Termékmegjelenítés a legnagyobb elérésű televízióknál (2023)

Közzétéve: 2024. június 5.

Bevezetés

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a hatósági ellenőrző tevékenysége során kiemelt figyelemmel kíséri a kereskedelmi üzeneteket, különösen azok tartalmi, mennyiségi és formai mutatóit. Ennek elősegítésére – igazodva a jogszabályi háttér változásaihoz – 2012 januárjától folyamatosan regisztrálja és adatbázisba rendezi a premier reklámok, a műsor- és műsorszolgáltatás támogatás mellett a termékmegjelenítéssel kapcsolatos információkat is. Az adatgyűjtés révén jól nyomon követhető a médiaszolgáltatások termékmegjelenítési gyakorlata, illetve e kereskedelmi üzenetek bemutatására vonatkozó jogszabályok betartásának hatósági ellenőrzése is hatékonyabb.
A felmérés a médiaszolgáltatások saját gyártásban vagy megrendelésére készített alkotásaira fókuszált. Megjegyezzük, hogy a saját készítésű műsorszámok közül nem képezték a vizsgálat tárgyát a 2011 előtt készült produkciók, illetve azok a műfajok, amelyeket a médiatörvény eleve kizár a termékelhelyezés köréből, így például a híradók, a politikai tájékoztató műsorok, illetve az Mttv. 30. § (3) b) pontja alapján a kifejezetten a 14 év alatti kiskorúaknak szóló alkotások.
A két nagy országos kereskedelmi és egy közszolgálati televízió műsorkínálatából 19.608 adást elemzett a hatóság, amelyekben összesen 34.494 termékmegjelenítést regisztrált. Az analízis 213 műsorcím premier és ismételt adására irányult. A vizsgálatba vont műsorszámok időtartama az RTL esetében 2.903 órát, a TV2-nél 3.418 órát, a Duna TV esetében pedig 6.477 órát tett ki. Ez az RTL-nél a teljes műsoridő 33,1 százalékát, a TV2-nél 39 százalékát, míg a Duna TV esetében 73,9 százalékát fedte le (1. táblázat).

1. táblázat: A termékmegjelenítés főbb jellemzői (2022. II. félév)
A vizsgálat tárgyaRTL KlubTV2 Duna TV Összesen
Teljes műsoridő (óra) 8760 8760 8760 26280
Vizsgált műsoridő (óra) 2903 3418 6477 12798
Vizsgált adások száma 4709 5774 9125 19608
Vizsgálatba vont műsorcímek száma 50 83 80 213
Termékmegjelenítések száma 12630 10510 11354 34494
Legtöbb termékmegjelenítést tartalmazó műsorszám Fókusz információs magazin (3546) Tények Plusz (1754) Divat & Design (2858)
Legtöbb termékmegjelenítést tartalmazó műfajcsoport Szolgáltató magazin (5884)
Leggyakrabban megjelenő márka Toyota (620)
Leggyakrabban megjelenő szektor szolgáltatás (7199)

Tájékoztatási kötelezettség, feliratozás

Az Mttv. 31. § (2) bekezdése és a termékmegjelenítésre vonatkozó hatósági ajánlás egyaránt tájékoztatási kötelezettséget ír elő a televíziók és rádiók számára a termékmegjelenítés alkalmazásakor. 2023-ban – a korábbi évektől eltérően – már nem volt érzékelhető a médiaszolgáltatók részéről a „túlbiztosítás” gyakorlata (a megelőző esztendőkben a felirat fontosságának erodálásáról beszélhettünk, hiszen szinte minden műsorszám környezetében használták azt, függetlenül attól, hogy valóban tartalmazott-e termékmegjelenítést a műsorszám vagy sem) (2. táblázat).

