Koltay András az NMHH által másodízben megrendezett tanácskozáson arra hívta fel a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia lehetőségeket és egyben kockázatokat is rejt. Meglátása szerint ezért olyan környezetet kell létrehozni, amelyben az innováció és az MI felelősségteljes felhasználása „kéz a kézben jár.”

Elmondta: az MI láthatóan strukturális változásokat eredményez minden alrendszerben, de ha nem okosan használják, és a fejlesztése során nem érvényesítenek etikai szempontokat, akkor több kárt okoz, mint hasznot. Az igazi munka tehát csak most kezdődik – mutatott rá, megjegyezve: fontos, hogy a mesterséges intelligencia „megbízható, átlátható és igazságos” legyen.

Az elnök szavai szerint a mesterséges intelligencia működése olyan, mint egy bűvésztrükk: csodálatos teljesítmény, de valójában nincs „mélysége”.

A mesterséges intelligencia látszólag intelligens döntéseket hoz, ám ezek nem a valódi tudatosság vagy értelem jelei, csupán a mögöttes algoritmusok és adatok eredményei – magyarázta, hozzátéve: rendszerszintű kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az MI fejlesztése hogyan illeszkedik az emberi értékekhez és a társadalmi normákhoz.

Koltay András szerint felvetődik a kérdés, milyen árat fizet a társadalom a mesterséges intelligencia előnyeiért cserébe. Hogy változik meg általa az információszerzés, a társadalmi párbeszéd, a valóságérzékelés vagy a közösségépítés? – sorolta a kérdéseket.

Rámutatott: kérdésként merül fel az is, hogy kezeljék az MI munkaerőpiacra gyakorolt hatását, illetve hogyan védjék meg az emberek magánszféráját. Koltay András leszögezte: újabb szabályokat kell alkotni.

„Azt a működést kell támogatni, amely lehetővé teszi az MI további fejlődését, miközben megmarad az emberi méltóság, a szabadság és a biztonság védelme is” – húzta alá, megjegyezve: remélhetőleg sikerül megóvni a társadalmat a negatív hatásoktól.

Kay Firth-Butterfield, a Good Tech Advisory vezérigazgatója azt mondta, fel kell karolni azokat az ötleteket, amelyek jobbá teszik társadalmat, az emberi sokszínűség megőrzése ugyanakkor fontos a jövőben is.

Mario Hernandez Ramos, az Európa Tanács Mesterséges Intelligencia Bizottságának elnöke kiemelte: az MI-nek emberközpontúnak kell lennie és támogatnia kell az embereket. Fontosnak nevezte, hogy az MI felhasználásáról és fejlesztéséről legyen globális párbeszéd. Elmondta, a legtöbb kormánynak megvan a saját, nemzeti stratégiája a mesterséges intelligencia kapcsán, ezek összehangolása azonban még nem történt meg. Szavai szerint szükséges az átfogó szabályozás, hogy az érintett vállalatok – akár kórházak – dönteni tudjanak arról, hogyan alkalmazzák az MI-t, milyen kötelezettségeik vannak vele kapcsolatban.

Ansgar Koene, az Ernst & Young globális MI-etikai és -szabályozási vezetője üdvözölte, hogy az ENSZ megnyitotta az eszmecserét a témában, és mint mondta, a jövőbeni tervek „jó irányba mennek”. Hozzátette ugyanakkor: tudományos befektetésben nem járnak élen a kormányok, pedig a kutatások finanszírozását rendezni kell. Véleménye szerint közös erőfeszítésekre van szükség, hogy tovább léphessenek azok az országok és cégek, ahol megvan a pénz a fejlesztésekre.

Tilesch György nemzetközi MI-szakértő, a PHI Institute elnöke, a rendezvény szakmai házigazdája azt hangsúlyozta: intézményeket, közösségeket kell kialakítani, amelyek az MI témájával foglalkoznak.

„Az erőforrások koncentrációjára van szükség, egy eddig nem tapasztalt szinten” – fogalmazott, hozzátéve: egyre több egyezmény és jogszabály születik, a technológia fejlődésével azonban nehéz lépést tartani. „Olyan kapacitást kell kifejlesztenünk, amivel megelőzőleg tudjuk kezelni a felmerülő problémákat" – jegyezte meg.

Brando Benifei, az Európai Parlament tagja, az EU mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályának társelőadója azt mondta: a mesterséges intelligencia megjelenése „sokkal horizontálisabb” és szélesebb hatású, mint az interneté volt.

„Olyan, mint az elektromos áram. Mindent átír” – hangsúlyozta. Jelezte, nemcsak szabályokra van szükség, hanem a versenyképességi feltételek megteremtésére is. "Fontos, hogy a modelljeink és a gondolataink ne csak papíron működjenek" – húzta alá.

A konferencia második napján négy szekcióülésen osztották meg tapasztalataikat a szakértők a mesterséges intelligencia különböző területeiről. A prezentációkat követően az előadók nemcsak egymással vitatták meg a témákat, de a közönség kérdéseire is szívesen válaszoltak.

Az első szekció a fiatal generáció és az MI-oktatás kérdéskörét járta körül, ahol többek között Herke Csongor levezető elnök, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetője és Cécile Aptel a UNICEF Innocenti Kutatási és Előrejelzési irodájának igazgatóhelyettese fejtette ki álláspontját.

A második szekció témája a biztonság és védelem volt. Zala Mihály, az EY technológiai kockázat és kiberbiztonsági részlegvezetőjének irányításával az MI és emberi jogok, illetve a kiberbiztonság és az adattudatosság is szóba került.

A harmadik szekció a kormányzati szféra kérdéseivel és dilemmáival foglalkozott: AI4Gov, közszolgálat és állampolgári elégedettség. Miskolci Barna, a Legfőbb Ügyészség főosztályvezető ügyésze elnöklete mellett olyan témákat vitattak meg, mint a közszolgák felruházása MI-készségekkel vagy a közjó előmozdítása a mesterséges intelligencia korában.

A negyedik szekciót Badinszky Áron MI-jogi szakértő vezette. A beszélgetés főként a felelős mesterséges intelligencia keretrendszereivel, mechanizmusaival és legjobb gyakorlataival foglalkozott. A workshop egyebek mellett a szabványosítás és a tanúsítás témakörét járta körbe.