Vezetői összefoglaló

Az NMHH megbízásából a Psyma Hungary Kft. 2024 végén, illetve 2025 elején felmérést készített a lakosság podcasthasználati szokásairól. A vezetői összefoglaló a kutatás legfontosabb megállapításait veszi számba.

A közvélemény a podcastok fogalmához elsősorban azt társítja, hogy az alapvetően beszédalapú műfaj, ahol a műsorban résztvevők kötetlen formában, szabadon beszélgetnek (63%). Ezeket a beszélgetős műsorokat online lehet/kell fogyasztani (68%), és lényegében bármilyen médiatartalom lehet podcasttartalom: szórakoztató, ismeretterjesztő, közéleti tartalom stb. (70%). Azt, hogy ezt ki milyen formában használja, sok minden befolyásolja (a fogyasztás helyszíne, ideje, a fogyasztó igénye, preferenciája), de abban többé-kevésbé konszenzus alakult ki a megkérdezettek körében, hogy podcast tulajdonképpen egy olyan műsor, amelynek élvezeti értékét nem csökkenti, ha nem nézzük, csak hallgatjuk.

A podcasthallgatók száma az elmúlt években meredeken emelkedett. Míg 2021-ben a legalább heti rendszerességgel podcastot hallgató közönség számaránya csak 12 százalék volt, ez az érték 2024-re megháromszorozódott, 36 százalékra bővült. Ha a határvonalat ott húzzuk meg, hogy valamilyen gyakorisággal hányan szoktak podcastot fogyasztani, akkor pedig a 2021-es 40 százalékos hallgatói arány 2024-re több mint másfélszeresére, 66 százalékra emelkedett. Jelenleg a tipikus podcasthallgató/néző inkább a fiatalabb korosztályhoz tartozik és nagyobb arányban hallgatnak/néznek podcastot a férfiak, a magasabb iskolázottságúak és a budapestiek.

Nemcsak az idősoros adatok támasztják alá, hogy a podcastiparág felfelé ívelő pályát jár be. Maguk az érintettek, a hallgatók/nézők is így látják: 80 százalékuk azon a véleményen van, hogy az elmúlt években a podcast összességében mind népszerűbb műfajjá vált Magyarországon.

Maguk a podcasthallgatók pozitívan viszonyulnak a műfajhoz. Sokuk szerint:

• a podcast rugalmas formátum, bárhol, bármikor meg lehet hallgatni/nézni (73%),
• nagy szabadságfokkal működő műfaj (70%),
• alkalmas arra, hogy a hallgatók egy adott témában jól el tudjanak mélyedni (68%),
• a hagyományos médiatermékekhez képest személyesebb, nyitottabb közeget teremt (62%),
• egy adott műsor keretén belül különböző véleményeket, álláspontokat tud egyszerre bemutatni (60%).

A kutatás tanulsága szerint alapvetően egy olyan műfajról beszélünk, amelynek egyes epizódjaival random találkoznak az emberek, köszönhetően elsősorban a közösségi médiának, hogy az „éppen mit dob fel” (89%). Összességében csak a podcasthallgatók 48 százalékáról mondható el, hogy kifejezetten tudatosan keresi a podcasttartalmakat.

Négy olyan tényező van, ami alapjaiban meghatározza, hogy egy podcastnak esélye legyen arra, hogy a fogyasztó rákattintson:

• a podcastban szereplő téma mennyire érdekes, mennyire esik egybe a potenciális hallgató érdeklődési körével (92%),
• kik az interjúalanyok, kik a vendégek, s ők mennyire érdekesek (80%),
• ki a műsor/podcast házigazdája/műsorvezetője (76%)
• és ő mennyire rátermett, hozzáértő (79%).

A podcasthallgatók elégedettek a hazai podcastkínálat mennyiségi és minőségi jellemzőivel, mindössze kilenc százalékuk mondja azt, hogy az online térben elérhető podcastok száma ma túl kevés.

A hallgatási szokásokat vizsgálva a következők állapíthatók meg:

• 83 százalékuk okostelefonon szokott podcastokat nézni/hallgatni és az érintettek leggyakrabban egyértelműen ezt az eszközt veszik igénybe (65%),
• a hallgatók 93 százaléka YouTube-on szokott podcastot nézni/hallgatni, 70 százaléka pedig úgy nyilatkozott, hogy ez az elsőszámú platformja,
• ha a kérdezettre leginkább jellemző időperiódusra koncentrálunk, akkor a délutáni-esti időszak emelkedik ki, 58 százalékuk ekkor hallgat elsősorban podcastokat,
• a műfaj kedvelői leggyakrabban otthon fogyasztanak podcastot (69%), de nem elhanyagolható azok száma sem, akik elsősorban nem otthoni környezetben teszik ezt (31%),
• a podcasthasználat háttértevékenység jellegét mutatja, hogy a hallgatók mindössze 26 százaléka mondja azt, ha podcastot fogyaszt, akkor az az elsődleges tevékenysége és direkt a podcasthallgatás a célja,
• a podcasthallgatás alapvetően egyéni műfaj, de néha előfordul, hogy közösségi tevékenységként jelentkezik (ez a megkérdezettek 17 százalékával fordul elő gyakrabban),
• a megkérdezettek 70-75 százaléka a podcasthallgatással kapcsolatos időráfordítását 15-60 perc közé teszi, de ezen belül már jelentős mértékben szóródnak a válaszok (15-20 perc: 18%, 25-30 perc: 27%, 40-45 perc: 15%, 50-55 perc: 13%),
• a podcasthallgatók 67 százaléka inkább egyben szereti meghallgatni az általa kiválasztott műsort, és kifejezetten arra törekszik, hogy ha már elkezd valamit, akkor azt be is tudja fejezni,
• magas azok aránya, akik idegen nyelven is szoktak podcastokat hallgatni (39%), nyolc százalék pedig kifejezetten a külföldi műsorokat preferálja a magyar podcastokkal szemben,
• sokan kipróbálták már a podcasthallgatás kapcsán felmerülő műszaki támogatásokat (ugratás, gyorsítás, letöltés stb.), de állandó jelleggel kevesen alkalmazzák ezeket (10-25%),
• a hallgatók húsz százaléka szokott a podcastcsatorna üzenőfalára kommentet írni, igaz, like-olni már 65 százaléka szokott, míg 42 illetve 35 százaléka követi be a podcastok előállítóit vagy a podcastokban megjelenő vendégeket a közösségi médiában,
• a hallgatók 57 százaléka jelezte, hogy találkozott már valamilyen reklámmal egy podcaston belül (termékmegjelenítéssel, támogatói üzenettel) és nyolc százalékával fordult elő, hogy egy podcastban hallott információ hatására meg is vásárolt valamilyen terméket.

A konkrét podcastokat vizsgálva azt lehet megállapítani, hogy sokrétűnek és szélesnek tűnik ez a médiapiaci szegmens és ezzel együtt nagyon fragmentáltnak is, hiszen a kérdőíves kutatásban szereplő podcasthallgatók több mint 150 féle podcastot emeltek ki, amelyekről tudnak és úgy gondolják, hogy népszerűek lehetnek ma Magyarországon.

A válaszok alapján a magyarországi podcastok népszerűségi toplistáját a következő tartalomgyártók, előadók vezetik:

• Friderikusz Sándor / Friderikusz Podcast (27%),
• Partizán / Gulyás Márton (15%),
• TheVR Happy Hour (15%),
• Sebestyén Balázs / Balázsék (11%),
• Jól van ez így / Fókuszcsoport (7%).

A megkérdezettek 78 százaléka azon a véleményen van, hogy inkább azokból a podcastokból van ma több, amelyek eleve az internetre készülnek és nem a hagyományos elektronikus médiumok számára. Mindössze a válaszadók 15 százaléka jelezte, hogy szokott olyan online műsorokat fogyasztani, amelyek elsődleges közzétételi felülete a hagyományos médiatér (pl. tévé, rádió).

A podcastfogyasztók 15 százaléka jelezte, hogy szokta valamely hírportál podcastjait hallgatni. A podcastot rendszeresen, naponta hallgatók körében ez az arány már jóval magasabb, 31 százalék.

Ha a tematikát állítjuk fókuszba, akkor az emberek elsősorban olyan műsorokat, témaköröket részesítenek előnyben, amelyek révén tartalmilag tudnak gazdagodni, és a műsorok révén új ismeretekre, információkra tudnak szert tenni (70%). A kikapcsolódás, a szórakozás vágya kevésbé viszi az embereket a podcastok irányába (54%).

A kérdőíves kutatás adatai azt mutatják, hogy nem csak egy-két témakör képes bevonzani a hallgatókat a podcastok világába, hiszen a megkérdezettek átlagosan nyolc-kilenc témakört is kiemelnek, amikor a kedvelt podcasttémakörökről nyilatkoznak. Első helyen a hírek/aktualitások (71%) és ezzel szoros összefüggésben a közéleti témák (58%) jelentkeznek, de mellettük a humoros tartalmakat (68%) vagy a tudományos, ismeretterjesztő tartalmakat is keresik (62%). A lista élmezőnyében lelhetők fel a mentális és testi egészséghez szorosan kapcsolódó témák is (életmód: 54%, pszichológia, önfejlesztés: 53%, gasztronómia: 47%). Érdekes módon meglepően nagy tábora van a bűnügyekkel foglalkozó podcastoknak is (43%).

Ha a közéleti, nem-közéleti tematikák preferálását direktebben nézzük, akkor a podcastkedvelők 48 százalékának áll ez a témakör részben vagy egészében a célkeresztjében. Velük ellentétben 76 százalék inkább a nem politikai-közéleti témákkal foglalkozó podcastokat preferálja, mint például a humort, a tudományos ismeretterjesztést, a zenei témájú műsorokat, az életmóddal és a hobbitevékenységekkel kapcsolatos alkotásokat.

A politikai-közéleti témák háttérbe szorulása minden bizonnyal összefügghet azzal, hogy a podcasthallgatók szerint a Magyarországon elérhető közéleti tartalmú podcastokban ma jól kitapinthatóan mindig egy meghatározott politikai meggyőződés ölt testet (88%).

1. Bevezetés

1.1. A kutatás célja

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság megbízásából a Psyma Hungary Kft. átfogó kutatást készített a lakosság podcasthallgatási szokásairól – 2024 végén, illetve 2025 elején – és ezzel közvetve arról is, hogy milyen a helyzete ennek a médiaszegmensnek.

A kutatás keretében – többek között – arra kerestük a választ, hogy

• a társadalom mekkora szegmense hallgat ma podcastokat és hogyan írható le ennek a közönségnek az összetétele,
• hogyan definiálódik maga a fogalom a közvéleményben,
• a lakosság milyen platformokon hallgat podcastokat,
• hol, milyen helyzetben fogyasztják ezeket a tartalmakat,
• be szoktak-e követni podcastokat a közösségi médiában, szokták-e kommentelni a látottakat
• és – nem utolsósorban – melyek ma Magyarországon a leginkább hallgatott podcastműsorok/csatornák és mi lehet az oka a sikerességüknek?

1.2. Kutatási szakaszok, kutatási eszközök

A fenti kutatási célok eléréséhez kétféle kutatási eszközt határoztunk meg, ezért időben két részletben folyt a felmérés. Az első fázist a kvalitatív kutatási szakasz jelentette, melynek keretében nyolc fókuszcsoportos beszélgetés került lebonyolításra. A második fázist a kvantitatív szakasz jelentette, amelynek keretében 1.000 fős kérdőíves felmérés készült az internetezők körében országosan reprezentatív mintán. A minta nem, életkor, iskolai végzettség és lakóhely szerint volt reprezentatív az internethasználókra.

A két kutatási eszköz használata szervesen egymásra épült. A kvalitatív kutatás elsődleges célja az volt, hogy a podcastot rendszeresebben hallgatók véleményének részletes megismerése révén közelebb juthassunk a tervezett kérdőív kialakításához. Egy kvalitatív kutatási eszköz használata ugyanis segíthet egy erre ráépülő kvantitatív kutatás tematikai vázának kialakításában és ennek tartalommal való feltöltésében. A kérdőíves kutatás révén azután lehetőség nyílik az általánosabb érvényű és empirikus adatokkal is alátámasztható összefüggések levonásához.

1.2.1. Kvalitatív kutatási szakasz

A fókuszcsoportos kutatás célcsoportját a podcastot legalább heti rendszerességgel hallgató közönség jelentette. A beszélgetések különböző típusú településeken folytak, így a projekt keretében két csoportban kérdeztük:

• a Budapesten élőket,
• a vármegyeszékhelyen (jelen esetben Veszprémben) élőket,
• a kisebb városban (jelen esetben Törökszentmiklóson) élőket és
• a községben (jelen esetben Győr környéki községekben) élőket.

Településtípusonként korcsoportra bontva végeztük el a vizsgálatot, minden területi egységben egy fiatalabb (18-35 évesek) és egy valamivel idősebb (36-55 éves) korosztályt megcélozva.

Minden csoport esetében kiválasztási szempontként jelentkezett, hogy

• a jelenlévők kb. fele nő, fele pedig férfi legyen,
• az adott (fiatal/középkorú) csoporton belül – amennyire lehet – életkor szerint heterogén legyen a csoportok összetétele
• és minél többféle rétegből, társadalmi csoportból érkezzenek a résztvevők, azaz a foglalkozás jellege szerint is differenciált legyen az összetétel.

A kutatás tárgyával összhangban egy fő közös vonása volt a résztvevőknek: az, hogy podcasthallgatók legyenek. A csoportos beszélgetéseken nyolc-nyolc fő, azaz összesen 64 fő vett részt. A beszélgetések átlagosan száz percig tartottak. (A tanulmány mellékletében összevontan közöljük a csoportok résztvevőinek összetételét a főbb társadalmi-demográfiai jellemzők szerint.)

1.2.2. Kvantitatív kutatási szakasz

A kérdőíves kutatással kettős célkitűzést kellett teljesíteni:

• egyrészt általános képet alkothassunk arról, hogy a társadalom mely és mekkora szegmense hallgat podcastot,
• másrészt pedig megtudjuk, hogy a podcastot rendszeresebben hallgatók mit gondolnak erről a műfajról, milyen témaköröket preferálnak, hogyan választanak, milyen körülmények között szoktak podcastot hallgatni stb. Tehát a megfigyelés – értelemszerűen – itt már csak a podcasthallgatókra korlátozódott.

Az első számú célkitűzés teljesítésének a tervezett ezer fős, internetezőkre reprezentatív mintán lefolytatott kutatás teljes mértékben megfelelt. A második elvárás is teljesült, hiszen az általános mintából könnyen lehatárolható volt azok köre, akik a témában érintettek és akik így az érdemi kérdésekre választ adhatnak.

A kutatás indításakor felmerült egy elvi probléma, nevezetesen, hogy a podcastot rendszeresebben hallgató közönségnek a számossága nem lesz túl magas az ezer fős mintában. Az előzetes becslések (illetve a korábbi kutatások tapasztalatai) alapján minimum 200, maximum 400 ilyen válaszadót várhattunk. (Végül 348 podcastot rendszeresebben hallgató személyt sikerült az alapmintából ebbe a célmintába bevonni.) Mivel félő volt, hogy a túlságosan alacsony elemszámok nehézséget okozhatnak egy alapvetően statisztikákkal, adatokkal operáló elemzés elkészítéséhez, elhatároztuk, hogy ha az elért alapminta részmintája alacsony számosságú volna, akkor boostolás révén a mintaállományt kiegészítjük és legalább 600 fősre bővítjük.

A kutatás indításakor el kellett dönteni, hogy milyen szempontoknak, feltételeknek kell megfelelnie valakinek ahhoz, hogy podcasthallgatónak tekintsük. (A másik előzetesen eldöntendő kérdés, hogy milyen hallgatási gyakoriság esetében mondhatjuk azt, hogy valaki rendszeres podcasthallgató.) A médiakutatások alkalmával az egyes formátumokat, azok lényegét – még ha idegen szót is használunk rájuk – nem szokták előzetesen részletesebben meghatározni. A kutatások gyakran abból a feltételezésből indulnak ki, hogy ezek köztudott, ismert fogalmak. A fókuszcsoportos kutatás egyik fontos tanulsága az volt, hogy a podcastok kapcsán komolyabb értelmezésbeli problémák állnak fenn: nem teljesen egyértelmű, hogy ki mit ért a fogalom alatt, ki mennyire tájékozott ezzel kapcsolatban.

A kérdőíves kutatás során a kérdőív első felében, az ún. általános részben a podcasttal kapcsolatban szándékosan nem tettünk fogalmi distinkciót, amin csak az érdemi célcsoport-szűrés végrehajtása után változtattunk, amikor a téma szempontjából „kemény magnak” számító közönség tagjait kívántuk elérni és megszondázni. Rövid definíciót adtunk a kérdezettek számára a kérdőívben – részben a fókuszcsoportos kutatás tapasztalataira építve. A megkérdezettek ezen információ birtokában mondhatták meg, hogy ilyen típusú műsorokat milyen rendszerességgel szoktak hallgatni. A podcastdefiníciónk a következő volt: „olyan epizódokból álló beszélgetős műsorok (tehát pl. nem játékfilmek vagy TikTok videók), amelyeket a készítőik feltesznek az internetre vagy online sugároznak, hogy azokat online meg lehessen hallgatni/nézni (pl. YouTube-on, Spotify-on)”.

A gyakorisággal kapcsolatban a határvonalat a heti fogyasztásnál húztuk meg: ha valaki legalább heti gyakorisággal néz/hallgat podcastot, akkor lehetett alanya a podcasttal részletesebben foglalkozó kutatási résznek. A kérdőíves kutatás során azt tapasztaltuk, hogy a heti és a ritkább (pl. havi) hallgatók között éles határvonal jelentkezik az informáltság, a műfajhoz való kötődés tekintetében. Ebből kiindulva, a boostolás során eleve úgy folytattunk keresést, hogy a potenciális interjúalanyoknak a definíciót hallva kellett nyilatkozniuk a podcastfogyasztásuk intenzitásáról, és ha legalább heti gyakorisággal fogyasztottak podcastot, akkor lehetett őket bevonni a boost-mintába.

A kvantitatív kutatás adatainak ismertetésekor, amikor a vizsgált (teljes) populációra vonatkozóan teszünk megállapításokat, akkor az alapminta fogalmát fogjuk használni, amikor pedig a podcasttal kapcsolatos részletesebb véleményeket mutatjuk be, akkor a podcastcélminta tagjairól fogunk beszélni. (Akik – ahogy említettük – két almintából „érkeznek” a kutatásba, egyrészt az alapmintából – közülük is azok, akik rendszeresen hallgatnak podcastot -, másrészt pedig a boost-mintából (ahol már eleve olyan személyek kerültek bevonásra, akik legalább heti gyakorisággal hallgatnak podcastot.)

1.3. A kutatás célcsoportja – a minta összetétele

A kutatási terv célközönségként a 16 éves, illetve ennél idősebb internetező populációt határozta meg. Éppen ezért a kutatás és a mintavételi folyamat menedzselésekor azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy az internetezőkre vonatkozóan egy általános, reprezentatív mintán valósuljon meg a vizsgálat, a reprezentativitási szempontok közé bevonva a területi dimenziókat és a demográfiai jellemzőket. Az általános reprezentatív minta azt jelenti, hogy az előbb említett szempontok alapján a véletlenszerűen kiválasztott ezer megkérdezett belső tagozódása, összetétele követi a teljes internetező populáció összetételét. Az ezer fő válaszát ezért úgy elemezhetjük, mintha mindenkit megkérdeztünk volna, aki internetezik. Válaszaik a statisztikai/mintavételi hibahatárokon belül általános érvénnyel bírnak.

Bár a kutatás véletlenszerűségen alapuló mintavétellel valósult meg, a mintavétel során előforduló esetleges eltéréseket utólag korrigálni kellett annak érdekében, hogy a megkérdezettek válaszai valóban reprezentálják a vizsgált populáció teljességét. Ezért a felvett alapminta sarokszámait hozzáigazítottuk (besúlyoztuk) a teljes internetező lakosságon belül várt megoszlásokhoz. A súlyozás során azokkal az alapváltozókkal dolgoztunk, amelyek mentén a mintának reprezentatívnak kellett lennie: a nemi státusz, a korcsoporti besorolás, az iskolai végzettség szintje és a település/lakóhely típusa szerint. A súlyozás során alapvetően a peremeloszlásokat vettük alapul. Pluszban egy keresztkvótát is bevontunk a kérdezettek neme és korcsoport-besorolása alapján (18-39 éves férfiak, 18-39 éves nők, 40-59 éves férfiak stb.). A súlyozás révén a minta belső összetétele a főbb társadalmi-demográfiai változók alapján a teljes internetező lakosságot leköveti. A súlyozás során a Központi Statisztikai Hivatal adatait vettük bázisnak. A KSH az internetezők nemi összetételéről pontos belső megoszlási adatot közöl, eszerint enyhe női többlet van (51% vs. 49%). Az életkor és az iskolázottság bontásában olyan mutatók állnak rendelkezésre, amelyek az adott csoportokon belül mutatják a használat intenzitását: például a 16-24 éves korosztály hány százaléka használ internetet (1. táblázat). A területi változók esetében pedig regionális adatok szerepelnek a statisztikákban.

1. táblázat: KSH – az egyéni internethasználat aránya 3 hónapon belül (%- os arányok, az adott csoporton belül)

Demográfiai kategória	Csoport	Arány (%)
Életkor	16-24	99,5
	25-34	99
	35-44	97,1
	45-54	96,6
	55-64	87,3
	65-74	68,3
Iskolai végzettség	alapfokú	79
	középfokú	91,3
	felsőfokú	98,8
Településtípus	Budapest	97,3
Főátlag		91,5

Ezekből az adatokból kiindulva jutottunk el az internetezőkre reprezentatív minta sarokszámaihoz, külön-külön számításokat, becsléseket végezve a 2022-es népszámlálási adatok bázisán. Az alábbi, 2. táblázat első oszlopa mutatja az ezer fős alapkutatás nyers megoszlásait a főbb társadalmi-demográfiai változók bontásában. A második oszlopban pedig az általunk kiszámolt/becsült súlyokkal korrigált alapminta megoszlásait adjuk meg.

2. táblázat: A kérdőíves kutatás mintakereteinek belső társadalmi-demográfiai összetétele

Demográfiai kategória	Csoport	Alapminta – nyers adatok, a kérdezés során elért megoszlások	Súlyozott, az internethasználókra reprezentatív minta
A kérdezett neme szerint	férfi	53%	49%
	nő	47%	51%
A kérdezett életkora szerint	16-29	17%	21%
	30-39	18%	18%
	40-49	19%	22%
	50-59	18%	18%
	60-xx	28%	23%
A kérdezett iskolai végzettsége szerint	alapfok	42%	40%
	középfok	35%	35%
	felsőfok	23%	26%
A kérdezett lakóhelye szerint	Budapest	18%	19%
	vármegyeszékhely	19%	18%
	város	35%	35%
	község	28%	28%
Összesen		100%	100%
Százalékos megoszlás a fontosabb változók bontásában, N=1000–1000.

1.4. A kutatási jelentés tartalma

A tanulmányban egyszerre fogjuk ismertetni a kvalitatív és a kvantitatív kutatás eredményeit. A kvalitatív kutatás esetében ez rövid tartalomelemzést jelent. Ebben utalni fogunk arra, hogy a fókuszcsoportos kutatás tapasztalatai miképpen hatottak a kérdőíves kutatás kérdéseinek meghatározására. A kvalitatív felmérés során elhangzottak komoly segítséget nyújthatnak a kvantitatív kutatási eredmények értelmezéséhez. A kvalitatív kutatás ugyanis kettős szereppel bír: egyrészt segíti megfelelően tematizálni a kérdőíves kutatás kérdéseit, másrészt segítséget nyújt a kérdőíves adatok megfelelő interpretálásában.

A kvantitatív elemzés során elsősorban leíró statisztikákat adunk meg, de természetesen a belső összefüggések feltárására is törekedtünk, illetve az adatokat a legfontosabb háttérváltozók bontásában is ismertetjük. Az adatok bemutatása során kiemelten foglalkozunk az életkori változókkal, elsősorban azért, mert az online médiafogyasztás – és így a podcastfogyasztás – jellegét, irányát, intenzitását ma elsősorban ez határozza meg. Az életkori besorolást a fókuszcsoportos kutatás esetében is kiemelten kezeltük. Általában a beszélgetések kimenete inkább életkori sajátosságokat hordozott magában: területi értelemben érdemi különbséget nem érzékeltünk a véleményekben, attitűdökben. Amikor idézeteket közlünk, mindig jelezzük, hogy melyik – fiatal vagy középkorúak körében lebonyolított – csoportos beszélgetésen hangzott el az észrevétel.

