Leginkább labdarúgást, autósportot és kézilabda közvetítést szoktak követni azok, akik néznek vagy hallgatnak sportközvetítést a médiában – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2024. utolsó negyedévében készült kutatásából. Főleg a férfiakra és a 60-75 évesekre jellemző a három legnépszerűbb sport közvetítéseinek nézése, hallgatása. A fiatalok körében az átlaghoz képest jóval magasabb, 22-19 százalék azok aránya, akik streaming oldalakon, applikáción keresztül követnek meccseket. A sportközvetítésekben látott sportolók példát és célt állíthatnak a fiatalok elé, sokak életében ez szerepet szerepet játszhat abban, hogy elkezdenek sportolni.

2024 végén az internetező, 18 év feletti, sport iránt érdeklődő magyarok körülbelül hattizedének (62 százalék) életében kiemelkedően fontos szerepet játszik a sport, leginkább a 18-29 évesek (69 százalék) érzik teljes mértékben fontosnak, vagy inkább fontosnak az életükben. A sport iránt érdeklődő, internetező magyar felnőttek körében szinte mindenki (97 százalék) szokott találkozni sporttal kapcsolatos tartalmakkal valamilyen médiafelületen, 84 százalék hetente, 46 százalék naponta. Míg a teljes minta átlagához képest (46 százalék) a férfiak között a vizsgált médiafelületeken naponta sporttal találkozók aránya szignifikánsan magasabb (55 százalék), addig a nők között alacsonyabb (37 százalék). Minél idősebbek a válaszadók, annál inkább nő közöttük azok aránya, akik naponta találkoznak a médiában sportról szóló információval.

A sporttal kapcsolatos tartalommal való találkozás elsődleges platformjai a televízió és az internet, azonban míg a televízióban leginkább meccsekre, sportközvetítésekre szoktak rábukkanni válaszadóink (86 százalék), addig az interneten inkább sporthírekkel találkoznak (67 százalék). Meccsekkel, sportközvetítésekkel a televízióban leginkább az 50-59 évesek (91 százalék) és a 60-75 évesek (94 százalék) találkoznak. A televíziót naponta nézők 93 százaléka szokott látni sportközvetítéseket televíziócsatornákon.

A vizsgált televíziócsatornák közül elsősorban az M4 Sporton (66 százalék), a Sport1-en (49 százalék) és az M4Sport+-on (46 százalék) szoktak rátalálni sporttal kapcsolatos tartalomra azon válaszadóink, akikre jellemző, hogy találkoznak ilyen típusú műsorral a televízióban, vagy streaming felületen.

A vizsgált televíziócsatornákon sporttal találkozók 15 százaléka hiányol valamit a sportműsorokból, közülük 13 százalék a jelenleg fizetős tartalmak ingyenes hozzáférhetőségének örülne, 11 százalék több Bajnokok Ligája futballmeccset nézne, 9 százalék jobb kommentátorokra, nagyobb szakmaiságra vágyik, 8 százalék pedig több labdarúgásra.
A vizsgált rádiócsatornák közül legfőképp a Rádió1-en (35 százalék) hallottak információt a sportról a témával a rádióban találkozók, az internetes oldalak közül a nemzetisport.hu (38 százalék), az m4sport.hu (38 százalék) és az index.hu (25 százalék) felületén találkoztak leginkább sporttal azok, akikkel bármilyen gyakorisággal szembe szokott jönni ilyen jellegű tartalom az online térben. A nyomtatott sajtótermékek közül pedig a Blikkben (35 százalék), a Magyar Nemzetben (23%) és a regionális lapokban (22%) leltek elsősorban sportra az olvasók.

Azon megkérdezettek, akik találkoznak sporttal a médiában, leginkább meccseket, sportközvetítéseket (96 százalék), valamint sporthíreket (96 százalék) szoktak követni, a heti követők aránya a meccsek esetén 51 százalék, a sporthíreket tekintve 61 százalék. Meccs eredményeit bemutató műsort és sport magazinműsort 93-85 százalékuk szokott követni, 52-37 százalékuk hetente, sport magazinműsort pedig 82 százalékuk, 26 százalék hetente. A meccset, sportközvetítést a médiában hetente követők kiemelkedően magas arányban vannak jelen a férfiak (65 százalék) és a 60-75 évesek (60 százalék) között. A18-29 évesek között a legmagasabb (5 százalék) azok aránya, akik egyáltalán nem követnek mérkőzéseket médiafelületeken.