2. táblázat: A figyelemfelhívás és a tényleges termékmegjelenítés viszonya
TV-csatorna A vizsgált műsorok száma Termékmegjelenítésre figyelmeztető felirattal rendelkező műsorok száma és arányaTermékmegjelenítést tartalmazó műsorok száma és arányaA eltérés aránya
RTL 4709 2598 – 55,2% 2017 – 42,8% 12,40%
TV2 5774 1943 – 33,6% 2148 – 37,2% 3,60%
Duna TV 9125 2668 – 29,2% 3027 – 33,2% 1,00%

Az RTL programkínálatában a termékmegjelenítésre figyelmeztető felirat hiánya a Házon kívül c.közéleti magazin 32 adását érintette, noha a szériában összesen 93 alkalommal beazonosítható volt valamilyen márkanév (ezek többsége a feldolgozott témához kapcsolódó forrásmegjelölés volt). A tavalyelőtti helyzethez képest jelentős változásként értékelhető, hogy a TV2 „megengedőbben” alkalmazta a figyelemfelkeltő felhívásokat. Produkciói között 543 olyan adást detektáltunk, amelyben termékmegjelenítést igen, azonban arra való figyelmeztetést nem észleltünk. Nagyrészt a Tények Plusz adásaiban maradt el a figyelmeztetés alkalmazása, ugyanakkor a zenés produkcióinál szintén nem volt következetes annak használata. Összességében jelentős méreteket öltött a jelenség a csatornán, hiszen minden tizedik műsorszámban úgy jelent meg termék, hogy arról a néző nem kapott előzetes tájékoztatást. (Burkolt reklámozást ugyan nem valósítottak meg ezek a megjelenések, ugyanakkor a törvény szerint ilyen esetekben is szükséges a felirat alkalmazása.) A Duna Televízió kínálatában szintén azzal szembesültünk, hogy nem volt következetes a feliratozás, számos olyan műsorszám környezetében elmulasztották azt alkalmazni, amelyben joggal lehetett termékek megjelenésére számítani, mint például a magazinműsorok esetében.

Tekintettel arra, hogy termékmegjelenítés – kereskedelmi közlemény jellegéből adódóan – kizárólag fizetés vagy ellenszolgáltatás fejében tehető közzé,a felirat hiánya jelezheti, hogy a médiaszolgáltató illetve a hirdető között nincs üzleti kapcsolat. Ezt a jelenséget a szakirodalom a következőképpen értelmezi: „(…) sajátos esetnek tekinthető, amennyiben egy termék anélkül szerepel a műsorszámban, hogy a gyártója (forgalmazója) és a médiaszolgáltató (műsorgyártó) között semmilyen jogviszony nincs. Ebben az esetben ugyanis az ellenszolgáltatás, mint fogalmi elem hiánya miatt – termékmegjelenítésről nem beszélhetünk. Felmerülhet ugyanakkor ilyenkor a burkolt kereskedelmi közlemény (Mttv. 203. § 4. pont, Smtv. 1. § 10. pont) közzétételi tilalmának megsértése, de csak akkor, ha a megjelenés „természetét tekintve félrevezető” (Médiajogi kommentárok). Az érintett adások vizsgálata nem igazolt vissza burkolt reklámozást.

A termékmegjelenítés volumene

2023-ban 34.494 termékmegjelenítést azonosított be a Hatóság, ebből az RTL-hez 12.630, a TV2-höz pedig 10.510 kötődött. Az új szereplőként vizsgálatba vont Duna Televízió éves volumene felvette a versenyt az országos kereskedelmi adókkal, ugyanis a közszolgálati televíziónál 11.354 megjelenést regisztráltunk. A termékmegjelenítések száma az RTL-nél júliusban volt a legalacsonyabb (635 eset) és szeptemberben a legmagasabb (1.328 eset), míg a TV2-nél március jelentette a mélypontot (626 eset) és december a zenitet (1.162 eset). A Duna TV esetében augusztus biztosította a csúcsértéket (1.216 eset), míg novembert a legvisszafogottabb (652 eset) termékmegjelenítési gyakorlat jellemezte (1. ábra).

A 2023-as értékeket a megelőző év eredményeivel összevetve azt tapasztaltuk, hogy az RTL-nél 3,8 százalékos, a TV2-nél pedig 32,9 százalékos növekedés következett be. Összességében a két televízió esetében 15,3 százalékkal nőtt a termékmegjelenítés volumene (3. táblázat).