Mivel a podcasttal kapcsolatos érdemi kérdések esetében nem elhanyagolható azok száma, akik egy-egy részkérdésre, itemre nem tudnak válaszolni. Azon túl, hogy jelezzük, ha ez meghatározó az adatok lekérése, bemutatása során azok összehasonlíthatósága érdekében, a „nem tudom” válaszokat missing értékként kezeljük, nem vonjuk be például a korcsoport-bontásos adatok lekérésébe sem.

2. Az általános lakossági kutatás eredményeinek ismertetése

2.1. A podcast fogalma

A fókuszcsoportos beszélgetéseken megkérdeztük a résztvevőket, hogy milyen szóval vagy fogalommal írnák le a podcastot. A kérdésre sokféle megfejtés és ötlet érkezett, melyek közös vonása volt, hogy a résztvevők kommunikációs viszonylatára helyeződött a hangsúly, és a válaszok tanúsága szerint valamilyen beszélgetés van a fókuszban. Formailag tehát ezt elsősorban beszélgetős műsornak tekintik a résztvevők, ami kötetlen formában, szabadon, elmélyülten valósul meg.

3. táblázat: Röviden, egy szóban kifejezve, mi a podcast a fókuszcsoportos kutatás alanyai szerint (kigyűjtések)

Fiatalok/középkorúak	Válasza a „Mi a podcast?” kérdésre
Fiatalok	beszélgetés határok nélkül
	beszélgetős műsor
	csevegés, beszélgetés
	előadás
	eszmecsere, vitatkozás
	hangműsor
	hosszabb beszélgetés
	elmélyült beszélgetés
	interaktív véleménykifejtés
	interjú, kötetlen interjú
	kanapés/fotelos beszélgetés
	kötetlen, szabadabb beszélgetés
	különböző vélemények megvitatása
	online beszélgetős műsor
	pódiumbeszélgetés
	szakvélemény
	tematikus online beszélgetés
	videóhanganyag
Középkorúak	amit hallgatni kell
	beszélgetés
	célzott beszélgetés
	digitális videó- és hanganyag
	érdekes beszélgetés
	felvett rádióműsor
	hanganyag
	hangos blog
	információ, tájékoztatás
	interjú, mélyinterjú
	kommunikáció
	kötetlen beszélgetés
	online beszélgetés
	online rádió
	riport
	témaspecifikus beszélgetés
	vélemények meghallgatása, eszmecsere
	talk-show, kibeszélő show

Ezen túl még a következő fogalmi elemek kerültek gyakrabban terítékre a fókuszcsoportos beszélgetések során:

• a legtöbben azt emelték ki, hogy online elérhető tartalmakról van szó, tehát általában attól lesz valami podcast, hogy feltöltik az internetre,
• voltak, akik azt hangsúlyozták, hogy a podcastok általában epizódokból állnak, sorozatszerűek,
• mások azt ragadták meg, hogy ha több résztvevő, vendég van a podcastban, akkor a formátum alkalmas arra, hogy különböző nézőpontokat, álláspontokat mutasson be és ütköztessen egymással,
• abban konszenzus alakult ki a résztvevők körében, hogy tartalmilag nehezen behatárolhatók a podcastok, egy podcast lehet ismeretterjesztő, szórakoztató, oktató, közéleti tartalmú stb. és szólhat mindenkihez vagy csak meghatározott rétegekhez, társadalmi/fogyasztói csoportokhoz.

A kérdőíves kutatás során is rákérdeztünk arra, hogy ki milyen jelentéstartalmat kapcsol a podcastok fogalmához. Általában azokra a fogalmi elemekre kérdeztünk rá, amelyek a fókuszcsoportos beszélgetéseken is felmerültek. Viszonylag magasnak bizonyult a válaszmegtagadók aránya, ami nem meglepő, hiszen sokan nem szoktak ilyen tartalmakat fogyasztani. Feltehetően a válaszolók között is voltak olyanok, akik csak feltételezésekbe bocsátkoztak. Megbízhatóan egyötödre tehető azok aránya, akik inkább elhárították maguktól a válaszadás lehetőségét és nem tudtak állást foglalni a fogalmi kérdésben (4. táblázat). Különösen annak megválaszolása bizonyult nehéznek, ami a podcasthallgatás műszaki-technikai vetületéhez tartozott (pl. egy podcastot milyen applikációval lehet lejátszani, le lehet-e tölteni).

4. táblázat: A megkérdezettek mit kapcsolnak a podcastok fogalmához ((az adott állítással egyetértők aránya az alapmintában)

Kapcsolódó gondolat	Igen	Nem	Nem tudja
A podcasttartalom bármilyen médiatartalom lehet (lehet pl. szórakoztató tartalom, ismeretterjesztő tartalom, közéleti tartalom)	70%	12%	18%
Egy podcastot elsődlegesen online lehet elérni	68%	15%	17%
A podcast elsősorban egy beszédalapú műfaj, ahol általában egy, két, három ember beszél egymással	63%	17%	20%
A podcast elsősorban hangi/hangzó tartalmakra vonatkozik, ahol a képi elemeknek nincsen olyan nagy fontossága	55%	24%	21%
Egy podcast eléréséhez a médiatartalom fogyasztójának általában nem kell külön fizetnie	55%	18%	27%
A podcastokat, ha a médiatartalom fogyasztója akarja, le is tudja tölteni	48%	16%	36%
Egy podcastot le lehet játszani egy olyan programmal, applikációval is, amely csak a hang lejátszására alkalmas	43%	18%	39%

A megkérdezettek leginkább azt kapacsolják a podcast működéséhez, hogy:

• lényegében bármilyen médiatartalom lehet podcasttartalom (szórakoztató tartalom, ismereterjesztő, közéleti tartalom stb.),
• online lehet/kell fogyasztani,
• alapvetően beszédalapú műfaj: néhány ember egy kamera vagy egy mikrofon előtt ül, beszélget egymással és információkat közölnek egymással, illetve a hallgatókkal.

Ezzel a három jellemvonással lényegében meghatározhatja a fogyasztó, hogy ha valamit befogad, akkor az podcast-e vagy sem. Nem ennyire evidens, de azért az is ott van „fejekben”, hogy a podcast elsősorban hangi/hangzó tartalmakat jelenít meg, ahol a képi elemeknek nincsen olyan nagy jelentősége.

Az a fókuszcsoportos kutatás során is egyértelművé vált, miszerint fontos megítélésbeli dimenziót képez az, hogy vajon egy podcastot inkább nézni vagy hallgatni érdemes-e inkább. Magát a műfajt induláskor inkább egy hangzó formátummal feleltették meg az emberek – a rádióműsorhoz hasonlóan -, de ma már, amikor szinte minden podcast elérhető videó formában is, nehezen tudják eldönteni, hogy egy általuk látott videót podcastnak tekintsenek-e vagy inkább egy olyan képi anyagnak, ami alakilag, formailag inkább egy tévéműsornak felel meg.

Ennek szemléltetésére egy kérdés erejéig külön kitértünk a kutatás során. A kérdés így hangzott: „Ön a podcasttartalmakat a következő, 1-10-ig terjedő skálán általában hová helyezné el, ha az 1 azt jelenti, hogy a tartalom teljesen olyan, mint egy rádióműsor (elég csak hallgatni), a 10-es pedig azt, hogy olyan, mint egy tévéműsor (amit mindenképpen nézni is kell).” A válaszok azt mutatják, hogy a műsortípust inkább rádióműsorként azonosítják az emberek, igaz, sokan voltak azok is, akik inkább tévéműsorként gondolnak rá. Mivel képi formában is gyakran láthatják a műsort, végeredményben jogosan mondhatják ezt (5. táblázat).

5. táblázat: A megkérdezettek a podcastszerű műsorokat hova helyezik el egy rádió-, tévéműsorokat mutató tengelyen (%-os megoszlások az alapmintában)

Elhelyezkedés a tengelyen	Arány
rádióműsor	13%
2	5%
3	10%
4	7%
5	16%
6	8%
7	8%
8	5%
9	2%
tévéműsor	6%
nem tudja	20%

Sok minden befolyásolhatja, hogy valaki éppen megnéz vagy meghallgat-e egy podcastot. A fókuszcsoportos beszélgetések során elhangzott érvek közül az alábbiakban kiemeljük a legfontosabbakat:

• a néző/hallgató által preferált platform/csatorna mire ad lehetőséget (pl. YouTube vs. Spotify),
• az elején érdemes inkább nézni egy podcastot, amíg az ember ráhangolódik, beazonosítja a szereplőket, azután tulajdonképpen elég már csak hallgatni:
• „ha valaki már jobban benne van a történetben, akkor nem feltétlenül van arra szükség, hogy folyamatosan nézze, de mikor nyilván újonnan becsatlakozott emberek vannak, én is szeretem látni, hogy mégis ki áll a mikrofon mögött” (fiatal csoporttag),
• „megnézem, hogy kinek mi a hangja, és utána már leteszem, és akkor már úgy, mint egy rádióműsort (hallgatom)” (fiatal csoporttag),
• éppen hol van a néző/hallgató, van-e lehetősége képi formában is nézni (pl. otthon van, nem dolgozik, nem utazik):
• „hanganyagnak indult, mondjuk, az ember megy az utcán és fülessel hallgatja, akkor értelemszerűen ugye… a hanganyagot hallgatom, de ha tablet előtt ülök, mást is csinálok, tudom nézni, tehát audiovizuális” (középkorú csoporttag),
• „sokszor hallgatok úgy podcastot, hogy vezetek és hallgatom, és nem látom, mert az utat kell figyelnem” (középkorú csoporttag),
• az egyéni igények, ki mennyire vizuális, ki mennyire szereti nézni is a dolgokat:
• „van olyan podcast, amit kimondottan szeretek nézni azért, mert jó a képi világa, de nagyon sok olyan van, amikor… nem szoktam nézni, hanem meghallgatom a buszon, mikor megyek munkába vagy ilyesmi, de vannak, amiket a képi világa miatt nézek” (fiatal csoporttag),
• „nem (nézem), az elvonja a figyelmem, ha hallgatom, sokkal jobban megmarad” (fiatal csoporttag),
•  „az ember jobban oda is tud koncentrálni, hogy csak hangot hall, mert ha tévét nézek, sok minden elterelheti a figyelmemet arról, ami igazából a mondandója” (középkorú csoporttag),
• az adott tartalom kapcsán mennyire fontos, hogy az ember lássa is a dolgokat:
• „van olyan, amit meg prezentálni kell és akkor muszáj látni, mutatnak egy grafikont és arról vitatkoznak, akkor azt neked látni kell ahhoz, hogy megértsd” (fiatal csoporttag),
• „nem a kép a lényeg, hanem a beszélgetésen van a hangsúly, még akkor is, ha egyébként van mellette kép. A Friderikusz podcast egy jó példa erre, annak van videós változata is és hangos változata is, mind a kettő tökéletesen élvezhető, talán a kép minimálisan többet nyújt, mert látja az ember a beszélgetők reakcióit, de nem sokkal nyújt többet, mint a puszta hang.” (középkorú csoporttag),
• „egy Dumaszínháznál szeretem, ha látom a humoristának a gesztikulációját, tőzsde vagy bármi más, akkor nem kell a kép” (középkorú csoporttag),
• milyen a képi világa a podcastnak, érdemes-e azt nézni: „ott van például a Hajós és Márkónak ez a Probléma című podcastja, abba időnként bejön egy láma, és akkor az egy vizuális poén, de podcastokban (ez) ritka” (középkorú csoporttag).

A fókuszcsoportos beszélgetések tapasztalatai alapján azt mondhatjuk, hogy a megkérdezettek nagy része szerint a podcast tulajdonképpen olyan offline vagy online műsor, amelynek élvezeti értékét nem csökkenti, ha nem nézzük, hanem csak hallgatjuk. Ezzel a meghatározással műfajilag már könnyebb megszűrni a podcast fogalmi köréből kilógó tartalmakat (a fókuszcsoportos beszélgetések során is ez alapján kerültek ki), például az élő sportközvetítéseket, a főzőműsorokat, az akciófilmeket vagy az utazásokat/országokat bemutató műsorokat.

A fogalomra gondolva azt is sokan feltételezik/tudják, hogy ilyen médiatartalom fogyasztásáért általában nem kell külön fizetni. Igaz, ezt nem tekinthetjük podcastspecifikus vonásnak, hiszen ez általában számos online médiatartalomról elmondható. Sokan egyébként nem tudják, hogy mióta, hány éve léteznek Magyarországon podcastműsorok (40%). Akiknek van valamilyen feltételezésük ezzel kapcsolatban, azok elég megosztottak ebben a tekintetben. A megkérdezettek 25 százaléka szerint az elmúlt öt évben indultak el ezek az adások Magyarországon. Ugyanennyien úgy gondolják, hogy már több, mint öt éve, de kevesebb, mint tíz éve lehet podcastokat hallgatni itthon (25%). 11 százalék szerint pedig még ennél is régebbi ez a formátum/műfaj. (Átlagosan egyébként a válaszadók nyolc-kilenc évvel ezelőttre teszik a podcastok indulását Magyarországon.)

2.2. A podcastok hallgatottsága és célközönsége

A kutatás egyik legfontosabb adatsora, hogy vajon ma Magyarországon mennyien hallgatnak podcastokat. (A fókuszcsoportos beszélgetések tapasztalatai azt mutatják, hogy a podcast, mint műfaj esetében nem is biztos, hogy jó a hallgatótábor megjelölés, hiszen ma nagyon sok esetben egy hallgató egyben nézője is a podcastoknak, mert ez ma már egy mindennaposan elérhető videótartalom is. Éppen ezért a tanulmányban mind a két fogalommal – hallgató/néző – operálunk majd.) Felmérésünk szerint a megkérdezettek 24 százaléka hallgat hetente több alkalommal is valamilyen podcastot, legalább havi gyakorisággal pedig ötven százaléka (6. táblázat). Az adatok társadalmi-demográfiai bontása azt mutatja, hogy jelentős különbségek rajzolódnak ki az egyes demográfiai-társadalmi csoportok fogyasztásának intenzitásában.

A tipikus podcasthallgató/néző inkább a fiatalabb korosztályhoz tartozik és nagyobb arányban hallgatnak/néznek podcastot a férfiak. A magasabb iskolázottságúak sokkal inkább keresik a neten a podcastműsorokat: míg a diplomások 45 százaléka hallgat podcastot legalább heti gyakorisággal, ugyanez az érték az alapfokú végzettségűek körében csak 27 százalék. A budapestieknek 48 százaléka fogyaszt heti gyakorisággal podcasttartalmat, ezzel szemben a községekben élőknek csupán 29 százaléka.

6. táblázat: A megkérdezettek milyen gyakorisággal néznek/hallgatnak podcastot

Demográfiai kategória	Csoport	Minden nap	Hetente többször	Hetente 1-szer	Havonta 1–2-szer	Ennél ritkábban	Soha	Összesen
A kérdezett neme szerint	férfi	8%	18%	11%	15%	18%	30%	100%
	nő	10%	13%	11%	14%	15%	38%	100%
A kérdezett életkora szerint	16-29	12%	19%	11%	17%	18%	22%	100%
	30-39	9%	22%	16%	12%	17%	25%	100%
	40-49	9%	14%	13%	15%	15%	34%	100%
	50-59	8%	10%	7%	14%	16%	46%	100%
	60-xx	7%	13%	9%	14%	14%	43%	100%
A kérdezett iskolai végzettsége szerint	alapfok	7%	11%	9%	14%	14%	45%	100%
	középfok	11%	17%	10%	17%	15%	30%	100%
	felsőfok	11%	19%	15%	12%	20%	23%	100%
A kérdezett lakóhelye szerint	Budapest	8%	21%	19%	12%	17%	22%	100%
	vármegyeszékhely	15%	12%	11%	14%	13%	34%	100%
	város	8%	15%	9%	16%	18%	34%	100%
	község	7%	14%	8%	14%	14%	42%	100%
Főátlag		9%	15%	11%	14%	16%	34%	100%
Százalékos megoszlások a megkérdezettek társadalmi-demográfiai jellemzői szerintk

2.2.1. A podcastok hallgatottsága idősorosan

Az elmúlt négy év vonatkozásában rendelkezünk a podcastok hallgatottságáról idősoros adatokkal. Jelen kutatási projekt lebonyolítója egy 2022-es kutatásában – amely ugyancsak az NMHH részére készült – érintette ezt a kérdéskört. Emellett az IAB Hungary is mérte e médiaszegmens fogyasztásának időbeni alakulását. Ők ezzel kapcsolatban 2021-ben és 2023-ban publikáltak adatokat.

Az idősoros adatok egyértelműen emelkedő trendet jeleznek, hiszen 2021-ben a legalább heti rendszerességgel podcastot hallgató közönség számaránya még csak 12 százalék volt, ez az érték 2024-re megháromszorozódott (36%). Elsősorban a heti fogyasztók aránya emelkedett meg (8-ról 27%-ra), de a napi szinten podcastot hallgatók száma is megduplázódott az elmúlt években (4-ről 9%). Ha a határvonalat ott húzzuk meg, hogy valamilyen gyakorisággal hányan szoktak podcastot fogyasztani, akkor a 2021-es 40 százalékos hallgatói arány 2024-re több mint másfélszeresére, 66 százalékra emelkedett (7. táblázat).

7. táblázat: A podcastok elterjedtségének időbeli alakulása: a megkérdezettek milyen gyakorisággal néznek/hallgatnak podcastot

Év (kutatócég)	Napi szinten	Legalább hetente	Havonta	Ennél ritkábban	Soha	Összesen
2021 (IAB)	4%	8%	10%	18%	60%	100%
2022 (Psyma)	6%	14%	6%	11%	55%	100%
2023 (IAB)	5%	15%	10%	20%	50%	100%
2024 (Psyma)	9%	27%	14%	16%	34%	100%

2.2.2. A podcastok hallgatottsága más médiatermékek fogyasztásához képest

Jelen kutatás egy olyan területet próbál meg feltérképezni, amely ugyan folyamatosan terjeszkedik, bővül, egyre többekhez jut el, de összességében még mindig inkább periférián lévő médiaszegmensnek mondható. A kérdőíves alapkutatásban 15 média/kultúra-fogyasztási aktivitást mértünk fel, amelyek vagy az online vagy az offline térben gyakorolhatók. Az adatok azt mutatják, hogy a podcastok használata a médiatermékek fogyasztásának gyakorisága alapján egyértelműen a hátsó mezőnyben helyezkedik el (8. táblázat), valahol ott, ahol az online rádiózás és az online tévézés elterjedtsége áll ma Magyarországon.

Ha csak a napi fogyasztási adatokat nézzük, akkor a podcastok egyedül a print sajtó eredményeit tudják meghaladni, ami önmagában véve szép teljesítmény, de ez inkább a print sajtó nagyfokú népszerűtlenségéről árulkodik, és egyben jelzi, hogy milyen gyorsan tudnak megváltozni a preferált médiatípusok, illetve formátumok a digitális korban, hiszen tíz-húsz évvel ezelőtt a print sajtó (a tévével egyetemben) még piacvezető kategória volt. Ezzel szemben ma a médiateret egyértelműen a közösségi média uralja, információért, valamilyen médiatartalomért leggyakrabban ide fordulnak az emberek.

A podcastok kapcsán már többször utaltunk a podcastok képi és hangi megjelenési formáira, ám érdemes megnézni, hogy önmagában a videóanyagok fogyasztása ma mennyire meghatározó az online térben. Erőteljes, hiszen videómegosztó oldalakon valamilyen videót a megkérdezettek 80 százaléka néz hetente, ami akár egy podcast is lehetne vagy egy arra nagyon hasonló jellegű műsorformátum. Ehhez képest a podcastok heti fogyasztóinak aránya – mint korábban említettük – 36 százalékos, s ennél az online/streaming zenehallgatók is többen vannak – itt a heti fogyasztók aránya 49 százalék.

8. táblázat: Különböző média-, kulturális tartalmak fogyasztásának gyakorisága

Tartalomfogyasztás	Minden nap	Hetente többször	Hetente 1-szer	Havonta 1–2-szer	Ennél ritkábban	Soha	Összesen
a közösségi média oldalakon szörfölni, olvasni (pl. Facebook)	69%	14%	5%	4%	3%	5%	100%
tévét nézni kábeltévén, műholdon vagy antennával	56%	15%	7%	7%	6%	9%	100%
híreket olvasni pl. internetes újságokban, hírportálokon	47%	22%	9%	9%	6%	6%	100%
videókat nézni videómegosztó portálokon (pl. YouTube-on, TikTok-on)	42%	29%	9%	9%	6%	5%	100%
rádiót hallgatni hagyományos módon (antennával)	27%	19%	6%	10%	14%	24%	100%
interneten (video)telefonálni (pl. Messenger, Skype, WhatsApp, Viber)	23%	26%	10%	18%	13%	10%	100%
zenét hallgatni online vagy streamingelve (pl. Spotify)	19%	23%	7%	13%	14%	24%	100%
streaming szolgáltatókat nézni (pl. Netflix, Max, Disney+, AppleTV+)	17%	20%	7%	12%	12%	32%	100%
videojátékokat, számítógépes játékokat online játszani	16%	16%	7%	10%	15%	36%	100%
rádiót hallgatni online (mobiltelefonon/számítógépen keresztül)	13%	15%	7%	12%	20%	34%	100%
papír alapú, nyomtatott könyvet olvasni	11%	15%	8%	16%	34%	16%	100%
élő tévéadást nézni online, interneten	10%	12%	9%	14%	23%	32%	100%
podcastokat nézni, hallgatni	9%	15%	11%	14%	16%	34%	100%
elektronikus könyvet (számítógépen, okostelefonon, tableten, e-könyv-olvasón) olvasni	7%	9%	7%	11%	25%	42%	100%
papír alapú, nyomtatott újságot, folyóiratot olvasni	5%	11%	12%	16%	29%	27%	100%

2.2.3. A podcasthallgatók egyéb médiafogyasztása

Érdemes röviden bemutatni, hogy a magukat rendszeres podcasthallgatóknak tartók milyen médiatermékeket fogyasztanak még és milyen gyakorisággal (9. táblázat).

9. táblázat: A podcastot legalább hetente hallgató kérdezettek média-, kulturális tartalmak fogyasztásának gyakorisága

Tartalomfogyasztás	Minden nap	Hetente többször	Hetente 1-szer	Havonta 1–2-szer	Ennél ritkábban	Soha	Összesen
a közösségi média oldalakon szörfölni, olvasni (pl. Facebook)	69%	17%	8%	2%	1%	3%	100%
híreket olvasni pl. internetes újságokban, hírportálokon	61%	21%	8%	6%	3%	2%	100%
videókat nézni videómegosztó portálokon (pl. YouTube-on, TikTok-on)	60%	28%	9%	3%	0%	0%	100%
tévét nézni kábeltévén, műholdon vagy antennával	46%	17%	12%	7%	7%	11%	100%
interneten (video)telefonálni (pl. Messenger, Skype, WhatsApp, Viber)	31%	29%	14%	11%	10%	6%	100%
rádiót hallgatni hagyományos módon (antennával)	29%	21%	8%	8%	14%	21%	100%
zenét hallgatni online vagy streamingelve (pl. Spotify)	28%	37%	13%	8%	6%	8%	100%
streaming szolgáltatókat nézni (pl. Netflix, Max, Disney+, AppleTV+)	28%	26%	11%	9%	10%	16%	100%
videojátékokat, számítógépes játékokat online játszani	21%	19%	10%	10%	13%	26%	100%
rádiót hallgatni online (mobiltelefonon/számítógépen keresztül)	20%	23%	10%	11%	16%	20%	100%
papír alapú, nyomtatott könyvet olvasni	16%	18%	12%	16%	27%	12%	100%
élő tévéadást nézni online, interneten	16%	19%	14%	16%	17%	18%	100%
elektronikus könyvet (számítógépen, okostelefonon, tableten, e-könyv-olvasón) olvasni	11%	16%	11%	14%	21%	27%	100%
papír alapú, nyomtatott újságot, folyóiratot olvasni	7%	14%	18%	16%	24%	21%	100%
N = az alapmintán belül a podcasthallgatók

Ha az általános médiahasználati trendhez viszonyítjuk a podcasthallgatók médiafogyasztását, akkor a következő fontosabb megállapításokat tehetjük:

• lényegében minden olyan médiaterméket, amely az online térben jelentkezik, gyakrabban szoktak fogyasztani,
• az online hírportálok látogatottsága különösen magas a körükben,
• az átlagosnál sokkal gyakrabban jelennek meg a videómegosztó portálokon, ami összefüggésben lehet azzal, hogy itt a podcastokkal is nagyobb számban találkozhatnak,
• egyedül a hagyományos tévézés az, ami egyértelműen kevésbé vonzza a podcasthallgatókat – ez önmagában arra utalhat, hogy a növekvő podcastfogyasztás ebből a szegmensből szívhat el viszonylag sok nézőt.

