Az NMHH a francia médiahatóság módszertanát felhasználva, több mint egy évtizede követi nyomon a különböző társadalmi csoportok és magyarországi kisebbségek megjelenéseit a vezető médiaszolgáltatások hírműsoraiban. Az összefoglaló dokumentumok rendszeresen megjelennek a Hatóság honlapján, illetve ez a másodelemzés képezi alapját a számos társszervezettől, minisztériumtól, illetve nemzetközi intézménytől érkező adatkérés teljesítésének.

Bevezetés

A médiának fontos szerepe lehet abban, hogy a médiafogyasztók mennyire vannak tisztában egy társadalom sokszínűségével, valamint mennyiben válnak fogékonnyá az egyes társadalmi csoportok problémái iránt. A hazai médiaszolgáltatók közvetve befolyásolhatják a magyarországi társadalmi szolidaritás és ezzel összefüggésben a társadalmi kohézió alakulását.

A 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról a közszolgálati médiaszolgáltatás esetében kifejezetten kiemeli a társadalmi sokszínűséggel kapcsolatos célokat. Eszerint a közszolgálati médiaszolgáltatásnak fontos feladata a nemzeti összetartozás és a társadalmi integráció elősegítése, a társadalom speciális csoportjainak (nemzetiségek, vallási közösségek, hátrányos helyzetben lévő csoportok, fogyatékkal élők, határon túli magyar kisebbségek) bemutatása.

A törvény 83. § (1) bekezdése szerint a közszolgálati médiaszolgáltatás célja:

a) a társadalmi és kulturális értelemben átfogó médiaszolgáltatás nyújtása, amely a lehető legtöbb társadalmi réteghez és kulturálisan elkülönülő csoporthoz, illetve egyénhez kíván szólni,
b) a nemzeti, a közösségi, az európai identitás, a kultúra és a magyar nyelv ápolása, gazdagítása,
c) a nemzeti összetartozás és a társadalmi integráció elősegítése, illetve megerősítése, valamint a házasság intézményének és a család értékének tiszteletben tartása,
e) nemzetiségek, vallási közösségek, valamint egyéb közösségek médiával szemben támasztott igényeinek kielégítése, kultúrájának bemutatása, a nemzetiségek anyanyelvének ápolása,
f) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévő csoportoknak, valamint a fogyatékkal élőknek a médiaszolgáltatásokkal szemben támasztott sajátos igényeinek kielégítése,
g) a határon túli magyarság kulturális igényeinek szolgálata, nemzeti önazonosságuk és anyanyelvük megőrzésének elősegítése, az anyaországgal való szellemi kapcsolattartásuk lehetővé tétele,
k) Magyarország, illetve a Kárpát-medence különböző területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítő műsorszámok bemutatása,
l) Magyarország és a magyar kultúra, illetve a Magyarországon élő nemzetiségek kultúrájának bemutatása Európa és a világ számára.

Mindezt figyelembe véve, az NMHH azt vizsgálta, hogy a különböző társadalmi, gazdasági, etnikai csoportok, a határon túli magyarok, a bevándorlók és a fogyatékkal élők miként jelentek meg a magyarországi hírműsorokban .

A vizsgálati metodika kialakításánál a francia Legfelsőbb Audiovizuális Tanács (CSA – Conseil Supérieur de l’Audiovisuel) által a társadalmi sokszínűség médiában való megjelenéséről készített tanulmányát tekintettük mintának. Franciaországban a médiával kapcsolatban általános elvárás, hogy tartsa tiszteletben a közönség (politikai, vallási, kulturális) sokféleségét, reprezentálja a nemzeti közösség származási és kulturális sokszínűségét, valamint segítse elő a köztársaság integrációját és erősítse az állampolgári szolidaritás érzését.

A francia hatóság három műsortípust különös figyelemmel vizsgál: a francia vonatkozású beszámolókat a hírműsorokban, a szórakoztató műsorszámokat és a korábban még be nem mutatott hazai gyártású filmeket. Az NMHH vizsgálata a hírműsorokra terjed ki.