3. táblázat: A termékmegjelenítés volumenének alakulása 2022-ben és 2023-ban
  ÉvRTL KlubTV2Összesen
A termékmegjelenítések száma

2022

12159 7904 20063

2023

12630 10510 23140
A változás mértéke  3,80% 32,90% 15,30%

A pandémiát megelőző időszakhoz, 2019-hez viszonyítva a termékmegjelenítés alkalmazása még mindig nem érte el a referencia év szintjét, ugyanakkor 2023-ban már növekedés volt detektálható a két nagy kereskedelmi televízió esetében (2. ábra).

A 2020-ban tapasztalt csökkenő hirdetői aktivitást részben az magyarázta, hogy a saját gyártású produkciók előállítását kedvezőtlenül befolyásolták a pandémiával összefüggő korlátozó intézkedések, aminek eredményeként jelentősen visszaesett a csatornák által készített produkciók száma. 2023-ban azonban ezen műsorszámok aránya meredek emelkedést mutatott. Míg 2022-ben a vizsgált műsoridő a két elemzett kereskedelmi csatornán 3.750 műsorórát tett ki, ez 2023-ban ugyanazon két szolgáltató esetében 6.321 műsoróra analízisét jelentette, amely 68 százalékos növekedést jelent, igaz, a hazai gyártású műsorszámok arányával nem változott egyenes arányban a termékmegjelenítési volumen, ugyanakkor a folyamat ígéretes.

Termékmegjelenítést tartalmazó műfajcsoportok

A termékmegjelenítést tartalmazó műsorszámok harminc különböző műfaji csoportot fedtek le. A legtöbb (5.884 eset) termékmegjelenítés a szolgáltatói magazin típusú műsorszámokban (pl.: Brandmánia, Célirány, Tűsarok, Divat & Design, Almárium) fordult elő (4. táblázat). A magazinműsorok előretörése megtörte az évek óta megfigyelhető reggeli információs magazinok dominanciáját, valamint a megelőző félévben tapasztalt reality típusú műsorszámok előnyét.

4. táblázat: A termékmegjelenítés volumenének alakulása műfajcsoportonként (Top10)
Műfajcsoport Esetszám
reality 3074
magazin – reggeli információs 2123
egyéb információ 1490
magazin – szolgáltató 1143
magazin – autós 618
játék, vetélkedő 605
magazin – életmód 480
szórakoztató műsor 400
sorozat – folytatásos 292
magazin – szórakoztató 274

Legnagyobb számban a Fókusz információs magazinban fordult elő termékmegjelenítés, ahol összesen 3.546 megjelenést regisztráltunk. A második legtöbb terméket tartalmazó műsornak a Duna TV Divat & Design című szolgáltató magazinja számított (2.858 eset), amelyet szintén a közszolgálati adó Család-barát című szórakoztató magazinműsora követett (1.860 eset) a sorban.

A hírmagazin műfaj előretörése a Tények Plusz műsornak volt köszönhető, amely éves szinten jelentős (1.754) termékmegjelenítést vonultatott fel. Érdekes ugyanakkor, hogy a 301 adásból mindössze négy alkalmazott termékmegjelenítésre való figyelmeztetést. Ez részben annak köszönhető, hogy a műfajából és a műsor múltjából fakadóan közel áll a hírműsorokhoz, amely műsorszámokban nem lehet termékmegjelenítést alkalmazni. A Tények Plusz jelen formátuma azonban nem minősül a híradó részének, önálló műsorszám, amely a bulvárosabb témáival a magazinműsorok közé sorolható.

A reggeli magazinok évek óta tartó dominanciája tavaly megtört, ugyanakkor az RTL Reggeli című adásaiban 1.356, a TV2 azonos tematikájú Mokka, valamint Mokkacino programjaiban pedig 1.589 megjelenítést regisztráltunk, amely továbbra is tekintélyt parancsoló eredménynek számít.