3. A podcastcélkutatás eredményeinek ismertetése

3.1. A podcastcélminta összeállításának folyamata

Amennyiben a kutatás során csak a podcast szóval operálnánk, akár tévútra is tévedhetnénk, ugyanis a fogalom nem teljesen közismert még az internetezők körében sem. Az sem biztos, hogy mindenki pontosan ugyanazt érti a fogalom alatt, mint amit a kutatók előzetesen feltételeznek. Ezt elkerülendő, a részletesebb podcast-kérdőívblokk elkezdése előtt – mivel a felmérésnek ettől a pontjától a podcastokat rendszeresebben nézőkre akarunk koncentrálni – tájékoztattuk a megkérdezetteket arról, hogy mi hogyan határozzuk meg a podcast fogalmát. A definíció a következő: „ezek olyan epizódokból álló beszélgetős műsorok (tehát pl. nem játékfilmek vagy TikTok videók), amelyeket a készítőik feltesznek az internetre vagy online sugároznak, hogy azokat online meg lehessen hallgatni/nézni (pl. YouTube-on, Spotify-on)”. A fogalom összességében kidomborítja mindazokat a jellemvonásokat, amelyeket a kérdőíves alapkutatás is felszínre hozott, hiszen a közvélemény a podcastok kapcsán fogalmi kritériumként leginkább azt emeli ki, hogy ez egy online elérhető tartalom, jellege alapján beszélgetős műsorforma, amelyben az, hogy miről beszélgetnek a résztvevők, már teljesen másodlagos, lényegében lehet bármi.

A fogalom ismertetését követően újra megkérdeztük a kutatás alanyaitól, hogy ezek után mit mondanának, milyen gyakran szoktak podcastokat hallgatni. Ha csak az alapmegoszlásokat nézzük (10. táblázat), akkor a felszín azt mutatja, hogy az információ jelentős változásokat nem indukált a válaszok alakulásában, hiszen a célcsoportnak tekintendő rendszeres podcasthallgatók aránya – akik legalább hetente hallgatnak podcastot – mindkét változó esetében 36-36 százalék. Valamivel csökkent azok aránya, akik továbbra is azt mondták, hogy soha nem hallgattak még ilyet, ebből a kategóriából többen átmentek a havonta vagy a havinál ritkábban hallgatók csoportjába. Némileg kevesebben mondták azt, hogy naponta találkoznak podcasttartalmakkal és többen, hogy ez hetente többször vagy hetente szokott előfordulni velük.

10. táblázat: A megkérdezettek milyen gyakran hallgatnak podcastokat

Gyakoriság	A podcasthallgatás gyakorisága a kérdezett önbevallása alapján	A podcasthallgatás gyakorisága, miután a kérdezett megismerte a fogalom általunk megadott jelentését
Minden nap	9%	7%
Hetente többször	16%	17%
Hetente	11%	13%
Havonta egyszer-kétszer	15%	17%
Ritkábban	16%	17%
Soha	34%	29%
Összesen	100%	100%

A „mélyrétegekben” azonban valamivel erőteljesebb változások mutathatók ki. Ha ugyanis keresztbe rakjuk az adatokat és megnézzük, kiknek a válasza mozdult el jelentősebben, több mint egy gyakorisági mutatóval (pl. most azt mondják, hogy minden nap, de korábban maximum heti fogyasztásról számoltak be), akkor a megkérdezettek 18 százaléka módosított a véleményén, ami nem elhanyagolható arány. Ennél még jelentősebb elmozdulás figyelhető meg, ha azt nézzük, hogy az általunk átadott információk mennyiben strukturálták át a vizsgálandó podcasthallgatói célcsoportot. Itt a véleményüket megváltoztatók aránya 26 százalék (igaz, ebben az értékben benne vannak azok is, akik alig-alig változtattak a véleményükön). Összességében azt mondhatjuk, hogy a fogalom ismertetésével a felmérés keretén belül egy valóságosabb célcsoportot értünk el. Az elemzésnek ettől a pontjától ezért őket fogjuk a podcastokat rendszeresebben hallgató célcsoport tagjainak tekinteni.

Ahogy a bevezetőben említettük, az ezer fős alapmintában 348 olyan válaszadó volt, aki az új változó szerint legalább hetente szokott podcastokat hallgatni. Egy boostolási folyamat segítségével ezt a célmintát kiegészítettük további 252 válaszadóval, akik ugyancsak heti gyakorisággal fogyasztanak ilyen médiatartalmat. (A boostolási szakaszban már a kérdezés elején ismertettük a válaszadókkal a podcast általunk meghatározott definícióját, és ennek ismeretében kellett válaszolniuk arra, hogy milyen gyakran szoktak podcastokat hallgatni.) A boostolás során olyan interjúalanyokat kerestünk, akik azon túl, hogy podcasthallgatók, társadalmi-demográfiai jellemzőik alapján jól követik a podcasthallgatók elvárt mintaeloszlását.

A két alminta fúziójával jött létre a 600 fős podcasthallgatói célminta. A célminta tagjai – egy súlyozási szakasz bevonását követően – nem, életkor, iskolai végzettség és lakóhely alapján a podcastot rendszeresen (legalább hetente) hallgatók teljességét reprezentálják (11. táblázat).

11. táblázat: A podcastcélmintán belül a podcasthallgatók összetétele

Demográfiai kategória	Csoport	Alapminta, nyers adatok (N=348)	Boost-minta nyers adatok (N=252)	Súlyozott, a podcasthallgatókra reprezentatív minta (alapminta+boost-minta, N=600)
A kérdezett neme szerint	férfi	55%	51%	53%
	nő	45%	49%	47%
A kérdezett életkora szerint	16-29	23%	29%	27%
	30-39	23%	22%	23%
	40-49	21%	22%	24%
	50-59	12%	14%	11%
	60-xx	20%	14%	16%
A kérdezett iskolai végzettsége szerint	alapfok	32%	33%	30%
	középfok	40%	36%	40%
	felsőfok	28%	32%	30%
A kérdezett lakóhelye szerint	Budapest	24%	25%	26%
	város	52%	49%	51%
	község	25%	27%	24%
Összesen		100%	100%	100%

3.2. A podcastok piaci környezete

Nemcsak az idősoros adatok támasztják alá, hogy a podcastiparág felfelé ívelő pályán van. Maguk az érintettek, a hallgatók/nézők is így látják a helyzetet. A megkérdezettek 80 százaléka van azon a véleményen, hogy az elmúlt években a podcast összességében egyre népszerűbb műfaj lett és egyre többen hallgatják/nézik ezeket a műsorokat (12. táblázat). A fiatalok valamivel kisebb számban osztják ezt a véleményt, de körükben is ez a domináns álláspont (73%), az idősebbek viszont szinte teljes számban ezen a véleményen vannak (91%).

12. táblázat: A megkérdezettek szerint hogyan változott az elmúlt években a podcastok népszerűsége Magyarországon

A népszerűséggel kapcsolatos állítás	16–34 évesek	35–49 évesek	50–xx évesek	Főátlag
Egyre népszerűbb műfaj	73%	80%	91%	80%
Népszerűségük nem változott	21%	15%	7%	15%
Népszerűségük csökkent	7%	5%	1%	5%
Összesen	100%	100%	100%	100%

A jövőre vonatkozóan is inkább a piac bővülését várják a kérdezettek, igaz, többek szerint a növekedés üteme már nem lesz ilyen nagymérvű. A válaszadók 66 százaléka prognosztizálja azt, hogy a jövőben is összességében népszerűbbek lesznek a podcastok és még többen fognak ilyet hallgatni/nézni (13. táblázat). Életkor alapján érdemben elválnak egymástól a vélemények. A fiatalok visszafogottabban nyilatkoznak, körükben csak 58 százalék vár növekedést, az idősebbek körében ellenben 73 százalék.

13. táblázat: A megkérdezettek szerint hogyan fog változni a jövőben a podcastok népszerűsége Magyarországon

A népszerűséggel kapcsolatos állítás	16–34 évesek	35–49 évesek	50–xx évesek	Főátlag
Népszerűbb lesz	58%	69%	73%	66%
Népszerűségük nem fog változni	34%	25%	22%	28%
Népszerűségük csökkenni fog	7%	6%	5%	6%
Összesen	100%	100%	100%	100%

3.3. A podcast, mint műfaj megítélése

A podcast, mint műfaj lényegének bemutatását nehezíti, hogy a fogalomnak fontos alkotóeleme az online jelenlét, így minden olyan értékítélet, amely az online médiatérre vonatkoztatható, az értelemszerűen megjelenik a podcastok megítélésénél is. Egyszerűen fogalmazva: minden podcasttartalom online médiatartalom, de nem minden online médiatartalom podcasttartalom. Ez az online háttér elsődleges fogalmi burokként veszi körbe a podcastokat, ami egy sor kedvező megítélést von maga után. Ezek az általános és specifikus jellemvonások jól kirajzolódtak a fókuszcsoportos beszélgetésekben. Számos olyan előnyt fogalmaztak meg a kvalitatív kutatás résztvevői, amelyek a podcastok online jellegéből adódnak:

• bármikor elérhető (bármikor bekapcsolhatom, bármikor kikapcsolhatom),
• bármi elérhető benne, nagyon nagy a választék belőle,
• egyből rendelkezésre áll,
• gyorsan található megfelelő tartalom,
• könnyű kezelhetőség: megállítható, visszanézhető, máskor folytatható, lehet gyorsítva, lassítva nézni/hallgatni, feldarabolható,
• ingyenes a hozzáférés,
• visszacsatolási lehetőség (lehet értékelni, kommentelni),
• letölthető,
• reklámmentes vagy az offline médiatérhez képest kevésbé „fertőzött” reklámokkal, könnyebb kiiktatni, kikapcsolni azokat.

Ezeket az előnyöket lényegében minden online elérhető médiatartalomnál ki lehetne emelni. Ami véleményünk szerint már egyértelműen podcastspecifikus vonásoknak tekinthetők a fókuszcsoportos beszélgetések alapján, azok a következők:

• magasabb, emeltebb színvonalat nyújt, sugall: igényesebb, komolyabb tartalmak vannak benne, szakmai jellegű, intenzív szakértői részvétel van benne,
• kötetlenebb, lazább, spontánabb formátum/stílus: „sokkal kötetlenebb, sokkal jobban el tudja engedni magát az ember, sokkal jobban tudja adni az ember azt a stílust, ami esetleg ő, és hogyha ebbe belefér, akár a téma vagy az indulatok miatt egy-két durvább szó, azt nem kell kivágni, kisípolni, nem kell semmit csinálni vele, mert az (is) mehet le” (fiatal csoporttag),
• személyesebb, természetesebb a hangulat, a megjelenés, az üzenet:
• „van- egy ilyen szomszéd lány feelingje, mintha csak a szomszéd Erzsikével beszélném meg minden nap, oh, hát ez a csajszi, azt sem tudom ki az, de ha ő mondja, akkor biztosan a saját életéből egy tapasztalat, akkor azt elhiszem” (fiatal csoporttag),
• „nekem most a személyes kedvencem…, amiben egy kutyás szakértő van és ő beszél, kutyákat képez ki, fajtákról is szokott beszélni, egészségügyi problémákról, 2,5 éves kutyák, 10 éves kutyák, kérdéseket tesznek fel, és ott, ami nagyon fontos, az a humora egyébként, meg az, hogy természetesen viselkednek, nincs az a mesterkéltség, hanem teljesen természetes közegben vannak” (fiatal csoporttag),
• „sok esetben a podcast olyan, hogy akár fölvehetném az otthoni vacsora közbeni beszélgetést, és az lehetne egy podcast, tévében ilyet nem lát az ember vagy rádióban” (középkorú csoporttag),
• őszinteség/hitelesség: a tartalom bátrabb, szókimondóbb, nincs vagy kevésbé érhető tetten politikai/szerkesztőségi nyomás, nincsenek tabuk, nem előre megszerkesztett (kevésbé manipulál, manipulált):
• „látni is sokszor a podcastoknál, hogy őszinték a beszélgetések, valóban a beszélgetőpartner őszintén is válaszol, mivel tényleg nem előre megírt kérdésekre válaszol, hanem tényleg ott kapja meg, és tényleg nem úgy van, mint a tévéműsorokban, hogy nem válaszolhat úgy… mert nem szabad, hanem tényleg így kimondhatja, amit gondol” (fiatal csoporttag),
• „szabadabban lehet beszélni témákról, nem keverik le, ha valami kényes téma van, vagy ilyesmi, tényleg, ott akár szókimondóan is lehet, ami közelebb visz az emberekhez, emberibbek” (fiatal csoporttag),
• demokratikus a jellege:
• bárki csinálhat ilyet, hiszen teljesen hétköznapi emberek is elindíthatnak podcastot, aztán majd a hallgatóság eldönti, hogy erre van-e tömegesen igény vagy sem: „ennek a műfajnak a terjedésében az is benne van, hogy nagyon olcsó és mindenki számára elérhető lett a rögzítés és az online térbe való feltöltés, és ezért bárki csinálhatja és a „fogyasztói társadalom” dönti el, hogy valami életképes vagy nem” (középkorú csoporttag) – ez egyébként jól illeszkedik abba a trendbe, amit az elmúlt évtizedekben a digitális eszközök térnyerése okoz a világban, aminek révén ma már elvben bárki könnyen csinálhat filmet, szerezhet zenét és jelen esetben csinálhat akár podcastot is,
• bárki alany lehet benne (nem csak híres, közismert embereket, celebeket hívnak meg),
• de ide sorolható az a korábban említett, az online (vagy élő) műsorokra általában jellemző szempont is, hogy a műfaj interaktív jellege miatt bárki bevonódhat teljesen kívülről  – a nézőközönség soraiból is – a műsorba: „ha maga a podcast élőben megy, be tudják vonni azokat az embereket, akik chaten beszélgetnek és nemcsak azoknak az embereknek a véleménye számít, akik ott vannak, hanem a több ezer ember, aki nézi, azok közül is tudnak válogatni” (fiatal csoporttag),
• rugalmasabb az időkezelése, nem kell néhány perc alatt végezni, mint egy tévéinterjúnál, az alanyoknak van idejük végigbeszélni a dolgokat: „van nagyon sok olyan szakértő, őket például tévés műsorokba meghívogatják, de behívnak egy szegény nyomorult katonai szakértőt öt egész percet beszélni, rohadtul nem jön át semmi belőle, ami fontos, de hogyha egy podcastadásban van, másfél órában, akkor igen… a tévében nincs erre idő, már menni kell a reklámnak… ennyi fért bele” (középkorú csoporttag),
• a műsorok hosszúsága egy középső időtartományban jelentkezik (általában sem nem túl rövidek, pl. néhány percesek, sem nem túl hosszúak, pl. több órások),
• párhuzamos tevékenységként gyakorolható – a podcasthallgatás vagy elsődleges vagy másodlagos tevékenységként jelentkezik, mert jól lehet mellette dolgozni, sportolni, játszani, főzni stb., podcasthallgatás közben szinte bármit lehet csinálni.

Természetesen a megkérdezettek a kérdőíves felmérés során is jelezhették, hogy mit, milyen tulajdonságokat, előnyöket kapcsolnak ehhez a műfajhoz. Az iskolai osztályozás mintájára egy 1-5-ig terjedő Likert-skála segítségével adhattak választ (1=egyáltalán nem értenek egyet vele, 5=teljes mértékben egyetértenek vele). Minden egyes állítás kapcsán az elemzés során két-két értéket határozunk meg és közlünk le. Egyrészt kiemeljük százalékosan azokat, akik az adott állítással valamennyire (top szinten) egyetértenek (teljes mértékben vagy inkább – a Likert-skálán 4-es vagy 5-ös osztályzatot adnak). Másrészt a teljes, 1-5-ig tartó skála alapján egy indexet (átlagértéket) is kiszámoltunk. Az ilyen típusú Likert-skálás kérdéseknél, ha a válaszok összesített értékelése eléri a 4,0-s átlagot vagy közel van ahhoz, akkor azt lehet mondani, hogy a kérdezettek összességében inkább egyetértenek az adott állítással. Ha 3,0 körüli az átlagérték, akkor inkább semleges a hozzáállás, ha pedig ennél alacsonyabb, akkor inkább kritikusabbak a válaszadók és nem értenek egyet az adott állítással.
A kérdőíves kutatás eredményei több ponton igazolják a fókuszcsoportos beszélgetéseken elhangzottakból kiszűrt lehetséges összefüggéseket, következtetéseket. Empirikusan igazolható, hogy a hallgatók valóban úgy gondolják, hogy:

• a podcast rugalmas formátum, bármikor, bárhol, bárhogy meg lehet nézni,
• nagy szabadságfokkal működő formátum,
• alkalmas arra, hogy a hallgatók egy adott témában jól el tudjanak mélyedni (mert tartalmasabb, igényesebb médiatartalmat nyújt),
• lehetőséget teremt arra, hogy egy műsor keretén belül különböző véleményeket, álláspontokat ismerhessünk meg egy adott kérdéskör, témakör kapcsán
• és a hagyományos médiatermékekhez képest személyesebb, nyitottabb közeget teremt (14. táblázat).

Van egy új elem, ami a kérdőíves kutatás adatai szerint jellemzőnek mondható a podcastokra, illetve a podcasthallgatókra. Sokak szerint, akik szeretnek podcastokat hallgatni, valószínűleg kíváncsibbak, nyitottabbak a világra, az élményekre. Akik így gondolkodnak, azok a podcasthallgatókat valamelyest elemelik az átlag médiafogyasztótól. És vannak olyan jellemvonások, amelyek a fókuszcsoportos kutatások során fontos szempontoknak tűntek – a kérdőíves kutatás adatai is ezt mutatják –, de jelentőségük nem kiugróan fontos. Elsősorban azok a szempontok tekinthetők ilyeneknek, amelyeket a fókuszcsoportos kutatás nem a podcastokra specifikus fogalmi elemként emelt ki, hanem inkább általános, az online médiatermékekre általában jellemző elemként. Ilyennek tekinthető például:

• a podcastok interaktivitása,
• a műsorban résztvevők hitelessége, őszintesége,
• a podcastok reklámmentessége,
• a podcastműsorkészítés (relatív) olcsósága.

14. táblázat: A megkérdezettek mennyire értenek egyet (1=egyáltalán nem, 5=teljes mértékben) a következő, podcastokkal kapcsolatos állításokkal

Állítás	16–34 évesek		35–49 évesek		50–xx évesek		Főátlag
	%	átlag	%	átlag	%	átlag	%	átlag
A podcastok egyik nagy előnye, hogy bármikor, bárhol meg lehet nézni ezeket a tartalmakat	67%	3,88	74%	4,12	81%	4,3	73%	4,07
A podcast egy szabad, kötetlen műfaj, ahol minden megjelenhet a legkülönfélébb formában	69%	3,84	72%	4,01	69%	3,95	70%	3,93
A podcast, mint műfaj alkalmas arra, hogy a hallgatók egy adott témában jól el tudjanak mélyedni	65%	3,79	71%	3,92	69%	3,95	68%	3,88
A podcast egy olyan műfaj, ahol egyszerre meg lehet ismerni egymással ellentétes véleményeket, megközelítéseket egy adott dologról	59%	3,67	62%	3,77	59%	3,72	60%	3,72
Azok, akik szeretnek podcastokat hallgatni, valószínűleg kíváncsibbak, nyitottabbak az élményekre	58%	3,64	58%	3,59	73%	3,96	62%	3,71
A podcast személyesebb közeget teremt, mint a hagyományos televízió és rádió csatornák	61%	3,73	61%	3,68	64%	3,71	62%	3,71
A podcastok egyik nagy előnye, hogy a tartalom-előállító és a tartalomfogyasztó közvetlen kapcsolatban áll egymással (lehet közvetlenül kommentelni, értékelni, visszajelzést küldeni, kritikát megfogalmazni stb.)	50%	3,43	61%	3,67	60%	3,7	56%	3,58
A podcastban a megszólalók sokkal őszintébben beszélnek, sokkal inkább adják önmagukat, mintha ugyanezek az emberek egy hagyományos tévéműsorban vagy egy rádióműsorban szerepelnének	51%	3,45	57%	3,58	59%	3,53	56%	3,51
A podcastok egyik nagy előnye, hogy reklámmentesek, az adást nem szakítják meg reklámokblokkok	50%	3,49	53%	3,51	53%	3,44	52%	3,48
A podcast egy olcsó műfaj: aki nyitott arra, hogy ilyen műsort csináljon, az könnyen meg tudja ezt tenni	49%	3,37	53%	3,52	52%	3,49	51%	3,45
A podcasthallgatás pozitívan hat a mentális egészségre	54%	3,52	46%	3,43	31%	2,9	45%	3,33
Minél többet hallgat az ember egy podcastot, annál inkább elköteleződik az üzenete mellett	50%	3,44	50%	3,43	36%	2,97	46%	3,31
A podcastokban nagyon sok trash/igénytelen tartalom érhető el	43%	3,21	38%	3,14	33%	3,16	39%	3,17
A fejhallgatón keresztül hallgatott podcast intimebb érzetet kelt, mint a hangszórón követett	42%	3,19	47%	3,15	28%	2,52	40%	3
A podcastok hallgatásának/nézésének lehet olyan veszélye, hogy függővé válik a néző	42%	3,14	35%	2,9	27%	2,6	36%	2,91

3.4. A podcastok közötti választás szempontjai

A podcastok esetében alapvetően olyan műfajról beszélünk, amelynek egyes darabjaival – induláskor – teljesen random találkoznak az emberek. Gyakran nem egy tudatos keresési, döntési folyamat végeredménye, hogy egy adott podcast a néző látószögébe kerül-e vagy sem. Ebben a folyamatban fontos szerepe van a közösségi médiának: a hírfolyam, az algoritmus, a különböző reklámok éppen mit dobnak fel (15. táblázat). Ha ezt egyfajta véletlenszerűségi faktornak tekintjük, akkor végül szinte majdnem mindenkire jellemzőnek mondható, hogy az első találkozások a podcastokkal általában rajtuk kívül álló okokból történnek meg (vagy a közösségi média dobja fel az adott műsort: 74% és/vagy teljesen véletlenül találnak rá: 74%). A két véletlenszerűségi faktor közül az egyiket a válaszadók 89 százaléka említette meg. Valamennyire a véletlenszerűséggel, a gépi választásokkal kapcsolható össze az is, hogy egy podcastalkalmazás éppen mit ajánl. Ez az opció a megkérdezettek 40 százalékánál szokott szerepet játszani. Az, hogy ezt a lehetőséget kevesebben hozzák szóba, elsősorban azzal magyarázható, hogy a podcastalkalmazásokat jóval kevesebben használják, mint a videómegosztó platformokat.

Összességében nagyjából csak a podcasthallgatók feléről mondható el, hogy kifejezetten tudatosan keresik a podcasttartalmakat. Természetesen nincsenek könnyű helyzetben, mert nem áll rendelkezésükre kész lista, műsorújság, amiből könnyen választhatnának, tehát komoly feladatot jelent, ha valaki elindul ezen az úton. Külső forrásként inkább csak az szolgálhat, hogy éppen miről olvasnak valami jót, mit reklámoznak éppen, ez minden második podcasthallgatót szokott befolyásolni. Ugyanakkor hatással van a választásokra az is, hogy a társas kapcsolatok, a személyes ajánlások, vagy akár a szóbeszéd milyen podcastokat emel ki megnézendő tartalomként.

15. táblázat: Ön hogyan talál rá egy új podcastra, amelyről úgy érzi, hogy érdemes volna meghallgatni/megnézni?

