előkerült régészeti jelenség vonatkozásában a régészeti bontómunkát és az elsődleges leletfeldolgozást a régészeti megfigyelés keretében kell elvégezni.

A régészeti bontómunka megkezdését az Övr. 7. mellékletében meghatározott adattartalommal a hatóságnak be kell jelenteni.

A megelőző feltárás módszerének meghatározásakor a Kötv. 22. § (3) bekezdés a) pontjában szereplő szempontok kerültek mérlegelésre.

A régészeti szakfeladatok elvégzésére a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 45/A. § (2) bekezdés b) pontja, valamint a Kötv. 20. § (4) bekezdés c) pontja és 22. § (5) bekezdés ba) pontja alapján a Déri Múzeum (4026 Debrecen, Déri tér 1., Régészeti Osztály) jogosult.

A szakhatósági állásfoglalás az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55. § (1) bekezdésén, a Kötv. vonatkozó rendelkezésein, illetve az Övr. 87. § (1) bekezdésén, a 88. § (1) bekezdésén, valamint a 89. § (1) bekezdésén alapul.

A jogorvoslat módjáról az Ákr. 55 § (4) bekezdése rendelkezik.

Az örökségvédelmi hatóság hatásköre az Övr. 3. § (1) bekezdés a) pontja, illetve az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 7. táblázat 18. pontja, illetékessége a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 568/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésén alapul.

Jelen döntés kiadmányozására a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal hatályos kiadmányozási szabályzata alapján az Építésügyi Osztály 1. vezetője jogosult.”

A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztálya a 2024. március 07-én kiadott 3702-2/2024/h számú szakhatósági állásfoglalásában kikötés nélkül hozzájárult a beruházás megvalósításához.
Szakhatósági állásfoglalásának indokolási része az alábbiakat tartalmazza:

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Debreceni Hatósági Iroda CD/4369-6/2024 hivatkozási számon szakhatósági megkeresést küldött Debrecen-Pallag Znet Telekom optikai lefedőhálózat építése – elektronikus hírközlési építmény építési engedélyezési eljárásatárgyában.

A megkeresésben foglaltakat megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a tárgyi beruházás a katonai szervezetek tevékenységét nem befolyásolja, a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai végrehajtása biztosított, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.

Állásfoglalásom a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 1. § (1) bekezdésén, 3. § (11) bekezdésén, 6. § (1) bekezdésének b) pontján, 59. § (1) bekezdésének a), d)-e) pontján alapszik.

A szakhatóság hatáskörét és illetékességét az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 7. Hírközlési ügyek táblázat 10. pontja, a szakhatósági állásfoglalás elleni önálló jogorvoslat kizárására vonatkozó előírást az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 55. § (4) bekezdése tartalmazza.

Jelen szakhatósági döntést a Honvédelmi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 30/2022. (VII. 29.) HM utasítás 1. melléklet 6. függelék A) táblázat 15. sorában foglaltak alapján a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály Településrendezési Hatósági Osztály vezetőjeként a miniszter nevében és megbízásából kiadmányozom.„

Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztálya a 2024. március 07-én kelt IGAZ-72282-2/2024. számú, a szakhatósági állásfoglalás kiadása iránti kérelmet visszautasító végzése indokolása:

„A kérelmező kérelme alapján indult eljárásban a NMHH szakhatósági állásfoglalás kiadását kérte szakhatóságomtól az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. sz. melléklete 7. táblázat 7. pontja alapján az elektronikus hírközlési építmény építési engedélyezéséhez.

R. 1. sz. melléklete 7. táblázat 7. pontja alapján:

A helyi jelentőségű védett természeti területen vagy arra közvetlen hatást gyakorló módon megvalósuló létesítmény esetén, a települési önkormányzat jegyzőjének a feladata annak elbírálása, hogy a létesítmény vagy tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben, a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a Fővárosi Önkormányzat rendeletében meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

A kérelem mellékleteként becsatolt tervdokumentáció alapján megállapítást nyert, hogy a kivitelezéssel érintett ingatlanokat Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a helyi jelentőségű természeti értékek védelméről szóló 24/2006. (VIII.14.) rendelete nem nyilvánította helyi jelentőségű természeti értékké, és a kivitelezés nem gyakorol hatást más, helyi védettség alatt álló területre sem.

