Bemutatkozott a Tutori Médiakutató Műhely

Közzétéve: 2024. december 13.

December 6-án az NMHH Ostrom utcai épületének földszinti tárgyalóiban került sor a Tutori Médiakutató Műhely első szakmai fórumára, amelyen három mentorált junior kutató mutatta be munkáit. A prezentációkat szakmai referátumok követték, majd a hallgatóság is tehetett fel kérdéseket az előadóknak.

A Tutori Médiakutató Műhely (TMM) azzal a céllal alakult meg, hogy fiatal, tudományos pályájuk elején álló kutatókat mentoráljon, és támogassa őket aktuális és társadalmilag fontos, médiával kapcsolatos témák feldolgozásában, folyamatosan nyomon követve a kutatások előrehaladását.

Sebestény Judit, a Médiatudományi Titkárság Főosztályának munkatársa volt a rendezvény moderátora

Sebestény Judit, a Médiatudományi Titkárság Főosztályának munkatársa moderátorként köszöntötte a résztvevőket, egyúttal bemutatta a zsűri kiemelkedő szakmai háttérrel rendelkező tagjait, köztük dr. Andok Mónikát, a PPKE habilitált egyetemi docensét, dr. Nagy Gábort, a Médiatudományi Intézet (MTMI) munkatársát, prof. dr. Aczél Petrát, az MTMI kutatásvezetőjét és dr. Veszelszki Ágnest, az MTMI kutatásvezető-helyettesét.

A fórumot Szadai Károly, a Médiatanács tagja nyitotta meg

A fórumot Szadai Károly, a Médiatanács tagja nyitotta meg. Nyitóbeszédében arra helyezte a hangsúlyt, hogy a média világának megértése nemcsak hatósági, hanem kulturális szemléletet is igényel, és kiemelte a Médiatudományi Intézetben megalakult Tutori Médiakutató Műhely fontosságát ebben a feladatban. Aczél Petra professzor, a műhely alapítója és szakmai vezetője köszöntőjében a kutatói közösségek támogatásának jelentőségét emelte ki, hangsúlyozva a közösségi kutatás szerepét a tudományos gondolkodás kialakításában.

Adámi-Rózsa Zsanett kutató elóadása

A délelőtt első előadója, Adámi-Rózsa Zsanett kutatása a magyarországi örökbefogadó családok közösségi médiában való jelenlétének és kommunikációjának vizsgálatára fókuszált, különösen az Instagram és TikTok platformokon. Az elemzés célja az volt, hogy feltárja, milyen tartalmakat osztanak meg ezek a családok, és ezek a tartalmak hogyan befolyásolják a társadalmi elfogadást és edukációt. A kutatás során nyolc Instagram- és két TikTok-profilt elemzett, valamint strukturált interjúkat készített négy örökbefogadó szülővel. Az eredmények alapján a közösségi média segíti az információmegosztást, a társadalmi normák megváltoztatását és a közösségépítést. Ugyanakkor negatív hatásként jelentkezett a sharenting problémája, amikor a gyermekek privát szférája veszélybe kerül. Adámi-Rózsa Zsanett megállapította, hogy az örökbefogadó családok gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy tartalmaik milyen hatással lehetnek a gyermekek életére, különösen a vér szerinti szülők által történő elérés lehetősége miatt. A kutatás kiemelte, hogy a gyermekek privát élete védelmében tudatosabb közösségimédia-használatra lenne szükség. Az előadás hangsúlyozta, hogy a közösségi média platformjai egyszerre jelentenek lehetőséget és kihívást az örökbefogadó családok számára, hiszen miközben növelik a láthatóságot és az elfogadottságot, új etikai kérdéseket is felvetnek.

Taxner Tünde kutató online tartotta meg előadását

Taxner Tünde kutatása a magyar ismeretterjesztő podcastek tudománykommunikációs módszereit és eszközeit vizsgálta. A podcastek az elmúlt években jelentős szerepet kaptak a tudományos információk közérthető formában történő közvetítésében, különösen a járványidőszak alatt. Előadásában Taxner Tünde bemutatta, hogy a podcastek narratív technikákkal, személyes történetekkel és hallgatói interakciókkal teszik vonzóvá a tartalmat. Elemzése szerint a magyar podcastek egyedi stílust és közösségi kapcsolatot alakítottak ki, de nemzetközi szinten még mindig fejlődő szakaszban vannak. A kutatás kiemelte, hogy a magyar tudományos podcastek szűk réteghez szólnak, de nagy lehetőség rejlik bennük a szélesebb közönség elérésére. Az előadó gyakorlati javaslatokat is megfogalmazott a podcastkészítők számára, például a közérthető nyelvezet használatát, a célzott narratívák alkalmazását és az interaktivitás erősítését. Hangsúlyozta továbbá, hogy a podcastek a tudományos kommunikáció egyik új, dinamikus eszközévé váltak, amely képes hidat képezni a kutatók és a laikus közönség között.

Selmeczi Anna Lilla ismerteti kutatását

Selmeczi Anna Lilla a TikTokot aktívan használó kiskorú tartalomgyártók tevékenységét, önreprezentációját és annak társadalmi-gazdasági hatásait vizsgálta. Az elemzés célja az volt, hogy feltárja, miként hat a TikTok a fiatalok önképére, társadalmi kapcsolataira és identitására. Az előadó bemutatta, hogy sok kiskorú tudatosan építi a márkáját és alkalmaz üzleti stratégiákat a platformon, miközben az online jelenlét hosszú távú hatásaival gyakran nincsenek tisztában. Az előadás etikai kérdéseket is feszegetett, például a szülői felelősség és a gyermekek online biztonságának témáját. Selmeczi Anna Lilla kiemelte, hogy a TikTok szabályozási hiányosságai tovább fokozhatják a kiskorúak sebezhetőségét. A platform ugyanis nemcsak szórakoztatási eszköz, hanem jelentős társadalmi és gazdasági hatással is bír a fiatalokra. Az előadás felhívta a figyelmet arra, hogy a kiskorú tartalomgyártók tevékenységének szabályozása és etikai iránymutatásainak kidolgozása elengedhetetlen a jövőbeni károk megelőzése érdekében.

A zsűri elismerően nyilatkozott az előadások színvonaláról és a kutatási módszerek alkalmazásáról, különösen a releváns kutatási kérdések megfogalmazását és az alapos adatgyűjtést illetően. Egyes területeken ugyanakkor további vizsgálatokat is javasoltak, például a nemzetközi összehasonlítások bevonását és az egyes témák közötti összefüggések mélyebb feltárását. Az értékelések során számos további tutori ajánlás is elhangzott a kutatások továbbfejlesztése érdekében, kiemelve a digitális média hatásait, etikai és szabályozási vonatkozásait.

dr. Veszelszki Ágnes értékeli az elhangzott előadást

A zsűri tagjai megegyeztek abban, hogy mindhárom kutatás értékes hozzájárulást jelent a médiatudományok területén. Az elhangzott előadások nemcsak tudományos ismeretekkel gazdagították a résztvevőket, hanem gyakorlati javaslatokat is megfogalmaztak a médiahasználat etikai és társadalmi aspektusaira vonatkozóan.

Az esemény rámutatott, hogy a közösségi média nem csupán kommunikációs platform, hanem a tudományos kutatás és a társadalmi párbeszéd eszköze is lehet.  A Tutori Médiakutató Műhely a jövőben további mentoráltakat fogad, és folytatja a társadalmilag releváns médiatudományi témák kutatását.