Válaszlehetőségek	16–34 évesek	35–49 évesek	50–xx évesek	Főátlag
Amit éppen felhoz, feldob a közösségi média (pl. Facebook, youtube)	74%	70%	77%	74%
Teljesen véletlenül	68%	76%	80%	74%
Családtagok, barátok és ismerősök ajánlása alapján	59%	59%	49%	56%
Online cikkekben, blogokban olvasok róla	52%	54%	49%	52%
Közösségi média hirdetése alapján	53%	53%	43%	50%
Tudatosan rákeresek ilyenekre a Google-lal vagy más keresővel	54%	49%	40%	48%
A podcastalkalmazások ajánlásai alapján	44%	41%	33%	40%

Amennyiben az első találkozások kedvezőek és a hallgatók meg szeretnék ismerni a podcast következő epizódját is, akkor már sokkal könnyebb helyzetben vannak, hiszen tudják, hol keressék a podcastot, illetve feliratkozhatnak a csatornára közvetlenül is. Így külön értesítéseket kaphatnak az új epizódokról, azok időpontjáról, ami segíthet a visszatérésben. A feliratkozásnak lehetnek még további járulékos előnyei is: „Radics Petinél van például, hogy feliratkozik az ember, és akkor a feliratkozókat teljesen másként kezeli, van egy külön zárt csoport nála, ahova feltölti a videókat, és aki elő van fizetve, két héttel előbb láthatja azt a videót” (középkorú csoporttag).

A feliratkozás révén tehát egyből információkhoz juthatnak a hallgatók, ha a csatornán új tartalom jelenik meg. A kérdőíves kutatás adatai szerint ezek a csatornák meglepően gyakran frissülnek, hiszen amikor arról kérdeztük a podcasthallgatókat, hogy milyen gyakran kerül ki új tartalom a leggyakrabban hallgatott/nézett podcastjukban, akkor a 28 százalékuk azt mondta, hogy a tartalmak naponta frissülnek. A megkérdezettek 25 százaléka úgy vélte, hogy egy héten több alkalommal is megjelennek új tartalmak, 29 százaléka szerint pedig hetente. Ennél ritkább gyakoriságról csak a megkérdezettek 18 százaléka tett említést. (Véleményünk szerint a válaszadók egy része ennél a kérdésnél nem minden esetben az adott podcastműsor frissülésére gondolhatott, hanem például arra, hogy az általuk látogatott csatornára (pl. YouTube, Spotify, Player FM, Pocket Casts) milyen gyakran kerül fel új tartalom, vagy az általuk preferált, követett műsoroknál összességében milyen gyakran újul meg a kínálat.)

A kérdőíves kutatás adatai szerint a podcasthallgatók fele feliratkozott valamely platformon legalább egy podcastcsatornára (48%). A feliratkozók pedig átlagosan négy csatornára jelentkeztek be (16. táblázat).

16. táblázat: A megkérdezettek valamely platformon hány podcastcsatornának feliratkozói?

Válaszlehetőségek	16–34 évesek	35–49 évesek	50–xx évesek	Főátlag
Egynek sem	46%	53%	60%	52%
Egynek	13%	9%	3%	9%
Kettőnek	14%	12%	7%	11%
Háromnak	13%	8%	9%	10%
Négynek vagy többnek	15%	17%	21%	17%
Összesen	100%	100%	100%	100%
A feliratkozók átlagosan hány Podcastra vannak feliratkozva	3,48	4,2	4,88	4,03

Sok hallgatóból nem válik feliratkozó, aminek egyik oka – a fókuszcsoportos beszélgetésen elhangzottak alapján -, hogy igazából nem kötődnek egyik műsorhoz sem. Van, akit egyenesen frusztrál, ha egy csatorna állandóan bombázza, hogy nézzen meg egy új részt. Szerepet játszik ebben az is, hogy többen azt akarják érezni, ők döntenek, ők keresnek rá a podcasttartalmakra. A fókuszcsoportok tapasztalatai alapján a feliratkozás sem jelenti automatikusan azt, hogy a követők ettől fogva minden tartalmat megnéznek az adott podcastműsor csatornáján. A legjellemzőbb az, hogy válogatnak a címek, a témák, a meghívottak személye alapján, de többen mondták azt is, hogy aktuális kedvüktől függ, éppen mit fognak megnézni:

• „attól függ, hogy milyen kedvem van, a Fridinél néha vannak ezek a háborúval kapcsolatos (témák), nincs mindig erre hangulatom” (középkorú csoporttag),
• „van olyan, amiből minden egyes részt megnézek, de van olyan, amiből csak ezt vagy azt, nem mindent, csak éppen olyan a vendég, a felhozatal” (középkorú csoporttag),
• „a Fridinél sem minden vendéget kedvelek, nem minden beszélgetést szoktam meghallgatni, olyan 80 százalékát igen” (középkorú csoporttag).

A kérdőíves kutatás adatai azt mutatják, a podcastokkal való első találkozások esetlegesen működnek, véletlenszerű (vagy egy algoritmus által tudatosan generált módon dől el), hogy milyen podcastok kerülnek a potenciális nézők elé. Abban viszont már döntési kompetenciája van a fogyasztónak, hogy ezek közül mire kattint rá, mibe hallgat bele és melyik podcastot nézi meg akár teljes egészében (és ezzel „tanácsot” ad a platformoknak, hogy milyen podcastajánlásokkal érdemes őt keresni, aminek a fókuszcsoportos kutatás résztvevői nem minden esetben örültek, mert innentől gyakran csak ugyanazt vagy ugyanazt a típust kapják). A kérdőíves kutatás adatai szerint – de a fókuszcsoportos beszélgetések tapasztalatai is erre utaltak – négy olyan tényező van, ami alapjaiban meghatározza, hogy egy podcastnak esélye lehet-e arra, hogy a fogyasztó rákattintson (17. táblázat):

• a podcastban szereplő téma mennyire érdekes, vág egybe a potenciális néző érdeklődési körével (92%),
• kik az interjúalanyok, a meghívott vendégek és ők mennyire érdekesek (80%),
• ki a műsor/podcast házigazdája/műsorvezetője: ő mennyire érdekes, ismert, vonzó – milyen a személyisége (76%)
• és emellett a műsorvezető vélt vagy valós szakmai kvalitásai is fontosak: mennyire rátermett, hozzáértő, felkészült (79%).

Ha már az egyikkel probléma van, akkor a podcast feltehetően el fogja veszíteni a vonzerejét, mert a legtöbb esetben az egyik a másik nélkül már nem működőképes. A fókuszcsoportos beszélgetéseken elhangzottak alapján a lehetséges hallgatók egyből meg tudják hozni a döntést, hogy elindítsanak-e egy podcastot, hiszen a téma a címből már látható, azt is látják, hogy a műsorvezetőt és/vagy a vendéget ismerhetik-e korábbról. Ha ez alapján még nem lenne egyértelmű a helyzet, akkor elindítják a podcastot, de ekkor is, néhány perc alatt kiderül a számukra, hogy a látottak/hallottak alapján érdemes-e hosszabb távon esélyt adni az adott műsornak: „az elején ez úgyis kiderül, elkezdem nézni, minimum 2-3 percet nézem, akkor már tudom, hogy ez érdekes lesz vagy nem, és esetleg keresek egy (másik) érdekes témát mással” (fiatal csoporttag).

17. táblázat: Melyek a legfontosabb szempontok egy podcast kiválasztásánál?

Választási szempont	16–34 évesek	35–49 évesek	50–xx évesek	Főátlag
A téma, hogy miről szól a podcast	89%	92%	96%	92%
A meghívott vendég/ek személye	79%	78%	83%	80%
A műsorvezető felkészültsége, rátermettsége	77%	79%	82%	79%
A műsorvezető személye	77%	75%	75%	76%
A hangminőség, a technikai kivitelezés	76%	70%	53%	67%
A műsor hossza	61%	56%	45%	55%
A műsorvezető hangszíne, hangsebessége	64%	51%	32%	51%
A podcast készítőinek politikai irányultsága	47%	38%	45%	44%
A podcast népszerűsége	47%	36%	27%	38%

Más szempontok is szerepet játszhatnak egy adott podcast kiválasztásában (pl. a technikai kivitelezés, a műsor hossza, a műsorvezető hangszíne), de ezek inkább a fiatalok számára fontosak, az ő elvárásaik, igényeik mintha magasabb szintűek lennének a podcastokkal kapcsolatban. A fókuszcsoportos beszélgetések a műsorvezetők/podcasterek három nagyobb típusát rajzolták meg, ha az adott témához való megközelítés és a műsorvezető szerepköréből indultak ki a résztvevők:

• 1. típus: az interjúkészítő típus, akinek a feladata alapvetően a kérdezés, a meghívott vendég/ek meginterjúvolása (pl. Friderikusz),
• 2. típus: az előadó-típus, aki egy adott terület (egészségügy, gasztronómia, pszichológia stb.) szakértője, és azon túl, hogy a saját szakterületéről hoz egy témát, adott esetben vendéget/vendégeket is meghív (pl. Almási Kitti),
• 3. típus: a beszélgetőtárs-típus, amikor ketten-hárman állandó jelleggel egymással beszélgetnek, akár meghívott vendég nélkül is (pl. Balázsék, VR, Trió).

A fókuszcsoportos beszélgetések során érezhető volt, hogy a műsorvezetők felkészültésége, rátermettsége – ha a résztvevők a műsorvezetők kérdezői, interjúkészítői vagy beszélgetőtársi típusára gondoltak – egy komplex, több rétegű fogalmat jelent, sokfajta készséget, képességet foglal magába, mert egy (sikeres) interjúkészítővel/műsorvezetővel szemben alapelvárás, hogy:

• közérthetően beszéljen,
• ne legyen beszédhibás,
• megfelelő szókincse legyen,
• jó legyen a hangszíne, az orgánuma,
• jó tempóban, jó ütemben beszéljen,
• jó legyen a stílusa,
• legyen humorérzéke,
• legyen lendületes, energikus,
• értsen a témához (készüljön fel rá),
• ha vendége van, akkor érdekelje az interjúalanya,
• a kérdéseivel vezesse, irányítsa a beszélgetőtársát (jól kérdezzen),
• ne nyomja el az interjúalanyát: a vendég legyen a középpontban, őt akarja megismerni,
• ha interjúban van, akkor ne adjon teret annyira a személyes véleményének, ha nem kell, akkor inkább ne foglaljon állást, ne váljon megosztó személlyé,
• ha már viszont kiáll valami mellett, akkor amellett tartson ki, ne csapódjon ide-oda,
• politikai-közéleti témánál mindkét oldalt tudja kritizálni, ne legyen elfogult valamelyik oldal irányába.

Az elvárások között tehát megjelennek politikai természetű szempontok is. Összességében azonban a műsorvezetők politikai irányultsága nem annyira fontos szempont a podcastválasztásnál. Ez azzal is magyarázható, hogy a podcastok esetében a politikai témájú műsorokat kevésbé keresik az emberek. Más témakör esetében pedig ennek a szempontnak nincs igazából relevanciája.
Az előadói típusú műsorvezető/podcasterek esetében nem ennyire szerteágazóak a hallgatók elvárásai, itt alapvetően az a legfontosabb, hogy az adott szakterülethez értsen, valóban szakértője legyen a témának, a többi elvárás (beszédkészség, megjelenés, stílus stb.) ehhez képest másodlagosnak minősül.

3.5. A podcastműsorokkal való elégedettség

Ha egy viszonylag differenciált skála segítségével értékelhetnek a kérdezettek (szerintük a magyarországi podcastok az adott dimenzió mentén milyen színvonalat nyújtanak: 1=nagyon rossz, 5=nagyon jó), akkor a válaszadók egyértelműen az elégedettségre utaló válaszlehetőségeket választják (nagyon jó vagy jó). Ez abban az értelemben nem meglepő, hogy egy podcastokat viszonylag intenzíven hallgató közönség ad értékelést, akik elégedetlenség esetén feltehetően inkább kerülnék ezeket a tartalmakat. A lehetséges optimális, maximális szinttől (nagyon jó) ugyan elmaradnak a mérlegelések, de a Likert-skála eredményei magas átlagpontszámokat mutatnak (3,8-4,0).

Az egyes dimenziók értékelésében viszont nem tapasztalunk markáns eltéréseket (18. táblázat). Kis túlzással, ha valaki elégedett, akkor mindennel elégedett, és fordítva, ha valaki kritikus a színvonallal kapcsolatban, akkor minden területen inkább negatív értékelést ad. Megfigyeléseink szerint az általános elégedettség közepette a fiatalok véleménye mindig eltér a fősodortól, mivel körükben valamivel több a kritikus hang. Arra már utaltunk a dolgozatban, hogy a fiatalok elvárásai a podcastokkal kapcsolatban az átlagosnál magasabb szinten állnak, valószínűleg ez köszön vissza ezekben az adatokban is. Ebben a magasabb igényszintben szerepet játszhat, hogy a fiatalok külföldi podcastokkal is gyakran összevethetik a magyarországi műsorokat és emiatt válhatnak kritikusabbá.

18. táblázat: A megkérdezettek mennyire tartják összességében jónak (1=nagyon rossz, 5=nagyon jó) a magyarországi podcastok színvonalát? (% = akik 4-es vagy 5-ös osztályzatot adtak)

Szempont	16–34 évesek		35–49 évesek		50–xx évesek		Főátlag
	%	átlag	%	átlag	%	átlag	%	átlag
A tartalmak/témák sokszínűsége	70%	3,83	76%	4,01	81%	4,18	75%	3,98
A technikai megvalósítás (hangminőség)	72%	3,9	78%	4,07	70%	3,95	73%	3,97
A tartalmak/témák érdekessége	68%	3,82	74%	3,97	80%	4,13	73%	3,95
A témák feldolgozásának szakmai igényessége	65%	3,74	76%	4,03	70%	3,98	70%	3,9
A műsorvezetők beszédkészsége, szókincse	66%	3,79	73%	3,95	69%	3,96	69%	3,89
A műsorvezetők szakmai felkészültsége, rátermettsége	62%	3,66	71%	3,95	70%	3,97	67%	3,84
A vizuális megvalósítás (képminőség)	60%	3,68	66%	3,82	67%	3,92	64%	3,79

Ami biztos, hogy a kínálat mennyiségével kapcsolatban nincsen problémájuk a podcasthallgatóknak (és a fenti adatok alapján tulajdonképpen a kivitelezéssel sem nagyon). A megkérdezettek mindössze kilenc százaléka mondta azt, hogy ma az online térben elérhető podcastok száma túl kevés. A többség elégségesnek tartja a kínálatot, sőt vannak, akik szerint a podcastokból talán már túl sok is van. A megkérdezettek 68 százaléka szerint az elérhető podcastok száma éppen megfelelő, 23 százaléka szerint pedig túl sok.

3.6. podcasthallgatási szokások

Összhangban azzal, hogy az elmúlt években a podcastpiac nagymértékben bővült, a kérdőíves kutatásban szereplő hallgatók jelentős része új fogyasztónak számít. A megkérdezettek 42 százaléka az elmúlt egy-két évben kezdett el podcastokat hallgatni, 29 százaléka pedig három-négy éve kezdett el ezzel intenzívebben foglalkozni (19. táblázat). Az adatoknak a kérdezettek legmagasabb iskolai végzettsége szerinti bontása plasztikusan mutatja, hogy a piacra először a diplomások léptek be, körükben jelentősen felülreprezentáltak azok, akik több mint öt éve hallgatnak podcastokat. Az alapfokú végzettségűek körében pedig, akik időben egy kicsit később fedezték fel maguknak ezt a műsortípust, azok száma a meghatározóbb, akik csak egy-két éve hallgatnak podcastokat.

19. táblázat: Ön mióta, hány éve hallgat podcastot? (%-os megoszlások a kérdezettek iskolai végzettsége szerint)

Mióta hallgat podcastot?	Alapfok	Középfok	Felsőfok	Főátlag
kb. 1-2 éve	51%	45%	32%	42%
kb. 3-4 éve	26%	32%	28%	29%
kb. 5-6 éve	16%	20%	27%	21%
kb. 7-xx éve	7%	4%	13%	8%
összesen	100%	100%	100%	100%
átlagosan, … éve	3,23	3,2	4,02	3,5

Az aktuális közönségtáboron belül jelenleg azok vannak többségben, akik úgy érzik, fogyasztásuk beállt egy szintre és ma azonos gyakorisággal, intenzitással hallgatnak podcastokat (55%). Minden harmadik hallgató azonban úgy érzi, hogy podcastfogyasztási szintje továbbra is emelkedőben van (36%), és elsősorban a műfaj egyik legfontosabb célcsoportját jelentő diplomások nyilatkoznak így (20. táblázat). A podcastpiac lehetséges bővülésének egyrészt kedvezhet, hogy az idő múlásával párhuzamosan a közönség táborába várhatóan újabb és újabb fogyasztók fognak majd belépni, másrészt az is, hogy akik bent vannak, azok egy nem elhanyagolható része a jelenleginél több podcastot fog hallgatni, mint most, mert igénye van rá. Az ellenkező oldalon, akik valamilyen oknál fogva a fogyasztásuk csökkenését érzik vagy azt tervezik, hogy abból visszavesznek, csak nagyon kevesen vannak (9%).

20. táblázat: A megkérdezett hogyan minősíti podcastfogyasztásának intenzitását, időbeni változását? (%-os megoszlások a kérdezettek iskolai végzettsége szerint)

Intenzitás, időbeli változás	Alapfok	Középfok	Felsőfok	Főátlag
egyre többet hallgat/néz ilyet	29%	36%	44%	36%
beállt egy meghatározott szintre, és most nem nagyon változik	54%	56%	55%	55%
egyre kevesebbet hallgat/néz ilyet	18%	8%	1%	9%
összesen	100%	100%	100%	100%

A fókuszcsoportos beszélgetéseken érzékelhető volt, hogy a podcastpiacon való intenzív jelenlét kihatással van/lehet más médiatermékek fogyasztására is. Sokan meséltek arról, hogy a podcastok gyakoribb hallgatása miatt mire jut éppen kevesebb idejük. A lehetséges változásokat a kérdőíves kutatásban is érintettük, és alapvetően három – a fókuszcsoportos beszélgetések alkalmával „veszélyeztetettnek” mondott – médiaszegmenst vontunk be a felmérésbe:

• a rádióhallgatást/zenehallgatást,
• a nyomtatott/online sajtó olvasását
• és a tévénézést (kereskedelmi adók adásai, filmek stb.).

Az adatok azt mutatják, hogy a podcasthallgatás valóban átrajzolja valamelyest a médiafogyasztás szerkezetét, hiszen a megkérdezettek 66 százaléka jelezte, hogy az változást eredményezett a médiafogyasztási szokásaiban az elmúlt években (21. táblázat). Különösen azok körében figyelhető ez meg, akik az elmúlt évek során napi podcastfogyasztóvá léptek elő, esetükben 83 százalék számolt be ilyen változásokról. Az, hogy melyik médiaszegmens rovására történt meg ez az át-, kilépés, azzal kapcsolatban nem lehet egyértelmű megállapításokat tenni, mert nem emelhető ki egy olyan médiaszegmens sem, amely egy másik területhez képest látványos visszaesést szenvedett volna el. Mind a három vizsgált szegmens megközelítőleg azonos veszteségeket könyvelhet el (27-30%). Ami talán jelentősebb visszaesést mutatott, az a podcastot naponta hallgatók esetében a tévés és a rádiós szektor. Sokan tehát a (hagyományos) tévénézésük, rádióhallgatásuk rovására növelték meg a podcastfogyasztásukat.

21. táblázat: Van-e olyan médiatípus, amelyet ma már kevésbé néz/hallgat a podcastok nézése/hallgatása miatt? Ha igen, mi az? (%-os megoszlások a podcasthallgatás gyakorisága alapján)

Válasz	Naponta hallgat	Hetente többször hallgat	Hetente hallgat	Főátlag
IGEN, valami	83%	62%	63%	66%
- a tévénézés csökkent emiatt	40%	28%	28%	30%
- a nyomtatott vagy az online sajtó olvasása csökkent emiatt	30%	28%	26%	28%
- a rádióhallgatás vagy a zenehallgatás csökkent emiatt	50%	25%	19%	27%
NEM – a podcastok hallgatása/nézése nem változtatott a korábbi médiafogyasztáson	17%	38%	37%	34%
Összesen	100%	100%	100%	100%

A továbbiakban a podcasthallgatást fogjuk több metszetben és dimenzió mentén részletesebben vizsgálni. (A dimenziók kialakítása, a tematikus blokkok kérdőíven belüli pontos meghatározása jórészt a fókuszcsoportos kutatás során elhangzottak alapján történt meg.)

3.6.1. Eszközhasználat

A podcastfogyasztás – és általában az online médiafogyasztás – elsőszámú közvetítő eszköze a mobiltelefon. A megkérdezettek 83 százaléka szokott okostelefonon podcastokat nézni/hallgatni és az érintettek leggyakrabban egyértelműen ezt az eszközt használják (65%). Nem elhanyagolható azok száma sem, akik PC-n, laptopon (is) néznek podcastot, de ezeket az eszközöket csak 29 százalék preferálja (22. táblázat). A mobil előnyben részesítésének számtalan oka lehet, de feltehetően elsősorban azért használják ezt az érintettek, mert ez az eszköz mindig náluk van, bárhol elővehetik és bármikor tudnak a segítségükkel online tartalmakat fogyasztani. A nagyobb eszközök használatának legfontosabb kiváltó oka talán éppen a méret lehet, a nagyobb képernyő, a korlátozó tényező pedig az, hogy ezt igazából csak fix otthoni/munkahelyi környezetben lehet kényelmesen használni.

Az adatok életkori bontása azt mutatja, hogy ezeket a „nagyobb” eszközöket elsősorban az 50+-os korosztály preferálja. Miközben ezeket az eszközöket együttesen 45 százalék részesíti előnyben, a mobiltelefont 47 százalék, addig a fiatalabbak körében egyértelműen a mobilhasználat a domináns: a 16-34 évesek 94 százaléka mobilon (is) néz podcastokat, 78 százaléka pedig szinte mindig mobilon teszi ezt.

22. táblázat: Eszközhasználat podcastok hallgatása/nézése során (az adott eszközt választók %-os aránya a kérdezettek életkora szerint)

	Korcsoport	Okostelefon	Laptop/notebook	PC	Tablet	Okosóra	Egyéb
Használt eszközök	16-34 évesek	94%	45%	34%	25%	14%	3%
	35-49 évesek	82%	50%	42%	23%	8%	3%
	50-xx évesek	69%	53%	44%	20%	2%	4%
	főátlag	83%	49%	39%	23%	9%	4%
A legfontosabb eszköz	16-34 évesek	78%	10%	9%	2%	0%	1%
	35-49 évesek	66%	15%	13%	4%	0%	2%
	50-xx évesek	47%	22%	23%	5%	0%	4%
	főátlag	65%	15%	14%	4%	0%	2%

3.6.2. Platformhasználat

Az elérhető platformok között egyértelműen a YouTube tekinthető piacvezetőnek. A hallgatók 93 százaléka szokott podcastot YouTube-on nézni/hallgatni (ezért is lehet ennyire meghatározó a podcasttartalmak esetében a videós forma). A megkérdezettek 70 százalékának egyben ez az elsőszámú platformja is (23. táblázat). A fiatalok körében relatíve sokan használják a Spotify-t, az Apple Podcastot vagy valamilyen dedikált podcastfelületet is, de összességében körükben is az elsőszámú podcastplatform a YouTube.

23. táblázat: Platformhasználat podcastok hallgatása/nézése során (az adott eszközt választók %-os aránya a kérdezettek életkora szerint)

	Korcsoport	YouTube	Közösségi média	Spotify	Apple Podcast	Dedikált podcastfelület	Egyéb
Több válasz	16-34 évesek	94%	50%	47%	13%	16%	2%
	35-49 évesek	92%	60%	20%	8%	12%	2%
	50-xx évesek	94%	66%	21%	8%	5%	0%
	főátlag	93%	58%	31%	10%	12%	2%
Egy válasz (No1)	16-34 évesek	65%	7%	22%	2%	3%	1%
	35-49 évesek	73%	12%	8%	3%	2%	1%
	50-xx évesek	75%	17%	5%	2%	0%	0%
	főátlag	70%	12%	13%	3%	2%	1%

3.6.3. Időpontok, napszakok

Egy adott napon, ahogy haladunk előre az időben, egyre nő a podcasthallgatók száma. Már a hajnali időszakban is a megkérdezettek 12 százaléka hallgat podcastot, ők tehát ezzel kezdik a napot (24. táblázat). Ez a hallgatói arányszám a reggeli-délelőtti időszakra jelentősebben megugrik, 30-40 százalékra emelkedik. A délutáni órákra vonatkozóan 60 százalék nyilatkozta ugyanezt, míg a csúcsidőszak az esti órákban figyelhető meg (69%). Ha csak a kérdezettre leginkább jellemző időzónára koncentrálunk, akkor is a délutáni-esti időszak emelkedik ki, együttesen 58 százalékuk ekkor hallgat leggyakrabban podcastot. A hallgatási időszakok az idősebbek körében térnek el leginkább az általános mintázattól, ők ugyanis a reggeli, délelőtti, kora délutáni időszakban nem nagyon hallgatnak podcastokat.