Az egy adásra jutó termékmegjelenítések megoszlása másféle sorrendet tükrözött (5. táblázat). A legtöbb terméket/márkát megjelenítő produkciónak a Duna TV Magyarország szépe című alkotása számított, ezt követte a sorban a tavalyelőtt is előkelő helyen végzett Az év hotele című reality sorozat, amelynek egy-egy epizódjára 26 termékmegjelenítés jutott. Gyakorlatilag a műsor tematikáját is a különféle szolgáltatók bemutatása képezte, így könnyen elképzelhető, hogy maga a műsor létrejötte is a termékmegjelenítésnek köszönhető.

5. táblázat: Az egy adásra jutó termékmegjelenítések száma (Top 10)
Műsorszám Műfaj Termékmegjelenítések száma Médiaszolgáltatás Egy adásra jutó termékmegjelenítés száma
Magyarország szépe – Miss World Hungary szórakoztató műsor 36 Duna TV 36
Az év hotele reality 1195 RTL 26
Magyarország szépe – A királynők útja szórakoztató műsor 23 Duna TV 23
Brandmánia magazin – szolgáltató 544 RTL 19,4
Nagy vagy – Gránit Family App Kupa játék, vetélkedő 53 TV2 17,7
A város királynői reality 258 RTL 17,2
Trendmánia magazin – életmód 639 TV2 15,6
Otthonteremtő extra magazin – szolgáltató 15 TV2 15
Édes/Otthon magazin – szolgáltató 158 RTL 13,2
Cápák között szórakoztató műsor 621 RTL 12,7

Termékmegjelenítésként megjelent márkák

2023-ban – köszönhetően a Duna TV-vel kibővült mintának – jelentősen megnőtt a márkamennyiségek észlelése. Éves viszonylatban 6.670 különféle termék/márka került beazonosításra. Ebben az időszakban a Toyota márkanevet regisztráltuk a legtöbbször (640 eset), az autómárka hirdetései 73,6 százalékban támogatóként is megjelentek az adott műsorszámokban, leginkább a Szerencsekerék műsorához kapcsolódva (3. ábra).

A tíz leggyakrabban feltűnő márka minden harmadik megjelenése támogatásként volt értékelhető (6. táblázat).

Két márka kifejezetten egy-egy konkrét műsorszámhoz kapcsolódott: a Duna TV-n közzétett Ridikül című adásban gyakran promózták a műsor weboldalát, míg a Magyar Krónika című televíziós magazinműsorban pedig az azonos nevű sajtóterméket.

6. táblázat: Termékmegjelenítésként feltűnt márkák (Top 10)
Márkanév Összes megjelenés Támogatóként is megjelent RTL TV2 DunaTV
Toyota 640 471 154 482 4
Soproni 574 93 573 0 1
Adidas 447 1 338 57 52
Ridikul.hu 417 0 0 0 417
Penny 370 351 361 8 1
Magyar Krónika Magazin 337 0 0 0 337
Nike 316 0 166 104 46
Dreher 254 240 253 1 0
Crystal Nails 238 41 0 232 6
Spar 226 191 213 7 6

A termékmegjelenítésként észlelt márkanevek jelenléte erős szórást mutatott. A beazonosított termékek/márkák/szolgáltatások nagy része (6.065 márka – 90,9%) tíz alkalomnál kevesebbszer, 2.444 márkanév (36,6%) pedig csupán egyetlen alkalommal tűnt fel a műsorokban.

Termékmegjelenítések szektorok szerinti megoszlása

A termékmegjelenítések kategorizálásakor a Nielsen Közönségmérés Kft. módszerét vettük alapul, azaz szektorok szintjén is besorolásra kerültek a beazonosított márkák. A reklámköltésekről szóló információk alapján 2023-ban a gyógyhatású készítmények, a kereskedelem és az élelmiszer szektor képviselői költötték a legtöbbet direkt reklámra a vizsgált három csatorna vonatkozásában. Ettől eltérően alakult a termékmegjelenítésre legtöbbet invesztáló szektorok élmezőnye, ahol a szolgáltatás (7.199 eset), a szabadidő (4.473 eset) és az öltözködés-kiegészítők szektor (4.338 kontaktussal) dominált (4. ábra).