A vizsgálat mintája

Elemzésünk az alábbi médiaszolgáltatókat, illetve műsorokat foglalta magába: M1: Híradó (esti); Duna TV: Híradó; Kossuth rádió: Jó reggelt, Magyarország, Déli krónika, Esti krónika; TV2: Tények; RTL: Híradó; Magyar ATV: Híradó és Hír TV: Híradó. A fenti műsorszámokat minden megjelenésük alkalmával vizsgálta a Hatóság.

1. A gazdasági élet szereplői

A gazdasági élettel foglalkozó hírek szereplőinek megoszlása - a megszokott módon - a szolgáltatási szektor dominanciáját mutatta 77,3 százalékkal, az ipar reprezentánsai 15,2, míg a mezőgazdaság képviselői 7,5 százalékkal részesedtek.

2. Egyházak

A magyarországi egyházak hírműsorokban regisztrált megjelenéseit a történelmi felekezetekhez tartozó személyek dominanciája jellemezte. Az egyes egyházak egymáshoz viszonyított arányait tekintve a Magyar Katolikus Egyház képviselői szerepeltek legtöbbet a hírműsorokban, ugyanakkor reprezentációjuk látványosan elmaradt az elmúlt években megszokott közel hatvan százalékos eredménytől. Megjelenésük a közszolgálati híradásokban volt a legnagyobb mértékű. Második helyen ezúttal is a Magyar Református Egyház reprezentánsait regisztrálta a hatóság, eredményük jelentős emelkedést mutatott a korábbiakhoz képest. Őket a megszokottaknak megfelelően a zsidó felekezetek, a Magyarországi Evangélikus Egyház, végül jelentősen lemaradva a Görögkatolikus Metropólia prominensei követték a sorban. Az egyéb egyházak együttesen 24,3 százalékot értek el. Utóbbiak korábbi méréseinkben jellemzően tíz százalék körüli eredménnyel szerepeltek.

A magyarországi egyházak tíz leggyakoribb szereplője

Egyházi szereplő neve	Esetszám	Százalék
Balog Zoltán volt református püspök	92	7
Erdő Péter bíboros, esztergomi érsek	79	6
Iványi Gábor lelkész, Magyar Evangéliumi Testvérközösség	42	3,2
Szilágyi Béla elnök, Baptista Szeretetszolgálat	30	2,3
Bese Gergő volt katolikus pap	27	2
Steinbach József református püspök	27	2
Grósz Andor elnök, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége	25	1,9
Kozma Imre katolikus pap, irgalmasrendi szerzetes	24	1,8
Écsy Gábor országos igazgató, Katolikus Karitász	23	1,7
Fabinyi Tamás evangélikus püspök	22	1,7

3. Civil szervezetek

A civil szférán belül - a korábbi évekhez hasonlóan - az országos szervezetek szerepeltek kiemelkedő arányban. Őket messze lemaradva követték a külföldi szervezetek magyarországi intézményeinek reprezentánsai, valamint a helyi társulások és végül a fogyatékkal élők képviselői.

A civil szféra tíz leggyakoribb szereplője

Civil szervezet képviselőjének neve	Esetszám	Százalék
Korányi Dávid alapító, Action for Democracy	151	5,5
Gáncs Kristóf kommunikációs igazgató, Ökumenikus Segélyszervezet	62	2,3
Király Nóra alapító, Fiatal Családosok Klubja	57	2,1
Áder János kuratóriumi elnök, Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány és a Regőczi István Alapítvány egyik alapítója	55	2
Ligeti Miklós jogi igazgató, Transparency International	39	1,4
Víg Dávid igazgató, Amnesty International	39	1,4
Csáky Csongor elnök, Rákóczi Szövetség	33	1,2
Dorner Lajos elnök, Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület	25	0,9
Kardosné Gyurkó Katalin elnök, Nagycsaládosok Országos Egyesülete	24	0,9
ifj. Lomnici Zoltán szóvivő, Civil Összefogás Fórum	19	0,7

4. Szakszervezetek és érdekvédelmi szervezetek

A szakszervezetek és érdekvédelmi szervezetek képviselőinek egymáshoz viszonyított megjelenési aránya a híradásokban összességében 20,6-79,4 százalék volt.