24. táblázat: A podcastok hallgatása/nézése milyen időpontokban történik? (az adott időzónát választók %-os aránya a kérdezettek életkora szerint)

	Korcsoport	4:00–6:00	6:00–9:00	9:00–12:00	12:00–14:00	14:00–18:00	18:00–22:00	22:00–4:00
Több válasz	16-34 évesek	18%	36%	44%	44%	68%	67%	28%
	35-49 évesek	12%	31%	42%	36%	52%	68%	30%
	50-xx évesek	5%	20%	29%	15%	60%	72%	22%
	főátlag	12%	30%	39%	33%	60%	69%	27%
Egy válasz (No1)	16-34 évesek	2%	11%	19%	8%	32%	24%	3%
	35-49 évesek	1%	12%	20%	9%	17%	36%	6%
	50-xx évesek	1%	9%	12%	3%	26%	39%	9%
	főátlag	2%	11%	17%	7%	26%	32%	6%

3.6.4. Helyszínek, alkalmak

Bár legtöbben otthoni környezetben használnak podcastot, a formátum mobil és rugalmas jellege következtében sokan fogyasztanak utazás, munkavégzés vagy sportolás közben is. A podcasthallgatók – ha csak egy helyszínt lehet kiemelni – leggyakrabban otthon fogyasztanak (69%), de nem elhanyagolható azok száma sem, akik elsősorban nem otthoni környezetben teszik ezt meg (31%). Ebben a vonatkozásban jelentős különbséget mutat az adatok korcsoportos bontása. A fiatalok körében a megkérdezettek 62 százaléka preferálja az otthoni hallgatást, az idősebbek körében viszont már 83 százalék ez az arány (25. táblázat).

25. táblázat: A podcasthallgatás/nézés helyszínei, alkalmai (az adott eszközt választók %-os aránya a kérdezettek életkora szerint)

	Korcsoport	Otthon	Utazás közben	Munka közben	Sportolás közben	Egyéb
Több válasz	16-34 évesek	91%	65%	50%	41%	1%
	35-49 évesek	94%	52%	37%	23%	2%
	50-xx évesek	94%	26%	17%	8%	3%
	főátlag	93%	50%	37%	26%	2%
Egy válasz (No1)	16-34 évesek	62%	22%	12%	4%	1%
	35-49 évesek	66%	16%	15%	1%	2%
	50-xx évesek	83%	7%	6%	2%	2%
	főátlag	69%	16%	12%	2%	1%

A nem otthoni formák preferálása egyértelműen a podcasthallgatás másodlagos tevékenységként történő végzésére utal, hiszen podcastot könnyen lehet másfajta tevékenység gyakorlása (pl. munkavégzés, sportolás, kutyasétáltatás) közben is hallgatni. Igaz, ez otthoni környezetben is jelentkezhet másodlagos tevékenységként, mivel podcastot jól lehet hallgatni házimunka, főzés vagy tanulás közben is.

Ugyanakkor nem biztos, hogy minden egyes esetben helyes ez a másodlagos vagy háttértevékenységként való jellemzése a podcasthallgatásnak. Van, amikor érdemes inkább párhuzamos tevékenységként beszélni róla, hiszen nem mindig egyértelmű, hogy éppen mi az elsődleges és mi a másodlagos tevékenység. Ezt a fajta multitasking jelenséget önmagában lehet negatívan értelmezni (vajon minden információ eljut-e így a hallgatóhoz, mindent megért-e, ugyanolyan-e a hatásmechanizmus, mintha teljes koncentrációval figyelne), de a fókuszcsoportos beszélgetés alanyai sokszor inkább a pozitívumait látják a jelenségnek. Sokan úgy érzik, hogy ezzel valami pluszhoz jutnak. Ilyenkor nem is kell mindig arra gondolni, hogy valami nagyon komoly tartalmat néznének vagy hallgatnának:

• „igazából bármilyen monoton tevékenység mellett lehet hallgatni… ahol nem kell koncentrálni magára a tevékenységre” (középkorú csoporttag),
• „valahol az időhiányról szól, mert ezt jól ki lehet használni” (középkorú csoporttag),
• „akár vonaton, akár buszon, akkor szeretem (hallgatni), holtidő, és úgy érzem, hogy ezt az időt nem dobtam ki, igyekszem hasznosan kitölteni, hogy számomra értékes legyen” (középkorú csoporttag),
• „berakom a konyhába a telefont és úgy főzök, hogy megy valami értelmes dolog, amiből épülök” (középkorú csoporttag),
• „valami plusz történt, amíg megfőztél egy ebédet” (középkorú csoporttag),
• „én horgolok és horgolás közben kábé mindig podcastot nézek. Nézem is és hallgatom is, de akkor ilyen trash tartalmakat szoktam, aminek így semmi értelme, nem baj, például nem tudok annyira koncentrálni a podcastra és nem baj, ha lemaradok róla... Néha szoktam… bulvárt, amire ugyanúgy nem annyira kell figyelni. Ha tényleg mélyebbet akarok, akkor … leülök és nézem.” (fiatal csoporttag).

A podcasthallgatás háttértevékenység jellegét mutatja, hogy a kérdőíves kutatásban a podcasthallgatók mindössze 26 százaléka mondta azt, ha podcastot hallgat, akkor az az elsődleges tevékenysége, direkt a podcasthallgatás miatt csinálja (26. táblázat). A többségnél a podcasthallgatás háttértevékenységként jelentkezik (74%), vagy állandóan (39%) vagy csak alkalmi jelleggel (34%). Elsősorban a fiatalok körében figyelhető meg ez a jelenség.

26. táblázat: Többnyire másodlagos-, háttértevékenységként hallgat/néz podcastot (pl: autóvezetés, munka, házimunka, sportolás közben)

Válasz	16–34 évesek	35–49 évesek	50–xx évesek	Főátlag
Igen, általában másodlagos-, háttértevékenységként csinálom	45%	43%	27%	39%
Igen, elő-előfordul, hogy másodlagos-, háttértevékenységként csinálom, de nem állandóan	39%	31%	32%	34%
Nem, általában direkt a podcasthallgatás miatt csinálom, a podcasthallgatás az elsődleges célom	17%	26%	41%	26%
Összesen	100%	100%	100%	100%

3.6.5. A podcasthallgatás, mint közösségi élmény

A podcasthallgatás alapvetően egyéni műfaj, de ez általában is elmondható az online tartalomfogyasztásról (pl. a zenehallgatásról, a közösségi média használatáról). Ahogy egy interjúalany megfogalmazta: „leül a család tévét nézni, ilyen már rég nincs... nem tudom, hogy vissza lehet-e még térni erre” (középkorú csoporttag). Azért elő-előfordul, hogy egy podcastnézés közösségi tevékenységként, élményként jelentkezik. A kérdőíves kutatás adatai szerint ez azonban csak a megkérdezettek 17 százalékával fordul elő gyakrabban (27. táblázat), s legkevésbé az idősebb korosztály esetében figyelhető meg (6%).

26. táblázat: Többnyire másodlagos-, háttértevékenységként hallgat/néz podcastot (pl: autóvezetés, munka, házimunka, sportolás közben)

Gyakoriság	16–34 évesek	35–49 évesek	50–xx évesek	Főátlag
gyakran	21%	21%	6%	17%
ritkán	31%	35%	36%	34%
soha	48%	44%	58%	49%
összesen	100%	100%	100%	100%

A podcasthallgatás lehetséges közösségi jellege más vonatkozásokban is megragadható, lehet közösségformáló ereje, például része vagyok egy követőtábornak, részt veszek az adott podcast valamely közösségi eseményén/rendezvényén, kollektíven megbeszélem/kibeszélem a hallottakat. A kérdőíves kutatás szerint azonban ezek nem annyira jellemzőek a podcasthallgatókra. A fókuszcsoportos beszélgetéseken is kevés ilyen élményanyag került a felszínre, általában csak arról beszéltek az alanyok, hogy látatlanban biztos szimpatikus lehet nekik valaki, akinek ugyanaz a podcaster/podcast a kedvence.

Ha a podcasthallgatás különböző közösségi vonatkozásait nézzük, megint csak azt állapíthatjuk meg, inkább a fiatalabb korosztályra jellemző, hogy a podcasthallgatásnak jelentkeznek ilyen hatásai. A Likert-skálán elért átlagpontszámok összességében ugyanis a nagyon semleges, 3,0-s érték körül ingadoznak (28. táblázat).

28. táblázat: A megkérdezettek mennyire értenek egyet (1=egyáltalán nem, 5=teljes mértékben) a következő podcastokkal kapcsolatos állításokkal? (adatok a kérdezettek életkora szerint, %=akik 4-es vagy 5-ös osztályzatot adtak)

Állítás	16–34 évesek		35–49 évesek		50–xx évesek		Főátlag
	%	átlag	%	átlag	%	átlag	%	átlag
Úgy érzem, hogy egy közösség része vagyok az adott podcast hallgatóival	45%	3,29	32%	2,99	37%	2,87	38%	3,08
A podcastban hallott témákat meg szoktam beszélni családtagjaimmal, barátaimmal	46%	3,20	35%	3,07	31%	2,75	38%	3,03
A barátaim azonos podcastokat hallgatnak, mint én*	44%	3,23	28%	2,85	32%	2,69	36%	2,97
* A felmérés során a táblázat harmadik sorában szereplő a kérdésre sokan nem tudtak választ adni (24%)

3.6.6. A podcasthallgatásra fordított idő

A használati szokások a podcasthallgatásra fordított időmennyiségek alapján változatos képet mutatnak. Már a fókuszcsoportos beszélgetések is előrevetítették, hogy a kínálat sokfélesége illetve az eltérő nézői igények miatt ezek nagyon különbözőek lesznek a kérdőíves kutatás során is. Ha csak az alsó és a felső időkorlátot nézzük, akkor a podcastok a néhány percestől egészen a néhány órásig terjedhetnek. Abban azért konszenzus alakult ki a fókuszcsoportos beszélgetéseken, hogy a podcastműsorok szokásos sugárzási ideje átlagosan valahol 15-60 perc közé tehető.

Ezeket a számokat igazolják vissza a kérdőíves kutatás adatai is, mivel a megkérdezettek 70-75 százaléka a podcasthallgatás időráfordítással kapcsolatos kérdéseire válaszolva ebbe a tartományba eső értéket adott meg (29. táblázat). Ezen belül azonban már jelentős mértékben szóródtak a válaszok, ha azt nézzük, hogy kb. mennyi időt töltenek egy-egy podcast meghallgatásával (15-20 perc: 18%, 25-30 perc: 27%, 40-45 perc: 15%, 50-55 perc: 13%).

29. táblázat: Időráfordítással kapcsolatos adatok

Időráfordítás	EGY NAP összességében kb. mennyi időt tölt podcasthallgatással?	EGY-EGY ALKALOMMAL kb. mennyi időt tölt egy adott podcast meghallgatásával?	Mit tart a podcastoknál IDEÁLIS HOSSZnak?
kb. 1-2 perc	3%	3%	4%
kb. 5-10 perc	7%	12%	12%
kb. 15-20 perc	19%	18%	21%
kb. 25-30 perc	23%	27%	25%
kb. 40-45 perc	14%	15%	17%
kb. 50-55 perc	13%	13%	11%
egy, másfél óra	13%	9%	7%
kb. két óra	5%	2%	1%
ennél több	2%	1%	1%
összesen	100%	100%	100%
átlagosan, kb. percet	41,7	35,5	32,6

Az alacsonyabb befogadási idők említésével kapcsolatban felmerülhet a kérdés, hogy a podcasthallgatók egy része egyáltalán miért említ ilyen alacsony értéket, hiszen a kínálat kapcsán nem ezek a meghatározó időtartamok. A fókuszcsoportos beszélgetések tapasztalatai alapján az okok a következők lehetnek:

• valóban vannak ilyen rövid podcastok is,
• lehetnek definíciós problémák, hogy ki mit tekint podcastnak – lehet, hogy ezek a „mini-podcastok” inkább valamilyen rövid videófilmet, bejelentkezést takarnak, de mivel beszélnek/beszélgetnek bennük, podcastként definiálják a kérdezettek,
• több esetben is elhangzott a fókuszcsoportos beszélgetések során, hogy egy podcasttal pl. a TikTok-on találkoztak, ahol csak egy részletet vagy ajánlót láttak a műsorról, így adott esetben a válaszadók egy része ezt is megfeleltethette podcasthallgatásnak, mert neki elég ennyi is belőle: „a highlight-ok, nem tudom, hogy mondják magyarul, kivágják a fontosabb részeket és két percben, mondjuk 15 percet beszélgettek, és két percre lerövidíti, és csak a fontosabb dolgokat tálalják” (fiatal csoporttag),
• kifejezetten gyakran hangzott el a beszélgetések során, hogy egy podcastot részletekben néznek meg, és több, rövidebb megtekintésből áll össze aztán a teljes podcast, így egy-egy alkalommal visszafogottabbak is lehetnek az időráfordítások.

A másik oldalról a viszonylag hosszabb, egy-két órás időtartamú podcastokra is vannak példák. Ezekről is szó esett a fókuszcsoportos beszélgetéseken (pl. a Partizán több órás podcastjai, amikor egy-egy beszélgetés teljes változatban is elérhető) és az derült ki, hogy ezeket általában a kvalitatív kutatás alanyai nem szeretik. A kérdőíves kutatás adatai azt mutatják, hogy ez már inkább túl van azon a határon, amit a nézők többsége örömmel fogad. A megkérdezettek relatív többsége inkább a 15-30 perc hosszúságú podcastokat tartja ideálisnak (46%). Ennél lejjebb viszont nem nagyon mennének a nézők, mert akkor elveszne a podcast lényege, ami a téma alaposabb körüljárása és bemutatása:

• „egy komoly témát nem lehet egy-két percben felvázolni sem” (fiatal csoporttag),
• „a podcast azért mélyebb valami, azt két percben nem lehet kifejteni, legalábbis, amiket én nézek” (középkorú csoporttag),
• „mondjuk, egy egészségügyi témát, Schwab Richárdot szoktam hallgatni, ugye életmódváltás, kajálás, egyebek, fölmerül 50 ezer kérdés, azt nem lehet két perc alatt” (középkorú csoporttag),
• „ha egy mélyebb kérdésbe mennek bele, akkor 5-10 perc alatt ki se lehet fejteni” (fiatal csoporttag).

De a többség nem nyújtaná nagyon hosszúra a podcastokat, egy-másfél órás időtartam már többekre negatívan hat (pl.: „nekem másfél óra hosszú”). Ilyen terjedelemnél már kérdésként merül fel többekben, hogy ezt hogyan tudná beilleszteni a napi időbeosztásába. Ha túl hosszú egy podcast, akkor van, aki inkább olyat választ, ami jobban igazodik a napi ritmusához.

3.6.7. A podcasthallgatás egyben vagy megszakításokkal történik-e

Az éppen rendelkezésre álló idő is befolyásolja, hogy ki, milyen podcastot választ magának meghallgatásra. Ugyanakkor rugalmassá is teheti az időbeli tervezéseket, hogy a műsorok hallgatását könnyen meg lehet szakítani és könnyen vissza is lehet térni a megkezdett adásokhoz. Ebben az alkalmazások is segítséget tudnak nyújtani. A kérdőíves kutatás adatai azt mutatják, hogy a podcasthallgatók többsége szereti inkább egyben meghallgatni az általa kiválasztott műsort, a megkérdezettek 67 százaléka kifejezetten erre törekszik . (Ezért, ha kevesebb idő áll a rendelkezésére, akkor lehet, hogy egy rövidebb változatot keres vagy meghallgatja gyorsított formában.) Ennek egyik oka – ahogy erről a fókuszcsoportos kutatás résztvevői is beszámoltak –, hogy a megszakításokkal az ember könnyen ki tud kerülni a podcast sztorijából, illetve hangulatából:

• „valahogy, ha megszakítom, akkor kikerülök belőle és akkor, mikor újra elkezdem, lehet, hogy egy csomó minden, nem az, hogy elfelejtem, csak nem tudom, hogy honnan indult a beszélgetés, honnan folytatódik, meg annyira nem tudok már azonosulni vele, az adott témával, ami éppen megy” (fiatal csoporttag),
• „inkább választok egy rövidebbet, azt (a hosszabbat) meg meghallgatom akkor, amikor egyben végig tudom hallgatni. Nyilván online van, tehát bármikor folytathatom, de nem biztos, hogy mikor legközelebb nekiülök meghallgatni a második felét, hogy akkor ugyanannyira emlékszem az első felére. Én jobban szeretem egyben meghallgatni.” (középkorú csoporttag),
• „ha van egy másfél órás és látom, hogy nincs elég időm, beteszem egy könyvtárba, és amikor időm van, akkor hallgatom meg a másfél órás podcastot. És akkor megnézem (most) a tízperceseket” (középkorú csoporttag).

A megkérdezettek 33 százaléka rugalmasnak mondható ebben a tekintetben, nekik teljesen természetes ugyanis, hogy egy podcastot több részletben nézzenek meg. Azonban, ha egy téma nagyon érdekli a hallgatót, akkor azért ezeken a „szigorú” szabályokon hajlandó „hajlítani”. A megkérdezettek több mint fele (56%) nyilatkozott úgy, hogy akkor is elkezd egy podcastot meghallgatni, ha nem is biztos abban, hogy elegendő szabad ideje lesz és végig tudja majd egyben hallgatni. A megkérdezettek 44 százaléka azonban továbbra is azon az állásponton volt, hogy olyan podcastokat néz csak meg, amelynél megszakítás nélkül be tudja fejezni az adást.

Mindent egybevetve, a megkérdezettek 43 százalékát zavarja, ha csak szakaszosan tud meghallgatni egy podcastot. A többségnek ez nem okoz akkora nagy problémát (57%), a fiataloknak pedig különösen nem (30. táblázat).

30. táblázat: A megkérdezettet zavarja-e, ha nem egyben hallgat meg egy podcastot? (%-os megoszlások a kérdezettek életkora szerint)

Zavarja/nem zavarja	16–34 évesek	35–49 évesek	50–xx évesek	Főátlag
Általában zavar, ha nem egyben hallgatok meg egy podcastot és szüneteket kell tartanom benne	36%	48%	46%	43%
Nem okoz gondot, ha nem egyben hallgatok meg egy podcastot	64%	52%	54%	57%
Összesen	100%	100%	100%	100%

3.6.8. Az idegen nyelvű podcastok hallgatottsága

Meglepően magas azok aránya, akik idegen nyelven is szoktak podcastokat hallgatni. Összességében a podcasthallgatók 39 százalékára igaz ez és nyolc százalékuk kifejezetten a külföldi műsorokat preferálja a magyar podcastokkal szemben. A fókuszcsoportos beszélgetések tapasztalatai alapján mindennek hátterében

• részben nyelvtanulási szándék húzódik meg: „én azért szoktam idegen nyelven hallgatni, hogy az esetleges nyelvtudásom ne kopjon el” (fiatal csoporttag),
• az adott műsor egyedi, hiánypótló, vagyis az érdeklődési körében nincs vagy csak kevés a magyar tartalom:
• „múltkor a Teslának néztem a podcastját, hogy az autóról mit gondolnak, hogy környezetszennyező vagy környezetkímélő, erről volt egy ilyen vita” (fiatal csoporttag),
• „a sport, ami Magyarországon nem tradicionális sportág: amerikai foci, Forma-1 blog, ezeket a podcastokat érdemes (idegen nyelven nézni)” (középkorú csoporttag),
• a piac mérete teljesen más, idegen nyelven rengeteg tartalom elérhető, ezzel nem lehet idehaza versenyezni: „nagyobb a merítés külföldön, mindenképpen több mindenki foglalkozik vele, hiszen kis ország vagyunk, itthon is minden nagyjából elérhető, csak sokkal kevesebb…. általában külföldről, főként angol nyelven sokkal több információhoz lehet jutni” (középkorú csoporttag),
• az idegen nyelvű anyagok új szempontokat vagy éppen a hazaitól eltérő megközelítéseket, hangnemet tartalmazhatnak: „a külföldiek szókimondóbbak, mint mi magyarok… én hallgatok a Playboy-villából két szőke csajszit, akik csinálnak podcastot, amiben leleplezik a teljes Playboy-világot meg az összes ilyen partit, és olyan sztorikat osztanak meg, meg mondanak, hogy olyanokat mi magyarok soha nem mondanánk ki, mert mindenki ismer mindenkit igazából. A külföldiek sokkal több információt mondanak el, mint amit a magyarok el mernek mondani” (fiatal csoporttag).

Valószínűleg az idegen nyelvtudás elterjedtsége is magyarázza, hogy a fiatalok nagyobb számban fogyasztanak idegen nyelvű podcastokat, és vélhetően e korosztály tagjai nyitottabbak, fogékonyabbak az ilyen tartalmak iránt. A fiatalok 55 százaléka szokott idegen nyelvű podcastokat hallgatni és 32 százaléka kifejezetten nagy számban fogyaszt ilyen tartalmakat (31. táblázat).

31. táblázat: A megkérdezettek milyen nyelven hallgatnak podcastokat? (%-os megoszlások a kérdezettek életkora szerint)

A megjelölt válasz	16–34 évesek	35–49 évesek	50–xx évesek	Főátlag
Kizárólag magyarul	45%	66%	78%	61%
Többségében magyarul	23%	20%	17%	21%
Kb. Fele-fele arányban magyarul és idegen nyelven	19%	7%	4%	11%
Többségében idegen nyelven	8%	5%	0%	5%
Kizárólag idegen nyelven	5%	1%	1%	3%
Összesen	100%	100%	100%	100%

Az érintettek elsősorban az angol nyelvű anyagokat keresik és hallgatják. Szinte mindenki ezt a nyelvet használja (80%), más nyelvet alig-alig említenek a kérdezettek. (A megkérdezettek 16 százaléka német nyelven szokott podcastot hallgatni, spanyol nyelven nyolc százaléka, olaszul hat százaléka, franciául öt százaléka, valamilyen más nyelven pedig három százaléka.) Az idegen nyelvű podcastok elérésében és megértésében sokfajta technikai/digitális segítség áll rendelkezésre, ami azok számára is megkönnyítheti ezen tartalmak fogyasztását, akik nem beszélnek idegen nyelven. A feliratozási lehetőséget például a megkérdezettek 54 százaléka próbálta már ki és használja alkalmanként, közülük 22 százalék pedig rendszeresen él ezzel a technikai lehetőséggel. Mindez azt jelenti, hogy idegen nyelvű podcastokat valamiyen formában (az aktív nyelvtudását használva vagy a feliratozási lehetőséggel élve) a podcasthallgatók körülbelül egyharmada fogyaszt rendszeresebben.