A szolgáltatás szektoron belül a vendéglátás (3.334 eset) termékosztályba sorolt márkanevek, valamint a különböző egyéb szolgálatáshoz tartozó ágazatok márkanevei (3.622 eset) fordultak elő kimagasló esetszámban. A szolgáltatás szektor legnagyobb résztvevője a Driving Camp vezetéstechnikai központ volt, amely 212 alkalommal jelent meg a különböző műsorokban, jellemzően egy műsorszegmens helyszíneként, molinón vagy reklámtáblán elhelyezve, többnyire a műsorszám támogatójaként.

A szabadidő szektoron belül minden második megjelenés valamilyen rendezvényt (főleg kiállítást, koncertet, zenei vagy egyéb fesztivált) népszerűsített. Kiemelkedő képviselője volt a Sziget Fesztivál (135 eset), amely elsősorban a Fókusz és a Tények Plusz című műsorokban kapott szerepet. A televíziós reklámokhoz képest sokkal előkelőbb pozíciót, a harmadik helyet szerezte meg az öltözködés-kiegészítők szektor, melyet főként az Adidas, a Nike és a DRK képviselt, s amely márkák csak elvétve (3,3%) jelentek meg a műsorszámok (Trendmánia) támogatóiként.

Virtuális reklámok megjelenése

Vizsgálatok támasztják alá, miszerint a virtuális reklám a termékmegjelenítés egyik leginkább megjegyezhető, ugyanakkor legzavaróbb formája. A virtuális reklám során az élményt hordozó vizuális felület összezsugorodik, és új inger jelenik meg a képernyőn, amely automatikusan elvonja a nézők figyelmét. A termék ebben az esetben nem a műsorba integrálva jelenik meg, hanem a tartalomtól teljesen függetlenül tűnik fel a képernyőn. Ez a fajta megjelenés a korlátozottabb elterjedtsége és az újszerűsége ellenére egyelőre jó emlékezeti hatást tud elérni, azonban fogadtatása egyértelműen negatív.

A legtöbb virtuális reklám a Szerencsekerék című vetélkedőben fordult elő (438 eset). Ezt a fajta reklámozást előszeretettel alkalmazták az időjárás-jelentések során, az RTL-hez kötődő virtuális megjelenésének 64 százaléka (138 megjelenés) ehhez a műsorhoz kapcsolódott, de a TV2 is 105 esetben élt a lehetőséggel. A TV2-nél harminc különböző programban detektáltunk virtuális reklámot, legnagyobb számban a már jelzett Szerencsekerék műsor mellett az Ázsia Expressz című produkcióban (153 eset). Minden ötödik virtuális reklám a műsorszám támogatója is volt egyben.

A virtuális reklámok szektor szerinti megoszlásának tekintetében a kereskedelem végzett az első helyen 19,4 százalékkal, majd ezt a szabadidő és az élelmiszer szektor követte közel hasonló aránnyal (5. ábra). A gyógyhatású készítmények csoportja éves viszonylatban a tízes lista utolsó helyére szorult vissza. A leggyakrabban megjelenő márkák közül a Spíler TV-t, a TV2-csoport férfiaknak szóló sportcsatornáját (180 eset), a Media Markt-ot (126) és a Szerencsejáték Zrt.-t (121) érdemes megemlíteni.

Termékmegjelenítés a történetvezetésben elfoglalt pozíció alapján

A termékmegjelenítés árnyaltabb bemutatása érdekében a hirdetéseket a történetvezetésben elfoglalt pozíciójuk alapján két fő csoportba soroltuk. Az első csoportba azok a megjelenítések kerültek, amelyeknél pusztán a márkanév jelent meg úgy, hogy annak a történetvezetésben nem volt érdemi szerepe, a második csoportba pedig a tényleges, dramaturgiai szempontból is fontos metódusok kerültek.

Éves összesítésben a beazonosított termékmegjelenítések kétharmad-egyharmad arányban (65,4% vs. 34,6%) bizonyultak a történetvezetés szempontjából kevésbé jelentős, vagy éppen jelentős megjelenítésnek. A felbukkanások azonban lényegesen nagyobb arányban integrálódtak dramaturgiailag is a cselekménybe (22,7%), mint 2022-ben (8,7%).