Azon válaszadók, akik naponta sportolnak, a teljes mintában mérthez (18 százalék) képest érdemileg magasabb arányban (42 százalék) is követnek naponta meccseket, sportközvetítéseket a televízióban, és ugyanez mondható el azokról is, akik számára kiemelten fontos a sport, körükben 24 százalék követ naponta sportközvetítést. Azon megkérdezettekre, akik naponta olvasnak újságot (72 százalék), illetve nyomtatott lapban találkoznak meccsel (63 százalék) szintén kiemelkedően jellemző a mérkőzések heti szintű követése a médiában.

A meccset, sportközvetítést a médiában hetente követők kiemelkedően magas arányban vannak jelen a férfiak (65 százalék) és a 60-75 évesek (60 százalék) között. A18-29 évesek között a legmagasabb (5 százalék) azok aránya, akik egyáltalán nem követnek mérkőzéseket médiafelületeken. A fiatalok, tehát a 18-29 évesek és a 30-39 évesek körében a teljes minta átlagához képest (12 százalék) érdemileg magasabb (22-19 százalék) azok aránya, akik streaming oldalakon, applikáción keresztül követnek meccseket.

Leginkább labdarúgást (62 százalék), autósportot (40 százalék) és kézilabda közvetítést (38 százalék) szoktak követni azok, akik néznek vagy hallgatnak sportközvetítést a médiában, ez után következnek a vizes sportok, az úszás 32 százalékkal, a vízilabda 30 és a kajak-kenu 22 százalékkal.

Meccset, sportközvetítést, leginkább alkalomtól függően, egyedül és mással közösen is (59 százalék) szeretnek követni a meccset a médiában valamilyen gyakorisággal nézők, hallgatók, további 10 százalék csak mással együtt követ ilyen jellegű műsort. A mérkőzéseket társaságban (is) követők elsődleges partnerei a program során a házastársak (62 százalék), a baráti társaság 32 százalék esetében játszik szerepet a meccsek követése során. Kizárólag egyedül a kérdésre válaszolók 31 százaléka szokott mérkőzést követni. A meccsnézést egyedüli tevékenységnek tartók leginkább a 60-75 évesek (49 százalék), az 50-59 évesek (40 százalék) és a nyugdíjasok (50 százalék) köréből kerülnek ki, a fiatalabb korcsoportok tagjai inkább társas meccsnézés pártiak.

A meccseket, sportközvetítéseket követők döntő többsége (81 százalék) hazai és nemzetközi mérkőzéseket is szokott nézni. Csak hazai mérkőzést a kérdésre válaszolók 11 százaléka szokott követni, a teljes mintában mérthez képest a csupán hazai érdeklődésű szurkolók aránya magasabb a nők (15 százalék) és az alapfokú végzettségűek (15 százalék) között.

A vizsgált sportesemények közül leginkább a nyári olimpiai játékok (63 százalék) a világbajnokságok (63 százalék) és az Európa-bajnokságok (62 százalék) eseményeit követték a sportközvetítések nézői, ezek megtekintéséért is fizetnének leginkább, a kutatás összes résztvevőjét tekintve a nyári olimpiai játékok követéséért 21 százalék fizetne, világbajnokságokért 18 százalék, Európa-bajnokságokért pedig 16 százalék. A kutatásban résztvevők között 41 százalék azok aránya, akik semmilyen sporteseményért nem fizetnének.

Az NMHH a kvantitatív kutatás eredményeit egy, a sport társadalmi hatásának felmérését célzó kvalitatív kutatással egészítette ki. E kutatás eredményei megerősítették, hogy a közösségi sportélmények – ideértve a közös sportközvetítés nézést is – pozitív hatással vannak az emberi kapcsolatokra. A meglévő kapcsolatokat építik, illetve új kapcsolatokat lehet építeni általuk.

A résztvevők jó és felemelő érzésként jellemezték a magyar sportolók sikereit, az éremszerzéssel kapcsolatos leggyakoribb érzés a büszkeség. Ez a büszkeség nemcsak a sportolókra, hanem a magyar nemzethez való tartozásra is vonatkozik, a „jó érzés magyarnak lenni” érzetét is magával hozva. Főként az úszást, a vízilabdát a vívást és a kajak-kenut nevezték meg olyan magyar (csapat)sportként melyekre büszkék. Sportolók terén jellemzően úszókat, leggyakrabban Milák Kristófot említették. A magyar futballválogatott szereplései mellett az olimpián elért sikerek kerültek még említésre, ezek az eredmények szintén erősíteni tudják a nemzeti összetartást.