3.6.9. Műszaki támogatások, megoldások

Az online tartalomfogyasztás kapcsán a digitális technika jóvoltából a fogyasztók sok műszaki támogatást/lehetőséget kapnak a platformszolgáltatóktól illetve az alkalmazásoktól (pl. a korábban hallgatott podcastot a szüneteltetés pillanatától automatikusan lehet folytatni, könnyen oda lehet ugorni a podcaston belül egy adott fejezethez, címhez, módosítható a tempó: gyorsabb vagy lassabb lejátszással, előre-hátra lehet ugrani). Ezek a technikai megoldások a fókuszcsoportos beszélgetéseken is szóba kerültek: „a Spotify már segíti is kifejezetten, mert megjegyzi, hogy melyik podcastot hol fejeztem be, és legközelebb onnan tudom folytatni” (középkorú csoporttag). Úgy tűnt, többen is élnek ezekkel a technikai megoldásokkal, ezért ezt a témakört a kérdőíves kutatásban is érintettük. A lehetőségek közül hármat emeltünk ki, és mindegyikhez egy magyarázó elemet, egy konkrét célt is hozzárendeltünk, amit elsősorban a fókuszcsoportos beszélgetésen elhangzottakra alapoztunk:

• lépegetés/ugrás – a hallgató a számára érdektelen részeket kihagyja,
• gyorsítás – gyorsabban meg lehet hallgatni a podcastot. Ezt alapvetően a hallgatók szerint két fő ok motiválja: egyrészt az álmosító, monoton beszéd, másrészt az, hogy van egy időkorlát, ami miatt egy bizonyos idő alatt vagy hamarabb be kell fejezni egy podcast meghallgatását:
• „nagyon sokszor, amikor unalmas vagy lassú beszédű, akkor 25%-ra is felgyorsítom, hogy egy óra helyett legyen kevesebb” (fiatal csoporttag),
• „van úgy, hogy időre kell mennem valahova, van olyan, aki fájdalmasan lassan beszél” (középkorú csoporttag),
• letöltés – egy később offline meghallgatás érdekében élnek vele. Akkor jön szóba, amikor a hallgató olyan közegben tervezi a tartalmak meghallgatását, ahol nincs internet (nincs térerő a közelben, utazik, repülőn van, horgászik stb.).

A kérdőíves kutatás adatai azt mutatják, hogy kipróbálni már sokan kipróbálták ezeket a lehetőségeket. Leginkább a lépegetést, a belepörgetést (68%), de majdnem minden második podcasthallgató töltött le már podcastot, minden harmadik pedig már módosított a lejátszás gyorsaságán (32. táblázat).

32. táblázat: Az adott műszaki lehetőséggel milyen gyakran élnek a kérdezettek?

A megjelölt válasz	Gyakran	Ritkán	Soha	Összesen
Belepörgetek a podcastokba, lépegetek bennük, például ami nem érdekel, azt nem hallgatom meg	24%	44%	32%	100%
Letöltöm a podcastot és aztán később, nem online módon hallgatom meg	10%	34%	56%	100%
Gyorsítva hallgatom a podcastot, mert úgy érzem, hogy lassan beszélnek a műsorban, vagy csak kevés időm van annak meghallgatására	13%	26%	61%	100%

Kevesebben alkalmazzák ezeket állandó jelleggel, de a hallgatók 10-25 százaléka azért gyakran szokott ezekkel a műszaki megoldásokkal élni. Leginkább a fiatalabb korosztály tagjai: körükben egyes megoldásokat háromszor-négyszer többen használják, mint például az idősebbek körében (33. táblázat).

33. táblázat: Az adott műszaki lehetőséggel gyakran élők (%-os arányok a kérdezettek életkora szerint)

A megjelölt válasz	16–34 évesek	35–49 évesek	50–xx évesek	Főátlag
Belepörgetek a podcastokba, lépegetek bennük, például ami nem érdekel, azt nem hallgatom meg	26%	20%	25%	24%
Gyorsítva hallgatom a podcastot, mert úgy érzem, hogy lassan beszélnek a műsorban, vagy csak kevés időm van annak meghallgatására	21%	11%	5%	13%
Letöltöm a podcastot és aztán később, nem online módon hallgatom meg	14%	11%	4%	10%

3.6.10. Visszacsatolási lehetőségek

A kommentelési/chatelési/értékelési lehetőség sok irányban tud pozitív hatást kiváltani a hallgatókban. Különösen akkor, ha ezzel az eszközzel aktívan élnek is az emberek. A fókuszcsoportos beszélgetésen elhangzottak alapján ilyen pozitív hatásnak tekinthető, hogy

• megadja a véleménynyilvánítás lehetőségét:
• „ha valamit szeretnék hozzátenni, hogy én is kiírjam magamból, vagy úgy érzem, hogy nem hangzott el, és akkor a többiek és az alkotó is látja – kritikus kommentet is akár, építő jelleggel” (fiatal csoporttag),
• „elmondja a minőségről, hogy ez most jó, van visszajelzés a készítőnek” (középkorú csoporttag),
• az adott műsor értékelésén túl, lehetőség van a műsor jövőjét is befolyásolni, hogy viselkedjen a műsorvezető, kiket hívjon meg legközelebb, és ha ezek a kérések teljesülnek, akkor az a hallgatóban még inkább pozitív hatásokat vált ki:
• „podcastnál meg nagyon sokszor van, hogy sokan felvetettétek ezt a témát, ezt a kérdést, akkor térjünk erre vissza, a podcastnál elég gyakori, hogy nézők alapján is csinálnak újat (műsort)” (fiatal csoporttag),
• „tud hozzáadott értéke lenni, tényleg… a Partizánnál is volt olyan, amikor nagyon érződött, hogy a Gulyás Marci is kilépett abból a semleges szerepéből, és valahogy nagyon próbálta ütlegelni az interjúalanyt, és tök jó volt látni, hogy a saját közönsége húzza le, hogy ez nem az volt, amit mi vártunk volna, és légyszi, ezt fejezd be… A Gulyás Marci reagált is erre a következő podcastban, elnézést is kért.” (fiatal csoporttag),
• „két történész szokott csinálni podcastot, és nagyon kellemetlen, hogy az egyik az összevissza néz, csak nem a kamerába. Írtam nekik a kommentben, hogy aki beszél, az a kamerába néz, a másik meg azt nézi, aki beszél, mert ez egy ilyen alapvető dolog, amit szoktak alkalmazni a médiában. Odaírták, hogy köszönjük és a következő podcastjukban már így volt.” (középkorú csoporttag),
• közvetlen, személyes viszonyt alakít ki a néző és a podcastgyártó között, a néző nyugodtan megkeresheti a podcastgyártót, beszélgethet vele, kérdezhet tőle:
• „a megértésben segít az előadó, válaszol a kommentekre. Vannak olyan podcastosok, fodrász, különböző egészségügyi (szakember), és akkor meg tudja kérdezni az illető, amit szeretne tudni, és akkor megkapja rá a választ, jó esetben az előadótól.” (középkorú csoporttag),
• „azt hiszem, pont a Friderikusz volt, aki valahány műsor után egyszer vagy többször csinált olyan műsort, amiben a nézői kérdésekre válaszolt. Csak arról szólt az a műsor, ez mutatja, hogy van erre igény.” (középkorú csoporttag),
• egy közösséghez való tartozás érzetét alakíthatja ki a nézőben/hallgatóban, ha interaktívan viselkedik, kommentel, ha beköveti a műsort/az előadót: „egy tartalom, ha élőben megy, lehet chatelni, ez összehozza a közösséget” (fiatal csoporttag).

A kommentek/chatek olvasása egy passzívabb szerepkört is kialakíthat, de ezeknek is lehetnek pozitív következményei. Van, aki pusztán tájékozódni szeretne és ebből akar épülni:

• „én el szoktam olvasni, de csak azért, hogy ki, mit szól” (fiatal csoporttag),
• „el szoktam olvasni, de csak azért, ha polgárpukkasztó téma van, hogy ki, mit mond” (fiatal csoporttag).

Az olvasásnak van egy szórakoztató faktora is, mert így vicces dolgokkal is találkozhat az ember: „ha véletlen belebotlok egy jó kommentbe, az szórakoztató vagy esetleg a top kommentbe elviszem a dolgot, ha valaki vicces dolgot fűzött az elhangzottakhoz” (fiatal csoporttag).
A fókuszcsoportos beszélgetések során megjelentek azonban negatív vélemények is a visszacsatolási lehetőségekkel kapcsolatban. Egyrészt kritika érte a kommentelők beszédstílusát, hozzáállását: „Magyarországon tirpák módon megy a kommentelés…, mert az anyázáson kívül egy-két értelmes mondat jelenik (csak) meg” (fiatal csoporttag). Másrészt ott van az a lehetőség, hogy maga a tartalomgyártó vagy a platform letiltja részben vagy egészben a kommentszekciót, így az használhatatlanná válik: „az is gond, hogy hiába lehet kommentelni, le lehet állítani az ilyen bántó meg káromkodásokkal teli kommenteket, a rendszer letiltja és akkor ugye ezeket a reakciókat nem fogja látni” (fiatal csoporttag).

Ha ezeket a magatartási formákat egy aktivitási-passzivitási skálán helyezzük el, amelynek tetején a legaktívabb szerepkör van – aki kommenteket ír -, akkor azt mondhatjuk, hogy a hallgatók nagy része inkább a passzívabb médiafogyasztói szerepkörben érzi jól magát. A fókuszcsoportos beszélgetések során azt lehetett érezni, hogy kevesen kommentelnek aktívan. A kérdőíves kutatás adatai azt mutatták, hogy a hallgatók húsz százaléka szokott a podcastcsatorna üzenőfalára kommentet írni (34. táblázat). Ez az arány a fiatalok körében sem sokkal magasabb (23%).

34. táblázat: A megkérdezettek mekkora hányada él a különböző értékelési/visszajelzési/kapcsolatfelvételi lehetőségekkel a podcastok hallgatásakor? (az adott eszközzel élők %-os aránya a kérdezettek életkora szerint)

Értékelési/visszajelzési/kapcsolatfelvételi lehetőség	16–34 évesek	35–49 évesek	50–xx évesek	Főátlag
Like-olni a tartalmat	63%	63%	68%	65%
Kommenteket olvasni	60%	57%	59%	59%
A podcast előállítóját/műsorvezetőjét bekövetni a közösségi média felületén	55%	38%	28%	42%
A podcastba meghívott vendégek valamelyikét bekövetni a közösségi média felületén	43%	32%	26%	35%
Kommenteket írni a műsor üzenőfalára	23%	19%	16%	20%

3.7. A podcastműsorok, -tartalomgyártók

3.7.1. A Top30-as podcastlista

A kutatás mindkét részében megkérdeztük a résztvevőket, hogy milyen podcastokat ismernek, miket szoktak hallgatni/nézni. Az empirikus kutatás során ezzel kapcsolatban két nyitott kérdést szerepeltettünk a kérdőívben:

• „Ön az elmúlt napokban, hetekben milyen podcastot vagy podcastokat látott? Kérem, adja meg egy vagy több ilyen podcast műsorvezetőjének a nevét, vagy a podcast címét!”
• „Ön mit gondol, ma melyek a legnépszerűbb podcastok Magyarországon?”

A nyitott kérdésekre adott válaszok csoportosításával jól megrajzolhatók a ma futó podcastok főbb típusai, formátumai és megadható egy toplista is arról, hogy melyek a legnépszerűbb podcastok Magyarországon. Áttekintve a kérdezettek által említett műsorokat és előadókat, sokrétűnek és szélesnek tűnik ez a médiapiaci szegmens, és ezzel együtt erősen fragmentáltnak is, hiszen a kérdésre érdemben válaszoló kb. ötszáz ember több mint 150 féle podcastot, podcasttípust emelt ki. Ezeket a válaszokat csoportosítva, sorba rendezve összeállítottuk a legtöbbször elhangzott podcastok Top30-as listáját.

Mielőtt az adatokat ismertetnénk, érdemes arról is szólni, hogy bár egy podcastot intenzívebben hallgató közönséget szondáztunk meg a kérdőíves kutatás során, a megkérdezettek 21 százaléka nem tudott konkrét műsort, műsorvezetőt, címet stb. megemlíteni a nyitott kérdések kapcsán. Megfigyelhető, hogy minél ritkábban fogyaszt valaki podcasttartalmat, annál esetlegesebb, hogy mi rögzült benne arról: mit és kitől hallgatott. (A podcastot minden nap hallgatók körében a nyitott kérdésekre nem válaszolók aránya 16 százalék, a hetente többször hallgatók körében 19 százalék, akik pedig hetente egyszer szoktak podcastot hallgatni, azok körében ez az arány már 27 százalék.) A viszonylag magas válaszhiány azt jelenti, hogy sokan teljesen random hallgatnak podcastokat, amit éppen a közösségi média feldob, és a fejekben igazából nem tudatosulnak a címek és/vagy az előadók nevei. Ezt igazolja az is, amikor külön rákérdeztünk arra, hogy a podcasthallgatóknak hány olyan podcastműsoruk van, amit rendszeresebben szoktak hallgatni, 18 százalék azt mondta, hogy nincs kedvenc, rendszeresebben hallgatott műsoruk (35. táblázat). Lényegében azt hallgatják, ami éppen szembejön velük a neten. (A podcastot minden nap hallgatók körében 14 százalék jelezte ezt, a hetente többször hallgatók körében 16 százalék, akik pedig hetente egyszer szoktak podcastot hallgatni, azok körében 21 százalék.)

Akiknek van kedvenc podcastjuk, azok átlagosan három-négy podcastot említettek, és inkább a közép-, idősebb korosztály tagjainak van nagyobb számban rendszeresebben hallgatott, állandónak tekinthető podcastműsora.

35. táblázat: A megkérdezettek hány különböző podcastot hallgatnak rendszeresebben? (%-os megoszlások a kérdezettek életkora szerint)

Értékelési/visszajelzési/kapcsolatfelvételi lehetőség	16–34 évesek	35–49 évesek	50–xx évesek	Főátlag
Nincs ilyen podcast	19%	17%	18%	18%
Egyet	14%	13%	10%	13%
Kettőt	26%	19%	16%	21%
Hármat	18%	23%	26%	22%
Négyet vagy többet	22%	29%	30%	27%
Összesen	100%	100%	100%	100%
Átlagosan, … db	3,09	3,83	3,63	3,49

A népszerűségi Top30-as listára olyan műsorok, műsorvezetők nevei kerültek fel, amelyek/akik mára önálló brandet képviselnek a podcastok világában (36. táblázat). A névsort olvasva adódik egy csoportosítási elv: az adott műsorkészítő mennyiben csak online/podcastműsorkészítéssel foglalkozik, illetve honnan érkezett, milyen előélete volt a média világában. A fókuszcsoportos kutatás során ez fontos elválasztó tényező volt a tartalomgyártók vonatkozásában. A brandek mögött sok olyan médiaszemélyiség található, aki már korábban befutott a hagyományos médiában, így már ismertté és szakmailag elfogadottvá vált a közönség körében. Időközben részben vagy egészben váltottak, és tevékenységük fókuszát áttették az online térbe, mára komoly podcasttartalom előállítóvá váltak. Ide sorolható – a kérdezettek válaszai alapján – pl. D. Tóth Kriszta, Friderikusz Sándor, Hajdú Péter, Hajós András, Puzsér Róbert. A fókuszcsoportos beszélgetéseken sokszor kerültek szóba ezek a személyek olyan megközelítésben, hogy esetükben az új közeg jót tesz, a jót hozza ki belőlük: „nekem még a Hajós volt szimpatikus, azért néztem sokat, azért néztem meg az egyiket, mert benne volt egy énekes, egy rapper, akit szeretek, de nála volt az, hogy úgy éreztem, hogy ő tényleg úgy levetkőzte ezt a tévés énjét” (fiatal csoporttag). A nézők szerint érezhető, hogy ki könnyebben, ki nehezebben, de mindenki adaptálódott az új műfaj szabályaihoz, és úgy tűnik, a váltással műsorgyártóként szabad felületet, teret kaptak, ahol a maguk uraiként mindenfajta tulajdonosi, szerkesztőségi nyomás nélkül készíthetik el a műsoraikat. A nevük illetve produkciójuk pedig kellő vonzerőt gyakorol a nézőkre. A kérdőíves kutatás szerint elsősorban az 50+-os korosztály tagjai, illetve a 35-49 évesek nézik ezeknek a tartalom-előállítóknak a műsorait. A fiatalok inkább más műsorokat/műsorvezetőket preferálnak.

A másik nagyobb tartalom-előállítói csoportba az „új hullám” tagjai sorolhatók, akik feltehetően komolyabb médiaelőélet nélkül vágtak bele ebbe a műfajba és tettek szert komoly ismertségre és népszerűségre. Ilyennek tekinthető a kérdezettek szerint pl. a VR-Happy Hour, a Jól van ez így alkotógárdája, Gulyás Márton Partizánja, illetve Lakatos Levente Klubja. (A kérdőíves kutatás adatai szerint a 16-34 éves korosztály tagjai körében a legnépszerűbb podcast a TheVR Happy Hour című műsor.) Az „új hullám” tagjainak műsorai is gyakran szóba kerültek a fókuszcsoportos beszélgetések során, különösen a fiatalabb csoportokban. Érdekes, hogy ezen népszerű műsorok esetében nem biztos, hogy a nézők meg is tudják nevezni magukat a műsorvezetőket. Ezeknél a podcastoknál a fő „márkaazonosító” elem tehát sokszor maga a műsor, a műsor tartalma, illetve a műsor sokszor egyedi és frappáns címe.

36. táblázat: A Top30 podcast Magyarországon (a megkérdezettek miket szoktak nézni, illetve mely podcastokat tartják népszerűeknek Magyarországon – a nyitott kérdésre érkezett válaszok %-os arányai a kérdezettek életkora szerint)

Értékelési/visszajelzési/kapcsolatfelvételi lehetőség	16–34 évesek	35–49 évesek	50–xx évesek	Főátlag
Friderikusz Sándor / Friderikusz Podcast	18,5%	26,3%	38,6%	26,7%
Partizán (Gulyás Márton)	12,0%	16,1%	16,6%	14,6%
TheVR Happy Hour	28,0%	9,4%	1,6%	14,5%
Sebestyén Balázs / Balázsék	13,8%	12,4%	4,3%	10,7%
Jól van ez így / Fókuszcsoport	11,6%	5,3%	2,2%	6,9%
Lakatos Levente / Levente Klubja	5,8%	6,8%	1,0%	4,8%
Puzsér Róbert / Önkényes mérvadó	5,5%	2,4%	6,4%	4,7%
Kadarkai Endre / Szavakon túl / Nagy Dilemma	1,6%	3,8%	9,9%	4,7%
D. Tóth Kriszta / WMN / Elviszlek magammal / Beszélnünk kell	6,6%	3,5%	1,6%	4,2%
Ultrahang	1,1%	5,6%	5,3%	3,8%
Kovács András Péter / KAPod	3,6%	5,3%	1,9%	3,7%
Pottyondy Edina	0,7%	1,2%	7,2%	2,7%
Palik László / Palikék Világa	1,8%	1,8%	4,4%	2,5%
Telex	0,5%	4,2%	3,0%	2,4%
Hajdú Péter / Frizbi	1,0%	3,6%	1,1%	1,9%
Istenes	3,4%	1,5%	0,0%	1,8%
Márkó és a Barna Síkideg	3,4%	1,2%	0,0%	1,7%
Portfolió Podcast	1,4%	0,8%	3,3%	1,7%
Hetek	0,7%	0,9%	4,0%	1,7%
Rónai Egon / Konkrétan / Húzós	0,0%	1,6%	4,1%	1,7%
Trió	3,5%	0,7%	0,0%	1,6%
Lékai-Kiss Ramóna / Titkok Ramónával	1,0%	1,8%	2,2%	1,6%
Zsozéatya	3,2%	0,8%	0,0%	1,5%
Patrióta / Patrióták	0,0%	2,2%	2,6%	1,4%
Juhász Péter	0,0%	2,1%	2,6%	1,4%
Magenta	1,9%	1,2%	0,9%	1,4%
BŰNtények	0,7%	1,4%	1,6%	1,2%
Háromharmad	1,7%	0,0%	1,6%	1,1%
Képtelen Krónika	1,7%	1,3%	0,0%	1,1%
Magyar Hang	0,7%	0,6%	2,0%	1,1%
Valamelyik korcsoporton belül legalább 10%-os említési arányt ért el: Friderikusz Sándor / Friderikusz Podcast, Partizán (Gulyás Márton), TheVR Happy Hour, Sebestyén Balázs / Balázsék, Jól van ez így / Fókuszcsoport, Kadarkai Endre / Szavakon túl / Nagy Dilemma

Erősen megosztottak a kérdezettek abban a tekintetben, hogy a podcast médiaszegmensén belül vajon melyik tartalomgyártói csoport tagjai a hangsúlyosabbak. Akik a kérdésre válaszolni tudtak, azoknak a fele szerint azok vannak többen, akik már a hagyományos médiában (rádió vagy televízió) is ismertnek, befutottnak számítottak (48%). Másik felük szerint viszont az újak uralják a piacot, és azokból a készítőkből/műsorvezetőkből vannak többen, akiket a podcastok tettek ismertté (52%). A megkérdezettek abban is megosztottak, vajon mekkora előnyt jelent a podcastok világában, ha valaki már komoly tapasztalatokkal rendelkezik, és a hagyományos médiából ismert műsorvezetőként vagy közéleti szereplőként lesz egy podcast házigazdája. A megkérdezettek 46 százaléka szerint a tapasztalat egyértelműen előny (feltételezve, hogy nem bukott, hanem sikeres szereplő volt korábban), mert tudja, hogy kell interjúzni, megvan ehhez a kellő szakmai háttere és az emberi kvalitásai is adottak. A megkérdezettek több mint fele erről másképp gondolkodik: 46 százalék szerint ennek a fajta előéletnek igazából nincsen hatása arra, hogy sikeres lesz-e vagy sem valaki a podcastok világában, sőt van, aki szerint ez kontraproduktív is lehet és inkább negatív hatása van/lesz annak, ha valaki a hagyományos médiából érkezik (8%).

Visszatérve a Top30-as listához, az offline és az online világ összekapcsolódása nem csak abban az értelemben érhető tetten, hogy volt offline-os médiaszereplők átkerültek a virtuális világba. Sokszor a két térben való jelenlét párhuzamosan, egy időben jelentkezik, maga az adott offline műsor, illetve annak műsorvezetője egyszerre része mindkét médiatérnek. Már a fókuszcsoportos beszélgetések során is gyakran kerültek szóba a kereskedelmi rádiók reggeli beszélgetős műsorai (elsősorban Balázsék), mint preferált podcasttartalmak. Ezeknek a műsortípusoknak az előtérbe helyezése önmagában felvetette azt az elvi problémát, hogy akkor a podcastműsorok fogalmának mennyire immanens része az online sugárzás, hiszen ezek a műsorok alapvetően nem is az online tér számára készülnek. A hagyományos offline médiatérben sugározzák, az az elsődleges felvevőpiacuk. Készülnek azonban belőlük podcastváltozatok is, így ezeknek a műsoroknak másodlagos piacot jelent az online térben való elérhetőségük. De ugyanez a kettőség más műsorokkal kapcsolatban is előjöhet (pl. tévéinterjúknál Rónai Egon – Húzós), tv-vitaműsoroknál (pl. ATV – Egyenes beszéd, MTVA – Ez itt a kérdés), amikor az adott műsor lemegy a maga hagyományos alapcsatornáján, azután podcastként felkerül a netre, ahol bárki megnézheti és/vagy meghallgathatja. (A tény, hogy ugyanazt a műsort egyszer tévé- vagy rádióműsornak nevezzük, máskor meg podcastnak, volt, akiben zavart okozott a fókuszcsoportos beszélgetések tanulsága szerint. Előfordult, hogy Balázsék élőben hallgatott műsorát valaki podcastnak tartotta, másvalaki pedig a podcastként feltett változatot online sugárzott rádióműsornak tekintette.)

A Top30-as listán szép számmal szerepelnek közéleti tartalmat bemutató podcastok is. Ezek egy része egy-egy hírportál, hírtévé (pl. ATV, Index, Telex, Hetek, Magyar Hang) podcast rovataként működik. De vannak a listán új, önálló „márkaként” megjelenő közéleti podcastok is (pl. Ultrahang, Patrióta). Egy-egy specifikus, tematikus podcast is fel tudott kerülni még a toplistára (pl. BŰNtények, Képtelen Történelem). Alapvetően címeket vártunk, sok esetben ezek is kerültek szóba, de már a fókuszcsoportos beszélgetéseken is érezhető volt, hogy vannak, akik inkább csak témákban, témakörökben, műfajokban tudnak gondolkodni. A tematikai megközelítések során gyakran és hamar szóba kerültek a fókuszcsoportos beszélgetésekkor a humoristák, illetve a humorral operáló előadók anyagai (pl. Pottyondy Edina, Somogyi András). A humoristák erőteljes megjelenése ebben a médiaszegmensben megint csak plasztikusan mutatja a videók és a podcastok között korábban erőteljesnek gondolt határvonal eliminálódását. Miközben a humor, mint műfaj elvben jól belefér a pusztán csak hangzó formátumokba (gondoljunk csak a rádiókabaré műfajára), ezzel szemben ma sokkal erőteljesebben hatnak a képi elemek itt is (a stand up-os Showder Klub mint formátum, tévéműsorként futott be). A képi elemek hangsúlyosabb mivolta következhet az előadók személyiségéből, de következhet abból is, hogy a fogyasztó oldaláról igény van arra, hogy vizuálisan jobban megélje a hallottakat. A humoristák talán éppen ezért elsősorban a YouTube csatornájukon, videókkal jelennek meg a nézők előtt és nem podcastokkal jönnek ki, pl. a Spotify-on.