Erős bevonódásra példaként az RTL kínálatából az Autogram és Az év hotele műsorokban megjelenő autómárkák illetve szolgáltatók, a TV2 produkciói közül a Trendmánia, a Duna Televízió kínálatából pedig a Divat & Design emelhető ki.

7. táblázat: Termékmegjelenítések csoportosítása a történetvezetésre és az érzékszervekre gyakorolt hatásuk alapján
Termékmegjelenítés RTL Klub (12630 eset) TV2 (10510 eset) Duna TV (11354 eset) Összesen (34494 eset)
Történetvezetés szempontjából kevésbé jelentős megjelenítés 8140 5735 8679 22554 (65,4%)
Történetvezetés szempontjából jelentős megjelenítés 4490 4775 2675 11940 (34,6%)
A termék dramaturgiailag integrálódott a történetbe 3320 2435 2075 7830 (22,7%)
A terméket hosszasan mutatták 7051 6333 8534 21918 (63,5%)
A terméket teljes egészében mutatták 5631 5284 7791 18706 (54,2%)
A terméket a műsorban többször is mutatták 3157 2931 2872 8960 (25,9%)
A termék/márka neve elhangzott 2817 1815 4983 9615 (27,8%)

A termékmegjelenítéseket az érzékszervekre gyakorolt hatásuk alapján is csoportosítottuk. Az esetek 63,5 százalékában a terméket hosszasan mutatták, 54,2 százalékuk teljes egészében látható volt, 25,9 százalékuk többször is feltűnt a képernyőn. A megjelenítések 27,8 százaléka a szereplők dialógusaiban is felbukkant, ezzel is hangsúlyt adva a márkanévnek, ami több mint kétszerese a 2022-ben megállapított 13,2 százaléknak.

A beazonosított termékek/márkák mindössze 3,7 százaléka került nyereménytárgyként is bemutatásra (1.295 eset), illetve 13,8 százaléka (4.791 eset) a műsorszám támogatójaként is megjelent. Minden második támogatói megjelenés magazinműsorban tűnt fel, ahol sokszor egy-egy szolgáltatás vagy márka bemutatása képezte az adott műsorrész gerincét. Ilyen esetekben a támogató csak egyetlen epizód vagy egy rövidebb szegmens támogatását vállalja, előfordulnak azonban szorosabb együttműködések is, amikor egy-egy cég a műsorszám egészét támogatja, azaz minden megjelenő epizódra szerződik. Erre lehet példa a későbbiekben ismertetett eset, a napi sorozatok és a sörmárkák összefonódása.

A részletes bemutatás ellentétje az olyan megjelenés, amikor a márkának csak a neve jelenik meg és azt nem követi a termék vagy szolgáltatás részletes bemutatása (corporate placement). A termékmegjelenítések 65,4 százalékát az ilyen márkabemutatások tették ki. Az ilyen típusú megjelenés egyik jellegzetes formája, amikor egy szakértő neve alatt feliratozás formájában kerül kiírásra a foglalkoztató cég vagy márka neve, esetleg molinón, a háttérben elhelyezett reklámtáblán, szponzorfalon olvasható a brand.

A cégszerű megjelenés ugyanakkor nem jelenti automatikusan azt, hogy ez egy kevésbé megjegyezhető vagy alacsonyabb rendű jelenlétet valósítana meg. Nagy múltú vagy hírű cégek esetében nem szükséges a márkajelzés állandó jelenléte a képernyőn, a műsor enélkül is elláthat reklám funkciókat. Elég a Lego Masters műsorra gondolnunk, ahol a címben jelenik meg a márka, molinó, szponzorfal nem szerepel a műsorban, ám a játék építőelemei és az össze nem téveszthető forma- és színvilág ugyanakkor minden pillanatban képviseli a terméket. A jó emlékezeti hatás anélkül is kiváltható, hogy a műsorszámban szüntelenül jelen lenne a termék logója, felirata virtuális reklám vagy akár támogató formájában. A tolakodó reklámjelenlét hiánya ellenére a Lego Masters műsora minden percében a játékot és a vele megvalósítható kreatív építést hirdeti.