A civil szféra tíz leggyakoribb szereplője

Szakszervezeti/érdekvédelmi képviselő neve	Esetszám	Százalék
Horváth Péter elnök, Nemzeti Pedagógus Kar	69	3,7
Jakab István elnök, Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége	66	3,5
Nagy Erzsébet választmányi tag, Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete	51	2,7
Koji László elnök, Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége	49	2,6
Cseh Tibor főtitkár, Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége	49	2,6
Grád Ottó főtitkár, Magyar Ásványolaj Szövetség	46	2,5
Totyik Tamás elnök, Pedagógusok Szakszervezete	43	2,3
Parragh László volt elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara	39	2,1
Dobi István elnök, Szolidaritás Autóbusz-Közlekedési Szakszervezet	26	1,4
Perlusz László főtitkár, Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége	23	1,2

5. Inaktívak

A társadalom munkaerőpiaci szempontból inaktív csoportjai között a fiatalok (gyerekek, óvodások, tanulók) és a nyugdíjasok megjelenései domináltak. Előbbiek elsősorban a közszolgálati, utóbbiak a közéleti híradókban. A munkanélküliek (0,4%) és a hajléktalanok (1,8%) szinte eltűntek a híradások tudósításaiból.

6. Kisebbségek

A nemzeti és etnikai kisebbségi szereplők a híradók teljes szereplőgárdájának 1,3 százalékát tudhatták magukénak, ami enyhe elmaradást mutat a hosszú távon mért arányoknak. Leggyakrabban a kereskedelmi híradások tudósításaiban kaptak megszólalási lehetőséget.

A magyarországi kisebbségek megoszlása a hírműsorokban

Nemzeti kisebbség neve	Esetszám	Százalék
roma	869	97,1
német	10	1,1
ukrán	7	0,8
horvát	2	0,2
szerb	2	0,2
bolgár	2	0,2
szlovák	2	0,2
lengyel	1	0,1
összesen	895	100

A romák mellett jelentős szerepet töltöttek be a tudósításokban a határon túli magyarok is. A külhoni nevesített szereplők között továbbra is az erdélyiek szerepeltek leggyakrabban.

A tíz legtöbbet szereplő határon túli szereplő

Határon túli szereplő neve	Esetszám	Százalék
Kelemen Hunor elnök, RMDSZ	36	5
Forró Krisztián volt elnök, Magyar Szövetség	24	3,4
Pásztor Bálint elnök, VMSZ	16	2,2
Böjte Csaba erdélyi szerzetes	11	1,5
Szarka Tamás felvidéki zenész	11	1,5
Bocskor Andrea volt EP-képviselő	7	1
Gubík László elnök, Magyar Szövetség	7	1
Kató Béla erdélyi református püspök	4	0,6
Tarpai József elnök, Kárpátaljai Nagycsaládosok Egyesülete	4	0,6
Deli Andor volt EP-képviselő	4	0,6

A határon túli magyar szereplők származási helyét tekintve a korábban megszokott módon Erdély állt az első helyen.

Megoszlás a határon túli magyar szereplők származási helye

Határon túli szereplő származási helye	Esetszám	Százalék
Erdély	340	47,5
Felvidék	127	17,7
Vajdaság	91	12,7
Kárpátalja	88	12,3
egyéb terület	55	7,7
nem beazonosítható	8	1,1
Horvátország	4	0,6
Ausztria	3	0,4
összesen	716	100

7. Fogyatékkal élők

A fogyatékkal élő szereplők megjelenése elenyésző, összességében 0,3 százalék volt a híradókban, azaz továbbra is gyakorlatilag „láthatatlanok” a médiafogyasztók számára. Leggyakrabban (0,5%) a kereskedelmi híradásokban szerepeltek.

8. A férfi–nő megoszlás

A nemek megjelenési aránya a híradások tudósításaiban átlagosan mintegy háromnegyedes többséget mutatott a férfiak javára. A nők legtöbbet (30%) a kereskedelmi hírműsorokban szerepeltek.