Vannak, akik nem konkrét műsorokról beszélnek, hanem kizárólag annak közvetítő közegéről, például a YouTube-ról, a TikTokról. Ezeknek a csatornáknak az említése megint csak jól mutatja, hogy a podcast esetében a vizualitásnak fontos szerepe van (bár a videómegosztók anyagait elvben lehet pusztán csak hallgatni is). Ezeknek a csatornáknak a szóba hozása – vagy akár a Spotify, a Player FM, a Pocket Casts megemlítése – azt is előre vetíti, hogy a podcastok hallgatása teljesen random történhet. Amit az algoritmus éppen feldob, azt megnézik, meghallgatják, és az sokszor nem is raktározódik el, hogy éppen ki beszélt a műsorban vagy ki csinálta a műsort. Ahogy az egyik interjúalany mondta: „rákattintok egy videóra és azt sem tudom… honnan jön az a videó” (középkorú csoporttag).

A podcastok világának sajátos színfoltját jelentik a politikusok. Bár egyenként kevesen kerültek szóba a nyitott kérdések kapcsán, de összességében azért már többen említettek országos politikában megjelenő pártvezetőt is, mint podcastaktort (pl. Gyurcsány Ferencet, Magyar Pétert, Toroczkai Lászlót). Ebben az esetben a politikus, pontosabban inkább az ő háttér-, média csapata podcastkészítőként jelenik meg az online térben. Ha valaki egy téma elismert szakértője, érezhet motiváltságot arra, hogy elindítson egy podcastsorozatot. A Top30-as listára ezek a műsorok specifikus, réteg jellegük miatt nem kerülhetnek fel, de akiket az adott téma nagyon érdekel, megtalálják az oldalaikat, és sokak neve a kutatásunk során is elhangzott (pl. Almási Kitti, Kéri László, Knapek Éva, Orvos-Tóth Noémi, Ungváry Krisztián). Fontos megemlíteni, hogy egy-egy médiaszemélyiség, szakember vagy politikus nevének elhangzásakor nem egyértelmű, hogy az illető kapcsán a podcast előállítójára vagy gyakran a vendégként megjelenő személyiségekre gondolnak-e a válaszadók. (Elhangzott például Tóth Bettina, Kéri László neve, de másoké is, akik mindkét minőségben szereplői a podcastoknak.) Arra is volt példa, hogy valaki pusztán meghívotti szerepköre miatt lesz „sztárrá” a podcastok világában.

3.7.2. Offline műsorok online/podcastváltozatai

A podcastok esetében nagy az átjárás az offline és az online médiatér között. Konkrét műsorok, műsorformátumok, műsorvezetők jelennek meg itt is, ott is. A Top 30-as listán is sok olyan műsorvezető található (pl. Sebestyén Balázs, Kadarkai Endre), akiknek offline műsorai megjelennek podcastként az online térben. Összességében a megkérdezettek úgy látják, hogy a podcastok világában nem ez a műsorforma a domináns. A válaszolók 78 százaléka azon a véleményen van, hogy azokból a podcastokból van több, amelyek eleve az internetre készülnek és nem a hagyományos médiumok számára, tehát az elsődleges közzétételi felületet mindig az online alkalmazások jelentik (pl. YouTube, Spotify). A megkérdezettek 22 százaléka ezzel szemben azt érzékeli, hogy azokból a podcastokból van/lehet több, amelyek elsődleges közzétételi felülete a hagyományos médiatér.

Még inkább a specifikusan internetre készült podcastok iránti igényeket mutathatja, hogy viszonylag kevesen mondják azt, szoktak olyan podcastot (is) hallgatni, amelynek elsődleges közzétételi felülete a hagyományos média. Mindössze a válaszadók 15 százaléka jelezte, hogy fogyaszt ilyen műsorokat. (Hogy ez mennyire pontos adat, abban bizonytalanok vagyunk, hiszen nem tudjuk, hogy pl. mindazok a válaszadók, akik nem élőben hallgatják Balázsékat, vagy valamelyik hírtévé valamely műsorát nem valós időben nézik, azok minden esetben podcastként definiálják-e az általuk pl. a YouTube-on megnézett felvételt a reggeli rádiós műsorról vagy egy politikai vitaműsorról.) Összességében inkább az idősebb podcasthallgatók fogyasztanak offline „konzervműsorokat”, a fiatalabbak már kevésbé (16-34 évesek: 9%, 35-49 évesek: 16%, 50+ évesek: 21%). Az adatok szerint legtöbben a Balázsékat szokták podcastként ebben a formában hallgatni. De hogy mennyire nehéz itt a fogalmakat megfelelően szétszálazni, azt jól mutatja, hogy a listán ott van – és előkelő helyen – a Klubrádió is, amely már nem hagyományos, hanem online rádióként működik, tehát nem a hagyományos elektronikus médiarendszer része. Az alábbi, 37. táblázatban a kérdésre kapott összes választ kilistáztuk, amely alapján alapvetően a hírtévék (ATV, M1, Hír TV) és a közéleti híradásokkal operáló rádiók (Hír FM, Inforádió, Klubrádió), illetve műsoraik kerültek ebben a vonatkozásban leginkább szóba.

37. táblázat: Milyen tévé-, rádióműsort (pl. rádiós reggeli magazinműsort vagy politikai témájú televíziós beszélgetést) néznek/hallgatnak meg az érintettek utólag az interneten podcastként?

Tévé- vagy rádióműsor	Esetszám
Balázsék	13
Klubrádió (Klubdélelőtt, Reggeli személy)	7
Öt	7
ATV	5
M1/M1 Híradó	3
Önkényes mérvadó	3
Bochkor	2
Egyenes beszéd	2
Hit Rádió	2
Inforádio/Aréna	2
Rádio 1	2
Retro Rádió	2
Adom a napom	1
Civil a pályán	1
Háború Ukrajnában	1
Hír FM	1
Hír TV	1
Hír TV Vezércikk	1
Jó reggelt Magyarország!	1
Kadarkai Endre beszélgetős műsorai	1
Orbán Viktor pénteki interjúja	1
Rádiókabaré	1
Rádiós interjúk teljes egészében	1
TV Híradó	1

3.7.3. Online hírportálok podcastrovatai

Az elmúlt években az online hírportálok térnyerése sok ponton átalakította a hírfogyasztás jellegét, szerkezetét. Mára ezek a portálok átvették a hagyományos print napi-, hetilapok szerepét. Az online hírportálok első lépcsőben új orgánumként, szerkesztőségként jelentek meg a piacon. Őket követték az offline sajtó szereplői, akik egy alakváltozással részben vagy egészben ugyancsak beléptek az online térbe. Harmadik lépcsőben az online hírközlési piacon a tévék és a rádiók is elindították a hírportáljukat, amelyen egyszerre tesznek közzé írásos, illetve hangi/képi híranyagokat. Az elmúlt években az online hírportálok is elkezdtek az írott anyagok mellett hanganyagokkal, videóanyagokkal megjelenni az oldalaikon. Ez mára oda vezetett, hogy szinte mindegyik jelentősebb hírportál a fogyasztói igényekhez idomulva – például a fiatalabb korosztályok egyre nagyobb számban audiovizuális formátumokat használnak a tájékozódásban – rendelkezik állandó podcastrovattal és rendszeresített periodikával konkrét, nevesített podcastműsorokat tesz közzé. (Nem véletlen, hogy a Top30-as podcastlistán is szép számmal szerepelnek ilyen portálok és műsorok.)

A kérdőíves kutatás során a podcasthallgatók 15 százaléka jelezte, hogy szokta valamely hírportál podcastjait hallgatni, amit nem érzünk túl magas aránynak, ha figyelembe vesszük azt is, hogy ebben a körben összességében 82 százalék látogat heti gyakorisággal valamilyen online hírportált. A podcastot rendszeresen, naponta hallgatók körében jóval magasabb azok aránya, akik szoktak a hírportálokon is hallgatni ilyen tartalmakat (31%), mint ahogy a diplomások körében is magasabb ez az arány (23%). Az a feltételezésünk, hogy a formátum iránt inkább a fiatalabb korosztály tagjai érdeklődnének, nem igazolódott be, hiszen a 16-34 éves korosztályon belül a podcasthallgatóknak csak 12 százaléka érdeklődik ilyen típusú anyagok iránt. (A 35-49 évesek körében 15%, az 50+-osok körében pedig 19% ez az arány.) A fiatalok átlagosnál alacsonyabb involváltságát azzal magyarázhatjuk, hogy ők általában kevésbé keresik a közéleti-politikai tartalmakat, a hírportálok viszont elsősorban ebben a szegmensben erősek, még ha egészen más tematikájú podcastokkal is ki szoktak jönni az oldalaikon.

Felmerülhet kérdésként, vajon pontos-e a mérésünk, hiszen a kutatási projektben érzékelhető volt, hogy a fogalmi keretek sokszor bizonytalanok és a mérőeszközök sem biztos, hogy minden esetben jól alkalmazkodnak ahhoz, amit mérni szeretnénk. Mivel van egy bizonyos nagyságú hallgatói közönség, amely a tartalmakhoz nem a hírportáloktól, hanem a közösségi médián keresztül érkezik, kérdéses, hogy ők ebben az esetben hova sorolják magukat: minden esetben a hírportál podcastjaként kezelik-e az adott tartalmat, vagy vannak, akik önálló jelentéstartalmat tulajdonítanak ezeknek, és nem mint egy hírportál podcastját nézik, hallgatják őket. Ez a kérdés azoknál a podcastoknál merülhet fel, amelyek önálló névvel, brandként futnak (pl. Konkrétan, Della, Háromharmad).

Részletesen kigyűjtöttük a nyitott kérdésre adott válaszokat, milyen online hírportálokat, műsorokat nevesítettek a kérdezettek (38. táblázat). (A kisebb elemszámok miatt a táblázatban itt is csak esetszámokat adunk közre.) Az adatok azt mutatják, hogy ebben a viszonylag szűkebb podcastszegmensben – mivel a teljes podcasthallgató közönségből csak kevesen jelennek meg itt hallgatóként – a legtöbben a Telexről tesznek említést.

38. táblázat: Manapság egyre több online hírportálnak is van saját podcastrovata, néhol több témában is (pl. sport, közélet, politika, zene). Ön szokta-e hallgatni az Ön által olvasott hírportálok podcastjait is, ha igen, melyiket?

Hírportál	Esetszám
Telex	18
444	9
HVG	7
24.hu	5
Portfolio	5
ATV	4
HírTV	4
Magyar Hang	4
Háromharmad	3
Hetek	3
Index	3
Mandiner	3
Hit Rádió	2
Nemzeti Sport	2
Szabad Európa	2
Telex After	2
Válasz Online	2
Debreciner	1
Della	1
Klubrádió	1
Konkrétan	1
M1	1
Pesti Srácok	1
Qubit	1
Spirit FM	1
Startlap	1
TV2	1

A fókuszcsoportos beszélgetésen külön blokk szólt arról, hogy ki milyen témakörben szokott podcastokat hallgatni, milyen témák érdeklik a kutatás résztvevőit és mit gondolnak arról, hogy mi érdekelhet másokat. Minden olyan témakört, ami a csoportos beszélgetéseken valós témakörként elhangzott – azokat részben összevonva, részben csoportosítva – beemeltük a kérdőíves kutatásba, szám szerint 19-et. Általános tapasztalat szerint alapvetően olyan témaköröket keresnek a podcasthallgatók, ami új ismeretekhez, információkhoz juttatja őket. A megkérdezettek 47 százaléka elsősorban tájékozódási célból vág bele egy podcast meghallgatásába, további 23 százaléka (ha nem is ennyire, de azért) ugyancsak fontosnak tartja, hogy a műsorokból informálódni tudjon (39. táblázat). A kikapcsolódás és szórakozás a megkérdezettek 31 százaléka számára a legfontosabb szempont, de további 23 százaléka (ha nem is ennyire erőteljesen, de) keresi még ezt a faktort a podcastokban. A válaszok egyenlege összességében tehát azt mutatja, hogy olyan műsorokat, témaköröket választanak inkább az emberek, amelyek révén tartalmilag tudnak gazdagodni és a műsorok révén új ismeretekre, információkra tudnak szert tenni. A kikapcsolódás és a pihenni vágyás kevésbé motiválja a podcasthallgatást, s különösen igaz ez az idősebb korosztályra (15%).

Látni kell, hogy nem mindenki tudja ennyire világosan szétválasztani magában ezeket a motivációs célokat, mert mint ahogy az előző adatok is mutatták, mindkét motiváció megvan bennük egyszerre:

• „attól is függ, hogy hány óra van éppen. Napközben tök nagy kedvem van mindent megtudni a világról, este meg csak, hogy elaludjak vagy nevetni egyet.” (fiatal csoporttag),
• „hogy milyen kedvünk van az adott nap, én szeretek szórakozni, röhögni, de van, amikor érdekel az ismeretterjesztő” (fiatal csoporttag),
• „reggelente, amikor az ember felocsúdik, akkor jópofa, humorral fűszerezett (műsort hallgatok)… nagyon fontos a humor, tényleg kitéríti az embert a szürke hétköznapok világából, ami nekem az egyik legfontosabb a podcast esetében. Még akkor is, ha elmélyült témáról beszélgetnek. Délután, este főleg már az elmélyült témákat szeretem (hallgatni).” (fiatal csoporttag)

39. táblázat: A podcasthallgatásnak/nézésnek mi az elsődleges célja? (%-os megoszlások a kérdezettek életkora szerint)

A podcasthallgatás célja	16–34 évesek	35–49 évesek	50–xx évesek	Főátlag
Inkább a tájékozódás, új ismeretek/információk szerzése	45%	44%	53%	47%
Inkább a kikapcsolódás, szórakozás	36%	38%	15%	31%
Is-is	20%	19%	31%	23%
Összesen	100%	100%	100%	100%

Az már a fókuszcsoportos beszélgetések során érzékelhető volt, hogy igen széles a tematikailag sokszínű kínálat iránti igény. A hallgatókat sok minden érdekelheti, és azokat egyáltalán nem lehet leszűkíteni például csak politikai, közéleti jellegű témákra. Sőt, a fiatalok körében kifejezetten visszafogott érdeklődést lehet tapasztalni az ilyen típusú műsorok iránt. A kérdőíves kutatás szerint nincs egy-két olyan témakör, ami bevonzza a hallgatókat a podcastok világába, hiszen a kérdezettek átlagosan nyolc-kilenc témakört is ki tudnak emelni, amikor a kedvelt podcasttémakörökről nyilatkoznak. Ha a pontos arányszámokat nézzük, akkor ugyan első helyen a hírek/aktualitások és ezzel szoros összefüggésben a közéleti témák jelentkeznek (elsősorban az idősebbek körében), de lényegében ugyanennyien a humoros tartalmakat (is) keresik, vagy ezzel szöges ellentétben a tudományos, ismeretterjesztő tartalmakat (utóbbit is inkább az idősebbek). A lista élmezőnyéhez tartoznak a mentális és testi egészséghez szorosan kapcsolódó témák is (életmód, pszichológia, önfejlesztés, étkezés), de meglepően nagy tábora van a bűnügyekkel foglalkozó podcastoknak is.

40. táblázat: Ön milyen témákban szeret leginkább podcastot hallgatni? (az igennel válaszolók %-os aránya a kérdezettek életkora szerint)

Téma	16–34 évesek	35–49 évesek	50–xx évesek	Főátlag
hírek, aktualitások	61%	74%	80%	71%
humor	67%	68%	68%	68%
tudomány, technológia	57%	62%	70%	62%
közélet, politika	49%	55%	74%	58%
zene	56%	59%	54%	56%
egészség, életmód	55%	52%	55%	54%
hobbitevékenység	61%	55%	43%	54%
pszichológia, motiváció és önfejlesztés	61%	53%	43%	53%
gazdaság	52%	45%	59%	52%
történelem	47%	45%	67%	52%
gasztronómia, főzés	49%	51%	41%	47%
bűnügyek, bűncselekmények	44%	45%	38%	43%
művészet, kultúra	40%	39%	52%	43%
környezet-, klímavédelem	37%	40%	50%	42%
sport	39%	38%	23%	34%
irodalom	29%	25%	46%	33%
bulvár, celeb témák	39%	34%	16%	31%
öltözködés, divat	36%	30%	18%	29%
vallás	26%	18%	15%	20%

A listán elsősorban azok a témakörök szorulnak hátrébb, amelyek jellegüknél fogva réteg- és csoportspecifikus témáknak számítanak, mint például a férfiak körében népszerű sport, vagy inkább a nők által fontosabbnak tartott divat, öltözködés témaköre. (E két témakör egyébként a fiatalok körében is nagyobb érdeklődésre tart számot.) A megkérdezettek nemi státusza egyébként sokkal meghatározóbb a témaválasztásban, mint az életkoruk (41. táblázat). Kifejezetten férfias témaként jelentkezik a sport mellett például a gazdaság vagy a tudományos-technológiai ismeretterjesztő tartalom, míg a nők az öltözködés/divat mellett relatíve nagy számban keresik az egészséges életmóddal kapcsolatos podcastokat és a bulvárral, celebekkel kapcsolatos műsorokat is.

41. táblázat: Ön milyen témákban szeret leginkább podcastot hallgatni? (az igennel válaszolók %-os aránya a kérdezettek neme szerint)

Téma	Férfi	Nő	Főátlag
hírek, aktualitások	71%	71%	71%
humor	67%	68%	68%
tudomány, technológia	68%	56%	62%
közélet, politika	63%	53%	58%
zene	53%	60%	56%
egészség, életmód	44%	66%	54%
hobbitevékenység	54%	54%	54%
pszichológia, motiváció és önfejlesztés	44%	64%	53%
gazdaság	62%	40%	52%
történelem	54%	50%	52%
gasztronómia, főzés	40%	56%	47%
bűnügyek, bűncselekmények	39%	47%	43%
művészet, kultúra	38%	49%	43%
környezet-, klímavédelem	39%	44%	42%
sport	42%	25%	34%
irodalom	27%	39%	33%
bulvár, celeb témák	23%	40%	31%
öltözködés, divat	17%	43%	29%
vallás	18%	23%	20%

Ha a közéleti, nem-közéleti tematikák preferálását direktebben nézzük, akkor még egyértelműbb a kép abban a tekintetben, hogy a nézők vajon mennyire fókuszálnak a közéleti jellegű tartalmakra. A podcastnézők körében összességében csak 24 százaléknak van ez a témakör kifejezetten a célkeresztjében, velük ellentétben a többség (52%) már inkább a nem politikai-közéleti témákkal foglalkozó podcastokat preferálja, mint pl. a humort, a tudományos ismeretterjesztést, a zenei témájú podcastokat, az életmóddal, a hobbitevékenységekkel kapcsolatos műsorokat. A válaszadók további 24 százaléka nem tud különbséget tenni ebben az értelemben, mert mindkét típusú podcast (nagyon) érdekli (42. táblázat).

A politikai-közéleti témájú podcastok egyébként inkább az 50+-os korosztály tagjait érdeklik jobban, körükben mindössze 32 százalék nyilatkozta azt, hogy inkább más témaköröket preferál. A fiatalabbak már többnyire a nem-politikai témákban „utaznak” és csak 22 százalékuk helyezi előtérbe a közéleti témákkal foglalkozó podcastokat.

42. táblázat: A megkérdezettek milyen típusú podcastokat hallgatnak inkább? (%-os megoszlások a kérdezettek életkora szerint)

A megjelölt válasz	16–34 évesek	35–49 évesek	50–xx évesek	Főátlag
Elsősorban politikai, közéleti témákkal foglalkozó podcastokat	22%	20%	31%	24%
Elsősorban más típusú (nem politikai-közéleti témákkal foglalkozó) podcastokat	60%	59%	32%	52%
Is-is, nem lehet különbséget tenni	18%	21%	36%	24%
Összesen	100%	100%	100%	100%

3.7.5. A politikai-közéleti témájú podcastok

Az eddigiek ismeretében nem meglepő, hogy a megkérdezettek 45 százaléka mondta a kérdőíves kutatás során, hogy gyakran szokott közéleti témájú podcastokat hallgatni. Mellettük 23 százalék pedig azt, hogy ritkán (43. táblázat). Összességében tehát 68 százalékra tehető azok aránya, akik valamilyen gyakorisággal fogyasztanak ilyen tartalmat, tehát van valamennyire rálátásuk erre a területre. (Az adatok korcsoportos bontása azt mutatja, hogy ebben a szegmensben az idősebb korosztály tagjai felülreprezentáltak.)

42. táblázat: A megkérdezettek milyen típusú podcastokat hallgatnak inkább? (%-os megoszlások a kérdezettek életkora szerint)

Gyakoriság	16–34 évesek	35–49 évesek	50–xx évesek	Főátlag
Nagyon gyakran	15%	8%	17%	13%
Gyakran	27%	29%	42%	32%
Ritkán	25%	24%	19%	23%
Alig-alig	14%	20%	14%	16%
Soha	19%	19%	8%	16%
Összesen	100%	100%	100%	100%
Összesen azok, akik gyakran vagy legalább ritkán szoktak*	67%	61%	78%	68%
* = Ebben a fejezetben a célcsoportot időlegesen csak azok jelentik, akik gyakran vagy ritkán szoktak kifejezetten politikai témájú, közéleti tartalmú podcastokat hallgatni/nézni.

Ennek a csoportnak a hangsúlyos szerepeltetése technikai értelemben azért fontos, mert ebben a fejezetben a politikai témájú podcastokkal kapcsolatban feltett részletesebb kérdésekre tőlük reméltünk érdemi válaszokat. A fókuszcsoportos beszélgetések tapasztalatai alapján úgy éreztük, hogy ennek a témának az érintése és feldolgozása érzékelhetően nem könnyű feladat. Maga a témakör is nehéz és nem biztos, hogy épp egy podcastokkal kapcsolatos véleménykutatás tudja a legjobban feltárni a közéleti témákkal foglalkozó politikai műsorok hatásmechanizmusát, tömbösödését, vagy a véleménybuborékok megjelenését.

A kutatás alapján azonban egyértelműnek látszik, hogy ha a politikai podcastok piacára gondolnak a kérdezettek, akkor szinte teljes számban azon a véleményen vannak, hogy a hazai közéleti tartalmú podcastokban jól kitapinthatóan mindig egy meghatározott politikai meggyőződés van jelen (88%).

Többen úgy gondolják, hogy emiatt ezek a podcastok erősen egyoldalúvá válnak, mert szinte kizárólag ezt az adott politikai meggyőződést, értékrendet képviselik (24%). A többség azért megengedőbb és úgy nyilatkozik, hogy ezek a politikai műsorok annyira nem egyoldalúak, de érezhetően egy bizonyos politikai meggyőződés, értékrend álláspontjának adnak inkább teret (64%). Összességében mindössze 12 százalék állítja, hogy általában a közéleti tematikájú podcastok amennyire lehet, elfogulatlanok. Ezzel összhangban mindössze nyolc százalék tud olyan politikai témájú podcastot kiemelni, amely – szerintük – valóban pártatlannak tekinthető (44. táblázat).

Az esetszámok jól mutatják, hogy lényegében egy-két válaszadó jóvoltából már fel lehet kerülni a pártatlannak mondott podcastok listájára, de a szóba hozott műsorok esetében nem egy esetben fenntartásokkal élhetünk, hogy valóban átmennének-e a pártatlanság szűrőjén. (Az eredményeket az alacsony elemszámok miatt statisztikai értelemben is érdemes fenntartásokkal kezelni.)

44. táblázat: Van olyan politikai témájú, közéleti tartalmú podcast, amelyről úgy gondolja, hogy kifejezetten elfogulatlan, pártatlan, s ha igen, melyik?

