Intézkedett a cseh társhatóság a Médiatanács jelzése nyomán

Közzétéve: 2024. június 6.

Korhatári megjelölés nélkül sugárzott egy, a magyar szabályozás szerint tizenhat éven aluliaknak nem ajánlott kategóriába tartozó filmet a Fim Café, és emiatt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a médiaszolgáltató székhelye szerint illetékes cseh társhatósághoz fordult. Az RRTV felszólítására és az NMHH Médiatanácsának jelzésére a médiaszolgáltató megváltoztatta a film sugárzási idejét.

Az NMHH nézői bejelentés alapján vizsgálta a Film Café (Hungarian) állandó megnevezésű médiaszolgáltatáson 2023. október 13-án 14 óra 7 perces kezdettel sugárzott A nagy fehér című műsorszámot. A hatósági vizsgálat alapján a korhatári jelölés nélkül műsorra tűzött filmet a magyar szabályozás szerinti IV. kategóriába (tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott) kellett volna besorolni a realisztikusan ábrázolt sérülésekre, az erőszakos, sőt helyenként sokkoló jelenetekre, a film egészét átható tartós feszültségre és nyomasztó hangulatra, valamint a trágár nyelvezetre való tekintettel, ebből következően pedig a film sugárzási ideje sem volt megfelelő. A Médiatanács 2023. november 13-án a joghatósággal rendelkező cseh társhatósághoz, az RRTV-hez fordult, és értesítette a vélelmezett jogsértésről, valamint felkérte a szükséges intézkedések megtételére. Az RRTV tavaly december 19-i ülésén tárgyalta az ügyet, és felhívta a médiaszolgáltatót, hogy tegyen eleget a magyar jogban meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak, különösen a magyar korhatári jelzések tekintetében. A társhatóság május 16-án pedig arról tájékoztatta a magyar hatóságot, hogy a médiaszolgáltató a műsorszámot – az RRTV felszólítására, valamint a Médiatanács jelzésére – kizárólag 21 óra és reggel 5 óra között vetíti a jövőben.

A hatóság egy másik filmmel, a Viasat 3 (Hungary) állandó megnevezésű médiaszolgáltatáson 2024. április 20-án 18 óra 50 perces kezdettel sugárzott Rampage-Tombolás című műsorszámmal kapcsolatban is az illetékes tárhatósághoz, a holland CVDM-hez fordult a film sugárzási időpontja miatt. A műsorszámot ugyan a Nemzeti Filmiroda besorolásával megegyezően, tizenhat éven aluliaknak nem ajánlott jelzéssel, de nem az ennek a korhatári kategóriának megfelelő időpontban sugározta a médiaszolgáltató. A magyar hatóság ezért tájékoztatta a holland társhatóságot a vélelmezett jogsértésről, és felkérte a szükséges intézkedések megtételére.

A Médiatanács június 4-i ülésén hatósági eljárásában megállapította, hogy a Rádió Antritt 2024. február 4–10. között megsértette a szerződéses vállalásait azáltal, hogy nem tett közzé megfelelő mennyiségű közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, és a vállaltnál kevesebb szöveges tartalmat sugárzott. A médiaszolgáltatót a testület 70 ezer forint bírsággal sújtotta, és a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére kötelezte, emellett a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjének 10 ezer forint bírságot kell fizetnie a jogsértés ismételtségére tekintettel.

A Rádió Dikh is megsértette szerződéses vállalásait, valamint a közszolgálati műsorszámok közreadására vonatkozó törvényi kötelezettségét azáltal, hogy 2024. március 4–10. között nem tett közzé megfelelő mennyiségű közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, a vállaltnál kevesebb szöveges tartalmat sugárzott, valamint túllépte a zene maximális arányára vonatkozó vállalásait is. A Médiatanács ezért 30 ezer forint bírságot rótt ki a médiaszolgáltatóra, és a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.

Az NMHH 2012 január óta kíséri figyelemmel a médiaszolgáltatások termékmegjelenítési gyakorlatát. 2023-ban a két országos kereskedelmi televízió, az RTL és a TV2, valamint a közszolgálati Duna TV megoldásait térképezte fel.

A hatósági vizsgálat megállapította, hogy a közszolgálati adón nagyjából ugyanannyi termékmegjelenítést (11 354) sugároztak, mint a kereskedelmi csatornákon (az RTL-hez 12 630, a TV2-höz pedig 10 510 reklám kötődött). A kereskedelmi csatornák 2023-ban gyakrabban éltek ezzel az eszközzel, mint 2022-ben: az RTL-nél 3,8 százalékos, a TV2-nél pedig 32,9 százalékos növekedés volt megfigyelhető, tehát a két televíziónál összesen 15,3 százalékkal nőtt a termékmegjelenítés volumene – ugyanakkor még így sem érte el a pandémiát megelőző években tapasztalható mértéket. A médiaszolgáltatók tavaly 6670-féle terméket jelenítettek meg műsoraikban, legtöbbször a Toyota hirdetésével találkozhattak a nézők. Az autómárka több műsorszámban támogatóként is megjelent.

A tavalyi évben megduplázódott a virtuális reklámok száma: 2023-ban 1661 virtuális reklámot regisztrált a hatóság, ami több mint kétszerese az előző évinek. A virtuális reklám a termékmegjelenítés egyik leginkább megjegyezhető, ugyanakkor talán legzavaróbb formája, hiszen egy olyan új inger jelenik meg a képernyőn, amely elfoglalja az élményt hordozó vizuális felület jó részét.

A saját készítésű napi sorozatok legnagyobb nyertesei egyértelműen a sörmárkák voltak: míg az összes termékmegjelenítés mindössze 2,7 százaléka mutatott be sörmárkát, addig a sorozatokban előforduló fizetett hirdetések 70,3 százaléka reklámozta ezt az italfajtát. Éves szinten összesen 944 alkalommal tűnt fel sörmárka a vizsgált csatornákon, és ezek 90,7 százaléka kötődött valamilyen napi sorozathoz.