Sörözés a magyar sorozatokban

A magyar néplélek elválaszthatatlan része a közös sörözés megélése. Egy magyar sorozat esetében is elképzelhetetlennek tűnik, hogy annak egyik helyszíne ne egy söröző legyen. A söröző találkozási pontot teremt, esélyt a barátságok kialakulására és az ellentétek elmérgesedésére, egyszóval mindenre, ami egy sorozatban érdekes lehet. Nem csoda, ha a saját készítésű napi sorozatok legnagyobb nyertesei egyértelműen a sörmárkák. Míg az összes termékmegjelenítés mindössze 2,7 százaléka jelenített meg sört, addig a sorozatokban jóval magasabb, 70,3 százalékra rúgott a sörmárkák aránya.

Éves szinten összesen 944 alkalommal tűnt fel sörmárka a vizsgált csatornákon, ezek 90,7 százaléka kötődött valamilyen napi sorozathoz. Érdekes módon a napi sorozatok nem minősültek különösebben preferált platformnak a termékmegjelenítés szempontjából, ugyanis a műsortípusok közül a magazinok, a reality műsorok mögött, mindössze a nyolcadik helyen álltak a műfaj szerinti ranglistán. A sörmárkák sorozatbeli jelenlétét a Drága örökösök, a Gólkirályság és A mi kis falunk című sorozatok biztosították. A márkák megjelenése rendkívül széles skálán mozgott, a sörözőben látható plakát vagy molinó mellett a sörcsapon, sörösüvegen való megjelenés formájában, de természetesen a fogyasztás is gyakorinak számított. A Drága örökösök esetében a Dreher sörözőbeli jelenléte olyannyira átütő volt, hogy a kocsma belső tere is a márka reklámplakátjainak színeiben pompázott.

A napi sorozatokban megjelenő termékek olyannyira a sörreklámokra specializálódtak, hogy a Drága örökösökben a termékek 88,7 százaléka, A mi kis falunkban 79,2 százaléka sörmárkát jelenített meg. A Gólkirályságban ezzel szemben „csak” minden hatodik hirdetés foglalkozott sörrel. A sorozatokban megjelenő márkák között semmilyen átfedést nem tapasztaltunk, aminek magyarázata egyértelműen a támogatóként való megjelenés, amely ilyen módon az életszerűségre is rányomta a bélyegét, hiszen milyen kocsma az, ahol mindössze egyféle (támogatói) sör fogyasztható.

8. táblázat: A sorozatokban megjelenő sörmárkák (darabszám)
Sorozat Megjelenő sörmárkák
A mi kis falunk Soproni (539), Kőbányai (26), Arany Ászok (4)
Drága örökösök Dreher (2521)
Gólkirályság Borsodi (36)

A Drága örökösök és a Gólkirályság sörmegjelenéseinek mindegyike támogatói szpotban is közzétételre került a műsorszámok környezetében. A mi kis falunk esetében három különböző márka megjelenését regisztráltuk, amelyeknek mindössze 16,3 százaléka jelent meg támogatóként is az adott epizódokban.

Összegzés

A két országos kereskedelmi és egy közszolgálati televízió műsorkínálatából 19.608 adást elemzett a hatóság 2023-ban, amelyekben összesen 34.494 termékmegjelenítést regisztrált. Az analízis 213 műsorcím premier és ismételt adására irányult. A 2023-as értékeket a megelőző év eredményeivel összevetve kirajzolódott, hogy 15,3 százalékkal nőtt a termékmegjelenítések piaca a TV2 és az RTL esetében. A legtöbb (5.884 eset) termékmegjelenítést a szolgáltatói magazinműsorok vonultatták fel. A szolgáltatás szektor képviselői (7.199 eset), és ezen belül is a vendéglátás és az egyéb, speciális szolgáltatások csoportjába tartozó cégek preferálták leginkább ezt a fajta hirdetési metódust, míg a legtöbb márkanév az RTL Fókusz című információs magazinműsoraiban fordult elő.