A podcast neve/címe	Esetszám
Partizán	10
Friderikusz	5
Jól van ez így	5
Ultrahang	5
Borízű hang	1
Fekete Rita	1
Fülke	1
Klubrádió	1
Most jövök	1
Öt	1
Ötpontban	1
Patrióta	1
Portfolio Checklist	1
Pottyondy Edina	1
Szabad Európa	1
Telex	1
Tóth Bettina	1
VR	1

Legtöbben az egyik legnagyobb nézőközönséggel rendelkező Partizánt emelték ki, de ez a tíz válaszadó a válaszra jogosultakra vetítve mindössze két százalékot jelent. Gulyás Márton műsora a fókuszcsoportos beszélgetéseken is többször szóba került. Az egyértelmű volt, hogy egy kormánypárti-ellenzékpárti tengelyen a résztvevők könnyen tudják pozícionálni a műsort, mint ahogy lényegében mindegyik, a beszélgetések során szóba kerülő közéleti podcastot (pl. Pesti Srácok, Patrióta, VR, Jól van ez így). Az, hogy a Partizánnál a pártatlanság jobban felmerül szempontként, a fókuszcsoportos beszélgetések tapasztalatai alapján leginkább azzal hozható összefüggésbe, hogy Gulyás Mártonnal kapcsolatban többen érzékelik azt, hogy ki-kibeszél a kánonból és próbál többféle szempontot is beemelni a diskurzusba, több oldalról is közelíteni egy adott témához:

• „jó, tudjuk, hogy mi az ő véleménye egyébként, de akit meghív szakértőket, igyekeznek elrugaszkodni ettől a véleménytől, vagy legalább valamennyire tárgyilagosak maradni” (fiatal csoporttag),
• „a politikában is tudjuk, hogy hova húz, de nemcsak azt a felét fogja meg, hanem igenis ide is, meg oda is támad, ha valaki hülyeséget csinál” (fiatal csoporttag),
• „szoktam Partizánt is nézni és Friderikuszt is nézni, ha megnézi az ember az ottani riportokat, akkor oltári nagy a különbség, a Friderikuszról is lehet érezni, ha neki valamiről megvan a véleménye… De, ami a lényeges, hogy hiába lehet valamennyire érezni rajta, hogy hova áll és mit képvisel, mégis ugye ő klasszikus iskolákban tanulta a riportkészítés művészetét, ergo nem ad ennek nagy súlyt vagy hangot. A Partizános srácnál, főleg az elején, az első alkotásainál, engem halálra idegesített, amikor megpróbálja a riportalany szájába adni vagy ráerőltetni, vagy direkt abba az irányba terelni, amit ő akar hallani vagy kimondatni vele.” (középkorú csoporttag),
• „Gulyás Marci rengeteget fejlődött, és úgy érzem, hogy tud függetlenebb lenni, ez is fontos, hogy ne legyen egyértelműen az arcomba tolva, hogy én ez az oldal vagy az az oldal vagyok” (középkorú csoporttag),
• „a Gulyás Marci Partizán podcastjairól tudom, hogy meghívja az ellenzéket, meghívja a kormánypártot, mindenhonnan (hív)” (középkorú csoporttag).

A nézők számára egyébként nagy meglepetést nem okoznak ezek a műsorok. Sokan előre tudják, hogy mit várhatnak egy adott műsorban vagy a műsorvezetőtől, mert ha belehallgatnak egy politikai-közéleti témájú podcastba, akkor hamar kiderül a számukra, hogy az milyen beállítottságú. A megkérdezettek 64 százaléka egyetért ezzel, az ilyen témájú podcastot gyakran fogyasztók között pedig az arány 68 százalékot ér el. Az esetek egyharmadában a kérdezettek számára nem annyira látványos vagy egyértelmű, hogy a műsor melyik politikai szekértáborhoz kapcsolódik (36%). Elsősorban azért, mert a műsorvezető próbál objektív maradni és távolságot tartani az egyes oldalaktól (24%), vagy a lehetséges pártpolitikai, ideológiai különbségek kiegyenlítése érdekében a házigazda eleve különböző politikai beállítottságú embereket hív be beszélgetni (12%).

Az adatok azt mutatják, hogy a kínálat és a kereslet ebben a médiapiaci szegmensben is gyorsan egymásra talál, hiszen a nézők elsősorban olyat podcastokat szoktak választani, amelyekről úgy gondolják, hogy közel állnak a személyes politikai meggyőződésükhöz, értékrendjükhöz (80%). A hallgatókban megvan a szándék és akarat, hogy a másik oldalt is meghallgassák, mert csak 31 százalékuk választ kizárólag olyan tartalmat, amellyel egy platformon van, 49 százalékuk a saját meggyőződésével ellentétes irányú podcastot is hallgat/néz. Mindössze 19 százalék véli úgy, olyan podcastokat szokott nézni, amelyről úgy gondolja, hogy közel áll a személyes politikai meggyőződéséhez, de gyakran azzal ellentétes tartalmút is meghallgat/megnéz. Tehát a párpolitikai, ideológiai tengely mentén polarizáltak a nézőtáborok, önmagukban pedig nagyon homogének. A podcastnézők gyakran – szándékoltan – az adott podcasttal egy véleménybuborékba lépnek be, és az esetek nagy részében ott is maradnak.

3.8. A podcastok szabályozási környezete

A fókuszcsoportos beszélgetéseken alapvetően abból indultak ki a résztvevők, hogy egy podcastban bármilyen tartalom, bármilyen nézőpont megjelenhet, mert ennek korlátozása, illetve a podcastokkal kapcsolatban bármifajta direkt szabályozás felvetheti annak veszélyét, hogy cenzúrázni akarják a tartalmakat:

• „a szabályozással az a problémám, hogy azzal együtt jár a cenzúrázás” (középkorú csoporttag),
• „ezt nevezik diktatúrának” (középkorú csoporttag),
• „pont a szabadságát, a varázsát veszélyezteti… Pont az a szabadság, amit az emberek akkor éreznek, amikor a podcastban megnyilvánulhatnak, jobbnál jobb témákat hoznak, akkor megint arra figyelhetnének, hogy mikor fogják őket lelőni, mármint az adást, megint oda lyukadnánk ki, hogy a net lenne szabályozva.” (középkorú csoporttag).

A podcastok esetében ennek a szempontnak a kiemelése azért válik hangsúlyossá, mert a beszélgetésekben a podcast olyan műfajként definiálódik, amely nagyfokú szabadságfaktorral működik: a résztvevők szabadon beszélhetnek, nincsenek ellenőrizve, nincsenek tulajdonosi/szerkesztőségi/politikai elvárások alá szorítva. Egy jövőbeli szabályozásnak óhatatlanul lennének politikai áthallásai. Ha az államnak, illetve egy állami intézménynek ilyen jogosítványai lennének, akkor:

• „az állam akár visszaélhet vele” (fiatal csoporttag),
• „a jelenlegi politikai környezetben, ha egy szigorúbb szabályozás lenne, akkor nagy az esélye annak, hogy az ellenzéki irányultságú podcastokat valamilyen módon ellehetetlenítenék” (középkorú csoportag).

Egy lehetséges szabályozás pedig egy olyan területet szeretne korlátozni, amely működésénél fogva nehezen ellenőrizhető: „a YouTube-on lehet találni olyan videót, ami zárfeltöréssel foglalkozik, ez külföldön egy nagyon nagy hobbi, tehát vannak klubok, ahol ezt csinálják, hogy hány zárat, hány lakatot és hogyan. Magyarországon, ha nincsen lakatos vállalkozásod és találnak nálad egy zárfeltörésre alkalmas készletet, akkor még börtönbe is csukhatnak érte. Most minek alapján döntöm én el, hogy az a videó illegális vagy nem illegális, nálunk igen, csakhogy én angolul hallgatom külföldről, akkor mi van?” (középkorú csoporttag).

A kérdőíves kutatás eredményei azt mutatják, hogy a podcasthallgatók mindössze 18 százaléka gondolja azt, hogy jelenleg van valamilyen szabályozás, amely a podcastepizódok tartalmára vonatkozik és azok témáját, megjelenítési módját korlátozza. 42 százalék szerint ilyen nincs, míg közel ugyanennyien „nem tudommal” válaszoltak a kérdésre (40%). A fókuszcsoportos beszélgetéseken elhangzottak alapján abban konszenzus van a podcasthallgatók körében, hogy bizonyos határokon túlra a podcastműsorok sem mehetnek, mint ahogyan más médiatermékek sem, így:

• nem jelenhetnek meg benne szélsőséges tartalmak,
• uszítást tartalmazó állítások,
• nem buzdíthatnak agresszióra,
• nem lehetnek benne téves híresztelések, rémhírkeltések,
• nem mutathatnak be önkényuralmi jelképet,
• gyerekekre káros tartalmak sem jelenhetnek meg benne (igaz, ennek érvényesítése nehéz a kérdezettek szerint, mert még ha korhatár-jelölésekkel is operálnának a szolgáltatók vagy figyelmeztető jelzések jelennének meg az adások előtt, ettől függetlenül bárki rákattinthat és elindíthatja a podcastokat – van olyan észrevétel, mely szerint ennek kivédésében talán segíthetne, ha például regisztrációhoz/jelszóhoz kötnék a tartalom elérését).

A fókuszcsoportos beszélgetésen résztvevők szerint a fentiek eléréséhez, ezek szankcionálásához elegendőek a már meglévő törvények: „A Btk. ezt világosan szabályozza, erre külön törvényt nem kellene hozni, van egy médiatörvényünk, van egy Btk.-nk.” (középkorú csoporttag). Ugyancsak a már meglévő szabályozás elégséges mivoltára utal, hogy egyfajta szabályozó/ellenőrző „hatóságként” maguk a platformszolgáltatók (pl. YouTube) is megjelennek a kérdezettek szerint, akiknek a szabályait be kell tartani, ellenkező esetben törlik a tartalmat, illetve retorziókat alkalmaznak. Tehát a résztvevők meglátása szerint elsősorban nekik kell kiszűrniük a lehetséges káros tartalmakat.

A platformszolgáltatók kapcsán többfajta ellenőrzési metódusra is kitérnek a beszélgetések során a résztvevők, igaz, mindegyiknek látják a hátulütőit is. Szerintük a platformok operálhatnak az automata, mesterséges intelligencián alapuló ellenőrzési mechanizmusokkal, amelyek többé-kevésbé működnek is, igaz, vannak anomáliák, így a rendszer feleslegen is letilthat: „most már nagyon fejlett algoritmusok figyelnek arra, hogy mit szabad és mit nem, és nagyon gyorsan töröl le valamit, de a valóságban a nagy számok törvénye miatt nem bírják sebességgel” (középkorú csoporttag). Van, akit pedig az ebből fakadó lehetséges túlszabályozás ijeszt meg: „a YouTube-nak az elején, amikor 2007-8 körül megjelent, még az pozitív volt, hogy te voltál a szűrő, meg tudtad szűrni magadnak, hogy mit akarsz nézni. Nekem az most már idegesítő és nem is nézek YouTube-ot, hogy ő szűr meg, hogy én mit nézzek, algoritmusok által, illetve algoritmusok betiltanak csatornákat… ez is káros” (középkorú csoporttag). A platformszolgáltató személyesen, munkatársai által is ellenőrzéseket tarthat, de itt olyan volumenek vannak, hogy „ezt nem fogják tudni megcsinálni, akkora embermennyiség nincs” (fiatal csoporttag). És vannak a jelzőrendszeri szolgáltatások, ahol maga a néző jelentheti be, ha azt érzékeli, hogy valami probléma van. Az utóbbi megoldás valamennyire a néző/hallgató kezébe adja a szabályozás, kontroll eszközét. A csoportos beszélgetéseken gyakran merült fel ez a szempont, hogy jelentősebb szabályozásra nincs is szükség, mert tulajdonképpen a néző, a hallgató, közvetve a piac majd megoldja ezeket a problémákat. A nézők úgyse keresik majd ezeket a tartalmakat, és egy idő múlva nem lesz értelme ezeket a podcastokat működtetni, mert az érdektelenség miatt okafogyottá, ráfizetésessé válnának. A megoldás tehát az, hogy:

• „akkor nem fogják nézni” (fiatal csoporttag),
• „megszűnik a nézettsége”, mert „olyan témát kell hozzon, ami a közt érdekli” (fiatal csoporttag),
• „ezért jó, hogy eldönthetem, hogy ezt én akarom vagy sem. Ha nekem sok…, nem tetszik, akkor egyszerűen kilépek” (középkorú csoporttag),
• „itt a hallgatónak kell tudatosnak lennie” (fiatal csoporttag),
• (a szabályozás/szigorítás) „szerintem a szólásszabadság megsértése. Az embereknek kéne eldönteni, hogy meghallgatják-e, ha az szerintük hülyeség, akkor majd kikapcsolják. (Ha meg uszít valaki ellen) az már bűncselekmény, benne van a Btk.-ban.” (fiatal csoporttag),
• „saját magát fogja leégetni (ezzel maga a tartalomgyártó)” (középkorú csoporttag).

A beszélgetések során fontos viszonyítási pont volt, hogy éppen milyen szabályozás él a hagyományos elektronikus médiánál (tévéknél, rádióknál), és talán azokat lehetne alkalmazni a podcastok esetében is. Sokan úgy érzik, hogy a podcastoknál máshol és talán messzebb vannak a tűréshatárok:

• „a tévétől azért elvárjuk, hogy objektíven mutassa be a dolgokat, egy podcasttól nem feltétlenül várjuk el” (fiatal csoporttag),
• „a rádióban… mondjuk, nem szabad káromkodni, egy podcastban simán lehet káromkodni” (középkorú csoporttag),
• „a podcastban rátérhetnek érzékenyebb témára is, ami nem biztos, hogy egy tévéműsorban leadható, de a podcastban végigfuthat” (középkorú csoporttag).

Éppen ezért ez a fajta szabályozás sokak szerint túlzó lenne. A szabályozásban megjelenő lehetséges eltérések mellett racionális érveket is megfogalmaztak a résztvevők, amelyek jól mutatják a podcasttartalmak specifikumát egy hagyományos offline médiatartalomhoz képest:

• „sokkal kisebb lehet az elérése, tehát ha én elkezdek bármit mondani, és fölteszem egy podcastként, valószínűleg senki nem fogja azt meghallgatni, éppen ezért nem is fogják tudni, hogy abban én esetleg törvényt szegtem” (középkorú csoporttag),
• „van egy nagyon nagy különbség a tévével, rádióval szemben, hogy ott véletlenszerűen is belefuthatnak gyerekek ezekbe a műsorokba. A podcast hallgatása sokkal aktívabb folyamat, nekem kell rákeresnem, nekem kell elindítanom és nekem kell végighallgatnom, emiatt kevesebb szabályozásra van szükség, merthogy kevesebb a veszélyeztetés esélye.” (középkorú csoporttag).

A podcastok és tartalmuk szabályozásának/ellenőrzésének szükségességéről a kérdőíves kutatás során is kérdeztünk, és a fókuszcsoportos beszélgetéseken elhangzottak alapján előzetesen négy – tulajdonképpen egymásra épülő – szabályozási szintet határoztunk meg:

• nincsen semmifajta szabályozásra szükség, mert a néző maga el tudja dönteni, hogy mit szeretne vagy akar megnézni,
• elég az, amit a platformszolgáltatók (pl. YouTube, Spotify) nyújtanak ehhez (panaszt lehet tenni, kérni lehet tőlük a letiltását, ők maguk is szűrnek),
• ugyanolyan szabályozásra volna szükség, mint általában egy hagyományos tévé-, illetve rádióműsor esetében,
• egy speciálisabb, emeltebb szintű szabályozásra volna szükség, ami a hagyományos tévé-, illetve rádióműsor szabályozáshoz képest erőteljesebb szigorítást tartalmazna.

Az adatok azt mutatják, hogy a tartalmakkal és azok megjelenítésével kapcsolatban nagyon szigorú szabályozási metódusra egyáltalán nem tartanak igényt az emberek, mindössze a válaszadók nyolc százaléka tartaná ezt indokoltnak (45. táblázat). A legtöbben azt mondják, ők ennek a problémakörnek a megoldását a platformszolgáltatókhoz delegálnák, hogy a szabályzatuknak megfelelően ők szűrjenek, tiltsanak (38%). Valamivel kevesebben vannak a teljesen szabadságpártiak, akik szerint nincs szükség semmifajta kontrollra, szabályozásra, majd a néző eldönti, hogy mit akar vagy szeretne megnézni, legyen ez az ő döntési jogkörük, illetve kompetenciájuk (30%). A harmadik véleménycsoport tagjai a podcastot lényegében ugyanúgy szabályoznák, mint a tévéket, rádiókat (24%), tehát ebben az értelemben a hagyományos médiával feleltetik meg a podcastokat, és a médiatörvény hatályát terjesztenék ki rájuk.

Az egyes szabályozási technikák támogatottságát elsősorban a megkérdezettek iskolai végzettsége befolyásolja. A diplomások például a többségitől eltérő álláspontra helyezkednek abban az értelemben, hogy szerintük valamifajta szabályozásra mindenképpen szükség volna (82%), igaz, ők is elsősorban a platformszolgáltatók szintjére helyeznék a szabályozást és csak másodsorban emelnék ezt magasabb, állami szintre.

45. táblázat: Ön a podcastokban elhangzó tartalmakkal és azok megjelenítésének módjával kapcsolatban (pl. elhangozhatnak akár gyűlöletkeltő, bántó, etikátlan tartalmak is) szükségesnek tart-e szabályozást és ha igen, milyet? (%-os megoszlások a kérdezettek iskolai végzettsége szerint)

Megjelölt válasz	Alapfok	Középfok	Felsőfok	Főátlag
Nincsen semmifajta szabályozásra szükség, a néző maga el tudja dönteni, hogy mit szeretne megnézni	38%	35%	18%	30%
Elég az, amit a platformszolgáltatók (pl. Youtube, spotify) nyújtanak ehhez	33%	35%	47%	38%
Ugyanolyan szabályozásra volna szükség, mint általában a tévé-, illetve rádióműsorok esetében	18%	21%	32%	24%
Ennél emeltebb szintű, erőteljesebb szabályozásra volna szükség	11%	9%	3%	8%
Összesen	100%	100%	100%	100%

3.9. A podcastok kereskedelmi/finanszírozási környezete

A fókuszcsoportos beszélgetéseken gyakran került szóba az a szempont, hogy a podcastkészítés relatíve olcsó műfaj. Elvben bárki megpróbálkozhat vele, mert nem igényel előzetesen nagy anyagi befektetést. Kis túlzással, el lehet indulni már azzal, ha az ember egy jó mobiltelefonnal rendelkezik és azzal megcsinálja a felvételeket, aztán azokat felteszi a netre. A tartalom-előállítók számára – a műsor sikere esetén – a reklámbevétel jelenthet majd komolyabb anyagi hasznot. A kérdőíves felmérés során a podcasthallgatók 57 százaléka jelezte, hogy találkozott már valamilyen reklámmal (termékmegjelenítéssel, támogatói üzenettel) egy podcaston belül. A napi szinten podcastot hallgatók körében ez az arány eléri a 73 százalékot (46. táblázat). Részben ezeknek a reklámoknak a hatására a podcasthallgatók nyolc százalékával fordult már elő, hogy egy podcastban hallott információ hatására megvásárolt valamilyen terméket. A podcastot napi szinten hallgatók körében ez az arány jóval magasabb (15%). A hallgatók életkora is komoly befolyással van a vásárlási kedvre, a 16-34 évesek 12 százalékával, az 50+-os korosztály két százalékával fordult már elő, hogy vásárolt valamit a podcastban hallottak/látottak hatására.

46. táblázat: Reklámelérés, reklámaktivitás a podcastok esetében (%-os arányok a podcasthallgatás gyakoriság alapján)

Reklámelérés/vásárlási aktivitás	Naponta hallgat	Hetente többször hallgat	Hetente hallgat	Főátlag
Reklámelérés: akik hallottak már reklámot kedvenc podcastjukban	73%	57%	49%	57%
Vásárlási aktivitás: akik a podcastban elhangzottak hatására már vásároltak is valamit	15%	7%	6%	8%

A podcastelőállítók számára a lehetséges reklámbevételek mellett a nézők közvetlen anyagi támogatása is bevételi forrást jelenthet. Mivel a műfajhoz alapvetően az ingyenességet párosítják a kérdezettek, várható volt, hogy nem lesz magas azok aránya, akik anyagilag közvetlenül támogatják, díjazzák a tartalom-előállítókat. A podcasthallgatók húsz százalékával fordult már elő, hogy a kedvenc podcastgyártója működését anyagilag is segítette. Öt százalékra tehető azok aránya, akik ezt rendszeresen megteszik (ugyanez az arány a podcastot naponta hallgatók körében már háromszor ekkora: 16%). A támogatók 15 százaléka eseti jelleggel szokott támogatást adni (47. táblázat). A megkérdezettek 80 százaléka nem szokott anyagi segítséget nyújtani, és nagy részük kategorikusan ki is zárja ezt a jövőben, nem tervez ilyen lépést (53%). Ennél kevesebben vannak, akik nem ennyire szigorúak, és adott esetben elképzelhető, hogy támogatnának anyagilag egy podcastgyártót, vagy legalábbis ex cathedra nem jelentik ki azt, hogy ezt biztos nem teszik meg (27%). Ez a tábor viszonylag jelentős potenciális hátországot jelenthet a tartalomgyártók számára, hiszen többen vannak, mint a jelenlegi támogatók együttvéve.

47. táblázat: Támogatta-e már vagy adományozna-e pénzt a kedvenc podcastgyártója működésére? (%-os megoszlások a podcasthallgatás gyakoriság alapján)

Reklámelérés/vásárlási aktivitás	Naponta hallgat	Hetente többször hallgat	Hetente hallgat	Főátlag
Igen, rendszeres támogató vagyok	16%	3%	2%	5%
Igen, előfordult már eseti jelleggel	15%	17%	13%	15%
Még nem fordult elő, de nem zárkózom el tőle	22%	26%	32%	27%
Még nem fordult ilyen elő és nem is tervezem ezt	48%	54%	54%	53%
Összesen	100%	100%	100%	100%

A fókuszcsoportos beszélgetésen se nagyon találkoztunk olyan résztvevővel, aki anyagilag támogatott volna podcastgyártót. Ha ez szóba került, akkor inkább csak olyan összefüggésben, hogy maga a tartalom-előállító anyagi ellenszolgáltatást kér azért, hogy meg lehessen nézni a műsorát (pl. Alinda). Az viszont már többször merült fel a beszélgetések során, hogy maguk a platformszolgáltatók kérnek anyagi ellentételezést egy-egy szolgáltatásért (pl. a reklámmentes YouTube használatért) és voltak, akik ezt igénybe is vették.

Melléklet

A fókuszcsoportos kutatáson résztvevők társadalmi-demográfiai profilja – FIATALOK

Demográfiai kategória	Csoport	Esetszám
Nem szerint	férfi	16
	nő	16
Életkor szerint	18–22 éves	5
	23–27 éves	6
	28–32 éves	15
	33–35 éves	6
Foglalkozás szerint	mérnök	3
	egyetemista	3
	tanuló	2
	pultos	2
	programozó	2
	pedagógus	2
	logisztikus	2
	alkalmazott	2
	vállalkozó	1
	ügyfélszolgálatos	1
	rendőr	1
	raktáros	1
	projekt felelős	1
	logisztikai asszisztens	1
	katona	1
	hotel manager	1
	földmérő	1
	értékesítő	1
	építész	1
	buszsofőr	1
	agronómus	1
	adminisztrátor	1

A fókuszcsoportos kutatáson résztvevők társadalmi-demográfiai profilja – KÖZÉPKORÚAK

Demográfiai kategória	Csoport	Esetszám
Nem szerint	férfi	18
	nő	14
Életkor szerint	36–40 éves	5
	41–45 éves	8
	46–50 éves	11
	51–55 éves	8
Foglalkozás szerint	programozó	3
	hivatalnok	2
	mérnök	2
	vállalkozó	2
	adminisztrátor	1
	asszisztens	1
	értékesítési vezető	1
	értékesítő	1
	gazdálkodó	1
	idegenvezető	1
	ingatlanközvetítő	1
	konstruktőr	1
	kőműves	1
	könyvtáros	1
	látszerész	1
	mentős	1
	művelődésszervező	1
	pedagógus	1
	pénzügyes	1
	pénzügyi tanácsadó	1
	portás	1
	projektkoordinátor	1
	referens	1
	rendezvényszervező	1
	személyi edző	1
	ügyfélszolgálati munkatárs	1
	vagyonőr	1