Fentiekre tekintettel, megállapítottam, hogy a szakhatósági állásfoglalás kiadásának tárgyában nem rendelkezem hatáskörrel, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem, és a szakhatósági állásfoglalás kiadására irányuló kérelmet az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 46. § (1) bekezdés a) pontja alapján visszautasítom.

„46. § (1) A hatóság a kérelmet visszautasítja, ha

a) az eljárás megindításának jogszabályban meghatározott feltétele hiányzik…„

Végzésem jogszabályi alapja a fentieken túl:

Az önálló jogorvoslat lehetőségét az Ákr. 55. §. (4) bekezdése alapján zártam ki.”

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága Bányászati és Gázipari Főosztály bevonása az eljárásba nem vált szükségessé, mivel a tervezői nyilatkozat értelmében a szakhatóság bevonásának feltételei nem állnak fenn. 

A Hatóság az építési engedélyezési eljárás során megállapította, hogy az építési engedélyezési eljárás díja, továbbá a szakhatósági közreműködés igazgatási szolgáltatási díjai megfizetésre kerültek.

A Hatóság az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 10. § (2) bekezdése szerinti a 10. § (1) bekezdés 12. pontja szerinti hatáskörében eljárva, a kérelmet, a benyújtott dokumentációt és a mellékleteket megvizsgálta és megállapította, hogy azok megfelelnek a Rendelet 11-12. §-ában és 3. mellékletében, az elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményfajtákkal való keresztezéséről, megközelítéséről és védelméről szóló 8/2012. (I.26.) NMHH rendeletben, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 50. § (3) bekezdésében foglalt előírásoknak, melyek figyelembevételével az építési engedélyt megadta.

A kivitelezésre és az elektronikus építési napló vezetésére vonatkozó részletes szabályokat a Rendelet 8. §-a és az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet tartalmazza.

A kivitelezés engedély nélküli megkezdésére, továbbá az engedélytől való eltérésre vonatkozó rendelkezések a Rendelet 13. § (7) bekezdésén és 14. §-án alapulnak.

Az Eht. 44. § (1) bekezdése értelmében a Hatóság elsőfokú határozata ellen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökéhez lehet fellebbezést benyújtani.

A fellebbezésről szóló tájékoztatás az Ákr. 116. § (1) bekezdésén, a fellebbezés előterjesztésének határidejére és helyére vonatkozó tájékoztatás az Ákr. 118. § (3) bekezdésén, a halasztó hatály a 117. § (1) bekezdésén alapul.

A másodfokú eljárás díjának összegét a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egyes eljárásainak igazgatási szolgáltatási díjairól és a díjfizetés módjáról szóló 5/2011. (X.6.) NMHH rendelet 5. § (10) bekezdése határozza meg. A 18. § (2)-(2a) bekezdései értelmében a fellebbező díjfizetési kötelezettségét a Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00300939-00000017 számú pénzforgalmi számlájára történő átutalással, vagy természetes személy ügyfél esetén ugyanezen számlaszámra készpénz átutalási megbízás útján (sárga csekk) is teljesítheti.

Az átutalási megbízás közlemény rovatában a fellebbező nevét, adószámát és az eljárás tárgyát, csekken történő befizetés esetén az eljárás tárgyát kötelező feltüntetni. A 18. § (3) bekezdése szerint a díjfizetés megtörténtének igazolását (befizetési bizonylat vagy feladóvevény) a kérelemnek tartalmaznia kell.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján a Hatóság a döntését hirdetményi úton közli.

A Hatóság az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdés h) pontja alapján a döntésről készült közleményt közhírré teszi.

Az Ákr. 85. § (5) bekezdés b) pontja értelmében a hirdetményi úton történő közlés esetén a döntés közlésének napja a hirdetmény kifüggesztését követő tizenötödik nap.”

A döntésbe az NMHH Debreceni Hatósági Iroda Ügyfélszolgálatán (4025 Debrecen, Hatvan u. 43.) ügyfélszolgálati időben (Hétfő: 8:00-12:00, Szerda: 13:00-16:00, Péntek: 8:00-12:00), az (52) 522-137 telefonszámon előre egyeztetett időpontban lehet betekinteni.

A Hatóság az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdés h) pontja alapján az eljárás során hozott döntésről készült közleményt közhírré teszi.

Jelen közlemény megtalálható a Hatóság honlapján (nmhh.hu).

Elektronikusan aláírt dokumentum.
Kiadmányozta: Németh József hatósági irodavezető Debrecenben az elektronikus aláírás szerinti időpontban.