A szülők a labdarúgást emelték ki, mely esetében a televízióban látott közvetítés is hatással lehetett arra, hogy gyermekük a sportot ki akarja próbálni. A sport, a sportközvetítések és az általuk közvetített értékek szerepet játszhatnak a kamaszkori prevencióban is. A sport önfegyelemre és küzdeni akarásra tanítja a fiatalokat, segíthet a magatartás problémák, illetve az agresszivitás és a stressz kezelésében. A személyesen és a közvetítéseken látott sportolók példát és célt állíthatnak a kamaszok elé, sportoló példaképet jellemzően az iskoláskorú gyermekek választanak. Legtöbbször futballistákat, a külföldi játékosok közül elsősorban Christiano Ronaldot, a magyarok közül Szoboszlai Dominikot említették.

A résztvevők szerint a paralimpiai közvetítések pozitív hatással vannak a megváltozott képességű emberek mindennapok során történő elfogadására. Az általános tapasztalat szerint a paralimpia kivételével a megváltozott képességű sportolók versenyeiről szinte sehol sem lehet tájékozódni, maga a paralimpiai is háttérbe szorul az olimpiához képest.

A vidéki csoportrésztvevők ismerték a helyi klubot vagy sportolókat, szívesen hallottak is róluk, naprakészségük és érdeklődésük azonban változó volt a témával kapcsolatban. A csoportokban a debreceni és győri kötődésűek a labdarúgást és a kézilabdát említették, mint követett klub mérkőzés, Szolnokkal kapcsolatban pedig a kosárlabda került elő. A helyi csapatról (a lokálisan népszerű, adott sportágban sikereket elérő csapat) való tájékozódás legjellemzőbb médiumaként a közösségi médiát, azon belül is a Facebook hírfolyamot, illetve a helyi csoportokat, szurkolói csoportokat említették.

A résztvevők között általános vélemény, hogy a média a sport értékei közül leginkább a kitartás és az összetartás, a csapatmunka fontosságát közvetíti. A televíziós közvetítések fontos előnyeként említették, hogy azok lehetőséget adnak a sportok bizonyos mozzanatainak jobb kiemelésére és megragadására, a különböző kameraállások segítségével a történések több nézőpontból való bemutatására. A Forma-1 versenyek igen látványosan tudnak megjelenni a képernyőn a különleges technikai megoldásoknak köszönhetően. A torna, a jégtánc, illetve a tánc közvetítéseket látványvilágát is vonzónak tartották a résztvevők. A vízi sportok, mint az úszás vagy a vízilabda esetében a víz alatti kameraképeket emelték ki, melyek izgalmassá teszik a közvetítéseket.

A sportközvetítésekkel kapcsolatban megemlítették, hogy azok több interjút és több fajta interjút tartalmazhatnának. A közvetítések színvonalát a hozzáértő és felkészült kommentátorok, meccsek értékelésére felkért szakértő vendégek is nagyban emelhetik. Többször is spontán felmerült a szakkommentátorok fontos szerepe a sportközvetítések során. A jó kommentátor felkészült, szakszerű, ért ahhoz a sporthoz, amit közvetít és ő maga is élvezi a mérkőzést. A történésekről humoros, szórakoztató formában tájékoztatja a nézőket. A jó kommentátorra példaként többször is Hajdú B. Istvánt hozták fel a résztvevők, akinek felkészültsége, könnyed és humoros stílusa hozzájárul népszerűségéhez.

A csoportrésztvevők szinte egyöntetűen negatívan értékelték, hogy egyre több sportközvetítés fizetős streaming szolgáltatáson keresztül érhető csak el. Kevesen vettek igénybe sportközvetítést is tartalmazó streaming szolgáltatást (HBO Max, RTL+) és senki nem tervezett mostanában előfizetni.

A sportközvetítések kapcsán a résztvevők inkább a nemzetközi eseményeket preferálták. A labdarúgás esetén ennek fő okaként a hazai és a nemzetközi ligák közti színvonalkülönbséget nevezték meg, továbbá a nemzetközi sportrendezvények (EB, VB, olimpia) látványosabb voltát, magasabb rangját és színvonalát, a sportolók tudásának és képességeinek magasabb szintjét. Bizonyos sportok esetében, mint például a labdarúgás, inkább a VB-t, esetenként az EB-t preferálták.

Egy sportesemény vagy meccs megtekintése többeknek motivációt adott egy bizonyos sport elkezdésére vagy a több mozgásra. Volt, aki az olimpiai szereplés miatt gondolkodott el a vívás, illetve a kerékpározás elkezdésén.